11/2000. (III. 27.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 30/1997. (IV. 30.) FM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségének a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőjét kell bejegyezni.
(2) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. §-ában foglaltakról hozott határozatok hitelesített példányát, társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről szóló működési szabályzatot, továbbá a földtulajdonosok által gyakorolt vadászati jog esetén a földtulajdonosok megállapodását, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
b) a vadászterületre vonatkozóan a vadászat helyi részletes rendjét rögzítő szabályzatot;
c) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyük címét és vadászjegyük vagy - a legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén - a vadászati engedélyük számát.
(3) A hatósági nyilvántartásban a (2) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást a jogosult - harminc napon belül - a vadászati hatóságnak köteles írásban bejelenteni.”
2. § (1) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Társult vadászati jog esetén a vadászterület földtulajdonosainak közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait - a (2)-(8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - saját maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatához a 20. számú melléklet mintát tartalmaz.”
(2) Az R. 6. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az okiratokon igazolta);
c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;
d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát, valamint
e) az illetékes megyei földművelésügyi hivatal által hozott részarány-kiadási határozatot.”
(3) Az R. 6. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait - a működési szabályzat mellékleteként - írásbeli szerződésbe (megállapodás) kell foglalni.
(6) A vadászati közösség - illetve a képviselője - működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.
(7) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség - az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel - határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.
(8) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt igazolások bármelyikével bejelentették.”
3. § Az R. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok az illetékes szervezeteknél felvilágosítást kaphatnak, továbbá az iratokba betekinthetnek.”
4. § Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés nem érinti a jogosultnak a Vtv. II-IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.”
5. § Az R. 9. §-a a következő (5)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A földtulajdonosok vadászati közösségének határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a tulajdonosok a hirdetményben megjelölt időpontban (határnap szerint) és a meghirdetett napirendet tárgyaló gyűlés keretében hozzák meg, legkésőbb a hirdetmény kifüggesztésére megszabott harmincnapos határidő lejártát követő hatvan napon belül.
(6) A képviselő - a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével - a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.
(7) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője - a Vtv. 14. §-ában meghatározott hirdetményi úton - köteles a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlését összehívni
a) a működési szabályzatban a pénzügyi beszámolásra meghatározott időszakonként, az éves költségvetés megállapításának, illetve a vadászati közösség működését lezáró pénzügyi beszámoló tárgyalására;
b) minden olyan esetben, amikor a földtulajdonosok vadászati közösségének képviseletében olyan intézkedés válik szükségessé, amely meghaladná a működési szabályzatban, illetve a tulajdonosok korábbi határozataiban foglaltakat;
c) a földtulajdonosok vadászati közösségének megszűnése időpontját legalább hatvan nappal megelőzően;
d) amennyiben a határozat meghozatalát a földtulajdonosok Vtv. 12. §-ában foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezi.
(8) Haszonbérlet esetén a jogosult a haszonbérleti díjat a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének - az általuk közösen meghatározott módon és rendben - köteles megfizetni.
(9) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve megfizetni.
(10) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét a földtulajdonosok vadászati közösségének működési szabályzatában meghatározott időszakonként a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.”
6. § Az R. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
(A Vtv. 16. §-ához)
„9/A. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, továbbá az apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény.”
7. § Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.
(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.
(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.
(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 21. számú melléklet tartalmazza.
(5) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú egységben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét.
(6) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján - folytatható.
(7) A vad nem vadászati célú zárttéri tartásának minősül:
a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem vadászati célra végzik;
b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartását szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása vagy lábon való átterelése nem lehetséges.
(8) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság - a minisztérium létesítési engedélyében meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad kertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.
(9) A vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével összefüggő kötelezettség megsértésének minősül, amennyiben a zártan tartott vad - ideértve a vadaskertet és a vadasparkot is - tartására, hasznosítására a jogszabályban, illetve a létesítési engedélyben vagy a vadászati hatóság határozatában foglalt előírásokat nem tartják be.”
8. § Az R. 14. §-a (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:
„(3) A Vtv. 30. § (1) bekezdése szerint tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása is.
(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább tizenkét óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb kettő órán belül el kell távolítani.”
9. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.”
10. § (1) Az R. 16. §-a (2)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nem vadászati rendeltetésű területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad telepítését, illetve annak vadászterületre (vadaskertbe) történő kihelyezését a vadászati hatóság vadászati évenként engedélyezi.
(3) A nem vadászati területről vagy vadasparkból a vadászterületre (vadaskertbe) telepített, kihelyezett nagyvadat jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon kell megjelölni, amiért a jogosult a felelős. Az ilyen vad átvevőjét tájékoztatni kell, és az állatkísérő okmányban a vad nem vadászati célú, zártan nevelt származását is fel kell tüntetni.”
(2) Az R. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti vad vadászata előtt a jogosult köteles a vadászt - a bérvadászt a bérvadászati szerződése keretében - a vad nem vadászati célú zártan nevelt származásáról tájékoztatni. A vadász a lőjegyzékén és a vadászati naplóban az ilyen vad elejtését „zártan nevelt vad” megjelöléssel köteles bejegyezni.”
11. § Az R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Vtv. 38-39. §-ához)
„17. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16-18. §, a 22-25. §, a 28-35. §, 38-39. §, 69-71. § és a 82-83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.”
12. § Az R. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A vadászati idényeket, valamint a vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközileg is kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeket a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egyes vadfajok vadászatára megállapított vadászati idényt ivar, korcsoport, illetve trófeás vad esetén minőség szerint is kell érteni. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) A vízivad fészkelési és vonulási szempontból kiemelt jelentőségű, a 3. számú mellékletben felsorolt vízi élőhelyeken a vadászati hatóság - védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát és a vadászható vadfajokat.
(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az ilyen elejtést a vadat elejtő vadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
(4) Bérvadászat során állat-egészségügyi okból a Vtv. 73. §-ában felsorolt trófeás vad nem ejthető el.”
13. § Az R. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az üzemtervi időszak felének elteltekor a vadászati hatóság az üzemterv teljesítésének módjáról felülvizsgálatot tart.”
14. § (1) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra - a külön jogszabály szerinti vadállomány-becslési jelentéssel együtt - évente február 1. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz jóváhagyásra benyújtani.”
(2) Az R. 20. §-a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre - a Vtv. 45. § (3) bekezdésében és 47. §-a (3) bekezdésében meghatározott módon - engedélyezheti.
(5) Az előzetesen nem engedélyezett eltérés a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(6) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.”
15. § Az R. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül.
(2) A hivatásos vadász működési területe - a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével - a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.
(3) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik, vagy megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi.
(4) Hivatásos vadászként alkalmazható - a vadászati hatóság előzetes engedélye alapján - az a személy is, aki legkésőbb 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerzi, vagy ugyanezen időpontig igazolja, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.
(5) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.
(6) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 7. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A melléklet II. része tartalmazza a Magyar Országos Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 8. számú melléklet tartalmazza.
(7) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza.
(8) A hivatásos vadász igénybevételéről, működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles nyolc napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti vadászati, valamint rendőrhatóságot, továbbá a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.”
16. § Az R. 23. §-a (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, posztóöltöny, bélelhető kabát, kalap, téli sapka, sál, kesztyű, melyek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, továbbá nyári öltöny, munkaruha, nyakkendő, ing, zokni és cipő, gumicsizma, bakancs, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap.
(4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.”
17. § Az R. 26. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével
a) az elejtett szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,
b) az elejtett kóbor kutyáért, valamint kóbor macskáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer,
c) február 1.-október 15. közötti időszakban elejtett rókáért hetvenöt darab sörétes vagy tizenöt darab golyós lőszer, október 16.-január 31. közötti időszakban történt elejtése esetén pedig huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer,
d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer
illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg.”
18. § Az R. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az azonosítójel a megjelölésre kötelezett vadfajokra egységes formátumú, a kiadása évében sorszámozott, egyszer használatos zárású fémszalag. Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási terv szerint hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség erejéig használhatók fel. A jogosult a kiadott azonosítójelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg - illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására - köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt azonosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre meghosszabbíthatja azzal a feltétellel, hogy először a maradványt kell felhasználni.
(2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan - a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.
(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és elszállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.
(4) Az azonosítójel díja darabonként száz forint, amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 10032000-0122191-56000003 számú „Vadgazdálkodási tevékenységek” elkülönített kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni.
(5) A jogosult az azonosítójelek használatának részletes szabályait a vadászat helyi részletes rendjéről szóló szabályzatban köteles megállapítani.
(6) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, illetve vendég- vagy bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.
(7) A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad csánkján történő megőrzése a vad - egésze vagy zsigerelt teste - feldolgozásáig kötelező.”
19. § Az R. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A vadászati naplót a 11. számú melléklet I. részében foglalt minta szerint, területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt, saját kezű beírással kell naplózni. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a kísérővadász is bejegyezheti a vadászatot. A vadászat végén ugyanezen módon kötelező a vadászati naplóba bejegyezni a vadászat befejezését és az eseményeit. Az egyes naplóbeírásokat a bejegyzője - egyéni vadászat esetén a vadász, társasvadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - köteles az aláírásával is hitelesíteni.
(2) A teríték-nyilvántartást a 11. számú melléklet II. részében foglalt minta szerint - külön nyilvántartásként - kell vezetni.
(3) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a vadászati naplót, a teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - legalább öt évig köteles megőrizni.”
20. § Az R. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti.
(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani vagy érvényesíteni.”
21. § Az R. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként hatezer forint.
(2) A vadászjegy után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara - a külön jogszabályban foglaltak szerint - havonta köteles átutalni a 10032000-0122191-56000003 számú „Vadgazdálkodási tevékenységek” elkülönített kincstári számlára.
(3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását - a (2) bekezdésben foglalt átutalással egyidejűleg - havonta köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.”
22. § Az R. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § A vadászati engedély után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra hatezer, a teljes vadászévre ötvenezer forint, melyet - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a 10032000-0122191-56000003 számú „Vadgazdálkodási tevékenységek” elkülönített kincstári számla javára a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni.”
23. § Az R. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Ha a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását.
(2) A vadászatszervező kereskedelmi tevékenység gyakorlásának külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételéhez a minisztérium egyetértése szükséges.
(3) A vadászati engedélyt - amennyiben az több vadászati hatóság illetékességi területén történő vadászatra szól - a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki. Ilyen esetben a vadászati hatóság az engedély adatait haladéktalanul átjelenti a további vadászat helye szerinti vadászati hatóságnak.
(4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.”
24. § Az R. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.
(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában védett vadfaj elejtésének minősül a természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj egyedének vagy bármely fejlődési alakjának elejtése vagy elfogása.
(3) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.”
25. § Az R. 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A miniszter - a Vtv. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(2) Vadászvizsgára a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál lehet jelentkezni.
(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki
a) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát felölelő tantárgyból eredményes vizsgát tett - ami a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt -, és ezt az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja;
b) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett;
c) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;
d) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.
Az a)-d) pontokban felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól is mentesítenek.
(4) A vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet jelentkezni, a meghirdetett vizsga időpontját megelőzően legalább kilencven nappal.”
26. § Az R. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A vadászvizsga díja hétezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.”
27. § Az R. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A vadászvizsga bizonyítvány - amit a vadászkamara ad ki - az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást vezet. A vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány mintáját, a jelentkezés és nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 13. számú melléklet tartalmazza.”
28. § (1) Az R. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. Vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 4,5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.”
(2) Az R. 40. §-a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, gímszarvas, dámszarvas, valamint őz fogható be.”
29. § Az R. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a Federation Cynologique Internationale (F.C.I.) által vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak. Ezek - fajtakörök szerint - az alábbiak:
1. kontinentális vizslák - magyar és német vizsla fajták;
2. angol vizslák - pointer és angol, ír és gordon szetterek;
3. kajtatóebek - spánielek, fürjészeb;
4. retriverek - golden és labrador retriverek;
5. tacskók;
6. terrierek - foxterrierek, welsh és jagd terrierek;
7. vérebek - hannoveri, bajor és angol vérebek;
8. kopók (a falkakopók kivételével) - erdélyi kopó, bassethund;
9. agarak (vadászati hagyományőrző fajtafenntartásban) - magyar agár.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kutyafajták esetében a külön jogszabály szerint elismert tenyésztő szervezet a minisztériumnál kérelmezheti a fajta vadászkutya fajtacsoportba való előzetes felvételét.
(3) A minisztérium a (2) bekezdésben foglalt kérelmet - az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján - az állattenyésztésről szóló külön jogszabályok figyelembevételével bírálja el. A jóváhagyás akkor adható meg, ha a felvételre kért fajta megfelel a vadászeb fajtacsoport egészére, illetve a fajtakörökre az (1) bekezdésben előírt általános feltételeknek.”
30. § Az R. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) A 42. §-ban a vadászeb fajtacsoportban fajtakörönként felsorolt vagy a minisztérium által a fajtacsoportba előzetesen felvett, vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutya fajták) vadászati alkalmassági követelményeit az adott fajta vizsga- és versenyszabályzatában - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az elismert tenyésztő szervezet köteles meghatározni. A vadászkutya fajták munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Ez a vizsga vagy vizsgarész egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.
(2) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzata vadászati alkalmassági követelményeit a 42. § (1) bekezdésben felsorolt fajtakörönként - és amennyiben indokolt, fajtánként - az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(4) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin csak az a személy minősíthet, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és egyidejűleg érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. A minősítést végző jogosult a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító bizonyítványt (a továbbiakban: vadászkutya munkavizsga bizonyítvány) kiállítani. A vadászkutya munkavizsgákon biztosítani kell, hogy a szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.
(5) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzatának tartalmaznia kell a vadászkutya teljesítménybírói kijelölésének, valamint a vadászkutya munkavizsga igazolásának, nyilvántartásának rendjét is.
(6) A vadászaton - a vaddisznó hajtóvadászata kivételével - kizárólag az adott fajtakörre meghatározott és az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya munkavizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a munkavizsga bizonyítványt vagy ennek hiteles igazolását köteles magánál tartani, és a vadászathoz szükséges dokumentumok ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.
(7) A vadászkutyát - a kotorékebek kivételével - vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
(8) A jogosult - eltérő megállapodás hiányában - köteles a vadászterület jellegének megfelelő munkavizsgával rendelkező vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vagy más vadász részére a kutya tartásának igazolt költségei legalább ötven százalékát megtéríteni.
(9) A vadászkutya vadászaton történő használata szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.”
31. § Az R. a következő 42/B. §-sal egészül ki:
„42/B. § (1) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából - a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével - verseny, illetve vizsga augusztus 1.-február 28. között rendezhető. A február 28.-augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászkutyák gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.”
32. § (1) Az R. 43. §-ának (1), (2) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén - ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg - a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.
(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.”
„(5) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-ig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.”
33. § (1) Az R. 44. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve - ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé - e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Minden esetben kötelező az egyénileg vadászó, bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.”
(2) Az R. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.”
34. § Az R. 45. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.”
35. § Az R. 46. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá - ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte - a fegyverlámpát.”
36. § Az R. 47. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vadászkutya kiképzése céljából - a vadászatra jogosult kérelmére - a vadászati hatóság a (2) bekezdés szerinti társas vadászat folytatása alól felmentést engedélyezhet.
(4) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá a 40. § (3) bekezdésében felsoroltak, valamint a vadászati hatóság külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú.”
37. § (1) Az R. 48. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján - a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.”
(2) Az R. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.”
38. § Az R. 49. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.”
39. § Az R. 50. §-a (2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Apróvad vadászaton töltögetőként csak érvényes vadászjeggyel rendelkező, erre kioktatott személyt szabad alkalmazni.”
„(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.”
40. § (1) Az R. 51. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden vadászházban, illetve a vadászati napló elhelyezésére szolgáló helyen elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társas vadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.”
(2) Az R. 51. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.”
(3) Az R. 51. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelenlevők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.”
41. § Az R. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogosult a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságon kívül bírálatra bemutathatja a Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Fejér vagy Pest megyei vadászati hatóságok valamelyikénél is. Ez esetben a trófeát elbíráló hatóság a bírálata eredményét hivatalból jelenti az elejtés helye szerinti vadászati hatóságnak.”
42. § (1) Az R. 53. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A hivatásos vadász köteles a működési területén elejtett vad trófeáját - a jogosult rendelkezésének megfelelően - bírálatra kikészíteni, és a bírálatig tárolni.
(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.
(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - bírálatra bemutatni.”
(2) Az R. 53. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A Vtv. 73. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt vadfajok trófeájának bemutatási kötelezettségét a vadfaj egyedének ivara és minősége figyelembevételével a 3. számú mellékletben foglalt vadászati idény szerint kell teljesíteni.
(6) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.
(7) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
43. § Az R. 55. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vadászati hatóság a trófea bemutatását, illetve bírálatát a vadászatra jogosult teríték nyilvántartásában vagy a jogosult által a bírálatra benyújtott, a 11. számú melléklet III. részében foglaltak szerinti trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja. A vadászati hatóság az elbírált trófeán - a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével - a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot mechanikus befúrással is megjelöli.
(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság trófea bírálati jegyen adott igazolását a vámhatóságnak felhívásra be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 15. számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.”
„(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a 15. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A trófeabírálat díját - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a 10032000-0122191-56000003 számú „Vadgazdálkodási tevékenységek” elkülönített kincstári számla javára a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.”
44. § Az R. 57. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (1)-(2) bekezdés jelölése (2)-(3) bekezdésre változik:
„(1) A minisztérium a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea rendelkezési jogának korlátozásáról a nemzeti értékké nyilvánító határozatában intézkedik.”
45. § Az R. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Vtv. 75. §-ához)
„58. § A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül, ha a vad gépjárművel közúton, illetve vasúti járművel közforgalmú vasúti pályán történő ütközése közvetlenül a vadászat miatt következik be. A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül különösen, ha a vad gépjárművel közúton vagy közforgalmú vasúti pályán történő ütközése a miatt következik be, mert a jogosult a közút, illetve a közforgalmú vasúti pálya száz méteres körzetébe mesterségesen telepített és működtetett vadetetővel, sózóval, szóróval, itatóval, dagonyával vagy művelt vadfölddel a vadat odaszoktatta.”
46. § Az R. a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona	október 1.-augusztus 1.
b) tavaszi gabona	április 1.-augusztus 1.
c) kukorica	április 15.-november 15.
d) burgonya	április 15.-október 15.
e) napraforgó	április 15.-szeptember 30.
f) borsó, szója	március 1.-augusztus 30.
g) szőlő	március 1.-október 15.
h) gyümölcsös	december 1.-február 28.”
47. § Az R. 61. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
(A Vtv. 83-84. §-ához)
„(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.”
48. § Az R. 62. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét - külön jogszabály szerint - a 10032000-0122191-56000003 számú „Vadgazdálkodási tevékenységek” elkülönített kincstári számla javára a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással kell teljesíteni.”
49. § Az R. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
(A Vtv. 86. §-ához)
„62/A. § A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.”
50. § (1) Az R. 63. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.”
(2) Az R. 63. §-a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A jogorvoslati kérelem díját vissza kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult vadászati hatóság rendelkezik.
(4) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni.
(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség megállapítása tekintetében,
b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében,
c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati díj visszatérítése tekintetében,
d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság tekintetében,
e) 83. §-ában foglaltakat a díjfizetés ellenőrzése tekintetében
alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.”
51. § Az R. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
(A Vtv. 91. §-ához)
„65/A. § (1) Mezei nyúl élő egyedeinek befogását és az országból történő kivitelét a befogás helye szerint illetékes vadászati hatóság engedélyezi.
(2) A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.”
52. § Az R. a következő 65/B. §-sal egészül ki:
(A Vtv. 92. §-ához)
„65/B. § A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 22. számú melléklet tartalmazza.”
53. § Az R. a következő 65/C. §-sal egészül ki:
(A Vtv. 94. §-ához)
„65/C. § (1) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT), valamint a területi vadgazdálkodási tanácsok tagjait a miniszter bízza meg.
(2) Az OVT a minisztérium mellett, a területi vadgazdálkodási tanács pedig a területi vadászati hatóság mellett működik. A tanácsok tagjainak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. Feladatuk vadgazdálkodási szakmai kérdésekben állásfoglalások és ajánlások kialakítása, illetve megtétele. A tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az OVT tizenkét főből áll; tagjai: a minisztérium három, a Környezetvédelmi Minisztérium egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási-kutatási intézményei képviseletében.
(4) A területi vadgazdálkodási tanács tizenkét főből áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és a természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.”
54. § (1) Az R. 1-3. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-3. számú melléklete lép.
(2) Az R. 5-7. számú mellékletének helyébe e rendelet 4-6. számú melléklete lép.
(3) Az R. 9-13. számú mellékletének helyébe e rendelet 7-11. számú melléklete lép.
(4) Az R. 14. számú mellékletének helyébe e rendelet 12. számú mellékletének I. része lép.
(5) Az R. 15. számú melléklete II. résszel egészül ki - e rendelet 12. számú melléklete II. része szerint -, egyidejűleg a 15. számú melléklet eredeti szövege I. rész jelölésre változik.
(6) Az R. 17. számú mellékletének helyébe e rendelet 13. számú melléklete lép.
(7) Az R. 19. számú mellékletének helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.
(8) Az R. e rendelet 15-17. számú melléklete szerint új 20-22. számú mellékletekkel egészül ki.
55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az R. 20. § (2) bekezdésének helyébe lépő rendelkezését, valamint az R. 42/A. § (6)-(7) bekezdései a vadászkutya használatára vonatkozó rendelkezéseit 2002. március 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 10. § (1) és (3) bekezdése, valamint 31. § (2) bekezdése hatályát veszti;
b) a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésében és 10. § (3) bekezdésében „az Országos Vadvédelmi Tanács”-ra utaló szövegrész helyébe „az Országos Magyar Vadászkamara” szövegrész lép.