141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

A Kormány a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 30. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A súlyos fogyatékosság minősítése

1. § (1) A Fot. 23. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű.
(2) A Fot. 23. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása során hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű.
(3) A Fot. 23. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása során értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű.
(4) A Fot. 23. § (1) bekezdése d) pontja alkalmazása során mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki helyváltoztatáshoz az állapota miatt az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli.
(5) A Fot. 23. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez az 1. számú mellékletben meghatározott, az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni.
(6) A Fot. 23. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazása során a beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a kilencven dB felett van.
2. § (1) A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.
(2) A Fot. 23. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában önálló életvitelre az a személy nem képes, aki
a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.
3. § Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása

4. § (1) A fogyatékossági támogatásra való igény legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amikor az igénylő a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A fogyatékossági támogatás iránti igényt a 2. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra” című nyomtatványon kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárnál (a továbbiakban: MEP).
5. § (1) A támogatás iránti igényhez mellékelni kell az igénylő háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa (a továbbiakban: háziorvos) által kiállított orvosi beutalók (raktári szám: A 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (a továbbiakban együtt: orvosi dokumentáció). Az orvosi beutalóban a háziorvos
a) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
b) véleményt ad az igénylő önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
c) nyilatkozik arról, hogy ha az igénylő szakértői bizottság általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) telephelyén indokolt-e elvégezni.
(2) Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
(3) A MEP a pontatlanul vagy hiányosan kitöltött, illetve az orvosi dokumentáció nélkül benyújtott igény esetén az igénylőt tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.
6. § (1) A MEP az igénybejelentés beérkezésétől számított három munkanapon belül megkeresi az OOSZI szakértői bizottságát (a továbbiakban: szakértői bizottság) a súlyos fogyatékosság minősítésének elvégzése céljából. A MEP a megkereséshez mellékeli az igénylő által becsatolt orvosi dokumentációt.
(2) A MEP a megkeresésről - annak a szakértői bizottsághoz történő megküldésével egyidejűleg - értesíti a fogyatékossági támogatást igénylőt, egyben felhívja a szakértői bizottsággal való együttműködésre. Az értesítésben az igénylőt tájékoztatni kell az együttműködés hiányának jogkövetkezményeiről is.
7. § A szakértői bizottság tagjainak számát az OOSZI főigazgatója határozza meg, de az háromtagúnál kevesebb nem lehet. Tagjai az OOSZI főigazgatója által megbízott két szakorvos, valamint a fogyatékosság jellege szerinti más szakember, illetve szakemberek.
8. § (1) A szakértői bizottság a MEP-től érkezett dokumentáció alapján megvizsgálja, hogy az igénylő súlyos fogyatékosnak minősül-e.
(2) Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a szakértői bizottság a támogatást igénylőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetve vizsgálat céljából felhívhatja a szakértői bizottság előtti személyes megjelenésre is.
(3) Ha az igénylő személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - az ellátást igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézményben) vagy az OOSZI telephelyén végzi el.
(4) A szakértői bizottság a súlyos fogyatékosság minősítésének eredményéről a 3. számú melléklet szerinti szakvélemény megküldésével értesíti a MEP-et.
(5) A súlyosan fogyatékos állapot fennállása esetén a szakértői bizottság szakvéleményében nyilatkozik arról is, hogy az igénylő felülvizsgálata szükséges-e. Ha a szakértői bizottság az igénylő felülvizsgálatát szükségesnek tartja, szakvéleményében a felülvizsgálat időpontját is meg kell határoznia.
9. § A támogatás iránti igényt elbíráló határozattal egyidejűleg a szakértői bizottság szakvéleményét is kézbesíteni kell az igénylő számára.
10. § (1) A magasabb összegű családi pótlékban vagy vakok személyi járadékában (a továbbiakban együtt: egyéb ellátás) részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha az egyéb ellátásáról lemond.
(2) A MEP a 2. számú mellékletben foglalt lemondást tartalmazó nyilatkozatot a fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén megküldi az egyéb ellátást folyósító szervnek azzal, hogy az ellátás folyósítását haladéktalanul szüntesse meg, és a megszüntetés napjáról tájékoztassa a MEP-et. Ilyen esetben a MEP a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot az egyéb ellátás folyósításának megszüntetését követő hónap első napjától állapítja meg.
11. § (1) A fogyatékossági támogatást a MEP havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.
(2) A támogatás - a 10. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.
(3) Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének változásával a támogatás összegét külön határozattal módosítani nem kell.

A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok

12. § (1) Ha a felülvizsgálat - a nyilvántartás adatai alapján - esedékessé válik, erről a MEP értesíti a jogosultat, egyben a felülvizsgálat elvégzése végett megkeresi a szakértői bizottságot.
(2) A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a MEP - határidő megjelölésével - felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg a MEP részére. A megküldött orvosi dokumentációt a MEP a felülvizsgálat elvégzésére irányuló megkeresés mellékleteként továbbítja a szakértői bizottságnak.
(3) A felülvizsgálatra a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (8. §).
13. § (1) Ha a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani. A továbbfolyósításra külön határozatot hozni nem kell, azonban a felülvizsgálat eredményéről a jogosultat értesíteni kell.
(2) A MEP az ellátás mértékének a jogosult állapotváltozásával összefüggő emeléséről, illetve csökkentéséről határozattal dönt. A határozattal egyidejűleg a felülvizsgálat eredményét tartalmazó szakvéleményt is kézbesíteni kell a jogosult számára.
(3) Ha a szakértői bizottság a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló
a) rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,
b) javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulást megállapító szakvélemény kiállítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.
(4) Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni.
(5) A fogyatékossági támogatást meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a 12. § (2) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve felülvizsgálata céljából a szakértői bizottság előtt nem jelenik meg. Ilyen esetben az ellátást a mulasztást követő hónap első napjától kell megszüntetni.
14. § (1) A jogosult állapotrosszabbodásra hivatkozással - a felülvizsgálat szakvéleményben meghatározott időpontja előtt - maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. Az eljárásra az új igény érvényesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a MEP a magasabb összegű ellátási igényt azért utasítja el, mert az igénylő állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben a magasabb összegű ellátás iránti igényt el kell utasítani.
15. § A MEP soron kívüli felülvizsgálatot kezdeményez, ha tudomására jut, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a támogatást jogalap nélkül veszi igénybe. Az eljárásra a felülvizsgálat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyéb eljárási szabályok

16. § (1) A jogosult a lakóhelyének megváltozását köteles az ellátást folyósító MEP-nek bejelenteni. Ebben az esetben az ellátást folyósító MEP - az ügyben keletkezett iratoknak a jogosult új lakóhelye szerinti MEP-hez történő egyidejű áttételével - a támogatás folyósítását megszünteti. A jogosult új lakóhelye szerint illetékes MEP a fogyatékossági támogatást az előző lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja.
(2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra és a jogosult az ellátás folyósításának a lakóhely vagy új tartózkodási hely szerinti MEP-hez történő áttételét kéri, az eljárásra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
17. § (1) A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását be kell jelentenie a támogatást folyósító MEP-nek.
(2) A fogyatékossági támogatás továbbfolyósítására a jogosult igénybejelentésére kerül sor. Ebben az esetben az ellátást annak a hónapnak az első napjától kell továbbfolyósítani, amelyben a jogosult visszatér Magyarországra.
18. § A fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges nyomtatvány térítésmentes. A nyomtatványok előállításáról, továbbá az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gondoskodik.
19. § Ha a fogyatékossági támogatást igénylő utazási, illetve adókedvezményre jogosult, erre vonatkozóan a MEP a szakértői bizottság szakvéleménye alapján hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell az érvényesség időtartamát is.
20. § (1) Ez a rendelet 2000. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság legkorábbi kezdő időpontja 2001. július 1-je.
(3) Az egyéb ellátás folyósítása - a 10. § alapján történő lemondás következtében - legkorábban 2001. június 30-ával szüntethető meg.