42/1999. (X. 13.) OM rendelet

az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének c) és i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzék

1. § (1) A nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben való közreműködésre jogosult szakértőket tartalmazó Országos szakértői névjegyzéket szakterületenként kell összeállítani. Szakterület különösen:
a) az óvodai nevelés;
b) az általános iskola kezdő szakaszában folyó nevelő és oktató tevékenység;
c) a napközis és tanulószobai foglalkozás;
d) a kollégiumi nevelés és oktatás;
e) szakrendszerű oktatásban az egyes tantárgyak, tantárgycsoportok, illetőleg művészeti oktatásban a tanszakok;
f) az iskolai testnevelés és sport;
g) fogyatékos gyermekek és tanulók óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában az egyes fogyatékosság típusának megfelelő nevelő, illetőleg nevelő és oktató munka, a pedagógiai szakszolgálatok;
h) a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés, oktatás;
i) az iskolai könyvtár;
j) a felnőttoktatás módszertana;
k) a pedagógiai értékelés;
l) a tanügyigazgatás;
m) a szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás;
n) a szakoktatás-igazgatás.
(2) Az alapfokú művészetoktatás részére művészeti áganként, azon belül szakterületenként kell a szakértői névjegyzéket összeállítani.
(3) Az iskolai rendszerű szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében az Országos szakértői névjegyzéket a szakképzésről szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a szakképesítésért felelős miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) készíti el. Az Országos szakértői névjegyzéket szakképesítésenként vagy szakmacsoportonként kell összeállítani.
2. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az Országos szakértői névjegyzékbe, valamint az alapműveltségi vizsga vizsgaelnöki, illetve az érettségi vizsga vizsgaelnöki feladat ellátására megbízhatók névsorát tartalmazó Országos vizsgáztatási névjegyzékbe (a továbbiakban a két névjegyzék együtt: névjegyzék) való felvételről az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) dönt.
(2) A szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvételről a szakképesítésért felelős miniszter dönt, illetve az általa kijelölt országos szakmai szolgáltatást ellátó intézmény.
(3) A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázat bármikor benyújtható.
(4) A névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázatokat a vizsgaközpontba, a szakképzés szakmai tantárgyai esetén a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kell benyújtani.
(5) A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet, annak megjelölését, hogy melyik névjegyzékbe kérik a felvételt;
b) a részletes szakmai önéletrajzot;
c) szakértői névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnél a szakmai tevékenység, és ha végzett ilyet, a szakterületen végzett kutatómunka, tudományos tevékenység ismertetését.
(6) A névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell:
a) az erkölcsi bizonyítványt;
b) a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító vagy a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél, továbbá a pedagógus-szakvizsga hiteles másolatát;
c) a közoktatási törvény 101. § (3)-(4) és (7) bekezdésében előírt tíz év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást;
d) a jelentkező szakmai tevékenységét értékelő - legalább két - szakmai ajánlást;
e) a jelentkező által írt könyvek, cikkek, tanulmányok jegyzékét.
(7) A névjegyzékbe való felvételi kérelem - külön-külön pályázattal - benyújtható mind a két névjegyzékre, illetőleg az Országos szakértői névjegyzék több szakterületére.
(8) Nem szükséges az erkölcsi bizonyítvány csatolása annak, akinél jogszabály rendelkezése alapján a büntetlenség az alkalmazás és a foglalkoztatás előfeltétele, továbbá, akinek a munkáltatója igazolja, hogy olyan munkakörben dolgozik, amelyben az alkalmazás előfeltétele a büntetlen előélet, és az alkalmazás óta tudomása szerint ez a feltétel fennáll.
(9) A hiteles okiratról készült másolatnak az eredetivel történő azonosságát, a tíz év gyakorlati idő meglétét a munkáltató, nyugdíjban lévő jelentkező esetén az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a megszűnt munkáltató fenntartója jogosult igazolni.
3. § (1) Az, aki szerepel a névjegyzékben, kérheti a névjegyzékben történő nyilvántartásának meghosszabbítását. A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemre - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a nyilvántartásba vétel meghosszabbításával összefüggő kérelmet;
b) a nyilvántartásba vétel idejét, a jegyzék és a szakterület megnevezését;
c) a nyilvántartásba vétel óta végzett szakmai, illetve vizsgaelnöki, szakértői tevékenység ismertetését.
(3) A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő pályázatot legalább a nyilvántartási határidő lejárta előtt hat hónappal be kell nyújtani. A pályázathoz csatolni kell
a) legalább két - a végzett munkáról szóló - szakmai értékelést;
b) a pedagógus-szakvizsga okleveléről, a pedagógus-továbbképzés keretében folytatott felkészülésről kiadott igazolás hiteles másolatát.
(4) A beérkezett pályázatokat évente két alkalommal kell elbírálni:
a) március 1-10. közötti időszakban az előző év szeptember 1-jétől a tárgyév február 15-éig beérkezett pályázatokat;
b) október 1-10. közötti időszakban a február 16-ától augusztus 31-éig beérkezett pályázatokat.
4. § (1) Törölni kell a névjegyzékből azt
a) aki kéri;
b) akit öt évnél hosszabb ideje vettek fel a névjegyzékbe, s felvételét nem hosszabbították meg;
c) aki elhunyt;
d) akit büntetőeljárás keretében - jogerős ítélettel - a foglalkozásának gyakorlásától vagy a közügyek gyakorlásától eltiltottak;
e) akinek a törlését - az (2) bekezdés alapján - elrendelték.
(2) Elrendelhető a névjegyzékből való törlése annak, aki - neki felróható okból - több alkalommal nem vállalta el a szakértői, illetve vizsgaelnöki megbízást, vagy feladatának nem, vagy nem megfelelően tett eleget.
(3) Felfüggeszthető annak a szakértőnek a tevékenysége, akivel szemben a 2. § (1)-(2) bekezdése alapján döntéshozatalra jogosultnál panaszt nyújtottak be. A felfüggesztés a panasz kivizsgálásáig, legfeljebb három hónapig szólhat.
(4) A felfüggesztésről és a névjegyzékből való törlésről - hivatalból vagy bejelentés alapján - a 2. § (1)-(2) bekezdése alapján a felvétel tárgyában döntéshozatalra jogosult dönt.
5. § (1) A pályázatok értékelésére, a törléssel összefüggő döntések előkészítésére a vizsgaközpont, illetve a szakképesítésért felelős miniszter bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság hét tagból áll. A bírálóbizottság három tagját - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az oktatási miniszter kéri fel, két-két tagjára az oktatási miniszter vagy a szakképesítésért felelős miniszter megkeresésére az Országos Köznevelési Tanács, illetve a Közoktatáspolitikai Tanács tesz javaslatot.
(2) A szakképesítésért felelős miniszter felkérésére a bírálóbizottság négy tagjára javaslatot tehet az Országos Szakképzési Tanács vagy a szakképzésben érdekelt felsőoktatási intézmény is. A bírálóbizottság három tagját a szakképzésért felelős miniszter kéri fel. A szakképesítésért felelős miniszter döntése alapján a bírálóbizottság öt taggal is működhet, ha a benyújtott pályázatok száma nem éri el egy naptári évben a kettőszázat. Öttagú bizottság esetén a miniszter egy bizottsági tagot kérhet fel.
(3) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést-oktatást érintő szakértői és vizsgaelnöki ügyekben a bírálóbizottság jogkörét az Országos Kisebbségi Bizottság gyakorolja.
(4) A bírálóbizottság tagja saját pályázatának elbírálásában és az őt érintő döntés meghozatalában nem vehet részt. A bírálóbizottság szabályzatot fogad el, amelyben meghatározza működésének rendjét. A szabályzatot a vizsgaközpont, illetve a szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá. A bírálóbizottság tagjainak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék összeállítása és az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában történő közzététele a vizsgaközpont feladata. Az Országos szakértői névjegyzéket a vizsgaközpont, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: névjegyzéket összeállító) állítja össze és teszi közzé évente két alkalommal, az elbírálást követő hónap utolsó napjáig a minisztérium hivatalos lapjában. Az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában valamennyi szakterület Országos szakértői névjegyzékét közzé kell tenni. A kiegészítéseket is magában foglaló egységes névjegyzéket szükség szerint, de legalább háromévenként közzé kell tenni.
6. § (1) A névjegyzékben szereplők részére - a névjegyzék összeállítója - sorszámmal ellátott igazolványt állít ki. Az igazolvány közokirat, amely igazolja, hogy tulajdonosa jogosult vizsgaelnöki, illetve szakértői feladatot ellátni.
(2) Az igazolvány tartalmazza:
a) a tulajdonos nevét, születési helyét és időpontját, lakóhelyének, ennek hiányában tartózkodási helyének címét;
b) azt a tevékenységet, amelynek ellátására az igazolvány jogosít;
c) az igazolvány kiállításának és érvényességének idejét;
d) a kiállító minisztérium bélyegzőjének lenyomatát, a kiállító aláírását.
(3) Annak részére, akit felvettek mind az Országos vizsgáztatási, mind az Országos szakértői névjegyzékbe, névjegyzékenként külön-külön igazolványt kell kiállítani. Annak a részére, akit az Országos szakértői névjegyzék több szakterületén vettek nyilvántartásba, akkor kell szakterületenként külön-külön igazolványt kiállítani, ha az egyes szakterületeknél eltérő az igazolvány kiállítására illetékes.
(4) Az igazolványokról nyilvántartást kell vezetni.

A szakértői tevékenység

7. § (1) A szakértő a szakértői tevékenységét az ország egész területén kifejtheti. A szakértő a feladatát államigazgatási eljárásban való közreműködés esetén kirendelés, más esetben megbízás (a továbbiakban együtt: felkérés) alapján látja el. Kirendelés előtt a szakértővel előzetesen egyeztetni kell, hogy elvállalja-e a szakvélemény elkészítését. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, öt munkanapon belül jeleznie kell ezt a kirendelőnek.
(2) Adott ügyben nem lehet szakértő, aki az ügy tárgyilagos megítélésére nem képes, így különösen
a) az érintett közoktatási intézmény vezetője, illetve közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont);
b) az érintett közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló;
c) az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködő;
d) a döntéshozatalban részt vevő.
(3) A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetnie a felkérő megnevezését, a felkérés tárgyát, keltét, az elkészített szakvélemény keltét, valamint a munkadíjának és költségtérítésének megállapításához szükséges adatokat.
(4) A felkérésben meg kell határozni a feladat ellátásával összefüggő kérdéseket, így különösen
a) a szakértő nevét, szakterületét, azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie;
b) azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adnia;
c) a szakértő részére átadott iratokat, az átadás időpontját;
d) a szakvélemény elkészítésének időpontját;
e) minden olyan szükséges tényt, adatot és tájékoztatást, amely a feladat ellátásához szükséges;
f) a szakértői tevékenységért járó ellenszolgáltatás megállapítására vonatkozó feltételeket, kikötéseket.
(5) A felkérésben meghatározható a szakvélemény terjedelme.
(6) A szakértő szakvéleményét - a felkérésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. Az írásban elkészített szakvélemény magában foglalja különösen:
a) a szakértő adatait (név, lakóhely, szakterület, szakértői igazolvány száma);
b) a felkérésben foglaltak ismertetését;
c) a szakmai megállapításokat;
d) a levont következtetéseket, a javasolt intézkedéseket, mindazt, amit a szakértő fontosnak tart.
(7) Ha ugyanarra a feladatra több szakértőt kértek fel, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen feladatot látott el. Több szakértő esetén felkérhető szakértő az egységes - összefoglaló - szakvélemény elkészítésére is.
(8) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Ezekről a tényekről és adatokról csak a felkérésben meghatározottak szerint lehet tájékoztatást adni.
(9) Ha a szakértő olyan feladatban működik közre, amelynek finanszírozásához a vizsgaközpont nyilvános pályázat útján hozzájárul, a szakértő foglalkoztatásának szabályait a vizsgaközpont a pályázatban meghatározottak szerint ellenőrzi.
8. § (1) A szakértői tevékenységért munkadíj és költségtérítés jár. A munkadíjat és költségtérítést a felkérést adó állapítja meg, az e rendeletben meghatározott keretek között, a szakértő által készített jegyzék alapján.
(2) A szakértői véleményhez jegyzéket kell csatolni, amelyben a szakértőnek részleteznie kell a szakértői tevékenységet és a ráfordított időt, továbbá a munkadíj és költségtérítés megállapítását befolyásoló minden adatot, tényt. Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik szakértő külön-külön jegyzéket köteles benyújtani.
(3) A munkadíj a szakértői vélemény elkészítése évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
a) húsz-harminc százaléka, a szakvélemény szóbeli ismertetése esetén;
b) harminc-ötven százaléka, kész dokumentum véleményezésekor, elektronikus és nyomtatott anyag esetén szerzői ívenként, a hang és képi ismerethordozón található dokumentum esetén százhúsz perc hosszúságú rész után;
c) százötven-kettőszázötven százaléka, önálló munkaként elkészített szakvélemény esetén, szerzői ívenként.
(4) Amennyiben a szakvélemény elkészítése során a (3) bekezdés a)-c) pontban felsoroltak közül több különböző feladatot kell megoldani, az egyes feladatokra a munkadíjat külön-külön kell megállapítani. A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban a munkadíj arányos részét kell megállapítani, ha az előírt mennyiségnél kevesebbet kell véleményezni, illetve, ha a készített szakvélemény terjedelme nem éri el a meghatározott terjedelmet. A (3) bekezdés alapján számítható munkadíj legfeljebb száz százalékkal megemelhető, ha a szakvéleményt nem magyar nyelvű anyagról vagy nem magyar nyelven kell elkészíteni, vagy a szakvéleményt soron kívül - hét munkanapon belül - kell megadni, illetve a szakvélemény elkészítése különleges szakértelmet, az átlagosnál nagyobb munkaidő-ráfordítást, tudományos kutatást igényel.
(5) Az utazással eltöltött időre legfeljebb a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott díj alsó határának megfelelő összeg számolható el.
(6) A szakértő költségként számolhatja el a szakvélemény elkészítésével, az utazással és egyéb költséggel járó szükséges és igazolt pénzkiadását. A számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségek fedezésére (posta, telefon, irodaszer, világítás, fűtés, stb.) költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő részére megállapított munkadíj legalább tíz százaléka.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) A névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázat benyújtásakor a pályázó bírálati díjat köteles fizetni.
(2) A bírálati díj összege a pályázat benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
a) tíz százaléka az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe;
b) huszonöt százaléka az Országos szakértői névjegyzékbe
benyújtott pályázat esetén.
(3) Ha a pályázat benyújtója mind a két névjegyzékre vagy több szakterületre kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni.
(4) A névjegyzéken való meghosszabbítás iránti kérelem és a jogorvoslati kérelem bírálati díja a (2) bekezdésben meghatározott díj összegének ötven százaléka.
(5) Az e rendeletben megállapított bírálati díjat az Oktatási Minisztérium, illetőleg a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium - e rendelet mellékletében meghatározott - bankszámlájára kell befizetni, a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson. A befizetett bírálati díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett bírálati díj az érintett minisztérium bevétele. A bírálati díj a bírálóbizottság feladatainak ellátásához, a jogorvoslati kérelmek elbírálásához, az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásába pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt von be, a bírálati díj az intézményi feladatok ellátásának fedezetéül is felhasználható.
10. § (1) A névjegyzékbe való felvétel iránti és a nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelem elbírálásával, továbbá a névjegyzékből való törlés, valamint a szakértői tevékenység felfüggesztésével összefüggő döntés meghozatalával kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: az államigazgatási eljárás általános szabályai) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Kirendelés esetén a szakértői tevékenységért járó munkadíj és költségtérítés megállapítása ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jogorvoslatnak van helye, megbízás esetén a vitás kérdésekben a bíróság dönt.
11. § (1) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű vizsgát, oklevelet, illetőleg tudományos fokozatot is érteni kell.
(2) 2002. január 1-től a névjegyzékbe az vehető fel, illetve annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a vizsgaelnöki, illetve a szakértői feladatok ellátásához szükséges ismereteket.
(3) 2006. január 1-jétől a névjegyzékben csak azok szerepelhetnek, akik az (1) bekezdésben meghatározott ismereteket szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították.
(4) 2010. január 1-jétől a névjegyzékbe csak az vehető fel, aki az (1) bekezdésben meghatározott ismereteket pedagógus-szakvizsga keretében sajátította el, illetve tudományos fokozattal rendelkezik.
(5) Teljesítették az (1) bekezdésben meghatározott feltételt azok, akik 1997-ben vagy 1998-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában (XLI. évfolyam 16/II. és 24/II. szám, XLII. évfolyam 14/I. szám) közzétett továbbképzések keretében vagy a felsőoktatási intézmények által szervezett „mentor” képzések keretében sajátították el az előírt ismereteket.
(6) A szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a szakértő a közoktatási törvény 101. §-a (3) bekezdésének második gondolatjelében foglaltak alapján került a névjegyzékbe.
(7) A pedagógus-szakvizsga elvégzését igazoló oklevél, illetve a pedagógus továbbképzésen való részvételt igazoló okirat hiteles másolatának bemutatása a 2001. december 31. után benyújtott pályázatoknál kötelező.
12. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő - az e rendeletben meghatározottak szerint - az iskolarendszeren kívüli oktatás keretében is elláthat szakértői tevékenységet.
(2) A szakképzésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározottak szerint olyan szakképesítésre, szakmacsoportra is elkészítheti a szakértői névjegyzéket, amelyik nem szerepel az iskolarendszerű szakképzésben.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott pályázatok tekintetében kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az Országos szakértői névjegyzék és Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítéséről, a névjegyzékre történő felvétel eljárási kérdéseiről, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeiről szóló 6/1994. (IV. 13.) MKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 52. §-a, rendelkezéseit azonban a hatálybalépése előtt benyújtott pályázatok tekintetében alkalmazni kell.
(3) 1999. októberben a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmeket az Oktatási Minisztérium bírálja el.
(4) A miniszter az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül kéri fel az e rendelet 5. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott bizottság tagjait. Addig az időpontig a rendelet hatálybalépésekor alkalmazott eljárás szerint kell a pályázatokat elbírálni.
(5) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével azok, akiknek a névjegyzékbe vétele e rendelet hatálybalépése után hat hónapnál rövidebb idő alatt jár le, a meghosszabbítás iránti kérelmet a hatálybalépést követő hat hónapon belül nyújthatják be. A rendelet hatálybalépése előtt névjegyzékbe vettek 2000. július 31-ig akkor is elláthatják a vizsgaelnöki és a szakértői feladatot, ha a nyilvántartásba vétel óta öt évnél hosszabb idő telt el.
(6) A rendelet hatálybalépése előtt a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdéseknek a Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken való szabályozásáról szóló 1/1994. (I. 18.) MüM rendelet alapján kiadott szakoktatás szakértői és munkaerő-piaci képzés szakértői engedélyek a kiadástól számított öt évig, illetve, ha ennek eléréséig két évnél kevesebb idő lenne hátra, e rendelet hatálybalépésétől számított további két évig érvényesek.