24/1999. (VII. 6.) EüM rendelet

egyes daganatos megbetegedések bejelentésének rendjéről

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüatv.) 38. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján egyes daganatos megbetegedések megelőzésének, gyógykezelésének, a betegek utógondozásának, valamint - az epidemiológiai vizsgálatok tervezése, szervezése, irányítása és értékelése céljából - egyes daganatos megbetegedések bejelentésének módjáról, idejéről, a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, a bejelentendő adatokról az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) A Nemzeti Rákregiszter (a továbbiakban: Rákregiszter) számára köteles adatot szolgáltatni az az orvos, aki a (2) bekezdés szerinti daganatos betegség diagnózisát felállítja, kezelését végzi, továbbá, aki szövettani vizsgálatot, boncolást végez vagy azt véleményezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség kiterjed
a) a fekvőbeteg-gyógyintézményben diagnosztizált és/vagy ellátott daganatos betegségre,
b) a járóbeteg-szakellátás során diagnosztizált daganatos betegségre a diagnózis felállítását követően, ha a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményi ellátás nem indokolt, vagy arra valószínűleg nem kerül sor, továbbá
c) a patológiai vizsgálatot végző egészségügyi intézmények által megállapított betegségekre,
ha a diagnózis - a haláloki diagnózisokat is beleértve - a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (a továbbiakban: BNO) 10. revíziója C00-C97, D00-D09 D30.3, D33 tételeinek bármelyike (a továbbiakban: daganatos megbetegedés).
2. § (1) Az 1. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatszolgáltatás teljesítése érdekében a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  alapján - társadalombiztosítási finanszírozási célból - kitöltésre kerülő „Adatlap kórházi (osztályos) ápolási esetről” nyomtatvány (a továbbiakban: Adatlap) adattartamából az 1. számú melléklet szerinti adatokat továbbítja a Rákregiszter részére. Az adattovábbítás kizárólag Rákregiszter által rendelkezésre bocsátott számítógépes adathordozón történhet. Az Adatlap megfelelő kitöltéséért és pontosságáért a gyógykezelést vezető orvos a felelős.
(2) A 2. számú melléklet szerinti „Adatlap rosszindulatú daganatos megbetegedésről” nyomtatványt kell kitölteni és továbbítani a Rákregiszter részére
a) az 1. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben,
b) ha a halál fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül következett be, és a daganatos megbetegedést csak a halál bekövetkezése után a patológiai vizsgálat állapította meg [1. § (2) bekezdés c) pont],
c) ha a daganatos megbetegedés diagnosztizálására vagy a beteg ellátására olyan fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézményben került sor, amelyben a számítógép adatbázisából történő adatszolgáltatás - bármely ok miatt - nem működik.
(3) Többszörös, egymástól független, elsődleges rosszindulatú daganat esetében mindegyik esetre vonatkozóan fel kell tüntetni a vonatkozó BNO kódot.
3. § A patológiai vizsgálatot végző intézmény, illetve osztály vezetéséért felelős orvos a szövettani minták vizsgálata, illetve a boncolások során felismert rosszindulatú daganatos megbetegedésekről havonta a 3. számú melléklet szerinti listás jelentést állít össze, amelyet a 2. § szerinti jelentéshez csatolva továbbít - az intézményvezetőn keresztül - a Rákregiszternek.
4. § Az adatkezelési előírások betartásáért az adatvédelmi felelős, a jelentés végrehajtásáért, az adatközlés teljességéért az intézményvezető a felelős. A Rákregiszternek továbbított adatok hitelességéért a beteg ellátását vezető orvos, illetve a patológiai vizsgálatot végző orvos tartozik felelősséggel, a jelentett adatoknak egyezniük kell a beteg orvosi dokumentációjában szereplő adatokkal.
5. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti elektronikus adathordozót - amelyen szerepel a kitöltési program - a fekvőbeteg-gyógyintézetek számára a Rákregiszter biztosítja. Az elektronikus adathordozó feltöltése után a személyazonosításra alkalmas adatok csak az erre szolgáló külön programmal, kizárólag a Rákregiszter munkatársai által olvashatók le.
(2) A fekvőbeteg-gyógyintézet az adatokkal feltöltött mágneslemezt, a 2. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti, valamint a patológiai jelentéseket, illetve a járóbeteg-szakrendelés a 2. számú melléklet szerinti Adatlapot kettős árnyékolt buborékos borítékba zárva - mindkét borítékot megcímezve - negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig továbbítja ajánlott küldeményként a Rákregiszter részére.  [LÁBJEGYZET_2]
(3) Az adatszolgáltatás minőségét és teljességét, továbbá az orvosi dokumentációval való egyezőségét a Rákregiszter munkatársai az adatszolgáltató helyszínén ellenőrizhetik, amelynek során az orvosi dokumentációba betekinthetnek.
6. § (1) A Rákregiszter adatbázisa csak olyan személyekről tartalmazhat adatokat, akikről az egészségügyi intézmények - az előírásoknak megfelelően - jelentést küldtek. A Rákregiszter adatbázisa az 1-3. számú mellékletek szerinti adatokat tartalmazza, amelyek tartalma nem térhet el az e rendeletben előírt adatszolgáltatás tartalmától.
(2) A Rákregiszter adatbázisában szereplő személyazonosító adatokhoz - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag a Rákregiszter szervezetéről és működési rendjéről szóló Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott személyek férhetnek hozzá. A Rákregiszter a személyazonosító adatokat arra jogosulatlan személyek számára hozzáférhetetlen módon kezeli, és azokat nem továbbítja senkinek.
(3) Tudományos kutatás céljából az Adatlapot kitöltő orvos - írásban benyújtott kérelmére - jogosult az általa korábban jelentett betegekre vonatkozó adatokhoz hozzáférni, ha ezt a 8. § szerinti Tanácsadó Testület előzetesen jóváhagyta.
7. § (1) A Rákregiszterbe felvett beteg adatait - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - törölni nem lehet. A nyilvántartásban már szereplő adatokat helyesbíteni csak a helyesbítés idejének feljegyzésével és a korábbi adat elérhetőségének biztosításával lehet.
(2) Amennyiben hitelt érdemlően bizonyítást nyer, hogy a Rákregiszterbe felvett személynél a daganat megállapítása és jelentése diagnosztikai tévedésen alapult, akkor a nyilvántartásból törölni kell valamennyi rá vonatkozó adatot.
(3) A Rákregiszterben nyilvántartott személy elhalálozása esetén a személyazonosító adatokat - a TAJ-szám kivételével - az elhalálozást követő 1 éven belül törölni kell, és az egészségügyi adatok csak statisztikai adatkezelési célból tarthatók meg.
8. § (1) A Rákregiszter mellett Tanácsadó Testület működik, amely jóváhagyja a Rákregiszter szakmai munkatervét és feladatait, ellenőrzi az adatvédelmi előírások betartását, továbbá javaslatot tesz az egészségügyi miniszter részére a jelentési kötelezettség teljesítésére és adattartalmára, valamint az adathordozók védelmére, továbbítására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban.
(2) A Tanácsadó Testület összetételére és működésére vonatkozó részletes előírásokat a Szabályzat tartalmazza.
9. § (1) A Rákregiszter a személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat a betegek lakóhely szerinti átcsoportosítása után - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete útján - megküldi a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) szakfelügyelőnek a megyén (fővároson) belüli onkológiai tevékenység szervezésének, tervezésének, működésének értékelése céljából.
(2) A Rákregiszter az általa végzett adatgyűjtésről évente jelentést ad közre.
(3) A Rákregiszter adatbázisában szereplő adatok pontosítása érdekében a tárgyévet követő év március 31. napjáig a Rákregiszter vezetője olyan módon egyezteti a Központi Statisztikai Hivatallal (a továbbiakban: KSH) a Rákregiszterben nyilvántartott személyek személyes adatait, hogy a KSH ne ismerhesse meg a Rákregiszter adatbázisában szereplő személyazonosító adatokat.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségről szóló 14/1983. (Eü. K. 16.) EüM utasítás hatályát veszti. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az Eüatv. 18. §-a alapján felvett, illetve kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokat e rendelet előírásai szerint kell nyilvántartani.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1996-2000. közötti közegészségügyi program keretében a rák elleni küzdelem érdekében akcióterv elfogadásáról szóló 646/96/EK határozatával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[LÁBJEGYZET_1] Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Nemzeti Rákregiszter 1525 Budapest 114, Pf. 21.