8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet

a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző külföldi természetes személyre, valamint az őt foglalkoztatóra.
2. § (1) Külföldi Magyarországon - kivéve az Flt. 7. § (2) bekezdésében, valamint a 7. §-ban foglaltakat - engedély alapján foglalkoztatható.
(2) Az engedély típusai:
a) egyéni engedély,
b) csoportos keretengedély, továbbá
c) csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

Egyéni engedély

3. § (1) Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha
a) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt [17. § d) pont], aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel,
c) a külföldi megfelel a b) pontban meghatározott alkalmazási feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően
a) legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
b) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt.
(3) Ha a foglalkoztató a külföldit több - különböző megye területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételnek a foglalkoztató székhelye szerinti megye tekintetében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő (17. § d) pont) aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
(4) Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.
(5) Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.
(6) Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.
4. § (1) Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha
a) nem állnak fenn a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételek,
b) az Flt. 7. §-ának (6) bekezdése szerint meghatározott kizáró ok áll fenn,
c) a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
d) a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető magyar munkaerő [17. § d) pont] áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,
e) a külföldi foglalkoztatására utasítás vagy megállapodás alapján nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerülne sor,
f) foglalkoztatásra irányuló jogviszony - kivéve a 6. § (1) bekezdésének b) és i) pontjában, valamint a 17. § bb) pontjában foglaltakat - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre,
g) a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben [17. § bb) pontja] a külföldi munkaerejének tartós átengedése,
h) a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság).
(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott.
(3) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a munkaügyi központokat a Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatja.
5. § (1) A kérelem a 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a külföldi foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha
a) a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az országos átlagos személyi alapbérnél [17. § j) pont] lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg,
b) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki,
c) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt az Flt. 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott összeg befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
e) a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak,
f) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,
g) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A. §-ában, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
h) a gazdasági kamara (szakmai érdekképviselet) állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése a kamara (szakmai érdekképviselet) által megjelölt területen nem indokolt.
(3) A gazdasági kamara (szakmai érdekképviselet) minden naptári évben - a Szociális és Családügyi Minisztérium közleményében meghatározott módon - közölheti állásfoglalását a (2) bekezdés h) pontjában foglaltakról.
6. § (1) Az engedélyt - a jogosultság feltételeinek igazolása esetén - a 3. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a 4. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni
a) nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
b) nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség esetén külföldinek kulcsszemélyzetként [17. § e) pont] történő munkavégzéséhez,
c) naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám két százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez,
d) sporttevékenységet végző sportolók munkavégzéséhez,
e) külföldinek alap- és középfokú oktatási intézményekben idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre - az Oktatási Minisztérium igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor,
f) felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek a 7. § (1) bekezdésének m) pontja alá nem tartozó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
g) legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó [17. § h) pont] munkavégzéséhez,
h) magyar állampolgárral, az Flt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott külföldivel Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastársa munkavégzéséhez,
i) külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - a 7. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt időtartamot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a külföldi a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges egészségügyi alkalmassággal rendelkezzen.
(3) Az (1) bekezdés a)  b) pontjában meghatározott esetekben az 5. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a külföldiek létszámába be kell számítani azokat a külföldieket, akiknek foglalkoztatása az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak szerint kiadott engedélyen alapul.
7. § (1) Nincs szükség engedélyre:
a) nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén,
b) a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez,
c) külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez,
d) nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez,
e) külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
f) külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez,
g) a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez,
h) külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához,
i) Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez,
j) a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően szervezett építőtábor keretei között történő munkavégzéshez,
k) Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez,
l) a Magyarország területén menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez,
m) felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.
(3) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.

A csoportos keretengedély

8. § (1) Csoportos keretengedély (a továbbiakban: keretengedély) iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással [17. § g) pont] kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges.
(2) A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható.
(3) A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható.
(4) A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.
(5) Kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem foglalkoztatható.
(6) A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására a 3. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint a 4-5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Szükséges továbbá az is, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás [17. § g) pont] és a külföldi személyes joga azonos legyen.

Keretengedélyen alapuló egyéni engedély

9. § (1) A keretengedély alapján a külföldi foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges.
(2) A keretengedély alapján benyújtott kérelem esetében a 3. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltétel fennállását, valamint a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá annak tartalmát kell vizsgálni.
(3) A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig ki kell adni.

Eljárási szabályok

10. § (1) A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél (a továbbiakban: kirendeltség) kell bejelenteni, illetőleg az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál (továbbiakban: munkaügyi központ) kell benyújtani, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség,
b) a külföldit a foglalkoztató több - különböző megye, illetőleg kirendeltség területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség
jár el.
(3) A 3. § (3) bekezdésének második mondatában meghatározott feltétel fennállásáról az illetékes munkaügyi központ megkeresésére az érintett munkaügyi központok nyilatkoznak.
11. § (1) Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be.
(2) Ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását kéri, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítás iránti kérelemként elbírálni, ha a kérelmét az engedély lejártát megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtja be.
(3) A kérelmet az 1-5. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
12. § (1) A kérelemhez - a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - csatolni kell:
a) a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint - ha azt idegen nyelven állították ki - annak hiteles magyar fordítását,
b) a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást - ha azt idegen nyelven állították ki -, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, továbbá
c) a 6. §-ában meghatározott esetben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat.
(2) Ha a szakképzettség, illetve végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e.
(3) A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást - így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését - kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.
13. § (1) A munkaügyi központ az engedélyt a foglalkoztatónak küldi meg.
(2) A csoportos keretengedély megadásáról - a határozat másolati példányának megküldésével - a munkaügyi központ értesíti a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát.
14. § (1) A foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz.
(2) A foglalkoztató - az (1) bekezdés szerinti - bejelentésének a külföldi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint az engedély számát kell tartalmaznia.
(3) A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.
(4) A foglalkoztatás megszűnése, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja.
(5) Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.
15. § (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelősége (továbbiakban: felügyelőség) felügyelője (továbbiakban: felügyelő) a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályok megtartása tekintetében hatósági ellenőrzést végez.
(2) Az ellenőrzés során a felügyelő az Flt. 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására jogosult.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott ügyekben a külföldi foglalkoztatásának helye szerinti felügyelőség felügyelője jár el.
16. § Ez a rendelet, illetve az e rendelet alapján kiadott munkavállalási engedély nem érinti a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéb feltételeket megállapító, valamint a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló, továbbá a külföldiekkel kötött vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos külkereskedelmi engedélyezésre vonatkozó, külön jogszabályban foglalt rendelkezések hatályát.
17. § E rendelet alkalmazásában
a) külföldi: aki nem magyar állampolgár;
b) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a külföldi természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a külföldi foglalkoztatására
ba) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá
bb) a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya (kirendelés) alapján
kerül sor;
c) foglalkoztató: az aki
ca) részére a külföldi foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,
cb) külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződést, és e magánjogi szerződés teljesítése érdekében, az azt kötő külföldi munkáltató kirendelése alapján a külföldit foglalkoztatja, továbbá
cc) a b) pontban meghatározott betanító képzést folytatja;
d) kiközvetíthető munkaerő: az a természetes személy, akinek az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt szempontokat figyelembe véve megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató a külföldit foglalkoztatni kívánja;
e) kulcsszemélyzet: a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás [17. § f) pont] által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a külön törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és
ea) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy
eb) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges,
feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás g) pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül;
f) külföldi érdekeltségű vállalkozás:
fa) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi vagy külföldi vállalkozás többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
fb) külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete,
fc) külföldi által, Magyarországon alapított - külön jogszabályban meghatározott - önálló vállalkozás, egyéni cég (ideértve az egészségügyi és szociális vállalkozást is);
g) külföldi vállalkozás: az olyan külföldi munkáltató [17. § i) pont], aki vállalkozási tevékenységet folytat, és külföldön céggel rendelkezik, illetve a gazdasági nyilvántartásban szerepel;
h) közeli hozzátartozó: a külföldi házastársa, gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is);
i) külföldi munkáltató: Magyarország államterületén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a külföldit munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a külföldi alkalmazásban állónak minősül;
j) országos átlagos személyi alapbér: a külföldi által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér - az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által meghatározott - országos átlaga.
18. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet, valamint az azt módosító 4/1995. (VIII. 4.) MüM rendelet, az 1/1996. (I. 9.) MüM rendelet, a 4/1998. (I. 28.) MüM rendelet, továbbá az 1/1999. (I. 29.) SzCsM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet szabályait a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépése a korábban kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.
(4) A korábbi jogszabályokban meghatározott mentesség alapján az e rendelet hatálybalépésekor engedély nélkül foglalkoztatott külföldi - az engedélymentes munkakörben és ugyanazon foglalkoztatónál - 2002. december 31-ig továbbra is engedély nélkül foglalkoztatható.
(5) A rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (továbbiakban: munkaügyi központ) központi szervezeti egysége rendbírság fizetésére kötelezi]
„b) az Flt. 58. § (5) bekezdése c) pontjában meghatározott munkaadót, ha az a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;”