221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a jegybanki funkció sajátosságaira tekintettel -, a Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével, a Kormány a következőket rendeli el:

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) terjed ki.
(2) Az MNB a Tv. előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. jegybanki célú nemesfémkészlet: törvényben megállapított jegybanki feladatok megvalósításához felhasznált nemesfémen túl az olyan nemesfémkészlet, amely likvid eszköznek tekinthető, a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon forgalmazható, így különösen az arany, az ezüst, a platina;
2. IMF tartalék kvóta: a Nemzetközi Valuta Alapba SDR-ben (Special Drawing Right = különleges lehívási jog) befizetett IMF kvóta szabadon lehívható - még le nem hívott - hányada;
3. repo-ügylet: olyan ügylet, ahol a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyik szerződő fél per-, igény- és tehermentesen eladja vagy fedezetül átadja értékpapírjait a másik szerződő félnek meghatározott összeg ellenében, meghatározott későbbi időpontban és feltételekkel történő visszavételi kötelezettség mellett;
4. kamatozó deviza-swap (currency swap) ügylet: olyan - általában közép, illetve hosszú lejáratra kötött - ügylet, amely különböző devizák cseréjét, a tőke utáni kamatfizetések sorozatát és az ügylet lezárásakor a tőkék törlesztését foglalja magában;
5. deviza-swap ügylet: olyan - általában rövid lejáratra kötött - ügylet, amely különböző devizák cseréjét és az ügylet lezárásakor a szerződésben - a keresztárfolyam és a devizák kamatrátája által - meghatározott áron történő visszacserélését foglalja magában;
6. az MNB nyitott pozíciója: adott értéknapra vonatkozó deviza-, kamatláb-, piaci és egyéb kockázati tényezőnek kitett eszköz- vagy forrástöbblet;
7. devizaeszközök és devizaforrások átértékelési különbözete: az átértékelési körbe bevont devizaeszközök és devizaforrások könyv szerinti forint értékének - a forint külföldi pénznemhez viszonyított árfolyama módosulásából eredő - forintban kimutatott változása;
8. devizaeszközök és devizaforrások értékelési különbözete: az értékelési körbe bevont devizaeszközök és devizaforrások beszerzési devizaértékének és azonos tartalmú aktuális piaci devizaértékének különbsége;
9. piaci érték: aktív piacon egy pénzügyi instrumentum értékesítése révén megszerezhető vagy megvétele során kifizetendő összeg;
10. piaci értékelésbe és elszámolásba bevont ügylet (mark to market ügylet): olyan határidős ügylet, amelynél a vonatkozó szerződésben foglaltak alapján
a) a futamidő alatt, a szerződésben meghatározott időszakonként a szerződő felek az ügyletet értékelik, a piaci ár és a kötési ár (vagy az előző értékelésnél alkalmazott ár) közötti különbözetet kölcsönösen elszámolják;
b) a futamidő alatt az egyik fél kérésére az ügyletet értékelik és a szerződésben előzetesen rögzített feltételek mellett lezárják;
11. az átértékelési körbe bevonandó eszközök és források: a mérlegben kimutatott devizaeszközök és devizaforrások, továbbá ezen eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos fedezeti ügyletek miatti, mérlegen kívüli követelések és tartozások;
12. deviza pozíció: egy adott devizanem összes eszköz- és forrásszámláinak egyenlege;
13. értékpapírok beszerzésének piaci értékkülönbözete: a kamatozó értékpapírok kamatot nem tartalmazó vételára (beszerzési értéke) és névértéke közötti különbözet;
14. monetáris célból tartott értékpapír: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának megvalósítása céljából vásárolt Magyar Állam által kibocsátott értékpapír;
15. monetáris célból kötött swap ügylet:  belföldön, belföldi hitelintézetekkel, a monetáris politikai eszköztár részeként kötött, deviza-forint rövid lejáratú swap ügylet;
16. centrum árfolyam: az MNB által az árfolyam-megállapítás napján ekként megállapított, a pénz- és devizapiac szereplői számára közzétett olyan árfolyam, amelyhez képest állapítja meg az MNB az intervenciós sáv szélső értékeit;
17. értékpapír: a Tv. szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés.

BESZÁMOLÁSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

3. § (1) Az MNB kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az MNB összevont (konszolidált) éves beszámolót is készíthet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti éves beszámoló az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.
(4) Az MNB statisztikai és elemzési célokra a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő összetételű és tagolású beszámolót is készít, és tesz közzé.
(5) A Tv. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontjában meghatározott értékhatár az MNB esetében a mérleg főösszegének 2%-a.
(6) A mérleget legalább az 1. számú melléklet szerinti, az eredménykimutatást legalább a 2. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni. A mérleg és az eredménykimutatás tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(7) A főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a követelések és kötelezettségek állománya éven túli és éven belüli lejáratú (ideértve az egyéves lejáratút is) részletezésben megállapítható legyen.

A MÉRLEG TAGOLÁSA, TÉTELEINEK TARTALMA

Eszközök - aktívák

4. § (1) A forintban fennálló követeléseken belül kell kimutatni többek között a hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repo-ügyletekből származó követeléseket.
(2) Pénzkibocsátásból, pénzforgalomból származó követelések között elkülönítetten kell kimutatni a pénzforgalmi közvetítő tevékenység lebonyolításával kapcsolatban a Magyar Postának nyújtott hitelek miatti követelések összegét.
(3) Úton levő tételként kell kimutatni - tartozik egyenleg esetén - a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.
(4) Az arany- és devizatartalékok között kell kimutatni:
a) a jegybanki célú aranykészletet,
b) a konvertibilis valutakészletet,
c) az IMF tartalék kvótát, továbbá
d) „rendben lévő” minősítés esetén a konvertibilis és likvid devizaeszköznek minősülő
1. az MNB külföldi hitelintézetnél vezetett folyószámláinak, betéti és letéti számláinak állományát,
2. egyéb külföldi betételhelyezéseket, illetve repoügylet miatti követeléseket,
3. devizatartalék kezelési céllal vásárolt külföldi értékpapírok állományát.
(5) A központi költségvetéssel szembeni devizakövetelések között kell kimutatni az MNB és a központi költségvetés közötti adósságcsere során az MNB által devizában nyújtott hitelt és e hitel árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek ügylettípusonként összevont aktív egyenlegét is.
(6) Az egyéb devizakövetelések között kell kimutatni többek között:
a) a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek ügylettípusonként összevont aktív egyenlegét,
b) a (4) bekezdés a) pontja és a 11. § (4) bekezdése alá nem tartozó jegybanki célú nemesfémkészletet,
c) Magyarország forintban és SDR-ben befizetett - devizában nyilvántartott - IMF kvótájának a tartalék kvótával csökkentett részét,
d) a devizatartaléknak nem minősülő, egyéb szervezetek által kibocsátott deviza-értékpapírok állományát,
e) a konvertibilis devizában fennálló, nem „rendben lévő” minősítésű értékpapírokat,
f) a nem konvertibilis valutakészleteket.
(7) A banküzemi eszközök között egyéb eszközként kell kimutatni az értékpapír-forgalmazással kapcsolatos aktív elszámolásokat, a bankügyletekkel kapcsolatos egyéb elszámolások, a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolási számlák, egyéb aktív jellegű elszámolások, követelések áruszállításból és szolgáltatásból számlák tartozik egyenlegeit, a költségvetési befizetési kötelezettségek, adóelszámolási számlák összevont tartozik egyenlegeit, a vegyes aktív elszámolások, a Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számlák tartozik egyenlegeit, valamint az egyéb aktív elszámolási számlák tartozik egyenlegét.
(8) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között esedékes és pénzügyileg realizált kamatok és jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét, továbbá a monetáris célból tartott értékpapírok beszerzésének - nyereség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.

Források - passzívák

5. § (1) A forintban fennálló kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között a hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repo-ügyletekből származó kötelezettségeket.
(2) Úton levő tételként kell kimutatni - követel egyenleg esetén - a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.
(3) A központi költségvetéssel szembeni devizakötelezettségek között kell kimutatni az MNB és a központi költségvetés közötti adósságcsere során az MNB által devizában nyújtott hitel árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek ügylettípusonként összevont passzív egyenlegét.
(4) Az egyéb devizakötelezettségek között kell kimutatni:
a) a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú, határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek ügylettípusonként összevont passzív egyenlegét,
b) a Nemzetközi Valuta Alap által swap hitel formájában nyújtott devizahitelek forintellenértékét, az éven túli IMF kvóta forintfedezetét (együttesen az IMF forintkészlete) és a forintkészlet értékállandóságát biztosító évenkénti átértékelési különbözetek összegét.
(5) A banküzem egyéb forrásai között kell kimutatni a központi költségvetéssel, az egészségbiztosítási pénztárral és az önkormányzatokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket, a munkavállalókkal kapcsolatos passzív elszámolásokat, az áruszállításból és szolgáltatásból eredő kötelezettségeket.
(6) A devizaeszközök és devizaforrások tárgynapi hivatalos árfolyamon és tárgynapi centrumárfolyamon átszámított forintértékének különbözetét a banküzem egyéb forrásain belül megnyitott deviza-árfolyamváltozásból eredő kiegyenlítési tartalékba kell helyezni.
(7) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig felmerült, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között esedékes és kifizetett kamatok és jutalékok összegét, a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét, a monetáris célból tartott értékpapírok beszerzésének - veszteség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.
(8) Az eredménytartalékba kell helyezni - a Tv. előírásain túlmenően -:
a) az összevontan negatív egyenlegű kiegyenlítési tartaléknak és a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékának az eredménytartalékot meghaladó összegére átutalt,
b) a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év eredménye veszteség jellegű átlagára a tárgyévben átutalt,
c) a veszteséges mérleg szerinti eredmény fedezetére átutalt,
a központi költségvetés által közvetlenül megtérített összeget.
(9) Az MNB mérleg szerinti eredménye a tárgyévi eredménynek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 78. §-ának (1) és (4) bekezdése szerint meghatározott osztalékfizetés után fennmaradó összege.

A MÉRLEGTÉTELEK ÉRTÉKELÉSE

Az eszközök értékelése

6. § (1) A monetáris céllal és a forgatási céllal vásárolt értékpapírokat beszerzési értéken - kamattal csökkentett vételáron - kell kimutatni.
(2) A devizában belföldön és külföldön fennálló követeléseket (hitelek, betétek, váltókövetelések, értékpapírok, fedezeti célú, határidős ügyletek miatt fennálló követelések), a valutakészletet az MNB által közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.
(3) A 11. § (4) bekezdése szerinti készletként kimutatott nemesfém kivételével a jegybanki célú nemesfémkészleteket a tárgyév utolsó naptári napjának világpiaci árfolyamán kell - devizaként - kimutatni.
(4) A befektetési céllal vásárolt belföldi értékpapírokat beszerzési értéken, a külföldi pénznemben befektetett pénzügyi eszközöket az MNB által közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.
(5) A devizában fennálló, értékpapíron alapuló követeléseket, kivéve a visszavásárolt saját kibocsátású kötvényeket, piaci értéken kell kimutatni. Az értékelés alapján megállapított értékelési különbözetet a banküzem egyéb forrásain belül megnyitott deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába kell helyezni.
(6) A monetáris céllal vásárolt értékpapírok és a piaci értéken nyilvántartott követelések kivételével a veszteségek kockázatának mértékével arányos értékvesztést kell elszámolni a követelések és az értékpapírok után az MNB elnöke által jóváhagyott belső szabályzat alapján.

A források értékelése

7. § (1) A devizában fennálló belföldi és külföldi kötelezettségeket (hiteleket, betéteket, váltókötelezettségeket, értékpapíron alapuló kötelezettségeket, mérlegen kívül nyilvántartott, fedezeti célú határidős ügyletek miatti kötelezettségeket) az MNB által hivatalosan közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.
(2) Jegybanki kötelezettség a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány, amelyet a címlettel egyezően könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS TAGOLÁSA, TARTALMA

A bevételek tagolása

8. § (1) A diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözetként számított, a tárgyévre időarányosan jutó kamatjellegű hozamot kamatbevételként kell elszámolni.
(2) A kamatbevételek között kell kimutatni többek között:
a) a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok kamatbevételét,
b) a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében a repo-ügylet és a viszontleszámított váltók után számított kamatbevételt,
c) az MNB-nél vezetett folyószámlán jelentkező átmeneti tartozásállomány után kapott büntetőkamatok összegét,
d) a hitelügyletekkel kapcsolatosan kapott különféle késedelmi és büntetőkamatokat,
e) a folyósított dolgozói kölcsönök után kapott kamatok összegét,
f) az egyéb szervezetek MNB-nél elhelyezett betéteihez kapcsolódó - bármely jogcímű - kamatbevételeket.
(3) Kamatjellegű bevételek között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:
a) a monetáris célból tartott értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját kibocsátású kötvények beszerzésének - nyereségjellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget,
b) az egyéb célú határidős ügyletek esetében - a konverziós árfolyamnyereségként kimutatott összeg kivételével - a lejáratkor vagy lezáráskor elszámolt bevételek teljes összegét,
c) a kamatozó deviza-swap ügyletek után elszámolt kamatbevételek - hivatalos deviza-árfolyamon számított - időarányos részét,
d) a fedezeti célú határidős devizaügylet esetében a (két) devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes (kereszt)árfolyama és a határidős kötési árfolyam közötti, a deviza-swap ügylet esetében az azonnali (kereszt)árfolyam és a határidős kötési árfolyam közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet és a tőkeösszeg szorzataként megállapított bevétel - hivatalos devizaárfolyamon számított - időarányos összegét (termin és swap költség),
e) kamat-swap ügylet esetén a kamatösszegek cseréjéből származó - bevétel jellegű - kamatkülönbözet tárgyidőszakra járó időarányos részét,
f) a fedezeti célú határidős ügyletek határidő előtti lezárásakor a nyilvántartás szerinti érték (a kötési ár, árfolyam) és a pénzügyileg rendezett összeg közötti különbözet összegét nyereség esetén,
g) az átsorolásból eredő értékelési módszer megváltoztatásakor az eddig fedezetinek minősített ügylet nyilvántartás szerinti értéke és a megváltozott minősítés szerinti értéke közötti különbözetet, nyereség esetén.
(4) A deviza-árfolyamváltozásból származó bevételek között kell kimutatni elszámolási időszakonként az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatos napi átértékelésből származó árfolyamnyereségnek és a deviza-árfolyamváltozásból eredő kiegyenlítési tartalék időszaki egyenlegváltozásának különbözetét, ha az nyereségjellegű, valamint a konverziós árfolyamnyereség összegét.
(5) Konverziós árfolyamnyereségként kell kimutatni:
a) a spot ügyletek kötési és kötésnapi hivatalos devizaárfolyamainak különbségéből eredő nyereséget,
b) az egyéb célú határidős devizaügyletek és az egyéb célú deviza-swapok lejáratakor, illetve lezárásakor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos devizaárfolyamok különbözetéből származó nyereséget,
c) az eladott deviza opciók opciós díjbevételét, illetve a vásárolt vagy kiírt opciós jog érvényesítésekor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos devizaárfolyamok különbözetéből származó nyereséget.
(6) A pénzforgalommal kapcsolatos bevételek között kell kimutatni:
a) a betét- és hitelszámlákkal kapcsolatos forgalmi jutalékokat, postaforgalmi díjakat,
b) a bankszámlákkal kapcsolatos külön kezelési díjakat,
c) az emissziós szolgáltatáshoz kapcsolódó (pénztári szolgálat, pénzszállítás, pénzfeldolgozás) bevételeket.
(7) Az egyéb bevételek között kell kimutatni az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi tevékenységből származó bevételt, amely nem tartozik a (2)-(6) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:
a) a forintban befolyt (járó) jutalékokat és forgalmi jutalékokat,
b) a devizában befolyt (járó) jutalékokat és költségtérítéseket, megbízási díjakat, rendelkezésre tartási jutalékokat,
c) az exportfinanszírozási hitelkompenzációt, a kapott (járó) osztalékot.

A ráfordítások tagolása

9. § (1) A kamatráfordítások között kell kimutatni többek között:
a) a Magyar Államkincstár kincstári számláinak összevont egyenlege után fizetett kamatok összegét, valamint a központi költségvetés által elhelyezett egyéb betétek kamatait,
b) a hitelintézetek kötelező jegybanki (forint- és deviza-) tartalékai után fizetendő és az MNB által visszavásárlási kötelezettséggel eladott értékpapírok után fizetett kamatokat,
c) az MNB-vel munkaviszonyban álló munkavállalók betétei után fizetett kamatok összegét,
d) az egyéb szervezetek MNB-nél elhelyezett betéteihez kapcsolódó - bármely jogcímű - kamatráfordításokat,
e) az MNB által kibocsátott kötvény után fizetett (fizetendő) kamatot, illetve kamatjellegű árfolyamkülönbözetet,
f) a központi költségvetés által az MNB-nél elhelyezett betétek után fizetett kamatok összegét,
g) a Központi Váltó és Hitelbank Rt. által kibocsátott hosszú lejáratú kötvények után fizetett kamatok összegét.
(2) Kamatjellegű ráfordítások között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:
a) a monetáris célból tartott értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját kibocsátású kötvények beszerzésének - veszteségjellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget,
b) az egyéb célú határidős ügyletek esetében - a konverziós árfolyamveszteségként kimutatott összeg kivételével - a lejáratkor vagy lezáráskor elszámolt ráfordítások teljes összegét,
c) a kamatozó deviza-swap ügyletek után elszámolt kamatráfordítások - hivatalos deviza-árfolyamon számított - időarányos részét,
d) a fedezeti célú határidős devizaügylet esetében a (két) devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes (kereszt)árfolyama és a határidős kötési árfolyam közötti, a deviza-swap ügylet esetében az azonnali (kereszt)árfolyama és a határidős kötési árfolyam közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet és a tőkeösszeg szorzataként megállapított ráfordítás - hivatalos devizaárfolyamon számított - időarányos összegét (termin és swap költség),
e) kamat-swap ügylet esetén a kamatösszegek cseréjéből származó - ráfordítás jellegű - kamatkülönbözet tárgyidőszakot terhelő időarányos részét,
f) a fedezeti célú határidős ügyletek határidő előtti lezárásakor a nyilvántartás szerinti érték (a kötési ár, árfolyam) és a pénzügyileg rendezett összeg közötti különbözet összegét veszteség esetén,
g) az átsorolásból eredő értékelési módszer megváltoztatásakor az eddig fedezetinek minősített ügylet nyilvántartás szerinti értéke és a megváltozott minősítés szerinti értéke közötti különbözetet, veszteség esetén.
(3) A deviza-árfolyamváltozásból származó ráfordítások között kell kimutatni elszámolási időszakonként az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatos napi átértékelésből származó árfolyamveszteségnek és a deviza-árfolyamváltozásból eredő kiegyenlítési tartalék időszaki egyenlegváltozásának különbözetét, ha az veszteségjellegű, valamint a konverziós árfolyamveszteség összegét.
(4) Konverziós árfolyamveszteségként kell kimutatni:
a) a spot ügyletek kötési és kötésnapi hivatalos devizaárfolyamainak különbségéből eredő veszteséget,
b) az egyéb célú határidős devizaügyletek és az egyéb célú deviza-swapok lejáratakor, illetve lezárásakor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos devizaárfolyamok különbözetéből származó veszteséget,
c) a vásárolt deviza opciók opciós díj ráfordítását, illetve az eladott opciós jog érvényesítésekor végrehajtott devizacsere kötési árfolyama és a hivatalos devizaárfolyamok különbözetéből származó veszteséget.
(5) A pénzforgalommal kapcsolatos ráfordítások között kell kimutatni a pénzforgalommal és pénzkibocsátással kapcsolatos költségeket, így:
a) a bankjegy- és érmegyártás ráfordításait,
b) a pénzcserével összefüggő ráfordításokat,
c) a fizetési forgalommal közvetlenül összefüggő ráfordításokat.
(6) Az egyéb ráfordítások közé tartoznak az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi tevékenységből származó ráfordítások, amelyek nem tartoznak a kamat és kamatjellegű ráfordítások közé, így különösen:
a) a forintban elszámolt jutalékok és költségek, az értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatási és forgalmazási ráfordítások,
b) a devizában elszámolt jutalékok és költségek [a Nemzetközi Valuta Alappal, a Világbankkal és a SWIFT-tel (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság) stb. kapcsolatos költségek].
(7) A banküzem működési költségei és ráfordításai között kell kimutatni az MNB gazdálkodásával kapcsolatban, a tárgyévben felmerült és elszámolt összes költséget és ráfordítást.

Az osztalék elszámolása

10. § (1) Az MNB az osztalékelőleg befizetését év közben a rövid lejáratú kötelezettségekre teljesített előleg-befizetésként mutatja ki.
(2) Az MNB az éves eredményelszámolás során az MNB tv. 78. §-a (4) bekezdése szerint meghatározott osztalékot számolja el a tárgyévi eredményt csökkentő tételként az (1) bekezdés szerinti rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben.
(3) Az MNB az osztalékfizetési kötelezettség és az osztalékelőleg központi költségvetéssel történő elszámolása során, a befizetéseket millió forintra kerekítve számolja el.

KÖNYVVEZETÉSI ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK

A forint-, a deviza- és a nemesfémkészletek elszámolása

11. § (1) Az MNB forintpénzkészlete - mint forgalomba nem került pénz - a bank eszközei között értékben nem mutatható ki.
(2) A forgalomban lévő forint készpénzállományt havonta a források között nyilvántartott bankjegy- és érmeállomány, valamint a pénztárban lévő készpénz különbözeteként meg kell állapítani, és a források között elkülönítetten - mint rövid lejáratú kötelezettséget - kell kimutatni.
(3) A vám és forgalmi típusú adók megfizetése nélkül beszerzett jegybanki célú nemesfémkészletek kereskedelmi célú nemesfémkészletté átminősítése során az MNB a vámot és a forgalmi típusú adókat a kereskedelmi készletre vételkor tartozik bevallani és megfizetni. Belföldön csak kereskedelmi célú nemesfém értékesíthető.
(4) A nem jegybanki célú (kereskedelmi célú), valamint az érmeverésre szolgáló jegybanki célú nemesfémeket készletként kell kimutatni.
(5) Az MNB a bankjegy- és érme-előállításhoz, -kibocsátáshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi költségét - ideértve a tervezés, a forgalomból kivont bankjegy és érme esetében a megsemmisítés költségeit is - ráfordításai között számolja el.
(6) A törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfémérméket a pénzeszközök között - névértéken - kell nyilvántartásba venni. Az érmék értékesítésekor az eladási ár és a névérték különbözetét az érmekibocsátás árfolyam-különbözeteként kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Törvényes fizetőeszköznek minősülő nemesfémérmék vásárlásakor a vételár és a névérték különbözetét az érmekibocsátás árfolyam-különbözeteként kell az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között elszámolni.
(7) A (4) bekezdés alapján készletként nyilvántartott nemesfém kivételével a jegybanki célú nemesfémkészleteket devizaként kell elszámolni, azzal az eltéréssel, hogy az árfolyamváltozásból származó átértékelési különbözetet elkülönítve kell kimutatni.

A repo-ügyletek elszámolása

12. § A hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repo-ügyleteket a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. a) pontjában, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

Az értékpapírok elszámolása

13. § (1) A kamatozó értékpapírok vételárában megfizetett kamatot kamatbevételt csökkentő tételként, az értékesítéskor az eladási árban realizált kamatot kamatbevételként kell elszámolni.
(2) A devizatartalékként kezelt - devizaeszköznek minősülő - külföldi diszkont értékpapírok esetében az értékelési különbözet meghatározásakor az értékpapír piaci értékének a névérték és a vételár közötti különbözet értékelés napjáig - aktív időbeli elhatárolásként időarányosan - elszámolt összegével csökkentett részét kell viszonyítani az értékpapír könyv szerinti értékéhez.

Egyéb sajátosságok

14. § (1) Az MNB a befektetett eszközök között elkülönítetten mutatja ki a bankjegy- és érmemúzeum készletét. A múzeum készlete után értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet.
(2) Az MNB a követeléseit és a mérlegen kívül nyilvántartott vállalt kötelezettségeit azok értékelése során a „rendben levő”, a „külön figyelendő” és a „kockázatos” kategóriák egyikébe sorolja be.
(3) A befektetett eszközök, a követelések, az értékpapírok és a jövőbeni kötelezettségek minősítésének rendjéről, valamint a céltartalék képzésének, az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának, továbbá a piaci érték meghatározásának rendjéről - a sajátosságok figyelembevételével - az MNB elnöke belső szabályzatot készít.
(4) A befektetett eszközöket, az értékpapírokat, a készleteket és a követeléseket az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell a mérlegben kimutatni.
(5) A mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett céltartalék állományát a mérlegben a források között kell kimutatni.
(6) A 9. § (7) bekezdésben megjelölt költségeket, ráfordításokat költségnemenkénti, továbbá ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni a kiegészítő mellékletben.
(7) Az elszámolási időszak végén az eredménykimutatásban a devizaállományok átértékeléséből származó eredmény és a kiegyenlítési tartalék tárgyévi állományváltozásának különbözetét összevontan - előjelétől függően - (nettó módon) vagy bevételként vagy ráfordításként kell kimutatni.
(8) A monetáris célból kötött swap ügyleteket a fedezeti ügyletekkel azonos módon kell elszámolni.
(9) Az MNB a számviteli politikájában rögzített módon, minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a tulajdonos részére történő adatszolgáltatás alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni. A nyilvántartások zárásakor biztosítani kell, hogy a tárgynegyedévi eredmény és a tárgyévben a tárgynegyedév végéig (halmozottan) keletkezett eredmény megállapítható legyen.

Mérlegen kívüli tételek

15. § (1) Mérlegen kívüli tételnek minősülnek a (2)-(5) bekezdésben meghatározott tételek.
(2) Függő kötelezettségek és követelések az olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek vagy kimutatott követelések, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de a mérleg fordulónapján mérlegtételkénti szerepeltetésük jövőbeni eseményektől függ.
(3) Jövőbeni kötelezettségek az olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetők.
(4) Függő követelések közé tartoznak az olyan követelések is, amelyeket az MNB korábban hitelezési veszteségként leírt, de nem engedett el.
(5) Mérlegen kívüli tételnek minősül a 16-18. §-ban meghatározott ügyleteknek az a része, amely jövőbeni kötelezettségnek, illetve követelésnek minősül.
(6) A (2)-(5) bekezdésben felsorolt, mérlegen kívüli tételeket - azok szerződés szerinti értékén - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani.

A határidős ügyletek elszámolása

16. § (1) A határidős követeléseket és kötelezettségeket - ideértve az opciós jogokat és kötelezettségeket - mérlegen kívüli tételként a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési áron) bruttó módon kell nyilvántartani, amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik, vagy az ügyletet le nem zárják.
(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik, akkor a határidős ügylettel, a swap ügylet határidős ügyletrészével, valamint az érvényesített opciókkal összefüggő bevételeket és ráfordításokat a 8. és 9. § szerint kell elszámolni.
(3) A határidős ügyleteket azok keletkezésekor pontos egyedi megnevezéssel a következő csoportokba kell besorolni:
a) fedezeti jelleggel,
b) egyéb céllal
kötött határidős ügyletek.
(4) Ha az ügylet keletkezését követően bekövetkező gazdasági események indokolják, a pénzügyi instrumentum első besorolását követően a pénzügyi instrumentumot át kell sorolni, az értékelést meg kell változtatni és az értékelés alapjának változásából származó nyereséget vagy veszteséget az átsorolás időszakában kell az eredményben elszámolni.
(5) Az opciós díjat annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben az opciót érvényesítik (az ügyletet lezárják). Amennyiben az opció tárgyát befektetett eszközként hasznosítják, akkor az opciós díj a beszerzési ár részét képezi.

Fedezeti céllal kötött ügyletek

17. § (1) Fedezeti ügyletként kell elszámolni azokat az ügyleteket, amelyek az alábbi feltételeknek egyidejűleg megfelelnek:
a) a fedezeti ügyletet egyértelműen hozzárendelték valamely nyitott pozícióhoz, amely az MNB-t deviza-, kamatláb-, piaci kockázatnak teszi ki,
b) az ügyletet indításkor kifejezetten fedezeti ügyletként jelölték meg,
c) a fedezet kizárja vagy lényegesen csökkenti a fedezendő pozícióból eredő kockázatot.
(2) A mérlegkészítés időpontjában a még le nem zárt, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott, a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket, és az ebből származó eredményt (ügyletek értékét) a fedezett alapügylettel, pozícióval azonos módon kell értékelni és a fedezett alapügylethez, pozícióhoz igazodóan kell a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban megjeleníteni.
(3) A mérlegkészítés időpontjában a fedezeti ügylettel összefüggő kamat, kamatjellegű és deviza árfolyamváltozással összefüggő bevételeket és ráfordításokat a 8-9. §-ok szerint kell elszámolni.
(4) Ha a fedezeti ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő előtt pénzmozgással járó kifizetésre kerül sor az ügylet lezárása nélkül, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt összeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell a mérlegben megjeleníteni.
(5) Az MNB és a központi költségvetés között - a központi költségvetés devizapozíciójának kockázata miatt -, és az ezek miatt más partnerral kötött határidős ügyletek egymáshoz képest fedezeti ügyletnek minősülnek.

Egyéb céllal kötött határidős ügyletek

18. § (1) Az egyéb céllal kötött határidős ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket a nyilvántartásba vételt követően minden mérlegfordulónapon piaci értéken kell értékelni.
(2) A mérleg fordulónapján a piaci érték meghatározásának alapja:
a) tőzsdei ügyletek esetén az elszámolóház által megállapított, az adott határidőre szóló elszámolóár, árfolyam, kamatláb,
b) a tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, deviza, kamatswap, opciós ügyletek esetén a piacon általánosan elfogadott modellekkel számított érték,
c) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében a mérlegkészítéskor a piaci értékítéletet megfelelően jellemző ár.
(3) Az egyéb céllal kötött határidős ügyleteknek a piaci érték változásából eredő nyereségét csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni.
(4) A nyitott (le nem zárt) határidős ügyletnek a piaci érték változásaiból származó veszteségére céltartalékot kell képezni.