77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet

a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatóra, valamint
b) az Eütv. 30-33. §-a szerinti betegjogi képviselőre.
2. § Betegjogi képviselő az a - mellékletben felsorolt - egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű személy lehet - a 6. § (3) bekezdése szerinti kivétellel -, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett.
3. § (1) A betegjogi képviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetével (a továbbiakban: intézet). A betegjogi képviselői munkakör pályázat útján tölthető be.
(2) A fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató a betegjogi képviselő részére a munka végzéséhez területén belül, megfelelő helyiséget biztosít, amely a betegek számára könnyen hozzáférhető és gondoskodik arról, hogy az intézmény területén belül a betegek számára megismerhető legyen a betegjogi képviselő személye és  fogadóórája. Az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató a betegek számára jól látható helyen kifüggeszti a betegjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó adatokat.
(3) A betegjogi képviselő munkájához szükséges egyéb feltételeket az intézet biztosítja.
4. § (1) A betegjogi képviselő a munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó szerződésében megállapított munkaidejének legalább 2/3-át az intézet illetékességi területén levő fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatóknál tölti.
(2) A betegjogi képviselő az (1) bekezdés szerinti fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál legalább heti egy napon személyesen is elérhető kell, hogy legyen.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat azon egészségügyi szolgáltató telephelyére is kell alkalmazni, amely telephelyen legalább öt szakterületen működő fekvőbetegrészleg vagy egy klinika üzemel.
5. § A betegjogi képviselő a beteg megkereséséről és az azt követő eljárásról, valamint intézkedéseiről részletes feljegyzést készít. A betegjogi képviselő tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jár el.
6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) A 4. § (2)-(3) bekezdései 2002. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) Az a személy aki
a) a rendelet hatálybalépését megelőzően egészségügyi szolgáltatónál önkéntes betegjogi képviselő volt és ezt a tényt az egészségügyi szolgáltató vezetője igazolja, vagy
b) a melléklet szerinti egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik
2002. december 31-ig - a 2. § szerinti tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele nélkül - betegjogi képviselőként működhet.
(4) Az országos tisztifőorvos 2002. december 31-ig tartó időszakra Betegjogi Koordinátori Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. A Tanács tagjainak száma legfeljebb 7 fő. A Tanács tagjait az országos tisztifőorvos kéri fel. A Tanács tagjaira egyebekben a betegjogi képviselőre vonatkozó szabályok irányadók.
(5) A Tanács
a) közreműködik a betegjogi képviseleti rendszer kialakításában,
b) részt vesz a betegjogi képviselők tevékenységének szakmai irányításában és ellenőrzésében,
c) koordinálja a betegjogi képviselők munkáját,
d) közreműködik a betegjogi képviselők képzésének és továbbképzésének megszervezésében,
e) a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve elkészíti a betegjogi képviselők etikai kódexét, valamint
f) részt vesz a 3. § szerinti pályázatok elbírálásában.
(6) A Tanácsnak az országos tisztifőorvos által kijelölt tagja ellátja a betegjogi képviseletet az országos tisztifőorvos által meghatározott illetékességgel, amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál betegjogi képviselő nem működik.