47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet

az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben foglaltakra - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és az állami tulajdonú közüzemi csatornamű (a továbbiakban: csatorna) szolgáltatásért - a 3. §-ban foglaltak kivételével - az 1. számú Mellékletben megállapított díjat kell fizetni.
(2) Az ivóvíz és csatornahasználat díja (1. számú melléklet) és az ivóvíz-értékesítés díja (2. számú melléklet) az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(3) Az ivóvíz díja (1. számú melléklet) a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő [a módosított 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. - 2. §-a 13. pontjának a) és c) pontja] alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza.
(4) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért.
2. § Az 1. számú mellékletben megállapított díjat a szolgáltatónak a lakossági fogyasztók esetében olyan mértékben kell csökkentenie, amilyen mértékű támogatást a díj mérséklése céljából kap.
3. § A 2. számú mellékletben felsorolt közüzemi szolgáltató szervezetek egymásnak átadott (értékesített) ivóvízért az ott meghatározott díjat fizetik.
4. § (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában a 3. számú melléklet és az 5. § szerinti átalánnyal kell meghatározni.
(2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történik.
5. § (1) A lakossági vízfogyasztás átalánymennyiségeit átlagostól eltérő körülmények esetén a következők szerint kell megállapítani:
a) ha az egyes lakossági fogyasztók vízfogyasztásának egyedi körülményei (adottságai) nem felelnek meg mindenben az átalánymennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek (3. számú melléklet 1.2-1.9 pontok), a fogyasztóra érvényes átalányt eggyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani;
b) ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási, illetőleg gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg a gépkocsimosási vízfogyasztásért (3. számú melléklet 2-3. pontok) vízdíj nem számlázható;
c) minden olyan településen, amelyen a közműves víztermelés és -szolgáltatás, illetőleg a lakossági vízfogyasztás az országos jellemzőktől lényegesen eltér (pl. a vízmű által termelt vízmennyiség nem fedezi a normában előírtak alapján kiszámítható fogyasztói igényt), és ennek következtében az átalánymennyiségek alapján számlázott összes vízmennyiség - éves időszakban - meghaladná a víziközmű által termelt vízmennyiség mértékét, a lakossági vízfogyasztás valódi mértékének érvényesülése érdekében a számlázásnál az átalánymennyiségeket települési együttható meghatározásával kell helyesbíteni.
(2) A vízmű vállalat az előző évi tényleges termelési adatok alapján határozza meg azokat a településeket, amelyeken a vízmennyiség vagy a lakossági vízfogyasztás sajátosságai miatt települési együttható alkalmazása szükséges.
(3) A települési együttható meghatározása a következőképpen történik:
a) a vízmű által termelt víz mennyiségéből le kell vonni a vízmérés alapján számlázott vízfogyasztás és a nem lakossági átalánymennyiségek alapján a számlázott vízmennyiségek együttes értékét;
b) az ezek után fennmaradó termelt vízmennyiséget csökkenteni kell a vízmű tényleges műszaki állapotának (adottságainak) és szolgáltatási körülményeinek megfelelő hálózati veszteség mértékével;
c) e vízmennyiség (egy tört képletében, mint számláló) és a lakossági vízfogyasztás átalánymennyiségei alapján a lakosság részére számlázható vízmennyiség (mint a tört nevezője) hányadosa alkotja a települési együtthatót.
(4) Az így nyert települési együtthatóval (amely 1,0-nél nagyobb nem lehet) a számlázásnál minden lakossági átalánydíjas fogyasztó vízfogyasztását meg kell szorozni. Az így nyert mennyiséget kell a fogyasztó terhére számlázni.
(5) Azokon a településeken, ahol a lakosság részére a vízdíjszámlázás egy évnél rövidebb (havi, kéthavi, negyedévi, félévi) időszakra történik, a települési együtthatót az előző év azonos és azt közvetlenül megelőző számlázási időszakának együttes adatai alapján kell meghatározni, a tárgyévi utolsó számlázási időszak kivételével, amikor a települési együtthatót a tárgyévi adatok összességének figyelembevételével kell meghatározni.
6. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet és a módosítására kiadott 27/1995. (XII. 29.) KHVM rendelet és 28/1998. (XII. 23.) KHVM rendeletek hatályukat vesztik.
(2) Az R. 24. §-ának (4) bekezdése alapján a locsolási célú ivóvíz-felhasználással összefüggő igénybejelentést és a fizetendő díjat külön jogszabály állapítja meg.