1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet

a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (4) bekezdésében, valamint 100. §-a (3) bekezdésének i), m), w) pontjaiban és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletben, illetve az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletben megjelölt muzeális, könyvtári, közművelődési és levéltári intézmények közalkalmazotti munkaköreiben, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) hatálya alá tartozó intézmények (a továbbiakban: kulturális intézmény) közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony alapján, teljes munkaidőben foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakemberei (a továbbiakban: kulturális szakemberek) szervezett képzésének tervezésére, bonyolítására, finanszírozására.

A szervezett képzés formái

2. § A kulturális szakemberek szervezett képzése lehet:
a) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés (a továbbiakban: szakmai továbbképzés),
b) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő iskolarendszeren kívüli formában, kulturális területre vonatkozó szakképesítést adó képzés,
c) az államilag elismert alapfokú, középfokú, felsőfokú nyelvvizsgával záruló képzés,
d) a felsőoktatási intézmény által folytatott, oklevél kiadásával záruló, kulturális területen hasznosítható képzés, szakirányú továbbképzés,
e) az intézmény tevékenységi körébe tartozó szakterületen tudományos fokozat megszerzésére irányuló továbbképzés, valamint
f) a nemzetközi program, szerződés alapján szervezett, szakirányú továbbképzés.

A szervezett képzés időtartama, megvalósulása

3. § (1) A szervezett képzés időtartama hétéves továbbképzési ciklusonként legalább 120 óra.
(2) A szervezett képzésben való részvétel megvalósul:
a) a minisztérium által akkreditált egy vagy több (legalább 30 órás) szakmai továbbképzés tanulmányi és vizsgakötelezettségének teljesítésével, amelyet a képzésre jogosult szervezet által kiadott tanúsítvány igazol,
b) az iskolarendszeren kívüli formában OKJ szakképesítést adó képzés tanulmányi kötelezettségeinek, a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények teljesítésével, melyet a szakképesítést elismerő bizonyítvány igazol,
c) az állam által elismert alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga tanulmányi kötelezettségeinek, vizsgakövetelményeinek teljesítésével, amelyet államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány igazol,
d) felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területen hasznosítható képzés, szakirányú továbbképzés vagy tudományos fokozat megszerzésére irányuló továbbképzés tanulmányi kötelezettségeinek, vizsgakövetelményeinek teljesítésével, amelyet felsőoktatási intézmény által kiadott oklevél igazol,
e) nemzetközi egyezmény alapján szervezett tanfolyam tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével, amelyet tanúsítvány, bizonyítvány vagy oklevél igazol.

A szervezett képzés tervezése

4. § (1) A kulturális törvény hatálya alá tartozó kulturális intézmény vezetője az 1. §-ban megjelölt kulturális szakemberek szervezett képzésére:
a) hétéves továbbképzési időszakonként továbbképzési tervet,
b) minden adott és az azt követő naptári évre beiskolázási tervet
készít.
(2) A 2. § a) pontjában meghatározott, a minisztérium által akkreditált és indításra engedélyezett szakmai továbbképzési lehetőségekről a Kulturális Közlöny rendszeresen tájékoztatást ad.
(3) A 2. § b)-d) pontjaiban meghatározott továbbképzési lehetőségekről a szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatok ellátására a kulturális törvényben meghatározott, vagy a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) által egyéb módon kijelölt intézmény, szervezet (a továbbiakban: szakmai tanácsadó és szolgáltató intézmény) és a képzésre jogosultak tájékoztató anyagai, hirdetései biztosítanak információt.
(4) A kulturális intézmény vagy a fenntartó szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni a továbbképzési és a beiskolázási terv kezdeményezésének, egyeztetésének, véleményezésének, módosításának szabályait.
(5) A továbbképzési terv hét évre rögzíti, hogy az 1. § alapján a képzésre kötelezett és jogosult kulturális szakemberek mely időpontban és milyen típusú továbbképzésben vesznek részt.
(6) Az első továbbképzési időszak 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig tart, amelynek továbbképzési tervét 2000. február 1-jéig kell elkészíteni. A kulturális intézmény fenntartója 2000. március 15-ig hagyja jóvá a kulturális intézmény hétéves továbbképzési tervét.
(7) A beiskolázási terv - a továbbképzési terv alapján - minden év március 1-jéig rögzíti, az adott naptári évre és a következő évre a továbbképzésben részt vevő kulturális szakemberek munkaidő-kedvezményének, a képzés központi normatív hozzájárulása feletti költségvállalásának, az egyéb (útiköltség, tankönyvek stb.) kiadások intézményi támogatásának adatait, a költségelszámolás módját és határidőit.
(8) A továbbképzési terv, illetve a beiskolázási terv megvalósításához szükséges képzési információk biztosítása és a szervezett képzésben résztvevők regisztrálása érdekében a kulturális intézmény vezetője a jóváhagyott továbbképzési tervet, valamint a folyó és a következő naptári év beiskolázási tervét minden év április 1-jéig megküldi a szakmai tanácsadó és szolgáltató intézménynek.
(9) A kulturális intézmény vezetője nyilvántartja a kulturális szakemberek továbbképzésének kezdő és befejező időpontját.
(10) A szervezett képzésben való részvételre, valamint a vizsgára való felkészülésre a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
5. § A kulturális intézmény vezetője a szervezett képzésben való részvétel alól - írásbeli kérelem alapján - mentesítheti azt a személyt, aki
a) a kulturális területen szerzett tudományos fokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkezik, vagy
b) betöltötte az 55. életévét.

A szakmai továbbképzés tartalma

6. § (1) A 2. § a) pontjában meghatározott szakmai továbbképzés programjainak elkészítésére, akkreditációjára a minisztérium a Kulturális Közlönyben pályázati felhívást tesz közzé.
(2) A szakmai továbbképzési program akkreditációjának engedélyezési feltételeit, eljárási rendjét e rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A 2. § a) pontjában rögzített szakmai továbbképzési programok fogadása, akkreditációra előkészítése, az akkreditált programok, valamint azok öt évre szóló indítási engedélyének nyilvántartása, a fejlesztési javaslatok megvalósítása a minisztérium szakosztályainak feladata.
(4) A 2. § a) pontjában meghatározott szakmai továbbképzési programok minősítésére, akkreditációjára, indításának engedélyezésére a miniszter 7-7 fős Muzeológiai, Könyvtári, Közművelődési, Levéltárosi, Műtárgyvédelmi Szakbizottságot (a továbbiakban: szakbizottság) bíz meg hétéves időtartamra. A szakbizottság három tagját a minisztérium szakosztályai delegálják, további három tagját pedig megegyezés alapján az egyes területek reprezentatív szakmai és érdek-képviseleti szervei. A szakbizottság elnökét a miniszter nevezi ki.
(5) A szakbizottság értékeli az akkreditációra benyújtott szakmai továbbképzési programot, majd véleményezésre megküldi három külső szakértőnek. A szakbizottság minősíti a szakmai továbbképzési programot, ennek eredményeképpen azt jóváhagyja, hiánypótlásra visszaküldi vagy elutasítja. A jóváhagyó határozat alapján kiállított engedély öt évig érvényes. A döntésről a kérelmezőt a minisztérium szakosztályai értesítik.
(6) Az elutasított szakmai továbbképzési program alkotója nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be az Országos Kulturális Továbbképzési Akkreditációs Bizottsághoz (a továbbiakban: OKTAB).
(7) Minden egyes akkreditált szakmai továbbképzés indításához a szakbizottságtól engedélyt kell kérni. Az akkreditált szakmai továbbképzés indításához szükséges engedélyezési feltételeket e rendelet melléklete tartalmazza. A követelményeknek megfelelő képző szervezet számára a szakbizottságok öt évre engedélyezik az akkreditált szakmai továbbképzések indítását. A minisztérium által megbízott szakfelügyelők ellenőrzik az indítási engedélyben foglalt követelmények létét, folyamatos érvényesülését. Hiányosság, színvonalromlás esetén a szakbizottságok felszólítják a képzés szervezőjét a követelmények betartására, ismétlődés esetén az indítási engedélyt megvonják.
(8) Az akkreditált szakmai továbbképzési programra engedéllyel rendelkező szervezet - az engedély időtartama alatt - a tanulmányi kötelezettségek, vizsgakövetelmények teljesítését, a szakmai továbbképzés sikeres befejezését tanúsítvány kiadásával igazolja. A tanúsítvány kötelező adatait a melléklet tartalmazza.
(9) Az akkreditált szakmai továbbképzés és a képzés indítási engedélyének újabb 5 évre szóló meghosszabbítása iránti kérelemhez e rendelet mellékletében meghatározott dokumentumokat kell csatolni.
(10) A hazai nemzeti, etnikai, kisebbségi szakmai továbbképzési program minősítéséhez a szakbizottságok megkérik az érintett országos kisebbségi önkormányzat szakmai állásfoglalását.
(11) Nem működhet közre az akkreditációs eljárásban, illetve a szakmai továbbképzés indítási engedélyének kiadásával összefüggő eljárásban érdekelt személy, így különösen:
a) a szakmai továbbképzési program készítője,
b) a Ptk. 685. § b) pont alapján a kérelmező közeli hozzátartozója,
c) a szakmai továbbképzés szervezője, annak képviselője,
d) aki a szakmai továbbképzés szervezőjével munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban áll.
7. § (1) A szakbizottságok elnökei alkotják az Országos Kulturális Továbbképzési Akkreditációs Bizottságot, amelynek elnökét a miniszter bízza meg.
(2) Az OKTAB feladata ajánlások, javaslatok kidolgozása a szervezett képzés fejlesztésére, fellebbezési fórumként döntéshozatal - felkért szakértők minősítése alapján - a szakbizottságok által elutasított szakmai továbbképzési programokról, képzésindítási kérelmekről.
(3) Az OKTAB és a szakbizottságok ügyrendjüket maguk határozzák meg, melyet a miniszter hagy jóvá.
8. § (1) A 2. § a) pontjában megjelölt szakmai továbbképzés lehetőségeit elsősorban az országos, a megyei (fővárosi) szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezetek biztosítják.
(2) A 2. § a) pontjában megjelölt továbbképzés szervezésére jogosult minden olyan intézmény, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, társas és egyéni vállalkozás, amely a szakmai továbbképző tevékenység folytatásához akkreditált továbbképzési programmal, indítására érvényes engedéllyel rendelkezik.
(3) A 2. § b) és c) pontjaiban megjelölt továbbképzést szervezhet minden olyan intézmény, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, társas és egyéni vállalkozás, amely a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló jogszabály alapján érvényes engedéllyel, a nyelvoktató tevékenység folytatásához az előírt végzettséggel és érvényes engedéllyel rendelkezik.

A kulturális szakemberek szakirányú továbbképzése

9. § (1) A törvény hatálya alá tartozó felsőfokú végzettségű kulturális szakemberek közalkalmazotti jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk első huszonegy évén belül kötelesek egy továbbképzési időszakban olyan főiskolai, egyetemi szakirányú továbbképzés követelményeiből oklevéllel elismert vizsgát tenni, amely a munkakör ellátásához kapcsolódik.
(2) A szakirányú továbbképzésre a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadók.

A szervezett képzés finanszírozása

10. § (1) A kulturális szakemberek e rendeletben meghatározott szervezett továbbképzése díjköteles tevékenység.
(2) A 2. § a) pontjában meghatározott szakmai továbbképzési program minősítéséért, nyilvántartásba vételéért, indításának engedélyezéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az általános forgalmi adót is tartalmazza.
(3) A továbbképzési programot kimunkáló szervezet (intézmény, egyesület, vállalkozás) a szakmai továbbképzési program minősítő eljárásáért, öt évre szóló engedélyezéséért, nyilvántartásba vételi eljárásáért 30 óra képzési időtartamonként 15 000-15 000 forint, legfeljebb 60 000 forint, az akkreditált program indításának öt évre szóló engedélyezéséért, nyilvántartásba vételi eljárásáért 30 óra képzési időtartamonként 15 000-15 000 forint, legfeljebb 60 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10032000-00282314-00000000 számlájára megfizetni.
(4) A befizetett eljárási díj a kérelem visszavonásával a szakbizottságok határozatának meghozataláig visszaigényelhető. A visszaigényelt eljárási díjat - az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek.
(5) A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(6) Az igazgatási szolgáltatási díj a minisztérium bevétele, az e rendeletben meghatározott szervezett képzés akkreditációs, igazgatási feladatainak ellátására, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetének biztosítására használható fel.
11. § (1) A kulturális törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján a kulturális szakemberek szervezett továbbképzéséhez a minisztérium a központi normatív hozzájárulás összegét a minisztérium költségvetési fejezetén belül biztosítja. A minisztérium a kötött felhasználású normatív hozzájárulást a kulturális intézmény fenntartójának, a kulturális intézmény előző év december 31-én teljes munkaidőben foglalkoztatott állományi létszáma alapján utalja.
(2) A minisztérium évente közzéteszi a továbbképzési, a beiskolázási terv megvalósításához a központi normatív, kötött felhasználású hozzájárulás igénylésére, felhasználására, kezelésére és elszámolására vonatkozó szabályokat.
12. § (1) A kulturális szakemberek a továbbképzési és a beiskolázási terv alapján csak olyan továbbképzésben való részvételre kötelezhetők, amelynek költségeit a központi költségvetésből e célra nyújtott normatív hozzájárulás, illetve az intézményi hozzájárulás fedezi.
(2) A kulturális intézmény vezetője határozza meg azokat a szervezett továbbképzési formákat, amelyekhez a központi normatív hozzájáruláson felül intézményi támogatást nyújt.
(3) A képzésben résztvevő igazolatlan távolléte miatt eredménytelen továbbképzés költségeit a kulturális szakembernek meg kell térítenie.
13. § (1) A központi, normatív képzési támogatás felhasználható:
a) a 2. §-ban rögzített szervezett képzési formák tandíjára, részvételi díjára, vizsgadíjára,
b) a szervezett képzés költségeinek megtérítésére (tankönyv, utazás, szállás, étkezés, helyettesítési költség).
(2) Valamennyi kulturális szakember részt vehet a 2. § a)-f) pontjaiban rögzített szervezett képzésben, azonban a beiskolázási tervben nem szereplő személy nem tarthat igényt a szakmai továbbképzés költségeinek megtérítésére.

Vegyes és záró rendelkezések

14. § A szervezett képzésben csak 2007. január 1-jétől kell részt vennie annak a kulturális szakembernek, aki e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül:
a) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget szerzett,
b) szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett,
c) OKJ szakképesítést szerzett, vagy
d) „C” típusú középfokú vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát tett.
15. § A 2000. évben jóváhagyott továbbképzési terv alapján 2000. április 1-jéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, április 20-ig pedig be kell nyújtani a szervezett továbbképzéshez a központi normatív hozzájárulásra vonatkozó fenntartói igényt.
16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.