40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet

a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) Az országos és térségi területrendezési tervek, valamint a település, a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési és építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében:
a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az ország egész területére vonatkozó illetékességgel központi területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: központi tervtanács), valamint a területi főépítész útján regionális illetékességgel területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: területi tervtanács) működtet;
b) az önkormányzati főépítészek - működési területükre vonatkozóan - fővárosi, fővárosi kerületi, megyei és települési szintű településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: önkormányzati tervtanács) működtethetnek.
(2) A tervtanácsok szakmai véleményező testületek. Az (1) bekezdésben említett tervek készítői (a továbbiakban: tervező) az e rendeletben szabályozottak szerint kötelesek kikérni a tervtanács szakmai véleményét.
(3) A tervtanácsok elnökei az általuk vezetett tervtanácsok közös működtetése, illetve egyes tervek közös bírálata érdekében egymással megállapodhatnak.
2. § (1) A tervtanács elnökből, szakmai titkárból, állandó és esetileg meghívott tagokból (a továbbiakban együtt: tagok), szükség szerint felkért szakbírálókból (opponens) áll. Szavazati joga az elnöknek, a szakmai titkárnak és a tagoknak van. Az elnököt és a szakmai titkárt akadályoztatásuk esetén helyettesítési feladatokkal megbízott állandó tagok képviselhetik.
(2) A tervtanács munkáját az elnök irányítja. A tervtanács elnöke:
a) a központi tervtanács esetében - a tervezési feladattól függően - a területrendezés, a településrendezés és az építészeti-műszaki tervezés szakterületéért felelős miniszter által kijelölt személy,
b) a területi tervtanács esetében a területi főépítész,
c) az önkormányzati tervtanácsok esetében az illetékes önkormányzati főépítész.
(3) A tervtanács munkájának előkészítése és szervezése, a tervtanács szakmai véleményének, állásfoglalásának rögzítése a szakmai titkár feladata. A szakmai titkári feladatokat a tervtanács működtetéséért felelős szervezet köztisztviselője, illetve alkalmazottja láthatja el.
(4) A tervtanács tagjait a szakterületileg illetékes szakmai kamarák, a szakmai-társadalmi szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottságai és regionális központjai, valamint a felsőoktatási intézmények vezetői által javasolt - szakmailag elismert és nagy tapasztalattal rendelkező - szakemberek közül
a) a központi és területi tervtanácsok esetében a miniszter által kijelölt személy,
b) az önkormányzati tervtanácsok esetében a polgármester (fővárosban a főpolgármester, megyéknél a megyei közgyűlés elnöke)
kéri fel. A felkérés két év időtartamra szól és tetszés szerint meghosszabbítható.
(5) A tárgyalandó tervezési munkában érdekelt és érintett szakágazatok esetileg meghívandó képviselőinek (meghívott tag) meghívásáról és a szakbírálók felkéréséről az illetékes tervtanács elnökének előzetes egyetértésével a szakmai titkár gondoskodik.
(6) A tervtanács a tárgyalandó tervezési munkától függően változó összetételben ülésezik. A szavazati joggal rendelkező meghívottak (elnök, szakmai titkár, tagok) száma öt főnél kevesebb nem lehet. A szavazati joggal rendelkező tag különvéleménye jegyzőkönyvbe foglalható. Nem rendelhető el a terv ismételt megtárgyalása határozatképtelen tervtanácsi ülésre hivatkozással. Ilyen esetben a tervező bemutatási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.
(7) A tervtanácsok ülésére - amennyiben annak hivatalból nem résztvevője - meg kell hívni a területi főépítészt, az érintett helyi önkormányzat képviselőjét és főépítészét, védett terület vagy tárgy (objektum) esetében a szakterületileg illetékes szervezet képviselőjét. Több érintett önkormányzat, önkormányzati főépítész esetében a képviseletet megbízott személy részvételével is lehet biztosítani.
(8) Az önkormányzati tervtanács összetétele, működési rendje és a meghívottak köre a (3)-(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően is meghatározható.
3. § (1) A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének a tervdokumentáció véglegesítése előtt a terv jellegétől függő - a tervtanács titkárával előzetesen egyeztetett - tartalommal és példányszámban:
a) a központi tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani
aa) az országra és a kiemelt térségekre készülő területrendezési terveket,
ab) a főváros és a megyei jogú városok egészére készülő településrendezési terveket,
ac) a Világörökség területeit érintő településrendezési terveket és az ezen területeken megvalósítandó mindazon új vagy alapvetően átépítendő építmények építészeti-műszaki terveit, amelyek meghatározzák az adott épített környezet építészeti megjelenését és jellegét,
ad) az országos jelentőségű építmények, illetve a közbeszerzési törvényben előminősítési kötelezettség alá tartozó építmények építészeti-műszaki terveit, továbbá
ae) mindazon területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki terveket, amelyeket a központi tervtanács elnöke a szakterületileg illetékes szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek javaslata alapján szakmai véleményezésre esetenként kijelöl;
b) a területi tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani
ba) a megye vagy a megye egy térségére készülő területrendezési terveket,
bb) a fővárosi kerületek egészére és a megyei jogú városok legalább településszerkezeti egységére kiterjedő településrendezési terveit,
bc) a városok és községek egészére készülő településrendezési terveket, helyi építési szabályzatokat,
bd) az országos műemléki vagy természetvédelmi védettség alatt álló területeket érintő településrendezési terveket és az ezen területeken megvalósítandó mindazon új vagy alapvetően átépítendő építmények építészeti-műszaki terveit, amelyek meghatározzák az adott környezet építészeti megjelenését és jellegét,
be) a településszerkezeti vagy településképi okokból jelentős új, valamint átépítendő építmények építészeti-műszaki terveit,
bf) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások építészeti-műszaki terveit az ad) alpontban írtak figyelembevételével, továbbá
bg) mindazon területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki terveket, amelyeket a területi tervtanács elnöke a szakterületileg illetékes szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek javaslata alapján szakmai véleményezésre esetenként kijelöl;
c) az önkormányzati tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani azokat a terveket, amelyek nem tartoznak az a)-b) pont hatálya alá, és amelyeket
ca) az önkormányzat rendelete, illetőleg
cb) a tervező vagy az építtető kérésére a tervtanács elnöke kijelöl;
d) az önkormányzati tervtanácsok közül a fővárosi főépítész által vezetett tervtanácshoz kell benyújtani
da) a fővárosi kerületek legalább településszerkezeti egységére készülő településrendezési terveit,
db) a több kerületet érintő településrendezési terveket,
dc) a főváros szabályozási kerettervében vagy építési keretszabályzatában meghatározott, kiemelt fővárosi jelentőségű területen létesülő új épület terveit.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kezdeményezéssel érintett tervtanács elnökének előzetes egyetértése mellett:
a) a területi tervtanács elnöke kezdeményezheti, hogy az általa szakmapolitikai vagy módszertani szempontból országos jelentőségűnek minősített területrendezési tervet vagy építmény építészeti-műszaki tervét a központi tervtanács tárgyalja meg;
b) az önkormányzati tervtanács elnöke kezdeményezheti, hogy az illetékességi körébe tartozó terveket a területi tervtanács tárgyalja meg.
(3) A tervező kérésére - a kezdeményezéssel érintett tervtanács elnökének előzetes egyetértése mellett - terület- és településrendezési tervek, vagy azok munkafázisai konzultációs jelleggel is megtárgyalhatók, ami nem mentesít a végleges bemutatás kötelezettségétől.
(4) Amennyiben az önkormányzati főépítész nem működtet tervtanácsot, az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban említett tervek szakmai véleményezésére a magasabb szinten működő tervtanácsot kérheti fel.
4. § A tervtanácsok a bemutatott tervek szakmai véleményezése során vizsgálják, hogy a tárgyalandó
a) területrendezési és településrendezési terv
aa) figyelembe veszi-e a terület- és településrendezésre, a környezetvédelemre, a természetvédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket és a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi irányelveket és egyezményeket,
ab) összhangban van-e az országos és térségi szintű területi tervekkel, a településrendezési tervekkel, a településfejlesztési koncepciókkal, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival,
ac) megfelel-e a rájuk vonatkozó szakmai-jogszabályi feltételeknek;
b) építmény építészeti-műszaki terve
ba) megfelel-e az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek,
bb) hogyan elégíti ki a környezetbe illeszkedés, a beépítés, a rálátás és látványvédelem követelményeit,
bc) megfelel-e a vonatkozó településrendezési tervben és helyi építési előírásokban foglaltaknak.
5. § (1) A tervtanács az állásfoglalásra vagy konzultációra benyújtott tervet a benyújtástól, illetve hiánypótlás esetén annak teljesítésétől számított 30 napon belül megtárgyalja.
(2) A tervtanács által tárgyalandó tervek bírálatára a benyújtást követő 10 napon belül szakbírálókat lehet felkérni. A szakbírálók szakmai véleményeiket a tervtanács ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban juttatják el a tervtanács szakmai titkárához. A benyújtott tervet, valamint a bírálatokat a tervtanácsra meghívottak számára legkésőbb ettől az időponttól kezdve tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A tervtanács a bemutatott tervvel kapcsolatos szakmai véleményét és javaslatait (együtt: állásfoglalását) írásban rögzíti. A tervtanács állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására, illetve jóváhagyására jogosult szerv hatáskörét, illetve döntési jogkörét, és nem helyettesíti a miniszter és a területi főépítész - az Étv. 9. §-ának (6) bekezdésében rögzített - jogkörét.
(4) A tervtanács a tervezőnek és a tervtanács meghívott résztvevőinek küldi meg állásfoglalását a tervtanács ülését követő 10 munkanapon belül.
(5) A tárgyalt terv munkarészeinek tartalomjegyzékét, a szakbírálatokat, a jelenléti ívet és a tervtanács állásfoglalását a tervtanácsot működtető szerv iratkezelési szabályai szerint meg kell őrizni.
(6) A tervező köteles a területrendezési terv és a településrendezési terv megrendelőnek való átadásakor, valamint az építmény elvi építési, építési engedélyezési tervdokumentációjának benyújtásakor csatolni a tervtanács állásfoglalását, és nyilatkozni arról, hogy az abban foglaltaknak milyen módon tett eleget, illetve megindokolni eltérő álláspontját.
6. § (1) A tervtanács részletes működési rendjét e rendelet keretei között a tervtanács elnöke saját hatáskörében maga állapítja meg.
(2) A tervtanács eljárása eljárási díj- és illetékmentes, működési költségeit a működtető minisztérium, illetve az érintett helyi önkormányzat biztosítja.
(3) A tervtanács tagjait és szakbírálóit - a tervtanács részletes működési rendjében meghatározott mértékű - tiszteletdíj, illetve szakértői díj illeti meg, amelynek fedezetét a tervtanácsot működtető szervezetnek kell fedeznie.
(4) A területi főépítészek nyilvántartják az illetékességi területükön működő önkormányzati tervtanácsokat. A nyilvántartás érdekében az önkormányzati főépítészeknek a tervtanács létrejöttét, illetve módosulását a szavazati joggal rendelkező tagok felsorolásával együtt a területi főépítésznek kell írásban bejelenteni.
7. § (1) Ez a rendelet 1999. augusztus 31-én lép hatályba.