218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az egyházak - a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Etv.) biztosított - autonómiáját figyelembe véve a következőket rendeli el:

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet azokat a sajátos szabályokat határozza meg, amelyek egyéb jogszabályi előírásokból következően eltérnek a vállalkozókra (a Tv. 17-158. §-aiban) előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.
(2) A rendelet hatálya alá tartozók a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével kötelesek alkalmazni.
2. § A rendelet hatálya alá tartozik minden, az Etv.-ben meghatározottak szerint nyilvántartásba vett vallási közösség, felekezet, egyház, az egyház önálló szervezeti egysége és az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (a továbbiakban együtt: egyházi jogi személy).
3. § (1) Az egyházi jogi személy a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet, valamint gazdasági-vállalkozási (a továbbiakban: vállalkozási) tevékenységet folytathat.
(2) E rendelet alkalmazásában alaptevékenységnek kell tekinteni az egyházi jogi személy alapszabálya szerinti hitéleti és közcélú tevékenységet, valamint a vonatkozó külön jogszabályban foglalt azon tevékenységeket, amelyek nem tekintendők vállalkozási tevékenységnek.

I. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET IS FOLYTATÓ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY

Beszámolási kötelezettség

4. § (1) Az egyházi jogi személy a naptári évről a naptári év utolsó napjával beszámolót köteles készíteni, amelynek formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(2) A beszámoló lehet
a) egyszerűsített beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló.
(3) Az egyházi jogi személy egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll.
(4) Az egyházi jogi személy egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 2. számú melléklete szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.
(5) Az egyházi jogi személy a mérleg, illetve az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit más jogszabályok előírása, valamint belső igényei szerint tovább tagolhatja.
(6) Egyszerűsített beszámolót készíthet az az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege - két egymást követő évben évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
(7) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és kettős könyvvitelt vezetni az az egyházi jogi személy, amelynél két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységből származó éves bevétel együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
(8) Az egyszerűsített beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személynek kiegészítő mellékletet, valamint üzleti jelentést nem kötelező készítenie.

Könyvvezetési kötelezettség

5. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet.
(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy - saját elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Ha az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy az egyszerűsített beszámolókészítésére a 4. § (6) bekezdésében rögzített feltételeknek két egymást követő évben már nem felel meg (bevétele mindkét évben meghaladta az 50 millió forintot), akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől köteles áttérni a kettős könyvvitelre és az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.
(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személy.
(5) Ha a kettős könyvvitelt vezető, a 4. § (7) bekezdése szerinti egyházi jogi személy a 4. § (6) bekezdésében rögzített feltételeknek két egymást követő évben megfelel (bevétele egyik évben sem haladja meg az 50 millió forintot), akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől áttérhet az egyszeres könyvvitelre és az egyszerűsített beszámolókészítésére.
(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személy, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele - két egymást követő évben - nem haladta meg az 50 millió forintot.
(7) Amennyiben az egyházi jogi személyt év közben veszik bírósági nyilvántartásba, úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintre időarányosan átszámított bevételi értékeket kell figyelembe venni.
(8) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket, ráfordításokat (kiadásokat).
(9) Az egyházi jogi személy úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység bevételei és költségei, ráfordításai az alaptevékenység bevételeitől és költségeitől, ráfordításaitól (kiadásaitól), gazdasági eseményeitől elkülönüljenek és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozás tárgyévi eredménye.

Könyvviteli rendszerek változása

6. § (1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyházi jogi személy a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.
(2) A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre az egyházi jogi személy a Tv. 143. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával térhet át.

A mérleg tételeire vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Az egyszerűsített beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2)-(7) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazhatja. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személynél az időbeli elhatárolás alkalmazása nem kötelező. A választott módszert (az alkalmazást, illetve azt, hogy az egyházi jogi személy nem alkalmazza az időbeli elhatárolást) a számviteli politikában rögzíteni kell.
(3) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy saját tőkéje az indulótőkéből, a tőkeváltozásból, valamint a tárgyévi eredményből (tárgyévi eredmény alaptevékenységből, tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből) tevődik össze.
(4) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személy saját tőkéje az indulótőkéből, a tőkeváltozásból, az értékelési tartalékból, a tárgyévi eredményből (tárgyévi eredmény alaptevékenységből, tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből) tevődik össze.
(5) Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet az alapító bocsátott az egyházi jogi személy rendelkezésére, vagy amely az adózott eredményből képződött.
(6) Induló tőkeként kell kimutatni azt a vagyont, amelyet alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonba adott.
(7) Tőkeváltozásként a Tv.-ben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni.
(8) Az egyházi jogi személy a kapott egyházi, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb támogatásokat (normatíva és egyéb támogatás), adományokat bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt a támogatást, adományt, amelyet pályázati vagy egyéb úton más jogi személynek átad vagy továbbutal, és az így támogatott szervezet az egyházi jogi személytől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.

A beszámoló eredménylevezetése, eredménykimutatása

8. § (1) Az eredménylevezetés és az eredménykimutatás az egyházi jogi személy tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.
(2) Az eredménylevezetés és az eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és költségeket/ráfordításokat, kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyházi jogi személyre vonatkozó egyéb más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket és az általános költségeket az egyházi jogi személy a bevételek arányában vagy a tényleges igénybevételnek megfelelően (mérő-, mutatószámok segítségével) köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.
(4) Az eredménylevezetésben és az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó tárgyévi eredményt.
(5) Az eredménylevezetésben és az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, illetve a jelentősebb összegű hibák elkülönített bemutatását a (4) bekezdés szerinti bontásban tovább kell részletezni.
(6) Az alaptevékenység céljára felhasznált vállalkozási eredményről kimutatást kell készíteni.
9. § (1) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személynek az eredménylevezetésben a bevételeit, a költségeit, ráfordításait, valamint kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.
(2) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a naptári év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
10. § Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a támogatásoknak, a pénzügyi műveletek bevételeinek és a rendkívüli bevételeknek, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

Könyvviteli szolgáltatás

11. § (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személynél a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként vagy egyéni vállalkozóként, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság, amelynek a feladat  végzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel.
(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) bevétel a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - az 5 millió forintot nem haladja meg.

Könyvvizsgálati kötelezettség

12. § (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személynél kötelező a beszámoló könyvvizsgálóval történő felülvizsgálata, ha a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) bevétele a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában az 50 millió forintot meghaladta.
(2) Jogelőd nélkül alapított vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál - a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

Letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség

13. § Az egyházi jogi személynek beszámolóját nem kell letétbe helyeznie, de azt a számviteli politikájában meghatározott módon közzéteheti.

II. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTATÓ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

14. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy a beszámoló formáját és tartalmát, a beszámolót alátámasztó nyilvántartási rendet - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - saját belső ügyrendi előírása szerint szabályozza.
(2) A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek a Tv. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait - a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre tekintettel - kell figyelembe vennie.
(3) A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének eleget tehet az I. fejezetben foglalt előírások szerint is.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évről készített beszámolókészítése során kell alkalmazni.
(2) A 11. § rendelkezései 2003. január 1-jével lépnek hatályba.
(3) A 12. § rendelkezéseit a 2003. évről készített beszámoló felülvizsgálatánál kell első ízben alkalmazni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyházi jogi személyek és az általuk alapított intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet, azzal, hogy előírásait a 2000. évi beszámoló készítése során még alkalmazni kell, valamint az egyházak gazdálkodásának egyes kérdéseiről szóló 76/1990. (IV. 25.) MT rendelet, továbbá a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése.