16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-a (2) bekezdésének a)-e), valamint k)-o) pontjaiban, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya az At. 20. §-ának a)-f), valamint h) pontjaiban megfogalmazottak szerint kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagokra, berendezésekre, létesítményekre, az ezzel kapcsolatos tevékenységekre és a tevékenységet végzőkre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a nukleáris létesítményekre, azok építményeire, rendszereire és berendezéseire - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre és e tevékenységet végzőkre, valamint
b) az At. 26. §-ában meghatározott honvédelmi ágazati feladatokra.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzőkre
a) az At. 68. § (2) bekezdésének a) és c), illetve e) pontjai, valamint
b) az At. 68. § (2) bekezdés k) pontja szerinti tevékenységek tekintetében.
2. § Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását, valamint a sugárvédelmi alapelveket és követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

A munkavállalók és a lakosság sugárterhelésének korlátozása, a sugárterheléssel összefüggő baleset-elhárítási intézkedési szintek

[Az At. 68. § (2) bekezdésének a) pontjához]
3. § A munkavállalók és a lakosság sugárterhelésére vonatkozó dóziskorlátokat, a radon koncentráció munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjét, a személyeket érő külső és belső sugárterhelés ellenőrzésének rendjét, a baleset-elhárítási és intézkedési tervekben figyelembe veendő beavatkozási szinteket, valamint a nukleáris baleset következményeinek felszámolásában résztvevők sugárterhelésére vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

Sugárvédelmi minősítés

[Az At. 68. § (2) bekezdésének b) pontjához]
4. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében használt, ionizáló sugárzást kibocsátó vagy radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezés, valamint sugárzás elleni védőeszköz (a továbbiakban: berendezés) csak akkor hozható forgalomba, illetve akkor alkalmazható, ha a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézete (a továbbiakban: OSSKI) szakvéleménye alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a berendezést vagy sorozatgyártás esetén annak prototípusát sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősítette és arról minőségi bizonyítványt ad ki.
(2) A sugárvédelmi minősítés iránti kérelem benyújtásához szükséges adatlapot, valamint a sugárvédelmi minősítés alapjául szolgáló követelményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
5. § (1) A sugárvédelmi minősítést a
a) gyártó,
b) külföldről behozott berendezés esetén a forgalombahozó,
c) amennyiben a berendezés kereskedelmi forgalomba nem kerül, a felhasználó
kezdeményezi.
(2) Ha a minősített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a karbantartás, a javítás vagy az átalakítás érintette, a sugárvédelmi minősítést újból el kell végeztetni.
6. § A sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősített berendezések jegyzékét az OTH az Egészségügyi Közlönyben évente közzéteszi.

A munkavállalókra érvényes munkaköri alkalmassági szabályok

[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) pontjához]
7. § Az atomenergia alkalmazása körében tevékenységet végzőkre vonatkozó munkaköri alkalmassági szabályokat külön jogszabály határozza meg.

A sugárvédelmi oktatás rendje

[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) pontjához]
8. § (1) A sugárvédelmi ismeretek megszerzését képzés és továbbképzés keretei között kell biztosítani.
(2) Az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységet csak az a személy végezhet, aki a 4. számú mellékletben előírt, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben, illetőleg továbbképzésben részt vett és eredményes vizsgát tett. A tevékenység jellegének megfelelő képzettséggel rendelkező személy felügyelete mellett a tevékenység a vizsga letételéig, de legfeljebb egy évig végezhető.
(3) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket alapfokú képzés esetén az ÁNTSZ területileg illetékes megyei, illetve fővárosi intézete (a továbbiakban: megyei intézet) - a területileg illetékes ÁNTSZ megyei, illetve fővárosi sugár-egészségügyi csoportjai/osztályai (a továbbiakban: Sugár-egészségügyi Decentrum) javaslata alapján - hagyja jóvá. Bővített és átfogó fokozatú képzés esetén az oktatók névjegyzékét, a sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, valamint a vizsgakövetelményeket - az OSSKI javaslata alapján - az OTH hagyja jóvá.
(4) A sugárvédelmi képzésben és továbbképzésben való részvételről, valamint annak nyilvántartásáról az engedélyes gondoskodik.
(5) A sugárvédelmi képzési, illetve továbbképzési kötelezettség teljesítése alól felmentés nem adható.

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai, a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési szabályok

[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) és e) pontjaihoz]
9. § (1) A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásait az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók védelme érdekében az 5. számú mellékletben meghatározott, a munkahelyi besorolásnak, illetőleg a munkafeltételeknek megfelelő ellenőrző méréseket és a 2. számú melléklet előírásai szerinti személyi dozimetriai ellenőrzést kell végezni.

Sugárvédelmi szolgálat

[Az At. 68. § (2) bekezdésének e) pontjához]
10. § (1) Az engedélyes sugárvédelmi szolgálatot hoz létre és biztosítja a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(2) A sugárvédelmi szolgálat elkészíti a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MSSZ). Az MSSZ-re vonatkozó részletes előírásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. Az MSSZ-t a Sugár-egészségügyi Decentrum szakvéleménye alapján a megyei intézet, a 7. számú melléklet függelékének A/12. pontja szerinti kiemelt létesítmény esetén - az OSSKI szakvéleménye alapján - az OTH hagyja jóvá. A szakvéleményt a kérelmező szerzi be.
(3) A sugárvédelmi szolgálat ellenőrzi, hogy az adott létesítményben dolgozó személyek, a létesítmény területének és közvetlen környezetének sugárvédelmi helyzete megfelel-e a rendeletben, a külön jogszabályban, valamint az MSSZ-ben meghatározott feltételeknek.
(4) A sugárvédelmi szolgálat feladatainak részletes meghatározását az MSSZ tartalmazza a 8. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével.
11. § (1) A sugárvédelmi szolgálat - a (2), illetve (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább egy sugárvédelmi megbízottból és helyetteséből áll.
(2) A sugárvédelmi szolgálat legalább egy sugárvédelmi megbízottból áll, ha a megyei intézet a 18. § szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében adta ki az engedélyt.
(3) A sugárvédelmi megbízott sugárvédelmi képzettségének meg kell felelnie a szervezeti egység munkavállalóira - a 4. számú melléklet szerint - előírt legmagasabb képzettségnek.
(4) A sugárvédelmi megbízottat és helyettesét a munkáltató írásban bízza meg. Az engedélyes a megbízás másolati példányát megküldi a megyei intézetnek, a 7. számú melléklet függelékének A/12. pontja szerinti kiemelt létesítmény esetén az OTH-nak.
(5) A sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét a megyei intézet, illetve az OTH látja el.
(6) Nukleáris létesítményben az OTH által meghatározott esetben a sugárvédelmi szolgálat feladatait sugárvédelmi osztály látja el. A sugárvédelmi osztály vezetőinek megbízását az engedélyes az OTH-nak jelenti be.

A közúti szállítóeszközökre vonatkozó sugárvédelmi követelmények

[Az At. 68. § (2) bekezdésének d) pontjához]
12. § (1) A radioaktív anyagot szállító gépjármű (a továbbiakban: gépjármű) üzembentartója gondoskodik arról, hogy a gépjármű, illetve a felszerelés sugárvédelmi szempontból megfeleljen az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) A és B mellékletében, a külön jogszabályban, valamint a 9. számú mellékletben foglalt követelményeknek.
(2) A gépjárművet az (1) bekezdésben és a 9. számú mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőség vizsgálatára be kell mutatni szakvéleményezésre - az üzembentartó lakóhelye, illetve székhelye szerint - területileg illetékes Sugár-egészségügyi Decentrumnak.
(3) A gépjármű megfelelőséget igazoló tanúsítványt, az üzemben tartó kérelmére, a Sugáregészségügyi Decentrum szakvéleménye alapján a megyei intézet adja ki. A szakvéleményt az üzembentartó szerzi be és csatolja a kérelemhez.
(4) A tanúsítvány 2 évig érvényes. A tanúsítvány érvényessége annak lejártát követő 30 napon belül - a gépjármű felülvizsgálatával - meghosszabbítható. A meghosszabbítás elmulasztása esetén új tanúsítványt kell beszerezni.
(5) A gépjármű megfelelőséget igazoló tanúsítványnak tartalmaznia kell:
a) a gépjármű, illetve az utánfutó típusát, forgalmi rendszámát,
b) a szállítható radioaktív anyagok ADR szerinti besorolását az UN számmal együtt,
c) a szállítás speciális feltételeit.

Engedélyezés, ellenőrzés

[Az At. 68. § (2) bekezdésének k), l), m) pontjaihoz]
13. § Az At. 20. §-ának (1) bekezdése a)-c) pontjában meghatározott engedélyezési eljárás esetén a megyei intézet, illetve az OTH jár el.
14. § (1) A megyei intézet engedélyezi első fokon:
a) radioaktív anyag
aa) tárolását,
ab) használatát, felhasználását,
ac) átalakítását;
b) a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény kivételével az aa)-ac) pontban meghatározott tevékenységet szolgáló nem nukleáris létesítmény, berendezés
ba) létesítését, előállítását,
bb) üzemeltetését - ideértve a karbantartást is -, üzembe helyezését,
bc) átalakítását, javítását,
bd) üzemeltetésének megszüntetését, leszerelését;
c) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés
ca) előállítását, átalakítását,
cb) üzemeltetését - ideértve a karbantartást is,
cc) üzemeltetésének megszüntetését;
d) a c) pontban megjelölt berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló létesítmény
da) létesítését,
db) üzemeltetését,
dc) átalakítását,
dd) megszüntetését.
(2) Az OTH engedélyezi első fokon a radioaktív anyag előállítását, termelését és forgalmazását.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély - az engedélyben foglaltak szerint - az adott munkahely vagy intézmény, illetve az engedélyt kiadó megyei intézet illetékességi területére érvényes. Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek több megyében történő ellátása céljából az engedélyek területi érvényességének kiterjesztésére - az engedélyes kérelmére - az OTH jogosult.
(4) Az engedélyezési eljárásban másodfokon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 14. §-ában meghatározott szerv jár el.
(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti engedély birtokában lehet építési engedélyezési eljárást indítani.
15. § Az ionizáló sugárzás megyei intézetben történő alkalmazására vonatkozó engedélyt az OTH adja ki.
16. § (1) Az atomenergia alkalmazója az engedély kiadása iránt kérelmet nyújt be, amelyben közli a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat.
(2) A megyei intézet, illetve az OTH az engedélyt a rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott, az atomenergia alkalmazása körében kötelezően alkalmazandó szabványokban előírt feltételek fennállása, valamint a 11. számú melléklet szerinti szakhatóságok hozzájárulása birtokában adja meg. A szakhatósági hozzájárulást a kérelmező szerzi be és csatolja a kérelemhez.
(3) A 14. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban megjelölt tevékenységeket szolgáló létesítmények létesítési engedély kérelméhez a külön jogszabály szerinti szakértő által elkészített sugárvédelmi és sugárbiztonsági tervet kell csatolni, kivéve a 18. §-ban meghatározott eseteket.
(4) Ha a 14. § (1) bekezdésének ab) pontjában megjelölt tevékenység engedélyezése nyitott radioaktív készítmények laboratóriumon kívüli használatának céljára történik, a (3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
17. § (1) Az OSSKI szakvéleményezi
a) a 7. számú melléklet függeléke szerinti kiemelt létesítmények létesítéséhez,
b) az orvosi terápiás besugárzó, ipari gyorsító és nagybesugárzó létesítmények létesítéséhez,
c) a radioaktív anyag termelését, előállítását szolgáló izotóplaboratóriumok létesítéséhez,
d) a nyitott radioaktív készítmények laboratóriumon kívüli használatának bevezetéséhez
kapcsolódó sugárvédelmi és sugárbiztonsági terveket.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt nem nukleáris létesítmények sugárvédelmi és sugárbiztonsági terveinek szakvéleményezését - regionális ellátási területükön - a Sugár-egészségügyi Decentrumok végzik. A Sugár-egészségügyi Decentrumok felsorolását a 7. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakvéleményt a kérelmező szerzi be és csatolja a kérelemhez.
18. § A megyei intézet a 14. § (1) bekezdésének b) és d) pontjaiban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le, ha a 7. számú melléklet függeléke a munkahelyet, illetve a berendezést a III. A. kategóriába sorolja.
19. § Az engedélyek a 7. számú melléklet függelékében foglalt
a) kiemelt létesítmény esetén 2 évig,
b) I. kategória esetén 3 évig,
c) II. kategória esetén 5 évig,
d) III A. és B. kategória esetén 8 évig
érvényesek.
20. § (1) A megyei intézetek, valamint a Sugár-egészségügyi Decentrumok illetékességi területükön a 7. számú melléklet 2. pontja, valamint függeléke szerinti gyakorisággal végzik az engedéllyel rendelkező létesítmények, tevékenységek teljes körű ellenőrzését.
(2) Az OTH a 7. számú melléklet 2. pontja szerinti gyakorisággal teljeskörűen ellenőrzi a megyei intézetek ionizáló sugárzást alkalmazó részlegeit, a nukleáris létesítményen belül az At. 68. § (2) bekezdésének k) pontja szerinti tevékenységeket, valamint az At. 68. § (2) bekezdésének a), c) és e) pontjai tekintetében a tevékenységet végzőket.
21. § (1) Az e rendeletben - valamint az engedélyben - foglalt előírások megszegése esetén a megyei intézet, illetve az OTH az engedélyt visszavonhatja vagy meghatározott időre felfüggesztheti.
(2) A megyei intézet, illetve az OTH a felfüggesztés időtartamát, valamint az ezen időtartam alatt megteendő intézkedéseket az engedélyessel határozatban közli.
(3) A felfüggesztés időtartamának eredménytelen letelte után a megyei intézet, illetve az OTH az engedélyt visszavonja.
22. § (1) A 14. § szerinti engedélyt és a visszavonása ügyében hozott határozatot meg kell küldeni az Országos Atomenergia Hivatalnak (a továbbiakban: OAH), valamint az OSSKI-nak is. Az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések esetében a határozatot az OAH-nak nem kell megküldeni.
(2) A 18. § szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárásban hozott határozatot a társmegye esetén a területileg illetékes Sugár-egészségügyi Decentrummal és az OSSKI-val is közölni kell.

Felszabadítás a hatósági felügyelet alól

23. § (1) A hatósági felügyelet alól való felszabadításra vonatkozó határozatot az engedélyes kérelmére az OTH adja ki. Az engedélyes a kérelemhez csatolja az anyag használatából, újrafelhasználásából, újrahasznosításából vagy nem-radioaktív hulladékként való kezeléséből eredő dózisok becslését és az elemzést, amely a felszabadítást mutatja a legjobb megoldásnak.
(2) A radionuklidot tartalmazó anyag felszabadítható a hatósági felügyelet alól, ha
a) az újrafelhasználásából, újrahasznosításából vagy nem-radioaktív hulladékként való kezeléséből származó egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µSv effektív dózist, és
b) az elemzés a felszabadítást mutatja a legjobb megoldásnak.
(3) Az anyag használatát, újrafelhasználását, újrahasznosítását vagy nem-radioaktív hulladékként való kezelését az OTH határozatában feltételekhez kötheti.
(4) A (2) bekezdés szerinti határozat közlésére a 22. § (1) bekezdésben meghatározott szabályok irányadóak.
(5) A hatósági felügyelet alól felszabadított radionuklidot tartalmazó anyag vonatkozásában e rendelet rendelkezéseit a továbbiakban nem kell alkalmazni.

Megszüntetés

24. § (1) A megyei intézet, illetve az OTH az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszavonás esetén az engedélyes a tevékenység, létesítmény, illetve a berendezés használatának megszüntetését - a megszüntetés tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal - bejelenti a megyei intézetnek, illetve az OTH-nak.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, akkor is ha az engedély lejár és az engedélyes az engedély megújítását nem kérelmezi.
(4) A 21. § (3) bekezdése szerinti visszavonás esetén a megszüntetési eljárást a megyei intézet, illetve az OTH hivatalból indítja meg.
(5) A megyei intézet, illetve az OTH lefolytatja a megszüntetési eljárást és az engedély visszavonásáról szóló határozatát a 22. § szerinti szerveknek küldi meg.

Hasznosíthatósági határozat

25. § (1) A megszüntetési eljárás lefolytatása után a 14. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott létesítmény hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánításáról - helyszíni szemle alapján - a megyei intézet dönt. Az eljárás során hozott határozatot a megyei intézet közli az OTH-val is.
(2) A hasznosíthatósági határozatban a megyei intézet rendelkezik arról, hogy a létesítmény milyen célra nem használható.

Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálat

[Az At. 68. § (2) bekezdésének n) pontjához]
26. § (1) Az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel vagy radioaktív anyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény - a nukleáris létesítményben bekövetkező rendkívüli esemény és nukleáris veszélyhelyzet kivételével - kezeléséhez szükséges sugár-egészségügyi feladatok meghatározását és a végrehajtás szakmai irányítását az OSSKI Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálata (a továbbiakban: OSKSZ) végzi.
(2) Az OSKSZ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az OTH biztosítja.
(3) A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket és értesítési rendet külön jogszabály tartalmazza.
(4) A nukleáris veszélyhelyzet kezeléséről külön jogszabály rendelkezik.
(5) Az OSKSZ riasztási rendjét, az azzal kapcsolatos feladatokat az OTH közleményben teszi közzé.
27. § Rendkívüli esemény szakszerű elhárításának támogatása érdekében az ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyekről, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményekről az OSSKI Országos Nyilvántartást vezet.

Sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátása

[Az At. 68. § (2) bekezdésének o) pontjához]
28. § (1) Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó sugárterhelést kapott (a továbbiakban: sugársérült), illetőleg ha ennek gyanúja fennáll, soron kívüli orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésben kell részesíteni.
(2) Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak gyanúja esetén az érintett személlyel kapcsolatosan az OSSKI által - az illetékes szakmai kollégiummal együttműködve - elkészített módszertani levélben meghatározottak szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó munkahelyi sugárvédelmi feladatokat az MSSZ tartalmazza.
(3) A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a 12. számú mellékletben meghatározott, kijelölt egészségügyi intézményekben történik, az OSSKI szakmai közreműködésével.
(4) Ha a sugársérült vagy arra gyanús személy ellátása a kijelölt egészségügyi intézményekben szakmailag nem biztosítható, a további speciális ellátást az Országos Onkológiai Intézet, illetve az Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet végzi az OSSKI szakmai közreműködésével.
29. § Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatások díjait a 13. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 2. számú melléklete 2. számú függelékének 2., 12., 16. és 26. pontja 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet (a továbbiakban: SZEM rendelet)
a) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett engedély (a továbbiakban: engedély) megadása ügyében a radioaktív hulladék elhelyezése, valamint az elhelyezéshez szükséges műtárgy tekintetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal jár el.”
b) 2. számú melléklete 1. pontjának 1.7. alpontja helyébe a következő szövegrész lép:
„1.7. A hulladéktárolásra fokozottan tűz-, robbanás- és korrózióveszélyes hely nem jelölhető ki.”
c) 2. számú melléklete 2. pontjának 2.10. alpontja helyébe a következő szövegrész lép:
„2.10. A szennyezett anyagokat a helyszínen kell dekontaminálni. Ha a szennyezettség nem távolítható el, vagy lebomlásig a munkahelyi tárolás nem valósítható meg, azokat a vonatkozó szabványok szerint radioaktív hulladékként kell kezelni.”
d) 8. számú mellékletének
da) címe helyébe az „Adatszolgáltatás radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmény engedélykérelméhez” szövegrész,
db) 3. pontja helyébe a „Az engedélyezni kért tevékenységet szolgáló létesítmény, berendezés, készülék leírása” szövegrész
lép;
e) 9. számú mellékletének
ea) címe helyébe a „Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok” szövegrész,
eb) 1-7. pontja helyébe a „A radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény telepítése, létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása tekintetében
- a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség,
- a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság,
- az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság,
- a Honvédelmi Minisztérium,
- a Fővárosi, Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás,
- Fővárosi/Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás,
- Megyei/Fővárosi Közlekedési Felügyelet,
- az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya,
- Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság,
- a Magyar Geológiai Szolgálat,
- a Magyar Bányászati Hivatal.”
szövegrész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a SZEM rendelet
- 14. §-ának (1) bekezdése,
- 15. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdése,
- 20. §-ának (2) bekezdése,
- 2. számú melléklete 2. pontjának 2.6., 2.18. alpontjai,
- 6. számú mellékletének 13. pontja,
- 7. számú mellékletének 14. pontja,
- 8. számú mellékletének 1., 2., 4., 5., 6. pontjai,
- 11. számú melléklete
továbbá a (3) bekezdésben foglalt rendelkezései kivételével,  [LÁBJEGYZET_1]
valamint annak módosításáról szóló 14/1996. (V. 22.) NM rendelet, 56/1997. (XII. 20.) NM rendelet, 29/1998. (XII. 27.) EüM rendelet,
b) a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 1. számú mellékletének III. pontja,
c) az orvosi gyakorlatban röntgensugárzás ártalmának kitett dolgozók balesetelhárító és egészségvédelmi óvórendszabálya kiadásáról szóló 5/1970. (Eü. K. 3.) EüM utasítás,
d) a közegészségügyi-járványügyi ellátás helyi intézményeinek szervezetéről és működésének szabályozásáról szóló 16/1979. (Eü. K. 12.) EüM utasítás
hatályát veszti.
(5) E rendelet hatálybalépésekor az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet szerinti minősítő határozattal rendelkező termék a minősítő határozatban megjelölt időpontig, de legfeljebb 5 évig forgalmazható.
(6) Az engedélyezés tárgyában a folyamatban lévő ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni. A korábban határozott időre kiadott engedélyek a bennük foglalt határidőig, illetve a határozatlan időre kiadott engedélyek a rendelet hatálybalépésétől számított 3 évig érvényesek.
(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács, a munkavállalók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni védelmének általános szabályairól szóló 96/29/EURATOM irányelvének rendelkezéseivel.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/57.