43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény (a továbbiakban: T.) 16. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet hatálya az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatókra, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra, illetve megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárra, továbbá a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságra (a továbbiakban együtt: Pénztár) terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) egészségügyi szolgáltatás: az Eb. tv. 10-17. §-aiban meghatározott ellátások;
b) szolgáltató: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet szerint egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki a Pénztárral kötött szerződés alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújt;
c) területi ellátási kötelezettség: a külön jogszabály szerint az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, körzeti védőnői, fogászati ellátás) egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít;
d) finanszírozási elszámolás: az alapdíjnak és a teljesítmény díjának a megállapítása és utalványozásra történő előkészítése;
e) rekordkép: az egészségügyi szolgáltatás teljesítéséről készítendő jelentés formailag és tartalmilag meghatározott egysége;
f) fixdíj: jogszabályban meghatározott összegű havi díjazás;
g) teljesítménydíj: kihirdetett díj, vagy az adott hónapban jelentett teljesítménynek és a szakfeladatra rendelkezésre álló havi előirányzatnak a hányadosa szerinti díj;
h) finanszírozási szerződés: az egészségügyi szolgáltatásra a Pénztár és a szolgáltató között létrejött szerződés;
i) körzet lakója: az a biztosított, akinek az 1992. évi LXVI. törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye a körzet területén van.
3. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés tervezetének a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részét az önkormányzatok, a szolgáltatók érdek-képviseleti szervezeteivel a szerződéskötést megelőzően 30 nappal előzetesen egyezteti. A szerződés említett részének jóváhagyásához a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) egyetértése szükséges. A finanszírozási szerződésnek a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részének módosítása esetén a fentiek szerint kell eljárni.
4. § (1) A szolgáltató az általa ellátott betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. A szolgáltató a finanszírozással kapcsolatos - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartásokat legalább 5 évig megőrzi.
(2) A szolgáltató az általa nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón, e rendelet szerint adatot szolgáltat (a továbbiakban: jelentés) a Pénztár, valamint az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja (a továbbiakban: GYÓGYINFOK) részére. A jelentés megküldésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 5., illetve 10. napja. A szolgáltató a finanszírozási elszámolásokhoz e rendelet mellékleteiben előírt rekordképnek megfelelő adatokat közli.
(3) Finanszírozott teljesítményként a finanszírozási szerződésben meghatározott és ténylegesen teljesített szolgáltatás számolható el a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ-szám) feltüntetésével, amennyiben annak megtérítésére jogszabály alapján más nem köteles.
(4) A szolgáltató az adatokat az adatkezelési előírások szerint tartja nyilván, és az ellenőrzés során a Pénztár ellenőreinek bemutatja. A szolgáltató a finanszírozás céljából megküldött adatok valódiságáért felel.
(5) A szolgáltató a biztosítottnak nem minősülő külföldi állampolgár részére sürgős szükség esetén nyújtott ellátás után akkor jogosult térítésre, ha az ellátott személy az ellátásra nemzetközi egyezmény alapján jogosult. Az ellátás során a nyilvántartásba fel kell jegyezni az ellátott személy nevét, állampolgárságát és útlevelének számát. A kihirdetett nemzetközi egyezmények listáját az OEP tájékoztatóban közzéteszi.
5. § (1) Adathiány miatt a szolgáltató a pótlólagos elszámolás iránti igényét legfeljebb a teljesítés hónapját követő második hónap 10. napjáig küldheti meg. Az elszámolásra már beküldött adatok javítása az elszámoló által megküldött hibalista alapján, legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap 10. napjáig nyújtható be.
(2) Adathiánynak minősül, ha a jelentett adatok a kötelezően jelentendő adatok nem teljes körét tartalmazzák. Ha az adathiány nem akadályozza meg az ellátási eset finanszírozási díjának kiszámítását, a hiányos adatokról az elszámoló az elszámolással egyidejűleg figyelmeztető jegyzéket ad át a szolgáltatónak.
(3) Hibás a jelentés, ha a szolgáltató, a szolgáltatást igénybevevő és/vagy az ellátás azonosítását biztosító adatok hibája miatt a teljesítmény elszámolása lehetetlen.
(4) Az el nem számolható hibás vagy hiányos tételekről listát kell készíteni. Az ezen szereplő esetek csak a hibajavítást, illetve a hiány pótlását követően kerülhetnek elszámolásra. Az elszámolás a hibákat kijavító tételek megküldése után történik.
(5) A javított tételek elszámolása az általános szabályok szerint történik azzal, hogy a már korábban elszámolt tételt módosító javításoknál csak különbözetet lehet elszámolni.
(6) Az utólagos teljesítményelszámolás az elszámolásakor érvényes értéken történik.
(7) Ha az intézmény teljesítményét nem számolta el határidőre, a Pénztár évente legfeljebb két ízben - utólagos elszámolás mellett - előleget folyósít az intézmény kérelmére, amelynek összege legfeljebb a tárgyévet megelőző évi teljesítménydíj egyhavi átlagának egyharmada lehet.
6. § (1) A szolgáltatót a finanszírozási szerződés alapján
a) fixdíj, és/vagy
b) teljesítménydíj
illeti meg.
(2) A Pénztár a szolgáltató részére az (1) bekezdés szerinti díjat havonta, minden hónap 20-ától - legkésőbb a hónap utolsó munkanapjáig - utalványozza a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) megyei fiókjának és a Kincstár az ezt követő hónap első munkanapján utalja át a szolgáltató számlájára.

II.

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

A háziorvosi ellátás finanszírozása

7. § (1) A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendelet (a továbbiakban: Hr.) hatálya alá tartozó háziorvosi szolgálat által nyújtott ellátásra kötendő szerződéshez a szolgáltató az 1. számú melléklet szerinti adatokat írásban közli a Pénztárral és nyilatkozik arról, hogy a szolgálat orvosa a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel vállalja a folyamatos ellátást.
(2) Folyamatos az ellátás, ha a háziorvosi szolgálat orvosa
a) munkanaponként 8 órában az őt választó biztosítottak számára rendelkezésre áll, ide nem értve a keresőképtelenség, a hivatalos távollét, illetve a szabadság miatt szükségessé váló helyettesítés eseteit, és
b) részt vesz a háziorvosi ügyeleti rendszerben, kivéve, ha a 18. § szerinti működtető nyilatkozik, hogy a közreműködésére nem tart igényt.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti 8 órából a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat esetén a rendelési idő nem lehet kevesebb - a házi gyermekorvosi ellátás esetében a tanácsadást is beleértve - napi négy óránál.
8. § (1) Területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat finanszírozására a Pénztár a 2. § i) pontja szerinti lakosok igazolt számának figyelembevételével köt finanszírozási szerződést a szolgáltatóval a háziorvosi körzet (a továbbiakban: körzet) lakosságának ellátására.  [LÁBJEGYZET_1]
(2) A területi ellátási kötelezettséggel működő új háziorvosi szolgálatra akkor köthető finanszírozási szerződés, ha a szolgáltató
a) 14 év feletti 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: felnőtt körzet), vagy
b) életkori korlátozás nélkül 1200-1500 fő lakos (a továbbiakban: vegyes körzet), vagy
c) 14 év alatti 600-800 fő lakos (a továbbiakban: gyermekkörzet)
ellátását biztosítja.
(3) Amennyiben a körzethatárok módosítása vagy új körzet létesítése során a (2) bekezdésben meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes és/vagy házi gyermekorvosi körzet kerül kialakításra, a Pénztár a szolgáltatóval akkor köt finanszírozási szerződést, ha az önkormányzat(ok) rendelkezik(nek) a körzetek megosztásáról. Ennek érdekében a szolgáltató a szerződés módosítását kezdeményezi. A Pénztár a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fixdíjakat arányosan megosztja, és - ha a módosítás kezdeményezésére 15 napon belül nem kerül sor - a szerződést felmondja.
(4) A (2) bekezdésnek megfelelő új körzet esetén a díjazást a Pénztár a körzet kialakítását követő egy éven át kiegészíti az adott típusú háziorvosi körzetek előző évi teljesítménye szerinti átlagos havi díjazásának mértékéig. Az első hónapra a 14. § (2)-(4) bekezdés szerint járó díjazás a következő hónap fixdíjával együtt kerül utalványozásra.
9. § (1) A Pénztár területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására szerződést köt az Eb. tv. végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 17. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgáltatóval, ha
a) legalább 200, az Eb. tv. szerint biztosítottnak minősülő személy (a továbbiakban: biztosított), illetve annak törvényes képviselője írásban nyilatkozik, hogy őt kívánja háziorvosának választani - kivéve, ha korábbi szerződése megszűnését jogellenes magatartása idézte elő -, és
b) személyesen biztosítja a 7. § (2) bekezdése szerinti folyamatos ellátást.
(2) A Pénztár az (1) bekezdés szerinti szerződést megkötheti a MOK megyei (fővárosi) szervezetének beleegyezésével abban az esetben is, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.
(3) Ha a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálatnál a szerződés megkötését követő 6. hónapban a bejelentkezett biztosítottak száma nem éri el a 200 főt, vagy az a későbbiekben 200 fő alá csökken, a finanszírozási szerződést a MOK illetékes szervezetének véleménye alapján lehet felmondani vagy fenntartani.
10. § (1) A Pénztár a fővárosban legfeljebb tizenöt, megyeszékhelyenként egy-egy a hajléktalanok ellátására létrehozott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat finanszírozására köthet finanszírozási szerződést a szolgáltatóval. E szolgálatok díjazása a háziorvosi szolgálatok előző évben elért havi országos átlagdíjának a tárgyévi előirányzat-növekedés mértékével emelt összegével történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatokat a szerződésben előírt nyilvántartási kötelezettség terheli. A szolgáltató a szerződés szerinti forgalmi adatokat szolgáltatja.
11. § (1) A háziorvosi szolgáltató a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak után az E. Alapból a 12. § (2) bekezdés szerinti díjazásra jogosult, ha a külön jogszabály szerinti törzskarton, illetve gyermek-egészségügyi törzslap (a továbbiakban együtt: törzskarton) szabályszerű felvétele megtörtént.
(2) A háziorvos a díjazás ellenében köteles a jogszabályokban előírt feladatokat ellátni, így különösen a dokumentált és havonta összesített gyógyítási munkát, gondozási feladatokat, megelőzési és szűrési tevékenységet.
(3) A díjfizetés alapjául szolgáló pontszámot a 2. számú melléklet szerinti összesítőben szereplő létszám alapján meghatározott korcsoportonkénti pontszám összegének degressziós tényezővel korrigált értéke, valamint a szakképzettségi szorzó szorzataként kell megállapítani. A degressziót 2400 ponttól, illetve vegyes körzet esetén 2600 ponttól kell alkalmazni. Számítási módját a 3. számú melléklet A) pontja tartalmazza. A degresszió számításánál az adott háziorvoshoz bejelentkezett valamennyi biztosítottat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azok ellátására egy vagy több rendelőben, illetve azonos vagy eltérő rendelési időben kerül sor.
(4) A (3) bekezdés szerinti degresszió alkalmazása alól mentesítést kap az a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat,
a) amelynek a területi ellátásra kijelölt körzete egy vagy több önálló település közigazgatási területére terjed ki, és
b) a településen más, azonos típusú háziorvosi szolgálat nem működik, és
c) a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett biztosítottak száma nem haladja meg a körzet lakosságszámát.
(5) A (4) bekezdés szerinti degresszió alóli mentesség a területi ellátásra kijelölt körzet legfeljebb 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főig terjedő lakosságszámra szól. Amennyiben a területi ellátásra kijelölt körzet lakosságszáma meghaladja a 2400 (gyermekkörzet esetén az 1200) főt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, a degressziót a 2400 (gyermekkörzet esetén 1200) főt meghaladó bejelentkezett biztosítottak tekintetében kell alkalmazni. A 2400 (gyermekkörzetben 1200) főre figyelembe vehető pontértéket a Pénztár számítja ki évente egyszer, a degresszió alól mentesített háziorvosi szolgálatra jellemző korcsoportos szorzók súlyozott átlaga alapján. A degresszióval korrigált pontszámot - a 3. számú melléklet A) pontja szerinti pontérték helyett - a Pénztár által kiszámított pontérték alapján kell meghatározni.
(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti mentesség tényét a Pénztár évente február 28-ig felülvizsgálja.
12. § (1) Ha a háziorvosi szolgáltató a Hr. szerint a háziorvosi szakvizsgához szükséges szakgyakorlatot letöltött szakorvos-jelöltet, illetve szakorvost alkalmaz a háziorvos felügyeletével, és erről bejelentést tesz a Pénztárnak, a Pénztár a szerződést módosítja és az elszámolásban a degressziót - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás (kivéve az egy hónapot meghaladó tartós távollétét) esetén - 3600 (vegyes körzet esetén 3800) ponttól alkalmazza. A szakorvos jelölt legfeljebb 4 praxisnál történő egyidejű foglalkoztatása esetén az 1200 pont megosztása a praxisok között arányosan történik.
(2) Az egy pontra jutó díj a háziorvosi szolgálat finanszírozására elkülönített előirányzat egy havi összegének a 8. § (4) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, a 14. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti kifizetésekkel csökkentett és a 11. § (3) bekezdése szerint megállapított, országos szinten összesített pontszámnak a hányadosa.
(3) A 11. § (3) bekezdése szerinti számításnál 1,0 szakképzettségi szorzót kell alkalmazni, ha a háziorvosi szolgálatot tartósan - három hónapot meghaladóan - helyettesítő orvos látja el. Ha a helyettesítést a 15. § szerinti praxisközösségben a praxisközösség orvosa látja el, akkor a helyettesítést ellátó orvos szakképzettségi szorzójának a figyelembevételével történik a számítás. A helyettesítéssel ellátott praxis 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fixdíj egy év után 60 százalékra csökken, és a 14. hónapot követően a helyettesítés idejére a fixdíjfolyósítást szüneteltetni kell. A fixdíj folyósítása szempontjából nem tekinthető tartós helyettesítésnek, ha a praxis ellátására a szolgáltató teljes munkaidőben másik szakorvost foglalkoztat.
(4) A korcsoportonkénti pontszám:
a) 0-4 év közötti bejelentett biztosított után	4,5 pont,
b) 5-14 év közötti bejelentett biztosított után	2,5 pont,
c) 15-34 év közötti bejelentkezett biztosított után	1,0 pont,
d) 35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után	1,5 pont,
e) 60 év feletti bejelentkezett biztosított után	2,5 pont.
(5) A szolgálatot folyamatosan ellátó orvos szakképzettsége és orvosi gyakorlati ideje alapján megállapított szakképzettségi szorzó:
a)	külön jogszabályban meghatározott alapszakvizsgával nem rendelkező háziorvosnál	1,0,
b)	alapszakvizsgával nem rendelkező, 25 évnél több, körzetben eltöltött gyakorlati idővel rendelkező háziorvosnál	1,1,
c)	alapszakvizsgával rendelkező háziorvosnál	1,2.
13. § (1) Ha a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálat a Hr. 3. §-ának (2) bekezdése alapján, továbbá a vasút-egészségügyi szolgálat olyan térítésmentes ellátásra jogosult személyt lát el (ide nem értve az ügyeleti szolgálatban ellátottakat), aki
a) biztosított, azonban az adott szolgálathoz nem jelentkezett be, vagy
b) külföldi állampolgár, aki nemzetközi egyezmény alapján jogosult az ellátásra [a továbbiakban a)-b) együtt: eseti ellátás],
a szolgáltató a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint részesül az E. Alapból díjazásban.
(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell a helyettesítés során is, kivéve, ha az ellátott biztosított a helyettesítő, illetőleg a helyettesített praxisba bejelentkezett.
(3) A háziorvosi szolgáltató minden negyedévet követő hónap 5. napjáig az ambuláns napló adatai alapján a 4. számú melléklet szerint jelenti az általa nyújtott eseti ellátásokat a Pénztárnak kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón. Az OEP az adatokat összesíti, és azzal osztja az eseti ellátás díjazására rendelkezésre álló negyedéves keretösszeget. Az így kapott összeg - legfeljebb 350 forint - a negyedévben egy eseti ellátásra jutó díj.
(4) A háziorvosi szolgáltató részére az általa jelentett eseti ellátások száma és a (3) bekezdés szerinti díj szorzatának megfelelő összeget a Pénztár legkésőbb a jelentés leadását követő hónapban utalványozza a 6. § (2) bekezdése szerint.
(5) Ha a keretösszeg az adott negyedévben nem kerül felhasználásra, a maradványt a következő havi háziorvosi teljesítménydíjazás előirányzatához kell hozzáadni.
14. § (1) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgáltató a 11-12. §-ban meghatározott díjazáson felül az E. Alapból havonta a (2)-(4) bekezdés szerinti díjazásra jogosult.
(2) A háziorvosi szolgáltató, a körzet lakosságszáma és a rendelő adottságai alapján - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alábbi fix összegű díjra jogosult:
a) felnőtt körzet esetén, ha a körzet felnőtt lakosainak száma
aa) nem éri el az 1200 főt	96 000 Ft,
ab) 1200 és 1500 fő között	91 000 Ft,
ac) 1500 fő felett van	86 000 Ft,
b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet gyermek lakosainak száma
ba) nem éri el a 600 főt	106 000 Ft,
bb) 600 és 800 fő között	101 000 Ft,
bc) 800 fő felett van	96 000 Ft,
c) vegyes körzet esetén, ha a körzet lakosságszáma
ca) nem éri el az 1200 főt	102 000 Ft,
cb) 1200 és 1500 fő között	96 000 Ft,
cc) 1500 fő felett van	91 000 Ft.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeget növelni kell
a) tíz százalékkal, ha a háziorvosi rendelő önálló épületben működik, illetve olyan épületben van, ahol nincs másik E. Alapból finanszírozott tevékenységet folytató szolgáltató,
b) 30 százalékkal, ha a háziorvosi körzet orvosa több, különböző településen levő rendelőben folytatja tevékenységét.
(4) A háziorvosi szolgáltató havi területi kiegészítő díja:
a) fővárosban, városban	4 000 Ft,
b) községekben	7 500 Ft,
c) csatolt községekben	8 500 Ft,
d) külterületi lakott helyen	11 000 Ft.
Amennyiben a háziorvosi körzet lakosságának legalább 25 százaléka a b)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a háziorvosi szolgáltató havonta a magasabb összegű területi kiegészítő díjra jogosult.
15. § (1) Az azonos telephelyen működő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgáltatóknak a háziorvosi feladatok ellátására - az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet alapján - létrejött vállalkozása praxisközösség. Erre tekintettel a Pénztár a finanszírozási szerződést módosítja.
(2) A praxisközösséghez tartozó körzetek számára folyósított összeget együttesen kell kezelni azzal, hogy
a) a finanszírozás során a degressziót az együttes létszámra kell számolni,
b) a praxisközösség valamely orvosához bejelentkezett biztosított tekintetében eseti ellátási díj nem számolható el, amennyiben a választott háziorvost a praxisközösséghez tartozó más háziorvos helyettesíti.
(3) A praxisközösségben a (2) bekezdés a) pontja szerinti számítás után a háziorvosok szakképzettségi szorzójának átlagával kell a díjazást megállapítani azzal, hogy a 11. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
16. § (1) A 15. § (1) bekezdése szerinti praxisközösség csoportpraxisnak minősül, ha működési engedélye járóbeteg-szakellátási szakfeladat(ok)ra is kiterjed, és ilyen feladato(ka)t a háziorvosi szolgálatok orvosaihoz bejelentkezett biztosítottak ellátására a finanszírozási szerződésben vállal.
(2) A tárgyévet megelőző év szakellátási feladatként, korcsoportonként kiszámított tízezer lakosra jutó finanszírozási összegeit növelni kell a tárgyévi előirányzat-növekménnyel. E normatívák 0,7 szorzószámmal korrigált összege és a csoportpraxis korcsoportos létszáma határozza meg a szerződéskötés szerinti havi finanszírozás összegét, melyet a járóbeteg-szakellátás előirányzatából kell fizetni.
(3) Ha a biztosított a csoportpraxis által vállalt szakellátást más szolgáltatónál vette igénybe, a (2) bekezdés szerint a csoportpraxisnak fizetendő havi díj összege csökken a bejelentkezett biztosított ellátási díjának azzal az összegével, amelyet a szakellátás részére kellett kifizetni.
17. § (1) A háziorvosi szolgáltató a 2. számú melléklet szerinti adatokat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig jelenti a Pénztárnak.
(2) A Pénztár az (1) bekezdés szerinti jelentés alapján nyilvántartást vezet az egyes háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottakról. Ha egy biztosított egyidejűleg több szolgáltató nyilvántartásában szerepel, a Pénztár a legutóbbi bejelentkezést veszi figyelembe, és egyidejűleg törli a másik szolgáltató nyilvántartásából, továbbá a Pénztár törli az elhunyt személy adatait is, és a korrigált létszámmal számol. Az utalványozással egyidejűleg tájékoztatja a finanszírozás megszüntetéséről és annak okáról az érintett háziorvosi szolgáltatót.
(3) A korcsoportos átsorolást a Pénztár a nyilvántartás alapján elvégzi.
(4) A háziorvosi szolgáltató, szolgálatonként havi 5000 forint dokumentációs térítésben részesül, ha a havi elszámoláshoz szükséges és egyéb jogszabályban előírt adatokat kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón küldi meg a Pénztárnak.
18. § (1) A 11-12. § alapján megállapított díjat a Pénztár utalványozza, és a jelentés leadása hónapját követő második hónap első munkanapján a Kincstár a szolgáltató számlájára utalja.
(2) A 17. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén az 5. § (7) bekezdése szerint kell eljárni.
19. § (1) A Pénztár az ügyeleti szolgáltatás finanszírozására szerződést köt a területileg illetékes önkormányzattal vagy egészségügyi intézményével, illetőleg azzal, akinek az önkormányzat a feladatot átadta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató az ellátási területéhez tartozó háziorvosi szolgálatok - az 1. számú melléklet szerint jelentett - összlakosságszáma alapján jogosult az ügyeleti ellátás díjazására.
(3) A díjazás alapösszege 22 Ft/fő, amely a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területéhez tartozó lakosságszám alapján az alábbiak szerint változik:
a) ha a 3000 fő lakosságszám alatti települési önkormányzatok a központi ügyeletet társult formában látják el, a díjazás az alapösszegnek az összlakosságszám alapján számított 2,0 területi szorzóval megemelt mértéke;
b) az ügyelet formájától függetlenül a díjazás az alapösszegnek a lakosságszám alapján számított
ba) 1,7 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 000 alatti lakosságszámú,
bb) 1,5 területi szorzóval megemelt mértéke a 3 001-20 000 közötti lakosságszámú,
bc) 1,4 területi szorzóval megemelt mértéke a 20 001-40 000 közötti lakosságszámú,
bd) 1,3 területi szorzóval megemelt mértéke a 40 001-80 000 közötti lakosságszámú
települési önkormányzatok esetében;
c) az a)-b) pontok szerinti szorzókkal kiszámított összes díj levonása után fennmaradó keretösszegből kerül megállapításra a 80 000 fő feletti lakosságszámnál a kifizetendő díj mértéke, amely nem lehet kevesebb az alapösszeg 75 százalékánál.
(4) A települési önkormányzatok által társult formában ellátott központi ügyeletnél [(3) bekezdés a) pont] a 2,0 szorzó alkalmazásának feltétele, hogy az ügyelet által ellátandó lakosságszám 30 000 főnél kevesebb legyen. Ha az ügyeletben 3000 fő feletti település is részt vesz, az ügyeletet fenntartó a település(ek) lakossága után csak a (3) bekezdés bb) vagy bc) pontja szerinti díjra jogosult.
(5) Az ügyeleti ellátás díját a 6. § szerint kell kiutalni.

Egyéb alapellátási feladatok finanszírozása

20. § (1) Az orvos és védőnő által nyújtott iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás finanszírozására a Pénztár a Vhr. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint köt szerződést.
(2) A finanszírozási szerződés megkötéséhez a szolgáltató - az Eb. tv.-ben meghatározottakon túl - csatolja a külön jogszabály szerint az ellátás nyújtására jogosító szerződés másolatát, amely tartalmazza a nevelési, oktatási intézményben elhelyezettek, illetve tanulók létszámát.
(3) A részmunkaidős orvossal, védőnővel működtetett iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat esetén a Pénztár - a nevelési, oktatási intézmény (2) bekezdés szerinti létszáma alapján - havonta legfeljebb 34 Ft/fő összegű díjat utalványoz a tárgyhónapot megelőző hónapban a 6. § (2) bekezdése szerint. A szolgáltató a díjat egyenlő arányban köteles megosztani az orvosi és védőnői feladatok ellátására.
(4) A külön jogszabályban előírt teljes munkaidejű iskola-egészségügyi vagy ifjúság-egészségügyi orvossal és/vagy védőnővel működő iskola-egészségügyi szolgáltató az előző évi módosított díjjal kerül finanszírozásra.
(5) A (4) bekezdés szerinti új szolgálat létesítése esetén a díjazás kiszámítása a szolgálatok előző havi országos átlaga alapján történik.
21. § (1) A körzeti védőnői szolgálat az előző évi módosított fix összegű díjazásban részesül.
(2) Új körzeti védőnői szolgáltatás létesítése esetén a díjazás az előző havi országos átlag alapján kerül megállapításra.
(3) A védőnői szolgálat az (1) bekezdésben foglalt díjon felül területi pótlékra is jogosult az alábbiak szerint:
a) főváros, város:	3 000 Ft,
b) községek:	5 000 Ft,
c) csatolt községek:	7 500 Ft,
d) külterületi lakott hely:	10 000 Ft.
A szerződésben feltüntetett ellátási terület adottságait figyelembe véve, amennyiben az ellátandó biztosítottaknak legalább 25 százaléka a b)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a védőnő a magasabb összegű díjazásra jogosult.
(4) A gyermek- és a nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálatok, valamint az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatok finanszírozása az előző évi módosított fix összegű díjjal történik.

III.

FOGÁSZATI ELLÁTÁS

22. § (1) Az önkormányzattal, illetve az általa területi ellátási (körzet) kötelezettséggel megbízott fogászati ellátást nyújtó szolgáltatóval a Pénztár finanszírozási szerződést köt.
(2) A Pénztárral kötött - területi ellátási kötelezettség nélküli - szerződés alapján a fogászati ellátást nyújtó szolgálat működtetésének finanszírozására:
a) a Honvédelmi Minisztérium, továbbá a (4) bekezdésben foglaltakon kívül az Oktatásügyi Minisztérium által fenntartott vagy a feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 20-20 szolgálatra,
b) a Belügyminisztérium vagy az általa ellátandó feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 34 szolgálatra,
c) a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHVM) vagy az általa ellátandó feladat ellátására szervezett, fogászati ellátást is biztosító egészségügyi szolgáltató legfeljebb 100 szolgálatra,
d) az országos fekvőbeteg-ellátó intézetek heti 40 óra szakellátási rendelésre
jogosult.
(3) A Pénztár szerződést köthet a fogyatékos gyermekek ellátására Budapesten heti 60, a megyeszékhelyeken heti 30-30 fogászati óraszámra.
(4) Az egyetemi képzés és továbbképzés keretében működő alap- és szakellátás tekintetében az egyetem (országos intézet) és a Pénztár között létrejött szerződés alapján történik a finanszírozás az alábbi fogászati szolgálat számok szerint:
a) az egyetemi ellátás keretében, heti 30 órás rendelési időben működő, alapellátást nyújtó szolgálatok száma:
Semmelweis Orvostudományi Egyetem	20
Debreceni Orvostudományi Egyetem	6
Pécsi Orvostudományi Egyetem	6
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem	6
b) az egyetemi (országos intézeti) ellátás keretében, heti 30 órás rendelési időben működő, emeltszintű szakellátást nyújtó szakrendelések száma:
Semmelweis Orvostudományi Egyetem	35
Debreceni Orvostudományi Egyetem	12
Pécsi Orvostudományi Egyetem	12
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem	12
Központi Stomatológiai Intézet	24
(5) Alapellátási fogászati ellátás - heti 30 óra rendelési idővel - finanszírozható, ha a területhez tartozó lakosság száma:
a)	a gyermek, ifjúsági fogászati szolgálatnál 18 évnél fiatalabb	1 500 főt,
b)	az iskolai, ifjúsági fogászati szolgálatnál 18 évnél fiatalabb, ideértve a 18. évét betöltött középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató személyt is	1 500 főt,
c)	vegyes szolgálatnál	3 600 főt,
d)	felnőtt szolgálatnál	4 000 főt
eléri vagy az a)-b) pontok esetén legfeljebb 2000 főig, a c)-d) pontok esetén legfeljebb 6000 főig meghaladja. A rendelési idő az ellátandó lakosok, illetve tanulók számával arányosan változik a kisebb fogorvosi szolgálat esetén. Finanszírozási szerződés a legalább heti 6 óra rendelési időben működtetett fogászati szolgálatra köthető.
(6) Fogászati szakellátási szolgálat 10 000 lakosonként
a) szájsebészet esetén	heti 6 óra,
b) fogszabályozás esetén	heti 6 óra,
c) gyermekfogászat esetén	heti 2 óra,
d) önálló fogászati röntgen esetén	heti 6 óra
rendelési időben finanszírozható.
(7) Fogászati ügyelet megyeszékhelyen, illetve városban a 23. § (3) bekezdése alapján, valamint e rendelet hatálybalépésekor is működtetett helyeken, továbbá a fővárosban 6 fogászati szolgálatra köthető finanszírozási szerződés. Új fogászati ügyeletre finanszírozási szerződés 30 000 fő lakosságszám alatt nem köthető.
23. § (1) A fogászati alapellátásban a fogászati szolgálat a területi kötelezettség szerint a szolgálathoz tartozó - és a szerződésben megállapított - lakosok számától függően a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján havi alapdíjas finanszírozásban részesül. A díjfizetés alapjául szolgáló korcsoportos pontszám értéke 25 Ft/hó. A korcsoportonkénti szorzó
a)	gyermek, iskolai, ifjúsági szolgálat esetén 0-18 éves korig, ideértve a 22. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti személyeket is	4,0
b) vegyes szolgálat esetén
0-18 éves korig	2,4
19-60 éves korig	1,0
60 éves kor felett	2,4
c) felnőtt szolgálat esetén
19-60 éves korig	1,0
60 éves kor felett	2,4
(2) A 22. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egyetemek a fogászati alapellátásért praxisonként 6000 pontnak megfelelő havi alapdíjat kapnak.
(3) A fogászati ügyelet alapdíja
a)	50 000 lakosságszám alatti településen folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 4 óra helyszínen tartózkodással	130 000 Ft/hó,
b)	50 000-100 000 közötti lakosságszámú településen folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 5 óra helyszínen tartózkodással	155 000 Ft/hó,
c)	100 000 lakosságszám feletti településen folyamatos elérhetőség biztosításával, minimum napi 6 óra helyszínen tartózkodással	180 000 Ft/hó.
(4) A KHVM által fenntartott fogászati alapellátást biztosító szolgáltatót a kiemelt vasúti csomópontokon történő ügyeleti ellátás biztosításáért - a forgalom nagyságától függően - a (3) bekezdés a)-c) pontjai szerinti összeg 50%-a illeti meg.
(5) A korcsoportonkénti szorzóval számított korcsoportos-pontszám 6000 pont felett degresszió alá esik. A degresszió számítási módját a 3. számú melléklet C) pontjának megfelelően kell alkalmazni. A degresszió számításánál az adott fogorvos által területi kötelezettséggel ellátandó valamennyi lakost figyelembe kell venni függetlenül attól, hogy ellátásukra egy vagy több körzetben kerül sor. Az így számított pontértéket a lakosságszám arányában kell körzetenként figyelembe venni.
(6) Teljesítményarányos díjazásban részesülnek a szakrendelések és az alapdíjon felül az alapellátási fogászati szolgálatok. A teljesítményarányos finanszírozás a nyújtott ellátások teljesítménypontszáma alapján történik.
(7) A teljesítmény rögzítése a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik a 6/B. számú mellékletnek megfelelően azzal az eltéréssel, hogy a fogászati alapellátás és ügyelet igénybevételéhez a beküldő kódszámának feltüntetése nem szükséges.
(8) Teljesítményként az adott rendelésen nyújtott, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 12. számú mellékletében önálló elszámolási tételként meghatározott ellátásokhoz tartozó pontértéket lehet elszámolni.
(9) Az R. 12. számú melléklete A) pontjában feltüntetett szolgáltatásokért a térítést az alapdíj tartalmazza.
24. § (1) A Pénztár által finanszírozott fogászati alapellátási szolgálatok a területükhöz tartozó lakosok részére - a külön jogszabály előírásai szerint - kötelesek fogászati szűrővizsgálatot végezni a szakmai előírásoknak megfelelően, és arról igazolást adni.
(2) A Pénztár által finanszírozott fogászati szolgálat a rendelésen megjelenő biztosítottnak térítésmentes elsősegélyt (feltárás, foghúzás) köteles nyújtani, továbbá a 22. § (5) bekezdés b) pontja szerinti személynek - a beteg első megjelenésekor - a szükséges ellátást megadni, majd további ellátásra a területileg illetékes szolgálathoz utalni.
25. § (1) A rendelések teljesítményéről a fogászati szolgáltató kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón a 23. § (7) bekezdés szerint jelentést küld a Pénztárnak, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A Pénztár a kiszámított díjat a jelentés beküldését követő hónapban utalványozza a Kincstárnak. A teljesítménydíjjal egyidejűleg kerül kifizetésre az alapdíj.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számítógépes adathordozón megküldött adatszolgáltatásért a szolgáltatót 30 órás rendelési idejű szolgálatonként havi 5000 forint illeti meg, a díjat az óraszámmal arányos mértékben kell csökkenteni, azonban az nem lehet kevesebb, mint 1000 forint.
(3) Az OEP egy teljesítménypont forintértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján a 23. § (1)-(5) bekezdések, valamint a (2) bekezdés szerinti kifizetések levonása után havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével. A Pénztár a teljesítménypontok havi forintértékéről az elszámolással egyidejűleg tájékoztatást ad.
(4) Új fogászati alapellátási szolgálatot az alapdíj a szerződéskötés kezdőpontjától illeti meg, melynek utalványozása a 6. § (2) bekezdés szerint történik.

IV.

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKELLÁTÁS

Általános szabályok

26. § A szolgáltató az egészségügyi szakellátási tevékenysége után az E. Alapból akkor jogosult térítésre, ha
a) az Eb. tv. rendelkezése szerint térítésmentes, illetve részleges térítéssel ellátást nyújt, és
b) a biztosított TAJ-számát, és a részére nyújtott ellátást a beteg dokumentációjában rögzítette.
27. § (1) A szakellátásnál egy teljesítményegység forintértékét a költségvetésben rendelkezésre álló havi keret és az országos teljesítmények hányadosaként az OEP állapítja meg, vagy a trendszámításokon alapuló teljesítmény szerint előre meghirdeti, kivéve, ha e rendelet tételes díjat ír elő.
(2) A szolgáltatónak a teljesítménye utáni díjazást a Pénztár kiszámítja, és a jelentés leadását követő hónapban utalványozza a 33. § (4) bekezdésében és a 46. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével.
(3) A teljesítményfinanszírozás során használt szakmai kódrendszerek és finanszírozási paraméterek - az OEP bevonásával történő - folyamatos karbantartásáról, az ehhez szükséges adatok körének meghatározásáról és a változtatások szabályozásáról az egészségügyi miniszter rendeletben gondoskodik.
(4) A fejlesztésből belépő új kapacitásokon végzett ellátások fedezetére utólagos elszámolásra előleg folyósítható, melynek mértéke a befogadott kapacitás nagyságára és az ellátási formára jellemző országos havi átlagos teljesítménydíj 50 százaléka. Az előleget legfeljebb három hónapra lehet folyósítani, amelyet ezt követően a Pénztár három részletben a finanszírozás összegéből levon.
28. § (1) Az Eb. tv. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti finanszírozási előleg kezdeményezésekor be kell mutatni az előleg szükségességének részletes indokolását és az intézkedési tervet.
(2) A finanszírozási előleg folyósításáról vagy a kezdeményezés elutasításáról az OEP főigazgatója dönt. A finanszírozási előlegben részesített szolgáltatókról és az előleg összegéről az OEP havonta tájékoztatja az egészségügyi minisztert és a pénzügyminisztert.
(3) A főigazgató által engedélyezett finanszírozási előleget az OEP utalványozza és a Kincstár folyósítja a szolgáltató részére. A finanszírozási előleg maximális összege a szolgáltató igénylését megelőző 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlagösszeg 20 százaléka.
(4) A finanszírozási előleget a tárgyévben vissza kell fizetni. A működési előleg előirányzat év végi maradványa arányosan növeli az aktív és krónikus fekvő-szakellátás tárgyévi tartalékkeretét.
(5) Ha a Pénztár ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a finanszírozási előleget nem a kérelemben megjelölt célra használta fel, az előlegnek még fennmaradt részét az egészségügyi intézmény részére járó finanszírozási összegből az Eb. tv. rendelkezése szerint számított kamatokkal együtt levonja.

Járóbeteg-szakellátás finanszírozása

29. § A járóbeteg-szakellátás finanszírozási szerződésében az - Eb. tv.-ben, valamint a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni:
a) a járóbeteg-szakellátást nyújtó rendelési helyeket és a lekötött heti szakrendelési óraszámot;
b) az egyes rendelések által nyújtott és az E. Alap által finanszírozott szakfeladatokat;
c) a rendelések azonosítására alkalmas kódszámait;
d) a gondozóintézetek által nyújtott szakfeladatokat és heti óraszámokat;
e) az ideg-, a nemibeteg-, a tüdőgondozókat (ideértve az ernyőképszűrést is), valamint az onkológiai, a pszichiátriai, az alkohológiai és drogbetegek gondozását végző elkülönített részlegeket, továbbá ezek kódszámát;
f) a 13. számú mellékletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó rendelési helyeket és rendelési időket;
g) a Pénztár által nem finanszírozott rendeléseket.
30. § (1) A teljesítmények rögzítése a rendelési helyeken, a gondozást végző részlegeken és a szakambulanciákon a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató megküldi a Pénztárnak az elszámoláshoz a 6/A. számú melléklet szerinti teljesítmény jelentést. Kódszámmal nem rendelkező, de beutalásra jogosult beküldő esetén a személyi orvosi bélyegző számát és a beutalás jogcímének a kitöltési útmutató szerinti kódját kell feltüntetni.
(2) Teljesítményként az R. 2. számú mellékletében önálló elszámolási tételként meghatározott ellátáshoz tartozó pontértéket lehet elszámolni, ha az ellátás megfelel a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben, valamint a 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló Szabálykönyvben foglaltaknak.
(3) Nem számolható el a Pénztár felé járóbeteg-szakellátási teljesítményként
a) a fekvőbetegosztályon kezelés alatt álló beteg részére nyújtott szakellátás, kivéve az MRI vizsgálatot és a fekvőbeteg-ellátást indokoló betegséggel össze nem függő onkológiai és citológiai szűréseket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott csecsemőkori szűréseket;
b) az olyan személy részére nyújtott ellátás, akit az ellátás napján - a rendelő beutalása alapján - a rendelőt működtető egészségügyi intézmény valamely fekvőbetegosztályára felvettek;
c) a 29. § e) pontja szerinti gondozó szűrővizsgálatai, valamint az általa gondozottak részére nyújtott szakellátás;
d) az olyan személy részére nyújtott ellátás, amelynek költségeit az egészségügyi szolgáltató a beutaló (vizsgálatot kérő) szolgáltatóval közvetlenül elszámolja, vagy amely máshonnan megtérítésre kerül.
(4) A nyújtott ellátáshoz tartozó önálló elszámolási tételként azt a legmagasabb pontértékű tételt lehet kiválasztani, amely tételhez tartozó szakmai követelményrendszernek az ellátás megfelelt.
(5) Ha a szakrendelés egy személy részére több egymással össze nem függő ellátást nyújt, akkor az ellátásokat a (4) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön lehet elszámolni. A laboratóriumban végzett terheléses vizsgálatok elszámolása - külön beavatkozási kód hiányában - a vizsgálat szakmai szabályok szerinti ismételt jelentésével történik.
(6) A laboratóriumi és a kórbonctani-kórszövettani vizsgálatok teljesítménye akkor is elszámolható, ha az alapellátás vagy a járóbeteg-szakellátás orvosának rendelésére beküldött mintából történt a vizsgálatok elvégzése.
(7) Ha a fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltató kérésére a beteg részére járóbeteg-szakellátást más szolgáltató nyújt, ennek költségeit a szolgáltatók külön szerződés alapján számolják el. Az elszámolás során az adott ellátásért az OEP által finanszírozott összeg az irányadó.
(8) A vértranszfúziós intézetektől a felhasználó intézmények által igényelt a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 115/1998. (VI. 16.) Korm. rendeletben meghatározott vér- és vérkészítmények (a továbbiakban együtt: vérkészítmény) térítési díját az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg. A térítési díjak fedezetét a szolgáltatók teljesítményarányos finanszírozási díjazása tartalmazza. A felhasználó intézmény számla alapján közvetlenül fizeti meg a kiadó vértranszfúziós intézet részére az igényelt vérkészítmény(ek) díját.
(9) Az (1) bekezdés szerinti jelentést kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón kell megküldeni a Pénztárnak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
(10) A szolgáltatót a kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón megküldött teljesítményjelentésért díjazás illeti meg. A jelentésért szakrendelésenként és/vagy szakambulanciánként a szolgáltató - önálló szervezeti egység kóddal rendelkező járóbeteg-szakellátást nyújtó szervezeti egységenként - heti 30 vagy ennél magasabb óraszám esetén havi 5000 forint, ennél alacsonyabb heti óraszám esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő, de legkevesebb 1000 forint díjazásban részesül.
(11) Az OEP egy teljesítménypont forintértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével.
31. § (1) A 29. § e) pontja szerinti szolgáltatók a 6/A. számú melléklet alapján jelentett gondozási tevékenységükért az E. Alapban e feladatra elkülönített előirányzatból részesülnek fix díjazásban.
(2) A beutaló alapján végzett szakellátási tevékenységük díjazására a 30. § rendelkezései az irányadók.
(3) Az OEP az egyes gondozók finanszírozásánál gondozási szakfeladatonként átlagóradíjat számít ki, és ezt veszi alapul úgy, hogy a finanszírozásnál havi 5 százalékkal módosított összeggel számolja el az óradíjat mindaddig, amíg az az átlagot el nem éri.
(4) A gondozói szolgálatok finanszírozása a Pénztár által a tárgyhónapot megelőző hónapban megküldött utalványozás alapján a 6. § (2) bekezdés szerint történik.
(5) Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetei által a járóbeteg-szakellátás keretében végzett mikrobiológiai vizsgálatokat a Pénztár a teljesítmény-pontértékek alapján finanszírozza.
(6) A 29. § f) pontjában említett foglalkozás-egészségügyi szakellátásnál a 13. számú melléklet B) pontja szerinti szolgáltatásokat a Pénztár a teljesítmény-pontértékek alapján finanszírozza.
(7) A társadalombiztosítási és szociális ellátásokkal kapcsolatos orvosszakértői tevékenység az R. 2. számú mellékletében meghatározott pontértékkel finanszírozható.
32. § (1) A CT, MRI vizsgálatok elszámolására a szakellátás orvosának beutalása alapján kerülhet sor. A Pénztár a járóbeteg-szakellátás keretében végzett vizsgálatokat a szolgáltatóval e célra kötött szerződés alapján finanszírozza.
(2) Az elszámolás havonta az R. 2. számú mellékletében megállapított pontszám alapján történik, legfeljebb a szerződésben meghatározott gépkapacitás és üzemidő által elvégezhető teljesítménynek megfelelően.
(3) A szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a Pénztárnak a CT-MRI vizsgálatok teljesítményét a 15. számú melléklet szerinti adattartalommal.
(4) A CT, MRI vizsgálatok havi teljesítménypont forintértéke az 5. számú mellékletben megadott szakfeladat előirányzat egy havi összegének a jelentett teljesítményekkel osztott hányadosa, melynek összege legfeljebb 1,24 forint.
33. § (1) A betegszállítás finanszírozása havonta, a szabályosan utalványozott betegszállítás céljából megtett hasznos kilométerek alapján történik. Az elvégzett teljesítményről a szolgáltató a 16. számú melléklet szerinti adattartalommal - kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón - jelentést küld a Pénztárnak a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. Az éves költségvetésben egy hónapra rendelkezésre álló keretösszegből a (2) bekezdés szerinti díjazás és a 34. § (3) bekezdése szerint elkülönített összeg levonása után - az országos teljesítmények figyelembevételével - az OEP állapítja meg az egy hasznos kilométerre jutó havi országos forintértéket.
(2) A szolgáltatót a - külön jogszabályok szerint - beutalásra jogosult orvos rendelése alapján elvégzett betegszállítás után kiegészítő betegszállítási díj illeti meg, amelynek mértéke
a) mentőápolói megfigyelést igénylő szállításnál betegenként 300 forint,
b) betegkísérő közreműködését igénylő szállításnál betegenként 200 forint,
c) az a)-b) pont szerinti kíséretet nem igénylő szállítás után betegenként 100 forint.
(3) Kettő vagy több beteg együttes szállítása esetén a közösen megtett útszakasz kilométereire betegenként a kilométer 0,2-szerese számolható el többletteljesítményként.
(4) A Pénztár az (1)-(3) bekezdések szerint kiszámított díjat a teljesítést követő hónapban utalványozza.
(5) A betegszállítás finanszírozására irányuló szerződésben meg kell határozni - az egészségügyi miniszter által kijelölt szakértői bizottság javaslata alapján - a területi ellátási kötelezettség vállalását, illetve a folyamatos ellátás biztosítását. A szakértői bizottság tagjai az Egészségügyi Minisztérium és az OEP képviselői.
34. § (1) A nem fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben elhunyt személy esetében az orvosi rendelvényre történő, kórboncolási céllal végzett halottszállítás költségtérítése - a kórboncolást végző fekvőbeteg-szakellátási szolgáltatóval kötött szerződés alapján - a (2) bekezdés szerinti átalánydíjjal történik az elrendelést igazoló utalványnak, továbbá az elhunyt személy és a halottszállítási utalvány adatainak számítógépes adathordozón a Pénztár részére történő megküldését követő hónapban, az egyéb kifizetésekkel egyidejűleg.
(2) Az (1) bekezdésben említett halottszállításért közigazgatási határon belül legfeljebb 4000 forint, közigazgatási határon túli esetben legfeljebb 6000 forint szállítási díj illeti meg az (1) bekezdés szerinti intézetet, amennyiben a költséget igazoltan kifizette.
(3) A finanszírozásra rendelkezésre álló összeg havonta 5 millió forint, mely csak abban az esetben léphető túl, ha a hónap(ok) maradványa ezt lehetővé teszi.

Házi szakápolás finanszírozása

35. § (1) Az otthoni szakápolást végző, külön jogszabály szerint működési engedéllyel rendelkező szolgáltató (a továbbiakban: szakápolási szolgáltató) finanszírozása a Pénztárral kötött szerződés alapján az 5. számú melléklet házi szakápolási szakfeladat előirányzatból történik.
(2) A szakápolási szolgáltató vállalja - a külön meghatározott betegségek esetén a szerződésben meghatározott területre - az otthoni szakápolás igénybevételére jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) otthonában végzendő szakápolását, és ezt a szerződési ajánlat benyújtásakor a működési területén illetékes települési önkormányzatnak bejelenti.
(3) Otthoni szakápolást a 9. számú melléklet szerinti nyomtatványon elrendelheti
a) a háziorvos saját kezdeményezésre vagy intézeti zárójelentés alapján,
b) a járóbeteg- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvosa közvetlenül, ha szerződése van a szakápolást nyújtó szolgáltatóval [a továbbiakban a)-b) pont együtt: kezelőorvos].
(4) Intézeti zárójelentésen akkor javasolható otthoni szakápolás, ha az intézet - a háziorvos értesítése mellett - előzetesen lekötötte a biztosított részére a szakápolást.
(5) Az OEP az E. Alapban a házi szakápolásra rendelkezésre álló keretet a lakosság számának arányában osztja fel a megyék között.
(6) A Pénztár a szerződési ajánlatokat 30 napon belül elbírálja, és az erről küldött értesítést követő 10 napon belül - a rendelkezésre álló kereten belül - megköti a finanszírozási szerződést. A szerződésben meghatározott vizitszámkeret és díjazás összege évente - havi bontásban - kerül meghatározásra. A finanszírozási szerződésben lekötött, illetve a havonta elszámolt teljesítményt az OEP három havonta felülvizsgálja, és a fel nem használt kapacitást átcsoportosítja oda, ahol arra igény jelentkezik. A finanszírozó a következő évi szolgáltatói vizitkeret megállapításánál az előző évi teljesítményt is figyelembe veszi.
(7) A finanszírozási szerződésben egy teljes szakápolói munkaidőre egy nap alatt legfeljebb 5 vizit, szakirányú terápiás szolgáltatás esetén napi 4 vizit köthető le. A részidőben foglalkoztatott dolgozó munkaidejére időarányosan csökkentett vizitszám köthető le.
(8) Az otthoni szakápolás elrendelése legfeljebb 14 vizitre szólhat betegenként és szakápolási diagnózisonként, amely orvosi vizsgálat alapján - új rendelő lap kitöltésével - évente további három alkalommal meghosszabbítható.
(9) Ha a beteg állapota - ideértve a hospice ellátást indokoló állapotot is - szükségessé teszi, a kezelőorvos, a Pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével, egyedileg meghatározott további vizitszámot rendelhet el, ha a vizitszám a szolgáltatónál rendelkezésre áll.
(10) A kezelőorvos a szakápolás befejezését - az ápolási dokumentációban - aláírásával igazolja.
(11) A finanszírozás - az ápolási kategóriánként képzett - vizitdíj alapján történik. A vizitdíjat az 1800 forintos alapdíj és a 12. számú melléklet szerinti szorzók alkalmazásával kell kiszámítani.
(12) A Pénztár és a szakápolási szolgáltató szerződése alapján a biztosított részére naponta egy vizit számolható el, az egy napon két vagy többszöri ellátást igénylő ellátás is egy vizitnek számít.
(13) Az a szakápolási szolgáltató, aki/amely telephelyén kívül más településen vagy külterületen lakó biztosítottat lát el, a Pénztárral kötött szerződés alapján területi pótlékra jogosult. A területi pótlék összege a vizit díjának 10 százaléka. A Pénztár abban az esetben számol el pótlékkal növelt összegű vizitdíjat, ha az adott területen nem működik másik szakápolási szolgáltató. A vizitdíj és a területi pótlék összege nem haladhatja meg a havonta megállapításra kerülő keretösszeget.
(14) A teljesített vizitekről szóló jelentést a szakápolási szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig - a 10-11. számú melléklet szerinti adattartalommal - megküldi a Pénztárnak. A szolgáltató minden hónap végén részjelentést küld azokról az ellátásokról, melyek a tárgyhónapban még nem fejeződtek be.
(15) A Pénztár a finanszírozási díj kiszámítása után az utalványt a tárgyhónapot követő második hónapban megküldi a Kincstárnak.

Fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása

36. § (1) Fekvőbeteg-szakellátás klinikán, kórházban, szanatóriumban, szakápolási intézményben, valamint fekvőbeteg-ellátást nyújtó országos intézetben (a továbbiakban együtt: intézmény) végzett minden ellátási esemény, amelynek során a biztosítottat az intézménybe felvették, és ott legalább 24 órán keresztül - nappali kórházi ellátás esetén legalább 6 órán keresztül - tartózkodik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, finanszírozási szempontból fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül a fekvőbetegosztályra felvett biztosított részére az ellátás időtartamától függetlenül az R. 9. számú mellékletében meghatározott beavatkozás, továbbá a 24 órán belül más intézetbe áthelyezett újszülöttek, illetve az osztályra történő felvételt követően 24 órán belül meghalt személyek részére nyújtott ellátás is.  [LÁBJEGYZET_2]
(3) Fekvőbeteg-szakellátás esetén minden osztályos ápolási esetről a 14. számú melléklet szerinti Adatlapot kell felvenni. Az Adatlapon - a zárójelentéssel azonos adattartalommal - kell feltüntetni
a) az intézmény és az ellátó osztály, valamint a beküldő kódját;
b) az ellátott személy nevét, TAJ-számát;
c) az ellátási eset intézeti azonosítószámát (törzsszámát);
d) a felvétel és az elbocsátás időpontját;
e) a betegségek megnevezését, kódját, valamint típusjelét;
f) az elvégzett orvosi beavatkozások jelét és kódját;
g) a kórházból történő távozás módját;
h) a tételes elszámolás alá eső eszközök megnevezését és kódját, továbbá az Adatlapon feltüntetett kiegészítő adatokat.
(4) Az ápolást indokoló fődiagnózisnak azt a diagnózist kell feltüntetni, amely az intézményi (osztályos) kezelést meghatározta, amelyhez az ellátási eset kapcsán nyújtott szolgáltatások tartoznak. Nem tüntethető fel olyan diagnózis ápolást indokoló fődiagnózisként
a) amelyet a betegnél nem állapítottak meg,
b) amely kezeléséhez szükséges feltételekkel az egészségügyi szolgálat nem rendelkezik,
c) amelyet megállapítottak, de a kezelést alapvetően nem ez határozta meg.
(5) Az aktív fekvőbeteg-előirányzatból a progresszív ellátás finanszírozására elkülönített összeg az 1998. évi felosztás alapján kerül a megemelt díjjal kiutalásra az intézeteknek. Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény 4. számú mellékletére tekintettel konszenzussal kialakított progresszív ellátási szint meghatározását követően az egészségügyi miniszter közzéteszi az e körbe tartozó intézetek és/vagy osztályok listáját.
37. § (1) A fekvőbeteg-szakellátási intézet a 7. számú melléklet szerinti aktív és krónikus ellátást nyújthat. Az aktív ellátás végezhető mátrix szerkezetű fekvőbeteg-ellátó intézményben.
(2) A szerződésben - az Eb. tv.-ben és a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni
a) az aktív és krónikus fekvőbeteg-osztályokat, szakfeladatonkénti bontásban;
b) az aktív és krónikus osztályok ágyszámát és kódszámát;
c) az egyes osztályok által nyújtott, finanszírozási szempontból kiemelt feladatokat, amelyek során tételes elszámolás alá eső eszközök felhasználására kerül sor, illetve, amelyek tételes elszámolás alá esnek;
d) az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet szerinti mátrix szerkezetű intézetre szóló ÁNTSZ engedéllyel rendelkező intézet esetén az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozó adatokat az intézetre összesítetten, továbbá a krónikus fekvőbeteg-szakellátási osztályokat részletesen;
e) a külön rendeletben meghatározott feltételekhez kötött ellátásokat.
(3) A krónikus betegellátás szakmai csoportosítási szempontjait és súlyozási szorzóit a 8. számú melléklet tartalmazza. A krónikus ellátások egységnyi teljesítményének számításához betegségcsoportonként kialakított szorzókat az egészségügyi miniszter rendeletben állapíthat meg.
(4) Az intézmény az aktív és a krónikus, a nappali kórházi, a kúraszerű, illetve az egynapos beavatkozási ellátási esetekről - a 14. számú melléklet szerinti adattartalommal - jelentést küld a GYÓGYINFOK-nak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. A GYÓGYINFOK az intézetek teljesítményét és az R. 3. számú melléklete szerinti homogén betegségcsoport(ok) (a továbbiakban: HBCs) súlyszámképzéséhez felhasznált adatokat, a feldolgozások eredményével együtt a tárgyhónapot követő második hónap 10. napjáig megküldi a Pénztár részére és az egyéb térítési kategóriák szerinti finanszírozást végző szervezeteknek, ezt követően tájékoztatja az intézeteket saját eredményeikről.
38. § (1) Az aktív szakellátás teljesítmény szerinti finanszírozásának összegét az 5. számú melléklet előirányzatából - a progresszív pótlék és a kiegyenlítő tartalékkeret levonása után, illetve a kiegészítő ügyeleti díj 90 százalékának hozzáadása után - kell megállapítani. Az intézetek teljesítményét országosan egységes térítési díjon kell elszámolni. A kiegészítő ügyeleti díj 10 százaléka a krónikus fekvőbeteg-ellátás előirányzatát növeli.
(2) A krónikus ellátások napidíjának országos egységes forintértékét a HBCs súlyszámértékének arányában is ki lehet fejezni.
(3) Az aktív és a krónikus fekvőbeteg-szakellátás teljesítmény szerinti finanszírozása előre meghatározott országos díjjal történik. Az országos díjat akkor kell változtatni, ha az évi előirányzat összegének alakulása azt indokolja. A változást a Pénztár kezdeményezésére az egészségügyi miniszter és az OEP főigazgatója EüM-OEP közös közleményben teszi közzé.
(4) Az aktív és a krónikus ellátás havi teljesítményingadozásainak kiegyenlítésére az E. Alap éves költségvetésében az aktív fekvőbeteg-ellátási kasszából 2900 millió forintos, illetve a krónikus fekvőbeteg-ellátási kasszából 250 millió forintos elkülönített kiegyenlítő tartalékkeret szolgál.
(5) Amennyiben a megállapított egységes országos díj és a tárgyhavi teljesítmények alapján kifizetendő összeg magasabb a rendelkezésre álló havi előirányzatnál, a különbséget a kiegyenlítő tartalékkeretből kell kifizetni, ellenkező esetben a különbség a kiegyenlítő tartalékkeretet növeli.
(6) A tárgyév utolsó hónapjában a kiegyenlítő tartalékkeretek maradványát a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között - az általuk nyújtott évi aktív, illetve krónikus teljesítmény arányában - kell kiosztani.
39. § (1) A biztosított részére az intézménybe történő felvételétől az elbocsátásáig nyújtott ellátás egy ellátási esetnek számít, függetlenül attól, hogy ez idő alatt az intézmény egy vagy több, szervezetileg önálló osztályán nyújtották az ellátást. Ehhez az ellátási esethez tartozik a felvétel napján az ugyanazon intézetben nyújtott járóbeteg-szakellátás és a határnapon belüli ismételt felvétel is.
(2) Az egy ellátási esetbe a legfeljebb 72 óráig tartó megszakítás is beszámítható a pszichiátriai és rehabilitációs osztályokon.
(3) Az R. szerinti felső határnapon belüli, ugyanazon intézetbe történő ismételt felvétel az R. 14. számú mellékletében meghatározott esetekben nem számít az előző kezeléssel összevonva egy ellátási esetnek.
40. § (1) Egy ellátási eset egy vagy több finanszírozási esetet képezhet a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint.
(2) Egy fekvőbeteg-osztályos ellátási eset egy finanszírozási esetnek minősül, amelynek típusát a fekvőbeteg-ellátó osztály aktív vagy krónikus minősítése határozza meg.
(3) Amennyiben egy beteget több aktív osztályon kezeltek - függetlenül az áthelyezés indokától - egy aktív finanszírozási esetként kell kezelni. Újabb aktív finanszírozási esetnek minősül, ha az ellátási esetek között 30 napot meghaladó krónikus osztályon történő elhelyezésre került sor.
(4) Az ellátásokat a (3) és az (5) bekezdésre is figyelemmel önálló finanszírozási esetekként kell elszámolni, amennyiben a beteget aktív és krónikus osztályon is kezelték.
(5) Az aktív osztályról a krónikus osztályra áthelyezett esetnél a normatív ápolási időn belül nem számolható el a krónikus osztályon térítés.
(6) Az aktív osztályon a főbeavatkozás és a rehabilitáció szerinti HBCs is elszámolható, amennyiben a finanszírozási esetnél az aktív ellátáson túl az aktív osztályon rehabilitációra is sor került.
(7) Az aktív osztályon kezelt felső határnapot meghaladó idejű esetnél (a továbbiakban: hosszú ellátási eset) a felső határnapot meghaladó időtartamra a napi díjazást a krónikus ellátás napi alapdíjának 75 százalékában kell megállapítani.
(8) Nappali kórházi ellátás az osztályos háttér ágyszáma szerint ellátható betegszám 50 százalékáig jelenthető, a teljesítmény 0,7-es szorzóval számolható el.
41. § (1) Krónikus fekvőbetegosztályokról csak az osztály ágyszáma és a tárgyhónap napjai számának szorzatával meghatározott ápolási nap számolható el a havi teljesítményjelentésben. Az intézmény köteles részjelentést adni azon betegekről, akiknek az ellátása a tárgyhónap végéig nem fejeződött be. A krónikus fekvőbeteg-ellátásban teljes ápolási nap csak a beteg 24 órás kórházi benntartózkodása esetén számolható el. Ennél rövidebb tartamú ellátás esetén az ápolási nap díjazásának 50 százaléka jár. A felvétel és az elbocsátás napja egy napnak számít.
(2) Az R. 10. számú mellékletében meghatározott - egymással összefüggő kezelési sorozatot alkotó - befejezett vagy lezárt kúraszerű ápolási események elszámolása - ambuláns ellátás esetén is - a HBCs szerint történik azzal, hogy amennyiben a kúranapoknak a száma meghaladja az adott HBCs-re megállapított normatív ápolási időt, az ellátás új finanszírozási esetként számolható el.
42. § (1) A finanszírozással kapcsolatos nem személyes adatok közérdekű adatoknak minősülnek. Az adatokhoz való hozzáférés és ellenőrizhetőségük érdekében
a) a GYÓGYINFOK-hoz küldött jelentéseket a 36. § (4) bekezdése szerint a GYÓGYINFOK átadja az OEP-nek,
b) az OEP a kifizetések adatait az általa gyűjtött összes teljesítményadatot - szolgáltatónként és szolgálatonként, azon belül szervezeti egységek szerinti bontásban - az utalványozást követő 10 napon belül megküldi a GYÓGYINFOK-nak.
(2) Az OEP a havi összesített teljesítményadatokról és a kifizetésekről az 5. számú melléklet szerinti bontásban, ellátástípusonként készített tájékoztatót - az utalványozással egyidejűleg - megküldi az Egészségügyi Minisztériumnak, amelyet az EüM és az OEP hivatalos tájékoztatóként közzétesz az Egészségügyi Közlönyben.
43. § (1) Az R. 1. számú mellékletében szereplő - tételes elszámolás alá eső - eszközökről és a még nem elterjedt beavatkozásokról vezetett nyilvántartásoknak tartalmaznia kell a 14. számú melléklet szerinti Adatlap másolatát, továbbá a felhasznált eszköz azonosítószámát is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetfinanszírozotti körbe tartozó beavatkozásokról és felhasznált eszközökről a finanszírozáshoz a 17. számú melléklet szerinti adatokat a szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig megküldi a Pénztárnak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak éves országos keretszámának szakmánkénti felosztását az OEP - az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - határozza meg. Az eszközök felhasználására az OEP szolgáltatónként keretösszeget állapít meg. Az OEP a megállapított keret mértékéig finanszírozza a felhasználást. A finanszírozási szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződéskötést megelőzően az (1) bekezdés szerinti eszközökből mennyi áll az intézmény rendelkezésére.
(4) Az OEP az (1) bekezdés szerinti tételes elszámolás alá eső - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szakmai intézetek által meghatározott - eszközöket természetben is biztosíthatja, erről azonban az intézeteket legalább 3 hónappal előbb értesíti. Ellenkező esetben az intézetek maguk gondoskodnak a beszerzésről, az OEP az elszámolt eszközök árára felső korlátot állapíthat meg.
44. § (1) Az R. 8. számú mellékletében szereplő ellátások finanszírozása a költségigényesség függvényében egyedileg történik.
(2) A még országosan nem elterjedt, az R. 8. számú mellékletében foglalt nagy értékű műtéti eljárások éves országos keretszámának szakmánkénti felosztását az OEP - az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével - határozza meg intézményenkénti keretösszeg megállapításával.
45. § Az előre nem tervezhető, rendkívüli, illetve egyedi eset az OEP főigazgatójának az egészségügyi miniszter egyetértésével hozott döntése alapján, bármely az ellátásra szakmailag alkalmas szolgáltatónak - az esetre vonatkozó külön szerződés nélkül - finanszírozható. A finanszírozás a költségigényesség függvényében egyedileg történik a kiegyenlítő tartalékkeret(ek) terhére.

Egyéb ellátások

46. § (1) Az OEP a dialízis ellátások országosan egységes alapdíjára jutó forintértéket az éves költségvetési törvényben az e célra rendelkezésre álló keret és az országos teljesítmények alapján havonta állapítja meg a szerződés szerinti gépkapacitás mértékéig. A dializáló eljárásokat és a dializáló eljáráson belüli arányokat az R. 11. számú melléklete tartalmazza.
(2) Ha jogszabály lehetővé teszi a dializáló kezelések kúraszerű ellátásként kerülnek finanszírozásra.
(3) A szolgáltató a 18. számú melléklete szerinti adatokat megküldi a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a Pénztárnak. A Pénztár a díjakat kiszámítja és a tárgyhónapot követő hónapban az utalványt megküldi a Kincstárnak.
47. § A szervtranszplantációs riadó jelentéséért és a szerv kivételéig történő donorellátásáért, ideértve a műtéti rendelkezésre állást is - amennyiben azt sikeres szervkivétel követi, a kivett szervek számától függetlenül - 200 000 forint díjazás jár. A szervet átültetésre előkészítő munkacsoport tevékenységéért - ha azt transzplantáció követi - az OEP szervenként (páros szerv esetén a páros szervért együttesen) - 150 000 forint támogatást folyósít.
48. § (1) Az érvényes finanszírozási szerződéssel lekötött és finanszírozott körből a legalább egy hónapig tartó rekonstrukció idejére, előzetes bejelentés alapján az intézmény fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egysége részére a teljesítésből ténylegesen kieső ágyakra legfeljebb három hónapra átmeneti díjazás nyújtható. Ennek mértéke a szünetelő aktív szakellátás tekintetében 1600 forint/nap, krónikus szakellátás tekintetében 800 forint/nap. E díjazás a rekonstrukció kezdetének hónapját követő harmadik-ötödik hónapban az egyéb kifizetésekkel egyidejűleg folyósítható az intézménynek. A Pénztár köteles a folyósítás idején ellenőrzést végezni a szolgáltatónál. Az intézmény a rekonstrukció befejezését köteles 10 napon belül bejelenteni a Pénztárnak.
(2) A finanszírozási szerződés(ek) módosításáról az OEP kéthavonta értesíti az Egészségügyi Minisztériumot.
49. § Az 5. számú melléklet tartalmazza a gyógyító-megelőző ellátások éves előirányzatainak részletes, szakfeladatonkénti bontásban feltüntetett összegeit. A szakfeladatonként külön soron feltüntetett előirányzatok együttesen is kezelhetők.
50. § (1) A T. 16. §-a szerinti irányított betegellátási modellkísérletben való részvételre a pályázati felhívást az OEP e rendelet kihirdetését követő harminc napon belül közzéteszi az Egészségügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben.
(2) A pályázathoz mellékelni kell
a) a teljes körű természetbeni ellátás szervezésére a pályázó által nyújtott ellátásokon kívül más szolgáltatókkal kötött megállapodásokat,
b) a modellkísérletben részt vevő háziorvosi szolgáltatók adatait, és az egyes háziorvosi szolgáltatókhoz bejelentkezett biztosítottak számát,
c) a területi ellátási kötelezettségért felelős önkormányzat(ok) hozzájárulását,
d) a prevenciós programtervet, amely tartalmazza a prevenciós célkitűzéseket, a várható eredményeket és a megvalósítási tervet. Prevenciós tevékenységként az ismerhető el, melyet külön jogszabályok kötelezően nem írnak elő.
(3) A pályázatokat az OEP főigazgatója az egészségügyi miniszter véleményének kikérésével bírálja el, és a pályázat eredményét és illetékességi területét az Egészségügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben kihirdeti.
(4) A Pénztár a háziorvosi nyilvántartásokból kigyűjti és külön nyilvántartja a pályázatot nyert egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: ellátást szervező szolgáltató) egyes háziorvosi praxisaiba bejelentkezett biztosítottak TAJ-számát és adatait. Az ebben bekövetkezett változásokat havonta átvezeti.
(5) Az OEP a T. 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint kiszámítja az ellátást szervező szolgáltató folyószámláján havonta bevételként nyilvántartott összeget.
(6) A havi bevétel összegét az ország lakosságának korösszetétele alapján korosztályonként és szakfeladatonként - a modellkísérlet időtartamának figyelembevételével az előző év azonos időszaka szerint - megállapított összegének és az ellátást szervező szolgáltatóhoz tartozó lakosság korosztályonkénti létszámának figyelembevételével kell meghatározni. Ezt az összeget az előirányzatok tárgyévi növekményével korrigálni kell.
(7) Az ellátást szervező szolgáltató elszámolását valamennyi, az érintett lakosság ellátásával kapcsolatban keletkezett természetbeni kiadás terheli, függetlenül attól, hogy az ellátást ki és mikor kezdeményezte a modellkísérlet időtartama alatt.
(8) Az ellátást szervező szolgáltató elvi folyószámláját a pályázat elnyerését követő hónaptól kell vezetni. A Pénztár a számláról a havi teljesítmény alapján elszámolást végez. A szolgáltató folyószámlájának egyenlegét a november 30-ai előzetes adatok alapján kell megállapítani.
(9) A modellkísérlettel összefüggő prevenciós kiadások T. 16. § (7) bekezdése szerinti díját a Pénztár időarányosan folyósítja az ellátást szervező szolgáltató részére.
(10) A (9) bekezdésben foglalt kiadásokat az 5. számú melléklet 42. sorának előirányzata terhére kell utalványozni.
(11) A Pénztár a modellkísérletben résztvevők részletes bevételi, kiadási és teljesítményadatait az értékelést végző munkacsoport rendelkezésére bocsátja.

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. § A Vhr. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Eb. tv. 27. §-a szerinti belföldi költséget az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani az igénybevétel hónapja szerinti elszámoláskor érvényes értéken.”
52. § (1) E rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (3)-(8) bekezdések kivételével - 1999. április 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A 25. § (3) bekezdése 1999. július 1. napján lép hatályba, azzal egyidejűleg az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 16/A. §-ának (16) bekezdése hatályát veszti.
(3) 1999. április 1. napján hatályát veszti - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 170/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, 62/1996. (IV. 16.) Korm. rendelet, 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet, 141/1996. (IX. 2.) Korm. rendelet, 238/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, 72/1997. (IV. 29.) Korm. rendelet, 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet, 13/1998. (I. 30.) Korm. rendelet, 116/1998. (VI. 16.) Korm. rendelet, továbbá a Vhr. 18. §-ának (1) bekezdése.  [LÁBJEGYZET_3]
(4) 1999. év első félévében a 3. §-ban foglalt határidő 30 nap helyett 10 nap.
(5) A háziorvosi szolgáltató részére - a 6. § (2) bekezdésében foglalt eljárásra való áttérés miatt - az 1999. május, június havi, a 12. § (2) bekezdés szerinti díjazás a márciusi teljesítményjelentés alapján kerül utalványozásra.
(6) A finanszírozásra vonatkozó 6. § szerinti eljárást 1999. július hónapra szóló kifizetéseknél kell először alkalmazni.
(7) A 31. § (3) bekezdésében, valamint a 36. § (5) bekezdésében foglaltakat 1999. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.
(8) A háziorvosi szolgáltató a 2. számú mellékletben előírt adatok számítógépes adathordozón történő közlésére 1999. július 1. napjától köteles.
(9) Az 5. számú melléklet 13. oszlopának értékeit lehet figyelembe venni az 1999. év folyamán az egy hónapra kifizethető összegek kiszámításához. A céltartalék felhasználásáról szóló kormányhatározat meghozatalát követően a 12. oszlop szerinti céltartalékkal megnövelt előirányzatsorokból kell az egy hónapra jutó összeget kiszámítani.
(10) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az e rendelet végrehajtásához szükséges szakmai szabályokat meghatározza.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/30.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/30.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1999/30.