214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján működő Országos Betétbiztosítási Alapra (a továbbiakban: OBA), az önkéntes betétbiztosítási alapokra és intézményvédelmi alapokra (a továbbiakban együtt: önkéntes alapok), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) alapján működő befektető-védelmi alapra (a továbbiakban: Befektető-védelmi Alap).
(2) Az OBA, az önkéntes alapok és a Befektető-védelmi Alap a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

I. Fejezet

AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2. § (1) Az OBA az üzleti évről a kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az éves beszámoló az 1. számú melléklet szerinti mérleget, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatást és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 8. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

3. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A készletek között kell kimutatni a tagintézet felszámolása esetén az OBA kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az OBA tulajdonába került vagyontárgyakat is, abban az esetben, ha az OBA nem saját tevékenysége céljára használja azokat, hanem értékesíteni fogja.
(3) A tagintézetekkel szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni:
a) az egyszeri csatlakozási díj miatt fennálló követelések összegét;
b) a rendszeres éves befizetés miatt fennálló követelések összegét;
c) a rendkívüli éves befizetés miatt fennálló követelések összegét;
d) az OBA által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, de az OBA-ra átszállt követelések összegét;
e) az OBA által a tagintézettel szemben felszámított kezességvállalási és más visszterhes anyagi kötelezettségvállalási díjakból a még fennálló követelések összegét.
(4) A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések között kell kimutatni:
a) a betéteseknek történő kifizetéssel megbízott hitelintézet részére az OBA által átutalt összeget;
b) az OBA által vállalt kezesség és egyéb visszterhes anyagi kötelezettség beváltása miatt a tagintézettel szemben fennálló követelés összegét is.
(5) A betétesekkel szembeni követelésként kell kimutatni:
a) a tagintézet felszámolása során a betétesek megbízásából behajtandó követelések után az OBA által felszámított díjak miatt fennálló követelés összegét;
b) a betétesek és más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletéért az OBA által felszámított díjak miatt fennálló követelés összegét.
(6) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetése után felszámított lebonyolítási díjak, valamint az állam javára végzett nem betétbiztosítási célú megbízásokból eredő díjak miatt fennálló követelés összegét.
(7) Egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan követelést, amelyet az 1. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(8) Az állampapírok között kell kimutatni az OBA pénzeszközeiből a - készpénzben, valamint likviditási tartalékként az OBA pénzforgalmi számláján tartott, továbbá a kifizetések lebonyolítására átutalt összegeken felüli - szabad pénzösszegeknek állampapír-vásárlásra fordított összegét.
(9) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az OBA kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az OBA tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét.
4. § (1) Az OBA saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, az értékelési tartalékot és a mérleg szerinti eredményt foglalja magában.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely a tagintézetek által az OBA-ba fizetendő egyszeri csatlakozási díjak összegéből áll.
(3) Tartalékként kell kimutatni az OBA előző üzleti évben keletkezett eredményéből a saját tőke növelésére fordított összeget, illetve a tartalék terhére kell elszámolni a mérleg szerinti veszteséget.
(4) A rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni az OBA által a Magyar Nemzeti Banktól, illetve hitelintézettől felvett hitelek összegét.
(5) A betétesekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a betétes megbízásából behajtott követelések betétesek részére járó összegét.
(6) Állammal szembeni kötelezettségként kell kimutatni az állami garanciával biztosított betétek utáni kifizetésekre az OBA-nak már átutalt összegeket, amelyeket az OBA fog a betéteseknek kifizetni.
(7) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.

Mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások

5. § (1) A külföldi pénznemben elhelyezett, devizában biztosított betétek befagyása esetén az OBA-ra átszállt, forintban fennálló követelést a - devizaműveletek végzésére felhatalmazott - hitelintézettől vásárolt és a betéteseknek kifizetett deviza (valuta) összegének a hitelintézet által érvényesített deviza(valuta-)árfolyamon átszámított forintértékén kell kimutatni.
(2) A tagintézet felszámolása esetén az OBA kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az OBA tulajdonába került vagyontárgyakat a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott értéken kell a könyvekbe felvenni.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

6. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A betétbiztosításból eredő bevételek között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a tagintézetek OBA-ba történő rendszeres éves és rendkívüli befizetésének elszámolt összegét;
b) a betétesek megbízásából behajtandó követelések után a betéteseknek felszámított díjbevételek összegét;
c) az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetése után felszámított díjbevétel összegét;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének az OBA-t megillető részét az egyéb betétbiztosítási bevételek között.
(3) A nem betétbiztosításból eredő bevételek között kell kimutatni:
a) a tagintézetek hitelfelvétele utáni kezességvállalásért felszámított kezességvállalási díj összegét;
b) a tagintézet javára történő egyéb visszterhes anyagi kötelezettségvállalásért felszámított díj összegét;
c) a betétesek, más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban történő képviseletéért felszámított díjak összegét;
d) az állam javára végzett nem betétbiztosítási célú megbízásokból eredő díjak összegét.
(4) A betétbiztosításból eredő ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a befagyott betétek kifizetésével megbízott hitelintézetnek fizetett lebonyolítási díj összegét;
b) a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült, és a tagintézetekre továbbhárított költségek összegét;
c) a követelések betétesek megbízásából történő behajtásával kapcsolatosan felmerült költségeknek a betétesekre áthárított összegét;
d) az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetésének lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeknek a költségvetésre áthárított összegét;
e) a tagintézetektől befolyt rendkívüli befizetések esetenként visszafizetett összegét az egyéb betétbiztosítási ráfordítások között;
f) egyéb, a betétbiztosítási tevékenységgel kapcsolatban felmerült, továbbhárított költségek összegét az egyéb betétbiztosítási ráfordítások között.
(5) A nem betétbiztosításból eredő ráfordítások között kell kimutatni a betétesek és más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletével kapcsolatosan felmerült ráfordítások összegét is.
(6) A működési költségek között ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni az OBA működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét. Idetartoznak a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeknek és a megelőzési költségeknek a tagintézetekre át nem hárított összegei is. A működési költségek nem tartalmazzák az OBA megbízásos ügyleteivel kapcsolatban felmerült, továbbszámlázott költségek összegét, valamint a betétbiztosításból és a nem betétbiztosításból eredő ráfordítások között kimutatott költségek összegét.
(7) Az OBA mérleg szerinti eredményeként - előjelének megfelelően - kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és az üzleti évi ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(8) Az OBA nyereségének teljes összegét a tartalék növekedéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.
(9) Az OBA veszteségének teljes összegét a tartalék csökkenéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.

Kiegészítő melléklet

7. § Az OBA éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
a) tagintézetenkénti bontásban a befagyott betétállomány teljes összegét, a befagyott betétek után az üzleti évben kifizetett tőke, valamint kamat összegét, a befagyott betétek után az előző év(ek)ben és az üzleti évben együttesen kifizetett összes tőke és kamat összegét, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között kifizetett összes tőke és összes kamat összegét, a befagyott betétek után még ki nem fizetett tőke és kamat összegét;
b) tagintézetenkénti bontásban a betétesek megbízásából behajtandó követelések összegét;
c) tagintézetenkénti bontásban az állami garanciával biztosított, befagyott betétek megbízásból történő kifizetésének megbízási szerződés szerint vállalt összegét;
d) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az OBA által vállalt kezesség összegét, valamint a kezesség érvényesítése kapcsán teljesített kifizetések összegét, továbbá az OBA által vállalt egyéb visszterhes kötelezettségek összegét, és azok érvényesítése kapcsán teljesített kifizetések összegét;
e) az állampapíroknak a kezességvállalás fedezetére elkülönített összegét;
f) a tagintézet felszámolása során az OBA kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az OBA tulajdonába került vagyontárgyak és értékpapírok vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének összegét;
g) a kizárt vagy kilépő tagintézetek további két évre, illetve a visszakövetelhetőségig biztosított állománya után a kizárt vagy kilépő tagintézetek által az OBA-ba üzleti évben befizetett összeget a tagintézetek megjelölésével;
h) tagintézetenkénti bontásban az üzleti évben befizetett éves díjak és rendkívüli befizetések összegét;
i) az OBA tárgyévi költségvetésének terv- és tényszámai közötti jelentős eltérések összegét és indoklását;
j) az OBA által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
k) a befagyott betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat tagintézetenkénti megbontásban;
l) egyéb, az OBA Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, valamint - az Állami Számvevőszék által meghatározott és - a tagintézetek által szükségesnek tartott információs igényeket kielégítő adatokat;
m) a tagintézetek éves díjának megállapításánál figyelembe vett fő szempontokat.

Üzleti jelentés

8. § (1) Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével mutatja be az OBA valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és tájékoztat az igazgatótanács által meghatározott feladatok végrehajtásáról, továbbá az OBA jövőbeni célkitűzéseiről.
(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az Igazgatótanács által meghatározott feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) az OBA következő évi költségvetésére;
d) a nem betétbiztosítási tevékenységből eredő bevételek és ráfordítások jelentős nagysága esetén, azok jogcímenkénti bemutatására.

Könyvvizsgálat

9. § (1) Az OBA csak olyan könyvvizsgálót választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki megfelel a Hpt. előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
(2) Az OBA által a tagintézethez kiküldött könyvvizsgáló a vizsgált tagintézetnek nem lehet könyvvizsgálója.

Az éves beszámoló jóváhagyása

10. § Az OBA éves beszámolóját és üzleti jelentését - ennek részeként a következő évi költségvetését - az Igazgatótanács hagyja jóvá.
11. § Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Bankszövetséghez, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez, továbbá az Állami Számvevőszékhez és a Pénzügyminisztériumhoz.

II. Fejezet

ÖNKÉNTES ALAPOK

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

12. § (1) Az önkéntes alap az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az éves beszámoló az 1. számú melléklet szerinti mérleget, a 3. számú melléklet szerinti eredménykimutatást, a 17. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 18. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

13. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A készletek között kell kimutatni betétbiztosítási tevékenység esetén a tagintézet felszámolásakor az önkéntes alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az önkéntes alap tulajdonába került vagyontárgyakat is, abban az esetben, ha az önkéntes alap nem saját tevékenysége céljára használja azokat, hanem értékesíteni fogja.
(3) A tagintézetekkel szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni a jegyzett tőkéhez való pénzbeli hozzájárulás, a rendszeres éves befizetés, a rendkívüli befizetés összegében fennálló követelést - betétbiztosítási tevékenység esetén - az önkéntes alap által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, de az önkéntes alapra átszállt követelések összegét, valamint a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatásként fennálló követelések összegét, továbbá a tagintézetekkel szemben felszámított és pénzügyileg nem rendezett kezességvállalási és más visszterhes anyagi kötelezettségvállalási díjak miatt fennálló követelés összegét.
(4) Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelésként kell kimutatni a betéteseknek történő kifizetéssel megbízott hitelintézet részére az önkéntes alap által átutalt összeget, az önkéntes alap által vállalt kezesség és egyéb visszterhes anyagi kötelezettség beváltása miatt a tagintézettel szemben fennálló követelés összegét is.
(5) A betétesekkel szembeni követelésként kell kimutatni betétbiztosítási tevékenység esetén, a tagintézet felszámolása során, a betétesek megbízásából behajtandó követelések után az önkéntes alap által felszámított díjak miatt fennálló követelés összegét, a betétesek és más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletéért az önkéntes alap által felszámított díjak miatt fennálló követelés összegét.
(6) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állam tagsága esetén a jegyzett tőkéhez való pénzbeli hozzájárulásként az állammal szemben fennálló követelés összegét, valamint betétbiztosítási tevékenység esetén az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetése után felszámított lebonyolítási díjak miatt fennálló követelés összegét.
(7) Egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan követelés összegét, amelyet az 1. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(8) Az állampapírok között kell kimutatni az önkéntes alap szabad pénzeszközeinek állampapír-vásárlásra fordított összegét, valamint az állam tagsága esetén az állam jegyzett tőkéhez való pénzbeli hozzájárulásának konszolidációs államkötvény formájában történő teljesítését.
(9) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az önkéntes alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az önkéntes alap tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét.
14. § (1) Az önkéntes alap saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, az értékelési tartalékot és a mérleg szerinti eredményt foglalja magában.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely a tagintézetek - valamint az állami hozzájárulás esetén az állam - jegyzett tőkéhez teljesítendő pénzbeli hozzájárulásának összegéből áll.
(3) A tartalékon belül kell kimutatni az önkéntes alap előző évben keletkezett nyereségéből a saját tőke növelésére fordított összeget, illetve az előző évi veszteségnek a saját tőkét csökkentő összegét.
(4) Rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni az önkéntes alap által hitelintézettől felvett rövid lejáratú hitelek összegét.
(5) A betétesekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni betétbiztosítási tevékenység esetén, a betétes megbízásából behajtott követelések betétesek részére járó összegét.
(6) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.

A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások

15. § (1) A külföldi pénznemben elhelyezett, devizában biztosított betétek befagyása esetén az önkéntes alapra átszállt, forintban fennálló követelést - a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - hitelintézettől vásárolt és a betéteseknek kifizetett deviza (valuta) összegének a hitelintézet által érvényesített deviza(valuta)árfolyamon átszámított forintértékén kell kimutatni.
(2) A tagintézet felszámolása esetén az önkéntes alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az alap tulajdonába került vagyontárgyakat a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott értéken kell a könyvekbe felvenni.
(3) Az önkéntes alapból a tagintézeteknek a Hpt. 129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint - véglegesen - nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

16. § (1) A betétbiztosítási és intézményvédelmi tevékenységet folytató önkéntes alap eredménykimutatásának előírt tagolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A betétbiztosítási és intézményvédelmi tevékenységet egyaránt folytató önkéntes alap a tagintézetek rendszeres éves befizetéseinek a létesítő okirat szerinti megállapításakor, külön-külön meg kell határozni a befizetendő összeg betétbiztosítási célra és intézményvédelmi célra szolgáló részét. A befizetett összeg intézményvédelmi célra szolgáló részét az intézményvédelmi bevételek között, a betétbiztosításra szolgáló részét a betétbiztosítási bevételek között kell kimutatni.
(3) A betétbiztosításból eredő bevételek, illetve az intézményvédelmi bevételek között kell kimutatni - rendeltetésétől függően - a tagintézetek önkéntes alapba történő pótbefizetéseinek és rendkívüli befizetéseinek elszámolt összegét is.
(4) A betétbiztosításból eredő bevételek között - a rendszeres és rendkívüli befizetések, valamint a pótbefizetések összegén túlmenően - elkülönítetten kell kimutatni a betétesek megbízásából behajtandó követelések után a betéteseknek felszámított díjbevételek összegét és az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetése után felszámított díjbevétel összegét is.
(5) Egyéb bevételként kell kimutatni a tagok közé nem tartozó külföldi vagy belföldi jogi és természetes személyek pénzbeli hozzájárulását is.
(6) A nem betétbiztosítási és intézményvédelmi bevételek között kell kimutatni a tagintézetek hitelfelvétele utáni kezességvállalásért felszámított kezességvállalási díj összegét, valamint a tagintézet javára történő egyéb visszterhes anyagi kötelezettségvállalásért felszámított díj összegét, a betétesek, más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban történő képviseletéért felszámított díjak összegét, és egyéb - a betétbiztosítási és az intézményvédelmi tevékenységek közé nem tartozó - tevékenységekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkezett bevételek összegét.
(7) A betétbiztosításból eredő ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a befagyott betétek kifizetésével megbízott hitelintézetnek fizetett lebonyolítási díj összegét, a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült és a tagintézetekre továbbhárított költségek összegét, a követelések betétesek megbízásából történő behajtásával kapcsolatosan felmerült költségeknek a betétesekre áthárított összegét, az állami garanciával biztosított betétek megbízásból történő kifizetésének lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeknek a költségvetésre áthárított összegét, a tagintézetektől befolyt rendkívüli befizetések esetenként visszafizetett összegét, egyéb, a betétbiztosítási tevékenységgel kapcsolatban felmerült, továbbhárított költségek összegét.
(8) Intézményvédelmi ráfordításként kell kimutatni a tagintézetekre áthárított, és így a működési költségek közé nem tartozó, a válság megelőzésével, a tagintézetek gazdálkodásának ellenőrzésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek összegét, továbbá az eredményrendezés céljából a tagintézeteknek nyújtott végleges támogatások összegét.
(9) A nem betétbiztosítási és intézményvédelmi ráfordítások között kell kimutatni a betétesek és más hitelezők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletével kapcsolatosan felmerült ráfordítások összegét, valamint a betétbiztosítási és az intézményvédelmi tevékenységek közé nem tartozó egyéb tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült ráfordítások összegét.
(10) A működési költségek között ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni az önkéntes alap működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét, továbbá a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeknek a tagintézetekre át nem hárított összegét, és a válság megelőzésével, a tagintézetek gazdálkodásának ellenőrzésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek tagintézetekre át nem hárított összegét. A működési költségek nem tartalmazzák a betétbiztosítási tevékenységgel összefüggő megbízásos ügyletekkel kapcsolatban felmerült, továbbszámlázott költségek összegét, a válság megelőzésével kapcsolatban felmerült intézményvédelmi ráfordítások összegét, és a nem betétbiztosítási és intézményvédelmi tevékenységből eredő ráfordítások összegét.
(11) Mérleg szerinti eredményként - előjelének megfelelően - kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(12) Az önkéntes alap nyereségének teljes összegét a tartalék növekedéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.
(13) Az önkéntes alap veszteségének teljes összegét a tartalék csökkenéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.

Kiegészítő melléklet

17. § Az önkéntes alap éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
1. tagintézetenkénti bontásban a befagyott betétállomány teljes összegét, a befagyott betétek után az üzleti évben kifizetett tőke, valamint kamat összegét, a befagyott betétek után az üzleti évet megelőző év(ek)ben és az üzleti évben együttesen kifizetett összes tőke és kamat összegét, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között kifizetett összes tőke és összes kamat összegét, a befagyott betétek után még ki nem fizetett tőke és kamat összegét;
2. tagintézetenkénti bontásban a betétesek megbízásából behajtandó követelések összegét;
3. tagintézetenkénti bontásban az állami garanciával biztosított, befagyott betétek megbízásból történő kifizetésének megbízási szerződés szerint vállalt összegét;
4. tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az önkéntes alap által vállalt kezesség összegét, valamint a kezesség érvényesítése kapcsán teljesített kifizetések összegét, továbbá az önkéntes alap által vállalt egyéb visszterhes kötelezettségek összegét, és azok érvényesítése kapcsán teljesített kifizetések összegét;
5. az állampapíroknak a kezességvállalás fedezetére elkülönített összegét;
6. a tagintézet felszámolása során az önkéntes alap kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az önkéntes alap tulajdonába került vagyontárgyak és értékpapírok vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének összegét;
7. a kizárt vagy kilépő tagintézeteknek a visszakövetelhetőségig biztosított betétállománya után, a kizárt vagy kilépő tagintézetek által az önkéntes alapba az üzleti évben befizetett összeget a tagintézetek megjelölésével;
8. az önkéntes alap az üzleti évi költségvetésének végrehajtását, terv- és tényszámai közötti jelentős eltérések összegét és indoklását;
9. a befagyott betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat tagintézetenkénti megbontásban;
10. tagintézetenkénti bontásban a befizetett alaptőkének, a rendszeres éves befizetésnek, pótbefizetésnek és a rendkívüli befizetéseknek a mérlegkészítés időpontjáig az üzleti évben és azt megelőző években együttesen teljesített összegét;
11. a tagok közé nem tartozó külföldi és belföldi jogi személyek és természetes személyek pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásainak a mérlegkészítés időpontjáig teljesített összegét;
12. tagintézetenkénti bontásban az üzleti évben befolyt rendszeres éves befizetés, pótbefizetés és rendkívüli befizetés összegét;
13. tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek külön-külön az előző év(ek)ben és az üzleti évben együttesen, valamint a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között nyújtott végleges tőkejuttatás és eredményrendezés céljára nyújtott végleges támogatás összegét;
14. tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott végleges tőkejuttatás és eredményrendezés céljára nyújtott végleges támogatás összegét;
15. tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az előző év(ek)ben és az üzleti évben, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás együttes összegét, és a befolyt törlesztés összegét;
16. tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás, és a befolyt törlesztések összegét és célját;
17. kilépett tagok megnevezését;
18. tagintézetenkénti bontásban a tag kilépése miatt azonnal esedékessé vált tartozások összegét, valamint az ingyenes juttatások, végleges támogatások kölcsöntartozássá átalakult összegét;
19. az önkéntes alap mindenkori törzsvagyonának összegét, és a törzsvagyonba az előző évben, továbbá az üzleti évben a mérleg fordulónapjáig és a mérlegkészítés időpontjáig teljesített tagintézeti befizetések, befektetési hozamok, konszolidációs állampapírok, nem tagok általi pénzbeli hozzájárulások együttes összegét;
20. az önkéntes alap által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
21. a befektetett pénzügyi eszközök részletes bemutatását;
22. egyéb, az önkéntes alap belső szabályzatában rögzített, valamint a tagok által szükségesnek tartott információs igényeket kielégítő adatokat.

Üzleti jelentés

18. § Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az önkéntes alap létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) az önkéntes alap következő évi költségvetésére;
d) a nem betétbiztosítási és intézményvédelmi bevételek és ráfordítások jelentős nagysága esetén, azok jogcímenkénti bemutatására.

Könyvvizsgálat

19. § Az önkéntes alap csak olyan könyvvizsgálót választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki megfelel a Hpt. előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.

Az éves beszámoló jóváhagyása

20. § (1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést - ennek részeként a következő évi költségvetést - az önkéntes alap közgyűlése hagyja jóvá.
(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, az állam tagsága esetén a Pénzügyminisztériumhoz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és az önkéntes alap elszámolási betétszámláját vezető hitelintézethez, a Magyar Nemzeti Bankhoz.

III. Fejezet

BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

21. § (1) A Befektető-védelmi Alap az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az éves beszámoló a 4. számú melléklet szerinti mérleget, a 5. számú melléklet szerinti eredménykimutatást és a 26. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 27. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

22. § (1) A mérleg előírt tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A készletek között kell kimutatni a tag felszámolása esetén a Befektető-védelmi Alap taggal szembeni követelése (a kártalanítás és az annak kifizetésével kapcsolatos költségek stb. miatt) fejében kapott, a Befektető-védelmi Alap tulajdonába került vagyontárgyakat is, abban az esetben, ha a Befektető-védelmi Alap nem saját tevékenysége céljára használja azokat, hanem értékesíteni fogja.
(3) A tagokkal szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni:
a) az egyszeri csatlakozási díj miatt fennálló követelések összegét;
b) a rendszeres éves befizetés miatt fennálló követelések összegét;
c) a rendkívüli éves befizetés miatt fennálló követelések összegét;
d) a Befektető-védelmi Alap által a befagyott követelések után a befektetők részére kifizetett kártalanítás összegének a tagokkal szemben fennálló, de a Befektető-védelmi Alapra átszállt összegét, valamint azok kifizetésével kapcsolatos költségek tagra áthárított összegét.
(4) A tagokkal szembeni egyéb követelések között kell kimutatni a betéteseknek történő kifizetéssel megbízott szervezet részére a Befektető-védelmi Alap által átutalt összeget.
(5) A befektetőkkel szembeni követelésként kell kimutatni:
a) a tag felszámolása során a befektetők megbízásából behajtandó követelések után a Befektető-védelmi Alap által felszámított díjak miatt fennálló követelés összegét;
b) a befektetők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletéért a Befektető-védelmi Alap által felszámított díjak miatt fennálló követelés összegét.
(6) Egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan követelést, amelyet a 4. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.
(7) Az állampapírok között kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeiből a - készpénzben, valamint a likviditási tartalékként a Befektető-védelmi Alap pénzforgalmi számláján tartott, továbbá a kifizetések lebonyolítására átutalt összegeken felüli - szabad pénzösszegeknek állampapír-vásárlásra fordított összegét.
(8) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tag felszámolása során a Befektető-védelmi Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Befektető-védelmi Alap tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét.
23. § (1) A Befektető-védelmi Alap saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, az értékelési tartalékot és a mérleg szerinti eredményt foglalja magában.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely a tagok által a Befektető-védelmi Alapba fizetendő egyszeri csatlakozási díjak összegéből áll.
(3) Tartalékként kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap előző üzleti évben keletkezett eredményéből a saját tőke növelésére fordított összeget, illetve a tartalék csökkenéseként kell elszámolni a mérleg szerinti veszteséget.
(4) A rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap által a Magyar Nemzeti Banktól, illetve hitelintézettől felvett hitelek összegét.
(5) A befektetőkkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a befektetők megbízásából behajtott követelések befektetők részére járó összegét.
(6) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a 4. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.

Mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások

24. § A tag felszámolása esetén a Befektető-védelmi Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Befektető-védelmi Alap tulajdonába került vagyontárgyakat a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott értéken kell a könyvekbe felvenni.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

25. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A befektetővédelmi bevételek között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a tagok Befektető-védelmi Alapba történő rendszeres éves és rendkívüli befizetésének elszámolt összegét;
b) a befektetők megbízásából behajtandó követelések után a befektetőknek felszámított díjbevételek összegét.
(3) A nem befektetővédelmi bevételek között kell kimutatni a befektető egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban történő képviseletéért felszámított díjak összegét.
(4) A befektetővédelmi ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a befagyott követelések kifizetésével megbízott szervezetnek fizetett lebonyolítási díj összegét;
b) a követelések kifizetésével kapcsolatban felmerült, és a tagokra továbbhárított költségek összegét;
c) a követelések befektetők megbízásából történő behajtásával kapcsolatosan felmerült költségeknek a befektetőkre áthárított összegét;
d) egyéb, a befektetővédelmi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, továbbhárított költségek összegét.
(5) A nem befektetővédelmi ráfordítások között kell kimutatni a befektetők egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárásban való képviseletével kapcsolatosan felmerült ráfordítások összegét is.
(6) A működési költségek között ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét. Idetartoznak a követelések kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeknek és a megelőzési költségeknek a tagokra át nem hárított összegei is. A működési költségek nem tartalmazzák a Befektető-védelmi Alap megbízásos ügyleteivel kapcsolatban felmerült, továbbszámlázott költségek összegét, valamint a befektetővédelmi és a nem befektetővédelmi ráfordítások között kimutatott költségek összegét.
(7) A Befektető-védelmi Alap mérleg szerinti eredményeként - előjelének megfelelően - kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és az üzleti évi ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(8) A Befektető-védelmi Alap nyereségének teljes összegét tartalék növekedéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.
(9) A Befektető-védelmi Alap veszteségének teljes összegét a tartalék csökkenéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.

Kiegészítő melléklet

26. § A Befektető-védelmi Alap éves beszámolójának a kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni:
a) tagonkénti bontásban a mérleg fordulónapján fennálló befagyott követelésállomány teljes összegét, a kártalanítási összeget, a befagyott követelések után az üzleti évben kifizetett kártalanítás összegét, a befagyott követelések után az előző év(ek)ben és az üzleti évben együttesen kifizetett összes kártalanítás összegét, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között kifizetett összes kártalanítás összegét, a befagyott követelések után fizetendő kártalanítási összeg még ki nem fizetett részét;
b) tagonkénti bontásban a befektetők megbízásából behajtandó követelések összegét;
c) a tag felszámolása során a Befektető-védelmi Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Befektető-védelmi Alap tulajdonába került vagyontárgyak és értékpapírok vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének összegét;
d) tagonkénti bontásban az üzleti évben befizetett éves díjak és rendkívüli befizetések összegét;
e) a Befektető-védelmi Alap üzleti évi költségvetésének terv- és tényszámai közötti jelentős eltérések összegét és indoklását;
f) a Befektető-védelmi Alap által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
g) a befagyott követelések kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat tagonkénti megbontásban;
h) egyéb, a Befektető-védelmi Alap Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített adatokat.

Üzleti jelentés

27. § (1) Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével mutatja be a Befektető-védelmi Alap valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és tájékoztat az igazgatóság által meghatározott feladatok végrehajtásáról, továbbá a Befektető-védelmi Alap jövőbeni célkitűzéseiről.
(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az igazgatóság által meghatározott feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) a Befektető-védelmi Alap következő évi költségvetésére;
d) a nem befektetővédelmi tevékenységből eredő bevételek és ráfordítások jelentős nagysága esetén, azok jogcímenkénti bemutatására.

Könyvvizsgálat

28. § (1) A Befektető-védelmi Alap csak olyan könyvvizsgálót választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki megfelel a Tv. 155. §-ának (6)-(7) és (10) bekezdése szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek.
(2) A Befektető-védelmi Alap által a taghoz kiküldött könyvvizsgáló a vizsgált tagnak nem lehet könyvvizsgálója.

Az éves beszámoló jóváhagyása

29. § (1) A Befektető-védelmi Alap éves beszámolóját és üzleti jelentését - ennek részeként a következő évi költségvetését - az Igazgatóság hagyja jóvá.
(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és benyújtani a tagokhoz, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és a Magyar Nemzeti Bankhoz.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

30. § Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezés

31. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a taggal szemben fennálló, a Befektető-védelmi Alapra átszállt követelések pénzügyileg nem rendezett összege után képzett céltartalékot fel kell használni az egyéb bevételekkel szemben, és ezzel egyidejűleg értékvesztést kell elszámolni a követelések után az egyéb bevételek csökkentéseként.

Jogszabályok hatályon kívül helyezése

32. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektetővédelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 12/1997. (I. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a 2000. évről készített beszámolóra még alkalmazni kell.