211/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-ának a), b), f), h), k), l), m) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel az Mpt. 55. § (2), 68. § (2) és 69. § (6) bekezdéseire - a Kormány a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről a következőket rendeli el:
1. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mbr.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak - kivéve a pénztár vagyonkezelőit - adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak együttes árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át.”
2. § Az Mbr. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénztár a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten, legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől.”
3. § Az Mbr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ha a pénztár éves hozamrátája kisebb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó minimális hozamráta, akkor a pénztár a hozamkiegyenlítési tartalékból a fedezeti tartalék egyéni számlái javára átcsoportosítást hajt végre. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi számla hozama el nem éri az előírt legkisebb hozamot, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék kimerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítást az egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben növelő módon kell végrehajtani.
(3) Ha a pénztár éves hozamrátája nagyobb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó maximális hozamráta, akkor a pénztár a fedezeti tartalék egyéni számláiról a hozamkiegyenlítési tartalék javára átcsoportosítást hajt végre. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi számla hozama a legnagyobb előírt hozam szintjére csökken, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék el nem éri az egyéni és szolgáltatási számlák összegének a 4%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti átcsoportosítást az egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben csökkentő módon kell végrehajtani.
(5) A számlák növelésénél, illetve csökkentésénél a 4. számú melléklet 4. pontjában meghatározott 4. számú képletet kell figyelembe venni.”
4. § Az Mbr. 10. §-át követően a következő alcímmel és 10/A-10/F. §-sal egészül ki:
„A pénztárak befektetési politikája, vagyonkezelése és letétkezelése
10/A. § (1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei:
a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek,
b) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),
c) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelő(ke)t és a letétkezelőt - közötti feladat megosztás meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás módja és feltételei,
d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei,
e) az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó - a fedezeti tartalékon belül elkülönítve az egyéni számlák tartalékát és a szolgáltatási számlák tartalékát - kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezet (ideértve a kötelezettségekhez való illeszkedést), az ennek megfelelő befektetési portfóliók összetétele és a befektetésükkel elérni kívánt hozamok mutatói (referencia indexek), valamint az ezektől való eltérések elfogadható mértéke,
f) az a)-e) pontokban foglaltak meghatározásának eljárási rendje,
g) az e) pontban foglaltaknál nagyobb mértékű eltérés, illetve a befektetésekkel kapcsolatban bekövetkező rendkívüli események esetén követendő eljárás.
(2) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.
(3) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.
(4) A befektetési politikát megvalósító személyek részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a befektetett eszközökre vonatkozó arányok és referenciaindexek, valamint az ezen arányokra és referenciaindexekre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott elfogadható mértékű eltérésnél nagyobb eltérés esetén követendő eljárás meghatározása.
(5) A befektetési politikát a pénztár minden esetben köteles annak elfogadását követő 15 napon belül a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet jogkörében eljárva megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(6) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.
(7) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.
(8) A pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel ismertetni kell.
10/B. § (1) A pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti. Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,
a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója,
b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.
(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
(3) Az Mpt. 77. §-a szerinti, a vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést, vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
10/C. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői) a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfólió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül
a) a pénztár által megfogalmazott befektetési politika, illetve a vagyonkezelőre bízott portfólióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,
b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit,
c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.
(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek az Mpt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmaznia kell az átadott pénztárvagyonra vonatkozó, a 10/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.
(3) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit és azok forrását nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.
10/D. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat látja el:
a) vagyonkezelőnként és portfóliónként befektetési számlákat vezet a pénztár javára,
b) vagyonkezelőnként és portfóliónként értékpapírszámlákat és értékpapír letéti számlákat vezet a pénztár javára,
c) őrzi a pénztár eszközeit,
d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,
e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,
f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,
g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapírügyleteket, amelynek révén összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával,
i) a pénztár által adott felhatalmazás alapján ellátja a pénztár tulajdonosi képviseletét a birtokában lévő értékpapírok vonatkozásában.
(2) A pénztár pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet naponta értesítőt küld a letétkezelőnek a pénztár pénzforgalmi számlájának és alszámláinak záró egyenlegéről.
10/E. § (1) A pénztár Pénzkezelési Szabályzatban köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája(számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.
(2) A Pénzkezelési Szabályzatban a befizetés, illetve a felhasználás jogcíme szerint kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint az azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Befizetés jogcíme különösen a tagdíj célú befizetések, a támogatások és adományok, valamint a be nem azonosított (függő) tételek, és a befolyt hozam. Felhasználás jogcíme különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom.
(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár, illetve a pénztár vagyonkezelőjének mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást letétkezelőnek.
(4) A Pénzkezelési Szabályzatnak az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a pénzáramlások egyenlege képzésének és nyilvántartásának rendjét,
b) a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti átvezetések ütemezésének rendjét.
10/F. § A negyedév napjaira vonatkozó napi piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és az e rendelet szerinti negyedéves hozamráta mutatókat tartalmazó jelentést a letétkezelő a tárgynegyedévet követő 15 napon belül küldi meg a pénztárnak és a Felügyeletnek.”
5. § Az Mbr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vagyonkezelők szerinti kimutatást nem valamennyi vagyonkezelő szervezetre együttesen, hanem szervezetenként kell összeállítani a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.”
6. § Az Mbr. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi § számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben a fedezeti tartalék megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is - ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést - el kell végezni a hozam és a referenciaindex kiszámítását.”
7. § Az Mbr. 14. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az éves hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint az egyes tartalékokra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra, a pénztári portfóliót megbontva külső vagyonkezelő szervezet(ek) által kezelt portfólió(k)ra és a pénztár saját kezelésében lévő eszközökre is.
(3) Vagyonkezelő szervezet megbízása esetén a 12. §-ban foglaltakat azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy vagyonkezelő(k) és a pénztár által megosztva vagy kizárólag vagyonkezelők által kezelt pénztári vagyon összesített hozamának meghatározásakor, a pénztárat egésznek tekintve kell az előírt képletbe a különböző szervezetek [pénztár, vagyonkezelő(k)] adatait összesítve behelyettesíteni, és a hozamrátát meghatározni.”
8. § Az Mbr. 15. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Az Mpt. 70. §-a (6) bekezdésének i) pontjában előírt mutatók: a magánnyugdíjpénztárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú melléklet C. jelű táblázatában szereplő, az e rendelet 4. számú mellékletében leírt módon számított éves hozamráta értékek, valamint az 5. számú mellékletben meghatározott viszonyszámok. Az éves hozamráta értékek nyilvánosságra hozatalakor be kell mutatni a tárgyévet megelőző négy teljes év éves hozamrátáit. A teljesítménymérés mutatói között nyilvánosságra kell hozni továbbá:
a) a tárgyévre vonatkozó befektetési politika tartalmi kivonatát,
b) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét,
c) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén.”
9. § Az Mbr. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:
a) a pénztár elérhetőségeit,
b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,
c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait,
e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést,
f) a bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést,
g) a jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést összesen és tartalékok szerinti bontásban,
h) a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó bevételeit,
i) a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó ráfordításait,
j) az egyéni számlára történő átcsoportosítást,
k) az egyéni számláról történő átcsoportosítást,
l) a jóváírt késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),
m) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét,
n) a tagi követelés piaci értékét,
o) a tag egyéni számlakövetelésére jutó értékelési különbözetet,
p) a törvény szerinti nyugdíjkorhatárnál előre láthatólag igénybe vehető járadék nagyságát,
q) a tagra vonatkozó azon időszak tartamát (napok számát) a tárgyévben, amelyre fennállt a tagdíjfizetési kötelezettség, ideértve azokat az időszakokat (napokat), amelyekre megállapodás alapján tagdíjat kellett fizetni,
r) a tag tagdíjfizetéssel fedezett időszakának tartamát (napjainak számát) a tárgyévben.”
10. § Az Mbr. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével kell jóváírni.”
11. § Az Mbr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: Átadó, illetve Átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az Átvevő pénztár is benyújthatja az Átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja.
(2) A nyilatkozat alapján, a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy az (5) bekezdés szerinti határidők tarthatók legyenek.
(3) A pénztártag átlépése nem engedélyezhető, ha a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki.
(4) Az Mpt. 23. § (4) bekezdésében előírt, az átlépéshez az Átadó pénztárban szükséges féléves tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének (5) bekezdése szerinti időpontjában kell fennállnia.
(5) Amennyiben az átlépés feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya az Átadó pénztárban
a) a negyedév utolsó napjával szűnik meg, ha az Átadó pénztárhoz a nyilatkozatot a tag - illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár - a negyedév első két hónapjában, illetve
b) a következő negyedév utolsó napjával szűnik meg, ha az Átadó pénztárhoz a nyilatkozatot a tag - illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár - a negyedév utolsó hónapjában
nyújtotta be.
(6) Az átlépő tag tagsági viszonya az Átvevő pénztárban, az Átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az Átvevő pénztár részére kell teljesíteni.
(7) Az Átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi munkáltatóját, illetve a javára befizetőket a tagdíjfizetés folytonosságát biztosító időpontban tájékoztatja.
(8) Az átlépett tagra vonatkozó, az átlépés napját követő hó első napja után az Átadó pénztárhoz érkező bevallásokat - ideértve az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit - és befizetett tagdíjakat az Átadó pénztár visszaküldi az érintett munkáltatóknak (befizetőknek), a visszaküldés okának és az Átvevő pénztárnak a megjelölésével.
(9) A (8) bekezdésben foglalt önellenőrzés(ek)ből elszámolásait az Átvevő pénztár végzi el. Ennek során megállapítja az önellenőrzés(ek)ből adódó fizetési kötelezettségek mértékét, jogosultjait, illetve kötelezettjeit. Amennyiben az Átvevő pénztár a fizetésre kötelezett, úgy teljesíti a fizetési kötelezettséget, más esetben értesíti a fizetésre kötelezettet a kötelezettség mértékéről és okáról.
(10) Az Átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal kell lezárni, az azon addig elért hozamok és értékelési különbözetek egyidejű jóváírása mellett. A megállapított követelésnek az Átvevő pénztár részére történő átutalását, legkésőbb az Átadó pénztárnál a tag tagsági jogviszonyának megszűnése napját követő 45 napon belül kell elvégezni.
(11) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 45. napig, mágneses adathordozón eljuttatja az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag
a) azonosító adatait,
b) munkáltatói adatait,
c) tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző,
ca) a tagsági viszonyával kapcsolatos adatait,
cb) a tagdíjbevallására és befizetésére vonatkozó adatait havi bontásban,
cc) a javára jóváírt hozamok adatait negyedévenkénti bontásban.
(12) Az Átadó pénztár az átlépő tag és az Átvevő pénztár részére írásban megadja
a) a tag egyéni számlájának a zárás időpontjában fennálló értékét,
b) a tagnak az Átadó pénztári tagsága idején javára befizetett tagdíjak összegét,
c) a tag egyéni számlájára jóváírt tagdíjak, hozamok és értékelési különbözetek összegét,
d) a tagnak az Átadó, illetve korábbi pénztáraiban szerzett, tagdíjfizetéssel lefedett időszak tartalmára vonatkozó adatot.
(13) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztártag átlépésére tagsági jogviszonyának az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott megszűnése miatt kerül sor.”
12. § Az Mbr. 1-4. számú melléklete helyébe e rendelet 1-4. számú melléklete lép.

Átmeneti és záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Mbr. 3. §-ának (3) bekezdése, 10. §-a, 12. §-ának (4) bekezdése, 21. és 24. §-a.
(2) Az Mbr. 10/F. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Mbr. 10/A. §-a szerinti befektetési politikát első ízben 2001. március 31-ig kell elkészíteni, a 23. §-t azokra az átlépésekre kell alkalmazni, amelyeket 2000. december 31-e után kezdeményeztek.