2/1999. (I. 18.) KHVM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (a továbbiakban - ha külön nincs említve - együtt: út), valamint ezeket az utakat keresztező vasúti átjárókra és vasúti gyalogos-átkelőhelyekre terjed ki.”
„(3) A rendelet alkalmazásában
a) országos közlekedési hatóság: a Közlekedési Főfelügyelet,
b) területi közlekedési hatóság: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet.”
2. § Az R. 1. §-ának (5) bekezdése a következő c)-f) pontokkal egészül ki:
„c) közforgalomra megnyitott saját használatú utat említ, azon a közforgalom elől el nem zárt magánutat,
d) kiépített átkelőhelyet vagy gyalogos vasúti átjárót említ, azon vasúti gyalogos-átkelőhelyet,
e) mértékadó járműforgalmat említ, azon mértékadó vasúti átjáró forgalmat,
f) mértékadó gyalogosforgalmat említ, azon mértékadó vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmat
kell érteni.”
3. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének  [LÁBJEGYZET_1]  a feladata.
(2) Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője a keresztezett út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően köteles elhelyezni.
(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a „Vasúti átjáró kezdete” - és az azzal együtt alkalmazott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” - jelzőtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelőkorlát elhelyezéséről, fenntartásáról, illetve üzemeltetéséről, valamint a vasúti átjáró és vasúti gyalogos-átkelőhely burkolatának fenntartásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzőőr állításáról a vasút üzemben tartója - iparvágány esetén az arra vonatkozó szerződésben meghatározottak szerint - köteles gondoskodni.
(4) A vasúti átjárók biztonságát szolgáló menekítősáv, terelősziget és fénysorompóval függésben lévő közúti forgalomirányító fényjelző készülék létesítése a vasutat keresztező út kezelőjének a kötelessége.
(5) A gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(6) Autóbusz-(trolibusz-)megállóhely létesítése, áthelyezése esetén öböl, járdasziget és járdacsatlakozás építése a létesítés, illetve áthelyezés kérelmezőjének a kötelessége.
(7) Azokon a helyeken, ahol a KRESZ 9. § (1) bekezdésének c) pontjában említett fényjelző készülék van, a fényjelző készülék üzemzavara esetében jelzőőr állítására a villamos, valamint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű üzemben tartója jogosult.
(8) Az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
a) az út és a vasúti átjáró nem közlekedési célú igénybevétele miatt szükséges közúti jelzéseket - ideértve a részleges vagy teljes forgalomelzárás miatt igénybe venni kívánt terelőutakon szükséges jelzéseket és jelzőőr állítását is -, valamint útkorlátozásokat az igénybe vevő,
b) a KRESZ 86. ábrája szerinti veszélyt jelző táblát a veszélyeztetett útszakasz melletti terület vadgazdálkodásáért felelős, illetve a vadászatra jogosult,
c) a KRESZ 95/d. ábrája szerinti „Útzár” jelzőtáblát kizárólag a rendőrség,
d) a KRESZ 107-109., illetve a KRESZ függelékének 5-21. és 26-31. ábrája szerinti tájékoztató táblát a tömegközlekedési járat, illetve a létesítmény üzemben tartója,
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa
köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.
(9) Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges tömegközlekedési járat útvonalának és megállóhelyeinek kijelöléséhez.
(10) A (2)-(8) bekezdésben előírt elhelyezési, létesítési, építési, áthelyezési, fenntartási és üzemeltetési költségeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ott megjelölt kötelezettek viselik.
(11) Ha új autóbuszjárat létesítése miatt, nem biztosított vasúti átjárót biztosítani kell, vagy a vasúti átjáróban a biztosítás módját meg kell változtatni, annak költségei a járat üzemben tartóját vagy azt terhelik, akivel az üzemben tartó a járat megindítása előtt a költségek viselésében megállapodott.
(12) Azokban az esetekben, amikor
a) új vasúti pálya vagy új út építése miatt új vasúti átjáró létesül,
b) a vasúti átjárót - a vasúti pálya vagy az út nyomvonalának módosítása miatt - áthelyezik,
c) a vasúti átjárót érintően a vasúti pályát, illetőleg az utat korszerűsítik (átépítik),
d) a vasúti átjáró biztosítási módját megváltoztatják,
a költségek az építtetőt (áthelyezést, korszerűsítést, átépítést, megváltoztatást kérelmezőt) terhelik.
(13) A (2)-(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania. Ennek elmulasztása esetén az út kezelője a (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt jelzést, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően elhelyezett jelzést az elhelyező költségére eltávolíthatja.”
4. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely
a) normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő kereszteződése, illetve
b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút kereszteződése lehet.
(2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges
a) vasúti gyalogos-átkelőhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,
b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához, valamint
c) gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.
(3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság a vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely megszüntetését elrendelheti, ha a közúti forgalom jelentéktelen és más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető.
(4) A területi közlekedési hatóság a vasút üzemben tartójának nyilatkozata alapján határozza meg
a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,
b) az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,
c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése előtt ki kell kérnie az út és a vasút kezelőjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely esetében a települési önkormányzat véleményét.
(6) Az érdekeltek kérelmére a területi közlekedési hatóság dönt, ha - országos közutat érintően - az út kezelője
a) e rendelet hatálya alá tartozó forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,
b) előírásainak a 2. § (8) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt szervezet vagy személy, illetőleg a 4. § (6) bekezdésében, valamint a 11. § (3) bekezdésében említett jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításnak a kötelezett nem tett eleget.”
5. § Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A forgalmi rend megváltoztatását az erre utaló jelzésekkel az FMSZ 29.5. és 36.17. pontjában meghatározottak szerint legalább 3 hónapig jelezni kell.”
6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét és a továbbhaladás lehetőségeit egyértelműen felismerhesse. Közúti jelzőtáblákkal, forgalomirányító fényjelző készülékkel, illetve útépítési eszközökkel kell szabályozni azoknak az útkereszteződéseknek a forgalmát, ahol a forgalom nagysága miatt az útkereszteződésben a különböző irányú jármű- vagy gyalogosforgalom biztonságos áthaladásához szükséges időköz rendszeresen nem áll rendelkezésre, vagy ahol a forgalom biztonsága azt megköveteli.”
7. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, és forgalmukat úgy kell szabályozni, hogy a forgalmi rend a fényjelző készülék működése nélkül is egyértelmű legyen. Azon az úton, ahol a megengedett sebesség 80 km/óránál nagyobb, forgalomirányító fényjelző készülék nem létesíthető.
(2) Új forgalomirányító fényjelző készülék létesítése esetén csak forgalom által vezérelt berendezés telepíthető.
(3) Az egyenes irányban haladó és egymást keresztező járművek, továbbá a gyalogosok és a gyalogos áthaladási irányokat keresztező egyenes irányban haladó járműforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat.
(4) A különböző, illetve a (3) bekezdésben tiltott, egymást keresztező forgalmi irányok szabad jelzései között biztonságos időközöket kell hagyni.”
8. § (1) Az R. 9. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni csak rendkívül indokolt esetben szabad. Azon a vasúti pályán, ahol a megengedett sebesség 120 km/óránál nagyobb (a továbbiakban: emelt sebességű vasúti pálya) új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni nem szabad. A meglévő önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet - az átkelés külön szinten vagy más meglévő biztosított vasúti átjárón való kijelölése mellett - meg kell szüntetni.
(2) Nem engedélyezhető új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetőleg vasúti gyalogos-átkelőhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított) vagy a normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalon a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja.”
(2) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró térségében (az átjárótól 30 m távolságon belül) a vasutat keresztező út forgalmi elsőbbségének biztosításával, vagy a forgalom - terelőszigettel elkülönített - menekítő sávra való kötelező irányításával a forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a vasúti átjárón áthaladó közúti járművek a vasúti átjárót akadályozás nélkül elhagyhassák, és a keresztező útra ráhajthassanak.”
(3) Az R. 9. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Külön tábla elhelyezésével kell feltüntetni a 3. § (4) bekezdésében meghatározott
a) tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárók leghosszabb zárvatartási időtartamát,
b) időszakosan üzemelő vasúti átjárók üzemelési időszakát,
c) felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjáró igénybe vehetőségének módját.”
(4) Az R. 9. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Normál nyomtávú közforgalmú vasúti pályán a fénysorompóval, illetőleg félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat (az úttest felező vonalában) terelőszigettel kell szétválasztani, ha
a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,
b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,
c) azt - az a)-b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi. A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) biztosítani kell.”
(5) Az R. 9. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Iparvágányon és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg.
(12) Új, menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszjárat útvonalát csak biztosított vasúti átjárón keresztül szabad kijelölni.”
9. § Az R. VI. fejezete a következő alcímmel és a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„Sürgősségi orvosi ellátás
14/A. § (1) A KRESZ 41. §-ának (9) bekezdése tekintetében a sürgősségi, illetve gondozási ellátást végző orvost (a továbbiakban: kijelölt orvos) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete jelöli ki.
(2) Az ellátási kötelezettség szerinti települési önkormányzat jegyzője a kijelölt orvos várakozási engedélyére rájegyzi a várakozási engedélynek - az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete által javasolt -
a) időbeli hatályát (naptári időszak),
b) az orvosi ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges területi hatályát,
c) a várakozás megengedett időtartamát, amely legfeljebb 4 óra lehet.”

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 1. §-ának (4) bekezdése, 5. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (1) és (4) bekezdése, 9. §-ának (1)-(2), (8) és (12) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése és 13. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) A rendelet rendelkezései az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott
- az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Közlekedési Egyezmény,
- az 1980. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Jelzési Egyezmény, és
- az 1980. évi 6. törvényerejű rendelettel kihirdetett Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás rendelkezéseivel összhangban vannak.
(3) A Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (a továbbiakban: FMSZ) e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az FMSZ I. függeléke e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(5) Az FMSZ II. függeléke e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
(6) Az FMSZ 18.5. a) pontjában előírtaktól eltérő forgalomirányító fényjelző készülékeket e rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell átalakítani.
(7) Az FMSZ 26.8. pontja szerinti félsorompókat a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell felszerelni.
(8) Az FMSZ 26.17. pontjában meghatározott fényvisszavető eszközt a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kell elhelyezni.
(9) Az FMSZ 29.4. pontjában meghatározott sebességkorlátozást a rendelet hatálybalépését követő 1 éven belül kell bevezetni.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-ának (1) bekezdését, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának g) pontját.