222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásának sajátosságaira - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénztárakra.
(2) A pénztárak a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) ellenőrzés: a pénztár közgyűlése által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a pénztár, az adóhatóság, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, az adóhatósági, illetve a felügyeleti ellenőrzés keretében;
b) ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a működés eredményét, a saját tőkét, a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékokat, a pénztártagokkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak;
c) jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot;
d) nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba c) pont szerinti értékhatárát;
e) megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok összege 3 százalékkal változik (nő vagy csökken);
f) értékelési különbözet: az Mpt. 70. §-ának (1) bekezdésében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten, a források között a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg.

Beszámolási kötelezettség

3. § (1) A pénztár tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulásáról, egy-egy naptári időszak könyveinek zárását követően, e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
(2) A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti, likviditási és biztonsági tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének eredményét.
4. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége:
a) rendszeres,
b) eseti.
(2) Rendszeres beszámoló
a) az éves pénztári beszámolóból, és
b) a negyedéves jelentésből
áll.
(3) A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha a Felügyelet az Mpt. 109. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte.
(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.
(5) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves pénztári beszámolóját az önkéntes nyugdíjpénztár, az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, az éves pénztári beszámolójának keretében - azon belül elkülönítetten - köteles elkészíteni.

Üzleti év

5. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.
(2) Az üzleti év időtartama - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 12 naptári hónap.
(3) Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet:
a) a jogelőd nélkül - év közben - alapított pénztárnál;
b) az átalakulás során megszűnő pénztárnál;
c) az átalakulással létrejövő új pénztárnál;
d) a pénztár felszámolása, illetve végelszámolása esetén.

Könyvvezetési kötelezettség

6. § (1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan - e rendeletben rögzített szabályok szerint - üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja.
(2) A könyvvezetés a 42-43. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével csak magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében történhet.
(3) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél az Mpt. 50. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásokat figyelembe kell venni.
7. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15-16. §-ában meghatározott elveket érvényesíteni kell.
(2) A Tv.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az Mpt.-ben a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a Tv., illetve a pénztár tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
(3) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a pénztárra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek:
a) az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,
b) a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,
c) a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél,
d) a befektetésekből származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál,
e) a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének, valamint a biztosító intézettől vásárolt járadékszolgáltatás vételéhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál,
f) a biztosításmatematikai elemzéshez (értékeléshez) szükséges adatok meghatározásánál,
g) az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a közös költségek megosztásánál mi tekinthető kis összegnek, amely alatt nem kell megosztani a költségeket.
(4) A pénztár - számviteli politikája keretében a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túlmenően köteles elkészíteni:
a) a tartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot, amely tartalmazza az Mpt. szerinti kötelező tartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának, valamint az azonosítatlan befizetések hozama tartalékának képzését, továbbá a pénztár belső szabályzatában rögzített, egyéb tartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is;
b) a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, valamint a befektetési tevékenység eredményének különböző tartalékok közötti megosztásánál alkalmazott módszereket és eljárási szabályokat tartalmazó szabályzatot;
c) az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes nyugdíjpénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére - közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára - vonatkozó szabályzatot;
d) a pénztár saját tevékenysége keretében végzett vagyonkezelés és nyugdíjszolgáltatás esetén e tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatot;
e) a pénztárból más pénztárba történő átlépés, illetve a pénztári tagság egyéb módon való megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel vagy kedvezményezettel való elszámolás során a visszatérítendő összegnek, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének az értékelési különbözet figyelembevételével történő megállapításánál alkalmazott elveket és módszereket tartalmazó szabályzatot.
(5) A pénztár az alapítási engedély napjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikáját. E rendelet változása esetén a változásokat, annak hatálybalépését követő 90 napon belül a számviteli politikán keresztül kell vezetni.
(6) A pénztár számviteli politikájának elkészítéséért, módosításáért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok

8. § (1) A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Felügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót két példányban, legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. A nyomtatványok helyettesíthetők - elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével - azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.
(2) A negyedéves jelentést az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni - ideértve azt is, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés időpontját kell figyelembe venni - és az (1) bekezdés szerinti adathordozókon - a 49. § (2)-(5) bekezdése szerinti könyvvizsgálói záradékkal együtt - a negyedévet követő második hónap 15-éig két példányban a Felügyeletnek kell megküldeni.
(3) A 4. § (3) bekezdése szerinti eseti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Felügyelet határozza meg.
(4) A pénztár az éves pénztári beszámolót és a negyedéves jelentést e rendeletben meghatározott formában és tartalommal, a Pénzügyminisztérium és a Felügyelet együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el.
(5) Az éves pénztári beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és azok változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőke részét képező - be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált - induló tőkét olyan megbontásban, hogy az a működés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képező, illetve a biztonsági célú induló tőke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére és különböző kockázatokra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszaknak a működéssel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a működés mérleg szerinti eredményét, valamint a kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a működés eredményének bemutatásához szükségesek.
(6) A végelszámolás, illetve a felszámolás alatt álló pénztár a negyedéves jelentést a végelszámolás, illetve felszámolás megkezdését megelőző nappal, mint fordulónappal - e rendeletben meghatározott formában és tartalommal - köteles elkészíteni és 45 napon belül a Felügyeletnek megküldeni. A végelszámolás, illetve felszámolás időtartama alatt a pénztárnak negyedéves jelentést nem kell készítenie.
9. § (1) Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.
(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, valamint a befektetési és likviditási jelentésből áll.
(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.
10. § Az éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban, a negyedéves jelentés részét képező pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásban forintban kell megadni.
11. § Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke köteles aláírni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

12. § A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
13. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére, használatára bocsátott, a pénztár működését szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás, a likviditás és kockázat fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a pénztárhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.
(2) Az eszközök befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan - legalább egy éven túl - vagy egy éven belül szolgálja.
(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári tevékenységének és szolgáltatásainak figyelembevételével.
(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Mbr.) foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell besorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:
a) a pénztár működését szolgáló (működési célú) eszközök;
b) a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló (fedezeti célú) eszközök;
c) a likviditási és kockázati fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök.
14. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.
(2) Vagyoni értékű jogként azokat a pénztár működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt vagy induló vagyonként kapott jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.
(3) Szellemi termékek között kell kimutatni a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékeket, egyéb szellemi alkotásokat, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a pénztár állította elő, illetve használatba vették-e azokat, vagy sem.
(4) Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működését és szolgáltatásainak teljesítését szolgáló (2)-(3) bekezdés szerinti immateriális javak beszerzéséhez a szállítóknak előlegként átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.
(5) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kell kimutatni a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a - terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni - könyv szerinti értékét meghaladó összegét.
15. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (mint földterület, telek, épület, egyéb építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kell kimutatni, amelyek a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a működési célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését, illetve a befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözetét.
(2) Az ingatlanok között:
a) működtetett ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működését szolgáló ingatlanokat, valamint a működést szolgáló bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást, továbbá ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat,
b) tartós befektetési célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegtételen kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt, illetve követelés fejében kapott ingatlanokat, amelyeket a pénztár bérbeadás útján, éven túl hasznosít, valamint ezeken az ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást, továbbá ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
(3) Gépek, berendezések, felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési tevékenységének ellátásához rendeltetésszerűen használatba vett eszközöket, valamint a bérbevett ezen eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.
(4) Beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(3) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.
(5) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működési tevékenységét szolgáló tárgyi eszközök, valamint a tartós befektetési célú ingatlanok beszerzésére, felújítására a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket.
(6) Tárgyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós befektetési célú ingatlanok esetében a mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a - terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni - könyv szerinti értéket meghaladó összegét.
(7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszközök esetében a mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a - terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni - könyv szerinti értékét meghaladó összegét.
(8) Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni.
16. § (1) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából - az Mbr.-ben foglaltak szerint - eszközölt befektetéseit, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetét.
(2) Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint likviditási és kockázati fedezetének céljára szolgáló, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (így különösen a tartós hozam elérése céljából vásárolt részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket), továbbá a saját alapítású vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő részesedéseket, üzletrészeket.
(3) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet végző szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.
(4) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönöket, továbbá a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatás fedezetének, valamint likviditási és kockázati fedezetének céljára szolgáló éven túli lejáratra - forintban és devizában - elhelyezett bankbetéteket.
(5) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint likviditási és kockázati fedezetének céljára szolgáló, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokat (kötvényeket, állampapírokat, jelzáloglevelet, befektetési jegyet stb.), amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes, és a pénztár azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.
(6) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti részesedések és az (5) bekezdés szerinti értékpapírok mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének az - értékvesztés visszaírása utáni - könyv szerinti értéket meghaladó összegét.
(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli devizabetétek mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a 30. § (1) bekezdés szerint - meghatározott piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó pozitív különbözetét.
17. § (1) A forgóeszközök csoportjában a mérlegben a készleteket, a pénztár tevékenységével kapcsolatos követeléseket (ideértve a pénztártagokkal, a munkáltatókkal és a vagyonkezelő szervezetekkel szembeni követeléseket is), a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, valamint a pénzeszközöket kell besorolni.
(2) A készleteken belül:
a) anyagok között kell kimutatni a pénztár működési tevékenységéhez beszerzett, raktáron lévő készleteket;
b) áruk között kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanokat, valamint a követelés fejében kapott vagyontárgyakat, ha azt a pénztár értékesíteni kívánja;
c) készletekre adott előlegként kell kimutatni az anyagok, a továbbértékesítési célú ingatlanok beszerzésére a szállítóknak - a teljesítést megelőzően - ilyen címen átutalt, fizetett - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket;
d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének - az értékvesztés visszaírása utáni - könyv szerinti értéket meghaladó összegét.
18. § (1) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, tagdíjkiegészítést, és az ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére szerződés alapján teljesítendő tagdíjcélú támogatást, valamint a támogató írásos nyilatkozata alapján a támogatói szerződésben a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt, továbbá a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.
(2) Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos vagy különféle egyéb szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, rövid lejáratú kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is), valamint a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz (elhelyezett letétekhez) kapcsolódnak.
(3) Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak alatt a pénztárral szemben fennálló, a társadalombiztosítás és a magánnyugdíj ellátásaira jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott mértékben és bejelentési kötelezettséggel teljesítendő tartozását, és a munkáltató vagy pénztártag egyoldalú kötelezettségvállalása alapján teljesítendő tagdíjkiegészítés összegét, továbbá a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkező pénztártagok helyett mások által átvállalt - támogatási megállapodáson alapuló - tagdíjfizetési kötelezettséget mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem teljesítették.
(4) Áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követelésként kell kimutatni az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevő által elismert, számlázott összegben a pénztár működési tevékenységét szolgáló eszközök, valamint a nyugdíjszolgáltatások fedezetét szolgáló eszközök, továbbá a likviditási és kockázati fedezetet szolgáló eszközök (befektetett eszközök, készletek és értékpapírok) értékesítéséből, valamint a tartós befektetési célú ingatlan bérbeadásából származó követelések összegét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték.
(5) Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, az adminisztrációs feladatokat ellátó, a pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervekkel szemben áll fenn.
(6) Egyéb követelésként kell kimutatni a pénztár munkavállalóival, a költségvetéssel szemben fennálló követeléseket, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint a más pénztárból átlépő tag egyéni számlájának, járadékfedezetének átvételével kapcsolatos, átadó pénztárral szembeni követeléseket, valamint a vagyonkezelővel, illetve a letétkezelővel szembeni - pénzforgalomban nem megjelenő - követeléseket.
(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletet is.
19. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, jelzálogleveleket, külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat, kötvényeket), egyéb értékpapírokat, valamint az értékpapírok értékelési különbözetét kell kimutatni.
(2) Egyéb részesedések között kell kimutatni a pénztár működési, nyugdíjszolgáltatási, likviditási és kockázati célra befolyt bevételeiből továbbértékesítés céljára, árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett részvényeket, üzletrészeket.
(3) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között külön-külön kell kimutatni a kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett kötvényeket, kincstárjegyeket és állampapírokat, fix és változó kamatozású értékpapírokat, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket és egyéb értékpapírokat. Itt kell továbbá kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként a (2)-(3) bekezdés szerinti értékpapírok mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgálóval hitelesített piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamattal csökkentett piaci értéknek) - az értékvesztés visszaírása utáni - könyv szerinti értéket meghaladó összegét, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdés szerint meghatározott piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó pozitív különbözetét.
20. § (1) A pénzeszközök között - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni a pénztár hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévő pénzköveteléseit, valamint a rövid lejáratú bankbetéteit és készpénzállományának összegét, továbbá a valutakészlet és a devizabetét értékelési különbözetét.
(2) Az elkülönített betétszámlán a vagyonkezelő, illetve a letétkezelő vállalkozás részére befektetés céljára rendelkezésre bocsátott, még fel nem használt pénzeszközök összegét kell kimutatni.
(3) A valutakészlet és a devizabetét értékelési különbözeteként kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészletnek és a devizaszámlán lévő devizának a választott hitelintézet által az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét.
21. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.
(2) Befektetésekkel kapcsolatos aktív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben kimutatni:
a) a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;
b) a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) befektetett pénzügyi eszközök, illetve forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;
c) a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) tartósan adott kölcsönök, a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;
d) az (osztalékbevételekkel szemben elszámolt) részesedések, üzletrészek, részvények után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét.
(3) A Tv. 32. §-ának (3) bekezdése szerinti, befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetet nem lehet aktív időbeli elhatárolásként elszámolni a bevételekkel szemben, mivel annak összegét az értékelési különbözet magában foglalja.
(4) Egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja után esedékes, a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó és szerződés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét.
(5) Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) - az értékpapír beváltásakor vagy értékesítésekor várhatóan megtérülő - bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját, amennyiben az jelentős összegű és a pénztár a beszerzési értékben nem vette figyelembe, továbbá az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt költségek és ráfordítások időarányosan nem a tárgyidőszakot terhelő összegét.
22. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat.
23. § (1) A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési tevékenységének eredményéből tartaléktőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár eszközeinek értékeléséből származó értékelési különbözettel azonos összegű értékelési különbözet tartalékát, továbbá az értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(2) A saját tőke - a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett - induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működési tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményéből, az értékelési különbözet tartalékából, valamint az értékelési tartalékból áll.
(3) Az induló tőke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az induló tőkeként a pénztár alapításakor visszafizetési kötelezettség nélkül felajánlott pénzbeli támogatások összegét, valamint az induló vagyon nem pénzbeli részeként térítés nélkül kapott eszközöknek az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értékét (ennek hiányában a könyvvizsgáló által hitelesített forgalmi, piaci értékét) a támogató rendelkezése szerint működési, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú megbontásban kell kimutatni függetlenül attól, hogy azt a pénztár rendelkezésére bocsátották-e.
(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(5) Be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozatában felajánlott, de még nem teljesített - pénzbeli és nem pénzbeli - támogatások összegét.
(6) Tartaléktőke növekedéseként kell kimutatni:
a) a pénztár működési tevékenységének előző évi eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) működési tevékenységének eredményét növelő módosítását is;
b) az alapítók által a pénztár alapításakor tartaléktőkeként véglegesen átadott pénzeszközök értékét;
c) likviditási és kockázati céltartalékból a tartaléktőkébe átcsoportosított eszközök értékét.
(7) Tartaléktőke csökkenéseként kell kimutatni:
a) a pénztár működési tevékenységének előző évi eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) működési tevékenységének eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;
b) a tartaléktőkéből a fedezeti céltartalékba az egyéni számlákra, illetve a szolgáltatási tartalékba átcsoportosított összegeket;
c) a tartaléktőkéből a likviditási és kockázati céltartalékba átcsoportosított eszközök értékét.
(8) Működés mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár tárgyévi működési tevékenységével összefüggésben a tárgyévet megillető bevételek és a tárgyévet terhelő ráfordítások különbözetének összegét.
(9) Értékelési különbözet tartalékaként kell kimutatni e rendelet 15. § (6) bekezdése, a 16. § (6)-(7) bekezdése, a 17. § (2) bekezdésének d) pontja, a 19. § (4) bekezdése, valamint a 20. § (3) bekezdése szerint a piaci értékelés alapján meghatározott értékelési különbözetek összegét. Az értékelési különbözet tartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, valutakészletek, devizabetétek értékelési különbözete kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési különbözet tartaléka terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető. Az értékelési különbözet tartalékát a mérlegben működési, fedezeti, valamint likviditási és kockázati tartalék portfóliója szerint elkülönítetten kell kimutatni.
(10) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének kifizetendő összeg meghatározásánál, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének megállapításánál figyelembe kell venni a fedezeti tartalék portfóliója értékelési különbözetének pénztártagra jutó részét, és ennek összegében kell az igénybe vett értékelési különbözetre a likviditási és kockázati tartalékon belül képzett tartalékából a fedezeti tartalékon belüli egyéni, illetve szolgáltatási számlákat feltölteni.
(11) Értékelési tartalékként kell kimutatni e rendelet 14. § (5) bekezdése, 15. § (7) bekezdése szerint a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök - ide nem értve a tartós befektetési célú ingatlanokat - piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét.
24. § (1) Céltartalékot kell képezni a pénztár tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre [ideértve a Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) igénybevétele miatti visszafizetési kötelezettséget is], a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, valamint az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó befektetési portfóliók értékelési különbözetére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenység várható működési zavarai miatt a biztonsági tartalékok feltöltésének fedezetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.
(2) Működési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási és kockázati tartalék, valamint az Alapból a pénztár helyett teljesített kifizetések visszapótlása miatti kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
(3) A pénztár a szokásos működési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülő költségeire céltartalékot nem képezhet.
(4) Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 59. §-a szerint a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket.
(5) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, valamint az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó hozambevételekből képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, és a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó hozambevételeket.
(6) Egyéni számlákon kell kimutatni a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely nyugdíjbavonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál.
(7) Az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:
a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, tagdíj-kiegészítésekből, a tagok egyéb befizetéseiből, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból (együtt: pénztári befizetések) az egyéni számlán jóváírt összegeket;
b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó nettó hozambevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket.
(8) A más pénztárból átlépő tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlákon a (7) bekezdés a)-b) pontja szerinti megbontásban kell kimutatni.
(9) Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni:
a) a nyugdíjszolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összegeket;
b) a szolgáltatási tartalékként kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó nettó hozambevételeket.
(10) Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése, valamint az Mpt. 58. §-a alapján képzett tartalékokat, továbbá az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni:
a) a befektetési kockázatokra hozamkiegyenlítés céljából képzett tartalékot;
b) a demográfiai kockázatokra a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szerinti célra képzett tartalékot;
c) az igénybe vett értékelési különbözetre a pénztártag kilépése, más pénztárba történő átlépése vagy a pénztári tagság egyéb módon történő megszűnése esetén visszafizetendő, illetve kifizetendő összeg megállapításánál figyelembe vett értékelési különbözet fedezeti céltartalékba történő visszapótlása céljából képzett tartalékot;
d) a saját tevékenységi kockázatokra képzett tartalékot, amennyiben a pénztár a vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységet saját szervezet keretében látja el, a felmerült működési zavarok esetén a fedezeti  céltartalék feltöltése céljából;
e) az egyéb kockázatokra képzett tartalékot a pénztár folyamatos fizetőképességének biztosítására;
f) az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot.
(11) Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően:
- működési célú tagdíjak tartalékaként,
- fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és
- likviditási és kockázati célú tagdíjak tartalékaként kell megképezni.
25. § Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségek összegét, ideértve a pénztár tulajdonában lévő vállalkozások tartozásának átvállalt összegét, illetve az igénybe vett szolgáltatásokból, áruszállításokból eredő éven túli kötelezettségeket, valamint az Alap által a pénztár helyett - jogszabály alapján - teljesített kifizetések miatt az Alappal szemben keletkezett éven túli tartozásokat.
26. § (1) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Felügyelettel és az Alappal szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő kötelezettségek. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függő) befizetések összege.
(2) Tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a kilépő vagy más pénztárba átlépő, tagsági viszonyukat egyéb módon megszüntető tagokat, illetve az elhunyt tagok kedvezményezettjét megillető, a fedezeti céltartalékból - egyéni számláról vagy a szolgáltatási tartalékból - átvezetett kötelezettségek összegét.
(3) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos eszközbeszerzésekből és igénybe vett szolgáltatásokból eredő kötelezettségeket.
(4) Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési, likviditási és kockázati céltartalékának fedezete mellett, legfeljebb 12 havi lejáratra, hitelintézettől felvett hitel- és kölcsöntartozások összegét.
(5) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a munkavállalókkal, a költségvetéssel, a Felügyelettel, az Alappal szembeni, jogszabályon alapuló kötelezettségeket, a pénztár tulajdonában lévő vállalkozásokkal szembeni alapítói kötelezettségeket, továbbá a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatban a vagyonkezelő, a letétkezelő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, valamint a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.
(6) A rövid lejáratú kötelezettségek között azonosítatlan függő befizetésként kell kimutatni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de a pénztár tartalékaira még fel nem osztható azonosítatlan (függő) befizetések összegét, amíg annak azonosítása vagy visszautalása meg nem történik.
27. § (1) A bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képezi.
(2) Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni:
a) a pénztár alkalmazottai részére a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a már megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait;
b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő - a pénztár működési, illetve befektetési tevékenységével kapcsolatos - költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra;
c) a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a pénztárral szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget;
d) a (hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok veszteségjellegű ráfordításaival szemben elszámolt) befektetett pénzügyi eszközök, illetve forgóeszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől a tárgynegyedév végéig, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetésük esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha a mérleg fordulónapjához, illetve a negyedév utolsó napjához kapcsolódó értékeléskor olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapírok könyv szerinti értéke a névérték összege alá csökken.
(3) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A térítés nélkül átvett eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a működési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat.

Az eszközök értékcsökkenése

28. § (1) A pénztár az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 52. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltakat a (2)-(6) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.
(2) Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát a következő amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani:
Vagyoni értékű jogok	16%
Szellemi termékek	33%
Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok	2%
Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok	3%
Gépek, berendezések, felszerelések	14,5%
Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök	33%
Járművek	20%
(3) A pénztár az értékcsökkenés elszámolásánál az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét maradványértékkel nem csökkentheti.
(4) Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül a pénztár tulajdonában lévő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenését az épületre, építményre vonatkozó amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani. A pénztár tulajdonába nem tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolásánál a vagyoni értékű jogra megállapított amortizációs kulcsot kell alkalmazni.
(5) Az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a pénztár döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
(6) A továbbértékesítési céllal beszerzett és áruként nyilvántartott ingatlanok esetében értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni.

A mérlegtételek értékelése

29. § (1) A pénztár a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 57. §-ának (2)-(3) bekezdését, az 58. §-ának (2)-(9) bekezdését, a 60-61. §-át, a 62. §-ának (2) bekezdését, továbbá a 63-64. §-át a (2)-(7) bekezdésben, valamint e rendelet 30-31. §-ában foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.
(2) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.
(3) A vásárolt anyagokat és az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat egyedileg, azok beszerzési árán, illetve súlyozott átlagárán kell értékelni. A legkorábbi és legutolsó beszerzési áron, illetve elszámolóár különbözettel korrigált elszámoló áron való értékelés módszerét a pénztár nem alkalmazhatja. A raktárra vett készletek esetében beszerzéskor az azonnal költségként történő elszámolás módszere nem alkalmazható.
(4) A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékelési különbözetként kell kimutatni - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - a források között a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékával szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor, az értékelési különbözet csökkenésekor kell az értékelési különbözetet annak tartalékával szemben megszüntetni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára vonatkozó értékelésekor érvényes
a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, a pozitív értékelési különbözet csökkenésével az értékelési különbözet tartalékát kell csökkenteni;
b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni a ráfordításokkal szemben, a korábbi pozitív értékelési különbözetet pedig az értékelési különbözet tartalékával szemben meg kell szüntetni;
c) piaci értéke több, mint - az előző értékelés(ek)kor ráfordításként elszámolt értékvesztéssel csökkentett - könyv szerinti értéke, akkor a pozitív különbözet összegéből a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kimutatott, korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az egyes eszközök könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket. Amennyiben a piaci érték meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, akkor a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben értékelési különbözetként kell elszámolni.
(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - a mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozó értékelésekor a piaci értéke több, mint - az előző értékelés(ek)kor ráfordításként elszámolt értékvesztéssel csökkentett - könyv szerinti értéke, akkor a pozitív különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket, illetve, ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Amennyiben a piaci érték meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, akkor a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben értékelési különbözetként kell elszámolni.
(7) Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, szolgáltatásnyújtási, likviditási és kockázati fedezet céljára szolgáló eszköz) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között az értékelési különbözet tartalékán belül elkülöníteni, és szükség szerint módosítani.
30. § (1) A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti különbözetet, ha az pozitív jellegű, akkor értékelési különbözetként, ha negatív jellegű, akkor értékvesztésként kell elszámolni.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és mérlegfordulónapi értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.
(3) Az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök értékelési különbözetén belül a 29. § (2), (4)-(7) bekezdése szerinti árhatásból és a deviza (1) bekezdés szerinti árfolyamváltozásából adódó különbözet elkülönítetten megállapítható legyen.
(4) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor keletkező devizaárfolyam különbözeteket a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve ráfordításaként kell elszámolni.
(5) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat forintértékét a bekerülés napján érvényes (2) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani és a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni.
(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve mérlegfordulónapjáig időarányosan járó - az aktív időbeli elhatárolások között elszámolt - kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.
(7) A (6) bekezdés szerinti kamat összegében kimutatott aktív időbeli elhatárolást a következő negyedév végi értékeléskor meg kell szüntetni, és az utolsó kamatfizetéstől a tárgynegyedév végéig időarányosan járó kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani és aktív időbeli elhatárolásként elszámolni.
(8) A Tv. 60. §-ának (3) bekezdését a pénztárnak nem kell alkalmazni.
(9) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.
31. § (1) A működési célú immateriális javak és tárgyi eszközök - a tartós befektetési célú ingatlanok, a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével - a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke [a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcsok figyelembevételével meghatározott nettó értéke] közötti pozitív különbözetet értékhelyesbítésként kell kimutatni - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - a források között a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor, a különbözet csökkenésekor, az értékhelyesbítés csökkentését az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök mérleg fordulónapjára vonatkozó
a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, a pozitív értékhelyesbítés csökkenésével az értékelési tartalékot kell csökkenteni;
b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, a korábbi pozitív értékhelyesbítést pedig az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

32. § (1) A mérleget az eszközök és a források mérlegfordulónapra vonatkozó leltározása alapján elkészített leltárral kell alátámasztani.
(2) Az eszközök és a források tételes leltározását a pénztár leltárkészítési és leltározási szabályzatában rögzítettek szerint - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a bizonylatoknak a nyilvántartásokkal, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő - fizikai, illetve letéti számlán vezetett értékpapírok esetén letétkezelői igazolással, dematerializált értékpapírok esetében értékpapír-számlakivonattal történő egyeztetés útján - kell elvégezni.

Az eredménykimutatás tagolása

33. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:
A) Pénztár működési tevékenysége
B) Pénztári szolgáltatások fedezete
C) Likviditási és kockázati fedezet
(3) A pénztár működési tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözetének összegét.
(4) A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének összegében.
(5) A likviditás (a pénztár fizetőképességének), a befektetési és demográfiai kockázatok fedezetével, az igénybe vett értékelési különbözet fedezetével, valamint a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási kockázatok fedezetével, továbbá az egyéb kockázatok, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből kell céltartalékot képezni.
(6) A tárgynegyedéves zárás keretében elkészítendő eredménykimutatásban külön kell bemutatni az üzleti év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (az üzleti év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.
(7) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

34. § (1) A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:
a) Tagok által fizetett tagdíj: az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) vagy a pénzügyi tervben meghatározott - része.
b) Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíjcélú támogatás: az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a pénztártag helyett támogatási megállapodás alapján más által fizetett tagdíjnak a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - része.
c) Tagdíj-kiegészítés: az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerint a munkáltató vagy a tag által a tagdíjnak legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig történő kiegészítésének összegéből a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - része.
d) Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes - előírt -, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.
e) Utólag befolyt tagdíjak: a meg nem fizetett működési célú tagdíjak miatti tartalék felhasználása a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.
f) Tagok egyéb befizetései: az Mpt. 62. §-ának (4) bekezdése szerint a pénztártagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági viszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása, folyósítása esetén) a fedezeti tartalék felhasználásával működési bevételként elszámolt összegek. Itt kell kimutatni a működési tevékenység fedezetére a pénztártag által történő egyéb befizetéseknek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott részét is.
g) Működési célra kapott rendszeres támogatás: a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a működési célra juttatott támogatás összege.
h) Működési célra juttatott eseti adomány: a visszafizetési kötelezettség nélkül eseti jelleggel a pénztárnak működési célra juttatott pénzeszközök összege.
i) Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összeget, továbbá a mérlegkészítés időpontjáig megkapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok - ideértve a tagdíjak késedelmes bevallása és befizetése miatt kapott bírságok, késedelmi kamatok, önellenőrzési pótlék -, kártérítések összegét és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, a működtetett ingatlanok és a működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt.
(2) Működéssel kapcsolatos ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb ráfordításokat.
a) Anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a Tv. 78. §-ának (1)-(6) bekezdésében foglaltak szerint a pénztár működési tevékenységéhez vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét (ide nem értve a befektetéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatásokat), az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Itt kell kimutatni a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék bírósági, illetve egyéb úton történő behajtásával összefüggésben felmerült perköltségek, ügyvédi díjak összegét.
b) Személyi jellegű ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a pénztár állományába tartozó alkalmazottaknak munkabérként elszámolt összeget, a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére számfejtett, elszámolt összeget, a pénztári tisztségviselők tiszteletdíját, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, valamint a bérjárulékokat.
c) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a 28. § (2)-(5) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
(3) Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel, valamint az Alappal kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
a) Felügyelettel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a fizetett felügyeleti díjak, bírságok és egyéb befizetések összegét.
b) Garancia Alappal kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni az Alapba befizetett garancia díj és rendkívüli befizetések összegét.
c) Működési céltartalék képzéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működési célra igénybe vett likviditási tartalék visszapótlásának fedezetére, valamint a 24. § (2) bekezdése szerint az üzleti évben képzett működési céltartalék összegét.
d) Egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét, valamint a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének d)-e) pontja szerint elszámolt működési célú immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értékét, továbbá a Tv. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt értékvesztések összegét.
e) Különféle egyéb ráfordításként kell kimutatni a Tv. 81. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja szerint elszámolt káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket, a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, továbbá a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja szerint a behajthatatlannak minősített - külön nem nevesített - követelésnek az üzleti évben leírt összegét, az eladott immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök könyv szerinti értékét.
(4) Szokásos működési tevékenység eredményeként kell kimutatni a pénztár működését szolgáló bevételek és a működéssel kapcsolatos költségek és ráfordítások különbözetének összegét.
(5) Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott (járó) kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott (járó) osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket is.
a) Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek között elkülönítetten kell kimutatni a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységéről szóló kormányrendelet szerint nyújtott kölcsönök, működési célra szolgáló bankbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott (esedékes, járó) kamatokat, a diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan járó összeget, továbbá a kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) érvényesített kamatok összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (5) bekezdésének f) pontja szerint a kamatfedezeti ügyletekkel kapcsolatos nyereséget. A kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.
b) Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözeteként (árfolyamnyereség) kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget is.
c) Befektetési jegyek realizált hozamaként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, továbbá a befektetési alapnak történt eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot.
d) Kapott (járó) osztalékok és részesedések között kell kimutatni a működési célú, befektetésnek, illetve forgóeszköznek minősülő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) után kapott (járó) osztalék, illetve kamatozó részvények után kapott (járó) kamat összegét, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.
e) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni elkülönítetten a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó, az adott üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget. Itt kell kimutatni a nem fedezeti célú elszámolási határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt nyereség összegét, a kapott opciós díjat.
f) Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételként kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó bérleti díjak összegét, továbbá a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok és a továbbértékesítési célra beszerzett ingatlanok eladási árának összegét.
(6) Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztését. Itt kell továbbá kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - a kamat nélküli (kamattal csökkentett) - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, valamint az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat is.
a) Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott hitelek és kölcsönök után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét.
b) Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözeteként (árfolyamveszteségként) kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt időarányos kamattal csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet, továbbá a névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos elhatárolt veszteségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget is.
c) Befektetési jegyek realizált veszteségeként kell kimutatni a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.
d) Pénzügyi befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a működési célú befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok, részesedések, valamint a forgóeszközök között kimutatott működési célú értékpapírok és részesedések könyv szerinti értékének és a negyedév utolsó napjához, illetve a mérleg fordulónapjához kapcsolódó értékelésekor a fordulónapra vonatkozóan meghatározott piaci értékének veszteségjellegű különbözetét. Az üzleti évben elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell az eszköz értékelésekor a piaci értéknek az eredeti beszerzési értéket meg nem haladó összege és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegével. A külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköznek, illetve forgóeszköznek minősülő működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél és hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az elszámolt értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi befektetések értékvesztését növelő vagy csökkentő tételként elszámolni.
e) Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell kimutatni elkülönítetten a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az adott üzleti évben realizált árfolyamveszteséget. Itt kell továbbá kimutatni a nem fedezeti célú elszámolási határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt veszteség összegét, a - nem befektetési célú értékpapír beszerzéssel összefüggésben - fizetett opciós díjat.
f) Befektetési célú ingatlannal kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek - nem a bérbevevő által viselt - összegét, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét. Itt kell továbbá kimutatni a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok és a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok eladáskori könyv szerinti értékét.
g) Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működési célú befektetési tevékenységével összefüggésben felmerült vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak stb. összegét.
(7) A működési célú befektetési tevékenység eredménye a működési célú befektetések bevételeinek és ráfordításainak különbözete.
(8) Rendkívüli bevételek között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben (alapszabályban), annak módosításában meghatározott értékét.
(9) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.
(10) Rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét.
(11) Rendkívüli eredmény a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbözete.
(12) Működés mérleg szerinti eredménye a pénztár működési tevékenysége bevételeinek és ráfordításainak különbözete.
35. § (1) A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:
a) Tagok által fizetett tagdíj: az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszak alatt az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - jóváírt része.
b) Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíjcélú támogatás: az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a pénztártag helyett támogatási megállapodás alapján más által fizetett tagdíjnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszak alatt az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - jóváírt része.
c) Tagdíj-kiegészítés: az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerint a munkáltató vagy a tag által a tagdíjnak legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig történő kiegészítése, amely a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszak alatt az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - kerül jóváírásra.
d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes - előírt -, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, fedezeti célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.
e) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett fedezeti célú tagdíjak miatti tartalék felhasználás a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.
f) Tagok egyéb befizetései: a pénztártag által történő egyéb befizetéseknek a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlán - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - jóváírt része.
g) Szolgáltatási célú egyéb bevételek: a tagdíjak késedelmes bevallása és befizetése miatt kapott késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, valamint az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott fedezeti célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.
(2) Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, fedezeti célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb szolgáltatási célú ráfordítások összegét.
(3) Fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú bevételekből eszközölt befektetések - 34. § (5) bekezdésének a)-f) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - hozambevételeiből az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékot megillető összeget.
(4) Fedezeti célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár fedezeti célú befektetési tevékenységével kapcsolatos - a 34. § (6) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - ráfordítások egyéni számlákat és szolgáltatási tartalékot terhelő összegét.
(5) Fedezeti célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a fedezeti célú befektetések bevételei és ráfordításai különbözete. Az egyéni számlákon jóváírható és a szolgáltatási tartalékba helyezhető nettó hozam összegét az eredménykimutatásban elkülönítetten kell kimutatni.
(6) Fedezeti céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)-g) pontja szerinti szolgáltatási célú bevételek, valamint a (3) bekezdése szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében ráfordításként megképzett céltartalékot.
36. § (1) A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következők:
a) Tagok által fizetett tagdíj: az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagdíjnak az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - része.
b) Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíjcélú támogatás: az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a pénztártag helyett támogatási megállapodás alapján más által fizetett tagdíjnak az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra szolgáló - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott - része.
c) Tagdíj-kiegészítés: az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése szerint a munkáltató vagy a tag által a tagdíjnak legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig történő kiegészítése, amely az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra - az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott mértékben - kerül elszámolásra.
d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes - előírt -, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási és kockázati célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.
e) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett likviditási és kockázati célú tagdíjak miatti tartalék felhasználás a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.
f) Tagok egyéb befizetése: az Mpt. 60. §-a (1) bekezdése szerinti célokra a pénztártag által történő egyéb befizetéseknek az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben meghatározott része.
g) Likviditási és kockázati célra kapott rendszeres támogatás: a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra juttatott támogatás összege.
h) Likviditási és kockázati célra juttatott eseti adomány: a visszafizetési kötelezettség nélkül, eseti jelleggel az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra juttatott pénzeszközök összege.
i) Likviditási és kockázati célú egyéb bevétek: a tagdíjak késedelmes bevallása és befizetése miatt kapott késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, valamint az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási és kockázati tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.
(2) Likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb likviditási és kockázati célú ráfordítások összegét.
(3) Likviditási és kockázati célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a likviditási és kockázati célú bevételekből, valamint az azonosítatlan befizetésekből eszközölt befektetések - 34. § (5) bekezdésének a)-f) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - hozambevételeket.
(4) Likviditási és kockázati célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár likviditási és kockázati célú befektetési tevékenységével kapcsolatos - a 34. § (6) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - ráfordítások összegét.
(5) Az eredménykimutatásban külön soron be kell mutatni az azonosítatlan befizetések befektetéséből származó bevételeket és ráfordításokat.
(6) Likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a likviditási és kockázati célú befektetések bevételeinek és ráfordításainak a különbözete.
(7) Likviditási és kockázati céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)-i) pontja szerinti likviditási és kockázati célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében, - befektetési, demográfiai, saját tevékenységi kockázatokra, igénybe vett értékelési különbözetre, egyéb likviditási és kockázati célokra, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára - ráfordításként megképzett céltartalékot.

A pénzügyi teljesítmény alakulása, kimutatás tagolása, tartalma

37. § (1) A negyedéves jelentés részét képező pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatást az eredménykimutatás tételeire alapozva, szűkített adattartalommal kell elkészíteni.
(3) A kimutatás a következő fő részekből áll:
a) bevételek (befizetések),
b) pénztár hozama,
c) működési tevékenység eredménye,
d) szolgáltatási kiadások,
e) statisztikai adatok,
f) taglétszám alakulása.
(4) A bevételek (befizetések) között kell kimutatni az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj-, illetve az egyéb - nem tagdíj jellegű - bevételeket, továbbá az azonosított, működési célra, valamint a likviditási és kockázati célra jóváírt bevételeket. Itt kell szerepeltetni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, rövid lejáratú kötelezettségként kimutatott, azonosítatlan (függő) befizetések tárgynegyedév végi állományát és tárgynegyedévi állományváltozását.
(5) A pénztár hozamaként kell kimutatni a pénztári vagyon, továbbá az azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek és ráfordítások különbözetének összegét. A befektetési tevékenység eredményéből az egyéni számlán, a szolgáltatási tartalékon, a likviditási és kockázati tartalékon, valamint a működési célra jóváírt összeget elkülönítetten kell kimutatni.
(6) A pénztár működési tevékenységének eredményeként kell kimutatni a pénztár szokásos működési tevékenységével kapcsolatban a tárgyévben elszámolt bevételek és - a kiemelt jogcímek szerint részletezett - költségek, ráfordítások különbözetének összegében kimutatott szokásos működési tevékenység eredménye, a működési célú befektetési tevékenység eredménye és a rendkívüli eredmény együttes összegét.
(7) A szolgáltatási kiadások között a pénztár nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tárgyévi kiadásait kell kimutatni.
(8) A negyedéves jelentés részét képező pénzügyi teljesítmény alakulása kimutatásban külön kell bemutatni az üzleti év elejétől a tárgynegyedév végéig halmozott adatokat, valamint a tárgynegyedévi adatokat.

A pénztárak egyesülése, szétválása

Vagyonmérleg, vagyonleltár

38. § (1) A pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban: átalakuló) (jogelőd) pénztár(ak) és az átalakulással létrejövő (jogutód) pénztár(ak) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).
(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e rendelet szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)-(12) bekezdésben és a 39-41. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy
a) az átalakuló pénztár vagyonmérlegének
1. első oszlopa tartalmazza - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az eszközök és források könyv szerinti értékét,
2. második oszlopa tartalmazza a (9)-(10) bekezdés szerinti átértékelési különbözetet,
3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a vagyonértékelés szerinti értéket;
b) az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérlegének
1. első oszlopa tartalmazza - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a jogelőd pénztár vagyonértékelés szerinti vagyonát (az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa),
2. második oszlopa tartalmazza az esetleges különbözeteket,
3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a jogutód pénztár vagyonát.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészíteni:
a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő pénztárnak,
b) összeolvadás esetén az egyesülő pénztáraknak.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopa a jogelőd pénztárak vagyonértékelés szerinti vagyonát
a) beolvadás esetében a beolvadó és átvevő pénztár megbontásban és együttesen,
b) összeolvadás esetében az egyesülő pénztárak szerinti megbontásban és együttesen
tartalmazza.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő pénztárak vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a pénztár közgyűlése által meghatározott módon
a) különválás esetében a különválással létrejövő pénztárak vagyonmérlegére,
b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a továbbműködő pénztár vagyonmérlegére.
(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló pénztár e rendelet szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, ideértve az Mpt. 69. §-a (3) bekezdése, valamint e rendelet 29-31. §-a szerinti értékelést is.
(9) Az átalakuló pénztár a (8) bekezdés szerint értékelt eszközein kívüli eszközeit és kötelezettségeit is átértékelheti, a mérlegében (könyveiben) értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, illetve várható kötelezettségeit a vagyonmérlegbe felveheti.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak szerint értékelt eszközök és kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetének soronként összevont értékét a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleg második oszlopában kell kimutatni.
(11) Beolvadás esetében az átvevő pénztárnál, kiválás esetében a továbbműködő pénztárnál nem lehet a (8)-(9) bekezdésben foglalt értékelést, illetve átértékelést elvégezni.
(12) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete

39. § (1) Az átalakuló pénztárnak - a pénztár közgyűlése által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint a pénztár alapító okirata kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) - vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
(2) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló pénztár eszközeinek és kötelezettségeinek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.
(3) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetében - külön oszlopban - kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a tartaléktőkét kell helyesbíteni.
(4) Az átalakuló pénztár a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete

40. § (1) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete „jogelőd” pénztár vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló pénztár(ak) 39. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival a 38. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2) A kiválással létrejövő pénztárnak - ha élt a 38. § (9) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a vagyonmérleg-tervezete „különbözetek” oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) A pénztárak egyesülése esetén az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetében a „különbözetek” oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) pénztárak vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével.
(4) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa szolgál a jogszabályban külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére.
(5) Az átalakulással létrejövő pénztár 39. § (1) bekezdése szerinti mérlegfordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Végleges vagyonmérleg

41. § (1) Az átalakulás (az alapító okirat kibocsátásának, illetve módosításának időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.
(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) bekezdések szerinti eltéréssel a 38-40. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.
(4) Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni.
(5) Az az átalakuló pénztár, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a továbbműködő pénztár), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

Sajátos könyvvezetési előírások

42. § (1) A működési, a fedezeti, valamint a likviditási és kockázati céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlák, illetve a szolgáltatási tartalék befektetéséből származó hozambevételekből képzett céltartalékot.
(2) Az Mpt. 63. és 65. §-ában foglaltak alapján történő céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.
(3) A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell az Mbr. 15/A. §-ában meghatározott bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidőszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. A pénztártagnak egyéni számlája tárgyév végi egyenlegéről küldött értesítésnek - tájékoztató adatként - tartalmaznia kell a pénztártag tárgyév végi elismert követelésének piaci értékét is.
(4) A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számlák kötelezettség alszámláin kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatási időszak megkezdésekor - annak összegét - az egyéni számlák kötelezettség teljesítése alszámláival szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára.
(5) A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatástípusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.
(6) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a költségnem átvezetési számlán keresztül kell a ráfordítások közé átvezetni, majd a ráfordításokat csökkenteni kell a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben.
(7) A pénztártag kilépésekor vagy a tagsági viszony egyéb módon történő megszűnésekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve a szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben.
(8) A pénztár jogutód nélküli megszűnésekor a pénztártag más pénztárhoz történő átlépése esetén a pénztártagot megillető, a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlák, valamint a likviditási és kockázati tartalékok eszközfedezetét képező értékpapírok, egyéb vagyontárgyak és pénzeszközök értékét csökkenteni kell a megfelelő tartalékkal szemben.
(9) A más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt - de pénzügyileg még nem rendezett -, egyéb követelésként kell elszámolni a pénztártaggal szembeni kötelezettséggel szemben.
(10) Más pénztártól átlépő pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszköz számlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben.
(11) A tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.
(12) A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával.
(13) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben. Behajthatatlannak kell tekinteni a pénztártaggal szembeni tagdíjkövetelést abban az esetben is, ha a tagdíj befizetésére kötelezett munkáltatóval (egyéni vállalkozóval) szemben a Tv. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában foglalt feltételek fennállnak.
(14) A más pénztártól átvett pénztártagok átadó pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékát tagdíjkövetelésként kell elszámolni a tagdíjbevételekkel szemben. A tárgyidőszak könyvviteli zárlatakor a (11) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(15) A tartaléktőke és a fedezeti, illetve a likviditási és kockázati céltartalékok közötti átcsoportosítást a tartaléktőke és a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.
(16) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.
(17) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási és kockázati tartalékban kimutatott összegét az egyéni számlán belül a hozambevételekből képzett céltartalékra kell átvezetni.

Határidős ügyletek elszámolása

43. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek esetén az ügylet tárgyára vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet a lejáratkor, vagy lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt lezárásra nem kerül).
(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik - és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - az ügylet tárgya nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet lezárásakor csak a kötési ár és a záráskori piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.
(3) Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve a kapott opciós díjat) kifizetésre került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell, és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.
(4) A tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóház részére átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár, árfolyam (elszámolóár) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül kell kimutatni.
(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott - a befektetési szolgáltató által átutalt - árkülönbözet összegét az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül kell kimutatni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. Ha a bizományosként eljáró befektetési szolgáltató az árkülönbözetként járó összeget nem fizeti ki folyamatosan a megbízó pénztár részére - csak a lejárati idő végén -, akkor annak összegét a pénztár a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban számolja el a befektetési szolgáltatótól kapott értesítés alapján.
(6) Ha a tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet (az elszámolóár és a kötési ár közötti különbözet) pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár, árfolyam (elszámolóár) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - kamatfedezeti ügyletek esetén a kamatráfordítások - között kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként - kamatfedezeti ügyletek esetén kamatbevételként - kell elszámolni a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként kell elszámolni.
(7) Ha a nyereséges ügylet esetén a korábban befizetett árkülönbözetet csak az ügylet zárásakor fizeti vissza a befektetési szolgáltató a pénztár részére - a záráskori piaci ár és kötési ár közötti nyereség jellegű árkülönbözet összegével egyidejűleg -, akkor a visszakapott árkülönbözet összegét az egyéb követelések csökkenéseként, az ügylet nyereségeként kapott árkülönbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként - vagy kamatbevételként - és a pénzeszközök növekedéseként kell elszámolni.
(8) A fedezeti célú határidős ügyleteket - amelyek valamely másik ügylet (ügyletek) sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgálnak -, azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét. Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni, ideértve a (11)-(12) bekezdésben foglaltakat is.
(9) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor - elszámolásakor - kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatként realizálódik, illetve pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye árfolyam-különbözeteként realizálódik.
(10) A fedezeti céllal tőzsdén kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek (ide nem értve az opciós ügyleteket) esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos - ellenkező előjelű - eredményének összegében, el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.
(11) Ha a nem fedezeti célú határidős tőzsdei ügylet jövőbeni eredménye a tőzsdei ár (árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérlegfordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében az eladó által - az ár (árfolyam) emelkedés esetén -, illetve a vevő által - az ár (árfolyam) csökkenés esetén - az elszámolóház részére árkülönbözetként (változó letétként) befizetett és egyéb követelésként kimutatott összeget - mint a jövőbeni veszteség tárgyévre jutó részét - passzív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként el kell számolni.
(12) Az üzleti évben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdei határidős, illetve opciós ügyletek esetében, amelyek az üzleti évet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény üzleti évre jutó időarányos részét, az üzleti év mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni.
(13) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügylet mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet a tárgyévi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni.
(14) Ha a pénztár az opció vevője a fizetett opciós díjat - a (17) bekezdésben foglaltak kivételével - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként köteles a kifizetéskor elszámolni, ha a pénztár az opció kiírója akkor a kapott opciós díjat pénzügyi műveletek egyéb bevételeként köteles elszámolni.
(15) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját, ha annak összege jelentős, a mérleg fordulónapján a pénztár aktív időbeli elhatárolásként és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai csökkenéseként, a kapott opciós díjat pedig passzív időbeli elhatárolásként és a pénzügyi műveletek egyéb bevétele csökkenéseként köteles elszámolni.
(16) Az opciós díjat, ha annak összege jelentős - a (17)-(18) bekezdésben foglaltak kivételével - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti a pénztár. Ellenkező esetben az opciós díjat annak kifizetésekor kell eredményt érintő tételként elszámolni.
(17) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevőjének minősülő pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni. Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - saját döntéstől függően - figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkező esetben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolja. A bekerülési értékben figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveiből az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejűleg.
(18) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár és a pénztár az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni.