22/1999. (VIII. 4.) KHVM rendelet

az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól

A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 19/A. §-ának (2) bekezdésében, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelően, figyelemmel a frekvenciagazdálkodásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének g) és i) pontjára, a postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény 12. §-ának (2) bekezdésére, a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény 27. §-ának (4) bekezdésére, valamint az egyes távközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 48/1997. (III. 14.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjára, a hírközlési és informatikai termékek, továbbá a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelöléséről a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: kijelölő) feladat- és hatáskörébe utalt szakágazatok vonatkozásában az egyes termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésére.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) hírközlési és informatikai termék:
aa) a postai és távközlési  [LÁBJEGYZET_1]  szolgáltatás,
ab) a hálózat és
ac) a berendezés;
b) kijelölt vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezet: olyan szervezet, amely - egyes hírközlési és informatikai termékek, továbbá a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések külön jogszabályban és e paragrafus ac) pontjában meghatározott körének - értékelésére jogosult az aa), ab), ac) alpontonként is külön-külön vagy együttesen is a kijelölésben foglaltak szerint;
c) megfelelőségi vizsgálat: a megfelelőség értékelése vizsgálattal (MSZ 271);
d) megfelelőség ellenőrzése: a megfelelőség értékelése a rá vonatkozó jellemzők mérésével, megfigyelésével, összehasonlítással;
e) tanúsítás: olyan eljárás, amely alapján egy független, hatósági jogosítványokkal nem rendelkező gazdálkodó szervezet írásban igazolja, hogy a termék, az eljárás vagy a szolgáltatás (a továbbiakban: termék) az előírt követelményeknek megfelel;
f) audit: eljárás, amelynek keretében az arra feljogosított szervezet meggyőződik arról, hogy a kijelölést kérő az általa előterjesztett és végezni kívánt tevékenységnek megfelel-e;
g) megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsítási rendszer szabályai szerint kibocsátott dokumentum, amely igazolja, hogy a termék megfelel a meghatározott szabványnak (MSZ 271);
h) tanúsítási megfelelőségi jel: a tanúsítási rendszer szabályai szerint kibocsátott vagy alkalmazott olyan védett jel, amely igazolja, hogy a szabályszerűen azonosított termék megfelel az adott szabványnak vagy egyéb mértékadó előírásnak;
i) mértékadó előírás: olyan gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a jogszabályokat, szabványokat, műszaki előírásokat, irányelveket és szabályzatokat (MSZ 271/3.1.).

A kijelölési eljárás megkezdése

3. § (1) A kijelölő a feladat- és hatáskörébe utalt, jogszabályban előírt vizsgálati vagy ellenőrzési, illetőleg tanúsítási tevékenységre szóló kijelölést a kijelölést kérő (a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján adja meg.
(2) A kérelmet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban (a továbbiakban: KHVM) működő Kijelölési Bizottsághoz (a továbbiakban: bizottság) kell benyújtani.
(3) A bizottság tagjait a kijelölő határozza meg. A bizottság vezetőjének és tagjainak megbízása öt évre szól.
(4) A bizottság működési rendjét maga alakítja ki.
(5) Abban az esetben, ha a kijelölés más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet is érint, a bizottság a bizottság vezetőjének írásos felkérésére kiegészül az adott minisztérium képviselőjével mint ideiglenes taggal.
(6) A bizottságban a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) és a Magyar Szabványügyi Testület egy-egy taggal jogosult képviseltetni magát.
(7) A kijelölési eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki a kérelmező tulajdonosa, a kérelmező választott testületeiben tisztséget visel, és a kérelmezőnél vezető beosztást tölt be.
4. § (1) A kijelölő a bizottság javaslata alapján - mérlegelve az abban foglaltakat - hozza meg döntését.
(2) A kijelölésre, illetőleg annak megszüntetésére vonatkozó eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.

A kijelölést kérővel szembeni általános követelmények

5. § (1) A kijelölési kérelmet a rendelet 1. számú mellékletében foglalt nyomtatványon, az R. által megjelölt mellékletek csatolásával kell benyújtani.
(2) A kérelmezőnek a kérelem tárgyára vonatkozóan igazolnia kell - az R. 4. §-a és e rendelet 6-10. §-aiban foglalt követelmények alapján - a műszaki megfelelőséget. A megfelelőség igazolása a NAT minősítő jegyzőkönyvével történik.
(3) Amennyiben a kérelmező a kijelölési kérelem tárgyát képező tevékenységek egy részére vagy egészére érvényes akkreditálási okirattal rendelkezik, az akkreditált területen a NAT a műszaki megfelelőséget igazoló jegyzőkönyvet az akkreditálási okirat alapján adja ki.
(4) Ha a kérelmező egyes tevékenységek elvégzését alvállalkozásba kívánja adni, az auditáló csoport az alvállalkozók személyi, szakmai és tárgyi feltételeinek meglétét a kérelmezőével azonos módon vizsgálja.
(5) Vizsgálati és ellenőrzési eredmények kiértékelésével és a megfelelőség tanúsításával kapcsolatos tevékenység alvállalkozásba nem adható.
6. § (1) A NAT által kijelölt szakértő csoport (a továbbiakban: auditáló csoport) a minősítő jegyzőkönyv elkészítése során a kijelölés tárgyát alkotó tevékenységgel, illetve tevékenységekkel kapcsolatban vizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e a szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételekkel.
(2) Az auditáló csoport eljárása során különösen vizsgálja:
a) a kérelmező szervezeti felépítését, működési és eljárási szabályait, általános üzleti feltételeit;
b) a vezetők és a személyzet szakmai képzettségét, gyakorlati felkészültségét, a felelősségviselés rendjét;
c) a kérelmező függetlenségét gyártó, importáló és forgalmazó gazdálkodó szervezettől;
d) működő minőségbiztosítási rendszer meglétét.

A vizsgálatra kijelölést kérő szervezetekkel szembeni különös követelmények

7. § A kérelmezőnek - az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelmények teljesítésén túlmenően - rendelkeznie kell a kijelölés területére vonatkozó mértékadó előírásokban meghatározott
a) vizsgálóhelyiségekkel és vizsgálóterekkel;
b) vizsgáló-, mérő- és igénybevételi berendezésekkel;
c) eszközökkel és segédanyagokkal;
d) a vizsgálathoz a kijelölést kérő által feljogosított, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyzettel.
8. § A kérelmezőnek az adott hírközlési és informatikai termék, továbbá a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések vizsgálatához a vonatkozó mértékadó előírások (szabványok) szerinti valamennyi vizsgálat elvégzésére felkészültnek kell lennie.

Az ellenőrzésre kijelölést kérő szervezetekkel szembeni különös követelmények

9. § (1) Az ellenőrző szervezetnek rendelkeznie kell a 7-8. §-okban meghatározott feltételekkel.
(2) Az ellenőrző szervezetnél a kijelölés szakmai területén a kérelmező által ellenőrzésre feljogosított - a vizsgálat tekintetében is megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkező - személynek kell közreműködnie.

A tanúsításra kijelölést kérő szervezetekkel szembeni különös követelmények

10. § A kérelmezőnek - az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelmények teljesítésén túlmenően - rendelkeznie kell
a) az általa működtetett tanúsítási rendszer és az eljárások (beleértve a rendszeres termékellenőrzések) leírását tartalmazó részletes szabályzattal;
b) tanúsítási jellel való rendelkezés esetén a tanúsítási jel formájának, jelentésének, a jelhasználat engedélyezésének és visszavonásának, valamint a jellel való visszaélések esetén követendő eljárásoknak a leírásával;
c) tanúsításra a kérelmező által feljogosított, megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyzettel;
d) a tanúsítási eljárás alapjául szolgáló, a vonatkozó mértékadó előírások szerinti vizsgálati, illetőleg ellenőrzési jegyzőkönyv formanyomtatványokkal.

Kijelölés

11. § A kijelölő - a bizottság javaslatára - vizsgálati, ellenőrzési vagy tanúsítási tevékenységre a kijelölést kérő szervezet részére - határozott időtartamra - e rendelet 2. számú melléklete szerinti kijelölési okiratot adja ki. A kijelölés tényét (a tevékenységi kör és termékcsoport megjelölésével) a kijelölő a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzéteszi.
12. § (1) A kijelölési eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentációt (kérelmet, kérelemhez benyújtott mellékleteket) a bizottság tárolja és őrzi.
(2) A kijelölt szervezetről a bizottság nyilvántartást vezet.
(3) A bizottság a kijelölt szervezet részére kiadott kijelölési okirat hiteles másolatát a kijelölést követő 3 napon belül köteles megküldeni a Hírközlési Főfelügyelet részére.

Eljárási szabályok a kijelölés után

13. § (1) A kijelölt vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetnek a kijelölést követően is folyamatosan meg kell felelnie a kijelölési feltételeknek. Ennek ellenőrzése céljából a kijelölt szervezet köteles lehetővé tenni, hogy a bizottság és a Hírközlési Főfelügyelet vagy területi szerveinek képviselői (a továbbiakban: hírközlési hatóság) évente legalább egy alkalommal a szervezet helyiségeibe, területére bármikor beléphessenek, a kijelöléssel kapcsolatos tevékenységet érintő iratokat, jegyzőkönyveket, tanúsítványokat megtekinthessék, és a szükséges ellenőrzéseket elvégezhessék.
(2) A kijelölt szervezet köteles a bizottságnál és a Hírközlési Főfelügyeletnél írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a kijelölés személyi, illetőleg tárgyi feltételeiben (a tulajdonosban, a fontos vezető munkakörben dolgozók személyében, a megbízott személyében az építményekben/laboratóriumokban stb.) a kijelöléskori állapothoz képest bármilyen változás következik be.
(3) A kijelölt szervezet köteles a bizottsággal és a hírközlési hatósággal az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak végrehajtása céljából együttműködni.
(4) A hírközlési hatóság az általa végzett ellenőrzéseinek megállapításairól köteles a bizottságot folyamatosan tájékoztatni.
14. § A kijelölt vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezet az általa kiadott okmányok eredeti példányait 10 évig köteles megőrizni, és tevékenységéről a kijelölő részére évente beszámolót küldeni.

A kijelölés megszűnése és megszüntetése

15. § (1) A kijelölés érvényessége megszűnik az abban megjelölt határidő lejártának napján.
(2) A kijelölés érvényessége idejének fennállása alatt a kijelölés törléssel vagy visszavonással szüntethető meg.
16. § A kijelölést a kijelölő a bizottság javaslatára érvénytelennek nyilvánítja (törli)
a) a kijelölt szervezet ilyen irányú kérelme, vagy
b) a kijelölt szervezet jogutód nélküli megszűnése
esetében.
17. § (1) A kijelölő visszavonja a vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezet részére kiadott kijelölést, ha a kijelölt szervezet
a) már nem felel meg a kijelölés követelményeinek,
b) a tevékenységével összefüggő, jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegte, és ezt az ellenőrzésre feljogosított szervezetek megállapították.
(2) A kijelölés megszűnését és megszüntetését a kijelölő a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszi közzé.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 1999. október 1-jén lép hatályba, a hatálybalépését megelőzően működő vizsgálatot, illetőleg ellenőrzést végző szervezetek tevékenységüket kijelölés nélkül - változatlan feltételekkel - legfeljebb 6 hónapig folytathatják, ezt követően e jogosultságuk megszűnik.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megszűnt Hírközlési Alapból átvett feladatok fejezeti kezelésű előirányzatban történő szabályozásról szóló - többször módosított - 20/1996. (VII. 19.) KHVM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése a következő d) alponttal egészül ki:
[(1) A fejezeti kezelésű előirányzat-csoport tárgyévenként]
„d) az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölési eljárásával kapcsolatban felmerült költségekre és dologi kiadásokra”
(fordítható.)

[LÁBJEGYZET_1] Tt. Melléklet 25. pont.