192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes egyetértésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra.
(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel köteles alkalmazni.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2. § (1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.
(2) A biztosító éves beszámolója a 3. § (1) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (1) bekezdése szerinti eredménykimutatásból, a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a biztosítónak üzleti jelentést is kell készítenie.
(3) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a biztosító egyesület, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértékeket. Újonnan alakuló biztosító egyesület abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv első két üzleti évének tervszámaiból a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértékeket.
(4) Az egyszerűsített éves beszámoló készítés határértékei:
a) a mérlegfőösszeg 50 millió forint;
b) az éves bruttó díj 50 millió forint;
c) a biztosítási szerződések száma 1000 darab.
(5) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolója a 3. § (2) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (2) bekezdése szerinti eredménykimutatásból és a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből áll.
(6) A biztosítónak számviteli politikája keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - szabályoznia kell:
a) az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosítóknál az élet- és nem-életbiztosítási ághoz tartozó eszközök és források, költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítésének módját,
b) a biztosító sajátosságainak megfelelően a tartalékok képzését és felhasználását,
c) a befektetések értékelésére alkalmazott eljárásokat, valamint a tartalékok és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló befektetések folyamatos ellenőrzésének módját.
(7) A biztosítónak a Tv. 161. § szerinti számlarendjét úgy kell elkészítenie, hogy az feleljen meg a Bit. és ezen rendelet előírásainak.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

3. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 22. §-ának (3) bekezdését nem alkalmazhatja.
(2) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolójának mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza azzal, hogy a C. Biztosítástechnikai tartalékok mérlegsort az 1. számú melléklet szerinti részletezésben kell bemutatni.
(3) Az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző üzleti év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem-életbiztosítás, egyéb, fel nem osztott és összesen bontásban köteles elkészíteni. Azokat a tételeket, amelyeket a biztosító közvetlenül nem tud élet- és nem-életbiztosítási ágra megbontani, csak az egyéb, fel nem osztott oszlopban kell feltüntetnie, és - amennyiben az jelentős - a kiegészítő mellékletben kell bemutatnia. Mindenképpen meg kell bontani a B.IV., a D.I-III., az F.2. mérlegsorokhoz tartozó eszközöket, továbbá a C., F., G.I-II. mérlegsorokhoz tartozó forrásokat.
(4) Az ellenőrzés által megállapított jelentős összegű hibáknak a mérlegtételekre gyakorolt hatását - az érintett mérlegtételekkel - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Nem minősül a biztosítónál önellenőrzésnek a biztosítástechnikai tartalékok következő üzleti év(ek)ben történő helyesbítése, a jutalék-visszaírás és a kármegtérítés (regresz).
(5) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 4-6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.
4. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a Tv. szerint nevesített immateriális javakat, valamint azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok átruházásáért más biztosítónak fizet.
(2) Az immateriális javak megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészítő mellékletben elkülönítetten be kell mutatni:
a) alapítás-átszervezés aktivált értéke;
b) üzleti vagy cégérték;
c) biztosítási állomány átruházásáért fizetett díjak;
d) egyéb immateriális javak;
e) immateriális javak értékhelyesbítése.
(3) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet kimutatni az olyan - a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülő - költségeket, ráfordításokat, amelyek a biztosító belső és külső szervezetének megteremtése, az üzleti tervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítási terméket bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány- és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel, és nem minősülnek beruházásnak, tárgyi eszköz beszerzésnek. A biztosító az alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a biztosítási ágazat beindítását vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit.
(4) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, az ingatlanberuházásokat és az ingatlanberuházásokra adott előlegek összegét is.
(5) A jelzáloggal fedezett kölcsönök között a Bit. 3. §-ának 38. pontja szerinti feltételek mellett nyújtott kölcsönöket kell kimutatni. A biztosító által nem az életbiztosítási ügyfeleknek nyújtott, jelzáloggal fedezett kölcsönöket nem itt, hanem a B/III/5. Egyéb kölcsön soron kell kimutatni (pl. munkáltatói lakáshitel).
(6) Amennyiben a B/III/5. Egyéb kölcsön, B/III/7. Más befektetések és az E/4. Egyéb mérlegsorokon kimutatott összegek jelentősek, akkor azokat a kiegészítő mellékletben - főbb jogcímenként - be kell mutatni.
(7) A viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések között a viszontbiztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét kell kimutatnia, az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.
(8) A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni azon befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a befektetési alaphoz (állományhoz) kapcsolódó biztosítási kötvények (szerződések) értékét azon életbiztosítási termékeknél, amelyeknél a befektetés kockázatát az életbiztosítási kötvény tulajdonosa viseli. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (források D. mérlegtétel) azonos összegben, a Tv. 57. §-a ezekre nem alkalmazható. Ezen befektetések beszerzési árát a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
(9) Az eszközök D/III. mérlegtétel alatt kell kimutatni az életbiztosítási díjtartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrészt.
(10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek az értékét kell kimutatni.
(11) Az aktív időbeli elhatárolások között - a módozati sajátosságok figyelembevételével - halasztott szerzési költségként (élet- és nem-életbiztosítások szerint elkülönítetten) kell kimutatni a tárgyévben felmerült szerzési költségek tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő összegét is, amennyiben a későbbi üzleti években a díjbevételek erre fedezetet nyújtanak és ezen költségeket a tartalékok képzésénél csökkentő tényezőként nem vették figyelembe, vagy nem lehetett figyelembe venni.
5. § (1) Alárendelt kölcsöntőkeként kell kimutatni a Bit. 3. §-ának 1. pontja szerinti feltételekkel kapott kölcsönöket.
(2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit. 75. §-a alapján és a külön jogszabály előírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat.
(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai - az életbiztosítási ág kockázati életbiztosítások tartalékait meghaladó részének kivételével - csak a saját megtartású, a viszontbiztosításba nem adott és együttbiztosítás esetén a biztosítóra jutó kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják. Ezért - az életbiztosítási tartalékok kivételével, ide nem értve a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részét - a viszontbiztosításba adott összegekre jutó tartalékok tényleges vagy becsült összegét külön sorban levonásba kell helyezni.
(4) A C/3. Függőkár tartalékok mérlegsor megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészítő mellékletben meg kell adni:
a) bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék) (1+2)
1. bruttó összeg
2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)
b) bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR) (1+2)
1. bruttó összeg
2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)
(5) A C/4. Eredménytől függő és független díj-visszatérítési tartalék mérlegsor megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
a) Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék (1+2)
1. bruttó összeg
2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)
b) Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék (1+2)
1. bruttó összeg
2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)
(6) A C/6. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok mérlegsoron kell bemutatni a nagy károk tartalékát, a törlési tartalékot és az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. Ezen tartalékokat az alábbi részletezés szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
a) Nagy károk tartaléka
b) Törlési tartalék (1+2)
1. bruttó összeg
2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)
c) Egyéb biztosítástechnikai tartalék (1+2)
1. bruttó összeg
2. viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)
(7) Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések után mérlegsoron kell bemutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. haláleseti kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet.
(8) A viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségként kell kimutatni a közvetlen biztosítónál a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetéül a viszontbiztosítótól átvett (visszatartott) biztosítékok értékét.

A mérlegtételek értékelése

6. § (1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 61-68. §-ai előírásait - kivéve a 4. § (8) bekezdés szerinti befektetéseknél - kell alkalmaznia.
(2) A biztosító a Tv. 60. §-ának előírásait a következők figyelembevételével köteles alkalmazni:
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor a tartalékok fedezetét képező ezen eszközök, továbbá a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek Tv. 60. § (3) bekezdése szerint megállapított értékelési különbözetét tételesen (eszközönként, kötelezettségenként) kell kimutatni, azt az összevont különbözet megállapításánál nem lehet figyelembe venni. A tartalékok fedezetét képező külföldi pénzértékre szóló eszközök, valamint a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek tételesen kimutatott árfolyamnyereségét időbelileg el kell határolni, és az időbeli elhatárolást az adott eszköz, kötelezettség állományból történő kivezetésekor kell megszüntetni.

Eredménykimutatás tartalma, tagolása

7. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. számú melléklet, az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a (2)-(8) bekezdés, a 8-9. §-ok, továbbá a 2. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 71. §-ának (5) bekezdését nem alkalmazhatja.
(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosító egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az ellenőrzés által megállapított jelentős összegű hibáknak az eredménykimutatás tételeire gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyév oszlopa nem tartalmazhatja, ezért azt - az érintett bevétel, ráfordítás, eredmény tételekkel - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.
(4) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással, a bevételek, a költségek és ráfordítások korrigálásával állapítja meg.
(5) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak az üzleti évre jutó bevételeit, a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre vonatkozó, bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
(6) A biztosító az üzleti év díjbevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján, illetve statisztikai adatokra alapozva, amennyiben ezzel az eljárással számított díj megközelítőleg azonos az egyedivel.
(7) A biztosító tárgyévi éves eredményelszámolásának tartalmaznia kell a biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő üzleti évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.
(8) Az a biztosító egyesület, amely vállalkozási tevékenységet is végez, eredménykimutatásában köteles elkülönítetten kimutatni a vállalkozási tevékenysége bevételeit, illetve költségeit, ráfordításait, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét. A tevékenység célja szerinti (biztosítási) tevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - külön kimutatott - költségeket, ráfordításokat bevételarányosan kell megosztani.
8. § (1) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak abban az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.
(2) A biztosítónak tárgyévi eredménye meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható költségeinek, ráfordításainak összegét is.
9. § (1) A B/02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell szerepeltetni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló valamennyi befektetés bevételét (ideértve a befektetés kamat- és osztalékbevételeit a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamattal csökkentett összegben, valamint az értékesítéshez, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamnyereséget és az értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételt, ingatlanok elszámolt bérleti díját és egyéb bevételeit, külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget stb.). A saját tőke befektetésének hozama itt nem jelenhet meg (csak életbiztosítási ágat művelő biztosítónál sem), mivel azokat a C/01-04. sorokban kell kimutatni.
(2) A B/11. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt - a visszaírt értékvesztéssel korrigált - értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait, a külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget stb.). A saját tőke befektetésének ráfordításai - az (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel - itt nem jelenhetnek meg, azokat a biztosítástechnikai eredményt követő C/07-09. sorokban kell kimutatni.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bevételek meghaladják a (2) bekezdés szerinti ráfordításokat, a biztosító - saját döntésétől függően - átvezetheti a többlet egy részét vagy teljes összegét a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel sorra. Az allokált befektetési bevétel összege nem haladhatja meg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések teljes eredménye és a biztosítási szerződések, valamint a Bit. alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó eredmény közötti különbözet összegét.
(4) A nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni - a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény soron - a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételeiből átvezetett, a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési hozamot.
(5) A C/01-04. soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések (pl. saját tőke) bevételét, a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamattal csökkentett összegben, növelve a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétellel és csökkentve a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.
(6) A C/07-09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések (pl. saját tőke) ráfordításait (ideértve az elszámolt - a visszaírt értékvesztéssel korrigált - értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait, külföldi pénzértékre szóló eszközök árfolyamveszteségét stb.).
(7) A kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat összegét az értékpapír beszerzésekor kamatbevételt csökkentő tételként a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. A kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét az értékpapírok eladásakor a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni.
(8) A B/03. Befektetések nem realizált nyeresége soron kell kimutatni az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő szerződői javára végrehajtott befektetések beszerzési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is, ha az utóbbi a több.
Ha az előző üzleti év értékeléséhez viszonyított piaci érték kisebb, mint az eredeti bekerüléskori könyv szerinti érték, akkor az előző üzleti évi értékeléskor figyelembe vett piaci érték és az eredeti bekerülési érték közötti különbözetet a B/12. Befektetések nem realizált vesztesége soron, a különbözet fennmaradó részét pedig a B/11/b) Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése soron kell kimutatni.
(9) A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésből származó bevételt, amelyet a megelőző C/01-03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni többek között a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási árral kell számolni az árfolyam-különbözet megállapításánál.
(10) A Tv. 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírást a B/11/b) Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése és a C/08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése soron kell kimutatni.
(11) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlan értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Nem itt kell kimutatni továbbá az olyan tételeket, amelyek közvetlenül biztosítási szerződésekhez kapcsolhatók (pl. tűzvédelmi hozzájárulás). Az ilyen tételeket az Egyéb biztosítástechnikai bevételek, illetve Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron kell kimutatni. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell továbbá a biztosítónak a nem saját biztosítási szerződésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat kimutatnia (pl. más biztosító részére történő kárrendezés, termékértékesítés, vagyonkezelői tevékenység stb.).

Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra vonatkozó sajátos előírások

10. § (1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.) a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan - a kettős könyvvitel zárt rendszerében - elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek.
(2) E tevékenységével kapcsolatosan a MEHIB Rt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott módon köteles elszámolni.
(3) Kárkintlévőség eredményes behajtása után járó jutalékot a MEHIB Rt.-nek egyéb bevételei között kell elszámolnia.
(4) A MEHIB Rt. az (1) bekezdésben foglalt tevékenységének költségeit és ráfordításait az e tevékenységből származó bevételeiből (ideértve a befolyt biztosítási díjbevétel összegét is) fedezi.
(5) A MEHIB Rt. a biztosítási ügyletekből származó követelésein és kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelésének és biztosítási díj-visszatérítési kötelezettségének összegét.
(6) A MEHIB Rt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításairól - az állomány nyilvántartása és a változások nyomon követése céljából - biztosítási módozatonként forintban és devizakövetelés esetén devizában is részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson, és kimutatható legyen a jogelődöktől átvett szerződéses biztosítási állomány is.
(7) A MEHIB Rt. által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 7/A. §-a alapján megképzett céltartalék a Tv. 41. § (6) bekezdése szerinti céltartaléknak minősül, és a várható jövőbeni költségek fedezetére képzett céltartalékon belül elkülönített soron kell kimutatni. Ezen céltartalék felhasználását, illetve képzését az egyéb biztosítástechnikai bevételek és egyéb biztosítástechnikai ráfordítások között kell kimutatni.
(8) Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni - a (7) bekezdés szerinti céltartalék kivételével - a céltartalékok felhasználásának, illetve képzésének összegét.
11. § (1) A MEHIB Rt. számlarendjében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (4) bekezdés szerinti követeléseket biztosítási módozatonként - a kockázatviselés tartamának megfelelően - kell nyilvántartani.
(2) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni:
a) a megkötött biztosítási szerződések alapján a jövőben esedékes lejáratok összegeit mint potenciális jövőbeni kötelezettségeket,
b) kárfizetési állományként az ügyfélnek azokat a lejárt követeléseit, amelyekre a biztosítási szerződésben meghatározott kárfizetési idő és elévülési idő alatt a MEHIB Rt.-nek kárfizetési kötelezettsége állhat be,
c) a devizakötelezettségeket devizában és a devizának a biztosítási szerződés megkötése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékén is nyilván kell tartania.
(3) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt az állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. E követeléseket megtérülésükig, illetve leírásukig kell nyilvántartani.
(4) A MEHIB Rt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni, a devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forintértékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által az esedékesség napján (kárfizetés napján) alkalmazott devizavételi árfolyamon is.
(5) A MEHIB Rt. - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján - köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.
(6) A MEHIB Rt.-nek az egyéb bevételek között elkülönítetten kell elszámolnia „Belföldi bevételek kármegtérítésekből” címen a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett biztosítási szerződések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket.
(7) A MEHIB Rt.-nek az egyéb ráfordítások között, a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül „Belföldi károk és szolgáltatások költségei” címen, elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási szerződésekből adódó kárfizetések összegeit.
(8) A MEHIB Rt. kárkintlévőség megtérülése esetén az erre a célra megnyitott elszámolási számlára befolyt összegből a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget, a biztosítottal szembeni kötelezettségként köteles elszámolni. A MEHIB Rt.-hez kármegtérülés esetén befolyt kamatot és késedelmi kamatot is a költségvetéssel szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Devizakövetelés megtérülése esetén - ha a devizát forintra átváltják - az elszámolás az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a teljesítés (követelés befolyása) napján alkalmazott devizavételi árfolyamon történik.
(9) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott devizaköveteléseket, devizakötelezettségeket a mérlegfordulónapon az általános előírások szerint értékelni kell, az árfolyam-különbözettel azonban az eredményt nem szabad módosítani, az árfolyam-különbözetet csak a nyilvántartáson kell külön tételben feltüntetni.

Könyvvezetési kötelezettség

12. § (1) A könyvvezetésre vonatkozó sajátos előírásokat a (2)-(6) bekezdés, valamint a 13. § tartalmazza.
(2) A főkönyvi könyvelés keretében célszerű biztosítani a főkönyvi számlák megbontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében, hogy
a) a biztosítási ügyletekből eredő követelések és kötelezettségek, a díjbevételek, a kármegtérítések, a kárkifizetések biztosítási áganként, ágazatonként,
b) a kárrendezési, a szerzési és az igazgatási költségek - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - biztosítási áganként, ágazatonként,
c) a matematikai tartalékok biztosítási áganként, ágazatonként
legalább negyedévenként (ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) elszámolásra és kimutatásra kerüljenek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell - az elkülönítés belső szabályzatának megfelelően - nyilvántartani a befektetéseket, valamint mindazon eszközöket, forrásokat, költségeket, ráfordításokat és bevételeket, amelyeket a külön rendeletben meghatározottak szerint élet- és nem-életbiztosítási ágra elkülönítetten kell kezelni, és nyilvántartani. Ha a költségek, ráfordítások, illetve a bevételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés belső szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra (ezen belül ágazatra) történő felosztásának módszerét.
(4) A szerzési, a kárrendezési és az igazgatási költségeknek a biztosítási ágra, ágazatokra közvetlenül nem terhelhető részét célszerű legalább negyedévenként felosztani - a külön rendeletben meghatározottak szerint - biztosítási ágakra, ágazatokra, és a felosztás módját a kiegészítő mellékletben bemutatni.
(5) A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként, továbbá legalább a 14. § e) pontja szerinti ágazatonként megbontva köteles elszámolni.
(6) Ha a biztosító önkéntes vagy magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelői tevékenységet végez, köteles ezen tevékenységéhez kapcsolódó befektetéseit, bevételeit, ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani.
13. § (1) A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok képzését a biztosítástechnikai ráfordításokon belül, a felhasználását a biztosítástechnikai bevételeken belül, tartalékfajtánként elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott mértékben, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a meglévő állomány növelésével (képzés) vagy csökkentésével (felhasználás) a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.