220/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

az árutőzsde, az értékpapírtőzsde és az elszámolóházak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Át.) hatálya alá tartozó árutőzsdére, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) hatálya alá tartozó értékpapírtőzsdére és elszámolóházakra.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. likviditási tartalék: az Épt. 213. §-a (1) bekezdésében meghatározott eszközökből álló tartalék;
2. közös pénzeszköz: a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügylet nem teljesítése kockázatának elkerülése céljából létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszköz.

I. Fejezet

AZ ÁRUTŐZSDE

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) Az árutőzsde az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló - kettős könyvvitellel alátámasztott - éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni, legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig. Az éves beszámoló tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az árutőzsde a belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének információs igényeit, továbbá - tőzsdei elszámolóház működtetése esetén - teljesíthesse az Át. által előírt nyilvántartási kötelezettségét.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagság megszerzéséért járó, egyszeri belépési díjak miatti követelést,
b) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjak miatti követelést,
c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak miatti követelést,
d) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékok miatti követelést,
e) a tőzsdetagsági jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékok miatti követelést,
f) a tőzsdetagsági jogon alapuló, adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékok miatti követelést,
g) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az árutőzsdének fizetett díjak miatti követelést,
h) az egyéb követeléseket.
(3) Az értékpapírok között kell kimutatni:
a) az árutőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok értékét,
b) a tőzsdei forgalom elszámolásának az árutőzsde szervezetén belül történő lebonyolítása esetén átmenetileg a tőzsde tulajdonába került közraktárjegy, árujegy és zálogjegy értékét,
c) az árutőzsde által a tőzsdetagtól visszavásárolt tőzsdetagsági jogok, illetve az azon alapuló adott szekcióban gyakorolható kereskedési jogok visszavásárlási értékét.
5. § (1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményből áll.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely az árutőzsde nyitó mérlegében szereplő alaptőkéből, valamint az árutőzsde megalakulását követően belépett új tagok által a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett egyszeri belépési díjak összegéből, és a szekciók árutőzsde által történő bővítésekor a tőzsdetagok által vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegéből áll.
(3) Tartalékként kell kimutatni az árutőzsde nyitó mérlegében szereplő tartalék összegét. A tartalék összegét módosítja az üzleti évet megelőző év mérleg szerinti eredményének az üzleti év elején a tartalékba átvezetett összege.
(4) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni az üzleti évben elszámolt bevételek és ráfordítások különbözetének összegét.

Az eredménykimutatás

6. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjat,
b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,
c) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,
d) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az árutőzsdének fizetett díjat,
e) a tőzsdetagsági jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékot,
f) a tőzsdetagsági jogon alapuló, adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékot.
(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

A kiegészítő melléklet

7. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:
a) az üzleti évben belépő új tagok számát és a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett díjak összegét;
b) az üzleti évben kilépő (megszűnt, kizárt, tagsági jogát átruházó) tagok számát;
c) a tőzsdetagság megszerzési díjának a mérleg fordulónapján érvényes összegét;
d) az üzleti évben tőzsde által visszavásárolt értékesítendő tagsági jogok visszavásárlási értékét;
e) az üzleti évben a szekciók árutőzsde által történő bővítésekor a tőzsdetagok által vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegét.

II. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍRTŐZSDE

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

8. § (1) Az értékpapírtőzsde az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 12. § szerinti kiegészítő mellékletből álló - kettős könyvvitellel alátámasztott - éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni, legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig. Az éves beszámoló tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az értékpapírtőzsde a belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének információs igényeit, valamint a külön jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségét.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

9. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagság megszerzéséért járó, egyszeri belépési díjak miatti követelést,
b) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjak miatti követelést,
c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak miatti követelést,
d) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékok miatti követelést,
e) tagsági joggal nem rendelkező befektetési szolgáltatók által az adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog után fizetett éves díjak miatti követeléseket,
f) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az értékpapírtőzsdének fizetett díjak miatti követeléseket,
g) az egyéb követeléseket.
(3) Az értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni az értékpapírtőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok értékét.
10. § (1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményből áll.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely a tőzsdetagok által a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett egyszeri belépési díjak összegéből, valamint az 1997. január 1-je előtt megalakult értékpapírtőzsdénél az alapszabályban rögzített egyéb alapítói hozzájárulások összegéből áll.
(3) Tartalékként kell kimutatni az üzleti évet megelőző év mérleg szerinti eredményének az üzleti év elején a tartalékba átvezetett összegét.
(4) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni az üzleti évben elszámolt bevételek és ráfordítások különbözetének összegét.

Az eredménykimutatás

11. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjat,
b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,
c) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,
d) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az értékpapír-tőzsdének fizetett díjat,
e) a tagsági joggal nem rendelkező befektetési szolgáltatók által az adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog után fizetett éves díj összegét.
(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

A kiegészítő melléklet

12. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:
a) az üzleti évben belépő új tagok számát és a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett díjak összegét;
b) az üzleti évben kilépő (megszűnt, kizárt, tagsági jogát átruházó) tagok számát;
c) a tőzsdetagság megszerzési díjának a mérleg fordulónapján érvényes összegét;
d) a tagsági joggal nem rendelkező befektetési szolgáltatók által befizetett éves díjak összegét.

III. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZ

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

13. § (1) Az elszámolóház a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 19. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az éves beszámoló tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elszámolóháznak a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének információs igényeit, továbbá teljesíthesse a külön jogszabály által előírt nyilvántartási, valamint tájékoztatási kötelezettséget.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

14. § (1) A mérleget a Tv. 1. számú mellékletében előírt tagolásban e rendelet 3. számú melléklete szerint továbbrészletezve kell elkészíteni.
(2) A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapír-tőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(3) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként kell kimutatni:
a) az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést;
b) az elszámolóházi tevékenység keretében az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket.
(4) Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.
(5) Az árkülönbözet miatti követelésként kell kimutatni - és a könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni - a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget.
(6) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó követelések között kell kimutatni az elszámolóház által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló követelések összegét.
(7) Kölcsönkövetelésként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenység során, a befektetési szolgáltatóknak nyújtott kölcsön összegét.
(8) Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla és a tőzsdeforgalmi számla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, továbbá egyéb - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.
(9) Egyéb követelésként kell kimutatni a nem elszámolóházi tevékenységből adódó, a vevőkövetelések, váltókövetelések és a kapcsolt vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések közé nem tartozó követelések összegét.
(10) A forgóeszközön belüli értékpapírok között a könyvviteli nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni az Épt. 213. §-ának (1) bekezdése szerinti likviditási tartalékként, valamint az Épt. 213. §-ának (3) bekezdése szerint a jegyzett tőkének és a jegyzett tőkén felüli saját tőke pozitív összegének megfelelő mértékben beszerzett állampapírok és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok összegét.
(11) A pénzeszközökön belül, az analitikus nyilvántartások vagy a főkönyvi nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni az Épt. 213. §-ának (1) bekezdése szerinti likviditási tartalékként, az MNB-nél elhelyezett éven belüli lejáratú betét, illetve a pénzforgalmi számlán és a pénztárban ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszeget.
(12) Az Épt. 213. §-nak (1) bekezdése szerinti likviditási tartalékot az üzleti évet megelőző évi tőzsdei ügyletek nem teljesítése miatt az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) esetén fennálló követelések havi átlagos állományának összegében kell folyamatosan biztosítani. Ha az üzleti évet megelőző évben helytállás nem történt, akkor az azt megelőző évi helytállások miatti követelések havi átlagos állományának összegében kell a likviditási tartalékot folyamatosan biztosítani. A likviditási tartalék mindenkori összege nem lehet kevesebb, mint az elszámolóház jegyzett tőkéjének 0,02%-a.
15. § (1) A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(2) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni tőzsdeforgalmi számla kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által - az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek teljesítése érdekében - a részükre megnyitott tőzsdeforgalmi számlára az elszámolóházhoz átutalt pénzösszeget. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdeforgalmi számlán lévő tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.
(3) Árkülönbözet miatti kötelezettségként kell kimutatni a határidős ügyletek napi elszámolóára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató által - a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből - az elszámolóháznak befizetett pénzösszeget.
(4) A befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz címén az elszámolóháznak átutalt - pénzösszeget, illetve tőzsdeforgalmi számlájukról teljesített befizetéseket. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.
(5) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell kimutatni az elszámolóház által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló kötelezettségek összegét.
(6) Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni a megbízásra történő kamat- és osztalékbeszedés során az elszámolóház által átvett, beszedett kamatok, osztalékok összegét mindaddig, amíg azt az elszámolóház nem továbbította, valamint az értékpapírok letétkezelése, letéti őrzése, az értékpapírszámla és a tőzsdeforgalmi számla vezetése, a letéti igazolások kiállítása, a részvénykönyv vezetése, az értékpapírok be- és kiszállítása, valamint egyéb értéktári szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült kötelezettségek összegét.

A mérlegtételek értékelése

16. § (1) Az egyéb követeléseken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló követelések összegét azok keletkezésekor, illetve a mérleg fordulónapján a Tv. 60. §-a szerint kell értékelni a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Ha a lebonyolító az MNB, akkor a követelés keletkezése napján annak összegét az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a követelés értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(3) Ha a követelés a külföldön lebonyolított ügyletek teljesítésére átutalt pénzösszeg címen merült fel, akkor annak értékelésére az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, a hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig, a Tv. 60. §-át kell alkalmazni a követelés könyvekbe történő felvételekor.
(4) Az egyéb kötelezettségeken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket azok keletkezésekor, illetve a mérleg fordulónapján a Tv. 60. §-a szerint kell értékelni az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) Ha a lebonyolító az MNB, akkor a kötelezettség keletkezése napján annak összegét az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a kötelezettség értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(6) Ha a kötelezettség az ügyletek teljesítésére külföldi által átutalt pénzösszeg címen merült fel, akkor annak értékelésére a Tv. 60. §-át kell alkalmazni. Az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, a hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni a kötelezettség könyvekbe történő felvételekor.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

17. § (1) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések között kell elszámolni az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében - a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára az elszámolóház által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést.
(2) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó követelések között kell elszámolni - az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő - tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató részére, azonnali ügyleteiből eredő követelések összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház által átutalt pénzösszeget.
(3) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni egyéb kötelezettségként kell elszámolni az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén a befektetési szolgáltató által - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében - az elszámolóháznak pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget.
(4) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell elszámolni - az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő - tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház részére átutalt pénzösszeget.
(5) Az (1) bekezdés szerinti követelés, valamint a (3) bekezdés szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni.
(6) A (2) bekezdés szerinti követelés, valamint a (4) bekezdés szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni.
(7) Az elszámolóház a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosként névértéken köteles kimutatni.
(8) A nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.
(9) Az elszámolóháznak az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.
(10) A kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról a központi értéktárnak értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetni.
(11) Az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

Eredménykimutatás

18. § (1) A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban az „Értékesítés nettó árbevétele” helyett az „Elszámolóházi tevékenység bevétele”-ként kell kimutatni az elszámolóházi, értéktári szolgáltatásokért felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, a tőzsdeforgalmi számlavezetésért, továbbá az egyéb - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat.
(2) A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban, ha az összköltségeljárással készül, akkor a megfelelő költségeket tartalmazó ráfordítások között, ha az forgalmi költségeljárással készül, akkor az „Értékesítés közvetlen költségei”, illetve az „Értékesítés közvetett költségei” között kell kimutatni az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen, illetve közvetett költségeket.

A kiegészítő melléklet

19. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően a következőket tartalmazza:
a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,
b) a likviditási tartalékként szolgáló eszközök értékét,
c) a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,
d) a forgalmazók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen.

A tőzsde szervezetén belüli tőzsdei forgalom elszámolása

20. § (1) Amennyiben a tőzsdei forgalom elszámolásának lebonyolítása - az Épt. 181. §-a szerint - a tőzsde szervezetén belül történik, akkor a tőzsdének a III. fejezetben az elszámolóházra vonatkozóan a 17. §-ban előírt könyvvezetési előírásokat is alkalmazni kell.
(2) A tőzsdei forgalom elszámolásának a tőzsde szervezetén belül történő lebonyolítása esetén a tőzsde a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni a befektetési szolgáltatókkal szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, az árkülönbözet miatti követelést és kötelezettséget, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások bevételeit és ráfordításait.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

21. § Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Jogszabályok hatályon kívül helyezése

22. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az árutőzsde, az értékpapírtőzsde és az elszámolóházak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 11/1997. (I. 30.) Korm. rendelet hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a 2000. évről készített beszámolóra még alkalmazni kell.