15/2000. (V. 26.) BM rendelet

az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Mvt. 17. §-ának (7) bekezdésére és 86. §-ának rendelkezéseire, az érintett érdekképviseletek egyetértésével - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a belügyminiszter által irányított rendőrségre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, az önkormányzati tűzoltóságra és a határőrségre (a továbbiakban: rendvédelmi szervek),
b) a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses, köztisztviselői jogviszonyban álló és közalkalmazotti állománya által folytatott minden szervezett tevékenységre,
c) a tűzoltás és a műszaki mentés, az ezekre való felkészülés, továbbá a készültségi szolgálat ellátása során az önkéntes és létesítményi tűzoltóságra,
d) a rendkívüli munkavégzés során a feladat végrehajtásába bevont külső személyekre, a polgári szolgálatot, illetve polgári védelmi kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személyekre, valamint a belügyi tanintézetek állományára.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. munkáltató: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 247. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állományilletékes parancsnok (a továbbiakban: állományilletékes parancsnok);
2. beosztott: a munkáltatói jogkörbe, az állományilletékes parancsnok szolgálati alárendeltségébe vagy felügyelete alá, illetve intézkedési körébe tartozó, valamint a rendvédelmi szerveknél szervezett oktatásban részt vevő személy a gyakorlati és kiképzési feladatok során;
3. országos hatáskörű központi szervek: az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Határőrség Országos Parancsnoksága;
4. rendkívüli munkavégzési körülmények: minden olyan helyzetben történő munkavégzés vagy szolgálatteljesítés, amely az adott szakterületen a feladat végrehajtását általánosan jellemző körülményektől, veszélyhelyzettől, ismert veszélyforrás hatóképességétől eltérő körülmények - így különösen életmentés, tűzoltási, műszaki mentési, mentési, veszélyes anyag kárelhárítási, katasztrófa- és kárelhárítási tevékenység, közvetlen baleseti veszély elhárítása, ismeretlen veszélyforrás esetében történő beavatkozás, fegyverhasználat, fegyveres akció végrehajtása - között történik;
5. szervezett tevékenység: a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont), valamint a rendkívüli munkavégzés és szolgálati feladat ellátása;
6. szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: az Mvt. 87. § 3. pontjában meghatározott eseteken túl a hivatásos és a szerződéses állomány tagját szervezett tevékenység közben ért baleset. Idetartoznak továbbá azok a balesetek is, amelyek a hivatásos vagy szerződéses állomány tagját
a) szolgálatba, illetve munkába rendelés esetén a rendelkező parancs vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés (munkavégzés) helyére történő megérkezéséig, illetve onnan lakóhelyére menet közben,
b) a kiképzési terv (napirend) szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos sportfoglalkozásokon,
c) a rendvédelmi szerv tömegkapcsolatainak erősítése céljából szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon érték;
7. kötött szolgálati és munkahely: az a meghatározott méretű (alapterületű) kijelölt hely (terület), amelyet a beosztott kizárólag szolgálati elöljárója vagy az adott feladatot közvetlenül irányító személy engedélyével, vagy leváltását követően hagyhat el;
8. munkavédelmi megbízott (őr): a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságokon a parancsnok által megbízott személy, aki a 24 órás készültségi szolgálat ellátása során - feladatai ellátása mellett - tevékenységével és munkavédelmi ismereteivel folyamatosan biztosítja a munkavédelmi feladatok ellátását;
9. védőfunkciójú eszköz: a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek által kifejlesztett, gyártott, külföldről beszerzett vagy saját rendszeresítési eljárással rendszerbe állított, a személyi állomány szolgálati, kiképzési, sportolási feladatainak ellátásához használt, alkalmazott felszerelés, anyag, tárgy, eszköz. A tűzoltóságok és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állománya által viselt védőfelszerelések (védőruhák) egyéni védőeszköznek minősülnek;
10. haditechnikai eszköz: a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt eszközök.

A munkavédelem szervezete

3. § (1) Az 1. § a) és c) pontjában meghatározott szervek tevékenységük szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete 1. pontjában foglaltakra figyelemmel az alábbi munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak:
I. Veszélyességi osztályba:	tűzoltóság
II. Veszélyességi osztályba:	rendőrség,
határőrség,
hivatásos katasztrófavédelmi szervek.
(2) A munkavédelmi tevékenységet ellátó személy - a munkavédelmi tevékenység egészére kiterjedően - az állományilletékes parancsnok közvetlen irányítása alatt áll. Jogállását, hatáskörét és feladatait az adott szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni, beosztását az állománytáblázatban kell rögzíteni.
(3) A munkavédelmi tevékenységet ellátó személy akadályoztatása esetén a feladattal ideiglenesen megbízott, szakképesítéssel rendelkező személy biztosításáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
4. § (1) A belügyminiszter munkavédelmi ágazati feladatait a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) Személyzeti és Munkaügyi Főosztálya útján látja el.
(2) A munkavédelmi tevékenység megszervezése a BM munkavédelmi főfelügyelője feladatkörébe tartozik.
5. § (1) Az állományilletékes parancsnokok feladata az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. E feladatukat az országos hatáskörű központi szerveknél munkabiztonsági főfelügyelők (a továbbiakban: rendvédelmi szervek munkabiztonsági főfelügyelői), a területi és az ezekkel azonos jogállású szerveknél munkabiztonsági felügyelők útján látják el.
(2) A BM munkavédelmi főfelügyelője ellenőrzi a rendvédelmi szervek munkavédelmi tevékenységét, továbbá végzi a rendvédelmi szervek munkabiztonsági főfelügyelői szakmai irányítását.
(3) A rendvédelmi szervek munkabiztonsági főfelügyelői ellenőrzik a területi és az ezekkel azonos jogállású szervek munkavédelmi tevékenységét, továbbá ellátják a munkabiztonsági felügyelők szakmai irányítását.
(4) A rendvédelmi szervek területi és területi jogállású szerveinél foglalkoztatott munkabiztonsági felügyelők ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó helyi szerveknél a munkavédelmi szabályok érvényesülését.
(5) A munkáltatóknál alkalmazandó munkavédelmi szakképesítésű személyek és a munkabiztonsági felügyeletet ellátó személyek legkisebb kötelező létszámát, a munkavégzés napi időtartamát és a szakképesítési követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A munkáltatónál bekövetkező szervezeti- és létszámváltozás esetén az 1. számú mellékletet felül kell vizsgálni.
6. § (1) Az állományilletékes parancsnokok - kivéve az országos parancsnok közvetlen alárendeltségében lévő főigazgatót - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szervezett tevékenység biztosításának módját és feltételeit - az irányításuk alá tartozó szervezetekre vonatkozóan - Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) határozzák meg. Évente legalább egy alkalommal értékelik a szervezetük munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait és meghatározzák az ezekkel kapcsolatos feladatokat.
(2) Az MvSz kötelező tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
7. § (1) A rendvédelmi szervek helyi, területi és területi jogállású szervei vonatkozásában az I. fokú munkavédelmi hatósági jogkört az országos hatáskörű központi szervek vezetői, a II. fokú hatósági jogkört a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály gyakorolja.
(2) Az országos hatáskörű központi szervek vonatkozásában a munkavédelemmel kapcsolatos I. fokú hatósági jogkört a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály, a II. fokú hatósági jogkört a belügyminiszter gyakorolja.

A munkavédelemmel összefüggő követelmények és eljárási rend

[Az Mvt. 18. §-ának (3) és (4) bekezdéséhez]
8. § (1) A szolgálati feladatok végrehajtásához használt fegyverzet és alkalmazott kényszerítő eszköz nem minősül munkaeszköznek.
(2) Fegyvert, haditechnikai, illetve kényszerítő, vagy más speciális eszközt a szolgálatellátás, a kiképzés, valamint az erőnlétfenntartó foglalkozások során alkalmazott védőfunkciójú eszközt a gyártó vagy az importáló megfelelőségvizsgálata alapján a rendszeresítési szabályok betartásával lefolytatott eljárás után lehet használatba venni.
(Az Mvt. 23. §-ához)
9. § A rendszeresített haditechnikai és védő funkciójú eszközök, speciális felszerelések biztonságos műszaki állapotának ellenőrzését (időszakos felülvizsgálatát) el kell végezni. Az eszközt a megfelelőségi-tanúsítványában, műszaki leírásában, illetve külön szabályozásban meghatározott időszakonként biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni. A vizsgálatot az eszköz profiljára szakosodott, akkreditált vagy más, jogszabály által feljogosított intézmény megbízásával, illetve bevonásával kell elvégezni.
(Az Mvt. 24. §-ához)
10. § Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén, valamint a készültségi és kiképzési feladatok végrehajtásánál az igénybevétel teljes idejére biztosítani kell:
a) legalább 2 óránként a megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő ivóvizet, az objektumon kívüli szolgálat esetén az MvSz-ben kell rögzíteni az ivóvízzel történő ellátás módját,
b) a feladatok végrehajtásába bevont személyek öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségét leváltással, megfelelő pihenőhelyre való szervezett szállítással, a különleges alegységek részére a (rendelkezésre álló) speciális mobil berendezésekkel,
c) a 8 óra időtartamot meghaladó tevékenység esetén - a feladat-végrehajtás veszélyeztetése nélkül - legalább 2 óránként munkaközi szünetet, a munkaközi szünetben a pihenést, az egészségügyi, étkezési, valamint a melegedési feltételeket.
(Az Mvt. 27. §-ához)
11. § (1) A kötött szolgálati és munkahelyeken, valamint az állomány mindazon tagjai részére, akik mozgásterükben a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak - 4 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn kívül -, 20 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani.
(2) Műszaki mentési és kárelhárítási tevékenység során a feladat és a környezet adta lehetőség szerint kell a szükséges mozgástérről gondoskodni.
(Az Mvt. 28. §-ához)
12. § Ha a katasztrófaelhárítás, tűzoltás, műszaki mentési és mentési feladatok, rendészeti akció, kiemelt személyek védelme, illetve járőrszolgálat végrehajtásánál az egyéni védőfelszerelések, védő funkciójú eszközök biztosításán túl a szokásos módon (elkerítés, lefedés stb.) a be- vagy leesési veszély elleni védelem nem biztosítható, akkor a felsorolt feladatok végrehajtása során a biztonságos közlekedés feltételeit az adott körülmények között megvalósítható védelmi mód kialakítását a helyszín adta lehetőségek szerint kell megteremteni.
(Az Mvt. 31. §-ához)
13. § Objektumon kívüli rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az adott tevékenységhez elengedhetetlenül szükséges mértékű megvilágítást az egyéni, illetve rendszeresített megvilágítási eszközökkel kell biztosítani.
(Az Mvt. 32. §-ához)
14. § Azokon a szolgálati helyeken (például: határátkelőhelyeken, repülőtereken, közterületi szolgálati helyeken stb.), ahol a veszélyforrás hatásait egyéni védőeszköz használatával és kollektív védelemmel kiküszöbölni nem lehet, ott szervezési intézkedésekkel kell biztosítani a kockázati tényezők (zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás stb.) minimalizálását.
(Az Mvt. 37. §-ához)
15. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak megválasztásánál a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az épületek, objektumok őrzési, biztonsági feltételeinek maradéktalan érvényesítését is. Ezen belül a személyi szabadságukban korlátozott személyek menekítéséről és menekülési lehetőségük biztosításáról is gondoskodni kell.
[Az Mvt. 42. §-ának d) pontjához]
16. § Amennyiben a rendvédelmi szerv hivatásos és szerződéses állományú tagja szolgálati feladata teljesítése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, jelentéstételi kötelezettség mellett elöljárója utasítása szerint köteles eljárni.
[Az Mvt. 51. §-ának (2) bekezdéséhez]
17. § A rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagja különösen indokolt vagy speciális esetben szolgálatot egyedül is elláthat. Abban az esetben, ha szolgálati elöljárója tudomást szerez a végrehajtandó szolgálati feladat olyan várható veszélyéről, amely a beosztottja életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti, gondoskodnia kell a megfelelő létszám biztosításáról.
(Az Mvt. 57. §-ához)
18. § A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon készültségben lévő készenléti csoportonként munkavédelmi megbízottakat (őröket) kell kijelölni. A munkavédelmi megbízottak (őrök) tevékenységének szabályait az országos katasztrófavédelmi főigazgató ajánlása alapján az MvSz-ben kell meghatározni.
[Az Mvt. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontjához]
19. § Munkavédelmi vizsgát kell tenni az 1. § b) pontjában meghatározott tevékenységet végzők közül azon személyeknek, akiknek a munkaköréhez, szolgálatához tartozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása, ellenőrzése, valamint annak, aki saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgozik. A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét, a vizsgáztatás szabályait az MvSz-ben kell meghatározni.
[Az Mvt. 63. §-ának (1) bekezdéséhez]
20. § Rendkívüli munkavégzési körülmények között, a feladat végrehajtása érdekében a rendvédelmi szerv hivatásos és szerződéses állományának tagja életének, egészségének és a testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles a szolgálati elöljáró utasításait - ha azzal bűncselekményt nem valósít meg - végrehajtani, a szolgálatot ellátni.
[Az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdéséhez]
21. § A rendvédelmi szervek a munkabalesetek és a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek kivizsgálásánál a 3. számú mellékletben szereplő baleseti jegyzőkönyvet kötelesek alkalmazni.
(Az Mvt. 69. §-ához)
22. § Az 1. § b) pontjában meghatározott tevékenységet végző személyek és a c) pontban meghatározott szervek állománya a külföldi kiküldetés, szolgálati út, illetve külszolgálat során elszenvedett munkabaleset és a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségüket - amennyiben a kiküldő szerv elérésére egyéb lehetőség nincs - a magyar külképviseleti szervek útján kötelesek teljesíteni.
(Az Mvt. 82. §-ához)
23. § Az 1. § a) pontjában meghatározott szervek vonatkozásában munkavédelmi bírság kiszabásának nincs helye. A felügyeleti jogkör keretében a rendvédelmi szervek munkabiztonsági főfelügyelői, valamint a BM munkavédelmi főfelügyelője jogosultak és kötelesek a beosztott életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető személy vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója ellen fegyelmi eljárást kezdeményezni.
(Az Mvt. 84. §-ához)
24. § Az I. fokú munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló országos hatáskörű központi szervek vezetői rendelkeznek az Mvt. 84. §-ban foglalt hatósági jogosultságokkal, amelyeket a rendvédelmi szervek munkabiztonsági főfelügyelői útján látnak el.

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(2) A munkavédelmi tevékenység ellátásának személyi feltételeit a munkáltatóknak 2002. december 31-ig fokozatosan kell kialakítani.
(3) A rendelet hatálybalépésétől számított 150 napon belül a 6. § (1) bekezdésében meghatározott állományilletékes parancsnokok kötelesek az MvSz-t kiadni. Ezzel egyidejűleg a 35/1981. számú BM paranccsal kiadott Belügyminisztérium és szervei munkavédelmi szabályzata hatályát veszti.