29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet

a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének g) pontjában és (4) bekezdésében - az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben -, a távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény (továbbiakban: Tt.) 19. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá figyelemmel a Tt. 26. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakra a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya, fogalommeghatározások

1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak,
b) a telekhatáron túlterjedő saját célú  [LÁBJEGYZET_1]  és különcélú  [LÁBJEGYZET_2] , valamint zártcélú  [LÁBJEGYZET_3]  hálózatok,
az a)-b) pontokban foglaltak (továbbiakban együtt: távközlési építmények  [LÁBJEGYZET_4] ) létesítésére (építésére, használatbavételére, fennmaradására) és megszüntetésére (bontására).
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából az
a) antenna olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és/vagy sugárzására szolgál,
b) antennatartó szerkezet olyan egyéb rendeltetésű építmény, melynek födémére, homlokzatára vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál,
c) egyéb távközlési építmények olyan sajátos építmények, amelyek magukban foglalják:
ca) a vezetéket, a vezetékkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat,
cb) a ca) pontban felsoroltak nyomvonalát (az elméleti tengelyt a térszinten függőleges vetítéssel meghatározó elméleti vonalat), valamint
cc) a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antennatartó szerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

A hírközlési hatóság

3. § A távközlési építmények építési munkálatainak engedélyezését (továbbiakban: engedélyezés), illetőleg ellenőrzését a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hírközlési hatóság  [LÁBJEGYZET_5]  (a továbbiakban: hatóság) végzi.

A távközlési építményekre vonatkozó hatósági engedélyek fajtái

4. § (1) A hatósági engedélyek fajtái:
a) elvi építési engedély,
b) építési engedély,
c) használatbavételi engedély,
d) fennmaradási engedély,
e) bontási engedély.
(2) Az eljárásokért az eljáró hatóság részére külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  meghatározott díjat kell fizetni.
(3) A díjak nyilvántartására és elszámolására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(4) Az építtető a hatósági engedélyezési eljárás díját köteles az azt megállapító határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a Hírközlési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01749007-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni a hatóság által kiállított számla alapján.  [LÁBJEGYZET_7]

A hírközlési hatósági engedély iránti kérelem

5. § (1) Az engedély iránti kérelmet az ügyfél vagy törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja (a továbbiakban: építtető) e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.
(2) A hatóság megállapítja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a 10. § (1) bekezdésében, a 12. §-ban, a 20. § (3)-(4) bekezdésében, a 21. § (4) bekezdésében és a 22. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. Ezek hiányában a hatóság nyolc napon belül az építtetőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.
(3) Az építtető nem köteles az (1)-(2) bekezdésekben említett engedély iránti kérelem benyújtásával engedélyezési eljárást kezdeményezni, ha a távközlési építmény építése, használatbavétele vagy megszüntetése
a) idegen ingatlan igénybevétele nélkül lehetséges - ideértve a Tt. 2. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is - az antennák és antennatartó szerkezeteket kivéve,
b) olyan antennát vagy antennatartó szerkezetet érint, amelynek kiterjedése vagy együttes kiterjedése a 4.0 métert nem haladja meg,
c) a zártcélú távközlő hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése által meghatározottak szerint történik,
d) üzemi célokat szolgáló közforgalmú vasút területén valósul meg,
e) a kőolajvezeték, földgázvezeték és villamosmű tartozékának minősül,
f) föld alatti (mélyszinti) bányában üzemi célokat szolgál.

Az építési, fennmaradási és bontási jogosultság igazolása, az értesítendők adatainak beszerzése

6. § Az építtető az építési, fennmaradási és bontási (továbbiakban: építési) engedélyezés iránti jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:
a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében
aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát bizonyító tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,
ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,
ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg
ad) a tulajdon jogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel,
ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,
b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően
ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló hatósági határozattal, vagy bírósági ítélettel, illetőleg
bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal,
c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,
d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.

A szakhatóságok, a közművek és a tulajdonosok közreműködése

7. § (1) Az engedélyezési eljárásban az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakhatóságok és közművek, továbbá az érintett építmények,   [LÁBJEGYZET_8]  ingatlanok, valamint az érintett közutak és távközlési építmények tulajdonosai, kezelői (üzemeltetői) vesznek részt. E rendelet alkalmazásában érintett ingatlannak minősül a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - építési telek (ingatlan).
(2) A hatóság az engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatóságok hozzájárulását, állásfoglalását (továbbiakban együtt: hozzájárulás) megkeresés útján a hatóság szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket.
(3) A szakhatóság hozzájárulása a hatáskörébe tartozó szakkérdésekre, általános érvényű jogszabályokban a szakhatóság hatáskörét érintő kérdések vizsgálatára terjed ki. A szakhatóságok hozzájárulásának a szakterületükre vonatkozó jogszabályokon kell alapulniuk.
(4) A szakhatóságok hozzájárulásuk megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el.
(5) Ha a szakhatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, illetőleg más jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.
(6) A szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat - a (3) bekezdésben meghatározott körben - a hatóságnak határozatba kell foglalnia.
(7) Az elsőfokú hatósági határozatba foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében az eljáró másodfokú hatóság az érdekelt felettes szakhatóság hozzájárulása alapján határoz. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az elsőfokú hatóság az engedélyt az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.
8. § (1) A távközlési építményekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenően az 1. számú mellékletben felsorolt és az adott ügyben érdekelt közművek, közszolgáltató szervezetek, szakértői intézetek (továbbiakban: közművek) vesznek részt. A közművek nyilatkozatát az építtető, illetőleg a tervező köteles beszerezni.
(2) A közművek nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a távközlési építmény a jogszabályoknak és alkalmazott szabványoknak, illetőleg a szakszerű megoldás követelményeinek megfelel.
(3) A helyi építési szabályzat hiánya, továbbá, ha a településfejlesztési koncepció alapján elfogadott településszerkezeti terv a távközlési építmények elhelyezési lehetőségét (az arra szolgáló terület kijelölését) nem tartalmazza, a szakhatósági hozzájárulás megtagadásának nem szolgálhat alapjául.

Elvi építési engedélyezési eljárás

9. § (1) Az építtető az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a várható hatósági és szakhatósági követelmények pontosítása, a tervezett építmény építési környezetbe történő beilleszthetőségének előzetes megismerése céljából elvi építési engedélyt kérhet.
(2) Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni, ha
a) két vagy több primer körzetben  [LÁBJEGYZET_9]  létesül közcélú távbeszélő hálózat,   [LÁBJEGYZET_10]
b) a távközlő hálózat építése több ütemben folyik és a kivitelezés várhatóan két évnél hosszabb ideig tart, vagy
c) a távközlő hálózat felszíni létesítményeit (építményeit) más jogszabály által védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni.
10. § (1) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) rendszertechnikai tervet 1:10 000 méretarányú térképpel,
b) a kérelem tartalmától függően a 7. § (1) bekezdésében foglaltak nyilatkozatát,
c) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a hatályos jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy tervezői jogosultsággal rendelkezik.
(2) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy
a) a kérelem mellékletei megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglaltaknak,
b) a tervezett építési munka és a rendszertechnikai terv nem ellentétes-e a hatályos jogszabályokban, szabványokban, műszaki előírásokban foglaltakkal,
c) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági nyilatkozatoknak.
(3) Az elvi építési engedélyről szóló határozatnak - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény 43. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
a) a közművek keresztezésére, megközelítésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket,
b) az engedély érvényességének időtartamát.
(4) A hatóság az elvi építési engedély megadását megtagadja, ha
a) valamely résztvevő az engedély megadásához nem járult hozzá,
b) az engedélyt kérő hiánypótlási kötelezettségének a kitűzött határidőn belül nem tett eleget.
(5) Az elvi építési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy évig érvényes. Az engedély érvényessége egy ízben egyévi időtartamra - kérelemre - meghosszabítható. Nem hosszabbítható meg az elvi építési engedély, ha a hatályos jogszabályok, valamint a műszaki előírások időközbeni változása miatt az már nem lehetséges.

Az építési engedélyezési eljárás

11. § (1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni.
(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokra külön-külön is lehet engedélyt kérni.
12. § Az építési engedély iránti kérelmet a kérelmező az e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt nyomtatványon az alábbi mellékletekkel együtt kérheti:
a) távközlő hálózat építési engedélyezési terveihez, a távközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1:25 000 méretarányú átnézeti térképet. Az engedélyezési eljárás során a hatóság szükség esetén - illetőleg a földhivataloktól beszerezhető méretarányhoz igazodva - a nyomvonallal érintett helységek belterületére 1:10 000 vagy 1:4000 - Budapesten 1:5000 - méretarányú térképet, továbbá más részletes térképek, domborzati/terep metszet csatolását is igényelheti,
b) torony esetén az engedélyezési tervet és az 1:500 vagy 1:200 méretarányú telepítési helyszínrajzot,
c) az építési jogosultságot igazoló okiratot,
d) a 7. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilatkozatát, továbbá környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység  [LÁBJEGYZET_11]  folytatására szolgáló építmény létesítése esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolatát, továbbá a külön jogszabályokban előírt hozzájárulást, illetve nyilatkozatot,   [LÁBJEGYZET_12]
e) antennák és antennatartó szerkezetek, magassági építéskorlátozási igénye esetén a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóság  [LÁBJEGYZET_13]  nyilatkozatát arról, hogy a tervezett összeköttetés nyomvonala magasépítési korlátozással biztosítható, a kérelemmel érintett közös határvonalú építési telkekkel rendelkezni jogosultak nevét és címét,
f) az elvi építési engedély számát, keltét (amennyiben azzal rendelkezik),
g) műtárgy (híd, alagút stb.) igénybevételére vonatkozó hozzájárulást,
h) termőföld vagy mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetében a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát,
i) az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratokat,
j) a kivitelezési munka tervezett kezdési és befejezési időpontját,
k) a tervező nyilatkozatát, hogy a hatályos minőségi, biztonsági, környezetvédelmi és szakmai szabályokat figyelembe vette, a megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak, az altervezők munkáját összehangolta, a tervek szakszerűek, és a távközlési építmény létesítése műszaki indokok miatt másként nem oldható meg,
l) a távközlési építmény tervezett létesítési költségét (költségvetését).
13. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy
a) a kérelemben és a mellékletekben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban, szabványokban előírt szakmai (műszaki) és tartalmi követelményeknek,
b) a szükséges külön eljárásokban az előzetes kérdések tisztázódtak-e,
c) a tervezőként megjelölt szervezet, illetve személy rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges szakirányú tervezési jogosultsággal,
d) a kérelem elbírálásához a külön törvényben foglalt helyszíni szemle keretében helyszíni bejárás vagy tárgyalás tartása szükséges-e, továbbá, hogy
e) az antennák és antennatartó szerkezetek nem okoznak-e zavart a már meglévő rádiótávközlő összeköttetésben.
14. § (1) Amennyiben az engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges, a hatóság helyszíni szemle keretében, helyszíni bejárás megtartásáról is intézkedhet.
(2) A helyszíni bejárásról a hatóságnak - a kitűzött időpont előtt legalább nyolc nappal - írásban értesítenie kell az építtetőt, a tervezőt, továbbá az ügyben részt vevő szakhatóságokat, közműveket.
(3) A meghívottak távolmaradása a helyszíni bejárás megtartását nem akadályozza, erre a meghívóban utalni kell. Figyelmeztetni kell azonban a meghívottakat, hogy észrevételeiket a bejárás előtt a hatóságnál írásban vagy a bejárás alkalmával szóban előadhatják.
15. § (1) A helyszíni bejárás vezetője a hatóság ezzel megbízott képviselője.
(2) A helyszíni bejárás során az érdekelteknek részletesen egyeztetniük kell az építés engedélyezésének feltételeit.
(3) A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:
a) a megjelentek nevét, címét,
b) az építés engedélyezésével kapcsolatos nyilatkozatokat,
c) a szakhatóságok állásfoglalását,
d) a bejárás vezetőjének összefoglaló ténymegállapításait.
16. § (1) Az építési engedélynek tartalmaznia kell:
a) az építtető nevét, címét (székhelyét),
b) az engedélyezett építmény pontos megnevezését, közigazgatási címét, helyrajzi számát,
c) az építés sajátos feltételeit és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági előírást, amelyet az építési munkával, azokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,
d) a közművek keresztezésére, megközelítésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket,
e) a vezeték nélküli szakaszokra vonatkozó frekvenciakijelölési határozat számát és érvényességének időtartamát, frekvenciahasználat jogcímét (pl. koncessziós szerződés vagy frekvenciakijelölő határozat száma),
f) az engedély érvényességének időtartamát,
g) a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó utalást,
h) a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására való utalást.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó antennatartó szerkezetek engedélyezésénél az eljáró hatóságnak figyelemmel kell lennie a Tt. 26. §-ának (4) bekezdésében foglalt használati jogok érvényesítésének lehetőségére, valamint arra, hogy az antennatartó szerkezetek alkalmasak legyenek az adott területen más közcélú rádió távközlési szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák elhelyezésére.
(3) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatot kézbesítés útján kell közölni az építtetővel, a tervezővel, az érintett ingatlanok tulajdonosaival és az eljárásban érintett résztvevőkkel.
(4) Ha az érintett tulajdonosok száma az ötven főt meghaladja, a határozat közszemlére tétel útján is közölhető.
(5) Az építési engedély megadása esetén, annak jogerőre emelkedése után a hatóság a terv engedélyezési záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi.
17. § (1) Az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított két évig érvényes. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést az építtető két éven belül megkezdte és az építmény az építés megkezdésétől számított öt éven belül a használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. A hatóság a határozatában ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.
(2) A hatóság az építési engedély érvényességét - az építtető kérelmére - egy évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott körülmények nem változtak meg.
(3) Az építtető jogutódja az érvényes építési engedélyt jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlásról - annak megfelelő igazolása mellett - a hatóságot írásban tájékoztatni.

Az építési engedélytől való eltérés engedélyezése

18. § (1) A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől csak a hatóság előzetes engedélyével szabad eltérni.
(2) Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait, illetőleg az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeket, a közművek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát érinti, az építtető köteles az érintett ingatlanok, építmények tulajdonosainak, kezelőinek, a közművek üzemben tartójának ismételt nyilatkozatát beszerezni.
(3) A hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az eltérés jellegétől függően az építési engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja és új építési engedélyt adhat ki.

Az antenna létesítésére, áthelyezésére, átépítésére és eltávolítására vonatkozó különös szabályok

19. § (1) Az építmény vagy műtárgy, födém, egyéb tartószerkezet külső részén vagy az építményen kívüli antenna (külső antenna) létesítésére irányuló szándékról az építtető az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, üzemeltetőjét (továbbiakban: tulajdonos) a létesítést vagy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően tizenöt nappal írásban értesíteni köteles. Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) az antenna adatait (súly, méret stb.),
b) az antenna elhelyezésének módját és helyét (rögzítés, kikötés, kábelvezetés stb.),
c) az antenna létesítését végző megnevezését.
(2) Az ingatlan tulajdonosa az antenna létesítését az ingatlan állagának veszélyeztetése vagy használatának akadályozása miatt kifogásolhatja. A kifogást az építtetővel - az ok, valamint az esetleg javasolt módosítás megjelölésével - az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell közölni.
(3) Az építési engedélyhez nem kötött antenna megépíthető, ha az ingatlan tulajdonosa ahhoz hozzájárul, vagy az (1) bekezdésben említett értesítésre a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az antenna tulajdonosa köteles az antennát az ingatlan tulajdonosának írásbeli felszólítására
a) az épület lebontása, nagyobb mérvű átalakítása, tetőszerkezetének felújítása vagy új épület létesítése esetében áthelyezni, átépíteni, illetőleg eltávolítani;
b) tulajdonosváltozás esetében, ha az új tulajdonos az antenna elhelyezéséhez nem járul hozzá, jogosult azt eltávolítani.
(5) Ha az antenna tulajdonosa a (4) bekezdésben említett felszólításnak a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül - engedélyköteles távközlési építmény esetében a hatósági engedély jogerőre emelkedését követően - nem tesz eleget, az antennát az ingatlan tulajdonosa, illetőleg a hatóság áthelyeztetheti, átépíttetheti vagy eltávolíttathatja.
(6) A hatóság rádió- vagy televízió-műsor vételét, illetőleg távközlő berendezés üzemét zavaró, elhagyott, továbbá élet- vagy vagyonbiztonságot, illetőleg villamosmű működését veszélyeztető nem építésiengedély-köteles, vagy építési engedély nélkül épített, illetőleg engedélyezett, de nem megfelelően karbantartott antennát - felszólítás nélkül - eltávolíttathatja.
(7) Az antenna áthelyezésének, átépítésének, illetőleg eltávolításának költsége az antenna tulajdonosát terheli.
(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a diplomáciai képviseletre, a konzuli képviseletre és a nemzetközi szervezetre, valamint személyzetük nem magyar állampolgárságú tagjára is alkalmazni kell.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

20. § (1) Az építési engedély alapján létesített távközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka befejezésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a hatósághoz.
(2) A használatbavételi engedélyt a távközlő hálózat egyes önállóan üzembe helyezhető - a műszaki átadás során részt vett minden érdekelt által egyetértőleg elfogadott - szakaszaira is lehet kérni.
(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és címét (székhelyét),
b) a távközlési építmény megnevezését, telepítési címét, helyrajzi számát,
c) az építési engedély számát és keltét,
d) az építés befejezésének időpontját,
e) az építmény tényleges létesítési költségét (költségvetés).
(4) A kérelemhez egy-egy példányban mellékelni kell a távközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit, valamint a közmű nyilvántartó igazolását, a távközlési építmény geodéziai bemérési rajzát, az érintett közmű tulajdonosainak a használatbavételhez történő hozzájárulását, a villamos és érintésvédelmi mérési jegyzőkönyveket, felelős műszaki vezetői nyilatkozatot.
(5) A használatbavételi engedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:
a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és székhelyét,
b) a távközlési építmény megnevezését, a létesítés címét, helyrajzi számát,
c) az építési engedély számát és keltét,
d) a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, megfelelő határidő kitűzésével és jogkövetkezmény kilátásba helyezésével,
e) a távközlési építmény használatbavételével és üzemben tartásával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat,
f) arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül az építtető köteles - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a változás következtében megvalósult állapotot rögzítő vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.
(6) A hatóság a használatbavételi engedély megadását megtagadja, ha
a) az engedélyt kérő hiánypótlási kötelezettségének a kitűzött határidőn belül nem tett eleget,
b) a távközlési építmény a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak nem felel meg vagy a jóváhagyott kiviteli tervektől eltérően épült meg,
c) a távközlési építmény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan,
d) valamely közreműködő szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá.
(7) Ha az építtető olyan különcélú távközlő hálózat használatát kívánja megváltoztatni, amelyet e jogszabály hatálybalépése előtt a rá vonatkozó külön szabályok szerint hatósági engedély nélkül létesítettek, a hatóságtól erre használatbavételi engedélyt kell kérnie. A kérelemhez - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csatolni kell a 12. §-ban felsorolt, szükséges mellékleteket is.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

21. § (1) Ha távközlési építményt engedély nélkül vagy attól eltérő módon (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) építettek, az építtető fennmaradási engedélyt kérhet.
(2) Az (1) bekezdés szerint szabálytalanul épített távközlési építményre a hatóság
a) fennmaradási engedélyt adhat, feltéve, hogy az megfelel e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, szakhatósági előírásoknak,
b) határozott időre szóló fennmaradási engedélyt adhat - egyben kötelezi a építtetőt az átalakítás elvégzésére - feltéve, hogy az átalakítás után a távközlési építmény a jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak megfelel.
(3) A hatóság a szabálytalanul épített távközlési építményre fennmaradási engedélyt nem adhat, annak lebontását rendeli el, ha
a) az átalakítással sem felel meg e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak, vagy
b) az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el, illetőleg
c) a hatóság által határozatban előírt határidőben az építtető a fennmaradási engedélyt nem kérte.
(4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési, illetőleg használatbavételi engedély iránti kérelemhez e rendelet 12. és 20. §-ai szerint is szükségesek lettek volna.
(5) Ha a hatóság a fennmaradási engedélyt kiadja, az építtetőnek az építményre használatbavételi engedélyt nem kell kérnie.

Bontási engedélyezési eljárás

22. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény lebontását, illetőleg megszüntetését az üzemben tartó - a munka tervezett megkezdése előtt legalább hatvan nappal - a hatóságnak köteles bejelenteni, mellékelve a 6. §-ban foglaltak szerinti jogosultság igazolását, valamint a közművek nyilatkozatát.
(2) A bontás bejelentéséről szóló nyilatkozat alapján a hatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha a bontás végrehajtására vonatkozóan feltételeket állapít meg, vagy a bontás végrehajtását nem engedélyezi. Ha a hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem hoz határozatot, a kérelmező bejelentését elfogadottnak kell tekinteni.
(3) Ingatlan-nyilvántartásban szereplő létesítmény esetén a bontási munkák befejezését követően az építtetőnek - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz harminc napon belül benyújtani.

Ellenőrzés

23. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építési munkálatait, építését, használatbavételét, bontását ellenőrző  [LÁBJEGYZET_14]  hatóság ellenőrzési feladat ellátásába más - jogszabályban feljogosított - ellenőrző szervet vagy szakértőt is bevonhat.
(2) Az ellenőrzést végző személy ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdése előtt igazolni köteles.
(3) A távközlési építmény építtetője, kivitelezője, üzemben tartója köteles az ellenőrzésben közreműködni.
(4) Az ellenőrzést végző az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát - három napon belüli észrevételezés lehetőségével - az ellenőrzött rendelkezésére kell bocsátania.
(5) A hatóság az építtetőt, az üzemben tartót az ellenőrzés során megállapított hibáknak, hiányosságoknak határidőre történő megszüntetésére határozatban kötelezi.

Bírság

24. § (1) A hatóság bírsággal  [LÁBJEGYZET_15]  sújtja azt az építtetőt, aki az engedélyhez kötött munkát nem az előírtaknak megfelelően végzi.
(2) Nem szabható ki a bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete óta öt év már eltelt, illetőleg az már legalább hat hónapja a hatóság tudomására jutott, és a hatóság intézkedést nem kezdeményezett.
(3) A bírság mértéke
a) az engedély nélkül épített távközlési építmény esetén a tényleges kivitelezési költség 50%-a, de legalább 500 000 Ft,
b) az engedélytől való eltérés esetén a tényleges kivitelezési költség 20%-a, de legalább 100 000 Ft,
c) az a)-b) pont esetén sem lehet több a tényleges kivitelezési költség 100%-ánál.

Hatósági nyilvántartás

25. § (1) A jogerős elvi építési, építési, használatbavételi, fennmaradási és bontási engedélyekről a hatóság nyilvántartást vezet.
(2) Az egyéb engedélyköteles távközlési építmények közül a 2. § c) pontjának cc) alpontjában említett antennatartó szerkezetekről (tornyokról) a hatóságnak külön nyilvántartás kell vezetnie. E nyilvántartást a hatóság minden év július 31-éig köteles felülvizsgálni és a hiányzó adatokat az érdekeltektől pótlólag megkérni.
(3) A nyilvántartást minden érdekelt megtekintheti.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 1999. október 15-én lép hatályba, rendelkezéseit csak a rendelet hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nyomvonal jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 15/1980. (VII. 25.) KPM-ÉVM együttes rendelet, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontjából a „legfeljebb 4,0 m magas antennát”, valamint a Rádió és Televízió Szabályzat kiadásáról szóló 7/1973. (XII. 27.) KPM rendelet melléklete IV. fejezetének „Antenna” főcíme, továbbá 25-27. §-ai.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
a) 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő:
„b) a távközlési építményekre” szövegrész
b) a 2. számú melléklete V. 2. pontja „Követelmények érvényre juttatása” című rovatában a „A biztonság követelményeinek érvényre juttatása hírközlési berendezés építményen történő elhelyezésének, kialakításának építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során” szövegrész helyébe
„Építményben, építményen, az alatt, felett vagy mellett elhelyezett távközlési építmény védelme és az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek érvényesítése érdekében” szövegrész
lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról szóló 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Távközlési építmények
5.1. Föld alatti vezetékek, vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő műtárgyak
5.2. Légkábel, légvezeték
5.3. Vezeték nélküli távközlési építmény  [LÁBJEGYZET_16]  irányított sugárzás esetében
5.4. Vezeték nélküli távközlési építmény  [LÁBJEGYZET_17]  nem irányított sugárzás esetében
5.5. A távközlési építmények, nyomvonalak  [LÁBJEGYZET_18]  védősávja, védőtere”
(5) Az egyes távközlési előfizetői szerződéseknek a fogyasztók védelmével és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételeiről, illetőleg a hatósági minőségfelügyeletről szóló 29/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet
a) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyhez kötött alkalmazású GSM hozzáférésen (GSM-WLL) nyújtott közcélú távbeszélő-szolgáltatás műszaki feltételeit a rendelet 2. számú mellékletének 12-13., 15-16. pontjai, valamint az ETSI GSM szabványok tartalmazzák.”
b) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A mobil rádiótelefon, a helyhez kötött alkalmazású GSM hozzáférésen (GSM-WLL) nyújtott közcélú távbeszélő, országos személyhívó és az egyéb közcélú távközlési szolgáltatások hibás teljesítése esetében a hibák bejelentésére és nyilvántartására, a vizsgálatok és javítások elvégzésére, az értesítési kötelezettségre, a kötbérfizetésre és a hatósági nyilatkozat kiadására a 3-11. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
c) 2. számú mellékletének 12. sorában a „Lehetséges okok” oszlopban az „RLL (pl. DECT) rádió-összeköttetés hibája” szövegrész helyébe az „RLL, WLL (GSM, DECT) rádió-összeköttetés hibája” szövegrész lép.
(6) Az e rendelet 1. számú mellékletének A/2. pontjában „a fővárosi, megyei polgári védelem parancsnoksága”, illetőleg „A BM Polgári Védelmi Parancsnoksága” szövegrész helyébe 2000. január 1-jétől a külön törvény  [LÁBJEGYZET_19]  55. §-ában meghatározott szövegrész lép.

[LÁBJEGYZET_1] Tt. melléklet 19. pontja.

[LÁBJEGYZET_2] Tt. melléklet 11. pontja.

[LÁBJEGYZET_3] Tt. melléklet 32. pontja.

[LÁBJEGYZET_4] Tt. melléklet 24. pontja.

[LÁBJEGYZET_5] 232/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdése és az 5. § (3) bekezdése b) pontjának 10. alpontja.

[LÁBJEGYZET_6] 8/1991. (III. 14.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/103.

[LÁBJEGYZET_8] Étv. 2. § 8. pont.

[LÁBJEGYZET_9] A Tt. 35. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a melléklet 17. pontja.

[LÁBJEGYZET_10] A Tt. melléklet 8. pontja.

[LÁBJEGYZET_11] 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_12] 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet 4. §-a.

[LÁBJEGYZET_13] Étv. 52. §-ának (2)-(3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_14] Tt. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_15] A Tt. 22. §-ának (1) bekezdése, továbbá az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének g) pontja és a (4) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_16] Tt. melléklet 24. pont c) alpontja.

[LÁBJEGYZET_17] Tt. melléklet 24. pont c) alpontja.

[LÁBJEGYZET_18] Tt. melléklet 24. pont b) alpontja.

[LÁBJEGYZET_19] 1999. évi LXXIV. törvény