45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM-GM együttes rendelet

az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet módosításáról

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló, a 35/1996. (XI. 30.) FM-NM-IKIM együttes rendelettel módosított 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendeletet a következők szerint módosítjuk:
1. § Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtására kiadott, a 35/1996. (XI. 30.) FM-NM-IKIM együttes rendelettel módosított 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Feldolgozott élelmiszert előállító új élelmiszer-előállító hely létesítése esetén - a vendéglátás és közétkeztetés kivételével - vagy a meglévő élelmiszer-előállító hely olyan mértékű átalakítása esetén, amely az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: ÉT) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltozásával jár, a területileg illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulásukat az építésügyi eljárás keretén belül gyakorolják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóságok szakhatósági hozzájárulásukat a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatok alapján adják meg.”
2. § (1) Az R. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[(3) A működési engedély iránti kérelmet az előállítás megkezdése előtt legalább 30 nappal az Állomáshoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:]
a) az előállítani kívánt élelmiszernek a rendelet 2. számú melléklete szerinti gyártmánylapját vagy annak tervezetét (pl. próbagyártás szükségessége esetén),”
(2) Az R. 2. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) az előállítónak (üzemeltetőnek) a működtetéshez való jogosultságát hitelt érdemlően bizonyító dokumentum másolatát (pl. cégbírósági bejegyzés, vállalkozói igazolvány stb.).”
3. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése a következők szerint módosul:
„(2) Az MÉ vonatkozó előírásaiban nem engedélyezett adalékanyag (beleértve az aromákat is) gyártását és felhasználását a felhasználó, a forgalmazó vagy az előállító kérelmére a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) engedélyezi.”
4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Élelmiszer-előállító helyen alkalmazott tisztító- és fertőtlenítőszerek esetében a veszélyes anyagokra, készítményekre vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevétele mellett, élelmiszer-előállító helyen kizárólag olyan tisztító- és fertőtlenítőszert lehet felhasználni, amelynek előírásszerű felhasználása sem az előállító helyen dolgozókra, sem a fogyasztókra nem jelent veszélyt, illetve amely hulladékával a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben nem szennyezi.
(2) A felhasználás iránti kérelmet a rendelet 4. számú melléklete szerint az OÉTI-hez kell benyújtani.
(3) A tisztító- és fertőtlenítőszer felhasználását az OÉTI engedélyezi.
(4) A tisztító- és fertőtlenítőszer felhasználási engedélyeket az Egészségügyi Közlönyben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben évente közzé kell tenni.”
5. § Az R. 14. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ennek megfelelően a 14. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az állomás - ha a kérelem alátámasztására benyújtott adatokat, dokumentációt és információt annak elbírálásához nem tartja elegendőnek - további kiegészítéseket kérhet.
(3) Az engedélynek tartalmaznia kell az új élelmiszer jellemzőit, speciális jelölési követelményeit és felhasználásának esetleges feltételeit.
(4) Az engedélyezési kötelezettség szempontjából nem tekintendő új élelmiszernek az az élelmiszer, amelyet részben vagy egészben géntechnológiával módosított összetevőkből állítottak elő, de a géntechnológiai beavatkozásból származó összetevő mennyisége az élelmiszerben a két százalékot nem haladja meg, illetve amelyben a génsebészeti beavatkozásból származó DNS vagy fehérje nincs jelen.”
6. § (1) Az R. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A korábban már előállított élelmiszer új terméknek minősül akkor, ha a jóváhagyott gyártmánylapjának I. 2., 3., 5., 7., 8., II. 1., 2., 4., 5. és III. pontjaihoz viszonyítva változás történik. Nem tekinthetők változásnak a III. pont vonatkozásában az időszakos jelölési változások, amelyek a többi pontot nem érintik, valamint az I.1. és a II.3. változása miatti jelölési módosítások.
(2) Az új terméknek minősülő feldolgozott élelmiszerek gyártmánylapját - az MÉ-ben szabályozott, továbbá a vendéglátásban és közétkeztetésben előállított élelmiszerek kivételével az előállítás megkezdése előtt jóváhagyásra az Állomáshoz kell benyújtani.”
(2) Az R. 16. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek, valamint az MÉ-ben szabályozott élelmiszerek gyártmánylapját nyilvántartás céljából az Állomásnak kell benyújtani.”
7. § Az R. 22. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A forgalomba hozatalt megelőzően a fogyasztók részére értékesítendő valamennyi, az előállító, az importőr vagy a forgalmazó (a továbbiakban: importőr) által újonnan forgalmazni kívánt új terméknek minősülő import élelmiszer előmintáját - beleértve az új élelmiszerekét is - vizsgáltatni kell. Az előminta megfelelőségét és minőségét a gazdasági miniszter által kijelölt laboratórium, közegészségügyi szempontból való megfelelőségét az OÉTI vizsgálja.”
8. § (1) Az R. 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[(2) Az egyes élelmiszerek megnevezését a következők figyelembevételével kell meghatározni:]
b) az MÉ előírásait és irányelveit nem, vagy csak részben kielégítő élelmiszerek esetében nem lehet alkalmazni az MÉ-ben foglalt, ahhoz hasonló, vagy arra bármilyen formában utaló megnevezést, kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereknél.”
(2) Az R. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) a) A hazai előállítású élelmiszereken
1. az élelmiszer előállítóját és az előállítás helyét, vagy
2. forgalmazóját és címét;
b) az import élelmiszereken
1. az importőr nevét és címét, vagy
2. a forgalmazó nevét és címét
kell feltüntetni.”
9. § Az R. 30. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A feltüntetési kötelezettség szempontjából nem minősülnek felhasznált anyagoknak a következők:]
„b) az adott élelmiszerben jelen lévő olyan adalékanyag - a mesterséges színezékek kivételével -, amelyet kizárólag ezen élelmiszer egy vagy több összetevője tartalmazott, és amelyek a fogyasztásra kész élelmiszerben technológiai funkcióval nem rendelkeznek (carry-over).”
10. § Az R. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adalékanyagokat a felhasználás elsődleges céljának megfelelően az MÉ 1-2-89/107 előírás I. sz. melléklete szerinti csoport nevével, továbbá az MÉ előírása szerinti nevük vagy E számuk együttes feltüntetésével kell szerepeltetni a felsorolásban. Az összetett adalékanyagok összetevőit is az élelmiszer összetevőinek kell tekinteni.”
11. § Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) A részben vagy egészben géntechnológiával módosított szervezeteket vagy azokból származó összetevőket (kivéve az adalékanyagokat, aromákat és extrakciós oldószereket) tartalmazó olyan élelmiszereken, amelyekben a génsebészeti beavatkozásból származó fehérjét vagy DNS-t tartalmazó összetevő két százalékot meghaladó mennyiségben jelen van, a génsebészeti beavatkozást jelölni kell.
(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a géntechnológiával módosított összetevőket tartalmazó, de a génsebészeti beavatkozásból származó fehérje és DNS hiánya miatt nem jelölésköteles élelmiszerek listáját.
(3) A génsebészeti beavatkozás tényét a következő módon kell jelölni:
a) Ha az élelmiszer több összetevőből áll, az összetevők felsorolásánál az adott összetevő után zárójelben vagy az összetevők felsorolása után *-gal jelezve lábjegyzetben a „géntechnológiával módosított ... készült” szöveggel.
b) Ha az összetevők felsorolásánál utalnak arra, hogy az adott összetevő miből készült, e szót megelőzően vagy * jelzettel és lábjegyzetben a „géntechnológiával módosított” szöveget kell alkalmazni.
c) Az a)-b) pontokban meghatározott lábjegyzetet az összetevők felsorolásával azonos méretű és típusú betűkkel kell feltüntetni.
d) Ha az összetevők a 30. § (4) bekezdése alapján nincsenek feltüntetve, az a) pontban meghatározott szövegű lábjegyzetet jól láthatóan kell az élelmiszeren feltüntetni.
e) Ha valamely géntechnológiával módosított összetevő a 31. § (3) bekezdése alapján gyűjtőnév használatával van feltüntetve, a gyűjtőnév után „a géntechnológiával módosított ... származó ... (gyűjtőnév) tartalmaz” szöveget kell feltüntetni.
f) Ha a 31. § (4) bekezdése alapján az összetevők között egy összetett anyag neve szerepel és ennek egy vagy több összetevője géntechnológiával módosított, akkor a d) pont szerinti jelölést kell alkalmazni.”
12. § Az R. 33. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az egyszeri alkalommal fogyasztott élelmiszerekben lévő hozzáadott vitamin, illetve ásványi anyagmennyiség az ajánlott napi bevitel egyhatodát nem haladja meg, a hozzáadásra csak az összetevők felsorolásában kell utalni.
(8) Ha az egyszeri alkalommal fogyasztott élelmiszerekben lévő hozzáadott vitamin, illetve ásványi anyagmennyiség az ajánlott napi bevitel egyhatodát meghaladja, de az élelmiszer nem minősül különleges táplálkozási igényt kielégítőnek, a címkén, a hozzáadásra az összetevők felsorolásában történő utaláson kívül fel kell tüntetni a „hozzáadott vitamint, illetve ásványi anyagot tartalmaz” szöveget is.”
13. § (1) Az R. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belföldön előállított és forgalomba hozott élelmiszerek a magyar szöveggel azonos értelmű idegen nyelvű jelöléssel is elláthatók. A magyar nyelvű jelölések közül az (1) bekezdésben felsoroltaknak egy látómezőben kell lenniük, megfelelő szövegrészeik betűnagysága pedig nem lehet kisebb az idegen nyelvűénél.”
(2) Az R. 34. §-a (7) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:
[(7) A nem csomagolt húsipari termékek esetében a tömeg kivételével a 32. § (1) bekezdés szerinti jelöléseket kell feltüntetni:]
„b) a kísérő iraton (amennyiben más engedélyezett módon nem jelölt) az ömlesztett vörös áru; füstölt-főtt kolbászok; sütnivaló kolbász; sertésgyomorba vagy természetes bélbe töltött disznósajtok és egyéb termékek; füstölt hús, csont, oldalas, sertésláb, sertésfarok, csülök, marhanyelv, sertésnyelv, sertésfej; hurkafélék, a bácskai hurka és más rúdba töltött hurkák kivételével; sertés vékonybélbe töltött kenősáruk; főtt szalonnák; sózott és füstölt szalonnák; tepertő és pörc; friss vagy előhűtött vágott baromfi vagy darabolt részei esetében.”
14. § Az R. 40. §-ának (3) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:
„f) a Tanács 1139/98/EK rendelete a genetikailag módosított szervezetekből előállított egyes, a Tanács 79/112/EGK irányelve által nem szabályozott élelmiszerek kötelező jelöléséről,
g) az Európa Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről.”
15. § (1) Az R. 12. §-ának (4)-(5) bekezdésében, valamint a 8. számú melléklet 3. pontjában a „makro- és mikroelemek” szövegrész helyébe az „ásványi anyagok” szövegrész lép.
(2) Az R. 37. §-ának (6) bekezdésében megadott határidő 2001. december 31-re változik.
(3) Az R. 6. számú és 9. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-2. számú mellékletei lépnek.
(4) Az R. 8. számú, 11. számú és 16. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az R. 12. §-ának (4) bekezdésében a „dúsításra, illetve kiegészítésre használható” szövegrész, az R. 16. §-ának (4) bekezdésében „A jóváhagyás egyúttal a kötelező minőségvizsgálat elvégzését is jelenti” szövegrész, az R. 27. §-a (2) bekezdésének e) pontjában „a megnevezésükhöz kapcsolódóan” szövegrész, az R. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „és a mintavétel” szövegrész, valamint az R. 40. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az R. 31/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelölési előírásokat 1999. július 1. napjától kell kötelezően alkalmazni. Az előírásoknak meg nem felelő jelölésű csomagolóanyagok 2000. július 1. napjáig használhatók fel. Az ilyen csomagolóanyagban lévő élelmiszerek a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.
(3) Az egyes élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjakról, valamint a díjak és a minőségvédelmi bírság megfizetésének és felhasználásának módjáról szóló 55/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM-PM együttes rendelet 1. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Új terméknek minősülő, a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozott élelmiszerek gyártmánylapjának nyilvántartásba vétele 6000 Ft.”