1/2000. (I. 7.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonák központi át- és továbbképzésének megszervezéséről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Hszt. 71. § (2) bekezdésének a) pontjára és 73. §-ára, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 56. § (1) bekezdésének b) és c) pontjára is figyelemmel - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM), a HM hivatalaiban és háttérintézményeiben, a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervekben és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteiben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonákra (a továbbiakban együtt: katona) terjed ki.
2. § (1) Az át- és továbbképzés (a továbbiakban együtt: továbbképzés) azoknak a katonai, szakmai, vezetői, pedagógiai, idegen nyelvi ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyek a konkrét beosztás huzamosabb ellátásához, a tervezett magasabb beosztás ellátására felkészüléshez, a magasabb rendfokozatba történő előléptetéshez, a katonai szervezeti elem irányítási, vezetési feladatainak szakszerű és eredményes végzéséhez szükségesek.
(2) A továbbképzés felkészíthet azonos képzettségi szinten más fegyvernemi vagy szakági munkaterület ellátására is.
3. § A katona minden rendfokozatban eltöltött idő alatt legalább egy továbbképzésen vagy iskolai rendszerű képzésben köteles részt venni. Amennyiben az adott rendfokozatban eltölthető idő öt évnél hosszabb, két továbbképzés vagy iskolai rendszerű képzés között öt évnél több idő nem telhet el.

A továbbképzés tervezése, szervezése

4. § (1) A továbbképzéseket alapvetően katonai oktatási intézményekben kell megszervezni, de a szakmailag illetékes elöljáró döntése szerint minden olyan szervezetnél végre lehet hajtani, ahol annak személyi és tárgyi feltételei biztosíthatók. A beosztás ellátására a felkészítés kivételesen polgári oktatási intézményben is történhet.
(2) Az oktatási intézményekben szervezett továbbképzés konkrét helyszínét és a beiskolázható létszámot az öt évre kiadott és évente a továbbképzési terv alapján pontosított beiskolázási terv tartalmazza, amelyet a miniszter hagy jóvá.
(3) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az állományukba tartozó katonák továbbképzését önállóan szervezik. A tanfolyamok követelményeit, időtartamát, tematikai programját és a vizsgáztatás rendjét a főigazgató hagyja jóvá.
(4) A továbbképzés követelményeit - az illetékes szakmai szervek előterjesztése alapján - a Honvédelmi Minisztériumban, a HM hivatalaiban és háttérintézményeiben, a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szerveknél szolgálatot teljesítő katonák esetében a felügyeleti jogkört gyakorló állami vezető, az MH katonai szervezeteiben szolgálatot teljesítők esetében a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök hagyja jóvá. A tematikai programokat a továbbképzési követelmények alapján - az érintett oktatási intézményekkel együttműködve - a HM, illetve MH illetékes szakmai szervezeteinek vezetői hagyják jóvá.
5. § (1) A katonára vonatkozóan a közvetlen elöljáró - az előmeneteli terv figyelembevételével - első ízben 2000-ben öt év időtartamra továbbképzési tervet készít, amelyet ezt követően évente pontosít, és szükség szerint kiegészít. A továbbképzési tervet - az érintettel történő egyeztetés és az előmeneteli bizottság véleményezése után - az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.
(2) A továbbképzési terv készítésének alapja a Hszt. VIII. fejezete szerinti előmeneteli rend, valamint a katona és az elöljáró elgondolása a katona előmenetelére.
(3) A továbbképzés költségeit a beiskolázási terv alapján szerepeltetni kell a költségvetési tervekben.
(4) Az állománytáblákban, a munkaköri jegyzékekben az egyes beosztásokra az általános alapkövetelményeken felül - jogszabály alapján - speciális felkészültség, illetve követelmény is előírható. A beosztásokhoz rendelt idegen nyelvi követelményeket az előírásra jogosult az akkreditált nyelvvizsgák követelményei szerint határozhatja meg.
(5) A beosztásra jogszabály alapján vonatkozó képzési rendszerben történt felkészítés szakirányú továbbképzésnek minősül.
(6) A külföldön végrehajtott továbbképzést az előmenetel szempontjából - a külön jogszabályok szerint - kell elismerni. A továbbképzések azonosítását a HM illetékes szerve végzi.
(7) Az egészségügyi munkakörökben foglalkoztatott katonák jogszabály szerinti képzési rendszerben történő felkészítését továbbképzésnek kell tekinteni.

A továbbképzés fajtái és formái

6. § (1) A továbbképzés fajtái:
a) pályakezdők felkészítése,
b) magasabb beosztás ellátására vagy rendfokozati előléptetésre történő felkészítés,
c) mestervizsgára felkészítés,
d) fegyvernemi vagy szakági átképzés,
e) szakmai továbbképzés és ismeretkiegészítés,
f) idegen nyelvi felkészítés és továbbképzés.
(2) A továbbképzés formái:
a) nappali vagy intenzív,
b) esti vagy levelező,
c) beszámoltató (távoktató), illetve más sajátos formájú.
(3) A továbbképzési fajták egyes elemeinek megfeleltetését a felkészítés követelményrendszere lehetővé teheti.

Pályakezdők felkészítése

7. § (1) Szakmai gyakorlati felkészítésben kell részesíteni a katonai oktatási intézményben végzett pályakezdő katonát az első beosztásba helyezést követő időszakban. A felkészítést a beosztás átvétele (az önálló szolgálatteljesítés megkezdése) előtt kell végrehajtani legalább egy hónap időtartamban.
(2) Az MH katonai szervezeteire vonatkozó felkészítés rendjét és követelményeit rendfokozati állománycsoportonként a HVK, MH szintű szakmai főnökök, a haderőnemi vezérkari főnök, illetve az MH logisztikai főigazgató, valamint az MH budapesti helyőrség parancsnok által kiadott irányelvek alapján az állományilletékes parancsnok (vezető) határozza meg.
(3) A pályakezdő honvédorvosok felkészítését a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezi a HVK egészségügyi csoportfőnök által meghatározott követelmények alapján.
(4) A tanintézeti vizsgaeredmények és a szakmai gyakorlati felkészítés minősítése alapján az erre kötelezett beosztású hivatásos katonát a vonatkozó rendelkezések szerint osztályba kell sorolni.
(5) A nem katonai oktatási intézményben végzettek felkészítése a próbaidő alatt külön jogszabály szerint történik.

Magasabb beosztás ellátására felkészítés

8. § (1) Nappali formájú továbbképzésen kell felkészíteni azokat a katonákat, akiket érvényes képzettségüknél magasabb képzettséget igénylő beosztásba helyezésre terveznek.
(2) A magasabb beosztás ellátására történő felkészítés lehet:
a) tiszthelyettesek és zászlósok felkészítése olyan beosztások ellátására, amelyekre az Országos Képzési Jegyzék szerinti katonai szakképzés nem terjed ki:
b) tisztek felkészítése olyan parancsnoki vagy szakmai beosztások ellátására, amelyekre az alapképzésük nem terjed ki;
c) főtisztek és tábornokok felkészítése felsőszintű vezetői, magasabb parancsnoki vagy azzal azonos szintű szakmai beosztások ellátására.

Magasabb rendfokozatba előléptetésre felkészítés

9. § (1) Levelező vagy beszámoltató formájú továbbképzésen kell felkészíteni magasabb rendfokozatba előléptetésre azokat a katonákat, akiknek a soron következő rendfokozatára megállapított várakozási ideje egy év múlva letelik; amennyiben az előléptetéshez külön iskolai rendszerű képzés nincs előírva, illetve a rendfokozati előlépés nem magasabb beosztásba helyezés miatt történt.
(2) A katona a soron következő rendfokozatára előírt iskolai végzettségen (szakképzettségen) túl rendelkezzen az előmeneteli rendben meghatározott szintű idegennyelvi ismerettel.
(3) A katona a magasabb rendfokozati állománycsoportba átlépés előtt iskolai rendszerű felkészítésben vesz részt:
a) zászlósi állománycsoportba lépésig akkreditált iskolai rendszerű vagy minősített felsőfokú katonai szakképzettség,
b) főtiszti állománycsoportba lépésig egyetemi végzettség,
c) tábornoki állománycsoportba lépésig felsőszintű vezetői végzettség vagy tudományos fokozat
megszerzése érdekében.

Mestervizsgára felkészítés

10. § (1) Mestervizsgára kell felkészíteni azokat az államilag elismert szakképesítéssel rendelkező katonákat, akik megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, és felvételt nyertek a pályázati felhívás alapján szervezett tanfolyamra.
(2) A sikeres mestervizsgát tett katona jogosult a „Mester” cím használatára (szakmegjelöléssel) és a jogszabályban az osztályos fokozat szerint meghatározott juttatásra. A „Mester” cím igazolja, hogy a katona szakterületének kiemelkedő szakértője.

Fegyvernemi vagy szakági átképzés

11. § (1) Átképző tanfolyamokon kell felkészíteni a katonákat, akiknek
a) a meglévő felkészültsége nem elégséges a rendszerbe kerülő haditechnikai eszközök üzemeltetésére és üzemben tartására,
b) az előmenetele szakirányban nem biztosított, ezért alapképzettségüktől és jelenlegi beosztásuktól eltérő beosztásba kérik magukat, vagy szolgálati érdekből kerülnek más fegyvernemhez, illetve szakirányba,
c) a beosztásra való alkalmatlansága önhibájukon kívül következett be.
(2) Az átképző tanfolyam lehet:
a) haditechnikai céltanfolyam,
b) fegyvernemi vagy szakági átképző tanfolyam katonai oktatási intézményben,
c) egyéb céltanfolyam.

Szakmai továbbképzés és ismeretkiegészítés

12. § (1) Rövid időtartamú - három-négy hetes - nappali tanfolyamon kell tovább képezni a katonákat, akiknek
a) az oktatási intézményekben megszerzett ismereteiken túl a tervezett beosztásuk ellátásához még speciális ismeretek is szükségesek,
b) az alapképzése 4-5 éve fejeződött be és iskolai rendszerű vagy más tanfolyamrendszerű képzésre 1-2 éven belül nincsenek tervezve,
c) a beosztásuk ellátásához béketámogatói ismeretek is kellenek.
(2) A szakmai továbbképző és ismeretkiegészítő tanfolyamokat a szakmailag illetékes fegyvernemi vagy szakági főnök szervezi.
(3) Az egészségügyi ellátásban dolgozók szakmai gyakorlatának végrehajtását a HVK egészségügyi csoportfőnök szabályozza.

Idegen nyelvi felkészítés és továbbképzés

13. § (1) Idegen nyelvi tanfolyamokon kell felkészíteni azokat a katonákat, akiknek a meglévő vagy tervezett beosztásuk ellátásához, illetve tudományos fokozat megszerzéséhez valamilyen idegen nyelv meghatározott szintű ismerete szükséges és ehhez az iskolai rendszerű képzéssel együtt megszerzett nyelvismerete nem elégséges, vagy idegen nyelvismerettel nem rendelkezik.
(2) A közép- és felsőfokú nyelvismerettel rendelkező katonák idegen nyelvi továbbképzését, illetve szinten tartó képzését - az ismeretszint felmérését követően - kétévenként 3-4 hetes időtartamban kell megszervezni, elsősorban a katonai oktatási intézményekben. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a képzést saját bázisaikon szervezik.
(3) A HM és az MH szervei saját költségvetésük terhére önállóan is szervezhetnek nyelvtanfolyamokat.
(4) Az idegen nyelvi tanfolyamok lehetnek:
a) intenzív tanfolyamok,
b) munka melletti tanfolyamok,
c) külföldi nyelvtanfolyamok.
(5) A beiskolázás az intenzív nyelvtanfolyamokra a továbbképzési terv alapján, az egyéb tanfolyamokra pályáztatás útján történik.
(6) A nyelvi tanfolyamok tematikáját a katonai szakmai nyelvvizsgák központi követelményei alapján a felkészítést és továbbképzést végző oktatási intézmények dolgozzák ki.

A továbbképző tanfolyamok záróvizsgái

14. § (1) A tanfolyamok befejezését követően az ismeretek elsajátítását és a gyakorlati jártasságot vizsgákon kell felmérni. A nyelvi tanfolyamok és a mesterképzés kivételével tanfolyami záróvizsgát kell tenni:
a) elméleti ismeretekből és
b) szakmai gyakorlatból.
(2) Az idegen nyelvi tanfolyamon részt vevők - a képzés céljának megfelelő szintű - katonai szakmai nyelvvizsgát tesznek. A vizsgáztatásokat az erre jogosult vizsgahelyek hajtják végre.
(3) Tanfolyami záróvizsgára a katona akkor bocsátható, ha a felkészítési követelményeknek a tanfolyam időszakában eleget tett. A tanfolyamok záróvizsgáinak rendjét és vizsgatételeit a felkészítést végrehajtó intézmény (szervezet) dolgozza ki, és a követelményeket kiadó szervezet vezetője hagyja jóvá.
(4) Vizsgát legalább három főből álló bizottság előtt kell tenni. A bizottság elnöke a vizsgát szervező intézménytől független szakember, akit a követelményeket kiadó szervezet vezetője jelöl ki (kér fel), a bizottság tagjait a felkészítést végrehajtó szervezet vezetője bízza meg.
(5) Sikeres vizsga esetén a katona számára a vizsgáztató intézmény az 1. számú melléklet szerinti törzslapot fektet fel, amelynek alapján a 2. számú melléklet szerinti igazolást adja ki. Az igazolás hitelesített másolatát el kell helyezni a katona személyi anyagában. Sikertelen záróvizsga esetén a katona egy éven belül legfeljebb két alkalommal tehet javítóvizsgát.

Záró rendelkezések

15. § (1) A rendelet előírásait 2005-ig fokozatosan kell bevezetni. A továbbképzések tervezése során figyelembe kell venni, hogy az egyidejűleg távollévő állomány ne haladja meg a 10%-ot. A követelményeknek való megfelelés felróható elmulasztása miatt a katonát a bevezetés időszakában csak akkor érheti joghátrány, ha a képzési követelmény teljesítésének feltételeit számára biztosították.
(2) A mellékletek szerinti okmányok központi rendeltetésűek, amelyeket az MH Ruházati Ellátó Központ készít el és igény szerint ellátja a vizsgáztató intézményeket.
(3) Az átmeneti időszakban végrehajtandó továbbképzések megszervezésére az MHPK, VKF, illetve az érintett HM és MH szervek vezetői intézkednek.
16. § Ez a rendelet 2000. február 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a hivatásos és köztisztviselői állomány idegen nyelvi továbbképzéséről szóló 2/1995. (HK 2.) HM utasítás.