160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet

az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya - a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-kereskedelem kivételével - a kis- és nagykereskedelmi, a jármű- és üzemanyag kereskedelmi, a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi és a kölcsönző (a továbbiakban együtt: kereskedelmi) tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját üzletben értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.”
2. § Az R. 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Üzlettel nem rendelkező kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével:)
„d) a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban előírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet;”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A kereskedő az üzlet működési engedélyének (a továbbiakban: működési engedély) kiadását az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) kérheti.
(2) Ha a mozgóbolt több önkormányzat illetékességi területén működik, a kereskedő a működési engedélyt a székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.
(3) A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni
a) az üzlet címét;
b) az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet);
c) a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fő tevékenységi üzletkört;
d) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét;
e) az üzlet fő tevékenységére utaló elnevezést.
(4) A működési engedély kiadási kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, a 4. § szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az engedélyeket. Nem minősül engedélynek a 7. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vétel.
(5) Mozgóbolt esetében a kérelemhez - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csatolni kell a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek a hozzájárulását is.”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok:
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;
b) az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) és az ÁNTSZ, ha  az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, illetve hoznak forgalomba vagy terményt, takarmányt, élő állatot értékesítenek;
c) a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátó üzlet esetén;
d) a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek;
e) az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési vagy rendeltetés-módosítási engedély-köteles;
f) a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik;
g) a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek;
h) a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.”
5. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző a 3. § (4) bekezdésében és a 4. §-ban előírt okiratok, hatósági, szakhatósági hozzájárulások, engedélyek megléte esetén államigazgatási határozattal köteles kiadni az 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörökre vonatkozó 2. számú melléklet szerinti működési engedélyt.”
(2) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jegyző az üzletekről nyilvántartást vezet a 4. számú melléklet szerint.”
6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A működési engedély adataiban bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, az adatváltozásnak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében.
(2) A működési engedélynek a (4) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásánál a jegyző a működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.
(3) A változásról a működési engedély módosítását tartalmazó határozat egy példányának megküldésével az eredeti működési engedély kiadásában közreműködő hatóságokat, szakhatóságokat is értesíti.
(4) Módosításnak minősülő adatváltozás:
a) a kereskedő neve - ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást -, cégneve;
b) a kereskedő székhelye; és
c) a kereskedő statisztikai számjele.
(5) Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző a hatósági, szakhatósági hozzájárulások birtokában - az egyéb feltételek megléte esetén - a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.
(6) Amennyiben a kereskedő az üzlet szakmai jellegét (üzletkört) kívánja módosítani, vagy a mozgóbolt működési területében történik változás, úgy új működési engedélyt kell kérnie.”
7. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatása feltételeinek érvényesülését a jegyző ellenőrzi.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja.
(3) Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(4) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha
a) a kereskedő a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy
b) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
c) az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,
d) a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) A (4) bekezdés c) és d) pontja tekintetében a működési engedélyt visszavonó határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.
(6) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzletre a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkezik, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni arra az időre, amíg az e jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő működési engedélyt a kereskedő nem kapja meg. A jegyzőnek az erre vonatkozó határozat azonnali végrehajtását fellebbezésre tekintet nélkül kell elrendelni.”
8. § Az R. 9. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítása - a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes rendőrhatósághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentéssel folytatható.
(6) Az alkalmi árusítás területén a jegyző - az illetékes rendőrhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség írásos véleményének figyelembevételével - a szeszes italok árusítását írásban megtilthatja vagy korlátozhatja.”
9. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Tilos a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.
(2) A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes vámhivatalnak és a rendőrhatóságnak bejelenteni.
(3) A jegyző az (1) bekezdésben megjelölt intézmények hivatali működési idejének lejárta után az árusítás helye szerint illetékes vámhatóság és rendőrhatóság előzetes véleményének figyelembevételével engedélyezheti a szeszes ital kimérését, árusítását.”
10. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Vendéglátó üzletben a 18. életévét be nem töltött, élelmiszerüzletben a 14. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos.
(2) Tilos szeszes italt árusítani:
a) diáksport egyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében;
b) sportlétesítmény területén: a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban;
c) belföldi távolsági autóbuszjáraton.”
11. § Az R. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az üzlet nyitvatartási idejét a belkereskedelemről szóló törvény figyelembevételével a kereskedő állapítja meg, és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő megváltozásáról a kereskedőnek a jegyzőt 3 munkanapon belül értesítenie kell.”
12. § Az R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell - a saját előállítású áru kivételével - az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Amennyiben a kereskedő ezen bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen őrzi, és ez nem az üzlet, úgy köteles az üzletben tartani az eredeti bizonylatok másolatát. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására azonban köteles az eredeti bizonylatokat 3 munkanapon belül bemutatni.”
13. § (1) Az R. 27. §-ának a) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató értékesítő hely, ideértve a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató telephelyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is;”
„j) üzletkör: az a tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók. Egy üzlet működési engedélye - a szükséges (szak)hatósági hozzájárulások megléte esetén - több üzletkört is tartalmazhat. Az üzlet fő tevékenységét (szakmai jellegét) a működési engedélyen első helyen megjelölt és az üzlet elnevezésében is erre utaló üzletkör határozza meg;”
(2) Az R. 27. §-a a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„k) napi cikk: napi, heti rendszerességű fogyasztási szükségleteket kielégítő élelmiszer és fogyasztási cikk;
l) termelői borkimérés: kizárólag saját termelésű szőlőbor nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében elvitelre történő értékesítése a termelő saját előállító-helyén.”
14. § Az R. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell működési engedélyt kérnie az ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek - kivéve az élelmiszer-előállítókat -, ha a termelő és értékesítő tevékenységét egy helyiségben folytatja, és rendelkezik a termelőtevékenységéhez szükséges, más jogszabályokban meghatározott feltételekkel, illetve engedélyekkel.”
15. § Az R. 1. számú melléklete a jelen rendelet melléklete szerint módosul, illetve egészül ki.
16. § (1) Az R. 5. számú mellékletének A) és B) részében a „Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, pezsgő és sör” szövegrész helyébe a „Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgő és sör” szövegrész lép.
(2) Az R. 5. számú mellékletének A) részében a „Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgő és sör”-höz kapcsolódó üzletköri felsorolás kiegészül 1261. Termelői borkimérés és 216. Diszkó üzletkörrel. A „Dohánytermékek”-hez kapcsolódó üzletköri felsorolások kiegészülnek a 216. Diszkó üzletkörrel.
17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Az R. e rendelet 13. §-ával módosított 27. §-a új l) pontjának rendelkezése és 16. §-a a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésekor már működő üzletek esetében az e rendelettel megállapított új üzletkörökre a kereskedőnek e rendelet hatálybalépését követő 6. hónap első napjáig kell az üzlet működési engedélyét a jegyzőtől megkérnie. Ezt követően az üzlet működési engedély hiányában nem folytathatja ezen tevékenységeket.
(4) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzletek kereskedői az üzlet nyitvatartási idejét a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kötelesek a jegyzőnek bejelenteni.
(5) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 27. §-ának g) pontja;
b) az R. 3. számú mellékletében a „Szerencsejátékban való részvételre jogosító jegy (pl. totó, lottó, bongó, sorsjegy)” szövegrész;
c) a szeszes ital árusításának és fogyasztásának korlátozásáról szóló 45/1986. (X. 30.) MT rendelet 1-3., valamint 5. §-a; továbbá
d) a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet.