244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 247. §-a (1) bekezdésének i)-j) pontjában, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Épt. 7. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti értékpapír-bizományosra, értékpapír-kereskedőre, befektetési társaságra (a továbbiakban együtt: befektetési vállalkozás) és a Hpt. 5. §-a szerinti hitelintézetekre.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. általános piaci kockázat: az értékpapír egyedi jellemzőihez nem kapcsolható, kamatszínvonal változás vagy széles körű részvénypiaci mozgás nyomán bekövetkező árfolyamváltozás kockázata, amelyet a kibocsátó tevékenysége nem befolyásol;
2. áru: minden, árutőzsdére bevezetett, szabványosított, vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erőforrás;
3. átváltható értékpapír: olyan értékpapír, amely a kibocsátója által meghatározott feltételek szerint, tulajdonosának egyoldalú döntése alapján egy másik értékpapírra, általában a kibocsátó részvényére változtatható át;
4. delta: az opció alapjául szolgáló befektetési eszköz, áru vagy deviza árfolyamának egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám;
5. deviza: a devizáról szóló törvény 3. §-ának 4. pontjában meghatározott külföldi pénznemre szóló követelés;
6. egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata;
7. elfogadott ország: a Magyar Köztársaság, valamint az országkockázat kezeléséről szóló jogszabály mellékletében az országbesorolási lista szerint 1. kategóriába tartozó ország;
8. elsődleges forgalmazó: a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központjával elsődleges forgalmazói szerződést kötött intézmény;
9. elszámolási nap: tőzsdei ügyletek esetében az a nap, amelyen az elszámolóház elszámolások lebonyolítására nyitva áll, devizaügyletek és devizában meghatározott ügyletek esetében az a nap, amikor a Magyar Nemzeti Bank árfolyamot jegyez, tőzsdén kívüli ügyletek esetében az a nap, amelyet a szerződés ilyennek határoz meg, illetve ennek hiányában az adott piac szokványának megfelelő nap;
10. elszámoló ár: valamely, a Magyar Köztársaságban alapított tőzsdén vagy egyéb elfogadott országban alapított tőzsde által, az irányadó szabályzatoknak megfelelően, a határidős ügyletek tárgyát képező befektetési eszközre kereskedési naponként megállapított és nyilvánosságra hozott piaci érték, amely a napi árfolyam-alakulásból adódó pénzügyi kötelezettségek és követelések kiszámításának alapjául szolgál;
11. értékpapír vagy áru kölcsönzés: olyan ügylet, amelynek keretében az egyik fél (kölcsönbe adó) ingyenesen vagy visszterhesen értékpapírokat vagy árut ruház át fedezet vagy biztosíték kikötése mellett a másik fél részére (kölcsönbe vevő) azzal a kötelezettséggel, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos névértékű, ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt, illetve ugyanolyan - fajta, minőség és mennyiség szerint meghatározott - árut egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni az átadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;
12. Felügyelet: az 1999. évi CXXIV. törvény szerinti Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
13. gamma: az opció alapjául szolgáló befektetési eszköz, áru vagy deviza árfolyamának egy pénzegységnyi változása hatására az opció deltájában bekövetkező változást jelző mutatószám;
14. határidős szerződés névértéke: a határidős szerződés alapjául szolgáló eszköz mennyiségének és szerződéses árának a szorzata;
15. hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő [duration];
16. hitelezési kockázat nélküli kötvény: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály előírásai szerint 0%-os kockázati súlyozás alá esik;
17. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;
18. hozamgörbe: az állampapírok hozamának és lejáratának összefüggését kifejező függvény;
19. intézmény: kereskedési könyvet vezető hitelintézet és befektetési vállalkozás;
20. jövőbeli pénzáramlás jelenértéke: a pénzáramlás diszkontált értéke. A diszkontáláshoz a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábát kell alkalmazni;
21. kiegyenlített pozíció: a hosszú és rövid pozíciók abszolút értéke közül a kisebb;
22. kockáztatott érték módszer: a piaci kockázatok mérésének olyan módszere, amely adott valószínűségi szinten (konfidencia) és időintervallumban határozza meg egy portfólió piaci értékének várható maximális veszteségét [value at risk, VAR];
23. lejáratig számított hozam: az a kamatláb, amely mellett a fix kamatozású kötvény hátralévő kifizetéseinek (diszkontált) jelenértéke egyenlő a kötvény árfolyamával. Változó kamatozású kötvények esetén a kötvény hozamát azzal a feltételezéssel kell meghatározni, hogy a tőke a következő kamatfizetéskor válik esedékessé;
24. minőségi kötvény: olyan kibocsátó kötvénye, amely a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály előírásai szerint 20%-os súlyozás alá esik, továbbá az a kötvény, amelynek kibocsátóját legalább két elfogadott hitelminősítő intézet befektetési fokozatúnak minősítette és bevezették egy elfogadott ország értéktőzsdéjére;
25. nettósítási megállapodás: a partner nemteljesítésének kockázatát csökkentő, a Felügyelet által elfogadott módon kötött, biztosítékkal fedezett olyan szerződési kikötés vagy külön megállapodás, amely szerint
a) a biztosíték azonnali hatállyal és feltétel nélkül érvényesíthető,
b) a meghatározott pénzügyi műveletekből eredő követelések jogalapja azonos,
c) a követeléseket a szerződés fennállása alatt meghatározott időközönként elszámolják, és
d) az elszámolást követően fennmaradó kötelezettség a továbbiakban az új nettó összegre szól;
26. opciós utalvány: olyan értékpapírnak minősülő okirat, amely a tulajdonosának jogot biztosít arra, hogy az utalvány lejáratáig vagy lejáratakor - meghatározott értéken - részvényt, kötvényt vagy árut szerezzen meg [warrant];
27. partnerkockázati súlyok: a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló jogszabály szerinti kockázati súlyok;
28. repó ügylet és fordított repó ügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír (áru) tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy jövőben meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, továbbá minden olyan megállapodás, amely szerint a szerződés tárgyát képező értékpapírok (áruk) az eladónál vagy a vevőnél vannak elhelyezve és az ügylet biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat más ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.  Az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok (áruk) a felek megállapodása alapján más értékpapírokra (árukra) kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír (áru) eladója szempontjából repó ügyletnek, az értékpapír (áru) vevője szempontjából fordított repó ügyletnek tekintendő;
29. repó ügylet kamatlába: a repó ügylet felek által meghatározott kamatlába, illetve ha ilyen nincs, az értékpapír azonnali és határidős árának százalékos eltéréséből számítható éves kamatláb;
30. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értékcsökkenésben nyilvánul meg;
31. származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az ügylet alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referencia-ráta (együtt: alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);
32. tőzsde: a székhely ország joga szerinti áru-, érték- és határidős tőzsde;
33. tőzsdei azonnali, határidős és opciós ügylet, befektetési szolgáltató: az Épt. szerint meghatározott fogalmak;
34. tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő legfeljebb 5 elszámolási napon belül, devizaügylet esetén 2 elszámolási napon belül teljesített ügylet;
35. tőzsdén kívüli határidős és opciós ügylet, swap ügylet, fedezeti ügylet: a számvitelről szóló jogszabály szerint meghatározott fogalmak;
36. ügyfélcsoport: a Hpt. szerint meghatározott fogalom;
37. üzleti nap: az a nap, amelyen a hitelintézet vagy az intézmény pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetőleg árutőzsdén tőzsdei kereskedelmi tevékenységet végez;
38. vega: az opció alapjául szolgáló befektetési eszköz, áru vagy deviza volatilitásának egy százalékpontos változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám;
39. volatilitás: a hozam változékonyságát mérő, szórás jellegű mutatószám.
(2) E rendelet alkalmazásában - eltérő rendelkezés hiányában - kötvényen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részvényen a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat, egyéb értékpapíron a befektetési jegyet és más, az előző két kategóriába nem tartozó értékpapírt kell érteni (beleértve mindhárom esetben az egyes értékpapírokra vonatkozó letéti igazolásokat is).

II. Fejezet

A KERESKEDÉSI KÖNYV VEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A kereskedési könyvbe történő besorolás és értékelés általános szabályai

3. § (1) Az intézmény az e rendeletben meghatározottak szerint köteles a kereskedési könyvben nyilvántartani, értékelni az alapvetően piaci kockázatoknak kitett befektetési eszközökben, árukban vállalt pozícióit és meghatározni azok tőkekövetelményét.
(2) A kereskedési könyvbe besorolt befektetési eszközök, áruk értékelésének meg kell felelnie az e rendeletben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
(3) A kockázatok vállalásakor és a tőkekövetelmény meghatározásakor a megbízható működés és a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) folyamatos biztosítását kell figyelembe vennie.
(4) Az intézmény az (1)-(2) bekezdés szerinti kockázatként köteles nyilvántartani, értékelni a bizományosi tevékenységgel kapcsolatban felmerülő kockázatokat, és meghatározni azok tőkekövetelményét. A bizományosi tevékenység esetén kockázatvállalásnak minősül, ha az ügyfél által nyújtott biztosítékok, letétek értéke alacsonyabb a bizományosi szerződésben meghatározott ügylet piaci értékénél.
4. § (1) Az intézmény - a tőkekövetelmény meghatározása céljából - a kereskedési könyvben nyilvántartott befektetési eszközök pozícióit minden üzleti napon az 5-7. §-okban meghatározottak szerint köteles értékelni.
(2) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az üzleti tevékenysége során felmerülő devizapozícióit minden üzleti napon a 8. §-ban meghatározottak szerint köteles értékelni.
(3) Az intézmény - a tőkekövetelmény meghatározása céljából - a kereskedési könyvben nyilvántartott árupozícióit minden üzleti napon a VI. fejezetben meghatározottak szerint köteles értékelni.

A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírok értékelése

5. § (1) A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat, az állampapírok kivételével, a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni.
(2) A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.
(3) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által belföldön kibocsátott kötvény árfolyamát a lejárathoz legközelebb eső lejáratú - Magyar Állam által belföldön kibocsátott - két állampapír árfolyamának arányosításával kell meghatározni.
(4) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően, a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB által belföldön kibocsátott kötvények esetében a 3 hónapos ÁKK referenciahozamot kell alkalmazni.
(5) A tőzsdén nem forgalmazott befektetési jegyet az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben nem szereplő értékpapírokat, valamint azokat az értékpapírokat amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár, az intézmény a belső szabályzatában meghatározott irányelveknek megfelelően köteles értékelni.

A kereskedési könyvben nyilvántartott határidős pozíciók értékelése

6. § (1) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyletekből származó pozícióit az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron köteles értékelni.
(2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni.
(3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.
(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.

A kereskedési könyvben nyilvántartott opciós pozíciók értékelése

7. § Az intézmény a szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron értékeli, a nem szabványosított tőzsdei opciós ügyletek és a tőzsdén kívüli opciós ügyletek piaci értékét a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg.

A deviza pozíciók értékelése

8. § (1) A nem forintban denominált befektetési eszközök nettó pozícióit az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.
(2) Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euró keresztárfolyamából kell átszámítani.
(3) A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron, a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzat alapján kell értékelni.

A befektetési eszköz nettó pozíciójának meghatározása

9. § (1) Az intézménynél az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója.
(2) Az intézmény nettósíthatja a befektetési eszközben meglévő mérleg szerinti hosszú (rövid) pozícióját a mérlegen kívüli - származtatott - ügylet alapjául szolgáló befektetési eszközben meglévő rövid (hosszú) pozíciójával szemben, valamint a mérlegen kívüli - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén:
1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és
2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.
(3) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.
(4) A nem forintban denominált nettó pozíciókat naponta a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra.

Belső szabályzat

10. § (1) Az intézménynek az e rendeletben foglaltak figyelembevételével a kereskedési könyv vezetésére és a tőkekövetelmény meghatározására vonatkozóan belső szabályzatot kell készítenie.
(2) A belső szabályzatot a kereskedési könyv vezetésének megkezdését megelőzően az intézmény könyvvizsgálójával egyeztetve kell elkészíteni.
(3) A kereskedési könyvet nem  vezető hitelintézet belső szabályzatában kizárólag a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének meghatározására választott módszert köteles rögzíteni.
11. § A belső szabályzatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) A felelős személy, szervezeti egység megnevezése az alábbi területeken:
1. a tőkekövetelmény számítása és a kereskedési könyv vezetése,
2. az intézmény által alkalmazott belső modell fejlesztése és működtetése,
3. a kereskedési könyvi pozíciók besorolása, kivezetése és értékelése,
4. a kereskedési könyvi pozíciók értékeléséhez szükséges információ begyűjtése,
5. a konszolidált megfeleléshez szükséges információ begyűjtése, a konszolidált tőkekövetelmény számítása,
6. a nagykockázat nyomon követése, túllépése és jelentése.
b) A lehetséges módszerek közötti választás:
1. Az intézmény által választott tőkekövetelmény számítási módszerek:
a) az opciók értékelésére használt belső modell,
b) a kamatkockázat megállapítása esetén a lejárati alapú vagy a futamidő alapú megközelítés,
c) a késedelmes teljesítés partnerkockázatának megállapításánál a standard vagy az alternatív módszer,
d) a devizaárfolyam kockázat megállapítására választott módszer,
e) átváltható értékpapír átváltási valószínűségét becslő modell.
2. A származtatott részvényindexügyletek kezelésének módja.
3. Az általános kamatkockázat számításánál a kötvények pénzáramlásokra történő felbontása vagy piaci értéken való besorolása.
4. A visszavonhatatlan garanciák figyelembevételének módja a deviza nyitott pozíció számítása során.
c) A kereskedési könyv vezetéséhez szükséges információk biztosítása:
1. A pozíciók kereskedési könyvbe történő besorolásának és onnan történő kivezetésének szempontjai, a kereskedési könyvi pozíciók megállapításának módja.
2. A kereskedési könyvi pozíciók értékelésének intézmény által alkalmazott elvei és módszerei.
3. A belső modellek tartalmi leírása, működtetésének szabályai.
4. A hozamgörbe meghatározásának módja.
5. A konszolidált tőkekövetelmény számításához szükséges információk biztosításának módja.
d) Egyéb:
A követendő eljárás arra az esetre, ha az intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a jogszabályban meghatározott minimális értéket.

III. Fejezet

A TŐKEKÖVETELMÉNY

12. § (1) A kereskedési könyvben nyilvántartott befektetési eszközök és áruügyletek tőkekövetelménye:
a) a 14-25. § szerint kiszámítandó pozíciókockázat,
b) a 26-33.  § szerint kiszámítandó partnerkockázat,
c) a 34-37.  § szerint kiszámítandó árukockázat, és
d) a 38.  § szerint kiszámítandó nagykockázat
tőkekövetelményének összege.
(2) Az üzleti tevékenység egészében vállalt devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a 39-42. § szerint kiszámított összeg.
(3) Az intézménynek az e rendelet szerinti kockázatai fedezetéhez az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott tőkekövetelmények összegének megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.
(4) Amennyiben az intézmény a tőkekövetelményt a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg, akkor az (1) és (2) bekezdés szerint tőkekövetelmény kiszámításakor a 43-46. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.
(5) A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézet az üzleti tevékenysége egészében vállalt devizaárfolyam-kockázatának fedezetéhez az e rendelet 39-42. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

Összevont (konszolidált) tőkekövetelmény

13. § (1) A Hpt. szerinti irányító hitelintézet az e rendelet alapján kiszámított tőkekövetelménynek összevont (konszolidált) alapon is köteles megfelelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Hpt. szerinti irányító hitelintézet - a devizaárfolyam kockázatra számított tőkekövetelmény kivételével - nem köteles az e rendelet szerinti tőkekövetelménynek összevont (konszolidált) alapon is megfelelni, ha
a) az összevonásra (konszolidációra) kötelezett hitelintézet nem vezet kereskedési könyvet, vagy
b) a bankcsoport nem rendelkezik legalább még egy olyan taggal, amely kereskedési könyvet vezet.
(3) Amennyiben az összevonásra (konszolidációra) kötelezett hitelintézet nem vezet kereskedési könyvet, akkor a kereskedési könyvet vezető vállalkozása esetében a tőkemegfelelést egyedi alapon kell kiszámítani, és az ily módon kiszámított tőkekövetelményt le kell vonni az összevonásra (konszolidálásra) kötelezett összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből.
(4) Amennyiben a bankcsoport minden tagja Magyarországon bejegyzett intézmény, az összevont (konszolidált) alapú tőkekövetelmény számításakor a következők szerint kell eljárni:
a) a pozíciókockázat és a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a bankcsoport tagjainak ellentétes nettó pozíciói egymással szemben nettósíthatók,
b) a partnerkockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a bankcsoport tagjainak egymással szembeni követeléseit, kötelezettségeit figyelmen kívül kell hagyni,
c) a nagykockázat tőkekövetelményét összevont (konszolidált) alapon is biztosítani kell.
(5) Amennyiben a bankcsoport valamely tagja nem Magyarországon bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:
a) az összevonásba (konszolidálásba) bevont intézmény az adott országban hitelintézetként vagy befektetési vállalkozásként működik, és
b) az adott országban nem létezik olyan előírás, amely kizárná a bankcsoporton belüli szabad pénzáramlást.
(6) Az intézménynek az összevont (konszolidált) alapú tőkemegfelelés számítása során, az összevont szavatoló tőke meghatározásakor, az ellenőrzött vállalkozás saját és idegen forrásait a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szmt.) 124. §-a szerinti tőkekonszolidáció módszerével kell beszámítani, amennyiben az intézménynek az ellenőrzött vállalkozáshoz való viszonya megfelel az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontjában foglaltaknak. Ha az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott viszony nem áll fenn az intézmény és az ellenőrzött vállalkozás között, de fennáll a Hpt. 2. számú mellékletének III. része (3) pontja szerinti ellenőrző részesedés, akkor az intézmény az ellenőrzött vállalkozás saját tőkéjének teljes összegét figyelembe veszi az összevont (konszolidált) szavatoló tőke számításánál.

IV. Fejezet

A POZÍCIÓKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

Egyedi és általános kockázat

14. § (1) Az intézménynek a pozíciókockázat meghatározásánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozíciót kell figyelembe vennie, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is.
(2) Az intézmény a pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításához a kötvény, részvény és ezek származékainak piaci kockázatát általános és egyedi kockázatra osztja fel.
(3) A repó ügylet során átruházott értékpapírokat, illetve az értékpapír-kölcsönzés során kölcsönbe adott értékpapírokat a tőkekövetelmény számítása során az értékpapír átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.
(4) Az egyedi kockázat számítása során az intézmény tulajdonában lévő saját kibocsátású kötvényt nem kell figyelembe venni.

A kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye

15. § (1) Az intézmény a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopaiba besorolja a kötvények nettó pozícióit, majd megszorozza azokat a táblázatban található súlyokkal. Az intézmény a minőségi kötvény esetén a kötvény hátralévő lejárata alapján végzi el a besorolást.
(2) A kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye a súlyozott nettó pozíciók értékének előjel független összege.
(3) Az intézménynek a 22. § szerint figyelembe kell vennie a jegyzési garanciavállalás keretében vállalt pozíciók egyedi pozíciókockázatát. Az ezekre vonatkozó kockázati súlyok megegyeznek a 3. számú melléklet szerinti kockázati súlyokkal.
(4) A Felügyelet az elfogadott hitel-, illetve értékpapírminősítő szervezeteket negyedévente teszi közzé a tőzsde lapjában.
(5) Azt a kötvényt, amely a kibocsátója szerint sem a hitelezési kockázat nélküli, sem a minőségi kötvények közé nem sorolható, egyéb kötvénynek kell tekinteni.
(6) Az átváltható értékpapírokat részvényként kell kezelni abban az esetben, ha
a) az első átváltási lehetőségig hátralévő idő kevesebb, mint 3 hónap vagy a következő átváltásig hátralévő időtartam kevesebb mint egy év, és
b) az átváltható értékpapír árfolyama 10 százaléknál kevesebbel haladja meg az alapul szolgáló részvény árfolyamát az alapjául szolgáló részvény piaci értékének százalékában kifejezve.
(7) A (6) bekezdéstől eltérő esetekben az intézmény úgy kezelheti a részvényre átváltható értékpapírt, mint a kötvényt.

A kötvények általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye

16. § (1) Az általános kamatkockázat tőkekövetelménye kiszámítására a 4. számú mellékletben meghatározott lejárati alapú megközelítés vagy a futamidő alapú megközelítés alkalmazható.
(2) A repó és fordított repó ügyletek során kölcsönadott vagy kölcsönvett pénzösszeget a lejárati alapú megközelítés esetén az ügylet lejáratának megfelelő sávban, a futamidő alapú megközelítés esetén a repó ügylet kamatlába alapján számított módosított átlagos hátralévő futamidőnek megfelelő zónában kell figyelembe venni.
(3) Mind a lejárati alapú, mind a futamidő alapú megközelítés esetén az intézmény elvégezheti a kötvények pénzáramlásokra történő felbontását. A kötvények pénzáramlásainak jelenértékét a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábával kell kiszámítani.
(4) Az intézménynek a választott módszer szerint, devizanemenként elkülönítve kell kiszámítania a súlyozott nettó hosszú és súlyozott nettó rövid kamatpozíciót forintban.
(5) Lejárati alapú megközelítés alkalmazása esetén az intézmény a pozíciók tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával határozza meg:
a) az összes lejárati tartomány kiegyenlített súlyozott pozícióinak 10%-a,
b) az első zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 40%-a,
c) a második zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 30%-a,
d) a harmadik zóna kiegyenlített súlyozott pozíciójának 30%-a,
e) az első és második, illetve a második és harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozícióinak 40%-a,
f) az első és a harmadik zóna közötti kiegyenlített súlyozott pozíció 150%-a,
g) a maradvány nem kiegyenlített súlyozott pozíciók 100%-a.
(6) Futamidő alapú megközelítés alkalmazása esetén az intézmény a pozíciók tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával határozza meg:
a) a zónák kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciójának 2%-a,
b) az első és második, illetve második és harmadik zóna között kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók 40%-a,
c) az első és harmadik zóna között kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció 150%-a,
d) a maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók 100%-a.

A határidős ügyletek általános kamatkockázatának tőkekövetelménye

17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt.
(2) A jövőbeni betéti kamatláb rögzítésére szolgáló határidős kamatláb ügylet a határidős ügylet teljesítésének napján lejáró esedékes fiktív kölcsönfelvétel és a kamatláb ügylet lejáratával megegyező lejáratú fiktív kölcsönnyújtás kombinációja.
(3) A jövőbeni hitelkamatláb rögzítésére szolgáló határidős kamatláb ügylet a határidős ügylet teljesítésének napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és a kamatláb ügylet lejáratával megegyező lejáratú fiktív kölcsönfelvétel kombinációja.
(4) A kötvény határidős vételére szóló ügyletet a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvétel és az alapul szolgáló értékpapír hosszú pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.
(5) A kötvény határidős eladását a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és az alapul szolgáló értékpapír rövid pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.
(6) A részvényre vonatkozó határidős vételi kötelezettséget a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvétel és az alapul szolgáló részvény hosszú pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.
(7) A részvény határidős eladását a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és az alapul szolgáló részvény rövid pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.
(8) Azokat a kamatláb swap ügyleteket, amelyek keretében az intézmény változó kamatot kap és fix kamatot fizet, fel kell bontani egy, a swap ügylet teljesítési határidejének megfelelő lejáratú fix kamatozású értékpapír rövid pozíciójára és egy, a következő kamatrögzítés időpontjáig terjedő lejárattal rendelkező,  változó kamatozású értékpapír hosszú pozíciójára.
(9) Azokat a kamatláb swap ügyleteket, amelynek keretében az intézmény fix kamatot kap és változó kamatot fizet, az ügyletet fel kell bontani egy, a swap ügylet teljesítési határidejének megfelelő lejáratú fix kamatozású értékpapír hosszú pozíciójára és egy,  a következő kamatrögzítés időpontjáig terjedő lejárattal rendelkező, változó kamatozású értékpapír rövid pozíciójára.
(10) Az intézmény határidős ügyletekből származó fiktív kölcsönfelvételek (rövid pozíció) és fiktív kölcsönnyújtások (hosszú pozíció) ellentétes pozícióit nettósíthatja az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén:
1. a pozíciók pénzneme azonos,
2. a referenciakamat (változó kamatozású pozícióknál) vagy a névleges kamatláb (fix kamatozású pozícióknál) eltérése nem haladja meg a 0,15 százalékpontot, és
3. a kamatrögzítés következő határideje vagy - fix kamatozású pozícióknál - a lejáratig hátralévő idő igazodik az alábbi értékhatárokhoz:
a) kevesebb mint egy hónap fennmaradó lejáratnál: azonos nap,
b) egy hónap és egy év közötti fennmaradó lejáratnál: hét napon belül,
c) egy évnél hosszabb fennmaradó lejáratnál: harminc napon belül.
(11) A (10) bekezdés szerinti nettósítás elvégzését követően a határidős ügyletekből származó nettó fiktív hosszú és rövid pozíciókat az általános pozíciókockázat meghatározása szempontjából a kötvényekkel azonos módon kell kezelni és tőkekövetelményét a 16. § szerint kell kiszámítani.

A részvény pozíciókockázata

18. § (1) Az intézménynek a részvénykockázat meghatározásához a részvénypozíciók, a származtatott részvény- és részvényindexügyletek, valamint részvényjegyzési garanciavállalások pozícióit kell figyelembe vennie. A befektetési célból vásárolt, más pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban, illetve gazdasági társaságban lévő részesedést nem kell figyelembe venni a részvénykockázat tőkekövetelményének számításánál.
(2) A részvénykockázat tőkekövetelményének kiszámítását az alábbiak szerint kell elvégezni:
1. Az intézmény a 9. § szerint meghatározza az egyes részvények nettó pozícióit.
2. Az intézmény devizanemenként csoportosítja az egyes részvények, illetve a származtatott ügyletek nettó pozícióit, majd ezeket a 8. § (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon átszámítja forintra.
3. Az intézmény külön-külön összeadja az összes nettó hosszú és az összes nettó rövid pozícióját.
4. Az összes nettó hosszú és összes nettó rövid pozíció abszolút értékének összege jelenti az intézmény adott országra vonatkozó összesített bruttó részvény pozícióját.
5. Az összes nettó hosszú és összes nettó rövid pozíció különbsége jelenti az intézmény adott devizanemre vonatkozó összesített nettó részvény pozícióját.

A részvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye

19. § (1) Az egyedi részvénykockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény pozíciójának 4%-a.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az egyedi kockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény pozíciójának a 2%-a, amennyiben az intézmény részvényportfóliója megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a részvények nem olyan kibocsátók részvényei, akik vagy amelyek a 3. számú melléklet szerinti 8%-os tőkekövetelményhez sorolt kötvényeket bocsátottak ki, vagy ha ilyen értékpapírt bocsátanának ki, akkor az 8%-os egyedi kockázati súlyozást kapna,
b) egyetlen egyedi nettó részvénypozíció sem haladja meg az intézmény részvényportfóliója napi piaci értékének 10%-át és az 5%-ot meghaladó pozíciók összértéke nem haladja meg a teljes részvényportfólió 50%-át,
c) a részvényeket egy elfogadott országban alapított tőzsdére bevezették és szerepelnek a tőzsde hivatalos indexében.
(3) Az intézmény kialakíthat egy olyan rész-portfóliót, amely teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ebben az esetben a rész-portfólióra alkalmazható a 2%-os tőkekövetelmény.

A részvény általános pozíciókockázatának tőkekövetelménye

20. § (1) Az általános részvénykockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített nettó részvény pozíciójának 8%-a.
(2) Amennyiben az intézmény részvényportfóliója tartalmaz a bruttó részvény pozíció 20%-át meghaladó egyedi nettó részvény pozíciót, akkor ennek a pozíciónak a 20%-ot meghaladó részét az előjelektől függetlenül hozzá kell adni a 18. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti összesített nettó részvény pozícióhoz.

Származtatott indexügyletek

21. § (1) A határidős indexügyletek, az indexre és a határidős indexre szóló opciók deltával súlyozott egyenértékei (a továbbiakban: származtatott indexügyletek) besorolhatók a felsorolt származékok alapjait képező értékpapírok pozícióiba. Ezek a pozíciók az alapul szolgáló értékpapírok pozícióinak részeként kezelhetők és azok ellentétes pozícióival nettósíthatók.
(2) Amennyiben az intézmény valamely indexben szereplő értékpapír pozícióját nettósítja valamely származtatott indexügylet pozícióval szemben, köteles a nettósítás elvégzése előtt az indexben szereplő értékpapírok pozícióit a határidős és azonnali tőzsdeindex hányadosával megszorozni. Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha az intézmény ellentétes származtatott indexügylet pozíciókkal rendelkezik és a pozíciók lejárata eltér.
(3) Amennyiben az intézmény a származtatott indexügyletet nem bontja fel az alapul szolgáló értékpapírok pozícióira, akkor azt önálló részvény pozícióként kell kezelnie és mind az egyedi, mind az általános kockázat számításánál figyelembe kell vennie.

Jegyzési garanciavállalás

22. § (1) Az intézmény a nettó jegyzési pozíció meghatározásához a bruttó jegyzési garanciavállalást az alábbi tételekkel korrigálja:
a) növelni kell a jegyzési garanciavállaláson kívüli jegyzés értékével,
b) csökkenteni kell a jegyzési viszontgarancia értékével,
c) növelni kell az allokáció során pótlólagosan átvett pozíció értékével,
d) csökkenteni kell az allokáció során átadott pozíció értékével.
(2) Az 5. számú mellékletben meghatározottak szerint csökkentett jegyzési pozíciót a pozíciókockázat, a nagykockázat és a devizaárfolyam kockázat számításánál figyelembe kell venni.

Az opciók tőkekövetelménye

23. § (1) Az intézmény az opciós ügyletek tőkekövetelményét az alábbi módszerekkel határozhatja meg:
a) az opciós ügyletek tőkekövetelményét a delta-plusz módszer alapján állapítja meg,
b) az opciós ügyletek tőkekövetelményét - az a) ponttól különböző - belső modell alapján állapítja meg.
(2) A delta-plusz módszer alkalmazása esetén a kamatláb, kötvény, részvény, részvényindex, áru, tőzsdei határidős ügylet, swap és deviza opciós ügyletek pozícióját úgy kell tekinteni, mint az opció alapjául szolgáló eszközben lévő pozíciót, amelynek értéke egyenlő az alapul szolgáló eszköz piaci értékének és az opció delta-tényezőjének a szorzatával.
(3) Az opciós utalványt az opciókkal azonos módon kell kezelni.
(4) Az összetett opciós ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.
(5) A (2) bekezdés szerint számított pozíciók a 9. § szerint nettósíthatók az alapul szolgáló értékpapír, áru, deviza ellentétes pozíciójával szemben.
(6) A delta-tényező értéke megegyezik a tőzsde, az elszámolóház vagy - ahol ilyen megállapított érték nem áll rendelkezésre - az intézmény által megállapított delta értékkel. Az intézmény a delta, gamma és vega érték megállapítására alkalmazott modellt köteles a Felügyelettel engedélyeztetni. A Felügyelet előírhatja az intézmény számára egy előre meghatározott modell alkalmazását.

Az opciók további tőkekövetelménye

24. § A 23. § (1) bekezdés a) pontjában leírt módszert választó intézmények - az opciós ügyletek delta kockázata mellett - teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is.

Az egyéb értékpapírok pozícióinak tőkekövetelménye

25. § Az egyéb értékpapírok nettó pozícióinak tőkekövetelménye a pozíció piaci értékének 8%-a.

V. Fejezet

A PARTNERKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

26. § A kereskedési könyvben a partnerkockázatok között kell figyelembe venni a nyitva szállításokból, az elhelyezett letétekből, a díj és jutalék követelésekből, a késedelmes teljesítésből, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből, a tőzsdén kívüli határidős értékpapír ügyletekből származó partnerkockázatokat, valamint a kereskedési könyvbe tartozó egyéb partnerkockázatokat.

Nyitva szállítás

27. § (1) Nyitva szállítás esetén a partnerral szembeni követelésnek kell tekinteni a befektetési eszköz, áru, deviza vételárát a befektetési eszköz, áru, deviza vásárlójával szemben vagy a befektetési eszköz, áru, deviza piaci értékét a befektetési eszköz, áru, deviza eladójával szemben, ideértve a fizikai szállítással járó tőzsdei ügyletekből származó követeléseket is.
(2) A nemzetközi ügyletek esetén csak akkor kell a követelést a nyitva szállítás partnerkockázatánál figyelembe venni, ha a fizetés vagy leszállítás óta legalább egy elszámolási nap eltelt.
(3) A nyitva szállításból származó partnerkockázat tőkekövetelménye:
a) a kiegyenlítési határidőig, az intézmény követelése értékének 8%-a megszorozva az adott partnerhez tartozó kockázati súllyal,
b) a kiegyenlítési határidőt követően, ha a késedelem nem haladja meg a 90 napot, az intézmény követelése értékének 25%-a megszorozva az adott partnerhez tartozó kockázati súllyal,
c) a kiegyenlítési határidőt követően, ha a késedelem a 90 napot meghaladja, az intézmény követelése értékének 100%-a.
(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően a bizományosi tevékenység nyitva szállításból származó partnerkockázatának tőkekövetelményét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) az intézmény meghatározza az ügyfél által nyújtott biztosítékok értékét;
b) az intézmény meghatározza a bizományosi szerződésben meghatározott ügylet piaci értékét;
c) ha az ügylet piaci értéke meghaladja az ügyfél által nyújtott biztosítékok értékét, akkor a különbség abszolút értékének a 100%-a lesz a tőkekövetelmény.

Letétek

28. § (1) Az intézmény által a tőzsdénél, az elszámolóháznál a letéti, illetve tőzsdeforgalmi számlán elhelyezett eszközöket a tőzsdével, az elszámolóházzal szembeni kockázatnak kell tekinteni.
(2) Az intézmény által a hitelintézetnél elhelyezett letétet a hitelintézettel szembeni kockázatnak kell tekinteni.
(3) A letét elhelyezéséből származó partnerkockázat tőkekövetelménye a letét értékének 8%-a, megszorozva az adott partnerhez tartozó kockázati súllyal.

Díjak és jutalékok

29. § (1) Az intézménynek meg kell határoznia a tőkekövetelményt minden olyan díj- és jutalékkövetelésre, amely a kereskedési könyvbe tartozó tranzakciókkal kapcsolatban merült fel, esedékes, de még nem került pénzügyi rendezésre.
(2) A díj- és jutalékkövetelésből származó partnerkockázat tőkekövetelménye a díjak, jutalékok értékének 8%-a, megszorozva az adott partnerhez tartozó kockázati súllyal.

A késedelmes teljesítés kockázata

30. § (1) Az intézménynek meg kell határoznia a tőkekövetelményt minden olyan ügylet után, ahol az értékpapír átadása, illetőleg az ügylet pénzügyi teljesítése az esedékességet követő 5 elszámolási napon belül nem történt meg.
(2) Nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá a repó és fordított repó ügylet, valamint  az értékpapír-kölcsönzés.
(3) Az intézmény a késedelmes teljesítésből származó partnerkockázat tőkekövetelményét a 6. számú melléklet szerint a standard módszer vagy - a Felügyelet engedélyével - az alternatív módszer alapján állapítja meg.

A tőzsdén kívüli határidős értékpapír ügyletek partnerkockázata

31. § (1) Az intézménynek meg kell határoznia a kereskedési könyvbe tartozó tőzsdén kívüli határidős értékpapír ügyletek tőkekövetelményét.
(2) A kereskedési könyvben a tőzsdén kívüli határidős értékpapír ügyletek alábbi csoportjait kell megkülönböztetni:
a) repó, fordított repó és értékpapír-kölcsönzési ügyletek, ideértve az Épt. 101. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyletet is;
b) értékpapírokra vonatkozó egyoldalú határidős adásvételi megállapodások.
(3) A repó és fordított repó ügyletek során kölcsönadott és a kölcsönvett összegekbe be kell számítani minden, az értékpapírokkal és az ügylettel összefüggő egyéb követelést és kötelezettséget. A követeléseket legkésőbb az esedékességet követő első munkanapon kell figyelembe venni.
(4) Az értékpapír-kölcsönzési ügyletek során átvett biztosíték abban az esetben vehető figyelembe a tőkekövetelmény csökkentésére, ha annak kibocsátója a helyszínen kívüli ellenőrzéshez a Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló jogszabály szerint legfeljebb 20%-os kockázati súly alá esik, és formája értékpapír, óvadéki betét, bankgarancia vagy kezesség, továbbá a bankgarancia vagy kezesség kibocsátójában az értékpapír kölcsönvevője nem rendelkezik a Hpt. szerinti befolyásoló részesedéssel. Ettől eltérő esetekben az értékpapír-kölcsönző számára az ügylet tőkekövetelménye a kölcsönadott értékpapír piaci értéke 8%-ának és a partnerkockázati súlynak a szorzata.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti értékpapír ügyletek tőkekövetelményét a 7. számú mellékletben foglaltak szerint, a (2) bekezdés b) pontja szerinti értékpapír ügyletek tőkekövetelményét a 8. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
(6) Amennyiben az azonnali és a határidős ár jelenértékének aránya hosszú pozíció esetén kisebb, rövid pozíció esetén nagyobb a 10. számú mellékletben szereplő értékeknél, a (2) bekezdés b) pontjába tartozó értékpapír ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye nulla. A határidős árat a hozamgörbének a származtatott ügylet lejáratáig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábával kell kiszámítani.
(7) A 8. számú mellékletben szereplő korrekciós tényező értékét az egyes ügyletek lejárata - változó kamatozású kötvények esetén a kamatrögzítésig hátralévő időtartam - határozza meg.
(8) A biztosíték óvadékul szolgáló készpénz, illetve a (4) bekezdés szerinti bankgarancia vagy kezesség korrekciós tényezője nulla százalék.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partnerkockázata

32. § (1) Az intézménynek meg kell határoznia a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelményét.
(2) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye a 9. számú mellékletben foglaltak szerint meghatározott pótlási költség és lehetséges jövőbeni hitelkockázat összegének 8%-a, megszorozva az adott partnerhez tartozó kockázati súllyal.
(3) A 14 napot meg nem haladó eredeti lejárati idővel rendelkező deviza ügyleteket nem kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben az azonnali és a határidős árfolyam aránya hosszú pozíció esetén kisebb, rövid pozíció esetén nagyobb a 10. számú mellékletben szereplő értékeknél, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partnerkockázatának tőkekövetelménye nulla. A szerződéses ár jelenértékét a hozamgörbének a származtatott ügylet lejáratáig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábával kell kiszámítani.

A kereskedési könyvbe tartozó egyéb partnerkockázatok

33. § (1) Az intézménynek meg kell határoznia a kereskedési könyvi ügyletekből felmerülő, a 26-32. §-okba nem tartozó egyéb partnerkockázatok - ideértve a kamat- és osztalékkövetelések - tőkekövetelményét.
(2) A tőkekövetelmény az egyéb partnerkockázat értékének 8%-a, megszorozva az adott partnerhez tartozó partnerkockázati súllyal.

VI. Fejezet

AZ ÁRUKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

34. § (1) Az intézmény a kereskedési könyvben tartja nyilván a kereskedési céllal megszerzett árupozícióit. Az intézmény az áruk, illetve az árukra vonatkozó származékos ügyletek pozícióit az árunak a tőzsdei szabályzatok szerint meghatározott alapmértékegységében tartja nyilván.
(2) Az intézmény az árut a tőzsdén az értékelési napon kialakult tőzsdei elszámoló áron, illetve záróáron értékeli. Amennyiben az árut a tőzsdén nem forgalmazzák, akkor az elfogadott országban piacvezetőnek tekintett tőzsdén kialakult azonnali szállításra vonatkozó piaci árat kell figyelembe venni. A devizában kifejezett árakat a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra.
(3) A repó ügylet során átruházott árukat, illetve az árukölcsönzés során kölcsönbe adott árukat a tőkekövetelmény számítása során az áru átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.
(4) Az árukra kötött határidős ügyleteket a szerződésben rögzített mennyiségben kell a számításokba bevonni, az ügylet lejáratával megegyező lejárati sávba, a 11. számú melléklet szerint.
(5) Azokat az áru-swap ügyleteket, amelyek során az ügylet egyik oldala rögzített áron, a másik oldala a mindenkori piaci áron kerül elszámolásra, az egyes pénzáramlásokat a lejárati táblába úgy kell besorolni, hogy ha az intézmény rögzített árat fizet és változót kap, akkor az hosszú pozíciónak, ellenkező esetben rövid pozíciónak tekintendő. A pénzáramlások összege meg kell, hogy egyezzen a swap ügylet névértékével.
(6) A különböző árukra szóló áru-swap ügyleteket az egyes árukra vonatkozó lejárati táblába kell besorolni a 11. számú melléklet szerint.
(7) Az árura vagy határidős árura vonatkozó tőzsdei vagy tőzsdén kívüli opció tőkekövetelménye megegyezik az ügylet alapját képező eszköz deltával korrigált pozíciójának tőkekövetelményével.
(8) A vásárolt opció tőkekövetelménye nem haladhatja meg az opció aktuális piaci értékét.
(9) Az árukra szóló opciós utalványt az opciókkal azonos módon kell kezelni.
35. § Az intézménynek - az opciós ügyletek delta kockázata mellett - teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is.
36. § (1) Az intézmény e paragrafus alkalmazásában a helyettesítő árut az eredetivel azonos módon kezelheti, ha
a) a helyettesítést az árut forgalmazó tőzsde irányadó szabályzata elfogadja, illetve tőzsdén kívüli kereskedelem esetében, ha a helyettesítést jogszabály és a felek közötti nem módosítható és fel nem mondható megállapodás lehetővé teszi, vagy
b) a helyettesítő áru és az eredeti áru ármozgása alapján kalkulált korrelációs együttható értéke legalább 0,9 - minimum egyéves megfigyelési időszakot figyelembe véve.
(2) Az intézménynek az egyes árufajták pozícióit külön lejárati táblába kell besorolnia a pozíció hátralévő lejárata szerint. A fizikai árukészletek az első lejárati sávba sorolandók a 11. számú melléklet szerint.
(3) Az intézmény külön-külön meghatározza az azonos lejárati sávba tartozó súlyozott hosszú és rövid pozíciók összegét. A két összeg közül az abszolút értékben kisebb tekintendő az adott lejárati sáv kiegyenlített pozíciójának. A maradék - hosszú vagy rövid - pozíció jelenti az adott lejárati sáv nem kiegyenlített pozícióját.
(4) A lejárati sávok nem kiegyenlített pozíciói nettósíthatók más lejárati sávok nem kiegyenlített ellentétes pozícióval.
(5) Az intézmény egy árura vonatkozó tőkeszükséglete az alábbi tételek összege:
a) az egyes sávok kiegyenlített pozíciója szorozva a 11. számú melléklet szerinti megfelelő súllyal és a piaci árral,
b) a sávok közötti kiegyenlített pozíció szorozva 0,6%-kal és az azonnali árral,
c) a megmaradó ki nem egyenlített pozíció szorozva 15%-kal és az azonnali árral.
(6) Az intézmény áru pozíciónak összesített tőkeszükséglete az egyes áruk tőkeszükségleteinek összege.
37. § (1) E paragrafus értelmezésében az intézmény nettó pozíciója valamely áruban  az ugyanazon áruban lévő azonnali, határidős és opciós ügyletek, valamint az opciós utalványok hosszú és rövid pozícióinak egymással szembeni többlete. A származtatott ügyletek pozícióit a 34. § szerint kell figyelembe venni.
(2) Az intézmény az egyes áruk tőkeszükségletét, a 36. §-tól eltérően, az alábbi tételek összegeként is meghatározhatja:
a) az áru nettó pozíciójának 15%-a, szorozva az azonnali árral,
b) az áru bruttó pozíciójának (a hosszú és rövid pozíciók előjel független összegének) 3%-a, szorozva az azonnali árral.
(3) Az intézmény árupozíciónak összesített tőkeszükséglete az egyes áruk tőkeszükségleteinek összege.

VII. Fejezet

A NAGYKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

38. § (1) Az intézmény az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a kereskedési könyvben vállalt kockázatokat az alábbi tételek összeadásával határozza meg:
a) a kibocsátó - IV. fejezet szerint meghatározott pozíciókockázata - hosszú pozíciójának a rövid pozíciók fölötti többlete;
b) jegyzési garanciavállalás esetén az intézmény kockázata egyenlő 5. számú melléklet szerinti nettó kockázattal;
c) az ügyféllel lebonyolított, illetve megkötött ügyletek, megállapodások és szerződések partnerkockázatai. Ezeket a 26-33. §-okban foglaltak szerint kell meghatározni, a partnerkockázati súlyok alkalmazása nélkül.
(2) Az intézmény az egy csoportba tartozó egyéni ügyfelek kockázatainak összeadásával meghatározza az ügyfélcsoport kereskedési könyv szerinti kockázatát.
(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben felmerülő kockázatokat a kereskedési könyvi és a nem kereskedési könyvi kockázatok összeadásával kell meghatározni.
(4) Az Épt.-ben, illetőleg a Hpt.-ben meghatározott, nagykockázat vállalására vonatkozó korlátok túllépése esetén az intézménynek az alábbi feltételeket kell egyidejűleg teljesítenie:
a) a többlet kizárólag a kereskedési könyvben keletkezik;
b) az intézmény teljesíti a 12. számú melléklet szerinti pótlólagos tőkekövetelmény követelményét;
c) amennyiben a többlet 10 vagy annál kevesebb napig áll fenn, az egyéni ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a kereskedési könyvben vállalt kockázat nem haladja meg az intézmény szavatoló tőkéjének 500%-át, és
d) amennyiben a többletek 10 napnál hosszabb ideig állnak fenn az egyéni ügyfelekkel vagy ügyfélcsoportokkal szemben, a kereskedési könyvben vállalt, és a szavatoló tőke 25%-át meghaladó nagykockázatainak összértéke nem haladja meg az intézmény szavatoló tőkéjének 600%-át.
(5) A nagykockázati korlát meghatározásakor nem kell figyelembe venni a szavatoló tőkével teljes mértékben fedezett kockázatokat.
(6) Az intézmény havonta jelenti a Felügyeletnek azokat az eseteket, ahol az előző hónapban túllépték a nagykockázat vállalására vonatkozó korlátokat. A jelentésnek tartalmaznia kell a többlet összegét és az érintett ügyfél Felügyelet által meghatározott azonosító adatait.
(7) A nagykockázat vállalására vonatkozó korlátoknak a (4) bekezdés szerinti túllépése esetén az intézmény pótlólagos tőkekövetelményét a 12. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.

VIII. Fejezet

A DEVIZAÁRFOLYAM KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

39. § (1) A hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia a devizaárfolyam kockázat fedezetének tőkekövetelményét.
(2) A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi devizapozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe vennie.
(3) Ha a hitelintézet és befektetési vállalkozás e rendelet szerinti nyitott devizapozíciója meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2%-át, akkor a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a többlet 8%-a.

Az egyedi nyitott pozíció számítása

40. § A hitelintézet és befektetési vállalkozás devizanemenként megállapítja a nettó nyitott pozícióját. A pozíció a következő elemek összege:
a) a nettó mérlegpozíció (az adott devizában nyilvántartott összes eszköz csökkentve az összes forrással),
b) a nettó határidős pozíció (a határidős deviza ügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, beleértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét, amennyiben utóbbi nem szerepel a mérlegpozícióban),
c) visszavonhatatlan garanciák (és hasonló okmányok), amennyiben ezeket bizonyosan igénybe veszik,
d) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások (a hitelintézet és befektetési vállalkozás itt veheti figyelembe - a Felügyelet engedélyével - a számviteli nyilvántartásokban nem szereplő, de határidős devizaügyletekkel már teljesen lefedezett jövőbeli bevételek/kiadások pozícióit),
e) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),
f) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.

Az összesített nyitott pozíció számítása

41. § (1) Az összesített hosszú pozíció a devizanemenkénti nettó hosszú pozíciók 8. § (1) bekezdése szerint forintra átszámított értékeinek összege.
(2) Az összesített rövid pozíció a devizanemenkénti nettó rövid pozíciók 8. § (1) bekezdése szerint forintra átszámított értékeinek összege.
(3) A hitelintézet és befektetési vállalkozás összesített nyitott devizapozíciója az (1)-(2) bekezdés szerint kiszámított pozíciók közül a nagyobb.
42. § A Felügyelet engedélyezheti, hogy a hitelintézet és befektetési vállalkozás a 39-41. §-ban előírt módszerek helyett egyéb, alternatív módszert alkalmazzon. A módszer által megállapított tőkekövetelménynek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy
a) fedezze az előző három évben a görgetett tíznapos időszakok legalább 99%-ában  felmerült veszteségeket, feltételezve, hogy a hitelintézet és befektetési vállalkozás a jelenlegi pozícióval kezdte az egyes tíznapos időszakokat,
b) az előző három évben a görgetett tíznapos időszakok árfolyammozgásainak elemzése alapján az időszakok legalább 99%-ában meghaladja a tulajdonlási idő minden következő tíznapos időszakában várható veszteséget,
c) az a) és b) nagyságától függetlenül meghaladja a 41. § (3) bekezdése szerinti összesített nyitott pozíció 2%-át.

IX. Fejezet

BELSŐ MODELLEK

Az engedélyezés és alkalmazás feltételei

43. § (1) A Felügyelet engedélyezheti az intézmény számára, hogy az általános kamat- és részvénykockázatra, az árukockázatra, valamint a devizaárfolyam kockázatra vonatkozó teljes tőkekövetelmény számítását az e rendelet szerint kialakított belső modell alapján végezze.
(2) Az (1) bekezdésben említett modell alapján történő tőkekövetelmény számításra az intézménynek a Felügyelet engedélyében meghatározott időponttól van lehetősége.
(3) A Felügyelet az engedélyt kizárólag abban az esetben adhatja meg, ha meggyőződött arról, hogy a kérelmező kockázatkezelési rendszere szabályozott, stabil és integrált, valamint megfelel az e paragrafusban foglalt feltételeknek.
(4) A modellel szemben támasztott minőségi feltételek a következők:
a) a modell a napi kockázatkezelési folyamat szerves részét képezi és alapul szolgál a kockázatvállalások tervezéséhez és az azokhoz kapcsolódó limitek kialakításához, valamint a vállalt kockázatokról és a limitek betartásáról a vezetés számára készített jelentéshez;
b) az intézmény kockázatmérési szervezeti egysége független a kereskedési célú ügyleteket lebonyolító szervezeti egységtől, és közvetlenül a vezetés számára készít jelentést;
c) az intézmény legfőbb operatív irányító szerve és vezetői aktívan részt vesznek a kockázatkezelési folyamatban, és a kockázatmérési szervezeti egység által készített napi jelentéseket olyan vezetők kapják, akik megfelelő hatáskörrel rendelkeznek a vállalt pozíciók, kockázatvállalások és limitek csökkentésére;
d) az intézmény megfelelő számú, a modell-alapú kockázatkezelésben tapasztalatot szerzett szakembert foglalkoztat;
e) az intézmény ellenőrzi és biztosítja, hogy a kockázatmérési rendszer működése maradéktalanul megfelel a vonatkozó belső szabályzatokban rögzítetteknek;
f) az intézmény modellje bizonyíthatóan alkalmas a piaci kockázatok mérésére, illetve kifinomultan méri az opciók valamennyi kockázatát;
g) az intézmény rendszeresen végez olyan teszteket a modellek segítségével, amelyek azt vizsgálják, hogy szélsőségesen kedvezőtlen piaci körülmények esetén hogyan alakul az intézmény tőke- és jövedelemhelyzete, a teszt eredményeit a vezetők felülvizsgálják és - ha szükséges - a módosításokat a belső  szabályzatokon és a kockázatkezelési rendszeren végrehajtják;
h) a kialakított modell működése és az alkalmazott számítási módszerek áttekinthetőek és megfelelően dokumentáltak.
(5) A modellnek - az alkalmazása során - legalább az alábbi mennyiségi feltételeknek is eleget kell tennie:
a) naponta kell elvégezni a kockáztatott érték számítást;
b) a kockáztatott érték számítása során 99%-os megbízhatósági szintű egyoldali konfidencia intervallumot kell alkalmazni;
c) a kockáztatott érték számítása során a minimális birtoklási időtartam 10 üzleti nap;
d) a kockáztatott érték számítása során a múltbeli megfigyelési időszak hossza legalább egy év;
e) az intézménynek minden olyan esetben, amikor a piaci árfolyamok jelentősen elmozdulnak, de legalább negyedévente aktualizálnia kell a kockáztatott érték számításához használt adatbázisát.
(6) Amennyiben a Felügyelet az intézmény korreláció mérésére létrehozott rendszerét kellően megalapozottnak és integráltnak ítéli, engedélyezheti a korrelációk figyelembevételét a kockázati kategóriákon belül és kockázati kategóriák között egyaránt a kockáztatott érték meghatározására.
(7) Az árazási modellek alkalmazásához az intézménynek az alábbi feltételeket is teljesítenie kell:
a) az intézménynek kielégítő magyarázatot kell szolgáltatnia a modell működéséről, alapfeltevéseiről és inputadatairól;
b) az intézménynek következetesen kell alkalmaznia a modellt;
c) a modellnek a belső szabályzatban meghatározott árat kell alapul vennie a számításokhoz.
(8) Az intézménynek a rendszeres belső ellenőrzés keretében, de évente legalább egyszer el kell végeznie a kockázatmérési rendszer felülvizsgálatát. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedési célú ügyleteket lebonyolító egység, valamint a független kockázatmérési egység működésére, továbbá:
a) a kockázatkezelési rendszer és folyamat dokumentációjának és a kockázatkezelő szervezeti egység szervezetének alkalmassága;
b) a piaci kockázat mérésének integráltsága a napi kockázatkezelésbe és vezetői információs rendszerbe;
c) az az eljárás, amit az intézmény az árazási modellekre és az értékelési rendszerre alkalmaz;
d) a kockázatmérési modell által mért piaci kockázatok mértéke és érvényessége, ha jelentős változtatások történtek a kockázatmérési rendszerben;
e) a pozíció adatok teljessége és pontossága, a korreláció és volatilitás becslések pontossága és megfelelősége, az értékelési és kockázatérzékenységi számítások pontossága;
f) az az eljárás, amit az intézmény a modellszámítások alapjául szolgáló adatok megbízhatóságának, időszerűségének és konzisztenciájának ellenőrzésére alkalmaz, ideértve az ilyen adatforrások függetlenségét is;
g) az az eljárás, amit az intézmény a modell alkalmassága tesztelésének ellenőrzésére alkalmaz.

A piaci kockázat tényezőinek specifikációja

44. § A kockázatmérési rendszernek elégséges számú kockázati tényező változását kell modelleznie.
a) A kamatlábkockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek modelleznie kell a hozamgörbét. A hozamgörbét legalább 6 lejárati sávba kell osztani. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a nem tökéletesen korrelált elmozdulásokat a különböző hozamgörbék között, valamint a lejárati sávok egymáshoz képest történő elmozdulását.
b) A devizaárfolyam-kockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden egyes devizára, amelyben az intézményeknek pozíciója van, meg kell határozni a kockázati tényezőket.
c) A részvénykockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden egyes részvénypiacra, amelyen az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmazni.

A modell utótesztelése

45. § (1) Az intézmény köteles tesztelni a modell pontosságát és alkalmasságát.
(2) A tesztelő programnak minden üzleti napon össze kell hasonlítania
a) az előző üzleti napi kereskedési portfólió feltételezett (hipotetikus) értékét, valamint
b) a tárgynapi kereskedési portfólió tényleges értékét az előző üzleti napi kereskedési portfólió tényleges értékével.
(3) Az előző üzleti napi kereskedési portfólió feltételezett (hipotetikus) értéke az - előző napi - változatlan portfólió tárgynapi piaci árfolyamokon számított értéke.
(4) A (2) bekezdés szerinti módszernél hibának számít az, ha a portfólió értékében bekövetkezett változás (veszteség) meghaladja a modell által - egynapos tartási periódusra - kalkulált kockáztatott értéket. A kockáztatott érték számítása során 99%-os megbízhatósági szintű egyoldali konfidencia intervallumot kell alkalmazni.
(5) Az intézmény köteles dokumentálni a modell által elkövetett hibákat, és arról havonta jelentést készíteni a Felügyelet számára.
(6) A hibák számát a számítást megelőző 250 üzleti napra vetítve kell összesíteni.
(7) Amennyiben a hibák száma az előző 250 üzleti napra vetítve 10 és 25 között van, a Felügyelet mérlegelheti a modell alkalmazási engedélyének visszavonását. Amennyiben a hibák száma meghaladja a 25-öt, a Felügyelet a modell alkalmazásának engedélyét visszavonja.
(8) A tesztelt kockáztatott értéket egynapos tartási periódusra kell kiszámítani.
(9) Az intézménynek a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti módszert a Felügyelettel engedélyeztetnie és következetesen alkalmaznia kell.

A belső modell alapján számított tőkekövetelmény

46. § (1) Az intézmény adott kockázati csoportra (kamat-, részvény- vagy devizaárfolyam kockázat) vonatkoztatott tőkekövetelménye az alábbi két érték közül a nagyobbik:
a) az előző üzleti nap kockáztatott értéke;
b) az előző 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke szorozva a (2) bekezdés szerinti korrekciós tényezővel.
(2) A korrekciós tényező minimális értéke három, amelyet a modell által elkövetett hibák számának függvényében az 1. számú mellékletben szereplő táblázat szerinti értékkel növelni kell.
(3) A korrekciós tényező értékét legalább negyedévente felül kell vizsgálni.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

47. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba, a kereskedési könyv vezetésére, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelményre vonatkozó rendelkezéseit 2001. április 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő hitelintézet 2001. február 15-ig kérhet felmentést a kereskedési könyv vezetésének kötelezettsége alól.
(3) A kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait tartalmazó belső szabályzatot, valamint az alkalmazni kívánt modellek dokumentációját 2001. február 15-ig kell benyújtani a Felügyeletnek.
(4) A rendelet hatálybalépését követően megalakuló hitelintézetnek a felmentési kérelmet vagy a (3) bekezdés szerinti belső szabályzatot, valamint dokumentációt a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűen kell benyújtania a Felügyeletnek.
(5) Amennyiben a hitelintézet kereskedési könyv vezetésére válik kötelezetté, akkor legkésőbb a tárgyévet követő év január 1-jétől köteles eleget tenni az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek.
48. § E rendelet - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek szabályaihoz való közeledés érdekében az alábbi irányelvek részleges jogharmonizációját valósítja meg:
1. a Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről;
2. a Tanács és az Európai Parlament 1998. június 22-én kelt 98/31/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK irányelv módosításáról.