1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 53. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
(A Tszt. 4. §-ához)
1. § (1) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét,
b) a kérelmező képviselőjének nevét, beosztását, telefonszámát,
c) az ügyintéző nevét, telefonszámát,
d) a gazdálkodó szervezet telephelyének nevét, címét,
e) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését, tervezett beszerzési formáját,
f) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét (kapcsolt villamosenergia-termelő berendezés teljesítményadatait is),
g) a hőtermelő létesítmény jellemző műszaki adatait,
h) az üzembe helyezés időpontját,
i) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat,
j) a hőtermelésre vonatkozó árképzési elveket,
k) a hőt vásároló fogyasztókat név, cím és mennyiség megjelölésével.
(2) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) hiteles másolatát,
b) a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
c) az éves üzleti tervet,
d) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megadott követelményeket és a környezetvédelmi garanciális kötelezettségeket,
e) a minőségbiztosítási rendszer leírását,
f) a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerződéseket,
g) a távhődíj képzési módszerének leírását,
h) a legkisebb költség elve érvényesítési módszerének leírását,
i) a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződést,
j) a jogszabályban előírt egyéb engedélyek másolatait.
(3) A távhőtermelő működési engedélyének a következőket kell tartalmaznia:
a) az engedélyes nevét és székhelyét,
b) a hőtermelő létesítmény telephelyét,
c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését,
d) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét,
e) a hőtermelő létesítmény más jellemző adatait,
f) az üzembe helyezés időpontját,
g) egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételeket,
h) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális kötelezettségeket (rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési stb. feladatokat).
2. § (1) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a gazdálkodó szervezet megnevezését és székhelyét,
b) a távhővel ellátandó terület körülírását (a szükséghez képest a közigazgatási határok megjelölésével),
c) a kérelmező által ellátni kívánt területen, illetőleg egyes fogyasztók ellátásában esetleg már működő más távhőszolgáltató megnevezését és telephelyét,
d) a területi egységek (kirendeltségek, fogyasztói irodák stb.) megnevezését és telephelyét,
e) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét.
(2) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) hiteles másolatát,
b) a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
c) a távhővel ellátandó terület körülírását,
d) az éves üzleti tervet,
e) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megadott környezetvédelmi követelményeket és garanciális kötelezettségeket,
f) a minőségbiztosítási rendszer leírását,
g) a középtávú távhőigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges kapacitástervet,
h) a távhőszolgáltatási díj képzési módszerének leírását,
i) a legkisebb költség elve érvényesítési módszerének leírását,
j) az üzletszabályzatot,
k) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek másolatait.
(3) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell a következőket:
a) az engedélyes megnevezését és székhelyét,
b) a területi egységek megnevezését és telephelyét,
c) az ellátási terület körülírását,
d) a működés kezdési időpontját,
e) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésének, fenntartásának és fejlesztésének jogát és kötelezettségét,
f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,
g) a fogyasztói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt,
h) egyéb - jogszabályban meghatározott - követelményeket.
3. § (1) A hőtermelő létesítmény létesítési és üzembe helyezési engedélyét a telephelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon, továbbá a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedélyt és módosításait a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
(2) A távhő szolgáltatására kiadott engedélyt és módosításait az engedélyes telephelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon kell közzétenni. A Hivatal által kiadott engedélyeket és azok módosításait a Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
4. § (1) A hőtermelő létesítmény előzetes létesítési, létesítési és üzembe helyezési engedélyeinek kérelmeinél és tartalmánál
a) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó erőműveknél a VET végrehajtásáról rendelkező 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET Vhr.) előírásait kell alkalmazni, a hőtermelő berendezésre vonatkozó adatok részletezésével,
b) az a) pont alá nem tartozó hőtermelők esetében az egyéb jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Létesítési és üzembe helyezési engedély nélkül létesíthető és helyezhető üzembe az 5 MW névleges hőteljesítménynél kisebb teljesítményű hőtermelő létesítmény.
(3) A hőtermelő létesítmény létesítéséhez - a villamos energia termelésére szolgáló erőmű technológiai berendezését képező hőtermelő létesítmény kivételével - előzetes engedélyezési eljárásra nincs szükség.
(4) A hőtermelő létesítmény létesítési engedélyezési eljárása során a (2)-(3) bekezdésekben említett esetekben nincs szükség a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott szakértő bizottsági eljárásra és közösségtájékoztatásra.
(5) Termelői hőközpont létesítésére és üzembe helyezésére a villamos erőmű létesítésére és üzembe helyezésére vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell.
(6) Az (5) bekezdésben nem említett többi hőközpont létesítésére és üzembe helyezésére az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályok az irányadók.
(7) A létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(A Tszt. 9. §-ához)
5. § A hőtermelő létesítmény megszüntetéséhez a létesítési előírások közül nincs szükség a 4. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott szakértő bizottsági eljárásra és közösségtájékoztatásra.
(A Tszt. 19-29. §-ához)
6. § Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot a Műszaki Biztonsági Felügyelet engedélyezi, a kisajátítási eljárást a külön jogszabályban meghatározott szervezet folytatja le, a használati jogot - megállapodás hiányában - az építésügyi hatósági jogkört első fokon gyakorló települési önkormányzati jegyző (a továbbiakban: építésügyi hatóság) állapítja meg.
7. § (1) Az előmunkálati jog jogosultja a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal az idegen ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a tevékenységével okozott kárt a károsultnak köteles megtéríteni. A károsult a kártalanításra felajánlott összeget meghaladó igényét a jogosulttal szemben - megállapodás hiányában - bírósági eljárás során érvényesítheti.
(2) Az előmunkálati jog alapján végzendő munkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal korábban a települési önkormányzat jegyzőjét a munka jellegéről, helyéről és idejéről tájékoztatni kell.
8. § (1) Az idegen ingatlan tulajdonosának távhőellátását szolgáló bekötő vezeték az adott ingatlanon - tulajdonosi hozzájárulással - vezetékjogi engedély és kártalanítás nélkül létesíthető. A hozzájárulás nem vonható vissza.
(2) Az idegen ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával létesíthető bekötő vezeték tekintetében az engedélyest a 10. § (2) bekezdésében foglaltak is megilletik.
9. § (1) A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének a vezetékjogi engedélyezést előkészítő eljárás keretében történő megállapítása érdekében a kérelmezőnek a vezetékjog iránti kérelemhez műszaki tervet kell mellékelnie. A műszaki tervnek magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthető bekötő vezetékre vonatkozó adatokat is.
(2) A vezetékjog engedélyezési eljárásban az érintett területen levő értékeket, valamint az azokhoz fűződő érdekeket helyszíni szemle keretében kell feltárni, és ezek ismeretében kell a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének a feltételeit megteremteni. A helyszíni szemle során az ingatlantulajdonosnak az ingatlanát érintő középtávú terveire is figyelemmel kell lenni.
(3) A helyszíni szemle megszervezéséről - az érdekeltek meghívásáról - és megtartásáról a kérelmező vagy a megbízottja (tervező, kivitelező) gondoskodik. A helyszíni szemle megtartására vonatkozó meghívóhoz a műszaki tervnek a meghívott érdekeltségi körébe tartozó részét mellékelni kell. A meghívót és mellékletét legalább 15 nappal korábban kell kézbesíteni.
(4) A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési és a városképi követelmények figyelembevételével a vezetékjogi engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt. Amennyiben a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti földhivatali eljárást is le kell folytatni.
(5) Az ingatlantulajdonosokat, valamint az 1. számú mellékletben felsorolt szakhatóságokat az ott meghatározott érdekeltségi területek vonatkozásában minden esetben érdekeltnek kell tekinteni.
(6) A szakhatóságok - ha a helyszíni szemlén való részvételük akadályba ütközik - a helyszíni szemle szervezőjének megkeresésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani és észrevételeiket írásban közölni kötelesek. A műszaki előírásoktól, kötelezően alkalmazandó szabványoktól való eltérés, továbbá az egyedi előírás szükségességét indokolniuk kell.
(7) A helyszíni szemlét a vezetékjogot engedélyező első fokú hatóság képviselője vezeti.
(8) A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a szemle összehívója készíti el, és két meghívott hitelesíti. A jegyzőkönyvet a szemlére meghívott valamennyi érdekelt számára meg kell küldeni.
10. § (1) A vezetékjog alapján távhővezeték elhelyezhető a felszín felett 3,5 méternél nem magasabb tartószerkezeten, illetve a felszín alatt 1 métert meg nem haladó mélységben vagy közműalagútban. Az egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, a felszín felett és a felszín alatt vezetett távhővezeték biztonsági övezete által elfoglalt területsáv méretét a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni úgy, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.
(2) A vezetékjog alapján az engedélyes jogosult
a) a távhővezetéket - külön építési engedélyezési eljárás nélkül - megépíteni (kivitelezni),
b) a távhővezeték nyomvonalában, illetőleg biztonsági övezetében a fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait, gyökereit saját költségén eltávolítani, ha azok a távhővezeték vagy tartószerkezete elhelyezését, karbantartását, javítását, felújítását, átalakítását akadályozzák,
c) a távhővezeték vagy tartószerkezete karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlant a szükségest meg nem haladó mértékben használni.
(3) Ha az idegen ingatlan tulajdonosa a (2) bekezdés b) pontja alapján eltávolított növényzetre nem tart igényt, az engedélyes - az ingatlantulajdonos kérésére - köteles azt az ingatlanról saját költségén eltávolítani.
11. § (1) A 9. § szerinti előkészítő eljárás eredményeként kiadható vezetékjogi engedély tartalmára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször módosított - 1957. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Áe.) a határozat tartalmára vonatkozó előírásai az irányadóak.
(2) A vezetékjogi engedélyt, mellékelve ahhoz a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltüntető nyomvonal rajzát, valamennyi érdekelt részére a helyben szokásos módon közölni kell.
12. § (1) Vezetékjog engedélyezése esetén a Tszt. 21. §-ának megfelelő kártalanítás összegében a károsult és a vezetékjog engedélyese állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes a 10. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha a károsultnak egyidejűleg szakértői (szakhatósági) véleményben foglalt kártalanítást fizet.
(2) A károsult az esedékessé vált, de nem teljesített kártalanítási összegére vonatkozó, valamint a kártalanítás felajánlott összegét meghaladó igényét az engedélyes ellen indított bírósági eljárás során érvényesítheti.
13. § (1) A 10. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti munkákat az ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekei figyelembevételével, azokkal összhangban kell elvégezni. A munkák elvégzését az ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák megkezdése előtt legalább 15 nappal korábban az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről az ingatlan tulajdonosát tájékoztatni. Az ingatlan tulajdonosa a tájékoztatóban megjelölt időpontig a 10. § (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti munkák elvégzésében az engedélyest akadályozó fákat, bokrokat eltávolíthatja.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján kitermelt faanyag az ingatlan tulajdonosát illeti.
14. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a távhővezeték és tartószerkezete eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha azok műszaki feltételei adottak, illetőleg azok az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.
15. § A távhővezeték biztonsági övezete helyett a vezetékjogot engedélyező hatóság elrendelheti a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazását.
16. § A vezetékjog megszűnését követő egy éven belül köteles a volt engedélyes a távhővezetéket és tartószerkezetét az idegen ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani.
17. § (1) Idegen ingatlanban (ellátó épületben) elhelyezett, más ingatlanokat ellátó (ellátott épületek) szolgáltatói hőközpontot magában foglaló helyiség használatára a távhőszolgáltatónak az ellátó épület tulajdonosával az ellátott épületek érdekében és bevonásával, az érdekeltek jogait és kötelezettségeit tartalmazó megállapodást kell kötnie.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás, illetőleg használati jog hiánya nem érinti a távhőszolgáltatónak a szolgáltatói hőközpont üzemeltetési és az üzemeltetésből eredő más kötelezettségeit.
(3) A távhőszolgáltató a szolgáltatói hőközpontot köteles és jogosult mindaddig fenntartani és üzemeltetni, amíg az abból ellátott épületek bármelyikében levő fogyasztó közüzemi szerződése a távhőszolgáltatóval fennáll.
(A Tszt. 38. §-ához)
18. § (1) Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a Kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10%-os hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10%-os csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott - megelőzést szolgáló - intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza. A döntésről, illetőleg a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti. A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató - a Tszt. 38. §-ában foglaltakon túlmenően - a fogyasztók között megkülönböztetést nem tehet.
(3) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.
(4) Ha az (1)-(2) bekezdés szerint a távhőellátás csökkentésére vagy korlátozására kerül sor, átalánydíjas szolgáltatás esetén a fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni.
19. § (1) A távhőszolgáltató köteles fogyasztói korlátozási sorrendtervezetet készíteni, és azt háromévenként felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye azt indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól.
(2) A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató a fogyasztókat tájékoztatni köteles. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg.
(3) A fogyasztói korlátozás - beleértve a 18. § (1) bekezdése szerinti korlátozást is - nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények), valamint a települési önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott további létesítményekre.
(4) A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.
20. § A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.
(A Tszt. 47. §-ához)
21. § (1) A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) tartalmazza.
(2) A TKSz-ben és a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak további részletes szabályait a távhőszolgáltató - a Hivatal által meghatározott követelményeknek megfelelő - üzletszabályzatba köteles foglalni. Az üzletszabályzatot a működést engedélyező hatóság hagyja jóvá.
22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő, távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben vannak.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a lakóépületek és a vegyes célra használt épületek távhőellátásáról szóló 129/1991. (X. 15.) Korm. rendelet, valamint
b) a távhőellátási vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 15/1970. (XI. 18.) NIM rendelet, továbbá a módosításáról rendelkező 19/1979. (XII. 14.) NIM rendelet és a 12/1994. (IV. 13.) IKM rendelet.  [LÁBJEGYZET_2]

[LÁBJEGYZET_1] Lásd: 73/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/5.