49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet

a motoros légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának j) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a motoros polgári légijárművekre (a továbbiakban: motoros légijármű) terjed ki.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából motoros légijármű:
a) a hangsebesség alatti, sugárhajtású repülőgép, kivéve a STOL repülőgépet;
b) a 9000 kg-nál nagyobb maximális engedélyezett felszálló tömegű légcsavaros repülőgép;
c) a 9000 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű légcsavaros repülőgép, kivéve a kizárólag tűzoltásra, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szóró tevékenységre használt és a muzeális értéket képviselő repülőgép;
d) a helikopter, kivéve a kizárólag tűzoltásra, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szóró tevékenységre, külső teher emelésre és szállításra használt helikoptert;
e) a 450 kg, vagy ennél kisebb maximális engedélyezett felszálló tömegű motoros légijármű és a lajstromozásra nem kötelezett légijármű [Ltv. 12. § (1) bekezdés].
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett STOL (Short take-off and landing) repülőgép olyan hangsebesség alatti, sugárhajtású repülőgép, amelynek a felszállásához szükséges futópálya hossza 610 méternél rövidebb.

Zajminősítési kötelezettség

2. § (1) A motoros légijárművet az Lt. 46. §-ban előírt típusvizsgálat során, illetve lajstromba vétele előtt, az Lt. 48. §-ban előírt légialkalmassági vizsgálat során, az első üzemben tartási engedély kiadását megelőzően zaj szempontjából is minősíteni kell, a 4. §-ban megadott minősítési módszerek, illetve az 5. §-ban részletezett eljárási rend szerint. A zajminősítési kötelezettség szempontjából a hatósági eljárások közül elsőnek a magyar légiközlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által első alkalommal végrehajtott eljárást kell tekinteni akkor is, ha a légijárművet más országban már üzemeltették.
(2) Ha a vizsgált motoros légijármű nem felel meg a 4. §-ban megállapított feltételeknek, abban az esetben e rendelet hatálybalépése után benyújtott, első üzembe helyezésre vonatkozó kérelmet - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatóságnak el kell utasítania.
(3) E rendelet hatálybalépését követően - az (5) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (6) bekezdésben említett kivételektől eltekintve - a hatóság nem vehet lajstromba olyan motoros légijárművet, amely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott feltételeknek.
(4) A hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet hat hónapnál hosszabb időtartamra csak olyan motoros légijárművet bérelhet, illetve a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár vagy magyarországi telephellyel rendelkező külföldi jogi személy hat hónapnál hosszabb időtartamra csak olyan motoros légijárművet tarthat Magyarországon üzemben, amely megfelel a 4. §-ban meghatározott feltételeknek.
(5) Az (1) bekezdésben előírt zajminősítési kötelezettség nem terjed ki arra a motoros légijárműre:
a) amelyet e rendelet hatálybalépése előtt vettek fel a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába és azóta a zajt befolyásoló szerkezeti részeit nem módosították;
b) amelynek az első üzembe helyezésére vonatkozó kérelmét e rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be a hatósághoz;
c) amelynek a bérleti szerződését e rendelet hatálybalépése előtt kötötték, illetve üzemeltetését már megkezdték.
(6) A hatóság a kizárólag légisport céljára használt motoros légijárműnek megadja az első üzembehelyezési engedélyt, ha az megfelel a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott 16. annex (1978. július 3-i kiadás) I. kötet, II. rész, 2. pont vagy 6. fejezete szerinti követelményeknek.
(7) A hatóság a (6) bekezdés szerinti követelményeknek nem megfelelő, kizárólag légisport céljára használt légijárművet, valamint kísérleti motoros légijárművet - a (7) és (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legfeljebb öt évre mentesítheti a zajminősítési kötelezettség alól. A mentesítés kérelemre, egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbítható.
(8) A kizárólag légisport céljára használt motoros légijármű mentesítése céljából a Magyar Repülő Szövetség nyújt be kérelmet a hatósághoz. A mentesség feltétele, hogy a Magyar Repülő Szövetség egyedi légiüzemeltetési utasításban rögzítse a motoros légijármű megengedett zajszintjét, és határozza meg a környezet kímélése szempontjából betartandó repülési üzemmódokat (magasságok, oldaltávolságok, nem engedélyezhető légterek).
(9) A kísérleti motoros légijárművet a hatóság
a) amennyiben a kísérlet időigénye meghatározható, úgy a kísérlet lefolytatásához szükséges meghatározott időtartamra,
b) a kérelmező által a hatósághoz benyújtott kísérleti terv alapján végzett, hosszan tartó, bizonytalan időigényű kísérlet vagy fejlesztés esetén visszavonásig mentesítheti a zajminősítési kötelezettség alól és a környezet védelme szempontjából repülési üzemmódokat és korlátozásokat írhat elő.
(10) A (8) bekezdés b) pontjában említett mentesítést a hatóság visszavonja, ha
a) a fejlesztés befejeződött vagy eredménytelensége nyilvánvalóvá vált;
b) a kérelmező a kísérleti tervben szereplő ütemezéstől több mint hat hónappal eltért;
c) a mentesítés feltételét képező előírásokat, korlátozásokat a kérelmező
ismételten megsértette.

A zajbizonyítvány

3. § (1) A légiközlekedési hatóság a zajminősítés eredményéről zajbizonyítványt állít ki, magyar és angol nyelven.
(2) A zajbizonyítvány tanúsítja, hogy a motoros légijárművet - típusvizsgálat esetén annak egy prototípusát - a 4. §-ban előírt zajminősítési módszerekkel megvizsgálták, és a vizsgálat eredménye alapján
a) a motoros légijármű megfelel a 4. §-ban foglalt zajminősítési követelményeknek;
b) a vizsgált motoros légijármű típusát és szerkezeti kialakítását tekintve a zajbizonyítványban felsorolt adatokkal jellemezhető (a továbbiakban: szerkezet- és típusazonosság).
(3) A motoros légijárművek zajbizonyítványainak mintáit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) A motoros légijármű zajbizonyítványa addig érvényes, ameddig a légijárművön nem hajtanak végre a légialkalmassági bizonyítványának adatait érintő módosítást.
(5) A motoros légijárművön végrehajtandó módosítás engedélyezésekor a hatóság új zajbizonyítvány beszerzését írhatja elő, ha feltételezhető, hogy a módosítás miatt a motoros légijármű zajjellemzői kedvezőtlenül változnak.
(6) Ha a motoros légijármű zajbizonyítványát a hatóság szerkezet- és típusazonossági okok miatt érvénytelennek minősítette, abban az esetben a motoros légijármű légialkalmassági bizonyítványának érvényességét fel kell függeszteni addig, amíg a megváltoztatott motoros légijármű új zajbizonyítványa el nem készül. A hatóság a légialkalmasság felfüggesztésétől legfeljebb hat hónap időtartamig eltekinthet, ha a felfüggesztés a motoros légijármű üzemben tartója számára méltánytalanul súlyos gazdasági vagy egyéb hátrányt okozna.
(7) Ha olyan motoros légijárművön hajtanak végre zajkibocsátást lényegesen befolyásoló szerkezeti módosítást, amely nem rendelkezik zajbizonyítvánnyal, abban az esetben a motoros légijármű üzemben tartójának igazolnia kell, hogy a szerkezeti módosítás zajkibocsátás szempontjából nem eredményezett kedvezőtlenebb állapotot, mint amilyen a módosítás előtti állapot volt. Ennek érdekében a tervezett szerkezeti módosítást a hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A hatóság a szerkezeti módosítást:
a) a benyújtott dokumentumok alapján engedélyezi, ha a dokumentumokból megállapítható, hogy a szerkezeti módosítás zaj szempontjából kedvezőbb eredményre vezet,
b) a további a légialkalmasság feltételeként összehasonlító zajvizsgálatot rendel el, ha a szerkezeti módosítás kedvező hatása a benyújtott dokumentumok alapján nem bizonyított. Az összehasonlító zajvizsgálat módszerét és tartalmát a szerkezeti módosítás megkezdése előtt a hatósággal előzetesen egyeztetni kell.

A minősítés feltételei és módszerei

4. § (1) A motoros légijármű zajkibocsátásának vizsgálatát és a zajkibocsátás szempontjából történő minősítését - a 3. § (7) bekezdésében említett eset kivételével, valamint a (2)-(4) bekezdésben foglaltak is figyelembe véve - a 2. számú mellékletben és függelékeiben leírt eljárások szerint mért zajkibocsátási értékeknek az ott szereplő határértékekkel való összehasonlítása alapján kell elvégezni.
(2) Az 1. § e) pont szerinti motoros légijárművek zajkibocsátásának vizsgálatát és a motoros légijármű zajkibocsátás szempontjából történő minősítését a 2. számú melléklet D. függelékében leírt eljárások szerint mért zajkibocsátási értékeknek az ott szereplő határértékkel való összehasonlítása alapján kell elvégezni.
(3) A hatóság a zajbizonyítvány kiállításának alapjául elfogadhatja a zajbizonyítvány kérelmezője által benyújtott, az 5. § (6) bekezdésében említett, illetve a Polgári Légiközlekedési Hatóságok Európai Szervezetének tagállama notifikált intézménye által végzett vizsgálatok jegyzőkönyvét, ha az a 3. számú mellékletben felsorolt előírások szerinti vizsgálati eredményeket tartalmaz.
(4) A hatóság a zajbizonyítványt a típusazonosság megállapítása mellett, további vizsgálat nélkül kiadja az 5. § (6)-(7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén.

A zajminősítési eljárás részletes szabályai

5. § (1) A motoros légijármű zajminősítési eljárása
a) szakértői részből és/vagy
b) hatósági részből
áll.
(2) Az eljárás szakértői részében a kérelmező erre kijelölt szakértő intézettel, illetve szakértő bevonásával (a továbbiakban: szakértő) elvégezteti azokat a vizsgálatokat, amelyek a zajbizonyítvány kiadásához a hatóság számára szükségesek. A szakértői vizsgálati rész eredményeképpen szakértői vizsgálati jelentést kell készíteni. A szakértői vizsgálati jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a vizsgálati eljárás célja (típusvizsgálat, első üzembe helyezés előtti vizsgálat, szerkezeti módosítás miatt szükséges vizsgálat);
b) az alkalmazott vizsgálati eljárás megnevezése (2. számú melléklet megfelelő fejezete, illetve hivatkozás a 3. számú mellékletre);
c) a vizsgálathoz felhasznált adatok, illetve korábbi vizsgálati eredmények;
d) a vizsgálatok során alkalmazott, a hatóság által engedélyezett egyenértékű minősítési eljárások;
e) a 3. § (7) bekezdése esetén a vizsgálati eljárás részletes és teljes leírása;
f) a vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyv.
(3) A (2) bekezdés c), d) és e) pontjaiban említett eljárásokat, illetve korábbi eredményeket csak abban az esetben lehet a zajminősítéshez felhasználni, ha ezekre nézve a hatóság megadta az előzetes hozzájárulását.
(4) A zajminősítési eljárás hatósági részét a szakértői vizsgálati jelentés alapján kell elvégezni. A hatóság a szakértői vizsgálati jelentést ellenőrzi, szükség esetén a szakértővel kiegészítteti, majd a szakértői vizsgálati jelentés adatai alapján kiállítja a vizsgált légijárműre vagy a légijárműtípusra vonatkozó zajbizonyítványt.
(5) Abban az esetben, ha a szakértői vizsgálati jelentés szerint a vizsgált légijármű nem felel meg a 4. §-ban meghatározott feltételeknek, akkor ennek tényét és indokolását a zajbizonyítvány kiadását elutasító határozatban kell közölni.
(6) Ha a motoros légijárműnek már van olyan zajbizonyítványa, amely a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eljárás alapján készült és a zajbizonyítványt nemzetközi szerződés alapján állították ki, akkor azt a hatóság elfogadhatja. Ilyen esetben a hatóság a kérelmező által benyújtott dokumentumok és a légialkalmassági vizsgálat alapján ellenőrzi a típusazonosságot. Ha a vizsgált motoros légijármű kísérő irataiból, illetve a szemrevételezéssel történő ellenőrzéséből nem deríthető ki egyértelműen a szerkezeti- és típusazonosság, abban az esetben a hatóság a kérelmezőt további műszaki adatok beszerzésére szólítja fel.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő motoros légijármű esetében a hatóság új zajbizonyítvány kiállítása helyett a meglevő zajbizonyítványt látja el hitelesítő záradékkal. A hitelesítő záradékban azt kell megerősíteni, hogy a vizsgálatra bemutatott motoros légijármű a hozzá tartozó zajbizonyítványban szereplő adatoknak megfelel szerkezeti- és típusazonossági szempontjából. A hitelesítő záradékhoz mellékelni kell
a) a vizsgálat alapjául szolgáló - meglevő - zajbizonyítvány hiteles magyar nyelvű fordítását,
b) a megvizsgált motoros légijárműnek minden olyan további adatát, amely az 1. számú mellékletben felsorolt adatok között szerepel, de a meglevő zajbizonyítványban nem.
(8) Ha korábbi zajbizonyítvánnyal rendelkező motoros légijármű szerkezet- és típusazonosság tekintetében nem felel meg a zajbizonyítványban foglaltaknak, abban az esetben a kérelmezővel ezt a tényt és annak indokolását határozatban kell közölni, az illető motoros légijármű légialkalmassági engedélyének ideiglenes felfüggesztésével együtt. A felfüggesztéstől a hatóság a 3. § (6) bekezdésben foglaltak szerint eltekinthet.

Záró rendelkezések

6. § (1) A motoros légijármű zajbizonyítványa a légialkalmassági bizonyítvány melléklete.
(2) A kérelmező kérésére a hatóság a 2. § (5) bekezdéséhez tartozó motoros légijárműveket az e rendeletben részletezett minősítési módszerek szerint akkor is minősítheti, ha a motoros légijárművet zaj szempontjából korábban nem minősítették, vagy minősítették ugyan, de nem a 4. §-ban meghatározott feltételek szerint.
(3) Azoknak a 2. § (5) bekezdésében említett motoros légijárműveknek, amelyek zajszempontú minősítését korábban elvégezték és az megfelel a 4. §-ban meghatározott feltételeknek, a következő légialkalmassági vizsgálat előtt a meglevő zajbizonyítványukat, vagy ezzel egyenértékű dokumentumaikat hitelesíteni kell az 5. § (7) bekezdése szerint. Ha a kérelmező az ehhez szükséges összes dokumentumot a hatóság rendelkezésére bocsátja, abban az esetben a hatóság a hitelesítést térítésmentesen végzi el.
(4) A hatóság a kiadott vagy hitelesített zajbizonyítványokról nyilvántartást vezet. A zajbizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló dokumentumokat, mérési jegyzőkönyveket stb. addig őrzi meg, ameddig a motoros légijárművet vagy annak típusát a forgalomból nem vonják ki.
(5) A hatóság a zajbizonyítványt kiadásakor (módosításakor, törlésekor) a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzé teszi. A közzététel lehet kivonatos is, ha egyidejűleg a hatóság megjelöli a teljes hozzáférés lehetőségét.
(6) Azoknak a magyarországi cégbejegyzéssel rendelkező szakintézményeknek, illetve zajvédelmi szakértői engedéllyel rendelkező szakértőknek a körét, amelyek (akik) szakmai felkészültségük, illetve műszerállományuk alapján e rendelettel kapcsolatos zajméréseket és egyéb szakértői tevékenységet végezhetnek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelöli ki, nyilvános pályázat alapján. A kijelölt szakintézmények és a szakértők listáját a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő teszi közzé.
(7) A motoros légijárművek zajminősítéssel kapcsolatos költségei két részből állnak:
a) szakértői (mérési) költségek: a szakértő és a kérelmező között létrejött megállapodás alapján
b) hatósági eljárási díj külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  alapján.
A motoros légijárművek zajminősítéssel kapcsolatos költségei a kérelmezőt terhelik, kivéve a (3) bekezdésében említett esetet.
(8) E rendelet mellékletei a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben jelennek meg.  [LÁBJEGYZET_3]
(9) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
(10) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a Tanács 80/51/EGK irányelve a szubszonikus légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról, módosította a Tanács 83/206/EGK irányelve;
a Tanács 89/629/EGK irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról.

[LÁBJEGYZET_1] 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] 8/1977. (VI. 27.) KHVM rendelettel módosított 33/1993. (XII. 26.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 2005/5.