1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya, az ellátást igénybe vevők jogainak védelme

1. § A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra. Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem állami és egyházi szerv által nyújtott szociális ellátásokra is.
2. § E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátáson az Szt. 57. §-a szerinti személyes gondoskodást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) kell érteni.
3. § A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről.

Általános tárgyi feltételek

4. § A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy
a) az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen,
b) épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést,
c) bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának.

Általános működési feltételek

5. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek rendelkeznie kell
a) ha költségvetési intézmény, alapító okirattal,
b) működési engedéllyel,
c) szervezeti és működési szabályzattal,
d) házirenddel,
e) szakmai programmal,
f) a foglalkoztatottak munkavégzésére vonatkozó munkaköri leírásokkal.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) az alapellátást nyújtó intézménynek az 1. számú melléklet I.1., II.3., valamint a III. pontjában meghatározott,
b) a szakosított ellátást nyújtó intézménynek az 1. számú mellékletben meghatározott valamennyi
szabályzattal rendelkeznie kell.
(3) A bentlakásos szociális intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. A házirendben kell szabályozni különösen
a) az együttélés szabályait,
b) az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét,
c) az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait,
d) az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét,
e) az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,
f) a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét,
g) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,
h) az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat,
i) az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját.

Általános személyi feltételek

6. § (1) Az alapellátást biztosító intézményben az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó dolgozók legalább ötven százalékának, a szakosított ellátást biztosító intézményben legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie.
(2) A személyes gondoskodás egyes formáinak szakmai létszámnormáit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A (2) bekezdés szerinti szakmai létszámnorma - a szolgáltatások biztosítása érdekében - a szociális intézményben kötelezően alkalmazandó létszámot jelenti.
(4) A gazdasági, pénzügyi feladatok ellátására a 2. számú mellékletben megállapított létszám ajánló jellegű.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy feladatait az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja] az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet.
(8) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg.

Általános szakmai feltételek

7. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni. Gondozási tervet kell készíteni azon ellátást igénybe vevő személyre is, aki az átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe.
(2) A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni.
(3) A gondozási terv típusai
a) az egyéni gondozási terv,
b) az egyéni rehabilitációs program,
c) az egyéni fejlesztési terv.
(4) Az egyéni gondozási terv - a fogyatékos személyek otthona kivételével - az ápolást-gondozást nyújtó intézményben elhelyezett személy ellátásához kapcsolódó, az e rendeletben meghatározott gondozási feladatokat rögzíti.
(5) Az egyéni rehabilitációs program - a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kivételével - a rehabilitációs intézményben elhelyezett személy számára nyújtott életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazó dokumentáció.
(6) Az egyéni fejlesztési terv a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, valamint a fogyatékos személyek otthonában, illetve a lakóotthonban elhelyezett személy részére az egyénre szabott bánásmód leírását, az önellátási képesség fejlesztését tartalmazó dokumentáció. Az egyéni fejlesztési terv az ellátott személyről készített (gyógy)pedagógiai, egészségi és mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül.
(7) Ha a rehabilitációs intézményben, a pszichiátriai betegek otthonában, valamint a fogyatékos személyek otthonában ellátott személynek az Szt. 112. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői bizottság más szociális intézménybe történő áthelyezését javasolja, az ellátott részére ezen intézménytípusra előírt gondozási tervtípust kell elkészíteni.
8. § (1) A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről az intézmény vezetője gondoskodik.
(2) A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése.
(3) A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt (pl. orvos, gyógypedagógus, foglalkoztatás vezető, mentálhigiénés szakember).
(4) A gondozási terv orvosszakmai kérdéseiről az intézmény orvosa pontos és részletes tájékoztatást nyújt az ellátást igénybe vevő részére.

Az egyéni gondozási terv

9. § (1) Az egyéni gondozási terv tartalmazza
a) az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,
b) az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,
c) az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.
(2) Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport évente - jelentős állapotromlás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.
10. § (1) Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv az ápoló-gondozó otthonban elhelyezett személy részére nyújtott, e rendeletben meghatározott ápolási feladatok dokumentációja, amely az ápolásra szoruló személy állapotának javítására vonatkozó feladatokat, illetve az alkalmazható technikákat tartalmazza.
(2) Az ápolási terv tartalmazza
a) az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását,
b) az ápolási tevékenység részletes tartalmát,
c) az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet,
d) az ápolás várható időtartamát,
e) szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.).
(3) Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az egyéni rehabilitációs program

11. § (1) Az egyéni rehabilitációs program tartalmazza
a) a segítségnyújtás formáit, a rehabilitáció egyes elemeinek meghatározását a segítő folyamatban,
b) a rehabilitációval elérendő rövid és hosszú távú célok meghatározását, a várható eredmények elérésének módját, időtartamát, ütemezését,
c) a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket,
d) a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait,
e) szükség esetén az intézményen kívüli élet, vagy a védett környezetben történő életkörülmények kialakításának módjait,
f) az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedése érdekében szükséges, koordinált intézkedéseket.
(2) A rehabilitációs program eredményeit a programot kidolgozó munkacsoport félévente értékeli, szükség esetén módosítja a programot, meghatározza a további feladatokat.

Az egyéni fejlesztési terv

12. § (1) Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza
a) az ellátást igénybe vevő állapotának leírását és az abban bekövetkezett változást, az egyéni fejlődést,
b) az egyénileg szükséges külön szolgáltatásokat, pedagógiai, mentális, egyéb segítségnyújtási feladatokat, azok időbeli ütemezését, a foglalkoztatásban való részvételt,
c) szükség szerint az új szolgáltatás vagy az új ellátási forma igénybevételére való felkészítést,
d) a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő személyes funkciók helyreállítása, pótlása érdekében teendő intézkedéseket,
e) a konfliktushelyzetek kezelésének, megoldásának módjait.
(2) Az egyéni fejlesztési tervet kidolgozó munkacsoport félévente értékeli az elért eredményeket, és szükség esetén módosítja az egyéni fejlesztési tervet.

Az intézmény szakmai munkájának értékelése

13. § Az állami fenntartó az Szt. 92/B. §-ában meghatározott feladataira figyelemmel, legalább évente egyszer ellenőrzi és ennek alapján átfogóan értékeli a személyes gondoskodást nyújtó intézmény működését. Az értékelés magában foglalja különösen
a) az intézménybe történő felvétel gyakorlatát, a megkötött megállapodások tartalmi vizsgálatát, szakmai szempontú elemzését,
b) az intézmény feladatainak ellátására vonatkozó szakmai program megvalósulását,
c) az intézmény működésének általános feltételeit, a tárgyi, a személyi, a működési, illetve a szakmai feltételeket,
d) bentlakásos intézmény esetén a gondozási tervek hatékonyságát, eredményességét, összhangban az intézményben folyó ápolási-gondozási munkával,
e) az intézmény szerepét a helyi szociális ellátórendszerben, valamint az ellátotti szükségletek alakulásának ismert tendenciáit.

Az intézmények munkájának segítése, az intézmények közötti szakmai koordináció szabályai

A megyei módszertani intézmény kijelölése

14. § (1) Az Szt. 88. § (3) bekezdésében meghatározott megyei, fővárosi módszertani intézmény (a továbbiakban: megyei módszertani intézmény) segíti illetékességi területén általános jelleggel, vagy a kijelölés során meghatározott speciális szakterület vonatkozásában a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátásokat biztosító intézmények szakmai munkáját.
(2) A megyei módszertani intézmény feladatait az az intézmény láthatja el, amely
a) megfelelő módon reprezentálja területének a szociális ellátórendszerét,
b) a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkezik,
c) legalább öt éve működik,
d) minimum nyolcvan férőhellyel rendelkezik,
e) az intézmény vezetője legalább ötéves szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik,
f) kapcsolatai a megye területén lévő egészségügyi, szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményekkel kiépültek,
g) rendelkezik a módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal.
(3) A módszertani feladatokat az intézmény módszertani osztálya látja el. E feladatok ellátásában az intézmény más munkakörben dolgozó alkalmazottjai is közreműködnek.
(4) A megyei módszertani intézmény speciális módszertani feladatok ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy eseti jelleggel a szociális tevékenységet alapfeladatként ellátó jogi személyt, illetve a megye ellátási területéhez tartozó más szociális intézményt (családsegítő szolgálat, gondozási központ) is bevonhat. Az állandó jellegű munkakapcsolathoz a megyei módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása szükséges.

A megyei módszertani intézmény feladatai

15. § (1) A megyei módszertani intézmény alapfeladatai
a) segítséget nyújt új ellátások megszervezésében, új módszerek bevezetésében,
b) információt gyűjt az adott megye szociális ellátórendszerének sajátosságairól, problémáiról, a megye területén alkalmazott módszerek, gondozási tevékenységek ellátásáról,
c) szakértőként közreműködik a szociális intézmények szakmai ellenőrzésében,
d) segítséget nyújt a fenntartó részére új szervezeti formák kialakításában,
e) segíti a kijelölt feladatok tekintetében a megye területén levő szociális intézmények szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben,
f) javaslatot dolgoz ki a hiányzó ellátások megszervezésére, a szociális ellátórendszer fejlesztésére,
g) elvégzi az előgondozást az országos ellátási területtel működő állami, egyházi fenntartású intézmény megkeresésére,
h) évente tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot a szociális intézmények működése szakmai ellenőrzésének tapasztalatairól.
(2) Az egyházi módszertani intézményre az (1) bekezdés rendelkezéseit - kivéve a g) pontban meghatározott feladatot - megfelelően alkalmazni kell.

Az országos, illetve regionális hatáskörű módszertani intézmény kijelölése és feladatai

16. § Az országos vagy regionális hatáskörű módszertani intézményi feladatok ellátására - pályáztatás útján - az a szociális intézmény jelölhető ki,
a) amely a külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel rendelkezik,
b) amely legalább öt éve működik,
c) amelynek vezetője legalább ötéves szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d) amely rendelkezik a módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal.
17. § (1) Országos, illetve regionális hatáskörrel különösen az alábbi feladatok ellátásával összefüggésben jelölhető ki módszertani intézmény
a) a családsegítés,
b) a falugondnoki feladatok ellátása,
c) a fogyatékos személyek ellátása,
d) a pszichiátriai betegek ellátása,
e) szenvedélybetegek ellátása,
f) a hajléktalan személyek ellátása,
g) az új innovatív szolgáltatások (pl. szociális földprogram koordinációja), fejlesztések modellezése, lebonyolítása.
(2) Az országos, illetve regionális hatáskörrel rendelkező módszertani intézmény alapfeladatai körében
a) ellátja a 15. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatokat,
b) információt gyűjt a kijelölt feladatok tekintetében a szociális ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról, az alkalmazott módszerek, a gondozási tevékenység ellátásáról,
c) segíti a kijelölt feladatok tekintetében a szociális intézmények szakmai munkáját, tanácsot ad szakmai kérdésekben, gondozási módszerekben.

Közös szabályok

18. § (1) A módszertani intézmények valamennyi típusa az ágazat irányításához kapcsolódóan
a) részt vesz a minőségfejlesztési stratégia és standardok kidolgozásában,
b) a kijelölt feladatok tekintetében ajánlásokat készít a személyes gondoskodás feltételeinek fejlesztésére, a hatékonyabb gondozási módszerek alkalmazására,
c) figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,
d) kezdeményezi a szociálpolitikai szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését,
e) részt vesz a Szociális és Családügyi Minisztérium által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, szükség esetén szakértői feladatokat lát el szakmai programok értékelése során.
(2) A módszertani intézmény évente egy alkalommal munkatervet és módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít a fenntartó és a Szociális és Családügyi Minisztérium részére.

II. Fejezet

ALAPELLÁTÁSOK

1. Cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. § (1) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást az ellátást igénybe vevő lakóhelyén lévő, illetve lakóhelyéhez legközelebb eső intézménynek, szolgáltatást nyújtó személynek kell biztosítania.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól az ellátást igénybe vevő kérésére el lehet térni, ha a személyes gondoskodást nyújtó az azonos ellátási formán belül választási lehetőséget biztosít, valamint akkor, ha az intézmény szabad férőhellyel, illetve kapacitással nem rendelkezik.
(3) Az alapellátásban részt vevő, gondozási feladatokat ellátó személy részére az intézmény vezetője munkáltatói igazolványt állít ki, annak érdekében, hogy a gondozási, ápolási feladatok elvégzése során a feladat ellátására vonatkozó felhatalmazását igazolni tudja.
2. Cím

ÉTKEZTETÉS

20. § (1) Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás.
(2) Az étkeztetésről a 4. számú melléklet szerinti igénybevételi naplót kell vezetni.
21. § (1) Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel
a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
b) elvitelének lehetővé tételével,
c) lakásra szállításával.
(2) Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára - a népkonyha kivételével - az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani.
(3) Az étkeztetés keretében biztosított élelmiszer nyersanyagok energia- és tápanyagtartalmának alsó értékeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az étel helyben fogyasztása esetén biztosítani kell a szolgáltatást igénybe vevők számának megfelelően
a) kézmosási lehetőséget, nemenként elkülönített illemhelyet,
b) evőeszközöket és étkészletet.
(5) Igény esetén a munkaszüneti és pihenőnapon történő étkeztetés feltételeit is biztosítani kell, ha ez helyben megoldható.
22. § (1) A szociális konyha olyan alapellátási forma, ahol az étkeztetés keretében biztosított étel előállítása (melegítése) és kiszolgálása történik.
(2) A szociális konyha a napi egyszeri főétkezésen kívül további étkezésre is lehetőséget nyújt a 21. § (1) bekezdésben szabályozott formák szerint.
(3) Szociális konyha keretében nyújtott ellátásnak minősül
a) az e célra létrehozott önálló konyhán, főzőhelyen (kifőzdében),
b) iskolai, óvodai, munkahelyi és szociális intézményi étkezőhelyen,
c) étkezésre jogosító utalvány ellenében, vendéglátó-ipari egységben vagy egyéb intézményben
nyújtott szolgáltatás.
23. § (1) A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe.
(2) Népkonyhát elsősorban olyan településen (településrészen) indokolt létrehozni, ahol a rászorulók életformája miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény.
(3) A népkonyhán kiszolgált egy adag ételnek - az 5. számú melléklet „A” fejezetében meghatározott értékek alapulvételével - egy átlagos felnőtt ember napi energia- és tápanyagszükségletének legalább negyven százalékát kell biztosítani.
24. § (1) Ha az étkeztetés szociális konyhának minősülő formában nem oldható meg, a rászorultak ellátásáról egyéb főzőhely keretében kell gondoskodni.
(2) Egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátásnak minősül, ha az étel előállításának helyén az étel helyben fogyasztására nincs lehetőség.
3. Cím

HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

25. § (1) A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.
(2) A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete
a) saját környezetében,
b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,
c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével
biztosított legyen.
(3) A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen
a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,
c) a segítségnyújtás a higiénia megtartásában,
d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása),
e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,
f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,
g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,
h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,
i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés.
(4) A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel.
26. § A vezető gondozó munkakörébe tartozó feladatok különösen
a) a lakosság körében felmerülő alapellátási igények folyamatos figyelemmel kísérése,
b) az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása,
c) a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése,
d) a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása,
e) kapcsolattartás más szociális, illetve egészségügyi intézményekkel,
f) az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése,
g) más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése.
27. § (1) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg. A gondozási feladatokban, valamint az ellátást igénybe vevő egészségi állapotában bekövetkezett változást a 6. számú melléklet szerinti „gondozási-ápolási lap”-on kell vezetni.
(2) A gondozási-ápolási lapon szereplő gondozási tevékenység tartalmát legalább három havonta felül kell vizsgálni a vezető gondozónak vagy az ellátást irányítónak, szükség szerint a házi-, illetőleg a kezelőorvosnak.
(3) A házigondozói tevékenységet hivatásos és/vagy társadalmi gondozó végzi. A társadalmi gondozó tiszteletdíjban részesíthető. A házigondozó napi gondozási tevékenységéről a külön jogszabály szerinti gondozási naplót vezeti.
28. § (1) A házigondozó a gondozási feladatokat gondozói körzetben végzi. A gondozói körzet kialakítása - kivéve az egyházi fenntartó által működtetett gondozói körzetet - a 2. számú melléklet alapján a háziorvosi körzet, valamint az idős korú lakosság számának figyelembevételével történik.
(2) Kettőnél több gondozói körzet, illetve több alapellátási gondozási forma működtetését célszerű gondozási központ keretében biztosítani.
(3) A gondozói körzetet a foglalkoztatott gondozók és a gondozást igénylők számának figyelembevételével a gondozási központ vezetője, ennek hiányában a vezető gondozó vagy a települési önkormányzat határozza meg. A gondozói körzeteket úgy kell kialakítani, hogy azok átfogják a település teljes közigazgatási területét.
4. Cím

CSALÁDSEGÍTÉS

29. § Az Szt. 65. §-a szerinti családsegítő szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az a település teljes lakosságára kiterjedjen.
30. § (1) A családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez.
(2) A családsegítő szolgálat az Szt. 65. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatai körében
a) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében,
b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez,
c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját,
d) programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára,
e) segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához,
f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.
(3) A családsegítő szolgálat az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat.
(4) Az (1) bekezdés szerinti segítségnyújtást a 7. számú melléklet szerinti forgalmi naplóban és esetnaplóban kell dokumentálni. E dokumentációkat a családsegítő szolgálat vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi.
31. § Ha az önálló családsegítő szolgálat, illetve a más intézmény keretében működő családsegítő szolgálat több telephellyel rendelkezik,
a) ki kell jelölni az egyes szolgálatok működési területét, és arról a lakosságot tájékoztatni kell,
b) meg kell határozni az egyes intézmények közötti feladatmegosztás és együttműködés szabályait.

Az önálló családsegítő szolgálat

32. § A családsegítő szolgálat vezetőjének feladata különösen
a) az esetek elosztása a családgondozók között,
b) szükség szerint, de legalább havonta esetmegbeszélések megszervezése,
c) a családgondozók rendszeres továbbképzésének és tapasztalatcseréjének megszervezése,
d) a családgondozó tevékenységének szakmai ellenőrzése.
33. § (1) A családsegítő szolgálat családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell olyan önálló munkaszobát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek.
(2) A családgondozó a feladata ellátása során tudomására jutott adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli.

A más intézmény keretében működő családsegítő szolgálat

34. § (1) Ha a családsegítő szolgálat feladatait más intézmény, így különösen a gyermekjóléti szolgálat vagy gondozási központ keretében látja el, az intézményben biztosítani kell a családsegítő szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését.
(2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a családsegítő szolgálat feladatainak ellátását is.

A társulás keretében működő családsegítő szolgálat

35. § (1) Ha a települési önkormányzat társulás keretében vagy ellátási szerződés kötése útján gondoskodik a családsegítő szolgálat feladatainak ellátásáról, a családsegítő szolgálat tájékoztatja a lakosságot a családsegítő szolgáltatást nyújtó szakembereknek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról.
(2) Az (1) bekezdés szerint biztosított családsegítő szolgáltatás családgondozójára a 33. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak.

Az önálló családgondozó

36. § (1) Ha az önkormányzat önálló családgondozó foglalkoztatásával biztosítja a családsegítő szolgálat feladatainak ellátását, a 3. számú melléklet szerinti szakképesítéssel rendelkező személyt kell családgondozó munkakörben alkalmaznia.
(2) Az önálló családgondozóra - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az önálló családsegítő szolgálat családgondozójára vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (33. §)
(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy az önálló családgondozó számára szakintézmény - különösen önálló családsegítő szolgálat, vagy gyermekjóléti szolgálatként is működő családsegítő szolgálat - biztosítsa
a) a szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt,
b) a rendszeres esetmegbeszélést több szakember közreműködésével,
c) a rendszeres szakmai továbbképzést,
d) a családgondozó szakszerű helyettesítését.
5. Cím

AZ ALAPELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK EGYES FORMÁI

Gondozási központ

37. § (1) Gondozási központ létrehozható önállóan, valamint integrált szociális intézmény (egyesített szociális intézmény) részeként.
(2) A gondozási központ keretében legfeljebb ötven férőhelyes bentlakásos intézmény működtethető.
(3) A gondozási központ az Szt. 57/A. §-ában foglalt feladatokon túl
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság körében felmerülő gondozási igényeket,
b) javaslatot tesz egyes új gondozási módszerek alkalmazására, a meglevő szociális ellátások fejlesztésére,
c) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a működő ellátások szükség szerinti átalakítását,
d) együttműködik a háziorvosi szolgálattal, körzeti védőnővel, otthonápoló szolgálattal, továbbá más személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel, egészségügyi intézménnyel,
e) igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevők részére,
f) segíti a támogató, önsegítő csoportok szervezését, működését,
g) segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek hivatalos ügyei intézéséhez,
h) javaslatot tesz a fenntartónak a képzés, továbbképzés rendszerére, szervezésére vonatkozóan.
38. § (1) A gondozási központ vezetőjének feladatai
a) a gondozói körzetekben dolgozók munkájának irányítása, ellenőrzése,
b) az intézményi ellátás igénybevételének lebonyolítása,
c) az egyes ellátások közötti koordináció biztosítása,
d) beszámoló készítése a fenntartó részére,
e) szükség esetén más típusú ellátás kezdeményezése,
f) együttműködés, kapcsolattartás a területen működő egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az ellátást igénybe vevők hozzátartozóival.
(2) A gondozási központ fenntartója biztosítja a szolgáltatásokat végző szakemberek esetmegbeszélésének a feltételeit.

Falugondnoki szolgáltatás

39. § (1) A falugondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányból eredő települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása.
(2) A falugondnoki szolgáltatás az (1) bekezdésben foglaltakon túl biztosítja a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését is.
(3) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatok különösen
a) egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása,
b) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás stb.),
c) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.),
d) a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között.
(4) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó egyéb szolgáltatási feladatok különösen
a) művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.),
b) lakossági szolgáltatások (bevásárló utak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-, terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.),
c) közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, közhasznú munkások irányítása, tájékoztatás, információ közvetítés),
d) az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

III. Fejezet

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK

1. Cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

40. § (1) A szakosított ellátást nyújtó intézményben gondozási egységeket és gondozási csoportokat kell kialakítani.
(2) A gondozási egység a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben elhelyezett személyek ellátásának szervezési alapegysége. A szociális intézményben húsz-ötven fős gondozási egységet kell kialakítani.
(3) A szociális intézményben az elhelyezést igénybe vevők egyéni gondozását tíz-húsz fős gondozási csoportok kialakításával végzik.
(4) Ha egy intézmény keretében több szakosított ellátási forma működik, ellátási formánként külön-külön kell biztosítani az ellátás jellegének megfelelő személyi, tárgyi és szakmai feltételeket.
(5) A bentlakásos intézmény alapfeladatát meghaladó egyéb szolgáltatásokat is nyújthat. E szolgáltatásokat intézményi jogviszonyban nem álló személy is igénybe veheti.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szolgáltatásért fizetendő térítés mértékét a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
(7) A 40-62. §-ban foglalt rendelkezéseket a hajléktalan személyeket ellátó intézményekre, valamint a lakóotthonra nem kell alkalmazni.

Az intézmény tárgyi feltételei

41. § (1) A bentlakásos intézményben biztosítani kell a napi huszonnégy órás szolgálatot, a folyamatos működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(2) A bentlakásos intézményben ki kell alakítani
a) az éjszakai és nappali tartózkodásra (lakhatás),
b) a személyi tisztálkodásra,
c) az étkezésre,
d) az intézmény jellege szerinti közösségi együttlétre, tevékenységre (pl. társalgó, könyvtár, foglalkoztató, kápolna, imaterem), valamint mentális gondozásra,
e) az egészségügyi ellátás céljára (pl. orvosi szoba, betegszoba),
f) gondozási egységenként legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre,
g) a látogatók fogadására
szolgáló helyiséget.
(3) Amennyiben az ellátást igénybe vevő az intézmény által biztosított étkeztetést nem veszi igénybe, a vásárolt élelmiszer intézményen belüli elfogyasztásának kulturált feltételeit biztosítani kell.
(4) A bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási feladatok ellátására, ha
a) a lakószobában egy ellátottra legalább hat négyzetméternyi lakóterület,
b) tíz ellátottra legalább egy fürdőkád vagy zuhanyzó, valamint nemenkénti illemhely
jut és biztosított a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás.
42. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a bentlakásos intézményi lakószobában legfeljebb négy személy helyezhető el. Négynél több személyt egy lakószobában csak kivételesen indokolt esetben lehet elhelyezni, azonban ilyen esetben is biztosítani kell a 41. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltakat.
(2) Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani.
43. § Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülménynek minősül
a) az olyan önálló, egy- vagy kétszemélyes lakrész, amely lakószobát, konyhát és fürdőszobát, esetleg egyéb helyiséget foglal magába; és egy ellátottra legalább tíz négyzetméter nagyságú lakóterület jut, vagy
b) az olyan egy- vagy kétszemélyes lakószoba, amelyhez önálló fürdőszoba tartozik,
és épülete korszerűen kialakított és berendezése teljes mértékben felszerelt (tv, hűtőszekrény, mosógép stb.).

Az intézmény szolgáltatásai

44. § (1) A bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő  részére az Szt. 67. § (1) bekezdésében meghatározott teljes körű ellátást biztosítja.
(2) A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor.
(3) A bentlakásos intézményben folyó ápolási tevékenység alatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell érteni.
(4) Az ellátást igénybe vevő önellátási mértékének megfelelő besorolást a 8. számú melléklet tartalmazza. Ez a besorolás képezi az alapját a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete „B” fejezetének 3. pontja szerinti orvosi javaslatnak.

Étkeztetés megszervezése

45. § (1) A bentlakásos intézmény - a lakóotthon kivételével - az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(2) Az ellátottak étkeztetése keretében legalább napi háromszori étkezést - ebből legalább egy alkalommal meleg ételt - kell biztosítani. A kiskorúak a főétkezéseken kívül naponta legalább kétszer kiegészítő étkeztetésben részesülnek.
(3) Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére - orvosi javaslatra - az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) kell biztosítani.
(4) Az ápoló-gondozó otthonokban a fekvőbetegek ellátása során gondoskodni kell a rendszeres folyadékbevitelről.

Ruházat, textília biztosítása

46. § (1) Az ellátást igénybe vevő a bentlakásos intézményben saját ruházatát és textíliáját használja.
(2) Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt - szükség szerint más lábbelit - tartalmaz.
(3) A kiskorú, valamint fogyatékos személyek részére - ha indokolt, a (2) bekezdésben foglaltakon túl - az életkornak megfelelő sportruházatot is biztosítani kell.
(4) Az intézményi ellátásban részesülő tanköteles fogyatékos személy részére a korai fejlesztéshez, fejlesztő felkészítéshez, valamint az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges iskolai felszerelést is biztosítani kell.
(5) A (2) bekezdésben felsorolt ruházat összetételéről, mennyiségéről, a sportruházattal való ellátás indokoltságáról az intézmény vezetője dönt.
(6) Az ellátást igénybe vevő az intézmény által nyújtott ruházatot nem köteles használni, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak a (2) bekezdés szerinti ruházati ellátást igényelheti.
(7) A ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik.
(8) Az intézmény vezetője az ellátást igénybe vevő szükségletei, valamint a ruházat elhasználódásának figyelembevételével gondoskodik a (2)-(3) bekezdés szerinti ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről.
47. § Azokban a bentlakásos intézményekben, ahol szervezett keretek között foglalkoztatás folyik, a foglalkoztatás jellege szerinti védő- és munkaruha ellátásról, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről az intézmény gondoskodik.
48. § (1) A személyes használatra kiadott ruházat az intézmény tulajdonát képezi és azt egyéni nyilvántartó lapon kell az ellátást igénybe vevő részére kiadni.
(2) A cselekvőképtelen, valamint a korlátozottan cselekvőképes személyek részére kiadott ruházatról a gondozási egység vezetője leltárt vezet.
49. § A bentlakásos intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében ellátottanként
a) három váltás ágyneműt,
b) a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket,
c) a gyermekek és incontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket
szükség szerint biztosítja.

Egészségügyi ellátás

50. § (1) A bentlakásos intézmény - a lakóotthon kivételével - biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását.
(2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő
a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról,
b) rendszeres orvosi felügyeletéről,
c) szükség szerinti ápolásáról,
d) szakorvosi ellátásához való hozzájutásáról,
e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról,
f) e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról,
g) gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról.
(3) A bentlakásos szociális intézmény a rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, az egészségügyi tanácsadást, a szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését - ha az intézmény keretei között megoldható -, gyógykezelését.
51. § (1) Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását a 9. számú melléklet szerinti nyilvántartó lapon kell rögzíteni.
(2) A bentlakásos intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni.
52. § (1) Az intézménynek az alábbi gyógyszercsoportokból rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű készlettel:
a) hányáscsillapítók (ATC-A04A),
b) bélmozgást csökkentő szerek (ATC-A07D),
c) fájdalomcsillapítók (ATC-N02B),
d) lázcsökkentők (ATC-N02B),
e) szintetikus görcsoldók (ATC-A03A),
f) digesztívumok (ATC-A09A),
g) szívbetegségben használt értágítók (ATC-C01D),
h) heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére használható szerek (ATC-C08C).
(2) Az intézmény által térítésmentesen biztosított, az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszercsoportok alapján összeállított alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményi ellátást igénybe vevő részére.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alá nem tartozó egyéni gyógyszerszükségletek költségét az ellátásban részesülő viseli.
(4) Az intézmény viseli - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az ellátást igénybe vevő gyógyszerszükségletének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege tíz százalékát
a) meghaladó költségét, ha
aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme a havi gyógyszerköltségét teljes mértékben nem fedezi, vagy
ab) részére az intézmény költőpénzt biztosít,
b) kitevő költségét, ha az ellátást igénybe vevő havi jövedelme fedezi ugyan a havi gyógyszerköltséget, de a fennmaradó összeg kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tíz százaléka.
(5) A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a mindennapi élettevékenység kivitelezése, biztonságossá tétele, egyes funkciókárosodások kompenzálása érdekében szakorvosi javaslatra elrendelt testközeli vagy testtávoli eszközök beszerzése.
(6) Az állapotjavuláshoz szükséges testtávoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladata, a segédeszköz azonban az intézmény tulajdonát képezi. A testközeli segédeszközök költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli, kivéve, ha - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - erre nem képes.
53. § (1) Ha a bentlakásos intézményben élő ellátott egészségügyi ellátásban részesül, az ellátást nyújtó orvos a 6/1992. (III. 31.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti egészségügyi személyi lapot (raktári szám: A. 3510-170) kiállítja, illetve vezeti. A dokumentáció vezetésére, kezelésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 24. §-ának, 136-137. §-ainak rendelkezései irányadóak.
(2) Az intézmény orvosának megkeresésére az ellátást igénybe vevő házi-, illetve kezelőorvosa megküldi az intézményi ellátás és gyógykezelés szempontjából szükséges egészségügyi adatokat. E bekezdés alkalmazásában gyógykezelésnek minősül a megelőzés és a rehabilitáció is.
(3) Ha az ellátást igénybe vevőt másik bentlakásos intézménybe helyezik át, az egészségügyi adat kezelésével megbízott személy az ellátást igénybe vevő egészségügyi adatait külön kérés nélkül továbbítja.

A mentálhigiénés ellátás biztosítása

54. § (1) A bentlakásos intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja
a) a személyre szabott bánásmódot,
b) a konfliktushelyzetek kialakítása, megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést,
c) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit,
d) a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást,
e) az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit,
f) a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását,
g) a hitélet gyakorlásának feltételeit, és
h) segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését.
(2) A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében.
(3) Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni
a) az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna stb.),
b) a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.),
c) a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.).
(4) Az aktivitást segítő tevékenységeket - az ellátást igénybe vevők közreműködésével - előre kell tervezni és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani szükséges.
(5) Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők mentálhigiénés ellátásának biztosítása a szociális intézmény valamennyi dolgozójának a feladata.
(6) Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál.

A foglalkoztatás megszervezése

55. § (1) A bentlakásos intézmény szervezi a munkavégzésre képes ellátottak foglalkoztatását, valamint a meglévő képességek fejlesztését, szinten tartását. Az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának megfelelően a foglalkoztatás lehet
a) munkavégzési célú,
b) terápiás célú, képességfejlesztő,
c) képzési célú.
(2) A munkavégzési célú foglalkoztatás formái különösen
a) az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzés,
b) az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szervezet részére végzett munka vagy az intézmény által végzett vállalkozási tevékenység,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó, más jogviszony keretében történő munkavégzés.
56. § (1) Az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzési célú foglalkoztatás lehet az igazgatási, gazdasági vagy az ellátást igénybe vevők művelődését, szórakozását szolgáló részlegekben, valamint az intézmény közvetlen környezetében, kertben végzett munka.
(2) Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásért az érintett munkajutalomban részesíthető. A munkajutalom a foglalkoztatás jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkában töltött idő alapján az intézmény vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg, azonban havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húsz százalékánál.
(3) Munkajutalomban minden, az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban részt vevő ellátott részesíthető, függetlenül attól, hogy rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik-e vagy sem. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkajutalom összegével.
(4) A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a foglalkoztatásban való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője - a foglalkoztatást segítő dolgozók javaslata alapján - határoz.
57. § (1) A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. A terápiás foglalkoztatás szervezhető az intézmény környezetében, foglalkoztató helyiségben és az intézményen kívül is.
(2) A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatásból származó eredmény az intézményben nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkoztatásban közvetlenül részt vevők díjazására fordítható. A foglalkoztatásban közreműködő személyek díjazásának mértékét a házirend határozza meg.
(3) A képességfejlesztő foglalkoztatás szervezésére akkor kerülhet sor, ha a munkavégzés intézményen belüli - házirendben rögzített - feltételei adottak.
(4) Az intézmény vezetője az ellátást igénybe vevő kérésére - indokolt esetben - segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő munkaviszony vagy más jogviszony keretében történő rendszeres vagy alkalmi foglalkoztatásához.
58. § (1) Képzési célú foglalkoztatást abban a rehabilitációs intézményben kell szervezni, ahol az ellátást igénybe vevő eredményes rehabilitációjához az szükséges.
(2) A képzési célú foglalkoztatás biztosításánál figyelemmel kell lenni a rehabilitálandó személy képességeire, illetve arra, hogy az a lakóhelyi környezetébe való visszatérést szolgálja, a megszerzett ismeretet hasznosítani tudja az intézményi ellátás megszűnését követően is.

A tankötelezett korú gyermekek oktatásának megszervezése

59. § A gyermekkorú személyeket ellátó bentlakásos intézmény gondoskodik a tankötelezettségi kort elért gyermek tanulási képessége vizsgálatának megszervezéséről, valamint a gyermek állapotának megfelelő képzési kötelezettsége teljesítésének feltételeiről gyógypedagógiai fejlesztéséről és indokolt esetben a tankötelezettség és képzési kötelezettség teljesítésének feltételeiről.

Az érték- és vagyonmegőrzés szabályai

60. § (1) Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik.
(2) Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének meghatalmazása szerint az intézményben vagy pénzintézetben kell megőrizni. A házirend tartalmazza, hogy milyen esetekben szükséges a készpénzt - pénzintézetben - betét formájában megőrizni. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell biztosítani.
61. § (1) A bentlakásos intézményben az ellátott személy készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata szerint személyes nyilvántartású letét formájában is történhet. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja.
(2) A személyes szükséglet körébe tartozik különösen az intézményi ellátást meghaladó mennyiségű vagy minőségű élelmezés, ruházat, valamint textília. A felsoroltakon kívül személyes szükségletek kielégítését szolgálja még a személyes használati tárgy (pl. televízió, magnetofon, rádió, hűtőszekrény) és szolgáltatás (pl. fodrász, kirándulás, kulturális program) is.
(3) A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni.

Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése

62. § (1) A bentlakásos intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében kell gondoskodni az elhunyt
a) elkülönítéséről,
b) végtisztességre való felkészítéséről,
c) a törvényes képviselő, valamint a közeli hozzátartozók értesítéséről,
d) ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról.
(2) Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni.
(3) A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak.
(4) Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről.
(5) Az intézmény vezetője - amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről - az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzatnál.
(6) Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja (Ptk. 196-197. §).
2. Cím

AZ ÁPOLÁST, GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

63. § (1) Az ápolást-gondozást nyújtó otthon az ellátást igénybe vevő teljes körű ellátása, ápolása-gondozása mellett biztosítja szükség szerinti
a) foglalkoztatását, és
b) egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását.
(2) A fogyatékos személyek otthonában csak első életévét betöltött személy gondozható.
64. § A látásfogyatékosok otthonában olyan látássérült személyeket kell elhelyezni, akik önmagukról gondoskodni más körülmények között nem tudnak, valamint olyan további szolgáltatásokat igényelnek - különös tekintettel oktatásukra, képzésükre -, mely más szervezeti keretek között nem oldható meg, vagy aránytalanul nagyobb költséggel járna.
65. § A mozgásfogyatékosok otthona olyan személynek az ellátását biztosítja, akinek mozgáskorlátozottságát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően állapították meg, állapota gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint rehabilitációs intézményi ellátásban nem részesíthető.
66. § Értelmi fogyatékosok otthonában a középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, valamint értelmi és más fogyatékosságban szenvedő, állandó és folyamatos ápolást igénylő személyek ápolása és gondozása történik.
67. § (1) A szenvedélybetegek otthona a kábítószert használó, a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, valamint egyéb hasonló függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélő személyek gondozását végzi, akik önálló életvitelre időlegesen nem képesek, és gyógyintézeti kezelést nem igényelnek.
(2) Ha egy intézmény keretében több betegségtípusban szenvedő személyt látnak el, betegségtípusonként külön gondozási egységet kell szervezni.
(3) A pszichiátriai betegek otthona, valamint a szenvedélybetegek otthona a személyes gondoskodás más formáival együtt csak akkor szervezhető, ha az ellátást igénybe vevő elkülönített ellátása biztosított.
3. Cím

A REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

68. § (1) A rehabilitációs intézményi keretek között indokolt biztosítani annak a rászoruló személynek az elhelyezését, akinek az egészségi, a pszichés, a mentális, a szociális állapota a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, komplex, átfogó segítséget igényel és ennek hatékony megoldása ambuláns formában vagy más intézményi keretek között nem valósítható meg.
(2) A fogyatékos személyek rehabilitációs intézményébe való bekerülést megelőzően pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatot kell végezni.
(3) A rehabilitációs intézmény feladata az intézményi ellátást igénybe vevő önálló életvezetési képességeinek kialakítása, illetve helyreállítása, fejlesztése, továbbá a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésének támogatása és az utógondozás megszervezése.
(4) A rehabilitációs intézményt úgy kell kialakítani, hogy a képzés és foglalkoztatás céljára szolgáló helyiségek alapterülete legalább kétszerese legyen az ellátást igénybe vevő személyek elhelyezésére szolgáló lakóterület előírt alapterületének.
69. § (1) A rehabilitációs intézmény az ellátást igénybe vevők habilitációja, rehabilitációja (a továbbiakban: rehabilitáció) mellett biztosítja szükség szerint a rászorulók egészségi állapota szerinti ápolását, gondozását is. Az ellátást igénybe vevő ápolását, gondozását az intézményben elkülönítetten kell megszervezni.
(2) Az ápolási részlegben ellátott igénybe vevők részére folyamatosan biztosítani kell az ápoláshoz szükséges egészségügyi feltételeket, valamint felszereléseket.
(3) A rehabilitációs intézményben alkalmazott ápolók, szociális gondozók feladatkörét úgy kell kialakítani, hogy munkaidejüket a szükség szerinti ápolási feladatok mellett, többségükben a segítő gondozói feladatok tegyék ki az ellátottak rehabilitációja érdekében.
70. § (1) A rehabilitációs intézmény a komplex rehabilitációs tevékenység részeként az ellátást igénybe vevők életkora, mentális állapota és egészségi állapota szerint, a személyre szabott rehabilitációs programnak megfelelően
a) iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy tanfolyami oktatást, képzést nyújt, valamint szervezi az ezekhez történő hozzájutást, különös tekintettel az integrált oktatás lehetőségének biztosítását,
b) tematikus foglalkozásokat, szocioterápiás eljárásokat, szocializációs programokat szervez,
c) munkavégzési célú foglalkoztatást, képzést vagy képességfejlesztést nyújt,
d) szabadidős, kulturális és közösségi programokat biztosít, illetve szervez,
e) folyamatosan biztosítja az egyénre koncentráló szociális, pszichés és mentális segítséget.
(2) Az iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy tanfolyami oktatást, képzést azon ellátást igénybe vevőknek is meg kell szervezni, akik állapotuk miatt csak egyénileg képezhetők, oktathatók.
71. § A rehabilitációs intézmény vezetője a gondozás megszűnésének várható időpontját megelőző hat hónappal - az utógondozás előkészítése érdekében - megkeresi az ellátott családját, valamint az ellátást igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes
a) települési önkormányzat jegyzőjét a családi és lakóhelyi környezetbe történő visszahelyezés előkészítése,
b) megyei, fővárosi munkaügyi központot az esetleges munkavállalási lehetőség elősegítése
érdekében.
72. § (1) Ha az ellátást igénybe vevő lakóhelyén vagy ahhoz legközelebb eső településen a külön jogszabály szerinti védett munkahely, célszervezet, illetve szociális foglalkoztató (a továbbiakban: védett munkahely) működik, és ott az érintett foglalkoztatására lehetőség van, az intézményvezető a védett munkahelyet közvetlenül is megkeresi. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha az ellátást igénybe vevő foglalkoztatására egyéb munkahely keretében van lehetőség.
(2) A rehabilitációs intézmény az ellátást igénybe vevő munkahelyi beilleszkedésének elősegítése mellett közreműködik munkaköri feladatainak betanításában is.
73. § (1) Ha az ellátást igénybe vevő intézményi jogviszonya a sikeres rehabilitáció következtében megszűnt, az intézmény a gondozás megszűnésétől számított legalább hat hónapig a rehabilitált személy utógondozását végzi. Utógondozás a rehabilitációs intézménybe elhelyezett személy intézmény elhagyását követő állapotának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a lakókörnyezetébe történő beilleszkedésében, a munkavégzéssel, életkörülményeivel, napi ritmusával kapcsolatos problémáinak megoldásában, az egyéni konfliktusok kezelésében történő segítségnyújtás.
(2) Az utógondozás körébe tartozik különösen a rehabilitált személy
a) környezetének tájékoztatása az ellátott személy befogadására vonatkozóan,
b) lakóhelye szerinti alapellátást végző szociális intézményekkel való kapcsolatfelvétel,
c) munkahelyi beilleszkedésének elősegítése,
d) családja és a b) pont szerinti intézmények részére történő tanácsadás.
4. Cím

NAPPALI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Általános szabályok

74. § A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez.
75. § (1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik
a) a közösségi együttlétre,
b) a pihenésre,
c) a személyi tisztálkodásra,
d) a személyes ruházat tisztítására,
e) az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására
szolgáló helyiségekkel.
(2) A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására.
76. § A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet.
77. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen
a) igény szerint meleg élelem biztosítása,
b) szabadidős programok szervezése,
c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése,
d) hivatalos ügyek intézésének segítése,
e) munkavégzés lehetőségének szervezése,
f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,
g) speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.
(2) Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről az 5. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni.
(3) Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez.
(4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás.
78. § (1) Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni.
79. § (1) Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben a 10. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti.
(2) A nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente az intézményvezető összesíti. Ez alapját képezi az állami normatíva felhasználásának, elszámolásának, a mindenkori éves költségvetési törvény figyelembevételével.
80. § A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza
a) az intézmény nyitvatartási idejét,
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét,
c) az étkezések számát és az étkeztetés rendjét,
d) az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírásokat,
e) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,
f) az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás körét és térítési díját.

A fogyatékos személyek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok

81. § (1) Fogyatékos személyek nappali intézményében három éven aluli gyermek nem gondozható.
(2) Fogyatékos személyek nappali intézményében nem gondozható az a személy, aki
a) veszélyeztető magatartást tanúsít,
b) önálló helyzetváltoztatásra még segédeszközzel sem képes,
c) önellátásra nem képes,
d) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl az a gyermek sem gondozható fogyatékosok nappali intézményében, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas és felvétele, elhelyezése a korának, állapotának megfelelő nevelési, oktatási intézményben biztosítható.
(4) Fogyatékos személyek intézményébe az ellátottakat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet.
82. § (1) A fogyatékos személyek nappali intézményében hat-nyolc fős gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők életkorára és fejlettségi szintjére.
(2) A fogyatékos személyek nappali intézménye a 77. §-ban foglaltakon túl az ellátást igénybe vevők számára egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást szervez.

A pszichiátriai betegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok

83. § (1) A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár- és családterápiákat is szervezhet.
(2) A pszichiátriai betegek nappali intézményében olyan programokat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedését. Ennek keretében a nappali intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. Ennek érdekében a nappali intézmény elhelyezését lehetőség szerint a település könnyen elérhető, jól megközelíthető területén kell kialakítani.
(3) A nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében.
(4) Az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújthat a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére is.

A szenvedélybetegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok

84. § (1) A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok szervezését és lebonyolítását.
(2) A szenvedélybetegek nappali intézményében olyan programokat kell szervezni, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését. Ennek megfelelően a nappali intézmény programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személy számára is hozzáférhetőek.
(3) A szenvedélybetegek nappali intézményének nem feladata az alkohol-, drog- és egyéb függőségi problémával küzdő személyek egészségügyi gondozása, azonban az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekedni kell az életmód-változtatás ösztönzésére, a visszaesés megelőzésére, illetve az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az egészségügyi gondozást végző szakemberrel, továbbá a hozzátartozókkal.
5. Cím

AZ ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

85. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elteltét megelőzően egy hónappal az intézmény vezetője megvizsgálja, hogy az ellátást igénybe vevő családi környezetébe visszahelyezhető-e, illetve ellátása személyes gondoskodás útján biztosítható-e.
(3) Ha az ellátást igénybe vevő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja.
(4) Ha az ellátást igénybe vevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője tájékoztatást ad. Az új intézménybe történő elhelyezésig az ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani.
(5) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre az 50. § (2) bekezdés g) pontjában, az 54. § (1) bekezdés d) pontjában, az 55. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, (2) bekezdésében, 56. §-ában, 58-59. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
86. § (1) A fogyatékos személyek gondozóházában lehetőség szerint a fogyatékosság jellege szerint elkülönített gondozási egységekben kell az ellátást megszervezni.
(2) Az intézmény vezetője a gondozási egységeket az ellátást igénybe vevők életkora és fejlettségi szintje szerint alakítja ki.
87. § (1) A pszichiátriai betegek átmeneti intézménye a mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő személy részére nyújt ideiglenes elhelyezést.
(2) A szenvedélybetegek átmeneti intézménye az alkohol-, drog- és egyéb függőségi problémával küzdő személy részére nyújt ideiglenes elhelyezést.
(3) A pszichiátriai betegek, valamint a szenvedélybetegek átmeneti intézményében folyó munka célja az önálló életvitel feltételeinek fenntartása a szociális segítségnyújtás lehetőségeinek felhasználásával és speciális programok szervezésével (készségfejlesztés, stresszkezelés, munkavállalással kapcsolatos tréningek, szociális esetmunka, életvezetési készségek fejlesztésének elősegítése, szabadidős programok).
6. Cím

A LAKÓOTTHON

A lakóotthonra vonatkozó általános szabályok

A lakóotthon létrehozása

88. § (1) A lakóotthon a következő formákban működtethető:
a) már működő - fogyatékos személyeket, illetve pszichiátriai betegeket ellátó - ápoló-gondozó otthonhoz, valamint rehabilitációs intézményhez kapcsolódóan, vagy
b) önálló szervezetben.
(2) A lakóotthonban olyan elhelyezési körülményeket kell biztosítani, amely lehetővé teszi az ellátást igénybe vevő egyéni igényeinek minél szélesebb körű figyelembevételét.
(3) Tizennégy fő befogadására alkalmas lakóotthon akkor hozható létre, ha
a) az intézmény kialakítására csak egy már meglévő épületben van mód, és
b) az épület adottságai, méretei ezt indokolttá teszik.
89. § (1) A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki
a) önellátásra legalább részben képes,
b) elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez,
c) folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
(2) A lakóotthonban - a szociális intézményből történő áthelyezés esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl az a személy helyezhető el, aki az egyéni gondozási és egyéni fejlesztési terv részét képező egyéni fejlesztő program lezárását követően elfogadja a kihelyezést.
(3) A lakóotthonban ellátottakat próbaidővel is fel lehet venni. A próbaidő tartama hat hónapnál hosszabb nem lehet.
(4) A lakóotthonban azonos és különböző típusú betegségben, fogyatékosságban szenvedő személyek egyaránt elhelyezhetők, figyelemmel kell azonban lenni az ellátást igénybe vevőkről készített szakorvosi véleményre.
90. § (1) Az intézmény vezetőjének feladata, hogy megállapítsa az önellátásra való képesség mértékét, figyelembe véve az intézmény orvosának, a felülvizsgálatot végző bizottságnak, esetleg az ellátottat kezelő szakorvosnak a véleményét.
(2) Az intézmény mellett működő lakóotthon számára igény szerint biztosítani kell a szükséges szolgáltatásokat (pl. étkeztetés, foglalkoztatás, mosatás stb.). Az önállóan működő lakóotthonban szükség szerint kell a szolgáltatásokat a fenntartónak megszervezni. A lakóotthonban folyó szakmai munkát az intézmény vezetője felügyeli.
91. § (1) Ha a lakóotthoni ellátásban részesülő személy egészségi állapotában változás következik be, részére a szükséges egészségügyi, ápolási, gondozási szolgáltatásokat ideiglenesen biztosítani kell.
(2) Tartós állapot rosszabbodás esetén intézkedni kell az ellátást igénybe vevő állapotának megfelelő elhelyezésről.

A lakóotthon szakmai feladatai

92. § (1) A lakóotthoni ellátás során - az intézmény sajátosságaitól függetlenül - biztosítani kell
a) a lakóhelyi, munkahelyi feladatok és a szabadidő eltöltésének szétválasztását, lehetőség szerint foglalkoztatást, esetleg szabadidős tevékenységeket, illetve azok szervezését,
b) az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldását, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához,
c) az ellátást igénybe vevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését.
(2) A lakóotthon erre vonatkozó igény esetén biztosíthatja az ellátást igénybe vevőről gondoskodó szülő, hozzátartozó - a lakóotthonra engedélyezett férőhelyszámon felül történő - elhelyezését, feltéve, hogy az együttélést a fogyatékos személy állapota indokolja.
(3) A lakóotthon a házirendben szabályozott esetekben - a lakóotthonra engedélyezett férőhelyszámon felül - elhelyezést biztosíthat az ellátást igénybe vevő kiskorú gyermekének. A kiskorú gyermek elhelyezésének biztosítása alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősül.
(4) A normális napi életritmus kialakítása kapcsán figyelemmel kell lenni
a) a munkavégzésre, a szabadidő eltöltésére,
b) a munka és a szabadidő megfelelő arányára,
c) továbbá a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.

A lakóotthon tárgyi követelményei

93. § (1) A lakóotthon korszerű lakhatási és életkörülményeket biztosít, illetve minőségi követelményeknek megfelelő ellátást nyújt.
(2) A lakóotthon rendelkezik
a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,
b) személyi tisztálkodásra,
c) az étel elkészítésére, főzésre,
d) az étkezésre,
e) közösségi együttlétre, tevékenységre
alkalmas helyiségekkel.
(3) A lakóotthon esetében egy lakószobában kettő, kivételes esetben négy személy helyezhető el.
94. § (1) Lakóotthoni forma kialakítására az az épület alkalmas, amelyben
a) személyenként a lakószobában legalább nyolc négyzetméter nagyságú lakóterület jut,
b) tíz ellátottra két fürdőszoba (fürdőkád vagy zuhanyzó),
c) külön helyiségben két darab illemhely,
d) konyha, illetve nyolc-tizenkét fő elhelyezésére alkalmas étkezőhelyiség,
e) legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre szolgáló helyiség
található, valamint
f) biztosított a folyamatos melegvíz-, fűtés- és energiaszolgáltatás.
(2) A konyhának alkalmasnak kell lennie meleg étel készítésére. A konyhának átlagos felszereltségűnek kell lennie.

A lakóotthon szolgáltatásai

95. § (1) Az ellátást igénybe vevő a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti:
a) étkezés,
b) munka jellegű foglalkoztatás megszervezése,
c) pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás,
d) egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás (tanácsadás, életvitel javítását segítő programok),
e) szabadidős programok szervezése (kirándulás, rendezvények),
f) sportszerek használatának biztosítása.
(2) A lakóotthonban a szociális segítő szervezi a foglalkoztatást, a szabadidős programokat.

A lakóotthoni ellátást igénybe vevők jogai

96. § (1) A lakóotthoni ellátást igénybe vevők jogosultak látogatót fogadni. A látogatók fogadásának rendjét a házirend határozza meg.
(2) A házirend az (1) bekezdésben, valamint az 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza különösen
a) azt, hogy ki, milyen feltételekkel léphet be a szobába az ott élők engedélye nélkül,
b) a takarítás rendjét, módját,
c) a lakószoba díszítését, felszerelésének kialakítását, a személyes használati tárgyak használatát.
(3) A lakóotthonban lakók joga, hogy önállóan meghatározzák a házirendben az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat.
(4) Az ellátást igénybe vevő képességeihez mérten részt vehet a lakóotthon működtetésében.

Az ellátást igénybe vevők pénzkezelése, a jövedelem felhasználása

97. § (1) A lakóotthonban élő személy a saját vagyonát, jövedelmét, költőpénzét maga kezeli, kérésére azonban a szociális segítő a költőpénz felhasználásához segítséget nyújt számára.
(2) Ha az ellátást igénybe vevő gondnokság vagy gyámság alatt áll, a vagyonának kezelése a külön jogszabályban meghatározottak szerint történik.

A lakóotthon típusai a biztosított ellátás mértéke szerint

98. § (1) A lakóotthon a lakóközösség tagjainak önellátási képessége alapján lehet:
a) az ellátást igénybe vevők által szervezett közösség;
b) segítő személyek közreműködő részvételével működő közösség.
(2) Az ellátást igénybe vevők által szervezett közösség nagyfokú autonómia mellett alakítja életkörülményeit. A fenntartó feladata, hogy a lakóotthon épületének fenntartásával kapcsolatos alapvető feladatokat ellássa. Az ilyen típusú lakóotthonban élőket szükség szerint, de legalább hetente egyszer látogatja meg szociális munkás, illetve mentálhigiénés szakember.
(3) A szociális segítő közreműködésével működő lakóotthonban a fenntartó folyamatosan biztosítja - személyesen vagy konzultáció alapján - az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátását. Ennek keretében a szociális segítő folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén aktívan alakítja az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos döntéseit, életvitelét.

A lakóotthonban foglalkoztatottak feladatai

99. § (1) A lakóotthonban foglalkoztatott személyek a következők:
a) intézményvezető;
b) szociális segítő;
c) szükség esetén kisegítő személyzet.
(2) A lakóotthonban foglalkoztatottaknak meg kell felelniük a 3. számú mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak.

Az egyes lakóotthonokra vonatkozó különös szabályok

Fogyatékos személyek lakóotthonára vonatkozó különös szabályok

100. § A fogyatékos személyek lakóotthonát úgy kell kialakítani, hogy
a) a lakóotthon akadálymentes megközelíthetősége,
b) a támogató szolgálat szükség szerinti igénybevételének lehetősége,
c) szükség esetén a szociális intézmény, így különösen fogyatékos személyt vagy pszichiátriai beteget ápoló-gondozó, vagy rehabilitációs intézmény, családsegítő szolgálat, gondozási központ elérhetősége
biztosított legyen.

Pszichiátriai betegek lakóotthonára vonatkozó különös szabályok

101. § (1) A pszichiátriai betegek lakóotthonában nem helyezhető el olyan személy, aki közösségi együttlétre alkalmatlan, a vele együtt élő társaira nézve veszélyes magatartást tanúsíthat.
(2) A lakóotthonban biztosítani kell a szükséges egészségügyi ellátást, illetve annak szervezését. A lakóotthonban dolgozó szociális segítő aktív kapcsolatot tart fenn az ellátást igénybe vevők kezelőorvosával, szakorvosával, valamint a hozzátartozókkal. A lakóotthon életét lehetőleg nyitottan kell megszervezni, a rendezvényekre, programokra a közeli hozzátartozók részvételét biztosítani kell.
7. Cím

A HAJLÉKTALAN SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

102. § (1) A hajléktalanellátás megszervezése során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők alapvető jogaira, emberi méltóságára.
(2) A hajléktalan személyek ellátását végző intézmény segítséget nyújt a hajléktalan személy életviteléhez, elősegítve a szociális ellátások igénybevételét, elérését.

A nappali melegedő

103. § (1) A nappali melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére
a) a közösségi együttlétre,
b) a pihenésre,
c) a személyi tisztálkodásra,
d) a személyes ruházat tisztítására,
e) az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására.
(2) A nappali melegedő intézménye a hajléktalan személyek körében utcai szociális munkát is végez.
(3) A nappali melegedő szolgáltatásairól a 11. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.

Utcai szociális munka

104. § (1) Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából.
(2) Az utcai szociális munka körébe tartozik különösen
a) a hajléktalan személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása,
b) tájékoztatás, információnyújtás,
c) ügyintézés,
d) szolgáltatás nyújtása,
e) szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel.
(3) Az utcai szociális munkás a (2) bekezdés szerinti feladatokat a 12. számú melléklet szerinti „Gondozási lapon” dokumentálja.
(4) Az utcai szociális munkát végző számára biztosítani kell a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet, meleg takarót, ruhaneműt, esetenként konzerv és egyéb élelmiszert, valamint készenléti gyógyszert.

Hajléktalanok átmeneti szállása

105. § (1) A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja
a) az éjszakai pihenésre,
b) a személyi tisztálkodásra,
c) az étel melegítésére, étkezésre,
d) a betegek elkülönítésére,
e) a közösségi együttlétre
szolgáló helyiségeket.
(2) A hajléktalan személyek átmeneti szállásának az az intézmény alkalmas, ahol
a) egy lakószobában legfeljebb tizenöt személy helyezhető el,
b) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők,
c) tizenöt ellátottra legalább egy zuhanyozó és nemenkénti illemhely jut,
d) a lakószobában egy ellátottra legalább négy négyzetméter nagyságú lakóterület jut,
e) a fűtés, világítás és a melegvízzel való ellátás folyamatosan biztosított.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevő
a) ágyneműjét,
b) tisztálkodásához szükséges textíliát,
c) személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket,
d) személyes használati tárgyainak biztonságos megőrzését,
e) részére nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést.
106. § (1) Az átmeneti szállás nyitva tartását gondozási tevékenységének megfelelően kell meghatározni, azonban az nem lehet kevesebb napi tizenhat óránál.
(2) A hajléktalan személyek átmeneti szállásán az ellátást igénybe vevők szociális és mentális gondozását legalább napi hat órai időtartamban biztosítani kell.
(3) Az átmeneti szálláson végzendő szociális és mentális gondozás körébe tartozik különösen
a) az egyéni esetkezelés, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka,
b) az átmeneti szállóról történő továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítség,
c) az intézményen belüli közösségi élet szervezése,
d) a szocioterápia,
e) a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése,
f) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(4) A szociális munka alapján végzett gondozást a 13. számú melléklet szerinti egyéni nyilvántartó lapon kell rögzíteni.

Hajléktalanok éjjeli menedékhelye

107. § (1) A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyére a 105. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy egy lakószobában legfeljebb húsz személy helyezhető el.
(2) Az éjjeli menedékhely este, illetve éjszaka legalább napi tizennégy órát tart nyitva. Az éjjeli menedékhely az előforduló konfliktushelyzetek megelőzésére, illetve kezelésére a nyitvatartási időben szakképzett munkaerővel ügyeletet biztosít.
(3) Az éjjeli menedékhelyen legalább napi négy órában szociális munkás alkalmazásával szociális munkát kell végezni. A szociális munka körébe tartozik különösen:
a) szociális információk biztosítása,
b) az ellátást igénybe vevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadás.

Hajléktalanok otthona

108. § (1) Hajléktalanok otthonába olyan hajléktalan személy vehető fel, akinek ellátása átmeneti szálláshelyen már nem biztosítható, és kora, egészségi állapota miatt fokozott gondozást-ápolást igényel.
(2) A hajléktalanok otthonában az ellátást igénybe vevő speciális mentálhigiénés ellátásáról gondoskodni kell, különös tekintettel a hajléktalan életmódból fakadó sajátosságokra.
(3) A hajléktalanok otthonában az egészségügyi ellátásnak ki kell terjednie az ellátást igénybe vevő rendszeres gyógyító, megelőző és higiénés felügyeletére, a szakorvosi ellátás megszervezésére, az ápolásra, az egészségügyi rehabilitációra és szükség esetén a kórházi ellátás megszervezésére.

Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

109. § (1) A hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye annak a munkaképes korú, de egészségi, pszichés és szociális állapotában visszafordítható módon károsodott személynek az elhelyezését szolgálja, aki önként vállalja és tevékenyen vesz részt a számára szervezett komplex, átfogó rehabilitációs folyamatban, és akinek a szociális ellátása ilyen módon indokolt.
(2) A hajléktalan személyek rehabilitációs intézményének alapvető feladata, hogy az ellátást igénybe vevőt segítse
a) önálló életvezetésének visszaállításában, illetve kialakításában,
b) munkavégzési képességeinek helyreállításában,
c) lakhatásának megőrzésében és annak megoldásában,
d) kapcsolatteremtő, kapcsolatmegőrző képességeinek fejlesztésében, társas kapcsolatokban, a közösségben való létezés normáinak elfogadásában,
e) kulturális integrációjában, szabadidős tevékenységek gyakorlásában.
(3) A rehabilitációs intézmény vezetője a gondozás megszűnésének várható időpontját megelőző legalább hat hónappal korábban - az utógondozás előkészítése érdekében - az ellátást igénybe vevő hozzájárulásával felveszi a kapcsolatot az ellátott hozzátartozóival, valamint a lakóhelye szerint illetékes
a) települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjével a családi, illetve lakóhelyi környezetbe történő visszahelyezés előkészítése,
b) megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével az esetleges munkavállalás előkészítése,
c) települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat illetékes szervezeti egységével a szükséges és jogos ellátások biztosítása, lakhatási lehetőségek és a lakhatás megtartását segítő támogatások nyújtása,
d) szociális és más szervezetekkel, intézményekkel a szociális és mentális támogatás biztosítása
érdekében.
110. § Az utógondozás körébe tartozik különösen:
a) a rehabilitált személy támogatása a külső környezetbe való beilleszkedésben, szükség esetén a környezet felkészítése,
b) a tanácsadás, az informálás,
c) a lakóhely szerinti alapellátást végző szociális intézményekkel való kapcsolattartás,
d) a munkahelyi beilleszkedés segítése, a munkahely megtartásának segítése,
e) a család, illetve az érintett szociális intézmények részére történő tanácsadás, tájékoztatás.

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK FELADATAINAK SEGÍTÉSE

111. § A Szociális és Családügyi Minisztérium, az országos, regionális és megyei módszertani intézmény az alap- és szakellátás intézményei szakmai feladatainak teljesítését módszertani útmutató kiadásával segíti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

112. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 52. §-a 2000. július 1-jén lép hatályba.
(3) 2000. június 30-ig a bentlakásos ellátást igénybe vevő ellátottak számára a szükséges gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök beszerzéséről az intézmény gondoskodik.
(4) Az e rendelet hatálybalépése időpontjában jogerős működési engedéllyel rendelkező intézmény a 4. § a) és b) pontjában, 41. § (2) bekezdés f) pontjában, (4) bekezdésében, 42. §-ában, 68. § (4) bekezdésében, 93. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, 105. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltaknak 2002. december 31-ig kell, hogy megfeleljen.
113. § (1) A rendelet hatálybalépésekor működő intézmények, ha az intézményben a férőhelyek száma
a) a száz főt meghaladja, egy éven,
b) a száz főt nem éri el, hat hónapon
belül készítik el a gondozási tervet.
(2) A szociális intézmény e rendelet hatálybalépésétől számított négy hónapon belül vizsgálja felül, illetve készíti el a szervezeti és működési szabályzatát, a házirendjét, a szakmai programját, valamint az e rendelet és más jogszabályok által meghatározott szabályzatait.
114. § (1) 2002. december 31-ig valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynél és szolgáltatásnál a szakmai munkakörökben alkalmazottak létszáma el kell, hogy érje a 2. számú melléklet szerinti létszámot.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. számú melléklet szerinti képesítési előírások alól felmentést adhat annak az intézménnyel közalkalmazotti vagy munkaviszonyban lévő személynek, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt e rendelet hatálybalépésétől számított tíz éven belül éri el.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézményekkel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyt közalkalmazotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni akkor is, ha a 3. számú mellékletben meghatározott szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezik, de szakképzettsége megfelel
a) az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő rendeletben előírt képesítési előírásoknak, vagy
b) az e rendelet 3. számú mellékletében szakirányú szakképzettség hiányában előírt képesítési előírásoknak
és a rendelet hatálybalépésekor a vezető beosztást vagy a képesítéshez kötött munkakört betölti.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója e rendelet hatálybalépése után közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt az adott munkakörre előírt szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóval a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet 2. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával létesíthet.
(5) 2002. december 31-ét követően csak az a személy kaphat megbízást, illetve nyerhet kinevezést a 3. számú melléklet szerinti vezetői beosztásba vagy munkakörbe, aki szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.
115. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM, valamint a módosításáról szóló 54/1996. (XII. 27.) NM rendelet és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 156. § (3) bekezdése a) pontjának ab) alpontja és (4) bekezdésének a) és b) pontjai.