17/2000. (VII. 19.) HM-IM együttes rendelet

a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 332. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség személyi állományában tényleges szolgálatot teljesítő katona által, a szolgálat tartama alatt elkövetett bűncselekmény nyomozására illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következők szerint állapítjuk meg:

I. Fejezet

Katonai nyomozó hatóságok

1. § (1) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja ellen a szolgálati viszonya tartama alatt elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban - ha a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény mellékletének 2. pontja alapján a nyomozás nem tartozik a katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe, a 2. § (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - katonai nyomozó hatóság az illetékes parancsnok.
(2) E rendelet alkalmazásában illetékes parancsnok
a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának b) pontja, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 2. § a) pontja szerinti állományilletékes parancsnok;
b) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonai szervezet állományilletékes parancsnoka;
c) a 4. § (3) bekezdése szerinti esetben a helyőrségparancsnok.
(3) Az illetékes parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét az igazgatási tiszt (főtiszt), illetve a megbízott nyomozótiszt (a továbbiakban együtt: nyomozótiszt) útján vagy személyesen gyakorolja.

Az illetékes parancsnok hatásköre

2. § (1) Az illetékes parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás
a) a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel a katonai vétség miatt indult büntetőeljárásban, valamint
b) ha törvény azt a hatáskörébe utalja.
(2) A katonai ügyész a hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozása során egyes nyomozati cselekmények elvégzésével az illetékes parancsnokot megbízhatja.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem tartozik az illetékes parancsnok hatáskörébe a nyomozás, ha
a) a katonai ügyész a bűnügyet az eljárás lefolytatására magához vonta;
b) több katona esetén, ha az elkövetők az illetékes parancsnokának nincs közös elöljárója és az elkülönítés nem indokolt;
c) a gyanúsított mellett a bűncselekmény elkövetésével (tettesként vagy részesként) más fegyveres szerv tagja [Hszt. 1. § (1) bekezdés] vagy polgári személy is alaposan gyanúsítható;
d) a gyanúsított szolgálati viszonya már megszűnt;
e) a gyanúsított a katonai vétség elkövetése mellett más bűncselekmény elkövetésével is alaposan gyanúsítható.
(4) A Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar Főnöke, illetve a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, a katonai nyomozó hatósági hatáskörrel rendelkező állományilletékes parancsnok, valamint más szervnél szolgálatot teljesítő katona, továbbá katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója ellen katonai vétség miatt indult büntetőeljárás iratait - a nyomozás lefolytatása érdekében - az illetékes katonai ügyészhez kell felterjeszteni.
3. § (1) Ha a gyanúsított bűncselekménye vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik az illetékes parancsnok nyomozati hatáskörébe, haladéktalanul, legkésőbb azonban három napon belül - sürgős esetben rövid úton - feljelentést tesz az illetékes katonai ügyészségnél, vagy a feljelentést oda átteszi.
(2) Az ügy iratait - a nyomozás lefolytatása végett - a katonai ügyészhez kell felterjeszteni, ha a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelme (Be. 120/A. §), illetőleg a sorkatonai szolgálatot teljesítő tanú más szolgálati helyre történő vezénylése vagy áthelyezése (Be. 338/A. §) indokolt, vagy az eljárásban különösen védetté nyilvánított tanú (Be. 64/A. §) kihallgatása szükséges.

Az eljáró parancsnok illetékessége

4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozást az az illetékes parancsnok folytatja le, akinek a gyanúsított a büntetőeljárás megindításakor szolgálati alárendeltségébe tartozik.
(2) Ha a gyanúsított szolgálati helye a bűncselekmény elkövetése után megváltozott, célszerűségből a nyomozást az elkövetéskori illetékes parancsnok lefolytathatja, de az ügy iratait a nyomozás befejezése után - további intézkedés végett - a gyanúsított új szolgálati helye szerinti illetékes parancsnokhoz kell áttenni.
(3) A helyőrségparancsnok folytatja le a nyomozást a helyőrség területén ismeretlen tettes által elkövetett és parancsnoki nyomozási hatáskörbe tartozó bűncselekmény esetén mindaddig, amíg a gyanúsított személye ismertté nem válik. Az ismertté vált gyanúsított ügyének iratait - a katonai ügyészséghez való áttétel esetén az illetékes parancsnok értesítése mellett - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai nyomozó hatósághoz kell áttenni. Ha a tettes ismeretlen marad, a büntetőeljárást a helyőrségparancsnok szünteti meg.
(4) Több gyanúsított esetén - ha azok nem azonos illetékes parancsnok alárendeltségébe tartoznak és az elkülönítés nem indokolt - az az illetékes parancsnok jár el, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Illetékességi vita esetén az ügyben eljáró illetékes parancsnokot a nyomozás feletti felügyeletet ellátó katonai ügyészség, több ügyészséget érintő esetben a Katonai Főügyészség jelöli ki.

A nyomozótiszt

5. § (1) A nyomozótisztet elsősorban a katonai szervezet jogi és igazgatási szolgálatához kinevezett, illetve az arra alkalmas tiszti rendfokozatú beosztottai közül - a katonai szervezet létszámára figyelemmel szükséges számban - az illetékes parancsnok jelöli ki, egyben a nyomozótiszti megbízásához beszerzi a katonai ügyészség előzetes egyetértését.
(2) A nyomozótisztet feladatával - a Hszt. szabályai szerint - az illetékes parancsnok írásbeli parancsban bízza meg, s erről a katonai ügyészséget értesíti.
(3) A katonai ügyészség a nyomozótisztet fényképes „Nyomozótiszti igazolvány”-nyal látja el.
(4) A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha a (3) bekezdés szerinti illetékes parancsnok azt visszavonta. Erről a katonai ügyészséget tíz napon belül értesíti, egyben a bevont „Nyomozótiszti igazolvány”-t visszaküldi.
6. § (1) A nyomozótisztek rendszeres szakmai képzéséről az illetékes parancsnok és a katonai ügyészség gondoskodik.
(2) Az illetékes parancsnok a nyomozótiszt (1) bekezdés szerinti képzéséhez, valamint a nyomozói munkájához szükséges időt és feltételeket biztosítani köteles.
7. § A nyomozótiszt a nyomozás során az illetékes parancsnok utasítása szerint jár el, aki személyesen irányítja a nyomozást és ennek keretében ügyel annak törvényességére.
8. § Az illetékes parancsnok által a nyomozás elrendelésekor kijelölt nyomozótiszt folyamatosan végzi azokat a nyomozati cselekményeket, amelyek a 12. § (2) bekezdése értelmében nem az illetékes parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartoznak. A 12. § (2) bekezdése szerinti határozatok tervezetét azonban a nyomozótiszt készíti el.
9. § (1) Annál a katonai szervezetnél, ahol nyomozótiszt nincs, vagy az a feladata ellátásában akadályozott, illetve az eljárásból kizárt, a nyomozási cselekményeket az illetékes parancsnok személyesen végzi, vagy az elöljáró parancsnoktól nyomozótiszt vezénylését kéri.
(2) Az illetékes parancsnok a hatáskörébe utalt bűnügyek nyomozása során a katonai ügyészség szakmai segítségét kérheti.
10. § A nyomozásban - a Be. 35-38. §-aiban szabályozott eseteken kívül - nem vehet részt az a nyomozótiszt sem, aki a gyanúsított alárendeltje.

II. Fejezet

A parancsnoki nyomozás szabályai

11. § A parancsnoki nyomozás során a Be. rendelkezéseit a törvény XV. fejezetében foglalt eltérésekkel és e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
12. § (1) Az illetékes parancsnok az általa elrendelt nyomozásról - az ügy lényegének ismertetésével - haladéktalanul, rövid úton értesíti a katonai ügyészt.
(2) Az illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a feljelentés kiegészítésének elrendelése (Be. 126. §), illetve a feljelentés áttétele [Be. 125. § (2) bekezdés];
b) a nyomozás megtagadása [Be. 127. § (1) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 139. § (1) bekezdés], kivéve, ha a nyomozás megtagadása [Be. 129. § (1) bekezdés], illetve a nyomozás megszüntetése [Be. 140. § (1) bekezdés] a katonai ügyész hatáskörébe tartozik;
c) a nyomozás elrendelése (Be. 130. §), illetve felfüggesztése (Be. 137. §);
d) a gyanúsított őrizetbe vételének (Be. 91. §), a lefoglalásnak (Be. 101. §), a zár alá vételnek (Be. 106. §), a biztosítási intézkedéseknek (Be. 107/A. §) az elrendelése, illetve ezek megszüntetése, továbbá az elővezetés (Be. 100. §), a házkutatás (Be. 103. §), a motozás (Be. 104. §) elrendelése;
e) indokolt előterjesztés tétele a katonai ügyészséghez az előzetes letartóztatása elrendelésének, meghosszabbításának, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének vagy fenntartásának indítványozására, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy az előzetes letartóztatás megszüntetésére, továbbá a szoros felügyelet alá helyezés, a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére, valamint az úti okmány elvételére vagy azok megszüntetésére, illetve a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére;
f) a nyomozás befejezése után az iratok vádemelési javaslattal történő megküldése a katonai ügyészségnek.
13. § (1) Ha az illetékes parancsnok a feljelentés tizenöt napon belüli kiegészítését rendelte el, annak lejártával a határidőt - indokolt esetben - további tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(2) A feljelentés kiegészítésének - vizsgálat tartása szükségessége miatt - harminc napon túl történő meghosszabbítására a bűnügyi iratok eredeti példányának megküldésével a katonai ügyészhez kell előterjesztést tenni.
14. § A nyomozást elrendelő határozat egy példányát - a rövid tényállás és a nyomozás teljesítésére megszabott határidő feltüntetésével - a katonai ügyészségnek három napon belül kell  megküldeni.
15. § Ha az illetékes parancsnok a nyomozást az elrendeléstől számított egy hónapon belül nem fejezi be, az iratokat az egy hónap letelte előtt legalább három nappal bemutatja a katonai ügyésznek. A nyomozás határidejének két hónapon túli meghosszabbítására az illetékes parancsnok a határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a katonai ügyésznek tesz előterjesztést. Mindkét esetben mellékelni kell a szükségesnek tartott, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.
16. § (1) A nyomozótiszt a jelentősebb súlyú vagy bonyolultabb, előreláthatóan egy hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően haladéktalanul nyomozási tervet készít és azt jóváhagyás végett bemutatja az illetékes parancsnoknak.
(2) A nyomozási tervben meg kell határozni a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat, a nyomozás során feltárt új adatok és szempontok figyelembevételével a tervet folyamatosan módosítani kell.
(3) A nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, illetve az ujj- és tenyérnyomatvétel, valamint a fényképkészítés szabályainak betartására [1999. évi LXXXV. törvény, 7/2000. (II. 16.) BM-IM együttes rendelet, 8/2000. (II. 16.) BM-IM-PM együttes rendelet].
17. § A nyomozás során figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére. Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében tett intézkedésről vagy javaslatról az illetékes parancsnok a katonai ügyészséget értesíti.
18. § Az eljárás során az egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három példányban, az érdekelteknek a Be. szabályai szerint kézbesítendő határozatokat pedig ezen felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.

A nyomozási iratok megküldése a nyomozás befejezése után

19. § (1) A nyomozás befejezésétől számított három napon belül az illetékes parancsnok a bűnügyi iratok eredeti és egy másolati példányát a katonai ügyészségnek küldi meg. Az iratok harmadik példányát a nyomozó hatóság irattározza.
(2) A nyomozati iratokhoz csatolni kell a bűnügyi nyilvántartás gyanúsítottra vonatkozó értesítését (értesítéseit), a gyanúsított jellemzését (minősítését), a dicséret-fenyítési lapjának (a szolgálati könyve erre vonatkozó részének) másolatát és - hivatásos vagy szerződéses katona esetében - az illetményéről szóló igazolást, továbbá a bűnjeljegyzéket, a bűnjeleket, valamint a bűnügyi költségek jegyzékét. Amennyiben a bűnjelek csatolása jellegüknél fogva nem lehetséges, vagy más fontos ok ezt indokolja, a bűnjelnek a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozás irataihoz csatolni.
20. § (1) Ha az illetékes parancsnok a nyomozást megtagadja, vagy megszünteti, az erről szóló határozatát - a rendelkezésére álló iratokkal együtt - megküldi a katonai ügyésznek. A határozatot egyidejűleg az érdekelteknek is meg kell küldeni.
(2) Ha a nyomozás megtagadása vagy megszüntetése a katonai ügyész hatáskörébe tartozik, az illetékes parancsnok erre előterjesztést tesz.
21. § (1) Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, az illetékes parancsnok erről haladéktalanul tájékoztatja a katonai ügyészséget és a továbbiakban annak utasításai szerint jár el.
(2) Az illetékes parancsnok minden bűnügyben köteles vizsgálni, hogy - az általános megelőzés vagy a katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében - indokolt-e helyszíni tárgyalást tartani. Szükség esetén erre a katonai ügyésznek indítványt tesz.

Kényszerintézkedések a nyomozás során

22. § (1) Hivatásos állományú katona őrizetbe vételéről a katonai ügyészt késedelem nélkül kell értesíteni.
(2) Ha az illetékes parancsnok a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, a katonai ügyészt erről haladéktalanul értesíti, egyben - az addig keletkezett iratokat mellékelve - arra írásban javaslatot tesz.
(3) Ha az őrizetbe vételkor megállapítható, hogy indokolt az előzetes letartóztatás elrendelésének a kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő huszonnégy órán belül el kell juttatni a katonai ügyészhez.
(4) Amennyiben az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek, erről haladéktalanul értesíti a katonai ügyészt.
(5) Az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a nyomozati iratok egy példányával - a letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal köteles megküldeni a katonai ügyészségnek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a nyomozási cselekmények tervét is.
23. § (1) A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet:
a) rendfokozat nélküli, valamint tisztes rendfokozati állománycsoportba tartozó hadköteles gyanúsított esetén csapatfogdában;
b) a csapatfogda hiányában, továbbá az a) pont hatálya alá nem tartozó gyanúsított esetén a Magyar Honvédség Katonai Fogházában, kivételesen rendőrségi fogdában vagy nem katonai büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani [1/1979. (VIII. 25.) HM-IM együttes rendelet 47. § (1) bekezdése].
(2) A katonával szemben elrendelt szoros felügyelet alá helyezés végrehajtására, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenőrzésére a 11/2000. (V. 24.) HM-BM-IM-TNM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni.

Jogorvoslat a nyomozás során

24. § (1) A parancsnoki nyomozás során hozott határozat ellen, valamint a nyomozás során tett intézkedés vagy annak elmulasztása miatt bejelentett panasz elbírálására - amennyiben az illetékes parancsnok a panasznak nem ad helyt - a katonai ügyész jogosult.
(2) Ha az illetékes parancsnok a panasznak nem ad helyt, az iratokat köteles - nyilatkozatával együtt - huszonnégy órán belül megküldeni a katonai ügyészségnek.
(3) A parancsnoki nyomozás során benyújtott panaszt, ha azt szóban terjesztették elő, írásba kell foglalni.

A katonai ügyész felügyeleti joga

25. § (1) Az illetékes parancsnok a bűncselekmények nyomozásának törvényessége felett felügyeletet gyakorló katonai ügyész intézkedéseit, valamint a nyomozás során adott utasításait köteles végrehajtani.
(2) Ha az illetékes parancsnok nem ért egyet a katonai ügyész intézkedésével, vagy az intézkedése elmulasztását sérelmezi, panasszal fordulhat a katonai ügyészség vezetőjéhez, de annak halasztó hatálya nincs.
(3) Ha a katonai ügyész a sorkatonai szolgálatot teljesítő tanú más szolgálati helyre történő vezényléséről vagy áthelyezéséről határozott (Be. 338/A. §), a vezénylés vagy az áthelyezés végrehajtása iránt az illetékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

Iratkezelési szabályok

26. § A nyomozótiszt vagy az illetékes parancsnok személyes adatokat is tartalmazó iratokba betekintési jogot csak azoknak a szerveknek (személyeknek) engedélyezhet, illetve az iratokat csak azoknak a szerveknek küldheti meg, amelyek törvény alapján jogosultak az iratokban szereplő személyes adatok megismerésére (kezelésére). Egyéb esetben a tájékoztatásnak személyazonosításra alkalmatlan módon kell eleget tenni.
27. § A parancsnoki nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell használni.
28. § A bűncselekmények parancsnoki nyomozása során keletkezett bűnügyi iratok kezelésének szabályait e rendelet melléklete tartalmazza.

Titokvédelmi rendelkezések

29. § A nyomozás során ügyelni kell arra, hogy államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat illetéktelen személy részére ne váljon hozzáférhetővé.
30. § A nyomozati szakban keletkezett államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok biztonsági minősítését - a hatályos titokköri jegyzéknek megfelelően - a 11/1996. (HK 7.) HM utasítással kiadott, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata alapján (a továbbiakban: TÜSZ) az illetékes parancsnok határozza meg. Annak megváltoztatására - indokolt esetben - az eljáró nyomozótiszt javaslatot tesz.

A bűnügyi költségek

31. § A parancsnoki nyomozás során felmerülő bűnügyi költséget - a Be. bűnügyi költség előlegezésére vonatkozó szabályai szerint - az illetékes parancsnok alárendeltségébe tartozó katonai szervezet pénzügyi ellátását végző (végrehajtó) pénzügyi szolgálat (referens) előlegezi meg. A bűnügyi költségeket a nyomozati iratokban elhelyezett költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell.

A védelem jogainak biztosítása

32. § (1) A gyanúsítottnak szolgálatmentességet kell biztosítani, ha olyan nyomozási cselekményen vesz részt, melyen részvételét a Be. lehetővé, illetve kötelezővé teszi.
(2) A gyanúsított és védője a Be. megfelelő rendelkezései alapján jogosult betekinteni a nyomozás államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irataiba. Az ilyen tartalmú iratokról másolat készítésére, illetve államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok kézbesítésére a Be. szabályai szerint kerülhet sor.

III. Fejezet

Záró rendelkezés

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő bűnügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 6/1993. (VII. 2.) HM rendelet hatályát veszti.
(2) A Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar főnöke intézkedésben határozza meg:
a) a rendelet melléklete szerinti nyomtatványok ellátási rendjét;
b) a nyomozótisztek készenléti szolgálata ellátásának szabályait.