2/1999. (II. 11.) IM rendelet

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a fogva tartottakra vonatkozóan a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és családügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel - a fogva tartottak tekintetében a legfőbb ügyésszel is - egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási szervezeten (a továbbiakban: bv. szervezet) belül minden büntetés-végrehajtási szervre (a továbbiakban: bv. szerv) és minden ott folyó szervezett munkavégzésre, szervezett tevékenységre.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) fogva tartott: a szabadságvesztésre ítélt és az előzetesen letartóztatott;
b) fogva tartott munkabalesete:
- az a baleset, amely a fogva tartottat a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) során a részére meghatározott munkakörben, díjazás ellenében végzett munka során, díjazás nélküli munkavégzése alatt, terápiás foglalkoztatása közben, vagy az előzőekkel összefüggésben (így különösen: a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során), illetve a munkára történő átvételtől a munkába történő átadásig éri,
- esetenkénti (alkalmi) foglalkoztatásnál vagy azzal összefüggésben történt, ha azt utasításra végezte,
- munkahelyek közötti átszállítás alkalmával történt;
c) a fogva tartott balesete (nem munkabaleset):
- a fogva tartott minden, munkabalesetnek nem minősülő balesete, így különösen a munkával össze nem függő (szabad levegőn tartózkodás, csoportos foglalkozás, munkaidőn kívül a magatartási szabályok megsértése közben történő stb.) sérülés, heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszúrás (hőguta), a megerőltetés folytán bekövetkezett egészségkárosodás, kivéve, ha a károsodás a b) pontban megjelölt esetek során következett be,
- a bv. intézeten kívüli munkahely megközelítése közben, közúti közlekedés során éri, kivéve, ha a szállítás a bv. szerv saját, illetőleg bérelt járművével történik;
d) szervezett tevékenység: szervezett munkavégzésnek nem minősülő, a kötelezettségek teljesítésével és a jogok gyakorlásával összefüggésben végzett tevékenység;
e) dolgozó: a bv. szervek állományába tartozó munkavállaló;
f) munkabiztonsági hatóság: a bv. országos parancsnoka, a munkabiztonsági főfelügyelő, a munkabiztonsági felügyelő, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály vezetője.
3. § (1) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kivételével a büntetés-végrehajtási szervek munkabiztonsági hatósági felügyeletét első fokon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság önálló szervezeti egységében alkalmazott munkabiztonsági főfelügyelő és a munkabiztonsági felügyelők látják el.
(2) Az (1) bekezdésében meghatározott illetékességi területen az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásánál másodfokon a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el.
(3) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkabiztonsági hatósági felügyeletét első fokon az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály vezetője - szakértő bevonásával - látja el.
(4) A Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály vezetőjének határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásánál másodfokon az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára jár el.
(5) A munkabiztonsági hatóság jogosult az Mvt. 81. §-a (2)-(4) bekezdésének a)-b) pontjában, az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában és az Mvt. 84. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.
(6) A főfelügyelő, a felügyelő és a szakértő felsőfokú munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy lehet.
(7) A főfelügyelő
a) képviseli a bv. szervezetet más illetékes hatóságoknál munkavédelmi ügyekben,
b) elemzi és értékeli a bv. szervek munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,
c) megszervezi a munkabiztonsági felügyelők továbbképzését,
d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési törvény (1995. évi XL. tv.) hatálya alá tartozó beruházások és felújítások előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását,
e) rendszeresen vizsgálja a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát,
f) megszervezi és lebonyolítja a bv. szerveknél a vizsgabizottság tagjainak munkavédelmi vizsgáztatását,
g) évente tájékoztatja az IM közigazgatási államtitkárát a bv. szervek munkavédelmi helyzetéről, a megtett intézkedésekről.
4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó belső szabályokat a bv. szerv vezetője Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) határozza meg.
5. § (1) A villamos hálózatok, gépek és berendezések munkavédelmi üzembe helyezéséig a próba- vagy kísérleti jellegű üzemeltetéshez a hatásos érintésvédelmet tanúsító mérési jegyzőkönyv és a tervező, kivitelező szabványossági nyilatkozata szükséges.
(2) A műszaki berendezések magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációját az adott munkahely vezetőjénél (pl. műhelyvezetőnél, üzemvezetőnél) kell elhelyezni. A munkahelyen csak a kezelési és karbantartási utasítást kell jól látható vagy munkaidő alatt állandóan hozzáférhető helyen elhelyezni.
6. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét a bv. szerv vezetője munkavédelmi szemle során köteles ellenőrizni.
(2) Munkavédelmi szemlét a bv. szerv vezetője által kijelölt személyekből álló szemlebizottság legalább negyedévenként tart.
(3) A bv. szerv vezetője évente legalább egy alkalommal köteles az összes munkahelyen a szemlebizottság vezetőjeként munkavédelmi szemlét tartani. A többi szemlét a bv. szerv gazdasági (műszaki) vezetője vezeti.
(4) Az egyes dolgozók munkavédelmi feladatait és ellenőrzési kötelezettségeit a munkaköri leírásban is meg kell határozni.
(5) A bv. szerv vezetője annak érdekében, hogy a dolgozó folyamatosan rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, évenként ismétlődő munkavédelmi oktatást tart, gondoskodik továbbá arról, hogy a munkaeszköz, illetve a gép közelében a kezelési és karbantartási utasítást helyezzék el.
7. § (1) Munkavédelmi vizsgát kell tenni minden gazdasági és műszaki vezetőnek, valamint műszaki tevékenységet végző beosztottainak, továbbá azoknak a személyeknek, akik közvetlen munkakapcsolatban vannak a fogva tartottakkal.
(2) A vizsgáztatást vizsgabizottság végzi, tagjai a munkavédelmi vezető (előadó) és a műszaki vezető, akik rendelkeznek a 3. § (7) bekezdésének f) pontja szerinti vizsgával.
(3) A vizsgát a munkába állástól számított 60 napon belül kell letenni, és az öt évig érvényes. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, és bizonyítványt kell kiadni. A vizsgabizottság tagjai a főfelügyelőnél tesznek vizsgát.
8. § (1) A végrehajtó intézeteknél és a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezeteknél munkavédelmi vezetőt, más bv. szervnél munkavédelmi főelőadót (előadót) (a továbbiakban együtt: munkavédelmi vezető) kell kinevezni, és foglalkoztatni.
(2) Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának alkalmazásában a bv. szerv létszámánál a dolgozók, valamint a foglalkoztatott fogva tartottak összlétszámát kell figyelembe venni.
(3) A megyei intézetnél, ahol a figyelembe vehető dolgozói összlétszám a 125 főt nem haladja meg, és az irodai (adminisztrációs) létszám a 20%-ot eléri, a középfokú munkavédelmi képesítéstől 3 évig el lehet tekinteni, ha a munkavédelmi előadó műszaki képesítéssel, legalább 3 éves gyakorlattal, munkavédelmi vizsgával rendelkezik, és rendszeres továbbképzésben részesül. A képesítési követelménytől való eltérés indokoltságát a főfelügyelő állapítja meg.
9. § (1) Minden balesetet a sérült közvetlen felügyeletét, illetve irányítását ellátó személynek jelenteni kell. Amennyiben a sérültet egészségi állapota vagy egyéb ok ebben akadályozza, a balesetet észlelő más személy köteles a jelentést megtenni. Minden balesetet, sérülést - a vonatkozó jogszabályok szerinti adatok felvételével - a baleseti nyilvántartási naplóba be kell jegyezni.
(2) Az Mvt. 87. §-ának 3. pontjában meghatározott súlyos munkabalesetet a munkáltató azonnal bejelenti az illetékes elsőfokú munkabiztonsági hatóságnak.
10. § (1) A bv. szerv munkavédelmi vezetője minden munkabalesetről munkabaleseti nyilvántartást köteles vezetni.
(2) A halált, illetve a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről, valamint a balesetről, a bv. szervezetnél rendszeresített nyomtatványon, a negyedévet követő hó 8-áig minden bv. szerv összesített jelentést köteles felterjeszteni az elsőfokú munkabiztonsági hatóságnak. Az összesített jelentéshez csatolni kell a jelentésben szereplő baleset és munkabaleset jegyzőkönyvének egy példányát.
(3) A munkabaleseti, valamint a baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a bv. szerv irattárában kell elhelyezni, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára kell felterjeszteni a baleseti eseményt munkabalesetnek vagy más balesetnek minősítő határozattal együtt.
(4) A munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos sérelmekkel a sérült vagy halála esetén hozzátartozója az illetékes elsőfokú munkabiztonsági hatósághoz fordulhat.

A fogva tartottakra vonatkozó külön szabályok

11. § (1) A fogva tartottat a munkahelyén a munkába állása előtt a gazdasági egység (üzem) vezetője szakmai-munkavédelmi oktatásban részesíti. Az oktatás az általános munkavédelmi előírásokon túl a konkrét munkavégzésre vonatkozó előírásokat is tartalmazza. Meg kell győződni, hogy a fogva tartott elsajátította-e az oktatás anyagát. Az oktatás tényét írásban dokumentálni kell.
(2) A termelő és karbantartó műhelyekben dolgozó fogva tartottak részére havonta, egyéb munkahelyen pedig negyedévenként ismétlődően munkavédelmi oktatást kell tartani, továbbá a munkaeszköz, illetve a gép közelében a kezelési és karbantartási utasítást el kell helyezni.
12. § (1) Munkavédelmi vizsgát kell tenni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgabizottság előtt azoknak a fogva tartottaknak, akik saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak.
(2) A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, nyilvántartást vezet, és bizonyítványt állít ki. Az MvSz-ben kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben vizsgát kell tenni.
13. § (1) A bv. szerv haladéktalanul kivizsgálja a fogva tartott munkabalesetét és a fogva tartott balesetét. A kivizsgálást nem végezheti a fogva tartott munkáltatásának felügyeletét közvetlenül ellátó személy, és a kivizsgálásban a munkavédelmi vezetőnek is részt kell vennie.
(2) A kivizsgálás alapján a bv. szerv vezetője megállapítja, hogy a baleset munkabalesetnek minősül-e. Ha nem minősül munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslati lehetőségről a sérültet, halálos baleset esetén hozzátartozóját értesíti.
(3) A minősítés ellen benyújtott panaszt az elsőfokú munkabiztonsági hatóság vizsgálja ki.
(4) Ha a fogva tartott, illetőleg halála esetén a hozzátartozója az elsőfokú munkabiztonsági hatóság minősítésével nem ért egyet, 30 napon belül keresettel fordulhat a bv. szerv székhelye szerint illetékes helyi bírósághoz.
(5) A súlyos munkabalesetet, illetve súlyos balesetet a bv. szerv - az egyéb jelentési kötelezettségén túl - haladéktalanul jelenti az elsőfokú munkabiztonsági hatóságnak, és értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt.
(6) A súlyos baleset vizsgálatánál a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi, elsőfokú munkabiztonsági hatósági, illetve a műszaki szakértői vizsgálatig a baleset helyszínét megváltoztatni nem lehet.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat

14. § (1) A bv. szervezetnél a meglévő egészségügyi intézményrendszerre épített foglalkozás-egészségügyi szolgálatot kell létrehozni, és működtetni.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatkörébe a bv. szerv dolgozóinak, valamint a foglalkoztatott fogva tartottak foglalkozás-egészségügyi ellátása tartozik.
(3) A bv. szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálata a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szerint foglalkozás-egészségügyi alapellátást nyújt.
15. § A bv. szervek dolgozóinak előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálata során a bv. szerv alapellátó orvosa foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt. Ennek során a külön jogszabályban előírtak szerint egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez, és az állomány megváltozott egészségi állapotú tagjainak rehabilitációját kezdeményezi.
16. § (1) A bv. intézet működésével és a fogva tartottak ellátásával kapcsolatos szolgáltató, számítástechnikai, kulturális, oktatási, valamint az adminisztratív tevékenység keretében munkát végző fogva tartott foglalkozás-egészségügyi ellátását a bv. intézet alapellátó orvosa nyújtja, a bv. szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálatainak felügyeletével.
(2) A bv. gazdálkodó szervezetnél, valamint más gazdálkodó szervezetnél szerződés szerint végzett és minden egyéb, az (1) bekezdéshez nem tartozó munkáltatás esetén az R. alapján kell a foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani. A fogva tartottak foglalkozás-egészségügyi ellátásáról a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 101. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkáltató gondoskodik.
(3) A munkáltató a fogva tartottak foglalkozás-egészségügyi ellátására a bv. foglalkozás-egészségügyi szolgálatához nem tartozó szolgáltatást is igénybe vehet, ha az számára kedvezőbb, vagy azt egyéb körülmény indokolja.
17. § A bv. szervezet foglalkozás-egészségügyi szolgálatának szakmai irányítását a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete látja el, a büntetés-végrehajtás egészségügyi szerveinek bevonásával.
18. § A Munkavédelmi Szabályzat kötelező előírásaival, a munkavédelmi szemlével, a munkavédelmi oktatással, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos, a munkabalesetek bejelentésével és nyilvántartásával összefüggő, az elsőfokú munkabiztonsági hatóság, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési rendjére és feltételeire vonatkozó, jogszabály meghozatalát nem igénylő szabályokat a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szabályzat kiadásáról szóló 8/1979. (VI. 30.) IM rendelet 81-84. §-a, a büntetés-végrehajtási szabályzat végrehajtásáról szóló 101/1981. (IK. 2.) IM utasítás 338-365. §-a, a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet végrehajtásáról a büntetés-végrehajtási szerveknél című 109/1987. (IK. 7.) IM utasítás.