203/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosítottat rehabilitációs ellátásra kizárólag a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos és e megbetegedéshez kapcsolódó esetleges szövődmények tekintetében illetékes szakorvos utalhatja be.”
2. § A Vhr. a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A Kormány - a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (a továbbiakban: TÁTB) javaslata alapján - rendeletben állapítja meg a 7. § (2) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdésében és a 10. §-ban meghatározott támogatás mértékét.
(2) A TÁTB az előterjesztő véleményező szerve. Az előterjesztést a pénzügyminiszter az egészségügyi miniszterrel együttesen terjeszti a Kormány elé. A TÁTB-nak az Egészségügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselőiből álló tagjait az egészségügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nevezi ki.
(3) A TÁTB feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről külön jogszabály rendelkezik.”
3. § A Vhr. 11. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hitelezett utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult)
„g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálatot követő hazautazás érdekében.”
4. § A Vhr. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(9) bekezdés számozása (7)-(10) bekezdésre változik:
„(6) Külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a vele közös háztartásban élő házastársa és gyermeke által külföldön igénybe vett sürgősségi betegszállítás esetén az OEP - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank Rt. által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegét téríti meg.”
5. § A Vhr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Betegszállításra az OEP finanszírozási szerződést köt az Országos Mentőszolgálattal. Az Országos Mentőszolgálattal együttműködési megállapodást kötött, betegszállítás végzésére jogosult - külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő - egészségügyi szolgáltatóval az OEP finanszírozási szerződést köthet.”
6. § A Vhr. a következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha a gyermekgondozási díjra jogosult terhességi-gyermekágyi segélyt nem vett igénybe, a gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a terhességi-gyermekágyi segélynek megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.
(2) Az Eb. tv. 42/D. §-ában említett 180 napi keresetként a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell számításba venni.
26/B. § A gyermekgondozási díj legmagasabb összegét [Eb. tv. 42/D. § (1) bekezdés] nem teljes naptári hónapra az igénybevétel kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell megállapítani.
26/C. § A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta.”
7. § A Vhr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a GYED-re, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal - gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel - együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek megküldi. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően két éven belül más foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a „Foglalkoztatói igazolás”-ra e foglalkoztatónál fennállott biztosítási időt és a keresőképtelenség kezdetét megelőzően egy éven belül a táppénzelőzményt a 38. §-ban említett igazolvány adatai alapján kell feljegyezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett foglalkoztató a gyermekgondozási díjra vonatkozó igény elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás a gyermekgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt állít ki, és azt az igénylő nyilatkozatával együtt három munkanapon belül továbbítja az illetékes MEP-hez.
(3) A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.
(4) Az egyéni vállalkozó pénzbeni ellátása, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban - az előírt nyomtatványon - jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél. A MEP az igénybejelentést követő 6 napon belül az illetékes állami adóhatóságtól - az egyéni vállalkozó adószámára hivatkozással - kéri a megelőző naptári évben elért 3%-os egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem igazolását. Az állami adóhatóság a megkeresést követő 15 napon belül adatot szolgáltat.
(5) Ha az irányadó időszakban elért 3%-os egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem bevallására előírt határidő még nem telt el, az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátását, illetőleg baleseti táppénzét az igénybejelentésen bevallott adatok alapján kell megállapítani. Ha a bejelentett adatokkal kapcsolatban kétség merül fel, a MEP az egyéni vállalkozót az adatok igazolására szólíthatja fel.”
8. § A Vhr. 38. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az (1) bekezdésben említett adatokon kívül az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély időtartamát.
(3) Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj iránti igényt nyújt be, a korábban átvett Igazolványt le kell adni a folyósító szervnek. A folyósító szerv az ellátás folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, és azt visszaadja a biztosítottnak.”
9. § A Vhr. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató által a bérfizetés napján kifizetett, illetőleg a kifizetésre elszámolt pénzbeli ellátásokról, baleseti táppénzről, továbbá a kifizetőhelyet megillető egy százalékos mértékű költségtérítés összegéről havonta - az előírt nyomtatványon - elszámolást nyújt be az illetékes MEP-hez. Az elszámoláson kell feltüntetni a táppénz-hozzájárulás összegét is. A MEP az elszámolást - a beérkezésétől számított öt munkanapon belül - felülvizsgálja és az elszámolt táppénz-hozzájárulással csökkentett összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstáron keresztül az átutalásról.
(2) Az elszámolás benyújtását követően megállapított ellátások csak a következő havi elszámolással téríthetők meg, még abban az esetben is, ha a kifizetés a munkabérrel együtt már megtörtént.
(3) Ha a kifizetőhely elszámolása nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a MEP azonnal megvizsgálja a bejelentett adatokat. A MEP a vizsgálat befejezését követően hozott határozat alapján intézkedik a megállapított összeg utalására.
(4) A hiányosan vagy szabálytalanul benyújtott elszámolás esetén a foglalkoztató az Eb. tv. 80. §-ának (4) bekezdése alapján mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.”
10. § A Vhr. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § A gyermekgondozási díjra vonatkozó igény elbírálásához a díjra jogosító gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnél, ahol az anyakönyvi kivonat hátoldalára a gyermekgondozási díj igénylésének tényét rávezetik.”
11. § A Vhr. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - ideértve a TÁKISZ-t is - a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz, a kereset-kiegészítés és az átmeneti kereset-kiegészítés megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az OEP által kiadott „Útmutató”-ban foglaltak szerint kötelesek eljárni.”
12. § A Vhr. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A külföldi tartózkodás alatti keresőképtelenség idejének elbírálására a keresőképtelenség visszamenőleges igazolásának szabályait kell alkalmazni.”
13. § A Vhr. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § A gyermekgondozási díjat írásban - „Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz” elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni. Az Igénybejelentést két példányban kell kiállítani, és a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat. A foglalkoztató megbízottja az Igénybejelentés másolatán az átvételt igazolja.”
14. § Az R. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A gyermekgondozási díjban részesülő személy a díjat folyósító szervhez köteles 5 napon belül bejelenteni, ha az Eb. tv. 42/C. §-ban felsorolt körülmények bekövetkeznek.”
15. § A Vhr. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni vállalkozó bejelentése alapján a vállalkozás telephelye (ennek hiányában lakóhelye) szerint illetékes MEP az egyéni vállalkozó által elszenvedett üzemi balesetet kivizsgálja, és felveszi az üzemi baleseti jegyzőkönyvet.”
16. § A Vhr. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Ha az Eb. tv. 81. §-a szerint lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a ténylegesnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, illetve a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg a táppénz-hozzájárulást, az egészségbiztosítási igazgatási szerv a különbözetet fizetésre kötelező határozatban állapítja meg. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége is terheli.”
17. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg
a) a Vhr. 1. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztárra és igazgatási szerveire (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe „Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire” szövegrész, 3. §-ának (3) bekezdésében „a társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 23/A. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe „az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése” szövegrész; 7. §-ának (1)-(2) és (3) bekezdésében és 9. §-ának (1), (5)-(6) bekezdésében „az egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe „a Kormány” szövegrész; 11. §-ának (4) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) és (5) bekezdésekben” szövegrész; 12. §-ának (8) bekezdésében az „FPEP-el” szövegrész helyébe az „OEP-el” szövegrész; 14. §-ának (2) bekezdésében „Az 1991. évi XX. törvény 129. §-a értelmében” szövegrész helyébe „Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében” szövegrész lép,
b) hatályát veszti a Vhr. 1. §-a (2) bekezdésének d) pontjából a „sebészeti kötözőszer, rugalmas kötöző anyag” szövegrész, 7. §-ának (2) bekezdéséből és 9. §-ának (2) bekezdéséből a „- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium képviselőiből álló e célra létrehozott bizottság javaslata alapján -” szövegrész, 10. §-ának (2) bekezdéséből az „- a 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott -” szövegrész, 12/A. §-ának (5) bekezdéséből „vele megállapodást kötő” szövegrész, 25/A. §-a, 29. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatából „a táppénzfolyósítás időtartamát és” szövegrész, 48. §-a.
(2) A gyermekgondozási díjra jogosult az a személy is, akinek a munkanélküli ellátását terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj igénybevétele miatt szüneteltetik.
(3) A 7-8. és 11. §-ok rendelkezéseit első alkalommal a 2000. január hónapra folyósított ellátásokra kell alkalmazni.
(4) A gyermekgondozási díjra jogosult biztosított 2000. január 1-jétől gyermekgondozási segély helyett gyermekgondozási díjat igényelhet.
(5) A gyermekgondozási díjra vonatkozó igény visszamenőleges érvényesítése esetén a jogosult részére kifizetett gyermekgondozási segély összegével a gyermekgondozási díjat csökkenteni kell.