239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről

A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26. §-ának (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya:
a) a bányászati tevékenység folytán kialakult, illetve kialakított bányatavakra, azok medrének és partjának a bányászati tevékenység befejezését követő fenntartására, a bányató vízkészletének hasznosítására, továbbá
b) az a) pont szerinti bányatavak fennmaradásával, fenntartásával, hasznosításával kapcsolatos jogokat gyakorló vagy kötelezettségeket teljesítő természetes és jogi személyekre, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együttesen: személyekre)
terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi;
b) a bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala határozza meg;
c) a bányató parti sávja: a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó, külön jogszabályban meghatározott  [LÁBJEGYZET_1]  3 m széles területsáv, amely a parti területek tulajdonviszonyaitól függetlenül a bányató medrével kapcsolatos fenntartási munkák ellátását teszi lehetővé.
2. § (1) Ha az ásványi nyersanyag kitermelés befejezésekor a kitermelés következtében a külszíni bányászati munkaterületen állóvíz alakul ki, annak fennmaradásával kapcsolatos intézkedésekről a bányabezárási, valamint a tájrendezési feladatokkal összefüggő bányahatósági eljárások keretei között a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott módon kell gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben említett államigazgatási eljárás alapján hozott bányászati hatósági határozatban rögzíteni kell a létrejött bányató fennmaradásához adott - a külön jogszabályban meghatározott  [LÁBJEGYZET_3]  - vízügyi szakhatósági állásfoglalásban megadott előírásokat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskörben eljáró vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásában - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  megjelölt általános tartalmi követelmények mellett - meg kell határozni:
a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb területi adottságokra figyelemmel a hasznosítás vízgazdálkodási feltételeit;
b) az ingatlan tulajdonosát, illetőleg a bányatavat egyéb jogcímen használót a bányatóval kapcsolatosan megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket;
c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal kapcsolatos (így például a művelési ág megváltoztatásával összefüggő, azt megalapozó) feladatokat;
d) a tájrendezési tervekre, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervekre, valamint az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú adatokra, illetve tervdokumentációra figyelemmel azt, hogy a bányató további hasznosítása és üzemeltetése szempontjából az érintett ingatlan tulajdonosát milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében a bányavállalkozónak az illetékes vízügyi igazgatósághoz kérelmet kell benyújtania, melyhez az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú, a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosával egyeztetett tervdokumentációt kell csatolnia.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bányahatósági eljárásokban, bányató létrejötte esetén a vízügyi, környezet-, táj-, természet- és talajvédelmi, valamint a közegészségügyi hatóságot érintett szakhatóságnak kell tekinteni, továbbá ki kell kérni a külön jogszabályban meghatározott  [LÁBJEGYZET_5]  építésügyi hatóság véleményét is.

A bányató vízjogi engedélyezése

3. § (1) A bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat kézhezvételét követő egy éven belül - a vízügyi hatóságtól a külön jogszabályban meghatározott  [LÁBJEGYZET_6]  mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie.
(2) Amennyiben a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, úgy a vízjogi engedély nélkül megvalósított vizilétesítmények és vízhasználatok tekintetében a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  szerint kell eljárni.
(3) Ha a bányató tervezett hasznosításához új vízilétesítmény megépítése szükséges, úgy a vízügyi hatóság a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  szerinti engedélyezési eljárásban - létesítési, majd üzemeltetési vízjogi engedély kiadásával - határoz a létesítéssel és az üzemeltetéssel járó jogokról és kötelezettségekről.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben a bányatavak üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket
a) a bányató területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási környezeti adottságaira,
b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletben meghatározott fejlesztési, terület- és településrendezési terveire, a helyi építési szabályzatra, illetőleg előírásokra, valamint
c) a bányatóval érintett területtel kapcsolatos vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá közegészségügyi szempontokra
figyelemmel kell meghatározni.
(5) A bányató üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozat és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz megküldésével a vízügyi hatóság megkeresi a bányató fekvése szerint  illetékes körzeti földhivatalt, hogy a bányatavat - az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó külön jogszabályok szerint - a vízgazdálkodással összefüggő művelés alól kivett területként „bányató” megnevezéssel jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

A bányató vízkészletének használati joga

4. § (1) A bányató vízkészletének használata vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízhasználat feltételeit a bányató üzemeltetésére irányuló, a 3. § szerinti vízjogi engedélyben kell meghatározni.
(2) A bányató vízkészletének használatára a meder, illetve a part tulajdonjogával nem rendelkező személy részére vízjogi engedély csak akkor adható, ha ehhez a meder, illetve a part tulajdonosa külön írásba foglalt szerződésben hozzájárult.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a szerződésben rendelkezni kell a bányató partjának a használatáról is. A bányató vízjogi engedélyének jogosítottja és kötelezettje ez esetben az a személy, aki a vízkészlet használatával járó jogokat gyakorolja.
(4) A bányató vízkészletének természeti okból történő változásáért az engedélyes vízhasználó, illetve a bányató vízilétesítményeinek tulajdonosa sem a vízjogi engedélyben biztosított jogra, sem a vízhasználat egyéb jogcímére alapozva nem igényelhet kártalanítást.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az engedélyes az esetleges károk megelőzésével, mérséklésével kapcsolatos tevékenységet - ha az vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével biztosítható, a vízjogi engedélyre vonatkozó általános szabályok szerint - saját költségére elvégezheti. Erre a vízügyi hatóság - ha azt a vízkészlet védelme a bányatóval összefüggésben közérdekből szükségessé teszi - az engedélyest hivatalból indított eljárás során is kötelezheti.

A bányató vízminőség-védelme

5. § (1) A bányató hasznosítása főként - a víz mennyiségét nem, de a vízkészlet minőségét igénybe vevő és azt befolyásoló - a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő vízhasználatok (így például horgászat, vízisport, fürdőzés, vízparti üdülés, vizes élőhely) kialakítása révén történik. A bányató bármely, a víz minőségét befolyásoló ilyen jellegű hasznosítását a tevékenységekre irányadó jogszabályok szerint, de a bányató üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyben a vízkészlet minőségének védelme érdekében meghatározott jogokra és kötelezettségekre figyelemmel lehet gyakorolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint gyakorolt vízhasználatok vízjogi engedélye megadásához alapvető feltétel a tó terhelhetősége, a víz természetes öntisztuló képességének megőrzése, a hasznosítás hatásterületén a felszín alatti víz minőségének a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_9]  szerinti „B” szennyezettségi határértéken belül tartása, a jó vízminőség tartós biztosítása céljából.
(3) A bányatavak vízkészletének szennyezése, károsítása, így például különösen szennyvízbefogadóként történő hasznosítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetésével jár - a felszín alatti vízkészlettel való szoros kapcsolatukra tekintettel - tilos.

Záró és átmeneti rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A vízügyi igazgatóságok a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül az illetékes bányászati hatóságok által rendelkezésükre bocsátott adatok, az ingatlan-nyilvántartási és saját adataik alapján nyilvántartást készítenek az e rendelet hatálybalépését megelőzően fennmaradt bányatavakról.
(3) A vízügyi igazgatóság (2) bekezdés szerinti nyilvántartásának tartalmaznia kell a bányatóra vonatkozó alapvető műszaki, valamint az ingatlan-nyilvántartási azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, ideértve az érintett földrészletek helyrajzi számát, a felmérés időpontjában megállapítható tulajdonjogot, illetve a közigazgatásilag érintett település megjelölését.
(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően bányászati tevékenység során keletkezett és fennmaradt bányatavakkal érintett ingatlanok tulajdonosai, az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_10]  meghatározott adatok csatolásával kötelesek a bányatóra vonatkozó üzemeltetési vízjogi engedélyt az illetékes vízügyi igazgatóságtól megkérni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztását követően a rendelet hatálybalépését megelőzően fennmaradt bányatavak esetén a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, ideértve a vízjogi szabálysértésekkel összefüggésben meghatározott intézkedési lehetőséget, illetve felelősség megállapítását is.
(6) A bányatavakkal kapcsolatos rendelkezések megtartását az illetékes vízügyi hatóság a vízügyi felügyelet során a felügyeletre vonatkozó külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_11]  szerint ellenőrzi, illetve a bányatavakat az engedélyezési eljárás során a jogszabályban meghatározott felügyeleti kategóriába sorolja.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Btv. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a bányatelek határain belül a tervezett külszíni bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, úgy a tájrendezési előtervben meg kell határozni az ezzel kapcsolatos előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, illetve a bányabezárás során figyelembe kell venni.”
(8) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bányászati tevékenység során keletkezett, de annak befejezése után is fennmaradó bányatavakra és azok partjára - a külön jogszabályban foglaltak mellett - a vízügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(8) A tájrendezési feladatok keretében - a Btv. 36. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban - a vízügyi, a környezetvédelmi, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb szakhatóságok állásfoglalása alapján határozni kell a felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradásának és hasznosításának feltételeiről.”

[LÁBJEGYZET_1] 46/1999. (III. 18.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_2] 1993. évi XLVIII. tv. 26., 27., 36. és 42. §

[LÁBJEGYZET_3] 203/1998. (XII. 19.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_4] 72/1996. (V. 22.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_5] 1997. évi LXXVIII. tv. 52. § (2) és (3) bek.

[LÁBJEGYZET_6] 18/1996. (VI. 13.) KHVM r.

[LÁBJEGYZET_7] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 15. §

[LÁBJEGYZET_8] 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 3. és 5. §

[LÁBJEGYZET_9] 33/2000. (III. 17.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_10] 18/1996. (VI. 13.) KHVM r.

[LÁBJEGYZET_11] 72/1996. (V. 22.) Korm. r.