16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló - a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelettel módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1-5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján szervezett gimnáziumi és a szakközépiskolai (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola) érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).
2. § Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) - szakmai előkészítő tantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - a vizsgatantárgyak általános követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján dolgoztatja ki. A vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
3. § Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;
b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;
c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.
4. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.
(2) E szabályzatban meghatározott esetben és módon az idegen nyelv érettségi vizsgatantárgyból az emelt szintű érettségi vizsga, illetőleg a középszintű érettségi vizsga államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű vizsgaként is megszervezhető.
5. § (1) A középiskolának a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a középiskola határozza meg helyi tantervében, hogy mely tantárgyakból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.
(3) Az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni - az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - hogy a tanuló a tizedik évfolyam végéig milyen módon választhatja meg az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szintet, továbbá, hogy e választását milyen módon és feltételekkel módosíthatja.”
2. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A követelmények akkreditálását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól (a továbbiakban: országos vizsgaközpont) lehet kérni.”
3. § (1) Az R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szeptember-októberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket az országos vizsgaközpont - a fenntartói önkormányzat jegyzőjével, illetve más, nem önkormányzati intézményfenntartó esetén a fenntartó képviselőjével egyetértésben arra - kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén való vizsgázás lehetőségét.”
(2) Az R. 11. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti az országos vizsgaközpontnak, a középiskola fenntartójának, továbbá, ha az érettségit kisebbségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem kisebbségi önkormányzat, a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat).”
4. § Az R. 12. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(11) Az összesítő jelentés megkeresést tartalmaz]
„a) az országos vizsgaközpontnak, hogy - a szabályzatban foglaltak szerint - bízza meg a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezik meg, a kérdező tanárt.”
5. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők közül - az országos vizsgaközpont bízza meg.”
(2) Az R. 13. §-a (3) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.”
(3) Az R. 13. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az országos vizsgaközpont továbbá megbízást ad az adott nyelvből egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusnak arra, hogy - a (3) bekezdés alapján az igazgató által megbízott kérdező tanár mellett - kérdező tanárként vegyen részt a vizsgabizottság munkájában.”
(4) Az R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vizsgabizottság tagja nem működhet közre közeli hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pont) vizsgáztatásában.”
6. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen)
„b) eljárást kezdeményez az országos vizsgaközpontnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,”
7. § Az R. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgató feladata különösen:)
„d) ellenőrizni a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatni az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,”
8. § Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli központi (standardizált) vizsgakövetelményeit tartalmazó feladatlapokat és az útmutatókat az oktatási miniszter, szakmai előkészítő tantárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszter készítteti el, hagyja jóvá és juttatja el az országos vizsgaközpontba. Az országos vizsgaközpont a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül - átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának. A feladatlapok átadásának-átvételének napját a tanév rendjében kell meghatározni.”
9. § Az R. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - az országos vizsgaközpont intézkedését kezdeményezheti.”
10. § Az R. 32. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az emelt szintű érettségi vizsgán a 31. §-ban foglaltakra a következő eltéréssel kell alkalmazni:)
„a) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak szóbeli tételeit az oktatási miniszter, szakmai előkészítő tantárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszter készítteti el, hagyja jóvá és juttatja el az országos vizsgaközpontba, amely - az írásbeli vizsga feladatlapjaival együtt - eljuttatja azokat a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának.”
11. § Az R. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak - az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának - jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke - a vizsga folytatása mellett - a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.”
12. § Az R. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.”
13. § (1) Az R. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.”
(2) Az R. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt vagy súlyosan tévedett.”
14. § Az R. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatantárgyat, azok értékelését és minősítését.”
15. § (1) Az R. 50. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az érettségi bizonyítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény OM azonosítóját.”
(2) Az R. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Abban az esetben, ha jogorvoslati eljárásban az országos vizsgaközpont döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, s látja el a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.
(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról a vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő - tizenöt napon belül megküld az Országos Közoktatási Intézetnek. A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslapszámát, a vizsga időpontját lehet feltüntetni. Az Országos Közoktatási Intézet a kiadott érettségi bizonyítványokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít.”
16. § Az R. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató
a) tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és - az osztályozóív kivételével - a csatolt iratok egy példányát az országos vizsgaközpontnak,
b) harminc napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes kisebbségi önkormányzatnak, az országos vizsgaközpontnak, továbbá a tanév rendjében meghatározottak szerint a szakképesítésért felelős miniszternek megküldi.”
17. § Az R. a „Vegyes rendelkezések” alcímet követően a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.
(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.”
18. § Az R. 63. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a szakközépiskola tanulója az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor bejelenti, hogy kizárólagosan érettségi vizsgát kíván tenni, a (8) bekezdésben felsorolt tantárgyak közül kell öt tantárgyat választania. Ha a szakközépiskola tanulója érettségi-képesítő vizsgára jelentkezett, azonban a szakmai (képesítő) vizsgarész követelményeit nem tudta teljesíteni, a javítóvizsga keretében befejezheti az érettségi vizsgát oly módon, hogy a (8) bekezdésben felsorolt tantárgyak közül a már teljesített érettségi vizsgatantárgyak számát öt vizsgatantárgyra ki kell egészíteni.
(11) Addig az időpontig, ameddig az érettségi vizsga megszervezésénél alkalmazni kell a GÉV rendelkezéseit, az érettségi vizsgák megszervezésekor a következő átmeneti rendelkezéseket is figyelembe kell venni:
a) Ha a vizsgázó több választható vizsgatantárgyból tesz közös írásbeli-felvételi vizsgát, mint ahányra az érettségi vizsga érvényességéhez szükség van, az érettségi vizsga jelentkezési lapján fel kell tüntetnie, hogy melyiknek az eredményét kéri feltüntetni az érettségi bizonyítványában. Ez a döntés a jelentkezési lap benyújtását követően nem változtatható meg.
b) Ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázó tudását vizsgarészenként külön-külön értékelni kell, azonban a vizsgatantárgy osztályzatát - amennyiben a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a vizsgán nyújtott teljesítmény együttes mérlegelése alapján kell megállapítani.
c) Ha a vizsgatantárgy (a közös érettségi-felvételi vizsgatárgy) kizárólag írásbeli vizsgarészből áll, elégtelen írásbeli dolgozat esetén a vizsgázó a szóbeli vizsgán javíthat. Ebben az esetben azonban a szóbeli vizsgán póttétel már nem húzható.
d) Ha a tanuló matematikából közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát tesz, az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kérheti, hogy iskolai matematika érettségi vizsgát is tehessen. Az érettségi jelentkezési lapon fel kell tüntetnie, hogy az érettségi bizonyítványába melyik vizsga osztályzatának feltüntetését kéri. Ez a döntés a jelentkezési lap benyújtását követően nem változtatható meg.
e) Ha a vizsgázó közös írásbeli-felvételi vizsgán elért eredményét tüntetik fel az érettségi bizonyítványában, a bizonyítványban és a törzslapon a következő záradékot kell alkalmazni: „A vizsgázó ..... vizsgatantárgyból közös írásbeli-felvételi vizsgát tett.”
f) Az idegen nyelv érettségi vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészén az olvasás-szövegértési vizsgafeladatot az angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz nyelvből központilag elkészített és kiadott szöveggyűjtemény alkalmazásával kell megoldani.
g) A GÉV 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jelentést az igazgató megküldi a fenntartónak tájékoztatás, és az országos vizsgaközpontnak az elnök megbízása és a tételek megküldése, továbbá az érettségi vizsga költségeihez biztosított hozzájárulás igénylése céljából.
h) Azok a vizsgázók, akik az érettségi évében vagy azt megelőző évben bejutottak a Művelődési Közlöny 1997. évi 16. számában, illetve 1998. évi 18. számában meghirdetett országos középiskolai tanulmányi verseny országos döntőjébe, az adott tantárgyból mentesülnek az érettségi vizsga letétele alól, és tudásukat jeles (5) osztályzattal kell értékelni. 1998. évet követően a versenykiírás határozza meg, hogy az országos tanulmányi versenyen elért eredmények közül melyik mentesít az adott tantárgyból az érettségi vizsga letétele alól.”
19. § (1) Az R. 2. számú mellékletének AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI, I. Közismereti tantárgyak fejezete a „A TESTNEVELÉS TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYE” részt követően az e rendelet 1. számú mellékletével kiadott „A FILOZÓFIA TANTÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYE” résszel egészül ki.
(2) Az R. 2. számú mellékletének AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI II. Szakmai előkészítő tantárgyak fejezete „A MARKETINGISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI” rész után az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott „A BŐRFELDOLGOZÓIPARI ALAPISMERETEK, A FAMEGMUNKÁLÁS ALAPJAI, A KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ALAPISMERETEK, A RUHAIPARI ALAPISMERETEK, A VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI” résszel egészül ki.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az R.-nek e rendelet 18. §-ával megállapított 63. § (11) bekezdése f) pontjában foglaltakat első alkalommal a 2001-ben szervezett érettségi vizsgán lehet alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésének napján
a) az R. 7. §-ának (4) bekezdésében az „Nemzeti alaptantervben” szöveg helyébe a „kerettantervben” szöveg; az R. 30. §-át megelőző alcímben, valamint az R. 30. §-ában, továbbá 61. §-ában a „vizsgaközpont” szöveg és ragozott formája helyébe az „országos vizsgaközpont” szöveg, illetve megfelelően ragozott formája; az R. 51. §-ának (2) bekezdésében az „Országos Közoktatási Intézet” szöveg helyébe az „országos vizsgaközpont” szöveg; az R. 56. §-ában a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szöveg helyébe az „Oktatási Minisztérium” szöveg, illetve annak megfelelően ragozott formája; az R. 57-59. §-ában a „főjegyző” szöveg és annak ragozott formája helyébe az „országos vizsgaközpont” szöveg, illetve annak megfelelően ragozott formája; az R. 61. §-a (4) bekezdésének záró részében a „2000. szeptember 1-jén” szöveg helyébe a „2001. szeptember 1-jén” szöveg, továbbá a § (8) bekezdésében a „2004. május-júniusi” szöveg helyébe a „2005. május-júniusi” szöveg; az R. 62. §-ának (2) bekezdésében a „2004. január 31-én” szöveg helyébe a „2005. január 31-én” szöveg, továbbá a „2005. január 31-én” szöveg helyébe a „2006. január 31-én” szöveg; az R. 63. §-ának (7) bekezdésében az „1999/2000. tanévben” szöveg helyébe az „1999/2000. és 2000/2001. tanévben” szöveg, valamint a § (8) bekezdésének első mondatában a „2003-ig” szöveg helyébe a „2004-ig” szöveg, valamint a „2004-ig” szöveg helyébe a „2005-ig” szöveg, továbbá a bekezdés második mondatában a „2002. és 2003. években” szöveg helyébe a „2003. és 2004. években” szöveg lép.  [LÁBJEGYZET_1]
(4) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 2. §-a utáni „A középiskola felkészítési kötelezettsége és a tanuló tantárgyválasztási joga” cím; az R. 31. §-a (1) bekezdéséből a „részletes” szöveg; az R. 61. §-a (4) bekezdésében a 30. §-ra történő utalás, továbbá az (5) és (7) bekezdése; valamint a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló 129/1981. (MK 17.) MM utasítással kiadott vizsgaszabályzat 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése.  [LÁBJEGYZET_2]
 (5) A rendelet hatálybalépésének napján
a) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről szóló - többször módosított - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TR.) 5. § (2) bekezdés b) pont harmadik gondolatjelében a „zsidó” kifejezés helyébe a „héber” kifejezés lép;
b) a TR. 17. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az (1) és (3) bekezdés alapján járó hozzájárulás összegére”;
c) a TR. 18. §-a (1) bekezdésében az „- az indítási engedély kiadásának évét kivéve -” szöveg helyébe a „- hat helyszínig az indítási engedély kiadásának évét kivéve -” szöveg lép;
d) a TR. 23. §-ában a „[19. § (5) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése] szöveg helyébe a „[19. §-ának (8) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése]” szöveg lép;
e) hatályát veszti a TR. 14. §-ának (2) bekezdéséből az „azt, hogy a szakvizsga letétele mely időponttól kezdődően alkalmazási feltétel” szöveg és a § (3) bekezdése, valamint (4) bekezdésének második mondata, 22. §-ának (3) bekezdéséből az „Addig az időpontig, ameddig a pedagógus-szakvizsga megléte nem alkalmazási feltétel” szöveg, 24. §-ának (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete I. RÉSZ 2.11. alpontjában és a III. RÉSZ 6.4. alpontjában a „Nem jellemző” szöveg, továbbá az I. RÉSZ 3.1.1. alpont zárójeles részéből a 3.2. alpontra történő utalás.
(6) A rendelet hatálybalépésének napján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) 6. §-ának a) pontjában a „kiadja” szöveg helyébe az „átadja” szöveg lép.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/21.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/21.