217/1999. (XII. 27.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f)-g), i), p)-s) és u)-v) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Ámr. 1. §-ának (2) bekezdése a következő k)-l) pontokkal egészül ki:
(A rendelet hatálya kiterjed)
„k) a 97. § és a 128-132. §-ok tekintetében a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokra;
l) a megyei területfejlesztési, térségi és regionális fejlesztési tanácsokra (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) és munkaszervezeteikre a költségvetési tervezés és beszámolás, továbbá a gazdálkodás tekintetében, figyelemmel a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezéseire.”
2. § Az Ámr. 2. §-ának 3-4., 10., 14., 22-23. és 27. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő 40-51. pontokkal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban felsoroltak, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az irányító tárca nélküli miniszter hivatala, a központilag kezelt PHARE-program előirányzatok tekintetében a koordinációt végző tárca nélküli miniszter kabinetje, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter kabinetje; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében a Pénzügyminisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;
4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsoroltak, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a központilag kezelt PHARE-program előirányzatok tekintetében a koordinációt végző tárca nélküli miniszter, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap, az ONYF és az OEP tekintetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, illetve az OEP vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője;”
„10. ellenőrző szerv: az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a fejezet felügyeletét ellátó szervek, az adóhatóságok, az ONYF, illetve az OEP és igazgatási szervei, a programfinanszírozás tekintetében a Kincstár;”
„14. kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos: az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak, valamint a kincstári körbe tartozó szervek a letéti kezelés tekintetében, továbbá az Országgyűlés, a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek;”
„22. központi beruházás
a) a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját a felügyeleti szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban,
b) a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási szervezet, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, illetve az állomány önerős lakástámogatását foglalja magában,
23. intézményi beruházás: azok a beruházások, melyek célját a költségvetési szerv vezetője határozza meg, a megvalósítás fedezetére szolgáló előirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel;”
„27. kifizető által teljesített társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhelyek (a továbbiakban: kifizető) által jogszabályi kötelezettség alapján a munkavállaló részére kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás;”
„40. részjogkörű költségvetési egység: az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek - a felügyeleti szerv által meghatározott - jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége (telephelye), amely egyes előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal bír;
41. a Kincstár ügyfele: az a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítási alap vagy pénzforgalmi számlatulajdonosnak minősülő más szervezet, amely számára jogszabály alapján a Kincstár számlát vezet;
42. elsődleges elszámolást készítő szervezet a 70-77. §-ok vonatkozásában: a kincstári költségvetéssel rendelkező, a program előirányzatából részesülő költségvetési szerv;
43. közteher-bevétel: az államháztartást megillető adó, járulék, illeték és adójellegű bevétel (ideértve a vámbefizetéseket és a hozzájárulásokat is), melynek fő ismérve, hogy törvényben vagy annak felhatalmazása alapján jogszabályban megállapított - viszonzás nélküli - fizetési kötelezettség, melyet az államháztartás javára kell teljesíteni;
44. beszedő szervezet: az államháztartás közteher-bevételeinek (adók, járulékok, illetékek, egyéb adójellegű bevételek) beszedését végző és az adósok nyilvántartását vezető szervezetek: az állami és önkormányzati adóhatóság, a vámszervek, az illetékhivatalok, továbbá minisztériumok azon fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében, amelyeknek bevételei köztehernek minősülnek, valamint az ONYF, az OEP és a helyi igazgatási szerveik;
45. az Európai Megállapodás 62. cikkének hatálya alá tartozó támogatás: az állam által, a központi költségvetési forrásból, elkülönített állami pénzalapból a vállalkozások részére, ingyenes vagy kedvezményes források, illetőleg egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevétel kiesést vagy állami kiadást jelent. Formái különösen a vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes kölcsön, kedvezményes feltételű garancia, állami tőkeemelés, adókedvezmények, ingyenes szolgáltatások, telekjuttatás. A Megállapodás alkalmazásában nem minősülnek támogatásnak az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatások. Nem minősülnek támogatásnak továbbá azok az intézkedések, amelyek valamennyi belföldön működő vállalkozás által igénybe vehetők, tehát azzal megkülönböztetés nélkül minden vállalkozás élhet;
46. támogatástartalom: a támogatás eredményeképpen a kedvezményezett számára nettó bevételként, költségcsökkenésként vagy adózott eredmény növekményeként megjelenő összeg jelenértéke;
47. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek hányadosa, százalékos formában kifejezve;
48. zárt kasszák: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok;
49. gazdálkodási előleg: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények részére december 20-át követően a következő év előirányzatának terhére kiutalt összeg;
50. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból 75%-nál nagyobb arányban finanszírozott egészségügyi intézmények;
51. OEP bruttó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból 75%-nál kisebb arányban finanszírozott egészségügyi intézmények.”
3. § Az Ámr. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek előirányzatait is magában foglaló helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések előirányzatainak és azok teljesítésének teljes körű - bevételeket és kiadásokat tartalmazó - pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.”
4. § Az Ámr. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) és az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást - beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is - a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett.”
5. § Az Ámr. 10. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat megjelöli a költségvetési szerv felügyeleti szervét, akkor az alapító okiratot e szervnek kell kiadnia.
(3) Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, az azt meghatározó jogszabály megjelölését, a vállalkozási tevékenység részletes felsorolását és mindezek forrásait; a feladatmutatók megnevezését, körét és mértékét.”
6. § Az Ámr. 11. §-a (4) bekezdésének felvezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a költségvetési szerv megszüntetésére a feladatellátás más, nem költségvetési szervezeti formában történő megvalósítása érdekében kerül sor, a megszüntetést megelőzően gondoskodni kell”
„b) az eszközök és a források leltározásáról, a vagyonértékelésről, a könyvviteli mérleg készítéséről,”
7. § Az Ámr. 12. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek)
„b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szervek, ideértve a törvény alapján jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is.”
8. § Az Ámr. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervezete az ONYF és az OEP, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el, az igazgatási szervek felügyeleti szerve az ONYF, illetve az OEP.”
9. § Az Ámr. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek azt a jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervet kell besorolni, amelynél a (3) bekezdésben rögzített feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn. Ez a besorolás a költségvetési szerv szakmai önállóságát nem érinti.”
10. § Az Ámr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A költségvetési szervek, azok szervezeti egységei az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából lehetnek
a) teljes jogkörrel, vagy
b) részjogkörrel
rendelkező költségvetési szervek, illetve
c) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységei
jogszabály, illetve a felügyeleti szerv döntése alapján.
(2) Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság a jogszabályok keretein belül kiterjed az előirányzat-felhasználásra, a kiemelt előirányzatok előirányzat-módosítására, illetve annak kezdeményezésére, az elemi költségvetésben szereplő - az egyes kiemelt előirányzatokon belüli - előirányzat-módosításra.
(3) Teljes jogkörrel rendelkezik
a) az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját előirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - felügyeleti szerv által - meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult,
b) az a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír.
(4) Részjogkörrel rendelkezik az a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek egyes - felügyeleti szerv által megállapított - előirányzatai felett az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, meghatározott előirányzatai felett saját maga rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti.
(5) A felügyeleti szerv - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon szervezeti egységét minősítheti részjogkörű költségvetési egységnek, amelynél a tevékenység, a források jellege, a területi elhelyezkedés elkülönültsége indokolja egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog átengedését.
(6) A részjogkörű költségvetési egység egyes előirányzatai feletti rendelkezési jogosultsággal az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, míg meghatározott más előirányzatok felett a költségvetési egység rendelkezik.
(7) A részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, illetve a részjogkörű költségvetési egység a számára a költségvetésében meghatározott előirányzatokon kívül is felelős az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére rendelkezésre tartott működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett.
(8) A (7) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezésére a felügyeleti szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, illetve korlátozhatja.”
11. § (1) Az Ámr. 16. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek közül a Kincstár ügyfele a kincstári költségvetéssel rendelkező önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, valamint a - felügyeleti szerv döntése szerint -  a részben önállóan gazdálkodó, teljes vagy részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A kincstári költségvetéssel nem rendelkező teljes vagy részjogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a részjogkörű költségvetési egység jogszabály vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti szerv döntése szerint lehet kincstári ügyfél.”
(2) Az Ámr. 16. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kincstári körbe tartozó, nem kincstári ügyfél költségvetési szerv vagy részjogkörű költségvetési egység előirányzatok feletti felhasználási jogosultságot”
(gyakorolhat.)
12. § Az Ámr. 18. §-ának (4)-(5) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetőjének szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(5) A gazdasági vezető
a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
b) a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt,
c) gazdasági intézkedéseket hoz,
d) felelős a 17. § (1) bekezdésben részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért.”
„(7) A gazdasági vezető vagy az általa kijelölt - a 135. § (2) bekezdés szerinti iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező - személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.”
13. § Az Ámr. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fejezet felügyeletét ellátó szervek feladata az ágazathoz tartozó előirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése, összehangolása.”
14. § Az Ámr. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési tervezés szervezője és irányítója a pénzügyminiszter. A költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszaira nézve a feladatokról, a feltételekről, az érvényesítendő követelményekről, az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól, a tervezési adatokról, a dokumentumokról és az adatszolgáltatás módjáról tájékoztatóban értesíti az (1) bekezdésben megjelölt szerveket és személyeket.”
15. § Az Ámr. 24. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési irányelvi szakaszban a tervezésben közvetve - a közvetlenül résztvevő szervek felkérése alapján - résztvevő szervek)
„a) a helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok útján a helyi kisebbségi önkormányzatok,”
16. § Az Ámr. 26. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szerkezeti változásként kell szerepeltetni)
„b) a tervévet megelőző évben a központi, a helyi, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét,”
17. § Az Ámr. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv a 25. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott szempontok és követelmények alapján összeállítja a költségvetési javaslatát, és azt a pénzügyminiszter tájékoztatójában megjelölt határidőre megküldi - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerven keresztül - a felügyeleti szervnek.
(3) A felügyeleti szerv a költségvetési javaslatának a Pénzügyminisztériummal való egyeztetését megelőzően
a) felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat;
b) tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra;
c) elkészíti az előírt összesítéseket;
d) a programfinanszírozásba vont előirányzatokhoz az 5/a. számú mellékletben meghatározott Programjavaslatot készít.”
18. § Az Ámr. a következő 27/A. §-sal és előtte a következő címmel egészül ki:
„Nemzetközi segélyek, támogatások költségvetési javaslata
27/A. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv azon fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó tételes költségvetési javaslatát, amelyekhez az Európai Unió a PHARE és az előcsatlakozási programjai keretében támogatást biztosít, a Bizottsággal évente megkötött Pénzügyi Megállapodásban rögzített végrehajtási felelősség szerint a fejezeteknél működő Végrehajtó Egység, vagy a Kincstár Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egysége (a továbbiakban: KPSZE) adatszolgáltatása alapján a Pénzügyi Megállapodásnak megfelelően állítja össze.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatok tervezése során az Európai Unió támogatásán felül a hazai költségvetési társfinanszírozást, a kapcsolódó egyéb forrásokat és kiadásokat, beleértve az általános forgalmi adót is, teljeskörűen meg kell tervezni.
(3) A fejezet felügyeletét ellátó szerv az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatokat a költségvetési javaslatnak a Kormányhoz történő benyújtása előtt a Végrehajtó Egységgel vagy a KPSZE-vel egyezteti.”
19. § Az Ámr. 28. §-ának (3) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.”
„(7) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével (a továbbiakban: elnök), ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.”
20. § Az Ámr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az egészségügyi miniszter, illetve a szociális és családügyi miniszter közreműködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja és az alapok kezelőinek bevonásával elkészíti a Kormány részére benyújtásra kerülő társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát. A költségvetési javaslatban az államháztartás más alrendszereitől átvett pénzeszközöket az átadó fejezet költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.”
21. § Az Ámr. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének elfogadását követően az igazgatási szervek költségvetését az ONYF és az OEP vezetője hagyja jóvá.”
22. § Az Ámr. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében megállapított előirányzatairól alaponként kincstári költségvetést kell készíteni az e rendelet 1/b., illetve 1/c. számú mellékletében meghatározott adatlapon, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is.”
23. § Az Ámr. 35. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Kincstári költségvetéssel rendelkezik az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a felügyeleti szerv döntése szerint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.”
(Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja)
„a) a saját költségvetését, beleértve részjogkörű költségvetési egysége előirányzatait is,”
24. § Az Ámr. 37. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja)
„f) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó számításokat.”
25. § Az Ámr. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A központi költségvetési szerv, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége, továbbá a helyi és helyi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a 37. §-ban meghatározott tartalommal, a 36. §-ban foglaltak figyelembevételével készíti el elemi költségvetését.
(2) Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni a felügyeleti szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van.
(3) Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének külön-külön meg kell egyeznie.”
26. § Az Ámr. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek)
„b) a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok intézményi (működési) költségvetéséről,”
27. § Az Ámr. 42. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve, az alapok kezelői és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok az általuk alapított országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek éves intézményi, illetve fejezeti kezelésű előirányzatokat tartalmazó költségvetését az „A) Intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
„(3) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, továbbá a területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
28. § Az Ámr. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) A központi költségvetési szervek, az alapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - február 28-ig, de legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervéhez nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját, a részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait.”
„(5) Az országos kisebbségi önkormányzat az általa alapított országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv elemi költségvetését a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatalnak küldi meg február 28-ig.
(6) A területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik elemi költségvetésüket február 28-ig küldik meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.”
29. § Az Ámr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével hagyja jóvá. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége költségvetését az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv hagyja jóvá.”
30. § Az Ámr. 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi beruházások fejezeti kezelésű előirányzataiból átcsoportosítás intézményi címre - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - változatlan rendeltetéssel hajtható végre.”
31. § Az Ámr. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előterjesztés és a határozat mellékletében az általános tartalék előirányzatának azonos összegű csökkentése mellett fel kell tüntetni a felhasználás jogcímét; a felhasználó fejezetet, költségvetési címet, alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet, előirányzat-csoportot, kiemelt előirányzatot és a megfelelő összeget; az előirányzat egyszeri vagy tartós jellegét; a következő év(ek)re áthúzódó kötelezettségvállalást; az előirányzat-teljesítés, az előirányzat-felhasználás módját. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Kormányt az általános tartalék igénybevételének naprakész helyzetéről.”
32. § Az Ámr. 48. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
(A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve ...)
„f) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását - amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti - indokolt esetben év közben időszakosan korlátozhatja vagy saját rendelkezésébe vonhatja. Ezen intézkedéséről költségvetési szervét és a Kincstárat egyidejűleg értesíteni köteles,
g) működési célú előirányzatai között átcsoportosítást engedélyezhet. Az átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatának növelésére nem irányulhat,
h) működési és felhalmozási célú előirányzatai között, az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest - ha törvény másképp nem rendelkezik, a pénzügyminiszter egyetértésével - átcsoportosítást engedélyezhet,
i) a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételre vonatkozó saját hatáskörű előirányzat-módosítás jogát rendelkezésébe vonhatja.”
33. § Az Ámr. 51. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
(Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében ... a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti)
„b) előirányzat-maradványából az Áht. 93. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,”
„(10) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége előirányzatainak a nem felügyeleti hatáskörbe tartozó változtatását az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjénél jogosult kezdeményezni.”
34. § Az Ámr. 52. §-ának (3), (5) és (10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A helyi önkormányzat az Áht. 72. §-ában foglalt határidőt követő 30 napon belül lemondhat a normatív állami hozzájárulásról és a normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzatáról, illetve egy részéről (beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat lemondását is). A lemondást a Belügyminisztérium által meghatározott és a TÁKISZ-nál rendelkezésre álló nyomtatványon kell a TÁKISZ-hoz továbbítani.”
„(5) Ha a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források előirányzatához kapcsolódó költségvetési törvényben szereplő igénybevételi szabályok eltérnek a költségvetési törvény előirányzatait megalapozó mutatószám-felmérés feltételeitől, továbbá amennyiben a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok számára megállapított normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források a felelősségi körükön kívül eső ok miatt eltérnek a költségvetési törvény alapján járó összegtől, a pénzügyminiszter - a belügyminiszterrel, valamint az érintett ágazati miniszterrel együttműködve - az érintett jogcímekre kiterjedően kiegészítő felmérést hajthat végre. Az ennek eredményeként meghatározott finanszírozási különbözetek folyósítása a helyi önkormányzati pénzellátási szabályok szerint történik. Ezzel a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak.”
„(10) A Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Pénzügyminisztériumot és a Belügyminisztériumot értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását a területileg illetékes TÁKISZ útján igényelheti a Kincstártól.”
35. § Az Ámr. 53. §-ának (2) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a zárszámadási rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztését közvetlenül megelőző képviselő-testületi ülésén december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.”
„(6) A (4) bekezdés szerint a helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a zárszámadási rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztését közvetlenül megelőző képviselő-testületi ülésén, december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét.”
36. § Az Ámr. 58. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A létszám-előirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható - és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott - éves átlagos statisztikai állományi létszámot (a továbbiakban: átlaglétszám) és az év utolsó napján foglalkoztatható zárólétszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.”
„(9) Az elemi költségvetésben jóváhagyott átlag- és zárólétszám év közben a felügyeleti szerv által, az elrendelt feladatnövekedéssel összefüggően növelhető.”
37. § Az Ámr. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magán-nyugdíjpénztári tagdíját - jogszabályban meghatározott mértékig - kiegészítheti.
(4) A költségvetési szerv a (2)-(3) bekezdésben foglaltak mértékéről, a jogosultság feltételeiről belső szabályzatában rendelkezik.”
38. § Az Ámr. 63. §-a előtti cím a következőre változik, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„A felújítás és a beszerzés szabályai”
„(4) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott (nettó érték=0), vagy megsemmisült, továbbá, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan.”
39. § Az Ámr. a következő 63/A. §-sal és előtte a következő címmel egészül ki:
„A központi költségvetési szervek vagyongazdálkodásának szabályai
63/A. § (1) A központi költségvetési szerv köteles a rábízott kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen gazdálkodni, annak állagát, értékét megőrizni, védeni, lehetőség szerint a vagyon értékét növelni.
(2) A vagyonkezelő központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni:
a) az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását,
b) az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetőleg koncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt kincstári vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történő átadását a KVI részére,
c) az előző évben szerződés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának - értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,
d) az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának előkészítését,
e) beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait.
(3) A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodási programot a KVI részére minden évben március 31-ig meg kell küldeni.
(4) A központi költségvetési szerv a készleteinek beszerzésére, hasznosítására, selejtezésére vonatkozóan készletgazdálkodási intézkedési tervet készít, gondoskodik a végrehajtáshoz szükséges előirányzat (kiadás-bevétel) megtervezéséről.
(5) Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási program szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását. Az értékelésről készített dokumentumot április 30-ig meg kell küldeni a KVI-nek.
(6) A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott terveket külön jogszabályban foglaltak szerint kell elkészíteni.”
40. § Az Ámr. a következő címmel és 63/B. §-sal egészül ki:
„A kincstári vagyon értékesítésének különös szabályai”
„63/B. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből visszahagyandó bevételhányad költségvetési törvényben meghatározottnál magasabb mértékű visszaigénylésére irányuló kérelemhez a KVI-nek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) javaslatot a visszahagyandó bevételhányad mértékére
b) az értékesítendő ingatlan KVI által rendszeresített adatlapját,
c) a kincstári vagyoni körből való kikerülés engedélyét, illetőleg a jóváhagyó határozatot,
d) a vagyonkezelőnél, illetve más költségvetési szervnél visszahagyásra igényelt összeg felhasználásának részletes indoklását, jogcímenkénti részletezését,
e) a vagyonkezelő felügyeleti szervének a visszahagyási javaslattal kapcsolatos állásfoglalását.
(2) A pénzügyminiszter a rendelkezésére álló dokumentumok alapján dönt a visszahagyandó bevételhányad mértékéről. A teljes összeg felhasználását engedélyezheti, ha
a) az a jóváhagyott ágazati fejlesztési programok megvalósítását szolgálja,
b) a visszahagyandó összeg nem haladja meg a 3 millió forintot.
(3) A vagyonkezelő az ingatlan értékesítését követő 60 napon belül köteles elszámolni, illetőleg tájékoztatást adni a Pénzügyminisztérium és a KVI részére az értékesítéssel összefüggő adatokról az e rendelet 6/a. számú melléklete szerinti formában és tartalommal.”
41. § (1) Az Ámr. 66. §-a (1)-(2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát - a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján - a Pénzügyminisztérium a tárgyévet követő év május 15-éig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a céljellegű előirányzatok maradványát is. A jóváhagyásról egyidejűleg értesíti a fejezet felügyeletét ellátó szervet és a Kincstárt.
(2) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-maradványát vagy pénzmaradványát a felügyeleti szerv felülvizsgálja, és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv - a Kincstár egyidejű tájékoztatásával - a tárgyévet követő május 31-éig, az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.”
„(4) A társadalombiztosítási költségvetési szervek, illetve a társadalombiztosítási központilag kezelt előirányzatok működési előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 31-éig hagyja jóvá.”
(2) Az Ámr. 66. §-a (6) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a köztartozások kivételével)
„a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szervnek - a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével - a fejezet maradvány-elszámolási számlájára, a fejezetnek a Pénzügyminisztérium által megjelölt számla javára kell teljesítenie az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül;”
„c) a társadalombiztosítási költségvetési szervnek a társadalombiztosítás pénzügyi alapja javára az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül kell befizetnie.”
(3) Az Ámr. 66. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a kinevezési okiratot, a szerződést, a megállapodást, a visszaigazolt megrendelést, a Program/Részprogram Engedélyezési okiratot, továbbá a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentumát. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra.”
42. § Az Ámr. 69. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának további szabályait a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.”
43. § Az Ámr. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A programfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:
a) a központi beruházások, valamint a lakásépítés és a lakástámogatás előirányzataira,
b) az e rendelet 4. számú mellékletében - évente - meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokra,
c) az Európai Unió támogatásával megvalósuló programokra.
(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a programfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok:
a) a nemzetközi tagsági díjra, külföldi devizában teljesítendő kötelezettségekre jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok;
b) az ösztöndíjak, a kitüntetések, díjak, az állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának előirányzatai;
c) a normatív módon működő támogatások és térítések;
d) az év közben belépő beruházások - költségvetési szervhez átcsoportosításra kerülő - működtetési, fenntartási előirányzata;
e) a társadalmi szervezetek, közalapítványok, közhasznú társaságok költségvetési törvényben működési támogatásként megjelölt előirányzata;
f) a határon túli magyarok oktatási és kulturális feladatainak támogatása;
g) a támogatási célprogramok előirányzata;
h) a fejezeti tartalék.”
44. § Az Ámr. 72. §-ának (1) és (7)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A programfinanszírozás körébe vont előirányzatok finanszírozása megkezdéséhez Programismertetőt, a program egészére Program Engedélyokiratot, illetve részprogram esetén Részprogram Engedélyokiratot, továbbá a 71. § (3) bekezdése szerinti megállapodást kell benyújtani a Kincstárhoz.”
„(7) A Kincstár a pénzügyi lebonyolítás részletes eljárási szabályairól - figyelemmel az e rendeletben foglalt előírásokra - Finanszírozási Szerződést köt a részprogramra fordított költségvetési előirányzat elsődleges elszámolását készítő szervezettel. Finanszírozási Szerződés hiányában a program (részprogram) terhére kifizetést a Kincstár nem teljesíthet.
(8) A Finanszírozási Szerződés általános tartalmi követelményeit e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.”
„(10) Több éves ütemezésű programok esetében a programfinanszírozás okmányait évente be kell nyújtani a Kincstárnak, kivéve azon évben, amikor a programnak már nincs eredeti előirányzata az adott évi költségvetésben és a keletkezett előirányzat-maradvány megegyezik a jóváhagyott maradvány összegével.”
45. § Az Ámr. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A programfinanszírozás körébe vont előirányzat elszámolása történhet:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szervnél, ha a fejezeti kezelésű előirányzat feletti rendelkezési jogot magának fenntartja, vagy a részprogram megvalósítója részére előirányzat-módosítás nélküli rendelkezési jogot biztosít;
b) az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnél, ha a fejezet a rendelkezési jogot - fejezeti hatáskörben - előirányzat-módosítással átengedi a részprogram okmányban megjelölt megvalósító költségvetési szerv számára;
c) a költségvetési szervnél, ha a lakásépítés és lakástámogatási előirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel.
(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy Részprogram Engedélyokiratban adhatja át. A nem az adott fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részprogram engedélyezési okiratát az előirányzatot átadó és átvevő fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy annak megbízottja együtt írja alá.
(3) Amennyiben a rendelkezési jog átadása - a Program/Részprogram Engedélyokiratban foglaltak szerint - előirányzat-módosítással történik, a Kincstár a támogatással fedezett kiadási előirányzat-átcsoportosítást a fejezeti kezelésű előirányzatról az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv javára az átutalási megbízás teljesítésével egyidejűleg saját hatáskörben automatikusan hajtja végre, mivel az előirányzat-módosításokról a fejezet a részprogram engedélyezésekor már rendelkezett. A fejezet részéről pénzeszközátadás keretében átadott maradvány, illetve egyéb forrás terhére megvalósuló kifizetéssel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat módosítást a Kincstár szintén automatikusan hajtja végre az átutalási megbízás teljesítésével egyidejűleg.
(4) Az előirányzat-módosítással járó részprogram esetében az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv a (3) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár számlakivonata alapján hajtja végre. Egyidejűleg elszámolja a támogatást, illetve a pénzeszközátadást jóváírásként, valamint a teljes kifizetett összeget a megfelelő kiemelt előirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkező fejezet a támogatással fedezett előirányzat-csökkenést főkönyvi nyilvántartásában havonta egyszer a Kincstár által adott összesített programértesítő alapján hajtja végre.
(5) Az a költségvetési szerv, amely nem saját felügyeleti szervétől (fejezetétől) kap előirányzatot, köteles havonta a Kincstártól kapott részprogram-felhasználási értesítő másolatának megküldésével tájékoztatni saját felügyeleti szervét.
(6) A Kincstár azon fejezetek részére, amelyekhez tartozó költségvetési szerv(ek) más fejezet előirányzatából átcsoportosítással kapnak előirányzatot, havonta kimutatást küld az átcsoportosított előirányzatokról.
(7) Ha az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata nem tartalmazza a részprogram-finanszírozáshoz igénybe vett egyéb intézményi saját forrás fedezetét, a szükséges előirányzat-módosítást saját hatáskörben kell végrehajtani.
(8) A Kincstár az egyes programokat, a részprogram-csoportokat és azon belül a részprogramokat elkülönítetten tartja nyilván, és a ki- és befizetésekről tranzakciónként, illetve kincstári tranzakciós kódonkénti bontásban havonta értesítőt küld a program előirányzat eredeti jogosultjának.”
46. § Az Ámr. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A programokra jóváhagyott előirányzatok felhasználása a 72. §-ban részletezett okmányok alapján a fejezet vagy a költségvetési szerv részére nyitott
a) 70. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt programok esetében a Beruházási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: BEFK)
b) 70. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglalt programok esetén a Programfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: PEFK)
történik a Program Engedélyokiratban/Részprogram Engedélyokiratban utalványozásra kijelölt kezdeményezése alapján a Kincstár Központnál. A PEFK, BEFK számlára a számlatulajdonos közvetlenül csak jóváírást kezdeményezhet.
(2) A költségvetési támogatás PEFK, BEFK számlán történő jóváírása a kifizetések teljesítésével egyidejűleg történik a Kincstár által.
(3) Ha a támogatással fedezett költségvetési előirányzaton kívül a programfinanszírozáshoz más forrás igénybevétele is társul, a program megvalósítója a pénzügyi teljesítést megelőzően köteles az egyéb forrást a megfelelő programszámlára átutalni. Amennyiben
a) a kiegészítő forrás része a program központi költségvetésben elszámolandó teljes előirányzatának (azaz a programra felhasználható aktuális kiadási előirányzatnak), akkor azt a PEFK, BEFK számlára kell irányítani,
b) az egyéb forrás a programhoz juttatott költségvetési előirányzat központi költségvetésben elszámolásra nem kerülő kiegészítésére szolgál, azt a technikai számlaként működő Fejezeti Programfinanszírozási Lebonyolítási számlára (a továbbiakban: Lebonyolítási számla) kell utalni.
(4) A Kincstár a kifizetéseket a Részprogram Engedélyokiratokban meghatározott egyéb forrásoknak a PEFK, BEFK vagy a Lebonyolítási számlán történő rendelkezésre állása esetén teljesíti.
(5) A Kincstár eltekinthet a kiegészítő forrás kincstári számlára történő befizetésétől, ha a Részprogram Engedélyokirat erre lehetőséget biztosít, és a kiegyenlítendő számlának a kiegészítő forrást terhelő részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják.”
47. § Az Ámr. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A pénzügyi lebonyolítás a Program Engedélyokirat/Részprogram Engedélyokiratok és az azok alapján megkötött Finanszírozási szerződésben rögzített eljárási szabályok szerint történik.
(2) A részprogram megvalósítása érdekében kötött szerződéseket egy példányban be kell nyújtani a Kincstárba. Az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat a (4) bekezdésben foglaltak szerint a kifizetés kezdeményezésekor kell a Kincstárba benyújtani.
(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti szerződéseket - ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek a Részprogram Engedélyokiratban foglaltaknak - a részprogram terhére vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi.
(4) A Kincstár a kifizetéseket a Részprogram Engedélyokiratban megnevezett rendelkezési, utalványozási joggal megbízott fizetési megbízásai alapján, a kincstári finanszírozási rendszer alkalmazásával teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a finanszírozási szerződésben meghatározott dokumentumokat (számlát, részszámlát, elő nem jegyzett szerződés esetén a kötelezettségvállalási bizonylatot, saját megvalósítás esetén számlát helyettesítő okmányt) kell csatolni.
(5) A Kincstár az átutalási megbízást a részprogramnál kötelezettségvállalásként előjegyzett támogatási előirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési előirányzaton kívül a beérkezett kiegészítő forrás terhére teljesíti, feltéve, hogy a teljesítési záradékkal ellátott számlával (számlát helyettesítő bizonylattal) igazolt teljesítmény a Program Engedélyokirattal/Részprogram Engedélyokirattal, az előjegyzett szerződésekkel összhangban van. A programok terhére függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások jogcímen kifizetés nem kezdeményezhető.
(6) Amennyiben kincstári költségvetéssel nem rendelkező központi költségvetési szerv kap részprogram megvalósítására rendelkezési jogosultságot, az általa teljesített kifizetések megtérítéséről az elsődleges elszámolást végző költségvetési szervnek kell gondoskodnia.”
48. § Az Ámr. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési évhez kapcsolódó beszámolók:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a programfinanszírozás körébe vont előirányzatainak teljesüléséről az éves zárszámadás keretében köteles teljes körű beszámolót készíteni. Ehhez a Kincstár biztosítja az előirányzat-módosítással átcsoportosított előirányzatok (részprogramok) pénzügyi teljesítési adatait is. A beszámolóban a pénzügyi teljesítés adatain túl a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását is értékelni kell,
b) az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére az előirányzat-módosítással átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldeni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak is.”
49. § Az Ámr. a következő címmel és 77/A. §-sal egészül ki:
„A PHARE támogatásból a KPSZE közreműködésével megvalósuló programok lebonyolításának speciális szabályai
77/A. § (1) A KPSZE ellátja az Európai Unió illetékes szervével kötött megállapodás alapján a PHARE intézményfejlesztési programok, valamint az Európai Unióval egyeztetett egyéb programok tendereztetési, szerződéskötési, nyilvántartási és egyéb pénzügyi adminisztrációs feladatait. A fejezet felügyeletét ellátó szervnél a szakmai végrehajtásért felelős személy (a továbbiakban: SPO) részt vesz a szerződések megkötésében. A KPSZE és az SPO által aláírt szerződésekről az SPO köteles a fejezet felügyeletét ellátó szervet a szerződés egy másolati példányának megküldésével tájékoztatni.
(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv az (1) bekezdésben meghatározott programokra vonatkozó, a Kincstárhoz benyújtandó programokmányokban köteles rendelkezni a KPSZE (3) bekezdésben foglalt jogosultságáról a programok lebonyolítási feladataiban való közreműködés érdekében.
(3) A program terhére beérkezett számlát az SPO teljesítés igazolási záradékkal látja el, és továbbítja a KPSZE részére. A KPSZE ezt követően elkészíti a deviza fizetési megbízás(oka)t, és a kapcsolódó okmányokkal együtt megküldi a fejezet felügyeletét ellátó szervnek. A fejezet felügyeletét ellátó szerv elkészíti a forint fizetési megbízásokat (beleértve a költségvetési társfinanszírozás és az általános forgalmi adó összegét is), majd a deviza és forint fizetési megbízás(oka)t, valamint a kapcsolódó bizonylatokat a Kincstár részére teljesítésre megküldi. A fejezet felügyeletét ellátó szerv a forint fizetési megbízások egy másolati példányát a KPSZE részére tájékoztatásul megküldi.
(4) A KPSZE az (1) bekezdésben meghatározott programokról és azok teljesítéséről nyilvántartást vezet.
(5) A nemzetközi támogatások fejezeti költségvetési és könyvviteli elszámolási rendjét a Pénzügyminisztérium tájékoztatóban teszi közzé.”
50. § Az Ámr. 79. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik, és az így átszámozott (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet) és az elkészített pályázati felhívás tervezetét az előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vagy az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője az éves költségvetés elfogadását követően és a pályázati felhívás kiadását megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére. A pályázati felhívás tervezetet a Kincstár az Országos Támogatási Monitoring Rendszer kompatibilitás szempontjából egyetértési joggal kapja meg. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a pályázati felhívás tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 napon belül kell nyilatkoznia.”
„(7) A (6) bekezdésben foglaltakat a címzett és céltámogatások vonatkozásában külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.”
„(10) Egy projekthez igénybe vett, az Európai Megállapodás 62. cikkének hatálya alá tartozó beruházási támogatásoknak az e rendelet 7/a-b. számú mellékletei szerinti értelmezésben vett támogatási intenzitása nem haladhatja meg az 50%-ot, kis- és középvállalatok esetében a 65%-ot.
(11) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet költségvetésében megtervezett Nemzeti Kulturális Alapprogram előirányzatra az e rendelet VIII. fejezetének rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az Alapprogram előirányzatát - a külön törvényben meghatározott támogatási célok figyelembevételével - a Nemzeti Örökség Program kezelőjével évenként - legkésőbb a tárgyév február 15-éig - egyeztetni kell, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyes szakmai kollégiumok pályázati felhívásaikat és a bírálati döntésről készült dokumentumokat a Nemzeti Örökség Program kezelőjével egymásnak kölcsönösen megküldik a párhuzamosságok, az indokolatlan állami finanszírozások elkerülése érdekében.”
51. § Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A pályázótól - a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni:)
„j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszer, az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR) a jogszabályban meghatározott jogosultak (döntéshozók, előirányzat-kezelők, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson a pénzügyi adatbázishoz.”
52. § Az Ámr. 85. §-ának (2) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kincstárat a döntés-előkészítés folyamatába be kell vonni. A kincstári OTMR informatikai rendszeréhez közvetlenül kapcsolódó előirányzat-kezelők (döntéshozók) elektronikus módon juttatják el a pályázat e rendelet 8/b. számú melléklete I. rész szerinti adatait a Kincstárba, az OTMR-hez informatikailag nem kapcsolódó előirányzat-kezelők (döntéshozók) a 8/b. számú melléklet I. rész szerinti adatlap megküldésével vonják be a Kincstárat a döntéselőkészítésbe, ahonnan 10 munkanapon belül kapnak visszajelzést arról, ha a támogatással kapcsolatos adatok - a rendelkezésre álló információk szerint - nem helytállóak.”
„(7) A döntéshozó az elfogadott támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül e rendelet 8/b. számú melléklet II. részre szerinti adatokat szolgáltatja a kincstári OTMR részére. Több támogatási forrásra benyújtott pályázat esetén a döntéshozó döntéséről a többi érintett előirányzat kezelőjét is tájékoztatja.”
53. § Az Ámr. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési hatáskörükbe utalt előirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikről - az e rendelet 8/b. számú melléklete II. rész szerinti részletezésben 10 munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és a kincstári OTMR-t.”
54. § Az Ámr. 87. §-ának (7)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszűnéséről az előirányzat kezelője, illetve a szerződéskötésre feljogosított szerv a szükséges adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával 5 munkanapon belül - az e rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapon - értesíti a kincstári OTMR-t.
(8) A Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére és társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az ONYF részére.”
55. § Az Ámr. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az átutalási megbízások mellékleteként a Kincstárba el kell juttatni a folyósításra vonatkozó - az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott - adatlapot vagy az adatlapon szereplő információkról elektronikusan kell értesíteni az OTMR-t.
(3) Az esedékes támogatást a Kincstár csak azt követően folyósíthatja, ha az OTMR részére a döntéshozók, előirányzat-kezelők eljuttatták az e rendelet 8/b. és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat adatlapon vagy azonos tartalmú elektronikus adathordozón.”
56. § Az Ámr. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint az ONYF megyei igazgatási szervei a Kincstár 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és a Kincstári OTMR-nek, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A kincstári OTMR-nek nyújtott tájékoztatás elektronikus módon és folyamatosan történik.”
57. § Az Ámr. a következő címmel és 93/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Megállapodás 62. cikkének hatálya alá tartozó, az államháztartásból folyósított támogatásokra vonatkozó különös szabályok
93/A. § A támogatások szabályainak megalkotásakor:
a) meg kell határozni a maximálisan odaítélhető támogatás mértékét támogatástartalomban és/vagy támogatási intenzitásban,
b) a támogatástartalomra, illetve a támogatási intenzitásra vonatkozó mutatószámokat az e rendelet 7/a. és 7/b. számú mellékletben közölt számítási metodikának megfelelően kell meghatározni, értelmezni, illetve számítani.”
58. § Az Ámr. 95. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem tekintendő a KESZ elszámolási körbe...)
„a) a költségvetési szervek hitelintézetnél vezetett lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számláján lebonyolított pénzforgalom;”
59. § Az Ámr. 97. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, a (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(2) A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére
a) pénzforgalmának lebonyolítására folyószámlát,
b) a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számlát,
c) a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére kincstári kártyafedezeti számlát,
d) devizaeszközeik kezelésére devizaszámlát,
e) átmenetileg szabad pénzeszközeikből állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti számlát
vezethet.
(3) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a 128-132. §-ban meghatározott előírások szerint biztosítja a kincstári kártya igénybevételét.
(4) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos a kincstári kártya használatához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezettetheti vissza pénzforgalmi folyószámlája javára.”
60. § Az Ámr. 99. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az (1) bekezdésben megjelölt számlák törzsadataiban történő változások átvezetését a költségvetési szerv a felügyeleti szerv útján kezdeményezheti a Kincstárnál.”
61. § (1) Az Ámr. 103. §-a (7) bekezdésének d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül...]
„d) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjármű adó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, az illetékek - beleértve a mulasztási bírság, a késedelmi pótlék és a végrehajtási költség - befizetésére illetékbeszedési számlát,
e) a helyi önkormányzatot megillető, illetve más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolási számlát,”
(vezethet.)
(2) Az Ámr. 103. §-a (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi kisebbségi önkormányzat)
„a) költségvetési elszámolási számlát és/vagy ehhez kapcsolódóan alcímű számlákat,”
(vezethet.)
(3) Az Ámr. 103. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A hitellel rendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállaló helyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központi költségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval, valamint az államháztartáson belül működési célra átvett pénzeszközeivel kapcsolatos pénzforgalmát a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. Az alszámlán elkülönített összeget - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - a helyi önkormányzat hitel fedezetére - likvid hitel kivételével - nem használhatja, illetve az alszámláról - likvid hitel kivételével - hiteltörlesztés, kezességbeváltás nem teljesíthető.”
62. § Az Ámr. 106. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti Technikai számla a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz visszaérkezett nyugellátások technikai kezelésére, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő egyes ellátások, és azok fedezeteinek elszámolására szolgál.”
63. § Az Ámr. 109. §-ának (6)-(7) és (10)-(11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a felügyeleti szerv az automatikusan megállapított kereten korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott időpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak a kedvezményezett költségvetési szerv (1) bekezdés szerint számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes előirányzat-felhasználási keret összegét meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.
(7) Az időarányos havi ütemezéstől az (5) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben a Kincstár engedélyezhet. Az ezzel kapcsolatos jóváhagyó bizonylatot a havi és kincstári ügyfelenkénti bontású előirányzat-felhasználási korrekcióval együtt kell benyújtani. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján - a fejezet kérelmét is figyelembe véve - ettől eltérő módon rendelkezik.”
„(10) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések előirányzat-felhasználási terv alapján teljesítésarányosan vehetők igénybe. Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi időarányos mértéket csak a Kincstár engedélyével haladhatja meg. Az előirányzat-felhasználási tervet - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában - a felügyeleti szervnek negyedévente a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig kell benyújtania a Kincstárhoz.
(11) A programfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozása teljesítésarányosan, a tényleges felmerüléskor történik.”
64. § Az Ámr. 110. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja, valamint (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során havonta... figyelemmel kíséri, hogy a központi költségvetési szervek köztartozásai befizetésének mértéke - a kincstári költségvetés éves aktuális személyi juttatások előirányzata 1/14 részéhez viszonyítva - eléri-e)
„a) az SZJA előleg esetében a 16%-ot,”
„d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető járulékok esetében a 30%-ot.”
„(3) Amennyiben befizetés nem történt, illetve annak összege nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, a Kincstár haladéktalanul értesíti a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szervet. Az érintett költségvetési szerv képviselője köteles az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül egyeztetni a Kincstár központjának képviselőjével. Indokolt esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a be nem fizetett köztartozásokat - fajtánként részletezve -, a köztartozások rendezésének közösen megállapított módját és az abból eredő kötelezettségeket és határidőket. A jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg - eltérő megállapodás kivételével - a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és a Kincstárnak benyújtani a fennálló köztartozások kiegyenlítésére vonatkozó elkészített, aláírt átutalási megbízásokat.”
65. § Az Ámr. 114. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak finanszírozási és elszámolási rendje
114. § (1) Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláira járulék címén befolyt bevételeket a Kincstár naponta az ONYF és az OEP Lebonyolítási számlájára átutalja.
(2) Az APEH-hoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részt az APEH havonta a tárgyhót követő hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december 31-éig átutalja az ONYF és az OEP Lebonyolítási számláira.
(3) Az egészségügyi hozzájárulás címén az APEH elkülönített számlájáról a Kincstár naponta átutalja az egyenleget az OEP Lebonyolítási számlájára.
(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átutalja az OEP Lebonyolítási számlájára.
(5) Az APEH adatokat szolgáltat:
a) havonta a havi bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - bevallási jogcímenként - alaponkénti bontásban az ONYF, az OEP, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,
b) negyedévente a negyedéves bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - bevallási jogcímenként - alaponkénti bontásban az ONYF, az OEP, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,
c) évente az éves bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - bevallási jogcímenként - alaponkénti bontásban az ONYF, az OEP, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére a tárgyévet követő év április 15-éig,
d) negyedévente az I-III. negyedévekről a bevallások és befizetések feldolgozása alapján a folyószámlákon kimutatott tartozások és túlfizetések állományáról, valamint a behajtásból származó bevételekről alaponként az ONYF, az OEP, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére, a tárgynegyedévet követő hó 15-éig,
e) évenként - a tárgyévben esedékes bevallások és a december 31-ig történő befizetések feldolgozása alapján - a folyószámlák adataival megegyezően, a tartozások és túlfizetések december 31-i állományának összegéről, továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetéséről, alaponként az ONYF, az OEP, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére a tárgyévet követő év április 20-áig.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak mérlegében kimutatott, az APEH járulék-elszámolása keretében vezetett tartozások és túlfizetések állományának valódiságáért az APEH tartozik felelősséggel.
(7) Az ONYF és az OEP az (1) bekezdés szerinti járulék címén részére átutalt bevételeket havonta a járulékelemek között a mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztja. Az így elszámolt összegeket az éves járulékelszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.”
66. § Az Ámr. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„115. § (1) Az ONYF és az OEP a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzforgalmában tervezhető bevételeiről, kiadásairól, a társadalombiztosítás által folyósított, nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások bevételeiről és kiadásairól, valamint a szükséges hitelről finanszírozási tervet készítenek.
(2) A pénzügyminiszter rendeletében meghatározott határidővel, tartalommal és formában
a) társadalombiztosítás által folyósított, nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások megtérítéséről havi részletezettségű éves finanszírozási tervet a Pénzügyminisztérium részére,
b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzforgalmában tervezhető bevételekről, kiadásokról és a hitelállomány alakulásáról havi finanszírozási tervet a Kincstár részére
kell megküldeni.
(3) A gyógyító-megelőző ellátások havi időarányos előirányzatát az éves előirányzat gazdálkodási előleggel csökkentett, 11 hónapra számított összegével kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdésben foglalt finanszírozási tervekben az időarányostól eltérő bevételeket és kiadásokat meg kell indokolni.
(5) A központi költségvetésében „A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások”, a „Kormányzati rendkívüli kiadások: Pénzbeli kárpótlás”, valamint a „Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz” költségvetési címek előirányzatainak utalványozására a pénzügyminiszter jogosult. Az előirányzatok utalványozása az ONYF és az OEP vezetője által a (2) bekezdés a) pontja szerint, a tárgyévet megelőző év december 25-éig benyújtott pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján történik.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott havi finanszírozási terv alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében meghatározott zárt kasszák előirányzatait az időarányos teljesítés mértékéig a Kincstár elbírálja.
(7) Amennyiben a havi finanszírozási tervben a zárt kasszák kiadásai meghaladják az éves előirányzat időarányos részét, a Kincstár a finanszírozási tervet előzetes véleményezés után jóváhagyásra, illetve a kormánydöntés előkészítése érdekében megküldi a pénzügyminiszternek.
(8) A zárt kasszák finanszírozási tervét az időarányos teljesítést az éves előirányzat 5%-kal meghaladó mértékéig a pénzügyminiszter hagyja jóvá, e mérték felett a Kormány engedélyezi.
(9) Amennyiben a zárt kasszák finanszírozási tervének (8) bekezdésben megjelölt engedélyezésére a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, az egészségügyi ellátás folyamatos biztosítása érdekében a Pénzügyminisztérium utasítása alapján a Kincstár előzetes keretet nyit. A havi előirányzat-felhasználási keret véglegesítését a Kormány döntése alapján a finanszírozási terv módosításával kell a Kincstárnál kezdeményezi.”
67. § Az Ámr. 117. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki, az (5) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:
„(4) Az OEP a fedezet biztosítás céljából - a TÁKISZ adatszolgáltatása alapján - az Egészségbiztosítási Alap megfelelő kiadási számlájának terhére, a Kincstár Budapesti Igazgatósága felé a megfelelő lebonyolítási számla javára, minden hónap 19-éig rendelkezik:
a) az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények bruttó tárgyhavi támogatás összegének, és
b) az a) pont szerint meghatározott intézmények, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások együttes összegének
az átvezetéséről.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatások és elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete (a továbbiakban: APEH-SZTADI) útján minden hó 22. napjáig, december hónapban 20-áig az utalást teljesíti.
(6) Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár az e rendelet 10/c. számú melléklete szerint a tárgyhónap első munkanapján teljesít.
(7) Az Áht. 102. § (12) bekezdésének felhatalmazása alapján az előző év december 20-a után kiutalt, az egészségügyi intézmények (szolgáltatók) rendelkezésére bocsátott éves gazdálkodási előleg visszavonásáról az OEP:
a) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségügyi intézményeknél 12 havi részletben a havi finanszírozás összegéből,
b) a (6) bekezdésben meghatározott intézmények esetében egy összegben a januári első banki nap utalásánál gondoskodik.
(8) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott OEP nettó finanszírozási kört - gazdálkodási formaváltás esetét kivéve - az OEP az érintett önkormányzatok bevonásával évente felülvizsgálja és azt közleményben teszi közzé.”
68. § Az Ámr. a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § Az OEP és az ONYF a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetési beszámolójának benyújtásával egy időben nyújtja be a Pénzügyminisztérium részére a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is.”
69. § Az Ámr. 119. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, a (6)-(8) bekezdések számozása (7)-(9) bekezdésre módosul, egyidejűleg az így átszámozott (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és e rendelet 16. számú mellékletében részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által a TÁKISZ részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget a 103. § (2) és (9) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani az e rendelet 10/a. számú mellékletében meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben, illetve az esedékesség szerint. A TÁKISZ forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető nettósított források összege fedezetet nyújt. A Belügyminisztérium az e rendelet 10/a. és 16. számú mellékletei alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.
(2) A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözet a következő utaláskor kerül rendezésre. A folyósítást a Kincstár a TÁKISZ-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és a Kincstár ellenjegyzésével az APEH-SZTADI útján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő 25-én teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. § (6) bekezdésében szabályozott módon szedi be. A helyi önkormányzat a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben intézkedik a Kincstár azonnali beszedési megbízásának teljesülése érdekében, valamint az Áht. 63. §-a (8) bekezdésében szabályozott havi előirányzat-felhasználási terv alapján gondoskodik a fedezet biztosításáról. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.
(3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve vett át, vagy e rendelet 52. §-a (3) bekezdése alapján lemondott a normatív állami hozzájárulásról és a normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzatáról, illetve annak egy részéről és az állami hozzájárulás előirányzata módosult, részére az állami hozzájárulás a módosított előirányzat alapján folyósítandó.”
„(6) A Kincstár az önkormányzatokat és intézményeiket terhelő állami adóhatóság felé, illetve a munkáltatói táppénz-hozzájárulás vonatkozásában az OEP felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról minden hónap 20-áig intézkedik.
(7) A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről - számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén - a TÁKISZ-ok gondoskodnak minden hónap 20-áig.”
70. § Az Ámr. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § (1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények esetében, amelyeket az OEP nettó módon finanszíroz, a támogatásokat az e kört érintő köztartozások és egyéb levonások beszámításával kell folyósítani. A Kincstár e rendelet 16. számú melléklete alapján az APEH-SZTADI útján a (4) bekezdésben rögzített források terhére az e célra elkülönített lebonyolítási számláról folyósítja:
a) minden hónap 20-án a közterheket és egyéb levonásokat, és
b) e rendelet 10/b. számú melléklete szerinti ütemben és időpontban az intézménynek a pénzügyileg teljesítendő (nettó) összeget, az általa folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával, valamint a TÁKISZ forgótőkét.
(2) Az (1) bekezdés szerint finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek tartozásai csak az OEP által folyósított támogatásokból vonhatók le.
(3) Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 101. § (8) bekezdésében szabályozott módon szedi be. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során az egészségügyi intézményt megillető támogatási összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.
(4) A TÁKISZ forgótőke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az OEP által finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket megillető, nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások összege - a köztartozások, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül - fedezetet nyújt. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj átutalásáról - a számfejtési körébe tartozó egészségügyi intézmények esetében - a TÁKISZ intézkedik minden hónap 20-áig.”
71. § Az Ámr. 123. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az OEP kifizetőhelyi azonosítót ad a TÁKISZ-oknak az elkülönített finanszírozási körökben az adatszolgáltatás teljesítéséhez.
(3) A TÁKISZ-t - mint a társadalombiztosítási ellátások folyósítását végző kifizetőhelyet - megillető térítési díjat és postaköltségeket e rendelet 16. számú mellékletének adatlapjai szerint meghatározott összegben - a Kincstár a TÁKISZ-ok megfelelő bevételi számlájára utalja a helyi önkormányzatoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek történő nettóutalással egy időpontban.”
72. § Az Ámr. 125. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az önkormányzat helyi adó beszedési számláin, a pótlék és a bírság beszedési számlán hó végén - kivéve június és december hónapot - rendelkezésre álló összeget legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára át kell utalni. Félév végén és év végén a számla csak 0 egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket a következő időszakban a megfelelő adó, pótlék, bírság beszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz a költségvetési elszámolási számláról kell az átutalást a megfelelő számlára teljesíteni a visszatérítés érdekében.
(2) Az önkormányzat gépjárműadó beszedési számláján a hó végén rendelkezésre álló összeget a következő hónap 10. napjáig kell az önkormányzati költségvetési elszámolási számla, illetve a 10032000-01079043 APEH „Belföldi gépjárműadó” bevételi számla javára átutalni.”
„(4) Az önkormányzat egyéb bevételek elszámolási számlájáról az önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalni. A nem az önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő 10-éig kell a behajtást kérő szerv megfelelő számlájára átutalni.”
73. § Az Ámr. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:
a) az Intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz,
b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezető beosztású, valamint a szerv vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz
(a továbbiakban együtt: kincstári kártya).
(2) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok VIP ezüst vagy arany kártya igénybevételét szerződésben meghatározott külön feltételekhez kötheti a Kincstár.”
74. § Az Ámr. 130. §-a b) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár)
„2. jogosult a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számláját, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos pénzforgalmi számláját megterhelni (utóterhelés), amennyiben a kártyafedezeti számlán esetlegesen kerettúllépés következik be,”
75. § Az Ámr. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem igényelhető készpénz
a) azokra az illetmény kifizetésekre, amelyek esetében a vonatkozó törvény a bankszámlára való utalást, illetve a postai úton történő kifizetést teszi kötelezővé, továbbá
b) a munkavállalót megillető egyéb juttatásokra, a belső szabályzatban kisösszegűnek minősített kifizetések kivételével.”
„(5) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlára. A befizetés abban az esetben sem teljesíthető készpénzkímélő módon - a befizetési és a készpénzfelvételi bizonylatok egyidejű benyújtásával -, ha egyidejűleg a befizetett összegnek megfelelő összegű készpénzfelvételre kerül sor. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot és ezen összeg készpénzben történő tartására a pénzkezelési szabályzat lehetőséget ad.”
76. § Az Ámr. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § (1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) - törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult a költségvetési szerv költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.
(2) A kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.
(3) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében kötelezettségvállalásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy, annak ellenjegyzésére a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult.
(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet,
b) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(5) Az ellenjegyző a (4) bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
(6) Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, s erről a (2) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, a (3) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesítenie kell. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(7) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor a kötelezettségvállalás - a kötelezettségvállaló és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.
(8) A helyi kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalására, ellenjegyzésére, utalványozására és az érvényesítésre a (4)-(6) bekezdésekben, továbbá a 135. §-ban és a 137. §-ban foglaltak az irányadók.”
77. § Az Ámr. 135. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet. A helyi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi.”
78. § Az Ámr. 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul, az így átszámozott (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az utalvány ellenjegyzése során a 134. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt „az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, s erről az (1) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szervet, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szervet, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesítenie kell.”
79. § Az Ámr. 139. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi önkormányzat évközi gazdálkodásának alakulásáról, az év várható bevételi és kiadási előirányzatának teljesüléséről a jegyző havi és halmozott előirányzat-felhasználási ütemtervet, valamint a pénzállományának alakulása alapján likviditási tervet készít.”
80. § Az Ámr. 140. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben - a Kincstár költségvetési jelentései alapján - a fejezetre összesített, éves halmozott kiadási, illetve bevételi teljesítési adatok 5%-át két egymást követő hónapban meghaladják a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások, illetve a bevételek és a nem azonosított bevételek, a fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles megvizsgálni költségvetési szerveinél annak okait, és megtenni a szükséges intézkedéseket ezen kiadások és bevételek rendezésére.”
81. § Az Ámr. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában - havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, az Egészségügyi Minisztériumhoz, a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz és a Kincstárhoz. Az I-III. hónap adatairól összevontan kell benyújtani a havi jelentést.”
82. § Az Ámr. 145. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A költségvetési szerv, az alap, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját, illetve más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készít az e rendelet 12/a.-12/c. számú mellékletei szerint. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a második és negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően, kell a felügyeleti szervhez benyújtani.
(2) A felügyeleti szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, illetve a féléves és éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez, helyi önkormányzat esetében a TÁKISZ-nak.”
„(4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b. számú mellékletet a tárgyévet követő év július 15-éig, a 12/c. számú mellékletet az éves adóbevallások feldolgozását követően, de legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b. számú mellékletet a tárgyévet követő év november 15-éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések űrlapjait ezt követően 10 napon belül továbbítja feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében a TÁKISZ-hoz. A TÁKISZ-ok az általuk feldolgozott űrlapokat 10 napon belül továbbítják a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.
(5) A Kincstár az évközi mérlegjelentést (12/a.-12/c. számú mellékletek) - figyelemmel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt adatszolgáltatások egyes tételeinek felhasználására és beépítésére - az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő év március 31-éig, a 12/a.-12/b. számú mellékleteket az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig, a 12/c. számú mellékletet az éves elszámolására vonatkozóan a tárgyévet követő év augusztus 30-áig, a 12/b. számú mellékletet az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év november 30-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve annak kijelölt szervéhez nyújtja be.”
83. § Az Ámr. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári költségvetéssel rendelkező kincstári ügyfél kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt előirányzatainak aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkező az elemi beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelő adatokat szerepelteti és indokolásban tételesen rögzíti az eltérést. Az eltérés dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi felügyeleti szerve részére, amely azt a beszámolók felülvizsgálata és a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez történt benyújtást követő 5 munkanapon belül költségvetési szervenként és fejezeti szintre összesítve megküldi a Kincstár részére.”
84. § Az Ámr. 149. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A központi költségvetési szervnek és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelőjének legkésőbb június 30-ig értékelnie kell, hogy a közhasznú társaságok, gazdasági társaságok, közalapítványok működése hogyan befolyásolja a támogatási szükségletet, a részükre nyújtott támogatás hogyan hatott e szervezetek által végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a jövedelmezőségre, a vagyon változására. Az értékelést az elemi beszámoló szöveges indokolása részének kell tekinteni.”
85. § Az Ámr. 150. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter ... kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha)
„a) annak elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti költségvetés kiadási előirányzatának 3,5%-át, vagy összege meghaladja az 50 millió forintot,”
86. § (1) Az Ámr. 151. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstári biztos köteles)
„d) a c) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni a fejezet felügyeletét ellátó szervvel, az adóhatósággal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,”
(2) Az Ámr. 151. §-a (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kincstári biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet - a (3) bekezdés g) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt - egyeztető tárgyaláson kell elfogadni a kijelölő, a felügyeletet ellátó szerv és az érintett intézmény részvételével.
(6) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az ad hoc bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő 15 napon belül köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, illetve kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A felügyeletet ellátó szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő 2 évig, negyedévente a Pénzügyminisztériumot - külön határozat alapján a Kormányt - tájékoztatni.”
87. § Az Ámr. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári biztost megillető havi megbízási, illetve vállalkozói díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a szerződés tartalmazza. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi. A havi megbízási díj összege nem lehet kevesebb, mint azon központi költségvetési szerv vezetőjének havi alapilletménye, ahová a kincstári biztost kijelölték.”
88. § Az Ámr. 153. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték - a rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya a (2) bekezdésben meghatározott időt és mértéket eléri.
(2) Önkormányzati biztos kirendelése akkor kötelező, ha az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv 30 napon túli tartozásállományát egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani, és tartozásának mértéke eléri éves eredeti előirányzatának 10%-át, vagy a 100 millió forintot. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az itt meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam, vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.”
89. § Az Ámr. 161. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást]
„a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert lejárt tartozásállomány tekintetében - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig a számlavezető kincstári fiókja és a fejezet felügyeletét ellátó szerv,”
(részére teljesíti.)
90. § Az Ámr. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező és kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó tárgyévben saját költségvetési előirányzatai terhére megvalósuló közbeszerzései költségvetési törvényben meghatározott egyedi értékhatárát elérő dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni a számlavezető kincstári fiók részére az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül.”
91. § Az Ámr. 163. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Adatszolgáltatás az önkormányzatok és egészségügyi intézményeik nettó finanszírozásához
163. § (1) A helyi önkormányzatok és intézményeik nettó finanszírozásához szükséges információkat az e rendelet 16. számú mellékletében szereplő „Adatlapok jegyzékében” részletezett módon az erre kötelezetteknek - az ott megjelölt adattartalommal és határidőre - kell a felhasználók részére szolgáltatni.
(2) A helyi önkormányzatok és intézményeik központi költségvetésből történő nettó finanszírozásához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a TÁKISZ szolgáltatja.
(3) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzat, illetőleg a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek adatközlésének elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, illetőleg költségvetési szerve részére a Kincstár a támogatások folyósítását felfüggeszti.
(4) A TÁKISZ-ok az adó és járulékbevallásoknak az APEH által előírt rendszerű adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével tesznek eleget.
(5) A Kincstár az Áht. 63. § (6) bekezdése szerint benyújtott, nem teljesült azonnali beszedési megbízások esetében a két nettó finanszírozási körről a Belügyminisztérium részére minden hónap 10-éig külön-külön szolgáltat adatot a kamatszámítás alapjául szolgáló tényleges napok számáról.”
92. § Az Ámr. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozással, valamint a különféle nemzetközi segélyekkel kapcsolatos kiadásokról és forrásokról az e rendelet 17. számú melléklete szerinti formában és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesíteni és megküldeni a Pénzügyminisztérium, valamint a KPSZE vagy az illetékes fejezeti Végrehajtó Egység részére.”

Záró és átmeneti rendelkezések

93. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az APEH elkülönített számláira társadalombiztosítási járulék címén befolyt bevételeket a Kincstár 2000. január hónapban - az 1999. évben érvényes megosztási aránynak megfelelően - naponta az ONYF és az OEP Lebonyolítási számlájára átutalja.
(3) Az időközi mérlegjelentés 12/b. és 12/c. számú mellékletét 2000-ben az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan az adatszolgáltatóknak nem kell elkészíteniük.
(4) Az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésében a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközei befektetésére vonatkozó előírást a 2000. január 1-je utáni befektetésekre kell alkalmazni.
(5) A rendelet 97. § (3) bekezdésében, valamint a 128. és 130. §-aiban foglalt, a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok kincstári kártya szolgáltatás igénybevételére vonatkozó előírások 2000. április 1-jétől alkalmazhatók.
(6) A rendelet 63/A. §-a (2)-(5) bekezdéseiben foglalt előírásokat a Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó honvédelmi szervek vagyongazdálkodására vonatkozóan 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.
94. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Az országos kisebbségi önkormányzatok szervezetének gazdálkodására a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet és a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A rendelet 18. §-ának (4) bekezdésében és 135. §-ának (2) bekezdésében meghatározott iskolai végzettség és képesítési előírás nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. Más költségvetési szervek esetében a felügyeleti szerv vezetője indokolt esetben felmentést adhat az előírt iskolai végzettség és képesítési előírás alól, központi költségvetési szerv esetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozott módon.
(3) A korábban a programfinanszírozás körébe vont előirányzatok maradványára nem lehet a 165. § (2) bekezdésében foglalt szabályt alkalmazni, ha annak van tárgyévi eredeti előirányzata, de az 2000. évtől nem tartozik a programfinanszírozási körbe.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ámr. 28. §-ának (5) bekezdése, 140. §-a (3) bekezdésének d) pontja, valamint 165. §-ának (8)-(9) bekezdései.