9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni
a) az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
b) az egyházi jogi személy és az egyéb egyházi szervezet (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),
c) a természetes személyek, jogi személyek - ide nem értve az a)-b) pontokban megjelölt szervet -, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei (a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó)
által nyújtott szociális ellátás igénybevétele során.
(2) E rendelet alkalmazásában szociális ellátáson
a) az alapellátás keretében
aa) az étkeztetés (Szt. 62. §),
ab) a házi segítségnyújtás (Szt. 63. §),
ac) a családsegítés (Szt. 64-65. §);
b) a szakosított ellátás keretében
ba) a nappali ellátást nyújtó intézmény (Szt. 75-79/A. §),
bb) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (Szt. 80-85. §),
bc) a rehabilitációs intézmény (Szt. 72-74/A. §),
bd) a lakóotthon (Szt. 85/A. §),
be) az ápolást-gondozást nyújtó intézmény (Szt. 67-71/B. §),
bf) az egyéb speciális szociális intézmény
formájában biztosított személyes gondoskodást kell érteni.
(3) E rendeletet a falugondnoki szolgáltatás igénybevétele esetén akkor kell alkalmazni, ha a falugondnok alapellátás körébe tartozó szolgáltatást nyújt.

Tájékoztatási kötelezettség

2. § A lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat, a szociális intézményt fenntartó, valamint a megyei, fővárosi, egyházi módszertani intézmény a szociális ellátás igénybevételének feltételeiről, az eljárásról az ellátást igénybe vevőt tájékoztatni köteles.

A szociális ellátás iránti kérelem

3. § (1) A szociális ellátás igénybevétele - az Szt. 65. §-a (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott esetet kivéve - önkéntes.
(2) Az állami fenntartó által nyújtott szociális ellátást - a családsegítés, a nappali melegedő, a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása iránti igény kivételével - az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet kérelmezni. Ha az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, a kérelmet két példányban kell benyújtani.
(3) Az egyházi fenntartó, valamint a nem állami fenntartó által nyújtott szociális ellátás igénybevétele iránti kérelem legalább az 1. számú melléklet „A” fejezet szerinti adatokat tartalmazza.
(4) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevő és a családsegítő szolgálat kapcsolatfelvételének dokumentálása a külön jogszabályban meghatározott forgalmi naplóban történik.
(5) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást a külön jogszabályban meghatározott esetnaplóban kell dokumentálni. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalmát az ellátás igénybevételekor - az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva - írásban kell rögzíteni.

Az előgondozás

4. § (1) Az előgondozás keretében a szociális intézményi elhelyezést megelőzően az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre.
(2) Előgondozást kell végezni - az e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve - valamennyi ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs, lakóotthoni, továbbá egyéb speciális szociális intézményi elhelyezés előtt.
(3) Egyszerűsített előgondozást kell végezni
a) a házi segítségnyújtást megelőzően,
b) a nappali ellátást megelőzően, ide nem értve a nappali melegedőben történő ellátást,
c) a harminc napot meghaladó átmeneti intézményi ellátást megelőzően, ide nem értve a hajléktalanok éjjeli menedékhelyén és átmeneti szállásán történő elhelyezést.
(4) Az országos ellátási területtel működő állami, egyházi fenntartású intézmény vezetője az előgondozást indokolt esetben a megyei, fővárosi, egyházi módszertani intézmény bevonásával végzi.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában különösen akkor indokolt a megyei, fővárosi, egyházi módszertani intézmény közreműködése az előgondozás elvégzésében, ha az ellátást igénybe vevő lakóhelye és az intézmény székhelye, telephelye közötti távolság a száz kilométert meghaladja, valamint ha az ellátást igénybe vevő sürgős elhelyezésre szorul.
5. § (1) Intézményi elhelyezés esetén az előgondozás célja
a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása,
b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében,
c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra,
d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben,
e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása.
(2) Az előgondozás két szakaszból áll. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatokat látja el. Az előgondozás I. szakaszában tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. Az előgondozás II. szakaszában az előgondozást végző személy az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott feladatokat látja el.
6. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg, az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezésre irányuló kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti.
(2) Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy
a) kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa - amennyiben erre mód van - előzetesen vizsgálja meg az elhelyezést igénybe vevőt, és/vagy
b) az intézményvezető kezdeményezi az 1. számú melléklet „B” fejezetében foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.
(3) Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően legfeljebb tíz nappal korábban végzi el, egyben kitölti a 3. számú melléklet szerinti adatlapot.
(4) Szociális intézményi áthelyezés, valamint egészségügyi, gyermekvédelmi és más egyéb intézményből történő átkerülés esetén az előgondozást végző személynek csak az előgondozás II. szakaszában meghatározott feladatokat kell ellátnia.
7. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az elhelyezésre irányuló kérelem egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az intézményvezető részére.
(2) A kérelem megérkezését követően az előgondozást végző személy a 6. § (1)-(2) bekezdése szerint jár el. Az előgondozás I. szakaszának eredményéről az intézményvezető a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlap megküldésével értesíti a beutalást végző önkormányzatot.
(3) Az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően az előgondozást végző személy az előgondozás II. szakaszának feladatait a 6. § (3) bekezdésében foglaltak szerint látja el.
8. § Egyházi vagy nem állami fenntartású intézményi elhelyezési igény esetén az előgondozás I. szakaszát a 6. § (1)-(2) bekezdésében, az előgondozás II. szakaszát a 6. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.
9. § (1) Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot
a) az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel,
b) az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett,
c) az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából,
d) a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett,
e) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival.
(2) Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához.
10. § Az állami fenntartású intézménynél a soron kívüli elhelyezési igény esetén az előgondozást végző személy a kérelem benyújtásától, a beutaló határozat megérkezésétől számított öt munkanapon belül végzi el az előgondozást. Ilyen esetben az előgondozás 6. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladatai egyazon alkalommal is teljesíthetőek.
11. § Egyszerűsített előgondozás esetén az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, valamint mérlegeli azt, hogy az intézmény szolgáltatása megfelel-e az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek. Egyszerűsített előgondozás során az előgondozást végző személy a 4. számú melléklet szerinti adatlapot tölti ki.

Az intézményi elhelyezés

12. § (1) Az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az 5. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza.
(2) Ha az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése, illetőleg az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás alapozza meg, az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról.
(3) Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat, és a beérkezés sorrendjében gondoskodik a jogosultak elhelyezéséről.
13. § (1) Az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét. Az értesítés tartalmazza:
a) az előgondozás II. szakaszának időpontját,
b) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját,
c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez mellékelni kell a megállapodás tervezetét, valamint az intézmény házirendjét.
(3) Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint.
14. § (1) Az intézményvezető szükség esetén segítséget nyújt az intézménybe történő beköltözés megszervezésében, gondoskodik az elhelyezésről.
(2) Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában - a családsegítő szolgáltatás, a nappali melegedő, a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása igénybevétele kivételével - az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. Az Szt. 94/B. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a megállapodás tartalmazza:
a) az ellátás igénybevételének kezdő időpontját, határozott időtartamú elhelyezés esetén záró időpontját,
b) a megállapodás módosításának szabályait,
c) az intézményi jogviszony megszűnésének módjait,
d) a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálási módját.
(3) Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevőt. Az intézményvezető szükség esetén intézkedik a külön jogszabály szerinti ápolási, gondozási feladatok ellátásáról.
(4) A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik. Az ellátást igénybe vevő a vitatott intézményvezetői intézkedéssel szemben a fenntartóhoz fordulhat.

A soron kívüli elhelyezés szabályai

15. § (1) Állami fenntartású intézmény esetén a soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
d) kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
(2) A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.
16. § (1) Ha valamennyi soron kívüli - kérelmen vagy beutaló határozaton alapuló - elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd ezt követően az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének (a továbbiakban: bizottság) bevonásával dönt a jogosultak elhelyezésének sorrendjéről. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó adatokat az 5. számú melléklet szerinti nyilvántartás tartalmazza.
(2) Az elhelyezési sorrend megállapítása a bizottság tagjainak együttes jelenlétében történik. A soron kívüli elhelyezés sorrendje a bizottság közreműködésével és csak akkor változtatható meg, ha új soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény érkezik.
(3) Ha az új soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény alapján az igénybe vevő azonnali elhelyezéséről kell gondoskodni, a bizottság véleménye távközlési eszköz útján is beszerezhető. Ilyen esetben az intézményvezető írásban feljegyzi a megbeszélés eredményét, amelyet később a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.
(4) Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott.

A lakóotthoni ellátás igénybevétele

17. § (1) A lakóotthoni ellátást igénybe vevő a kérelem, indítvány benyújtását követően az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy által megjelölt időponttól legfeljebb harminc napot az intézményben tölthet a lakóotthonban élők és a lakóotthoni életkörülmények megismerése céljából.
(2) Az intézményvezető, illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy a lakóotthoni ellátás iránti igény teljesítéséről az igénybe vevő háziorvosa (kezelő orvosa) véleményének figyelembevételével dönt.

Az alapellátás, valamint a falugondnoki szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályok

18. § (1) Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás igénylése során az intézményvezető a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kiállításával értesíti az igénybe vevőt az ellátás biztosításáról.
(2) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó házi segítségnyújtás igénybevétele esetén az egyszerűsített előgondozást a falugondnok végzi.
(3) Ha a települési önkormányzat az alapellátás körébe tartozó szolgáltatást nem intézményi keretben biztosítja, az ellátás igénybevételéről a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. A települési önkormányzat az ellátás biztosításáról a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kiállításával értesíti az igénybe vevőt. Ilyen esetben a házi segítségnyújtás igénybevételénél az egyszerűsített előgondozás feladatait az ellátást végző személy végzi.

A Szociális és Családügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmények igénybevételére vonatkozó szabályok

19. § (1) A Szociálpolitikai Fejlesztési Központ által működtetett
a) Időskorúak Ápoló-Gondozó Otthona - országos illetékességgel - ellátást nyújt az egészségügyi és szociális ágazat nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően foglalkoztatott dolgozója, annak házastársa, valamint szülei részére, valamint
b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása biztosítja a krízishelyzetbe került hajléktalan személy nappali, átmeneti és rehabilitációs intézményi ellátását.
(2) A Mozgássérültek Állami Intézete - országos illetékességgel - ellátást nyújt azon mozgássérült és egészségkárosodott személynek, akinek oktatása, szakmai képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.
(3) A Vakok Állami Intézete biztosítja
a) országos illetékességgel
aa) azon nem tanköteles korú látássérült személy oktatását, képzését és rehabilitációs célú foglalkoztatását, akinek képzése csak intézményi keretek között lehetséges,
ab) az ápolásra szoruló, idős látássérült személy ellátását,
ac) a látását felnőtt korban elveszítő személy ellátását, valamint elemi rehabilitációját,
ad) a látássérült személy lakóotthoni ellátását;
b) fővárosi illetékességgel
ba) a látássérült személy nappali intézményi ellátását,
bb) a családsegítést.
(4) A Reménysugár Habilitációs Intézet - országos illetékességgel - azon súlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült személy ellátását biztosítja, aki intézményi ápolásra, gondozásra és fejlesztő foglalkoztatásra szorul.
(5) Az Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete - országos illetékességgel - a felnőtt értelmi fogyatékos személy ellátását, habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatását biztosítja.
20. § (1) A szociális ellátás iránti kérelmet a Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott intézmény esetén az intézményvezetőhöz kell benyújtani.
(2) A Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott intézményi elhelyezés esetén, ha az igénybevételre pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatot követően kerül sor, előgondozást nem szükséges végezni. Ilyen esetben az intézmény az ellátást igénybe vevő körülményeinek megismerése céljából a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét keresheti meg. Egyébként az előgondozásra e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A rehabilitációs célú foglalkoztatás, képzés befejezését követően, ha a rehabilitáció eredménytelen, az intézményvezető más ellátási forma biztosítását kezdeményezi az ellátást igénybe vevőnek a rehabilitációs intézményi elhelyezést megelőző lakóhelye szerinti megyei, fővárosi önkormányzatnál.

A szociális ellátások igényléshez szükséges szakvélemények

21. § (1) Az értelmi fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, valamint a szenvedélybetegek nappali intézményébe történő felvétel iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.
(2) A tanköteles korú gyermek értelmi fogyatékosok otthonába történő elhelyezése iránti kérelem esetén a kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság [1993. évi LXXIX. tv. 30. § (3) bek.] szakvéleményét.
(3) A lakóotthoni ellátás igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékos személy, illetve a pszichiátriai beteg személy kezelőorvosának vagy szakorvosának a szakvéleményét. A szakvéleménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatokon túl tartalmaznia kell azt is, hogy
a) az igénybe vevő számára megfelel-e a lakóotthoni környezet, különös tekintettel életvitelére, szokásaira, önellátásának mértékére,
b) az igénybe vevő képes-e a lakóotthonban élő más személyekkel kapcsolatot kialakítani, elfogadni az együttélésre vonatkozó szabályokat.
22. § (1) Ha az elhelyezést a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe kérik, az Szt. 112. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti szakvéleményt a szociális intézmények mellett működő pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatot végző csoport adja ki.
(2) A másodfokú eljárás során az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemények felülvizsgálatát
a) mozgássérültek rehabilitációs intézményébe, valamint mozgássérültek és értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történő elhelyezéshez a Mozgássérültek Állami Intézetétől,
b) a látássérültek rehabilitációs intézményébe, valamint a látássérültek és értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történő elhelyezéshez a Vakok Állami Intézetétől,
c) az értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézményébe történő elhelyezéshez az Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézetétől
kell kérni.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésekor a beutaló határozaton alapuló soron kívüli elhelyezésre váró igénybe vevők elhelyezésének sorrendjét a rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül kell megállapítani.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott és a hatálybalépéskor még nem teljesített igények vonatkozásában az előgondozást a rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell elvégezni.
(4) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott szociális intézmények 2001. január 1. napjáig nem kötelesek alkalmazni e rendelet előgondozásra vonatkozó szabályait.