1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelet

a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 5. §-ának (2) bekezdésében, a 139. §-ában, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iat.) 135. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) egyetértésével - a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatával kapcsolatban a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya, a pályaalkalmasság meghatározása

1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a bírói kinevezésre pályázó jelöltre,
b) a bírósági titkárrá történő kinevezését kérelmezőre,
c) arra a bíróra, akinek a Bjt. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján egészségi alkalmatlanságát kezdeményezték.
2. § A bírói pályára alkalmasság - ideértve a bírósági titkári kinevezésre alkalmasságot is - megállapításához vizsgálni kell a bírói munka ellátásához szükséges egészségi, fizikai és pszichikai képességek meglétét.

Vizsgálati szempontok

3. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat (a továbbiakban: vizsgálat) magában foglalja a jelölt általános orvosi vizsgálatát, beleértve a pszichiátriai vizsgálatot, továbbá a pszichológiai vizsgálatot, amelynek része a pszichológiai feltáró interjú és a pszichológiai teszt vizsgálat.
(2) A pszichológiai vizsgálat célja a jelölt személyiségének, intelligencia- és karakterjellemzőinek megállapítása. Vizsgálni kell a pszichikai funkciókat, a személyiség dimenzióit és az érzékelést.
(3) Az elvégzendő vizsgálatokat a rendelet melléklete tartalmazza.

A vizsgálat végzésére jogosultak, a vizsgálat módja

4. § (1) A vizsgálatot - ideértve a felülvizsgálatot is - az igazságügyminiszter által alapított igazságügyi szakértői intézmények állományába tartozó általános igazságügyi orvos, pszichiáter szakértő, valamint pszichológus szakértők végzik.
(2) A vizsgálatot végző igazságügyi szakértőket (a továbbiakban: Vizsgáló Bizottság) és a Vizsgáló Bizottság elnökét, továbbá a felülvizsgálatot végző bizottság 14 tagját (a továbbiakban: Felülvizsgáló Bizottság) és a Felülvizsgáló Bizottság elnökét az igazságügyminiszter az OIT véleményének figyelembevételével az (1) bekezdésben említett intézetek szakértői közül 5 évre szóló időtartamra jelöli ki.
(3) Az eseti vizsgálatot végző 3 tagú bizottságot a Vizsgáló Bizottság elnöke jelöli ki.
(4) A Felülvizsgáló Bizottság tagjai közül az esetenként eljáró 5 tagú bizottságot a Felülvizsgáló Bizottság elnöke jelöli ki. Az 5 tagú bizottságnak nem lehet tagja az a szakértő, aki a vizsgálat elvégzésében részt vett.
(5) A Vizsgáló Bizottság és a Felülvizsgáló Bizottság székhelye Budapest. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
5. § (1) A vizsgált személy kérelmére a vizsgálat kezdeményezője a Vizsgáló Bizottság, illetve a Felülvizsgáló Bizottság Elnökétől a kijelölt bizottság helyett más bizottság kijelölését kérheti.
(2) A vizsgálat során az igazságügyi szakértők - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az igazságügyi szakértőkre vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelesek eljárni.
(3) A vizsgálat eredményeit összefoglaló véleményben kell rögzíteni. Az összefoglaló véleménynek tartalmaznia kell, hogy a szakértői bizottság megállapítása szerint a pályázó a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben szenved-e, illetve személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan képes-e a bírói munka ellátására. A bizottság e megállapításait egyszerű szótöbbséggel hozza, és köteles azokat megindokolni.
6. § (1) A vizsgált személy, ha a vizsgálat azt állapította meg, hogy a pályázó a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló betegségben szenved, illetve személyiségének intelligencia- és karakterjellemzői alapján várhatóan nem képes a bírói munka ellátására, a vélemény részére történt kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül írásban kérheti az összefoglaló vélemény megállapításainak a felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a vizsgálat anyagával együtt 3 munkanapon belül köteles megküldeni a Felülvizsgáló Bizottságnak.
(2) A Felülvizsgáló Bizottság az iratok alapján dönt. Kivételesen - a szükségeshez képest - vizsgálatokat is végezhet.
(3) A Vizsgáló Bizottság, illetve a Felülvizsgáló Bizottság véleménye az OIT-ot, illetve az 1. § b) pontja esetében a kinevezésre jogosultat nem köti.
7. § Ha a bírói állásra pályázó vizsgálatát már korábban elvégezték, de a vizsgálat elvégzése és a pályázat benyújtása között három év még nem telt el, a vizsgálat ismételt elvégzésétől a 8. § (1) bekezdésében megjelöltek eltekinthetnek.
8. § (1) A vizsgálat elvégzését az 1. § a) pontjában megjelölt esetben a pályázat kiírója a pályázat benyújtását követően haladéktalanul kezdeményezi. Az 1. § b)-c) pontja esetében a vizsgálatot a kinevezésre jogosult, illetve az alkalmatlansági eljárás kezdeményezésére jogosult kérheti.
(2) Az 1. § a)-b) pontjában említetteknek előzetesen, írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a vizsgálatoknak hajlandóak-e alávetni magukat. Ennek hiányában a vizsgálat nem végezhető el, az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket az előterjesztésre, illetve a kinevezésre jogosult állapítja meg a Bjt., illetve az Iat. rendelkezéseire figyelemmel.
(3) A vizsgálatot lehetőleg 10 munkanapon belül kell elvégezni. A vizsgálatot kezdeményező kérheti a vizsgálatnak ennél rövidebb időn belüli lefolytatását.
(4) A felülvizsgálatot lehetőleg 8 munkanapon belül kell elvégezni.
9. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében írt összefoglaló véleményt, illetve a Felülvizsgáló Bizottság döntését tartalmazó véleményt a vizsgálat befejezésétől számított 3 munkanapon belül a vizsgálat kezdeményezésére jogosultnak (8. §) és a vizsgált személynek kell megküldeni.
(2) Ha a vizsgált személy bíró vagy a bírói állásra pályázót bírónak kinevezik, továbbá ha a vizsgált személy már bírósági titkár, vagy bírósági titkárnak kinevezik, illetve a bíróságon más munkakörben továbbfoglalkoztatják, az (1) bekezdésben megjelölt véleményt tartalmazó iratokat a személyi nyilvántartásban - a kinevezéshez szükséges iratok között - kell kezelni.
(3) Ha a bírói állásra pályázót nem nevezik ki bírónak, és titkárként sem foglalkoztatják tovább a bíróságon, a véleményt a pályázati anyagával együtt részére vissza kell küldeni.

A vizsgálat költsége

10. § (1) A vizsgálat és a felülvizsgálat költségét az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti díjjegyzékben kell megállapítani azzal, hogy az eljáró igazságügyi szakértők - egyenként - az R. szerinti munkadíj két és félszeresének a felszámítására jogosultak. A díjjegyzéket a 4. § (5) bekezdésében írt szakértői intézmény vezetője hagyja jóvá.
(2) A vizsgálat, illetve a felülvizsgálat költségét a Budapesti Orvosszakértői Iroda számlája - a szakértői intézmény igazgatója által aláírt díjjegyzék - alapján az abban megjelölt határidőben az 1. § a)-b) pontja esetében a pályázónak, illetve a titkári kinevezést kérelmezőnek kell megfizetnie.
(3) Az 1. § a)-b) pontja esetében - ha a kinevezésre sor kerül - a vizsgálat költségét a vizsgálat kezdeményezője köteles megtéríteni a pályázónak, illetve a kérelmezőnek.
(4) Az 1. § c) pontja esetében a vizsgálat költségét az állam viseli.
11. § (1) A vizsgálat munkadíját a vizsgálatot végző igazságügyi szakértők részére kell kifizetni, a jegyzőkönyv-vezetői díjat pedig a jegyzőkönyv készítőjének.
(2) A költségátalány a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Irodát illeti meg.
12. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényben írt pályaalkalmassági vizsgálatot a rendeletben írt igazságügyi szakértői intézmények szakértői e rendelet szerint kötelesek elvégezni.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni.