249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:  [LÁBJEGYZET_1]

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a központi költségvetési szervekre,
b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok),
d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre,
e) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
f) a köztestületi költségvetési szervekre,
g) az elkülönített állami pénzalapokra,
h) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,
i) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra, mint az állam tulajdonosi jogait gyakorlójára és vagyonkezelőjére, a kezelésére bízott kincstári vagyon tekintetében,
j) a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
k) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
l) a megyei területfejlesztési tanácsokra, a regionális és térségi fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre
(a továbbiakban együtt: államháztartás szervezetei).
(2) Az államháztartás szervezetei értelmezésekor az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
2. § Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; (3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok; 3. § (6), (8) 12-13. pontok, 17. pont; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (7); 28. § (2) b) pont, (3); 29. § (2); 30. § (1), (5); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. §; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 54. § (1)-(6); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(2); 65. § (6); 66. § (2); 68. § (2), (4); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 156. § (4)-(5); 157. § (1), (3); 158. § (1), (3)-(4); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. § (1)-(3), (5)-(6); 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2); 178. § (1) a), (2).
3. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3) 1. pont, (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(2); 26. § (1); 27. § (4); 28. § (1), (2) a), c) pontok; 29. § (1), (6), (8); 30. § (3); 31. §; 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (4); 57. § (1)-(2); 60. § (2)-(3); 63. § (1), (3); 65. § (1)-(2), (4)-(5), (7); 66. § (1), (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 151. § (1); 157. § (2); 161. § (1), (4); 164. § (2); 165. § (3).
4. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (3) 2-5. pontok, (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-16. pontok; 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (3), (8), (10); 26. § (4)-(5), (9); 27. § (1)-(3), (5)-(6), (8); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7); 30. § (2), (4); 32-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1)-(3); 54. § (7); 55. §; 56. §; 57. § (3); 58. §; 59. § 60. § (6)-(7); 61. § (2); 63. § (2), (4); 64. § (3); 65. § (3); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69-149. §; 151. § (2); 153-155. §; 156. § (1)-(3), (6); 157. § (4); 158. § (2), (5)-(6); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 164. § (3); 166. § (5); 167. § (4); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8); 178. § (1) b)-e).

Értelmező rendelkezések és fogalmak

5. § E rendelet alkalmazásában:
1. ellenőrzés: a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésének, valamint az abban foglalt adatoknak az ellenőrzése a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően;
2. kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében meghatározott követelés értékhatára;
3. behajthatatlan követelés: a Tv. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában meghatározott követelés az államháztartás szervezetei körében csak a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásából - ideértve az intézményi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokat is - származó követelésre vonatkozik;
4. költségvetési év: az az időtartam, amelyre a költségvetési beszámoló készül, amely megegyezik a naptári évvel. Ettől eltérni csak e rendelet 7. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetben lehet;
5. kapott (járó) osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredményből kapott (járó) összeg;
6. árfolyamnyereség, árfolyamveszteség: a befektetett  pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, a befektetés, értékpapír eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű - különbözet.

Beszámolási kötelezettség

6. § (1) Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.
7. § (1) Az államháztartás szervezeteinek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról összevont (konszolidált) beszámolót is - kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-l) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(3) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(4) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő) polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.
(5) A társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolóját tartalmazza.
(6) Ha az államháztartás szervezete - ideértve a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - megszűnik (összevonás, beolvasztás, egyesülés miatt), a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(7) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(8) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek - könyvviteli elszámolási és beszámolási kötelezettségét nem érintve - kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.

Könyvvezetési kötelezettség

8. § (1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni.
(3) A Tv. és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.
(4) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,
c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is,
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Így többek között rögzítendő, mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak
a) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében,
b) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,
c) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
d) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
e) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,
f) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál.
(6) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
(7) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Rendszeresen végzett élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.
(8) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1) körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat rendszeresen nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelező szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltségeként a társadalombiztosítás által finanszírozott összeg is figyelembe vehető.
(9) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagy részjogkörű költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.
(10) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője (alapok felett rendelkező kijelölt személy) felelős.
(11) A felügyeleti szerv egyetértésével az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, részjogkörű költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e.

Számviteli alapelvek

9. § (1) A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható.
(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez a 8. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(9) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák.
(10) A valódiság, a világosság, a folytonosság, az egyedi értékelés, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei az Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § a)-b), d)-f) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) és tartalommal készítik el. A központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a központi nyomtatványon elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját, a beszámoló elkészítését követő 15 munkanapon belül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz továbbítja.
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a Területi Államháztartási Hivatalhoz.
(6) Az elkülönített állami pénzalapokról - a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek - a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(8) A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját május 31-éig kell a Pénzügyminisztérium részére megküldeni.
(9) A társadalombiztosítási alapok könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves összevont (konszolidált) beszámolójának, valamint a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(10) A Területi Államháztartási Hivatalok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
11. § (1) Az éves költségvetési beszámoló részei:
a) könyvviteli mérleg
b) pénzforgalmi jelentés,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(4) Az alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a kiegészítő melléklet részét képező, a 40. § (3) bekezdése szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök alakulása, valamint a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékvesztésének alakulása összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.
(6) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójához az összevonást (konszolidálást) két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak összevont (konszolidált) beszámolóját kell elkészíteni (konszolidálni).
(7) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának készítése során el kell végezni
a) az adósságkonszolidálást;
b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;
c) a tartalékok konszolidálását;
d) a bevételek és kiadások konszolidálását;
e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.
(8) Az 1. § (1) bekezdésének h), i) és k)-l) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(9) A költségvetési évek beszámolójának összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.
12. § A könyvviteli mérlegben az eszközöket  és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni.
13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) és h)-l) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.

A mérleg tételeinek tartalma

14. § Az államháztartás szervezetei könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
15. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni az államháztartás szervezete rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével.
(2) A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.
(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét.
(4) Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez.
16. § (1) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket kell besorolni.
17. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket, az egyéb immateriális javakat, továbbá az immateriális javakra adott előlegeket.
(2) Egyéb immateriális javak között a kísérleti fejlesztés aktivált értékét lehet kimutatni.
(3) Az 50 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni.
18. § (1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat.
(2) Az 50 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.
(3) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
(4) Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
19. § (1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.
(2) Az egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének.
(3) Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni az állam vállalkozói vagyonának törvény által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeit, az államháztartás szervezetei részesedését az általuk alapított, illetve részben vagy egészben gazdasági társaságokban meglevő tulajdonukat.
(4) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.
20. § (1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközként kell kimutatniuk az államháztartás szervezeteinek azokat a tulajdonukban levő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízták.
(2) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél - kivéve az 1. § (1) bekezdés a) pont alattiakat - a kezelt kincstári vagyon részét képező eszközöket.
21. § (1) A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.
(3) Készletnek minősülnek a működéshez, az üzemeltetéshez, a termék előállításához vagy szolgáltatás nyújtásához beszerzett eszközök.
(4) A készletek között kell kimutatni az értékesítési céllal beszerzett eszközöket, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek), bár értékük változhat, valamint azokat az eszközöket, amelyeket az államháztartás szervezete a működése, üzemeltetése, az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során fog felhasználni (anyagok).
22. § (1) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), az államháztartás szervezete által teljesített és az igénybe vevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert, termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak kivételével - nem mutathat ki.
(2) Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket.
(3) Egyéb részesedés minden tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés.
(4) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.
(5) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári egységes számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.
(6) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.
(7) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.
23. § A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.
24. § (1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.
(2) A saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.
(3) Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az államháztartás szervezete eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévő tartós források állományát. Az 1993. január 1-je után alapított államháztartás szervezetének induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás, ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére történt beszerzéseket, létesítéseket. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki.
(4) A könyvviteli mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.
(6) A saját tőke növekedhet:
a) a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített - befektetett eszközök állományát növelő - kiadásokból,
b) központi beruházásból,
c) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,
d) a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából,
e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának növekedéséből,
f) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt,
g) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekedésből,
h) az elszámolt értékvesztés visszaírásából.
(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint az államháztartás szervezete által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).
(8) A saját tőke csökkenhet:
a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása,
b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása,
c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése,
d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,
e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának csökkenéséből, illetve értékvesztéséből,
f) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.
25. § (1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.
(2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes költségvetési évben befolyt bevételének, pénzforgalom nélküli bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözetét.
26. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolások. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, a fejlesztési célú kötvénykibocsátás, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.
(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel, kölcsön és ideiglenesen átvett pénzeszköz, egyéb kötelezettség. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget is.
(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.
(6) Az államháztartás szervezete - az 1.  § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó- és illetékbeszedési elszámolásokból származó kötelezettséget.

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

27. § (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.
(2) A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan - e rendelet szerinti - értékcsökkenést, értékvesztést, elszámolt értékvesztés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált.

Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke

28. § (1) A bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada sem.
(2) A bekerülési érték részét képezi a tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója.
(3) Az általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentességet választott államháztartás szervezeteinél az előzetesen felszámított forgalmi adó a bekerülési érték részét képezi.
(4) Amennyiben az általános forgalmi adóra vonatkozó alanyi mentesség év közben megszűnik, akkor a mentesség megszűnését követően a bekerülési érték meghatározásánál az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve az importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.
29. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár).
(2) A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamat összegét működési kiadásként (kamat kiadásként) kell elszámolni.

Az eszközök értékcsökkenése

30. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlően dokumentálni kell.
(2) Az értékcsökkenést negyedévenként, a negyedév utolsó napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után - az éves szintű leírási kulcsok alapján, negyedévre számított összegben - kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
a)	vagyonértékű jogok	16%,
b)	szellemi termékek	33%,
c)	egyéb immateriális javak	20%,
d)	épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok	2%,
e)	építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok	3%,
f)	ültetvények	10%,
g)	gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket	14,5%,
h)	számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök	33%,
i)	járművek	20%,
j)	veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek	2%,
k)	bányaművelésre igénybe vett földterület	5%.
(3) A tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt stb.
(4) A légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt leírási normákat időarányosan kell alkalmazni.
(5) Az év közben megszűnő, továbbá az eszközt átadó, illetve az eszközt átvevő államháztartás szervezeténél az értékcsökkenést a megszűnés, az átadás hónapjának végéig, illetve az átvételt követő hónaptól a (2)-(4) bekezdés szerint időarányosan kell elszámolni.
(6) Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.
(7) Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, illetve egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(8) Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

Az eszközök értékvesztése

31. § A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott egyéb tartós részesedések és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a forgóeszközök között kimutatott éven túli lejáratú értékpapírok értékvesztése a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.

A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése

32. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a 30. § szerint elszámolt értékcsökkenés és a 31. § szerint elszámolt értékvesztés összegével, növelve a visszaírt értékvesztés összegével.
(2) Amennyiben az eszközök könyv szerinti értéke az elszámolt értékvesztések miatt alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési (beszerzési és előállítási) értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az értékvesztés-elszámolást (az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) meg kell szüntetni a megbízható valós összkép érdekében. Az eszközt piaci értékre, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál névértékre a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírni).
(3) A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni.
(4) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.
(5) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.
(6) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.
33. § (1) A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözet:
a) amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében az egyéb dologi kiadások között kell árfolyamveszteségként elszámolni,
b) amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében az egyéb bevételek között kell árfolyamnyereségként elszámolni.
(3) A külföldi pénzértékre szóló követeléseknek, befektetett pénzügyi eszközöknek, értékpapíroknak, illetve kötelezettségeknek a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözet:
a) amennyiben összevontan veszteség, egyenlegében a saját tőke csökkenéseként kell elszámolni,
b) amennyiben összevontan nyereség, egyenlegében a saját tőke növekedéseként kell elszámolni.
34. § (1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek az értékcsökkenéssel csökkentett, könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközöket - az értékcsökkenéssel csökkentett - bekerülési értéken, a vagyonkezelésbe vett eszközöket az átadó által közölt, értékcsökkenéssel csökkentett értékben kell kimutatni.
(4) A könyvviteli mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a Kincstárral, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben kell kimutatni.
(5) A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a mérlegforduló-napi árfolyam szerinti értékén kell kimutatni.
(6) A könyvviteli mérlegben a követelés fejében kapott váltót a leszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezésig a (3)-(4) bekezdés szerinti elfogadott, elismert értéken kell kimutatni.
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó- és illetékhátralékot teljes összegben (100%-os értéken) mutatják ki.
(8) A könyvviteli mérlegben az egyéb követelést az elfogadott, elismert összegben kell kimutatni.
(9) Behajthatatlan követelésként csak a kis összegű követelés értékhatára alatti összeg vehető figyelembe, amelyet a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként le kell írni a saját tőkével szemben.
(10) Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).
35. § (1) A könyvviteli mérlegben az új készletet bekerülési értéken kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben - a követelés fejében átvett eszközök kivételével - értékben nem mutathatók ki a használt készletek [ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket, valamint a Tv. 23. § (5) bekezdése szerint, a befektetett eszközök közül a készletek közé átsorolt eszközöket].
(3) A könyvviteli mérlegben a bankbetétek értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a hitelintézetnél, Kincstárnál elhelyezett forintbetét (előirányzat-felhasználási keret) bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyező értékének - a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti árfolyamon - átszámított forintértékét kell kimutatni.
36. § (1) A saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó
a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben,
b) devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell a könyvviteli mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették.
(3) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell kimutatni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

37. § (1) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - leltárral kell alátámasztani.
(2) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.
(3) Az eszközök - kivéve a követeléseket (ideértve kölcsönöket is), a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat - leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések (ideértve a kölcsönöket is), a beruházási előlegek, az aktív pénzügyi elszámolások és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt - a felügyeleti szerv egyetértésével - helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás, amelynek tartalmát, formáját és kellékeit saját hatáskörében, a leltározási szabályzatban kell rögzíteni.
(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg.
(6) A könyvviteli mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, számviteli politikájában meghatározott módon leltározza.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, az eredménykimutatás tagolása és tartalma

38. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e) és j) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzatmaradvány-kimutatást kell készíteni.
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.
A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét,
e) a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
h) a munkáltató által levont munkavállalói járulék,
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.
(7) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(8) Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.
(9) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(10) Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.
(11) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredménykimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
39. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.
(2) A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - a Tv.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.
(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.
(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(5) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni - a gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével - a termékértékesítésből és szolgáltatásteljesítésből származó, árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett pénzügyileg rendezett ellenértéket.
(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások, átutalások.
(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység ténylegesen befolyt bevételeinek és ténylegesen teljesített kiadásainak - ideértve a pénzforgalom nélküli bevételeket és kiadásokat is - különbözete.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/7.