18/2000. (VI. 29.) EüM rendelet

a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet módosításáról

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 10. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A konzílium munkájában tanácskozási joggal a kezelőorvos vagy - amennyiben a (3) bekezdés alapján részvétele nem kötelező - az érintett szakterületek képviselője, valamint az állapotos nő beleegyezése esetén a hozzátartozója is részt vehet.”
(2) Az R. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik.
„(3) Az (1) bekezdés szerinti konzílium döntésében legalább egy gyermekgyógyász, egy szülész-nőgyógyász, valamint egy infektológus szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos köteles részt venni.”
2. § Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Családvédelmi Szolgálatnak a főiskolai képzésben védőnő szakképzettséget szerzett, és szakirányú tanfolyamot elvégzett munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) a tv. 6. §-ában foglalt feltételek fennállását a tv. 12. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.”
3. § Az R. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A terhessége megszakítását kezdeményező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál történő első jelentkezése alkalmával személyazonosító adatainak személyazonosításra alkalmas módon történő közlésére nem kötelezhető. A kérelmezőt a tanácsadás anonim módon történő igénybevételének lehetőségéről, valamint arról, hogy az anonimitás kizárólag a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtásáig vehető igénybe, tájékoztatni kell.
(2) Abban az esetben, ha a kérelmező személyazonosító adatait nem kívánja közölni, személyazonosságának megállapítására alkalmas adatait első alkalommal történő megjelenésekor írásban rögzíti és az általa megválasztott jeligével és a kézjegyével eltávolíthatatlan módon megjelölt, lezárt borítékban átadja a munkatárs részére. A boríték lezárását a munkatárs a Családvédelmi Szolgálat eljáró szervének bélyegzőlenyomatával hitelesíti oly módon, hogy a boríték a lenyomat vagy a boríték sérülése nélkül ne legyen felnyitható. A munkatárs a tanácsadáson történő megjelenésről, a jelige feltüntetésével a kérelmező számára egyidejűleg igazolást ad ki.
(3) A (2) bekezdés szerint lezárt boríték a kérelmező ismételt személyes megjelenéséig nem nyitható fel. Amennyiben a családvédelmi tanácsadáson a kérelmező a terhessége megszakítására rendelkezésre álló határidőn belül ismételten nem jelenik meg, a munkatárs a személyazonosító adatait tartalmazó borítékot tartalmának megismerése nélkül haladéktalanul megsemmisíti. A megsemmisítés tényét, valamint a megsemmisített adatokra utaló jeligét a munkatárs nyilvántartásban rögzíti.
(4) A terhessége megszakítását kérelmező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál a tv. 9. § (2) bekezdése szerinti ismételt megjelenése alkalmával, amennyiben a terhessége megszakítása iránti kérelmét benyújtja, személyazonosságát és a tanácsadáson történő korábbi megjelenését a (2) bekezdés szerinti jelige megadásával, és a borítékba helyezett személyazonosító adatok valódiságának és saját adataival való megegyezésének egyidejű, hitelt érdemlő bizonyításával igazolja.
(5) Amennyiben a kérelmező ismételt megjelenése alkalmával nem a Családvédelmi Szolgálatnak az első megjelenésekor igénybe vett szervét keresi meg, úgy a tanácsadáson történő korábbi részvételét a (2) bekezdés szerinti igazolással bizonyíthatja. Kétség esetén - a jelige alapján - a munkatárs megkeresi a Családvédelmi Szolgálat korábban eljáró szervét, és - szükség esetén - kérheti a kérelmező személyazonosító adatait tartalmazó, lezárt boríték átadását is.”
4. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A terhességmegszakítás térítési díját a tv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint kell meghatározni.”
5. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának 30%-át kell megfizetni, ha
a) a terhessége megszakítását kérő személy vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója [az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában a továbbiakban együtt: házastárs] a 4/a. számú melléklet 1. pontjában meghatározott valamely pénzbeni szociális ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetőleg házastársa rendkívüli szociális segélyben, vagy átmeneti segélyben részesül.
(2) A terhességmegszakítás térítési díjának 50%-át kell megfizetni, ha a kérelmező, illetve házastársa, a gyermekgondozási segély tekintetében a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös gyermekére tekintettel a kérelmezővel közös háztartásban élő más személy a 4/a. számú melléklet 2. vagy 3. pontjában szereplő valamely pénzbeni ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 3. pontban felsorolt ellátás nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a kétszeresét.
(3) Nem kell a terhességmegszakításért térítési díjat fizetni
a) a szociális intézményben lakó személynek,
b) az átmeneti gondozásban részesülő, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek,
c) a 4/a. számú melléklet 3. vagy 4. pontjában meghatározott valamely pénzbeni ellátásra jogosult kérelmező, illetőleg házastársa vagy a magasabb összegű családi pótlékra közös gyermekükre tekintettel jogosult, a kérelmezővel egy háztartásban élő személy esetén, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 3. pontban meghatározott ellátás mértéke nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét,
d) a tv. 7. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott személyek terhességmegszakítása esetén.”
6. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A terhessége megszakítását kérő személy a 13. § szerinti kedvezmény igénybevétele esetén a terhességmegszakítási kérőlap kiállításakor bemutatja a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást. Ennek alapján a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díjat tartalmazó utalványt és átadja a kérelmező részére.”
7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2000. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az R. e rendelet melléklete szerinti 4/a. számú melléklettel egészül ki, valamint a 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben, 2. számú mellékletében az „Orvostovábbképző Egyetem” szövegrész helyébe a „Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar” szövegrész, a 4. §-ának (1) bekezdésében az „egyetemi vagy országos intézet” szövegrész helyébe az „egyetemi intézet” szövegrész, 10. §-ának (1) bekezdésében a „tv. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást követően” szövegrész helyébe a „tv. 9. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tájékoztatást követően” szövegrész lép, továbbá az R. 15. §-a és 5. számú melléklete a hatályát veszti.
(2) E rendelet 2. §-a 2001. március 1. napján lép hatályba.