106/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet

a soron kívüli gazdasági kamarai választások lebonyolításának szabályairól

A Kormány a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 40. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya a soron kívüli gazdasági kamarai választások során a gazdasági kamarák küldötteinek, tisztségviselőinek, testületi szervei tagjainak, elnökeinek és alelnökeinek megválasztására és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokra terjed ki.

Általános rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) soron kívüli gazdasági kamarai választás: a gazdasági kamaráknál a Tv. 40. §-ának (2) bekezdése szerint - a Tv. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével -, az önkéntes gazdasági kamarai tagság alapján 2000. október 31. napjáig megtartandó tisztújító választás;
b) választási névjegyzék: a Tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekről összeállított és vezetett, a Tv. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartás;
c) tagjegyzék: az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba 2000. június 30. napjáig felvételüket kérő gazdálkodó szervezetek jegyzéke, amely a Tv. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza;
d) a választási névjegyzék és a tagjegyzék közszemlére tétele: a Tv. 32. §-ában meghatározott eljárás;
e) jelölt: az a természetes személy, aki a Tv. 27. §-ában foglalt követelményeknek és összeférhetetlenségi szabályoknak és e rendelet rendelkezéseinek megfelel.
3. § A soron kívüli gazdasági kamarai választások lebonyolításának elősegítése érdekében a területi gazdasági kamarák választási, mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságot, továbbá tagozati és kamarai jelölőbizottságokat hoznak létre. A kereskedelmi és iparkamarák, illetve az agrárkamarák tekintetében a bizottságokat külön-külön kell létrehozni azzal, hogy a bizottságok kötelesek egymással együttműködni.
4. § (1) A választási bizottság feladata
a) a területi gazdasági kamara választási névjegyzékének és tagjegyzékének összeállítása, vezetése;
b) a választási névjegyzék és a tagjegyzék 2000. július 30. napjáig történő megküldése a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat részére, továbbá a közszemlére tétel időpontjáról és időtartamáról a gazdálkodó szervezetek helyben szokásos módon történő tájékoztatása;
c) a területi gazdasági kamara alapszabályában meghatározott testületi szerv döntését követően a gazdálkodó szervezetek választási névjegyzékkel vagy tagjegyzékkel kapcsolatos kifogásainak a nyilvántartásokon történő átvezetése, megalapozatlan kifogás esetén a megyeszékhelyen működő helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz történő áttétele;
d) a tagozatok és az egyes osztályok gazdasági súlyára vonatkozó számítási mód kidolgozása;
e) a jelöltállítás határnapját követően a tagozatok és az egyes osztályok gazdasági súlyához igazodó kamarai küldöttek és testületi szervek tagjai számának - a Tv. 30. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével történő - megállapítása;
f) a soron kívüli gazdasági kamarai választások időpontjának és helyének meghatározása a Tv.-ben és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével;
g) a soron kívüli gazdasági kamarai választások lebonyolításának megszervezése, ennek keretében a választáshoz szükséges technikai feltételek, így különösen a szavazóhelyiségek, szavazólapok, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara esetében a jelölt ajánlási ívek biztosítása, valamint a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter értesítése a tisztújító küldöttgyűlés megtartásának helyéről és időpontjáról;
h) a soron kívüli küldöttválasztásokat követően beszámoló készítése a tisztújító küldöttgyűlés, a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter részére;
i) a tisztújító küldöttgyűlés előkészítése;
j) a kereskedelmi és iparkamaráknál az országos választási bizottságba egy-egy tag delegálása.
(2) A választási bizottság tagjai a kereskedelmi és iparkamarákban a tagozatok által delegált 3-3 tag. A delegálási jog a tagozatokat külön-külön illeti meg. A választási bizottságnak nem lehet tagja, aki az e rendeletben meghatározott más bizottság tagja.
(3) A választási bizottság alakuló ülését a rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon túl, de 15 napon belüli időpontra a területi gazdasági kamara elnöke hívja össze. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak.
(4) Az alakuló ülés és a választási bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés és a választási bizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
(5) A választási bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a kamarai kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter vagy annak képviselője.
5. § (1) Az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata a választási bizottság megkeresésére az igény bejelentésétől számított három munkanapon belül köteles a cégbíróságról, a cégeljárásról és a cégnyilvánosságról szóló 1997. évi CXLV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint megadni a választási bizottság feladatai ellátásához szükséges alábbi adatokat:
A gazdálkodó szervezet
a) neve, székhelye;
b) cégjegyzék száma;
c) tevékenysége;
d) nevében cégjegyzésre jogosult személy(ek) neve.
(2) Az egyes kamarai osztályok, illetve tagozatok gazdasági súlyát és az ehhez igazodó küldöttek számát a választási bizottság az osztály, illetve tagozat taglétszámának vagy éves nettó árbevételének alapulvételével, valamint ezek kombinációjával is megállapíthatja. Egy területi gazdasági kamarán belül azonban csak egy számítási mód alkalmazható, és a küldöttek számának meghatározásánál tekintettel kell lenni a Tv. 30. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is.
(3) A választási bizottság legalább egy megyei napilapban, a fővárosban legalább egy országos napilapban, legalább három alkalommal és a helyben szokásos módon tájékoztatja a gazdálkodó szervezeteket a soron kívüli gazdasági kamarai választások, a jelöltállítás, a szavazás, valamint a választási névjegyzék és a tagjegyzék közszemlére tételének, továbbá az ezekkel kapcsolatos kifogások megtételének helyéről és időtartamáról.
6. § (1) A tagozati jelölőbizottság feladata
a) a területi gazdasági kamara osztályok szerinti jelölőgyűléseinek összehívása;
b) a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara esetében az írásos jelölési ívek összegyűjtése, a jelölő gazdálkodó szervezetek jelölési jogosultságának a választási névjegyzékből történő ellenőrzése és a jelölés szabályszerűségének biztosítása;
c) a területi gazdasági kamarai jelöltek tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatainak beszerzése és nyilvántartása;
d) a jelöltek listájának továbbítása a kamarai jelölőbizottsághoz.
(2) A tagozati jelölőbizottság alakuló ülését - tagozatonként - a rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon túl, de 15 napon belüli időpontra a területi gazdasági kamara elnöke hívja össze. A bizottság a tagozatban működő osztályok számával megegyező számú tagból áll azzal, hogy minden osztály egy-egy főt delegálhat. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. A tagozati jelölőbizottságnak nem lehet tagja, aki az e rendeletben meghatározott más bizottság tagja. A tagozati jelölőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a kamarai kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter vagy annak képviselője. A tagozati jelölőbizottság egy vagy több tagját az osztályonként tartandó jelölőgyűléseken a jelölőbizottság teljes jogkörrel való képviseletére feljogosíthatja.
(3) Az alakuló ülés és a tagozati jelölőbizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés és a tagozati jelölőbizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
(4) Területi gazdasági kamarai küldött, testületi szerv tagja, elnök, alelnök és kamarai tisztségviselő jelölésére az osztályok szerinti jelölőgyűléseken kerülhet sor. Az osztályok szerinti jelölőgyűléseket 2000. szeptember 6. napjáig kell megtartani. E határidőt követően jelölt állítására nincs lehetőség. Egy gazdálkodó szervezet küldöttnek, testületi szerv tagjának, elnöknek, alelnöknek és tisztségviselőnek minden tisztségre csak egy jelöltet állíthat. A tagozati jelölő bizottság az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően állított jelölteket köteles a jelöltek listájára a (7) bekezdés b)-c) pontjában foglalt adatok és a jelölt által betölteni kívánt tisztség feltüntetésével felvenni, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városok esetében az írásos jelölési íveket összesíteni, és az ezekkel összefüggő tényeket és adatokat jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) Tagozatonként az osztályok szerinti jelölőgyűlések összehívására, ülésének lebonyolítására a területi gazdasági kamara alapszabályában az osztályülésekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelölőgyűlés elnöke az osztálynak a jelölőbizottságba delegált tagja és a jelölőgyűlés összehívásáról legkésőbb a gyűlést megelőző 8 nappal az osztály tagjait az 5. § (3) bekezdése szerinti módon tájékoztatni kell.
(6) A jelölőgyűlés határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza. A gazdálkodó szervezet képviselőjének jelöltként történő megválasztásához a jelenlévők több mint felének támogató szavazata szükséges. A jelölőgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni.
(7) A jelölőgyűlésen vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a jelölőgyűlés helyét és időpontját;
b) a jelölt nevét;
c) a jelölt tagozat, osztály, illetve betöltendő tisztség szerinti besorolását;
d) a jelöltre leadott szavazatok számát;
e) annak a gazdálkodó szervezetnek a megnevezését, amelynek a jelölt tagja (részvényese), vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja;
f) a jegyzőkönyvet vezető, illetve hitelesítő személy nevét és aláírását;
g) minden további, a jelöltállítással összefüggő lényeges tényt vagy körülményt.
7. § (1) A kamarai jelölőbizottság feladata tagozatok és osztályok szerinti részletezettséggel a küldöttnek, testületi szerv tagjának, elnöknek, alelnöknek és tisztségviselőnek jelölt személyekről 2000. szeptember 15. napjáig a szavazólapok összeállítása.
(2) A kamarai jelölőbizottság alakuló ülését a területi gazdasági kamara elnöke hívja össze. A bizottság tagjai a kereskedelmi és iparkamarákban a tagozatok által delegált 3-3 tag. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. A kamarai jelölőbizottságnak nem lehet tagja, aki az e rendeletben meghatározott más bizottság tagja. A kamarai jelölőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a kamarai kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter vagy annak képviselője.
(3) Az alakuló ülés és a kamarai jelölőbizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés és a kamarai jelölőbizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
8. § (1) A mandátumvizsgáló bizottság feladata
a) a küldött, a testületi szerv tagja, az elnök és az alelnök megválasztása esetén a választás szabályszerűségének és a megszerzett mandátum tényének - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével történő - igazolása és a területi gazdasági kamara tisztújító küldöttgyűlésére érvényes mandátumot szerzett küldöttek listájának megküldése a választási bizottság elnökének;
b) a választással kapcsolatos óvások és kifogások kivizsgálása és döntési javaslat megtétele mellett azoknak a tisztújító küldöttgyűlés elé terjesztése.
(2) A mandátumvizsgáló bizottság tagjai a kereskedelmi és iparkamarákban a tagozatok által delegált 3-3 tag. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. A mandátumvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja, aki az e rendeletben meghatározott más bizottság tagja. A bizottság alakuló ülését a területi gazdasági kamara elnöke hívja össze a soron kívüli gazdasági kamarai választások időpontját megelőzően legalább 15 nappal. A mandátumvizsgáló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az alakuló ülés és a mandátumvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés és a mandátumvizsgáló bizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
9. § (1) A szavazatszámláló bizottság feladata
a) a szavazást megelőzően a Tv.-ben és e rendeletben foglaltak alapján a gazdálkodó szervezetek választási jogosultságának ellenőrzése;
b) a leadott szavazatok érvényességének megállapítása;
c) a szavazólapok összeszámlálása, jegyzőkönyvben történő dokumentálása és a választás napját követő negyedik év végéig történő megőrzése céljából a tisztújító küldöttgyűlésen megválasztott területi gazdasági kamarai elnök részére történő átadása;
d) a szavazás eredményét dokumentáló jegyzőkönyv egy példányának ellenőrzés céljából történő megküldése a mandátumvizsgáló bizottságnak.
(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai a kereskedelmi és iparkamarákban a tagozatok által delegált 3-3 tag. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. A szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja, aki az e rendeletben meghatározott más bizottság tagja. A szavazatszámláló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) A szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a soron kívüli gazdasági kamarai választások időpontját megelőzően legalább 15 nappal a területi gazdasági kamara elnöke hívja össze.
(4) Az alakuló ülés és a szavazatszámláló bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés és a szavazatszámláló bizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
(5) A szavazás eredményét dokumentáló, két példányban készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a szavazás helyét és idejét;
b) a szavazóurnák felbontásának időpontját, a szavazatszámlálás kezdetét és befejezését;
c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az egyes küldöttekre, testületi szervek tagjaira, kamarai tisztségviselőkre leadott szavazatok számát;
d) a mandátumot szerzett jelöltek tagozat, osztály, illetve tisztség szerinti felsorolását;
e) a választással kapcsolatos óvásokat és kifogásokat;
f) a jegyzőkönyvet vezető, illetve hitelesítő személy nevét és aláírását;
g) a választási dokumentáció őrzésének helyét;
h) minden további a választási eredmény megállapításával összefüggő lényeges tényt vagy körülményt.
10. § (1) A területi gazdasági kamaráknál a küldöttválasztásokat - a választási bizottság döntésének megfelelően - 2000. szeptember 16. és szeptember 30. napja közötti időszakban kell megtartani.
(2) A soron kívüli területi gazdasági kamarai választásokon csak az a gazdálkodó szervezet választhat, amely a közszemlére tett választási névjegyzékben szerepel. Küldöttnek, testületi szerv tagjának, elnöknek, alelnöknek és kamarai tisztségviselőnek csak az választható, aki a tagjegyzékbe felvételét kérte, a jelöltek listájára a 6. § (4) bekezdés szerinti határidőig felvették és az adott tisztség vonatkozásában megfelel a Tv. 27. §-ában foglalt feltételeknek.
(3) A soron kívüli területi gazdasági kamarai választásokon minden, a közszemlére tett választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetet egy szavazat illet meg, amely kizárólag a választási névjegyzékben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy útján gyakorolható.
(4) A választás a területi gazdasági kamarák által választásra kijelölt helyiségben elhelyezett, a választás titkosságát biztosító szavazófülkében történhet. A küldöttek választása a jelölő bizottság által összeállított szavazólapok alapján tagozatonként és osztályonként külön-külön listáról történik.
(5) A küldöttek választása urnás szavazás útján történik úgy, hogy a kiadható mandátumok számát tagozatonként és osztályonként figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérő jelöltek lesznek a küldöttek. Ha a kiadható mandátumokra több jelölt azonos számú szavazatot szerez és ezáltal a mandátumot szerző jelöltek listája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az azonos számú szavazatot szerzett jelöltek közül a mandátumot betöltő személyt a küldöttgyűlés sorsolással választja ki. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(6) A szavazólapnak tartalmaznia kell
a) a választás helyét és időpontját;
b) a tagozat és az osztály megnevezését;
c) a jelölt nevét;
d) annak a gazdálkodó szervezetnek a megnevezését, amelynek a jelölt tagja (részvényese), vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja;
e) a megválasztható jelöltek számát;
f) a szavazat jelzésének módját;
g) arra való figyelmeztetést, hogy a megengedettnél több jelöltre történő szavazat leadása esetén a szavazólap érvénytelenné válik.
11. § (1) A megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban történő kamarai választások megszervezéséről és lebonyolításáról a Tv.-ben és az e rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével a megyei gazdasági kamarák bizottságai gondoskodnak. Ennek keretében a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek vonatkozásában ellátják az e rendeletben meghatározott feladatokat.
(2) A megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek választási névjegyzékét és tagjegyzékét elkülönítetten kell összeállítani és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú város polgármesteri hivatalának is meg kell küldeni, ahol közszemlére kell tenni.
(3) A megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek - a tagozat és az osztály megjelölésének mellőzésével - kizárólag írásos jelölési íven állíthatnak jelölteket.
(4) A megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara esetében küldött, testületi szerv tagja, elnök, alelnök és kamarai tisztségviselő jelölésére a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által cégszerűen aláírt jelölési íven kerülhet sor. Az írásos jelölési íveket 2000. szeptember 6. napjáig kell a tagozati jelölő bizottság részére eljuttatni. E határidőt követően jelölt állítására nincs lehetőség.
(5) Az írásos jelöltajánlási ívnek tartalmaznia kell
a) a jelölt nevét;
b) annak a tisztségnek a megnevezését, amelyre a jelölés irányul;
c) annak a gazdálkodó szervezetnek a megnevezését, amelynek a jelölt tagja (részvényese), vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja;
d) a jelölő gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét és cégszerű aláírását.
(6) A megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamarai választásokon - az elkülönítetten összeállított választási névjegyzék és tagjegyzék alapján - kizárólag a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú város közigazgatási területén székhellyel rendelkező, a közszemlére tett választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek szavazhatnak.
(7) A megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban történő kamarai választások megszervezése és lebonyolítása során az (1)-(6) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
12. § (1) A területi gazdasági kamarák küldötteinek megválasztását követően, legkésőbb 2000. október 15. napjáig tisztújító küldöttgyűlést, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara esetén alakuló küldöttgyűlést (a továbbiakban együtt: tisztújító küldöttgyűlés) kell tartani. A tisztújító küldöttgyűlést a választási bizottság elnöke hívja össze.
(2) A tisztújító küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott küldöttek több mint fele jelen van. A tisztújító küldöttgyűlés a határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden küldöttet egy szavazat illet meg.
(3) A tisztújító küldöttgyűlés lebonyolítására a területi gazdasági kamara alapszabályában a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel.
(4) A tisztújító küldöttgyűlés - a jelölőbizottság által összeállított szavazólapok alapján, a választási bizottság által meghatározott, a testületi szervek tagjainak számát figyelembe véve - a Tv. rendelkezéseivel összhangban határozattal dönt
a) a tisztújító küldöttgyűlés levezető elnökének személyéről;
b) megyeszékhelyen kívüli megyei jogú város esetén a kamara megalakulásáról;
c) egy-egy tag delegálásáról az országos jelölő-, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságba;
d) a mandátumvizsgáló bizottság döntési javaslata alapján a választással kapcsolatos óvásokról és kifogásokról;
e) a területi gazdasági kamara elnökének, alelnökeinek, elnökségének, ellenőrző, valamint etikai bizottságának megválasztásáról;
f) a küldöttek megválasztásáról az országos kamara tisztújító küldöttgyűlésére;
g) a bizottságok előterjesztései alapján a választási, jelölő-, mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság tevékenységének értékeléséről;
h) a Tv. 44. §-ának (3) bekezdése szerint a területi gazdasági kamara alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait előkészítő bizottság tagjainak kijelöléséről.
(5) A (4) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt személyek választása a jelölőbizottság által összeállított szavazólapok alapján, külön-külön listáról, nyílt szavazás útján történik úgy, hogy a kiadható mandátumok számát figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérő jelöltek lesznek a testületi szervek tagjai. A nyílt szavazás lebonyolítási módját a tisztújító küldöttgyűlés határozza meg. A tisztújító küldöttgyűlés határozatával a nyílt szavazás helyett a titkos, urnás szavazást is választhatja. Ha a kiadható mandátumokra több jelölt azonos számú szavazatot szerez és ezáltal a mandátumot szerző jelöltek listája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az azonos számú szavazatot szerzett jelöltek közül a mandátumot szerző személyt megismételt szavazással kell kiválasztani. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(6) A tisztújító küldöttgyűlés napját követő 8 napon belül az etikai és az ellenőrző bizottság tagjai közül megválasztja a bizottság elnökét.
(7) A választási, a jelölő-, a mandátumvizsgáló és a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, illetve tagjainak megbízatása azon a napon szűnik meg, amikor a küldöttgyűlés a bizottság tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.
13. § (1) Az országos gazdasági kamara tisztségviselőinek, testületi szervei tagjainak, elnökeinek és alelnökeinek tisztújító választása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrárkamara országos választási, jelölő-, mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottságokat kamaránként külön-külön kell létrehozni azzal, hogy a bizottságok kötelesek egymással együttműködni.
(2) Az országos választási bizottság feladata
a) az országos gazdasági kamarai választások időpontjának és helyének meghatározása a Tv.-ben és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével;
b) az országos gazdasági kamarai választások lebonyolításának megszervezése, ennek keretében a választáshoz szükséges technikai feltételek, így különösen a szavazóhelyiségek, szavazólapok biztosítása, valamint a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter értesítése a tisztújító küldöttgyűlés megtartásának helyéről és időpontjáról;
c) az országos gazdasági kamarai küldöttválasztásokat követően beszámoló készítése a tisztújító küldöttgyűlés, a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter részére;
d) a tisztújító küldöttgyűlés előkészítése;
e) az országos gazdasági kamarai küldöttek és testületi szervek tagjai számának meghatározása és legkésőbb a területi tisztújító küldöttgyűlés időpontjáig az országos küldöttek számának megküldése a területi választási bizottságnak.
(3) Az országos választási bizottság tagja a területi gazdasági kamarai választási bizottságok által delegált egy-egy tag.
(4) Az országos választási bizottság alakuló ülését a rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon túl, de 15 napon belüli időpontra az országos gazdasági kamara elnöke hívja össze. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak.
(5) Az alakuló ülés és az országos választási bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés és az országos választási bizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
(6) Az országos választási bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter vagy annak képviselője.
14. § (1) Az országos jelölőbizottság feladata
a) az országos kamarai testületi szervek tagjai, az elnök, az alelnök és a tisztségviselők jelölése, amelynek határnapja az országos tisztújító küldöttgyűlés napját megelőző 3. nap;
b) az országos kamarai testületi szerv tagjának, elnöknek, alelnöknek és tisztségviselőnek jelölt személyekről az országos tisztújító küldöttgyűlés napjáig a szavazólapok összeállítása;
c) az országos gazdasági kamarai jelöltekre vonatkozó jelöltek tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatainak beszerzése és nyilvántartása.
(2) Az országos jelölőbizottság alakuló ülését legkésőbb 2000. október 18. napjáig az országos gazdasági kamara elnöke hívja össze. A bizottság a területi gazdasági kamarák számával megegyező számú tagból áll azzal, hogy minden területi gazdasági kamara tisztújító küldöttgyűlése egy-egy főt delegálhat. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. Az országos jelölőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az alakuló ülés és az országos jelölőbizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés az országos jelölőbizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
(4) Az országos kamarai testületi szervek tagjai, az elnök, az alelnök és a tisztségviselők személyére vonatkozó jelöléseket a területi gazdasági kamarák a jelölőbizottságba delegált tagjaik útján juttatják el az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidőig az országos jelölőbizottság elnökének. A jelölésnek tartalmaznia kell
a) a jelölt nevét;
b) a jelölt területi gazdasági kamara, tagozat, osztály, illetve betöltendő tisztség szerint besorolását;
c) annak a gazdálkodó szervezetnek a megnevezését, amelynek a jelölt tagja (részvényese), vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja.
(5) Az országos jelölőbizottság a jelöltek személyéről - az országos tisztújító küldöttgyűlés napját megelőzően - határozattal dönt. Az országos jelöltek listájára az a jelölt vehető fel, aki a bizottság egynegyedének támogató szavazatát megszerezte. A bizottság elnöke az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően állított jelölteket köteles a jelöltek listájára a (4) bekezdés szerinti adatok feltüntetésével felvenni. A bizottságnak a jelöltek személyéről döntő ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek az ülés helyét és időpontját, továbbá a (4) bekezdésben és a 6. § (7) bekezdésének d), f) és g) pontjaiban foglalt adatokat kell tartalmaznia.
15. § (1) Az országos mandátumvizsgáló bizottság feladata
a) a testületi szerv tagja, az elnök, alelnök és a kamarai tisztségviselő megválasztása esetén a választás szabályszerűségének és a megszerzett mandátum tényének - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével történő - igazolása;
b) a választással kapcsolatos óvások és kifogások kivizsgálása és döntési javaslat megtétele mellett azoknak a tisztújító küldöttgyűlés elé terjesztése.
(2) Az országos mandátumvizsgáló bizottság alakuló ülését legkésőbb 2000. október 18. napjáig az országos gazdasági kamara elnöke hívja össze. A bizottság a területi gazdasági kamarák számával megegyező számú tagból áll azzal, hogy minden területi gazdasági kamara tisztújító küldöttgyűlése egy-egy főt delegálhat. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. Az országos mandátumvizsgáló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az alakuló ülés és az országos mandátumvizsgáló bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés az országos mandátumvizsgáló bizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
16. § (1) Az országos szavazatszámláló bizottság feladata
a) a leadott szavazatok érvényességének megállapítása;
b) a szavazólapok összeszámlálása, jegyzőkönyvben történő dokumentálása és a választás napját követő negyedik év végéig történő megőrzése céljából a tisztújító küldöttgyűlésen megválasztott országos gazdasági kamarai elnök részére történő átadása.
(2) Az országos szavazatszámláló bizottság alakuló ülését 2000. október 18. napjáig az országos gazdasági kamara elnöke hívja össze. A bizottság a területi gazdasági kamarák számával megegyező számú tagból áll azzal, hogy minden területi gazdasági kamara tisztújító küldöttgyűlése egy-egy főt delegálhat. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének szavazatával bizottsági elnököt választanak. Az országos szavazatszámláló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az alakuló ülés és az országos szavazatszámláló bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az alakuló ülés az országos szavazatszámláló bizottság határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden bizottsági tagot egy szavazat illet meg.
17. § (1) Az országos gazdasági kamara tisztújító küldöttgyűlését 2000. október 31. napjáig tartja meg, amelyet az országos kamara elnöke hív össze.
(2) A tisztújító küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a delegált küldöttek több mint fele jelen van. A tisztújító küldöttgyűlés a határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy minden küldöttet egy szavazat illet meg.
(3) A tisztújító küldöttgyűlés lebonyolítására az országos gazdasági kamara alapszabályában a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel.
(4) A tisztújító küldöttgyűlés a Tv. rendelkezéseivel összhangban határozattal dönt
a) a tisztújító küldöttgyűlés levezető elnökének személyéről;
b) az országos gazdasági kamara elnökének, alelnökének, elnökségének, ellenőrző, valamint etikai bizottságának megválasztásáról;
c) a mandátumvizsgáló bizottság döntési javaslata alapján a választással kapcsolatos óvásokról és kifogásokról;
d) a bizottságok előterjesztései alapján az országos választási, jelölő, mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság tevékenységének értékeléséről;
e) a Tv. 44. §-ának (4) bekezdése szerint az országos gazdasági kamara alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait előkészítő bizottság tagjainak kijelöléséről.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt személyek választása az országos jelölőbizottság által összeállított szavazólapok alapján, külön-külön listáról, nyílt szavazás útján történik úgy, hogy a kiadható mandátumok számát figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérő jelöltek lesznek a testületi szervek tagjai. A nyílt szavazás lebonyolítási módját a tisztújító küldöttgyűlés határozza meg. A tisztújító küldöttgyűlés határozatával a nyílt szavazás helyett a titkos, urnás szavazást is választhatja. Ha a kiadható mandátumokra több jelölt azonos számú szavazatot szerez és ezáltal a mandátumot szerző jelöltek listája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az azonos számú szavazatot szerzett jelöltek közül a mandátumot szerző személyt megismételt szavazással kell kiválasztani. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(6) Az országos tisztújító küldöttgyűlés napját követő 8 napon belül az ellenőrző és etikai bizottság tagjai közül megválasztja a bizottság elnökét.
(7) Az országos választási, a jelölő-, a mandátumvizsgáló és a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, illetve tagjainak megbízatása azon a napon szűnik meg, amikor a küldöttgyűlés a bizottság tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.

Az agrárkamarai választásokra vonatkozó külön szabályok

18. § (1) A területi és az országos agrárkamarákban csak választási, jelölő-, mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságokat kell létrehozni, tagjaira vonatkoznak a Tv. 27. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok, a bizottsági tag nem lehet jelölt.
(2) A területi agrárkamarai bizottságok az osztályok által választott egy-egy tagból állnak. Az agrárkamarákban a jelölést osztályonként kell végezni, a jelölés és választás joga az osztályokat külön-külön illeti meg.
(3) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi, személyi és technikai feltételek biztosítása a területi és az országos kamara feladata.
(4) A tagozati jelölőbizottságok feladatait a területi agrárkamaráknál a választási bizottságok látják el.
19. § (1) Az agrárkamarai választási bizottság feladata a 4. §-ban foglaltak mellett
a) a településenkénti választási névjegyzék és a tagjegyzék 2000. július 30. napjáig történő megküldése a települési önkormányzatok részére;
b) az osztály jelölőgyűlésének összehívása.
(2) A Tv. alapján a választási névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezet 2000. július 30. napjáig dönthet arról, hogy választójogát melyik osztályban kívánja gyakorolni.
20. § (1) A választási bizottság az agrárkamarai adatokat egyezteti a megyei földművelésügyi hivatalok megfelelő adataival.
(2) A választási bizottság az osztályok gazdasági súlyát és az ehhez igazodó küldöttek számát az osztály létszámának és éves nettó árbevételének egyenlő arányú figyelembevételével állapítja meg; a küldöttek számának meghatározásánál tekintettel kell lenni a Tv. 30. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is.
21. § Az agrárkamarákban az osztály jelölőgyűlése határozatait a jelenlévők több mint felének szavazatával hozza azzal, hogy a határozatképességhez legalább az adott osztályba tartozó öt gazdálkodó szervezet képviselőjének jelenléte szükséges. A gazdálkodó szervezet képviselőjének jelöltként történő megválasztásához a jelenlévők több mint felének támogató szavazata, de legalább öt szavazat szükséges. A jelölőgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
22. § A kamarai jelölőbizottság feladata a jelölőgyűlések után osztályok szerinti részletezettséggel a küldöttnek, az elnökség tagjának, elnöknek, alelnöknek és további tisztségviselőnek jelölt személyekről 2000. szeptember 15. napjáig a szavazólapok összeállítása. A jelölteket a szavazólapra tisztségenként, ezen belül ábécé-sorrendben kell felvenni.
23. § (1) A területi agrárkamarai választások lebonyolításához a szavazóhelyiségeket szükség szerint, de legalább az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 143/1999. (IX. 15.) Korm. rendeletben megjelölt körzetközpontokban kell kijelölni.
(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölt lakcímét is.
24. § A tisztújító küldöttgyűlés a 12. § (4) bekezdésében foglaltakon felül dönt
a) egy-egy tag választásáról az országos választási, jelölő-, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságba;
b) az országos kamarai tisztségekre, testületek tagjaira
történő jelölésről.
25. § (1) Az országos választási, jelölő-, mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság a területi kamarák küldöttközgyűlése által választott egy-egy tagból áll.
(2) Az országos bizottságok működéséhez szükséges tárgyi, személyi és technikai feltételek biztosítása a Magyar Agrárkamara feladata.
(3) Az országos választási bizottság alakuló ülését az országos kamara elnöke hívja össze 2000. október 1. és 15. közötti időpontra. A bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a miniszter vagy annak képviselője.
26. § (1) Az országos jelölőbizottság alakuló ülését az országos kamara elnöke hívja össze 2000. október 1. és 15. közötti időpontra. A bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott és a miniszter vagy megbízottja.
(2) Az országos agrárkamarai testületi szervek tagjai, az elnök, az alelnök és a tisztségviselők személyére vonatkozó jelöléseket a területi agrárkamarák a jelölő bizottságba delegált tagjaik útján juttatják el a 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti határidőig az országos jelölőbizottság elnökének. A jelölésnek tartalmaznia kell:
a) a jelölt nevét, lakcímét,
b) a jelölt területi agrárkamara, osztály, illetve betöltendő tisztség szerint besorolását,
c) annak a gazdálkodó szervezetnek a megnevezését, amelynek a jelölt tagja (részvényese), vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja.
(3) A bizottság az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően állított jelölteket köteles a jelöltek listájára a 4. § szerinti adatok feltüntetésével felvenni. A bizottságnak a jelöltek személyéről döntő ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv az ülés helyét és időpontját, továbbá a 14. § (4) bekezdésben és a 6. § (6) bekezdésének f) és g) pontjaiban foglalt adatokat kell tartalmaznia.
27. § (1) Az országos mandátumvizsgáló bizottság feladata a 14. §-ban foglaltakon felül: a választással kapcsolatos óvások és kifogások kivizsgálása és jelentésének a tisztújító küldöttgyűlés elé terjesztése.
(2) Az országos mandátumvizsgáló bizottság alakuló ülését az országos kamara elnöke hívja össze 2000. október 1. és 15. közötti időpontra.
28. § Az országos szavazatszámláló bizottság alakuló ülését az országos kamara elnöke hívja össze 2000. október 1. és 15. közötti időpontra.
29. § Az országos agrárkamara tisztújító küldöttgyűlését 2000. október 31. napjáig tartja meg. Az országos küldöttgyűlést az országos választási bizottság elnöke hívja össze.
30. § A 12. § (4) bekezdésének e)-f) pontjaiban, a 17. § (4) bekezdésének b) pontjában és a 24. § a) pontjában foglalt személyek választása a jelölőbizottság, illetve az országos jelölőbizottság által összeállított szavazó lapok alapján, külön-külön listáról, titkos szavazás útján történik úgy, hogy a kiadható mandátumok számát figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérő jelöltek lesznek a testületi szervek tagjai. Ha a kiadható mandátumokra több jelölt azonos számú szavazatot szerez és ezáltal a mandátumot szerző jelöltek listája egyértelműen nem állapítható meg, akkor az azonos számú szavazatot szerzett jelöltek közül a mandátumot szerző személyt megismételt szavazással kell kiválasztani. A szavazás eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a soron kívüli gazdasági kamarai választások lebonyolítása során kell alkalmazni. A rendelet a soron kívüli gazdasági kamarai választások utolsó, érvényes tisztújító küldöttgyűlését követő 30. napon veszti hatályát, amelynek időpontját a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterek és a gazdasági kamarai törvény végrehajtását felügyelő kormánymegbízott közös tájékoztató formájában a Magyar Közlönyben teszi közzé.
(2) Ez a rendelet nem érinti a Tv. 30-33. §-aiban foglalt választási szabályok érvényesítésének kötelezettségét.