140/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
(Az elvi működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell)
„g) nem állami, illetve egyházi fenntartású bentlakásos szociális intézmény esetén
ga) a tartalékalap képzésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének pénzintézeti igazolását (bankszámlaszerződést) vagy
gb) az intézményfenntartó 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatát
a központi költségvetési támogatásról.”
2. § (1) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés egyidejűleg az alábbi új c) ponttal egészül ki:
(Ha az intézmény fenntartója a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, úgy a működést engedélyező szerv)
„b) az intézmény működési engedélyét visszavonja és működését betiltja, vagy
c) a nem állami, illetve egyházi fenntartású bentlakásos szociális intézmény esetén az intézmény után járó tárgyévi normatív állami hozzájárulás 10%-ának - háromhavi részletekben történő - visszatartásáról határoz.”
(2) Az R. 15. §-a a következő új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szociális intézmény működésével kapcsolatosan nem a működést engedélyező szerv, hanem más ellenőrző hatóság észlel hiányosságot, úgy ezt jelzi a működést engedélyező szervnek, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(6) A Hivatal a normatív állami hozzájárulás visszatartásának jogával ugyanazon intézményfenntartóval szemben naptári évenként legfeljebb egy alkalommal élhet.
(7) A Hivatal (2) bekezdés c) pontja szerinti határozata tartalmazza
a) a visszatartott normatív állami hozzájárulás pontos összegét,
b) az arról való rendelkezést, hogy mindaddig, míg a c) pont szerinti körülmény, mulasztás fennáll, a normatív állami hozzájárulás a Hivatalnál marad,
c) a Hivatal, illetőleg a más ellenőrző hatóság által feltárt súlyos működési, gazdálkodási hiányosságra, jogszabálysértő körülményre utalást,
d) azt a tényt, hogy az intézményfenntartó a felszólítás ellenére a megjelölt határidőben nem intézkedett a szabályszerű működés biztosítása érdekében.”
3. § Az R. a 15. §-t követően az alábbi új alcímmel és 15/A-15/E. §-okkal egészül ki:
„A tartalékalap képzésének szabályai
15/A. § (1) A tárgyévi központi költségvetési törvényben foglalt esetben a nem állami, továbbá egyházi intézmény fenntartójának, ha normatív állami hozzájárulásban részesül, tartalékalap-képzési kötelezettsége van. A tartalékalap mértéke az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 10%-a.
(2) Az intézmény fenntartója köteles
a) az intézmény elvi működésének engedélyezésekor a 4. § (3) bekezdésének ad) pontjában foglaltak alapulvételével a tárgyév egészére járó normatív állami hozzájárulás 10%-ának megfelelő összeget tartalékalapba helyezni, függetlenül attól, hogy a működés engedélyezésének évében hány hónapra igényel normatívát,
b) minden év március 31-ig a képzett tartalékalap összegét kiegészíteni az intézmény tárgyévi normatív hozzájárulásának 10%-a mértékéig.
15/B. § A már működési, illetőleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény fenntartója a tartalékalapot képezheti az őt megillető normatív állami hozzájárulásból vagy egyéb forrásból. Amennyiben a normatív állami hozzájárulásból történik a tartalékalap képzése, úgy erről az intézményfenntartó az állami hozzájárulás igénylésével egyidejűleg nyilatkozik.
15/C. § A tartalékalap képzése az intézményfenntartó bankszámláján történik. A tartalékalap összege meghatározott célra lekötött és elkülönítve kezelt olyan pénzeszköz, amely felett az intézményfenntartónak kizárólag a Hivatal jogerős engedélyező határozata alapján van rendelkezési joga. E körülményt az intézményfenntartó pénzintézettel kötött bankszámlaszerződése tartalmazza.
15/D. § (1) A Hivatal a tartalékalap összegének meghatározott célra történő felhasználását akkor engedélyezi, ha az intézmény fenntartója
a) igazolja, hogy az intézmény biztonságos működtetése kizárólag a tartalékalapban rendelkezésre álló összeg részbeni vagy teljes felhasználásával biztosítható, így különösen, ha a fenntartónak az intézmény működtetésével összefüggésben harminc napon túli közüzemi (víz, gáz, villany, telefon stb.) díjtartozása áll fenn, vagy olyan számlája, fizetési felszólítása vagy elismert tartozása van, amelyet az esedékességet követő hatvan napon belül nem tudott kiegyenlíteni,
b) a vele szemben támasztott, az ellátott intézményi jogviszonyának megszüntetéséből fakadó követeléseit, kárigényét más forrásból nem tudja kielégíteni.
(2) Nem engedélyezhető a tartalékalap összegének felhasználása, ha a működési nehézség a Hivatal normatív állami hozzájárulás visszatartásáról rendelkező határozatának következménye.
(3) A Hivatal a tartalékalap feletti szabad rendelkezést akkor engedélyezi, ha az intézmény megszűnése miatt a működési, illetve ideiglenes működési engedély visszavonásra kerül és az ellátottaknak az intézmény fenntartójával szemben nem áll fenn követelése, kárigénye, valamint a munkavállalóknak nincs a munkabér, illetőleg azzal egy tekintet alá eső bérjellegű juttatás vonatkozásában követelése.
(4) A tartalékalap felhasználását engedélyező határozat tartalmazza
a) a számlavezető pénzintézet megnevezését,
b) a bankszámlaszámot,
c) az intézményfenntartónak a tartalékalap teljes vagy meghatározott összegére vonatkozó rendelkezési jogát,
d) a tartalékalap összegének meghatározott célra történő felhasználási kötöttségét,
e) a felhasznált összeg tartalékalapba történő visszafizetéséről szóló kötelezést, továbbá ennek elmaradásából fakadó jogkövetkezményeket.
15/E. § (1) Az intézményfenntartó a tartalékalapból felhasznált összeget ismételten képezni köteles. A képzésre a 15/D. § (4) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedése napjától számított három hónap áll rendelkezésére.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az intézményfenntartó nem tesz eleget tartalékalap-képzési kötelezettségének, úgy a Hivatal határozattal dönt a határidő lejártát követő hónapban utalásra kerülő normatív állami hozzájárulásból történő tartalékalap képzéséről.
(3) Amennyiben az intézményfenntartó egy naptári évben három vagy annál több esetben a tartalékalapba helyezett összeg felhasználására kényszerül, úgy működésének javítására a Hivatal intézkedési terv készítésére kötelezi.”
4. § Az R. 22. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 15. § (7) bekezdése szerinti határozattal visszatartott normatív állami hozzájárulás a tárgyév lezárását követően is a Hivatal számláján marad.”
5. § (1) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. e rendelet 2. számú mellékletében foglalt új 6. számú melléklettel egészül ki.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A 2000. június 30-i időpontban már működési, illetőleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény fenntartója 2000. december 31-ig az intézmény tárgyévi normatív állami hozzájárulásának 5%-át kitevő összeget köteles a tartalékalapba helyezni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 18-20. §-ában foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy
a) gyermekellátást végző intézmény - ide nem értve a családi napközit - működtetésére jogosító vállalkozói engedély kiadásához szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlat megléte szükséges,
b) családi napközi működtetésére jogosító vállalkozói engedély kiadásához nem szükséges előzetes szakmai gyakorlatot igazolni.”