43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

a vízkészletjárulék kiszámításáról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §-aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18-21. pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következőket rendelem el:
1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók a Kvt. szerinti - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.
(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15. §-ának (7) bekezdésében, illetve a Kvt. 10. számú mellékletében meghatározott VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat - az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg.
(2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról - annak tudomásra jutásától számított 30 napon belül - az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat.
3. § A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni.
4. § A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött - az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.
5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a vízmenyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;
b) felszín alatti vízhasználat esetén a vízmennyiségmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) - az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;
c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;
d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;
e) a vízmérőóra állását rendszeresen havonta, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A vízmérő meghibásodását vagy a vízmérő cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben közölni kell a felszerelt vízmérőóra hitelesítési dátumát is. Amennyiben az engedélyes ezt elmulasztja, az a megfelelő jogkövetkezményekkel vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül;
f) ha a vízmérő meghibásodik és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 - kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;
g) a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül.
(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;
b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.
6. § A „g” szorzószám értéke országos aszály esetén a felszíni vízből való öntözés vonatkozásában 0.
7. § Az 1. számú melléklet „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelő vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.
8. § Az 1. számú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplő vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyűjtőterületére esik, illetőleg csatorna esetén, amelyből a vízpótlást kapja.
9. § (1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi hatóság engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.
10. § (1) A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a Kvt. 10. számú melléklete 19. pontjára figyelemmel a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.
(2) A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság - Magyar Államkincstárnál vezetett - vízügyi célelőirányzat alszámlájára kell befizetni.
(3) Vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény, vízimunka vagy gyakorolt vízhasználat miatt a Vgtv. 29. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  szerint kiszabott bírság befizetésére is a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízkészlet után az e rendelet szerint kiszámítandó VKJ fizetési kötelezettséget először a 2001. január 1. után kiadott engedélyeknél kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet, de rendelkezéseit az 1999. december 31-ig esedékes vízkészletjárulék számításánál alkalmazni kell.

[LÁBJEGYZET_1] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 15. § (5) bek.

[LÁBJEGYZET_2] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 5. §.

[LÁBJEGYZET_3] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 15. § (5) bek.