215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a befektetési alapokról szóló, módosított 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Bat.) szerint működő befektetési alapra (a továbbiakban: befektetési alap).
(2) A befektetési alap a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában
a) értékpapírnak minősül a Bat. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékpapír [beleértve a Bat. 13. §-ának (3) bekezdése szerinti értékpapírt is],
b) a befektetési alap tárcájában szereplő eszköznek minősül a nettó eszközérték meghatározása szempontjából:
1. nyílt végű ingatlanalap esetében a könyvekben szereplő ingatlanok nettó értékének és értékkülönbözetének (az értékeléssel megállapított érték és a könyv szerinti nettó érték különbözete) együttes összege, a készletek között kimutatott ingatlanok beszerzési értékének és értékkülönbözetének együttes összege, a beruházások, a pénzeszközök, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott bankbetétek összege, továbbá a vásárolt kincstárjegyek beszerzési értékének és értékkülönbözetének együttes összege, valamint a három havi vagy annál rövidebb lejáratú követelések,
2. zárt végű ingatlanalap esetében az 1. alpontban foglalt eszközök, valamint a beruházásokra adott előlegek, a követelések és az aktív időbeli elhatárolások összege,
3. nyílt végű értékpapíralap esetében a könyvekben szereplő befektetett pénzügyi eszközök között, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok beszerzési értékének és értékkülönbözetének (az értékeléssel megállapított érték és a beszerzési érték különbözete) együttes összege, valamint a pénzeszközök összege és a három havi vagy annál rövidebb lejáratú követelések,
4. zárt végű értékpapíralap esetében a 3. alpontban foglalt eszközök, valamint a követelések és az aktív időbeli elhatárolások összege;
c) a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség a nettó eszközérték meghatározása szempontjából magában foglalja a könyvekben szereplő kötelezettségeket, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) A befektetési alap kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.
(2) A befektetési alap az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból, a 10. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámolóval egyidejűleg a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.
(3) A befektetési alap belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy az év közben is alkalmas legyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete információs igényeinek kielégítésére.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

4. § (1) Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolását az 1. számú melléklet I. pontja tartalmazza.
(2) Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolását az 1. számú melléklet II. pontja tartalmazza.
(3) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az 5-7. § figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § (1) A tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanalapnak az alap tulajdonában álló, bérbeadás céljából vásárolt ingatlanok nettó értékét, és a nettó érték, valamint a Bat.-ban meghatározott ingatlanértékelés szerinti érték (piaci érték) különbözeteként adódó értékkülönbözet összegét.
(2) A befektetett pénzügyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni:
a) ingatlanalap esetében az időlegesen szabad pénzeszközöknek éven túli lejáratú bankbetétekben tartott összegét;
b) értékpapíralap esetében a befektetési céllal vásárolt értékpapírok beszerzési értékét, valamint a beszerzési érték és a Bat.-ban meghatározott értékelés szerinti érték (piaci érték) különbözeteként adódó értékkülönbözet összegét.
(3) A készletek között kell kimutatni az ingatlanalapnak az alap tulajdonában álló, eladási célra vásárolt - rendeltetésszerűen használatba nem vett - ingatlanok beszerzési értékét, valamint a beszerzési érték és a Bat.-ban meghatározott ingatlanértékelés szerinti érték (piaci érték) különbözeteként adódó értékkülönbözet összegét.
(4) A követelések között kell kimutatni:
a) ingatlanalap esetén az ingatlanok eladási árának, bérleti díjának és a kincstárjegyek eladási árának pénzügyileg nem rendezett összegét;
b) értékpapíralap esetén az eladott értékpapírok eladási árának pénzügyileg nem rendezett összegét;
c) a befektetési alap egyéb követeléseinek összegét.
(5) A forgóeszközökön belül az értékpapírok között kell kimutatni:
a) ingatlanalapnak az időlegesen szabad pénzeszközeiből vásárolt kincstárjegyek beszerzési értékének összegét, valamint a beszerzési érték és a Bat.-ban meghatározott árfolyamon való értékelés szerinti érték különbözeteként adódó értékkülönbözet összegét;
b) az értékpapíralapnak az eladási célra vásárolt értékpapírok és a Bat. 9. §-ának (1) bekezdése alapján, az azonnali fizetőképesség biztosítását szolgáló állampapírok beszerzési értékét, valamint a beszerzési érték és a Bat.-ban meghatározott értékelés szerinti érték különbözeteként adódó értékkülönbözet összegét.
(6) Az értékpapírok értékkülönbözetén belül elkülönítetten kell kimutatni az osztalékból, kamatokból és az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.
(7) A pénzeszközök között kell kimutatni a befektetési alapnak a készpénzben, látra szóló betétben vagy éven belüli lejáratra lekötött betétben tartott likvid eszközök értékét.
(8) Értékvesztésként kell a mérlegben az eszközök között a követeléseken és az aktív időbeli elhatárolásokon belül - negatív előjellel - kimutatni:
a) a nyílt végű befektetési alapnál a mérleg fordulónapján fennálló három hónapon túli lejáratú követelések és aktív időbeli elhatárolások teljes összegében elszámolt értékvesztést, valamint a három hónapon belüli lejáratú követelések Tv. szerinti minősítése és értékelése alapján elszámolt értékvesztés összegét;
b) a zárt végű alapnál a követelések, illetve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások Tv. szerinti minősítése és értékelése alapján elszámolt értékvesztés összegét.
6. § (1) A saját tőke az indulótőkéből és a tőkeváltozásból (tőkenövekményből) áll.
(2) Indulótőkeként kell kimutatni a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértékét.
(3) Tőkeváltozásként (tőkenövekményként) kell kimutatni a befektetési alap nettó eszközértékének és a forgalomban lévő befektetési jegyei névértékének különbségét. A tőkeváltozás (tőkenövekmény) magában foglalja az üzleti évet megelőző években és az üzleti évben keletkezett eredmény, az értékelési különbözet, valamint a visszavásárolt befektetési jegyek névértéke és visszavásárlási értéke közötti különbözet (értékkülönbözet) összegét.
(4) Kötelezettségként kell kimutatni:
a) ingatlanalap esetében a vásárolt ingatlanok és kincstárjegyek pénzügyileg nem rendezett vételárának összegét;
b) értékpapíralap esetén a vásárolt értékpapírok vételárának pénzügyileg nem rendezett összegét;
c) befektetési alapnak az igénybe vett szolgáltatásokból és egyéb címen keletkezett kötelezettségek összegét.
(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a forgalomban lévő befektetési jegyek után a mérleg fordulónapján az üzleti évet időarányosan terhelő, és a mérleg fordulónapját követően fizetendő hozamok összegét.

Mérlegtételekhez kapcsolódó értékelési és egyéb előírások

7. § (1) Az ingatlanalapnál a bérbeadás céljára beszerzett ingatlanok - Bat.-ban meghatározott ingatlanértékelésekor - megállapított piaci értékének és az ingatlan nettó értéke, valamint - a korábbi értékelések alapján elszámolt és nyilvántartott - értékkülönbözete együttes értékének különbözetét a tőkeváltozással (tőkenövekménnyel) szemben kell elszámolni.
(2) Az ingatlanalapnál az eladás céljára beszerzett - készletként kimutatott - ingatlanok Bat.-ban meghatározott ingatlanértékelésekor megállapított piaci értékének és az ingatlan beszerzési értéke, valamint - a korábbi értékelések alapján elszámolt és nyilvántartott - értékkülönbözete együttes értékének különbözetét a tőkeváltozással (tőkenövekménnyel) szemben kell elszámolni.
(3) A befektetési alapnál az értékpapírok Bat.-ban meghatározott értékelésekor megállapított piaci értékének és az értékpapír beszerzési értéke, valamint - a korábbi értékelések alapján elszámolt és nyilvántartott - értékkülönbözete együttes értékének különbözetét az értékkülönbözettel és a tőkeváltozással (tőkenövekménnyel) szemben kell elszámolni.
(4) A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, az üzleti évben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolnia, mivel annak összegét az értékkülönbözet magában foglalja. Ezért az értékkülönbözetet a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban, valamint év végén a mérlegben meg kell bontani kamatokból, osztalékokból, valamint egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetre. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált kamatok, osztalékok pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt összegével csökkenteni kell az - eszközökhöz kapcsolódó - értékkülönbözetet az értékelési különbözetből adódó tőkeváltozással (tőkenövekménnyel) szemben.
(5) A nyílt végű ingatlanalapnál és értékpapíralapnál a három hónapon túli lejáratú követelések és az aktív időbeli elhatárolások összegében, azok keletkezésekor értékvesztést kell elszámolni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az értékvesztést a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban a követelés és az aktív időbeli elhatárolás eredeti bekerülési értékétől elkülönítetten kell kimutatni. Az értékvesztést a követelések és az aktív időbeli elhatárolások megszüntetésekor (a pénzügyi rendezéskor) kell visszaírni az egyéb bevételekkel szemben.
(6) Az ingatlanalapnak az értékesített ingatlan értékkülönbözetének összegét közvetlenül a tőkeváltozással (tőkenövekménnyel) szemben kell kivezetnie.
(7) A befektetési alapnak az értékesített értékpapírok értékkülönbözetének összegét közvetlenül a tőkeváltozással (tőkenövekménnyel) szemben kell kivezetnie.
(8) Az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi könyvelés keretében biztosítani kell, hogy az értékkülönbözet egyedileg (ingatlanonként, értékpapíronként) megállapítható legyen.
(9) A befektetési alap könyvviteli nyilvántartásait az alapkezelő saját könyvviteli nyilvántartásaitól elkülönítetten köteles vezetni.
(10) A befektetési alap és az alapkezelő közötti elszámolások (kezelési költség felszámítása, kezelési költség pénzügyi rendezése) a befektetési alap és az alapkezelő könyvviteli nyilvántartásaiban - egymástól elkülönítetten - egyidejűleg könyvelendők.

Eredménykimutatás

8. § (1) Az ingatlanalap eredménykimutatásának előírt tagolását a 2. számú melléklet I. pontja tartalmazza.
(2) Az értékpapíralap eredménykimutatásának előírt tagolását a 2. számú melléklet II. pontja tartalmazza.
9. § (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az ingatlanalapnál az értékesített ingatlanok számlázott eladási árának és a bérbe adott ingatlanok számlázott bérleti díjának - a Tv. 73. §-a szerinti utólag kapott - engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt összegét.
(2) Az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni az ingatlanalapnál - a készletként kimutatott - ingatlanok értékesítésekor azok beszerzési értékének összegét.
(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni az ingatlanalapnál a bérbeadás céljára beszerzett ingatlanok értékesítésekor a számlázott eladási árnak - a Tv. 73. §-a szerinti utólag kapott - engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt összegét.
(4) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az ingatlanalapnál a bérbeadás céljára beszerzett ingatlanok értékesítésekor az ingatlan nettó értékének összegét.
(5) Működési költségként kell kimutatni a befektetési alapnál az alapkezelő által felszámított kezelési költséget, eladási jutalékot, visszavásárlási jutalékot, továbbá a bérbeadás útján hasznosított ingatlanok értékcsökkenési leírását és az egyéb címen felmerült költségek összegét. A működési költségek között kell kimutatni az ingatlanalapnál az ingatlanok állagmegóvásával kapcsolatban az alapkezelőnél felmerülő fenntartási költségeknek kezelési költség címén az alapra áthárított összegét vagy a kivitelezők által közvetlenül az alapnak számlázott összegét.
(6) A befektetési alap az alapítással kapcsolatban felmerült költségeit a felmerülés évében köteles elszámolni a költségei között.
(7) A pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni a befektetési alapnál:
a) a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor - illetve beváltásakor - az értékpapír szerződés szerinti eladási árának és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözeteként adódó árfolyamnyereség összegét;
b) a befektetett pénzügyi eszközök között vagy a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után kapott kamat és osztalék összegét;
c) a rövid és hosszú lejáratú bankbetétek után kapott, illetve a mérleg fordulónapján, az üzleti évre időarányosan járó kamat összegét.
(8) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a befektetési alapnál:
a) a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor - illetve beváltásakor - az értékpapír szerződés szerinti eladási árának és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözeteként adódó árfolyamveszteség összegét;
b) nyílt végű alap esetén az alapkezelő által az alap részére felvett hitelek után fizetett (fizetendő) kamat összegét.
(9) Fizetett, fizetendő hozamként kell kimutatni a befektetési jegyek névértéke után fizetett, illetve a mérleg fordulónapján időarányosan az üzleti évet terhelő, fizetendő hozamok összegét.