250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások információszolgáltatási kötelezettségéből eredő sajátosságaira tekintettel a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézetre és pénzügyi vállalkozásra, valamint a külön törvény hatálya alá tartozó szakosított hitelintézetre.
(2) A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. látra szóló követelések és tartozások: a pénzügyi intézmény által elhelyezett, illetve a hitelintézetnél vezetett, nem lekötött betétekből származó követelések, illetve kötelezettségek;
2. alárendelt kölcsöntőke: a Hpt. 5. számú melléklete I. részében foglaltak szerint meghatározott kölcsöntőke (hátrasorolt kötelezettség);
3. pénzeszközök: az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számlák, és éven belüli lejáratú betétszámlák, a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla, az előbbi számlákhoz kapcsolódó - a pénztár és a pénzforgalmi számla, illetve a fiókok egymás és a központ közötti pénzmozgásánál használt - átvezetési számlák, a készpénz (ideértve a valutát is), az elektronikus pénzeszköz, a csekk és a törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfémérmék, bankjegyek (emlékbankjegyek);
4. a hitelintézetekkel szembeni, illetve az ügyfelekkel szembeni követelés vagy annak törlesztő részlete esedékes:
a) a szerződés szerinti lejárati idő (futamidő) végén a teljes hátralékos összegben (még nem törlesztett összegben), vagy a törlesztőrészlet szerződés szerint esedékes napján annak összegében,
b) a felmondás időpontjában a még nem törlesztett összegben,
c) a felszámolási eljárás megkezdésének időpontjában a még nem törlesztett összegben;
5. devizaeszköz: a 9. § (2)-(8) bekezdése alkalmazása szempontjából devizaeszköznek minősülnek az MNB-nél, hazai vagy külföldi hitelintézetnél vezetett deviza pénzforgalmi (elszámolási) számlák és devizabetétszámlák, továbbá a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok és részesedések (függetlenül attól, hogy a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli nyilvántartásokban) bekerülési devizaértéken és a külföldi pénzértékre szóló követelések;
6. bekerülési devizaérték:
a) a devizában kifizetett devizaérték, ha ugyanarra a devizanemre szól az értékpapír névértéke,
b) a más devizában kifizetett devizaértéknek a bekerülés napján érvényes keresztárfolyamon arra a devizanemre átszámított értéke, amelyre az adott értékpapír névértéke szól,
c) a névérték nélküli részvények, részesedések esetében, a kibocsátó létesítő okirata szerinti bejegyzett tőke devizanemének (a továbbiakban: létesítő okirat szerinti devizanem) megfelelő devizában kifizetett ellenérték, illetve az ettől eltérő devizában kifizetett ellenértéknek a bekerülés napján meghatározott keresztárfolyamon a létesítő okirat szerinti devizanemre átszámított értéke,
d) a forintban kifizetett beszerzési értéknek a beszerzés napján, a hitelintézet által meghirdetett és érvényesített árfolyamon vagy az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon arra a devizanemre átszámított értéke, amelyre az adott értékpapír névértéke szól, illetve névérték nélküli részvény, részesedés esetén a létesítő okirat szerinti devizanemre átszámított érték;
7. devizakötelezettség: a 9. § (2)-(8) bekezdésének alkalmazása szempontjából devizakötelezettségnek minősül a külföldi pénznemre szóló hitelfelvételből, kölcsönfelvételből, betételfogadásból, importbeszerzésből vagy importszolgáltatás igénybevételéből, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából, illetve egyéb szerződés vagy jogszabály alapján - jogszerűen - fennálló kötelezettség;
8. befektetési szolgáltatás: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerint meghatározott, a hitelintézet, illetve - az Épt.-ben meghatározott körben - a pénzügyi vállalkozás által végezhető befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások;
9. közvetett szolgáltatási díj a 11. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint meghatározott fogalom;
10. mérlegen kívüli, devizában fennálló követelés: a határidős ügyletekből, az opciós ügyletekből és a swap ügyletek határidős ügyletrészéből adódó, valamely deviza jövőbeni beszerzésére vonatkozó jogosultság. [Így különösen: határidős devizavételi ügylet esetén a vevő adott devizára szóló követelése; devizára vonatkozó leszállítási vételi opció vevőjének az adott devizára szóló követelése; devizára vonatkozó leszállítási eladási opció kiírójának (kötelezettjének) az adott devizára szóló követelése; devizaswap ügylet esetén a lejáratkor cserébe kapott devizára szóló követelés; devizabetét vagy devizakötvény kamatára vonatkozó swap ügylet esetén a másik fél által vállalt fix, illetve változó kamat értékelés napján fennálló mértékével a devizabetétre vagy devizakötvényre számított kamatra szóló devizakövetelés stb.];
11. pénzügyi szolgáltatás: a Hpt. 3. §-ában meghatározott pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;
12. éven belüli lejáratú követelés, bankbetét, értékpapír és kötelezettség: az egyéves és az egy éven belüli lejáratú követelés, bankbetét, értékpapír és kötelezettség;
13. hiteligérvény: a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
14. kötelezettségvállalásra vonatkozó igérvény: kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
15. leszállítási határidős, opciós és swap ügylet (delivery):  ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet zárásakor - az azonnali adásvételi ügyletek általános szabályai szerint - az ügylet tárgyának tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (árfolyam) pénzügyi rendezésével valósul meg;
16. elszámolási határidős, opciós és swap ügylet: ha a szerződés szerinti teljesítés a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési árfolyam közötti különbözet felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg, és az ügylet tárgya nem kerül átadásra, leszállításra;
17. az ügylet zárásának időpontja: az ügylet lejáratának, az opció lehívásának (illetve lejáratának), az ügylet likvidálásának időpontja;
18. az ügylet likvidálása: tőzsdei határidős ügylet esetén a vételi vagy eladási kötelezettség határidő lejárta előtti megszüntetése kifejezetten erre a célra kötött, azonos tőzsdei termékre, azonos mennyiségre (kontraktusra), azonos határidőre vonatkozó ellentétes ügylettel (ellenügylettel, kifejezetten ilyen címen megjelölve), amelynek következményeként az eredeti határidős ügylet és az ellenügylet lezárul, a nyilvántartásokból kivezetésre kerül;
19. kamatabitrázs érdekében vagy meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és kamatozása céljából kötött swap ügylet: olyan devizacserére vonatkozó swap ügylet, amelynek célja,
a) valamely devizában felvett hitel, elfogadott betét más devizára vagy forintra való átváltása az abban történő kihelyezés érdekében és a lejáratkor megvalósuló visszacserélése - előre rögzített kötési árfolyamon - az eredeti devizában felvett hitel, elfogadott betét tőke, illetve kamat törlesztése érdekében, vagy
b) valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése érdekében és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében a két deviza közötti csere megvalósítása;
20. kamatarbitrázs ügylet: két ország, piac, régió kamatszint-különbségének kihasználása érdekében az egyik ország devizanemében felvett hitelnek, elfogadott betétnek a másik ország devizanemében történő kihelyezése a felvett hitel, elfogadott betét után fizetendő kamat és a kihelyezett deviza után kapott kamat különbözetének elérése céljából;
21. külön rendelet: a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló pénzügyminiszteri rendelet;
22. tőzsde: az Épt. 3. §-a (3) bekezdésének 1. pontja szerinti árutőzsde és a 7. pontja szerinti értékpapírtőzsde;
23. BUBOR: budapesti, bankközi pénzpiaci, rövid futamidőre vonatkozó, kínálati referencia forintkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate);
24. likviditás- és kockázatkezelési tevékenység: az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 30. pontja alapján, a hitelintézetek egymással, illetve más befektetési szolgáltatókkal vagy az MNB-vel az Épt. szerinti befektetési szolgáltatási eszközökre vonatkozó saját számlára kötött azonnali, illetve határidős adásvételi és csereügyletei.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) A pénzügyi intézmény az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a  2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.
(2) A pénzügyi intézménynek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB információs igényeit.
(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikája keretében elkészítendő belső szabályzatok körébe tartoznak - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a Hpt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azon szabályzatok is, amelyek a hitelintézet könyvvezetéséhez és éves beszámoló készítési, továbbá jelentéstételi kötelezettségéhez kapcsolódnak. Ily módon a számviteli politika keretében elkészített szabályzatnak tekintendő a kockázatvállaláshoz, a betétgyűjtéshez, a számlavezetéshez, a befektetésekhez kapcsolódó, továbbá az eszközminősítésre (a kintlevőségek és a mérlegen kívüli tételek minősítésére), az adósminősítésre, az ügyfélminősítésre, a fedezetértékelésre, a céltartalékképzésre stb. vonatkozó belső szabályzatok is. A céltartalék-képzési szabályzatban kell rendelkezni - többek között - arról, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás gyakorlatát követi-e, továbbá arról, hogy amennyiben nem folytatja az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás rendszerét, akkor a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználja, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel, és a későbbiekben általános kockázati céltartalékot már nem képez.
(4) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni.
(5) A pénzügyi intézménynek a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről belső szabályzatot kell készítenie.
(6) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti, az eszközök és a források értékelési szabályzatában kell meghatározni az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével és értékvesztésének visszaírásával, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon előírásokat, amelyeket a (3) bekezdésben foglalt eszközminősítési, adósminősítési és ügyfélminősítési, valamint a fedezetértékelési és céltartalék-képzési szabályzatok nem tartalmaznak.
(7) A számviteli politika keretében kell elkészíteni a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.
(8) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon pénzügyi és befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a pénzügyi intézmény összes bevételében, ráfordításában jelentős részarányt képvisel, feltüntetve ezen szolgáltatások típusait is. A pénzügyi intézmény saját hatáskörben dönti el és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A mérlegben az arab számos tételek részletezéseként feltüntetett kisbetűs tételek összege meg kell egyezzen a hozzájuk tartozó arab számos tétel összegével. A mérlegben az arab számos tételekből, illetve azok részletező kisbetűs tételeiből külön kiemelten - „Ebből:” megnevezés mellett - bemutatott tételek az adott arab számos, illetve kisbetűs tételbe tartozó tételek eltérő csoportosítási szempontok szerinti kiemelését jelentik, azokat nem kell összesíteni, összegük nem egyezik meg a hozzájuk tartozó arab számos vagy kisbetűs tétel összegével.
(2) A mérleg tartalmára, tételeinek értékelésére vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 5-9. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § (1) A főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető - az elszámolóháznál vezetett tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - pénzösszeg nagysága a pénzeszközökön belül naprakészen megállapítható legyen.
(2) Az állampapírokon belül forgatási célú és befektetési célú értékpapír-részletezésben kell bemutatni a Magyar Állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkontértékpapírok, valamint az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A forgatási célú állampapírok között kell kimutatni az éven belüli eladásra szánt vagy éven belüli lejáratú állampapírokat és a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközzé átminősített értékpapírokat. A forgatási célú állampapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani a tőzsdén kötött ügyletekhez kapcsolódóan és - külön - az egyéb esetben az elszámolóháznál fedezetként letétbe helyezett, nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A befektetési célú állampapírok között kell kimutatni a befektetett eszköznek minősített állampapírokat.
(3) a) Hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló
- látra szóló követelés és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek minősülő befektetési szolgáltatásból eredő követeléseket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint
- befektetési szolgáltatásból eredő követelésként a - likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek nem minősülő - egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követeléseket.
b) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni a konzorcionális hitelezés és a lebonyolításra átadott hitel esetén a részt vevő hitelintézetnek a szervező, a lebonyolító hitelintézet részére átutalt hitel összegét, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a törlesztésig, az (5) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hitelfelvevő felé történő továbbításig.
c) Az a)-b) pont és a 7. § (1) bekezdése alkalmazásában hitelintézetnek minősül az 1. § (1) bekezdésén túlmenően a külföldi jegybank, valamint az a külföldi vállalkozó is, amelyet hitelintézetként jegyeztek be, illetve megfelel a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. pontjában foglalt előírásoknak, fő üzleti tevékenysége a magyar jogszabályok szerint is pénzügyi szolgáltatás.
d) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven túli lejáratú követelések között kell kimutatni az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betéteket is.
e) A hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel szemben a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő, de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített, likviditás- és kockázatkezelési tevékenységből adódóan fennálló követeléseket a hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni, és a nyilvántartásokban elkülönítetten kell kezelni.
f) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken, valamint a befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül az éven belüli és az éven túli lejáratú követelésekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket, valamint az MNB-vel szembeni követeléseket.
(4) Ügyfelekkel szembeni követelések (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket is) között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó követeléseket. A pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseket éven belüli, illetve éven túli lejárat szerinti bontásban (kivéve az értékpapírokat) kell kimutatni. Az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő, éven belüli lejáratú követelésekből, valamint a befektetési szolgáltatásból eredő követelésekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket.
(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:
a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból fennálló követeléseket, beleértve a hitelintézetnek nem minősülő - és az MNB-től eltérő - más befektetési szolgáltatóval szemben a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő - de az Épt. szerint  egymás viszonylatában annak nem minősített, likviditás- és kockázatkezelési - tevékenységből fennálló követeléseket is;
b) az állam által közvetlenül a hitelintézet rendelkezésére bocsátott világbanki hitelekből folyósított hitelek állományát, valamint minden olyan hitelt, amely a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által, illetve más hitelintézet által - konzorcionális hitelezés céljára vagy lebonyolításra átadott hitelként - a hitelintézet rendelkezésére bocsátott forrásokból a hitelintézet saját kockázatára -, illetve konzorcionális hitel és lebonyolításra átvett hitel esetén a szervező, lebonyolító hitelintézet visszkereseti kötelezettsége mellett - került kihelyezésre;
c) a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek - az ügyféllel kötött szerződés szerint - meg nem fizetett (halasztott) kamatának tőkésített összegét, valamint a tandíjhitel után a felek megállapodása alapján a türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatok, kamat jellegű jutalékok tőkésített összegét is az i) ponttal csökkentett összegben;
d) az ügyfél kötelezettségéért vállalt garancia beváltásából az ügyféllel szemben fennálló követelést, ideértve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából származó követelést is;
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
f) a b) pontban foglaltaktól eltérő konzorcionális hitelnyújtás esetén a részt vevő hitelintézetnek az általa nyújtott - és a szervező banknak átutalt - hitel összegét, valamint a b) pontban foglaltaktól eltérő lebonyolításra átadott hitel esetén a hitelnyújtó hitelintézetnek az általa nyújtott - és a lebonyolító hitelintézetnek átutalt - hitel összegét, ha a szervező bank, illetve a lebonyolító hitelintézet a hitel összegét a hitelfelvevő felé továbbította, és erről a részt vevő, illetve a hitelnyújtó hitelintézetet értesítette;
g) a halasztott fizetéssel eladott követelés, illetve a likviditás- és kockázatkezelési tevékenység keretében halasztott fizetéssel eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét;
h) a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelést a Hpt. 2. számú melléklete I. részének 11. pontjában meghatározott, a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben kimutatott - beruházásként elszámolandó - eszközök számlázott (általános forgalmi adó nélküli) értékének - a lízingdíj tőketörlesztő részével még ki nem fizetett összegében - a következő lehetőségek közül választott módon:
- a lízingbe adáskor a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó követelés összegében. A számlázott összeg nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés után felszámított kamat összegét. A lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a lízingbe vevőnél a kötelezettségekkel szemben a beruházások között kell nyilvántartásba venni a lízingbe vett eszközt,
- a beszerzéskor az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a pénzügyi intézmény által kifizetett, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték összegében. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a felszámított kamat összegét;
i) kamatkövetelések után képzett céltartalékként - a mérlegben az eszközöket csökkentő tételként figyelembe vett, de külön soron be nem mutatott - a hitelintézetnél a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát.
(6) Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:
a) a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként a tőzsdén saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét;
b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi), befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét (ideértve a halasztott fizetéssel, nem likviditás- és kockázatkezelési tevékenység keretében eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés miatt keletkezett követelés összegét is);
c) a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelésként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység után felszámított díj, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés miatt fennálló követelés összegét és a befektetési szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni kötelezettség év végi tartozik egyenlegét;
d) az elszámolóházzal szembeni követelésként - a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a forgalmazók által, a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és - az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe befizetett összeget, valamint az elszámolóházhoz letétként, elszámoló ár különbözetként és egyéb címen átutalt - a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt -, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegekre [A hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 18. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés];
e) a kereskedelmi tevékenységtől eltérő, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követeléseket - beleértve a hitelintézettől és az MNB-től eltérő más befektetési szolgáltatók részére végzett ilyen tevékenységből eredő követeléseket is.
Az a)-e) pontban a befektetési szolgáltatásból adódóan felmerült követelések teljes összegét kell bemutatni, beleértve a kapcsolt vállalkozással és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben fennálló követeléseket is, függetlenül attól, hogy azokat külön kiemelten - az a)-e) pontra összevontan - is be kell mutatni.
(7) Az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követeléseken belül a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni az éven belüli lejáratú követeléseket (ideértve az egyéves lejáratú követeléseket is), valamint az éven túli lejáratú követelések tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét.
(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - beleértve a rögzített kamatozásúakat is - között kell kimutatni minden - a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott - forgalomban részt vevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvényt, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (ide nem értve a kamatozó részvényt), függetlenül annak egyedi elnevezésétől. Idetartozik különösen:
a) az olyan értékpapír, amelynél a kibocsátó rögzített kamatot vagy a rögzített kamatlábon túlmenően saját nyereségétől vagy más tényezőtől függő prémiumot fizet,
b) az olyan értékpapír, amelynek kamatát a kibocsátási vagy az esedékességkori kifizetési ár részben vagy egészben tartalmazza (ideértve a diszkontértékpapírokat is),
c) az olyan értékpapír, amelynek kamatlába a kibocsátó hatáskörén kívüli tényezők (pl. a mindenkori jegybanki alapkamat) szerint változik,
d) minden egyéb változó kamatozású (hozamú) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ideértve a határozott futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket is.
(9) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül - beleértve a rögzített kamatozásúakat is - elkülönítetten kell kimutatni a helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek, valamint a más kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat forgatási célú és befektetési célú értékpapírok részletezésben. A más kibocsátó által kibocsátott értékpapírokon belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.
(10) A részvények és más, változó hozamú értékpapírok elnevezéssel kell kimutatni a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó részvényeket, üzletrészeket, egyéb részesedéseket, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket, forgatási célú és befektetési célú értékpapírbontásban, amely tőzsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tőzsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.
(11) A részvények, részesedések befektetési célra jogcímen kell kimutatni a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minősített tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kell bemutatni a hitelintézetekben lévő részesedések értékét és a részesedések értékhelyesbítését.
(12) A részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban jogcímen kell kimutatni a kapcsolt vállalkozás által kibocsátott, tartós befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket. Külön kiemelten kell bemutatni a hitelintézetekben lévő részesedéseket és a részesedések értékhelyesbítését.
(13) A (11)-(12) bekezdés szerinti, tartós befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:
a) a tőzsdetag hitelintézetnek - a tőzsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összeget, valamint a más tőzsdetagtól, illetve az árutőzsdei szekciók bővítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegét mindaddig, amíg a hitelintézet tőzsdetagsága meg nem szűnik, a tőzsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza;
b) a befektetési vállalkozásban való részesedést;
c) valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedést.
6. § (1) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközöket.
(2) Saját részvények között csak a pénzügyi intézmény által visszavásárolt saját kibocsátású részvények állományát szabad szerepeltetni.
(3) Az egyéb eszközök között kell kimutatni a készleteket (ideértve az anyagokat, árukat, saját termelésű készleteket, a készletekre adott előlegeket), valamint az egyéb követeléseket.
(4) Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést).
(5) A készleteken belül árukészletként kell nyilvántartani többek között:
a) a kereskedelmi célú nemesfémeket;
b) a törvényes fizetési eszköznek nem minősülő nemesfém érméket;
c) a követelés fejében átvett - értékpapírnak nem minősülő - azon eszközöket, amelyeket a pénzügyi intézmény nem saját célra használ, hanem értékesíteni kíván.
(6) Az aktív időbeli elhatárolásokon belül, a bevételek aktív időbeli elhatárolása között kell a mérlegben szerepeltetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, befolyt kamatok (késedelmi kamatok) és kamat jellegű jutalékok összegét, továbbá az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között befolyt pénzügyi szolgáltatási díjakat. A mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között a mérlegben szerepeltetni, ha az olyan adóstól járó kamat, illetve kamat jellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek.
7. § (1) a) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettség között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel  szemben fennálló
- látra szóló kötelezettség és meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettség bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból és a likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek minősülő befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat, valamint
- befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként a - likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek nem minősülő - egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket.
b) A meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni a más hitelintézettől lebonyolításra átvett hitelek - ideértve konzorciális hitelnyújtás esetén a szervező banknál a részére hitelnyújtás céljából a résztvevő bankok által átutalt hitelek - összegében befolyt pénzösszeget mindaddig, amíg azt a hitelintézet a hitelfelvevő felé tovább nem utalja, valamint a hitelfelvevő által átutalt törlesztő részletek befolyt összegét, amíg azt a hitelintézet a hitelnyújtó hitelintézet felé tovább nem utalja. Az 5. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti konzorcionális hitelezés, illetve lebonyolításra átvett hitel esetén mindaddig a részt vevő hitelintézettel, hitelt nyújtó hitelintézettel szembeni kötelezettségként kell kimutatni az átvett hitelt, amíg azt részére a szervező, lebonyolító hitelintézet nem törlesztette.
(2) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeket (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket is) takarékbetétből, egyéb pénzügyi szolgáltatásból és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek bontásban, a pénzügyi szolgáltatásból adódó egyéb kötelezettségeket tovább részletezve éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint.
(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:
a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból adódóan fennálló kötelezettségek összegét, beleértve a hitelintézetnek nem minősülő - és az MNB-től eltérő - más befektetési szolgáltatóval szemben a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő - de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített, likviditás- és kockázatkezelési - tevékenységből adódóan fennálló kötelezettségeket;
b) a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján gyűjtött takarékbetétek együttes összegét;
c) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltására a központi költségvetés által átutalt forrás összegében az állammal szemben fennálló kötelezettség összegét, valamint a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó követelésekre befolyt összegeket;
d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;
e) a hitelintézetnél - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan azon ügyfeleket megillető pénzeszközöket, amelyek a hitelintézetnél vezetik pénzforgalmi számláikat.
(4) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:
a) a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettségként a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségeknek a mérleg fordulónapján fennálló összegét;
b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettségként a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét, valamint a 16. § (14) bekezdése szerint fennálló kötelezettséget;
c) a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettségként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve az értékpapír-bizományi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által átutalt vételár összegét, eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét, határidős, opciós ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezet összegét, letétkezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a fő kifizetőhely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét stb.), ha az ügyfél pénzforgalmi számláját más hitelintézet vezeti;
d) elszámolóházzal szembeni kötelezettségként a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó, árkülönbözet címén az elszámolóház által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt - és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett - pénzösszeget [A hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére];
e) a kereskedelmi tevékenységtől eltérő, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségeket - beleértve a hitelintézettől és az MNB-től eltérő más befektetési szolgáltatók részére végzett ilyen tevékenységből eredő kötelezettségeket is.
Az a)-e) pontban a befektetési szolgáltatásból adódóan felmerült kötelezettségek teljes összegét kell bemutatni, beleértve a kapcsolt vállalkozással és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben fennálló kötelezettségeket is, függetlenül attól, hogy azokat külön kiemelten - az a)-e) pontra összevontan - is be kell mutatni.
(5) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamat jellegű jutalékok (késedelmi kamatok) összegét is. A mérleg fordulónapjáig esedékes és ez időpontig ki nem fizetett kamatok összegével a hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belüli tőketartozást kell növelni (a kamat összegét tőkésíteni kell), ha a felek a szerződésben így állapodtak meg, illetve külön jogszabály így rendelkezik.
(6) A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású kötvényekből és a kibocsátott egyéb forgalomképes, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkontértékpapírokból származó kötelezettségeket - kivéve a részvényeket - mutathatja ki éven belüli és éven túli lejáratú értékpapírbontásban. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között - a kötvényektől és egyéb forgalomképes értékpapíroktól - elkülönítetten kell kimutatni, éven belüli és éven túli lejárat szerinti részletezésben, a Tv. által nevesítetten a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolt - de az Épt. szerint annak nem minősülő - hitelviszonyt megtestesítő okiratot (ideértve a takaréklevelet és a célrészjegyet).
(7) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket.
(8) A hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül az éven belüli lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az éven belüli lejáratú kötelezettségeket (ideértve az egyéves lejáratú kötelezettségeket is), valamint az éven túli lejáratú kötelezettségek üzleti évet követő évben esedékes törlesztendő összegét.
(9) A passzív időbeli elhatárolásokon belül a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai között kell a mérlegben feltüntetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, továbbá a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegben a pénzügyi intézmény által kibocsátott tőkearányosan jövedelmező értékpapír után az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan a pénzügyi intézményt terhelő, fizetendő kamat összegét.
(10) A céltartalékokon belül kell kimutatni a nyugdíjra és végkielégítésre szolgáló céltartalékot, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékot, az általános kockázati céltartalékot és az egyéb céltartalékot.
(11) A nyugdíjra és végkielégítésre szolgáló céltartalék a Tv. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok közül ilyen címen képzett céltartalékot foglalja magában.
(12) Függő kötelezettségek és biztos (jövőben) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát.
(13) Általános kockázati céltartalékként kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján képzett céltartalék összegét.
(14) Egyéb céltartalékként a (11)-(13) bekezdések, valamint a 5. § (5) bekezdésének i) pontja szerinti céltartalékok közé nem tartozó, a Tv., illetve más jogszabályok által előírt céltartalékok állományának összegét kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:
a) a (11)-(12) bekezdésben foglaltak kivételével, a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékot, ideértve a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek, és a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nem fedezeti célú, nagy valószínűséggel veszteséggel záruló határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze után - a 23. § (2), (4)-(5) és a 24. § (5) bekezdése szerint - képzett céltartalék összegét is;
b) a Tv. 41. §-ának (2) bekezdése alapján, a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre képzett céltartalékot;
c) a Tv. 41. §-ának (4) bekezdése alapján a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozás értékelése miatti - elhatárolt - nem realizált árfolyamveszteség fedezetére képzett céltartalékot;
d) az egyéb jogszabály alapján - és nem a Hpt. szerint - képzett céltartalékot (ideértve a lakástakarékpénztáraknál képzett kiegyenlítési céltartalékot is).
(15) Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az alárendelt kölcsöntőkét, és
b) a szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulását,
c) az egyéb hátrasorolt kötelezettséget
amennyiben a kötelezettség megfelel a Tv. 42. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A hátrasorolt kötelezettségeken belül a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az ötéves és öt éven túli, illetve az öt éven belüli hátralévő lejáratú kötelezettségeket. A hátrasorolt kötelezettségek tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletét, illetve lejáró összegét nem lehet átsorolni - sem a nyilvántartásokban, sem a mérlegben - az éven belüli lejáratú kötelezettségeket tartalmazó hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni kötelezettségek vagy az egyéb kötelezettségek közé.
(16) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségekből, az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségekből, a kibocsátott értékpapírok miatti kötelezettségekből, az egyéb kötelezettségekből, valamint a hátrasorolt kötelezettségekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettségeket.
8. § (1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény esetében a Hpt. 9. §-ának (7) bekezdése szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési szolgáltatóban is van részesedése.
(2) A takarékszövetkezetek esetében az 1988. december 31-ig a mérlegben állami vagyonként kimutatott, bejegyzett tőke összege részre a jegyzett tőkének, az nem minősül a Tv. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti lekötött tartaléknak.
(3) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - a mérlegben a források között negatív előjellel - kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét.
(4) A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül - a működéshez - tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyaknak a bekerüléskori értékét.
(5) Általános tartalékként - a saját tőkén belül - kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 75. §-a alapján képzett tartalék állományát.

A mérlegtételek értékelése

9. § (1) A hitelintézetnek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 54-56. §-át és 60. §-át a (2)-(15) bekezdésében foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.
(2) A hitelintézet a devizaeszközt, valamint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (devizakötelezettséget) annak bekerülésekor, keletkezésekor - az ügylet jellegétől függően - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy a más hitelintézet, vagy a saját maga által jegyzett, illetve meghirdetett és érvényesített árfolyamon köteles felvenni könyveibe. A kizárólag devizaeszköz-, illetve devizaforrás- változással járó ügyletek esetén a (6) bekezdés szerinti napi átértékelést végző hitelintézet dönthet úgy, hogy az ügyletet annak keletkezésekor csak az adott devizanemben rögzíti nyilvántartásában, és a napi átértékelés során átszámított forintértékben könyveli a főkönyvi számlára a devizaeszköz és a devizakötelezettség összegét.
(3) A hitelintézet a devizaeszközeit, valamint a devizakötelezettségeit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között köteles elszámolni.
(4) A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során.
(5) Az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.
(6) A hitelintézet dönthet úgy, hogy devizaeszközeit, valamint devizakötelezettségeit naponta a saját maga által jegyzett, illetve az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli.
(7) A (4)-(6) bekezdések szerinti átértékelésből adódó árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összegét egy - az egyéb követeléseken belüli - elszámolási számlán kell elszámolni az átértékelt devizaeszköz, illetve devizakötelezettség számlával szemben. Az elszámolási számla egyenlegét év végén, a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - kell átvezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé.
(8) A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.
(9) A hitelintézetnél a befektetett eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések, valamint a forgóeszköznek minősülő értékpapírok, részesedések és a készletek
a) értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 54. és 56. §-ának rendelkezésein túlmenően a vonatkozó külön rendelet előírásait is figyelembe kell venni;
b) állományát, ha azok követelés ellenében - pénzügyi rendezés nélkül - kerültek a hitelintézet tulajdonába, a Tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni.
(10) A befektetett eszköznek minősülő részesedés esetében értékhelyesbítés és értékvesztés, illetve a tárgyi eszközök, valamint az immateriális javak esetében értékhelyesbítés és terven felüli értékcsökkenési leírás egyidejűleg nem mutatható ki a nyilvántartásokban és a mérlegben.
(11) A névérték felett vagy alatt vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet hátralévő lejárati idő alatti időarányos eredményként való elszámolása, valamint értékelése (értékvesztésének és visszaírásának elszámolása) csoportos nyilvántartás és értékelés esetén - a könyvvizsgáló által is elfogadott és a számviteli politikában rögzített, a csoportszintű értékelést a valóságnak megfelelően biztosító - módszer alkalmazásával történik. Ilyen módszer hiányában a névérték alatt, illetve felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapíroknál csak egyedi nyilvántartást és egyedi értékelést lehet alkalmazni (a csoportos nyilvántartás és értékelés nem folytatható).
(12) A hitelintézetnél a hitelintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések (beleértve a halasztott fizetéssel eladott értékpapírok és követelések miatt keletkező követeléseket) értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 55. §-a (1)-(3) bekezdésének előírásain túlmenően a vonatkozó külön rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
(13) A követelés ellenében megszerzett és tárgyi eszközként használni, hasznosítani kívánt eszközök beszerzési ára - az átvétel módjától függően - a Tv. 50. §-ának (1)-(2) bekezdés szerinti érték, ha az átvételt követően a Tv. 47. §-ának (1)-(2), (4)-(7) bekezdése, valamint a 48. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költség nem merült fel.
(14) A bevételek aktív időbeli elhatárolásának értékvesztésére vonatkozó, a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében előírt rendelkezés nem alkalmazható e rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kamatokra vonatkozóan.
(15) A (2)-(14) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő hitelintézetnek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei tekintetében is alkalmazni kell.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

10. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza függőleges tagolású és vízszintes tagolású szerkezetben. A pénzügyi intézmény a számviteli politikájában rögzített döntésétől függően, az eredménykimutatást függőleges vagy vízszintes tagolású formában készíti el. Az eredménykimutatásban az arab számos tételek részletezéseként feltüntetett kisbetűs tételek összege meg kell egyezzen a hozzájuk tartozó arab számos tétel összegével. Az eredménykimutatásban az arab számos tételekből, illetve azok részletező kisbetűs tételeiből külön kiemelten - „Ebből:” megnevezés mellett - bemutatott tételek az adott arab számos, illetve kisbetűs tételbe tartozó tételek eltérő csoportosítási szempontok szerinti kiemelését jelentik, azokat nem kell összesíteni, összegük nem egyezik meg a hozzájuk tartozó arab számos vagy kisbetűs tétel összegével.
(2) A kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:
a) a hitelkintlevőségek, az egyéb követelések, illetve a hiteltartozások, az egyéb kötelezettségek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,
b) a betétek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,
c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre időarányosan járó, illetve fizetendő, befolyt, illetve fizetett kamatot (beleértve a befektetési jegyek hozamát is),
d) a kihelyezett, illetve igénybe vett bankkölcsön után és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó követelések, illetve kötelezettségek, valamint az ügyleti kamat után felszámított és befolyt, illetve fizetett (fizetendő) késedelmi kamatot,
e) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített, illetve vételárában elismert - és a bevételeket csökkentő tételként elszámolt - kamatot,
f) az olyan pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó jutalékbevételt, illetve jutalékráfordítást, amelyekhez kamatbevétel, illetve kamatráfordítás is kapcsolódik.
A kapott kamatok és kamat jellegű bevételeken belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a c), e) pontok szerinti kapott, illetve időarányosan járó kamatbevételeket, továbbá az - a)-b), d), f) pontok szerinti - egyéb kapott kamatok, kamat jellegű bevételek összegét.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamat jellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktoringdíj, illetve kamat, a 22. § szerinti fedezeti célú határidős, opciós, valamint swap ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett - nem  kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamat jellegű ráfordítás -, illetve bevétel.
(4) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve, a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki. Az ügyféllel kötött, ettől eltérő megállapodást nem lehet figyelembe venni.
(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a külön törvényben meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni.
(6) A függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamat jellegű jutalék összegét a hitelintézetnél nem lehet a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között elszámolni és nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni.
(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között, a központi költségvetéstől járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni.
(8) A kapott kamatok és kamat jellegű bevételekből, valamint a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordításokból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással kapcsolatban felmerült bevételeket és ráfordításokat.
(9) A bevételek értékpapírokból jogcímen belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a forgóeszközök között kimutatott részvények, részesedések, a befektetett eszközök között kimutatott kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések és az egyéb részesedések után kapott, illetve járó (a kibocsátó közgyűlése által jóváhagyott) osztalék, részesedés összegét.
(10) Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamat jellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Idetartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, a hitelvizsgálati díj, az egyéb pénzügyi szolgáltatások után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege, a hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege stb.
(11) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai közül a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalékok összegét az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között kell kimutatni. Minden egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást, amely a befektetési célú értékpapírok és részesedések eladásával, beváltásával, illetve a névérték felett és alatt vásárolt befektetési célú, kamatozó értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet időarányos eredményként való elszámolásával, a befektetési célú, évente tőketörlesztést fizető értékpapírok törlesztéskor - a befolyt törlesztő rész és a kivezetett arányos könyv szerinti érték különbözetében - elszámolt eredményével, a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével, a vásárolt követelés értékesítésével, vagy más ügyletből kifolyólag felmerül, azt a pénzügyi műveletek nettó eredményében - a befektetési szolgáltatások bevételeitől és ráfordításaitól elkülönítetten - kell kimutatni az eredménykimutatásban.
(12) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai között, a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül kell kimutatni a más hitelintézettel, illetve az MNB-vel és egyéb befektetési szolgáltatókkal kötött szerződések alapján végzett, a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő, de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített likviditás- és kockázatkezelési tevékenységből - ideértve a határidős, opciós és swap ügyletekből, forgatási célú értékpapír-eladásból és -beváltásból - eredő bevételeket és ráfordításokat, amelyek a 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bevételek és ráfordítások között nem mutathatók ki.
(13) A beváltás évét megelőzően a befektetett eszközök közül forgóeszközzé átminősített értékpapírok beváltásakor felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül. Az ilyen értékpapírok átsorolását csak a mérlegben kell feltüntetni, de azok értékelésével, befolyt tőketörlesztésével, névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet időarányos elszámolásával összefüggésben felmerülő eredményt érintő tételek a befektetett eszköznek minősülő értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kerülnek elszámolásra, illetve az eredménykimutatásban beállításra.
(14) A kapott (járó), illetve fizetett (fizetendő) jutalék- és díjbevételeken, illetve ráfordításokon, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással összefüggésben felmerült bevételeket és ráfordításokat.
11. § (1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:
a) az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapír forgalomba hozatalának lebonyolításáért, szervezéséért és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak és egyéb jutalékbevételek összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak összegét;
b) a bizományosi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a befektetési szolgáltatási tevékenységek - kötött ügyletek - után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak (ügynöki díjak) összegét;
c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt összegét, a saját számlára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve - ráfordítás 21-24. §-ok szerint, az üzleti évben elszámolható - a 10. § (3) és (10) bekezdésében figyelembe nem vett - összegét [ide nem értve a 10. § (12) bekezdése szerinti likviditás- és kockázatkezelési tevékenység bevételét];
d) a letétkezelési, a letétőrzési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolási, egyéb díjak stb.) összegét;
e) az egyéb befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapírszámla-vezetéssel, az ügyfélszámla-vezetéssel, a befektetési tanácsadással és befektetési hitelnyújtással, az ügynöki tevékenységgel kapcsolatban felszámított díjak, egyéb jutalékbevételek összegét (ide nem értve a befektetési hitel után járó kamatot, amelyet a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell kimutatni), valamint az ezekkel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások összegét.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban szereplő befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában lévő bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten.
(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot] és az általános kockázati céltartalék felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni.
(4) Az általános igazgatási költségek között kell kimutatni pénzügyi intézmények működése során a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összes általános banküzemi költséget a személyi jellegű ráfordítások és egyéb igazgatási költségek bontásban. A személyi jellegű ráfordításokon belül külön kiemelten kell bemutatni a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a bérjárulékokat. Az egyéb igazgatási költségek között az anyag jellegű ráfordításokat kell kimutatni.
(5) A személyi jellegű egyéb kifizetésekből és a bérjárulékokból külön kiemelten kell bemutatni a társadalombiztosítási költségeket, azon belül pedig a nyugdíjjal kapcsolatos költségeket. A társadalombiztosítási költségekben kell figyelembe venni a munkáltatót terhelő táppénzt, a korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás, a végkielégítés, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba és a magánnyugdíjpénztárakba fizetett tagdíjkiegészítés és tagdíj-hozzájárulás összegét, a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás összegét. Nyugdíjjal kapcsolatos költségként kell figyelembe venni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba, a magánnyugdíjpénztárakba fizetett tagdíjkiegészítés és tagdíj-hozzájárulás összegét, a korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás és a nyugdíj-biztosítási járulék összegét.
(6) Az üzleti évben elszámolt értékcsökkenési leírást az eredménykimutatásban önálló költségtételként kell bemutatni.
(7) A behajthatatlan és - szerződésmódosítás alapján - az elengedett saját követelés összegét egyéb ráfordításként, a vásárolt követelést az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg.
(8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalékképzés összegét.
(9) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve az egyéb bevételek az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt az üzleti évben visszaírt értékvesztéseknek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék tárgyévben felhasznált, elszámolt összegét.
(10) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt értékvesztések és az üzleti évben visszaírt értékvesztésnek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatások ráfordításai és bevételei között kell kimutatni.
(11) Az eredménykimutatásban a kapott (járó), illetve fizetett (fizetendő) jutalék- és díjbevételek, illetve ráfordításokon, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból, valamint az egyéb bevétel üzleti tevékenységből jogcím alatt bemutatott bevételeken és ráfordításokon belül, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból, továbbá az egyéb bevételekből és az egyéb ráfordításokból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással összefüggésben felmerült bevételeket és ráfordításokat.

Könyvvezetési és egyéb előírások

12. § (1) A pénzügyi intézmény számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell a pénzügyi intézmény által végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.
(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:
a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása (pénzügyi vállalkozásnál negyedévente, hitelintézetnél havonta);
b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;
c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál a mérleg fordulónapján);
d) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente);
e) az értékcsökkenés elszámolása (negyedévente);
f) a főkönyvi kivonat elkészítése;
g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta);
h) a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele;
i) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között negyedévente a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalékképzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, határidős, opciós és swap ügyletek (beleértve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket is) jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek [kivéve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket] után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként.
(3) Konzorcionális hitelnyújtás esetén minden egyes részt vevő hitelintézetnek csak az általa nyújtott hitel összegét kell szerepeltetni mérlegében. Ha a hitelintézet konzorcionális hitel esetén a saját hitelhányada mellett garanciát is vállal, ennek összegét a függő kötelezettség között kell kimutatnia.
(4) A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként. Az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni, az ebből keletkezett pénzbevételt a források között mint kötelezettséget kell kimutatni. Az átvevő pénzügyi intézmény az eszköz ellenében fizetett összeget követelésként mutatja ki. Az eladási és visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül. A kamatot időarányosan kell elszámolni.
(5) A nem valódi penziós ügylet tényleges eladásnak minősül, azaz a vevő mutatja ki az eszközt a mérlegében. Ebben az esetben az eladó köteles a kiegészítő mellékletben mérlegen kívüli tételként bemutatni a visszavásárlási kötelezettség értékét.
(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézménynek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló - a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerinti - egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén, hitelintézeteknél a 9. § (7) bekezdése szerinti, pénzügyi vállalkozásoknál a Tv. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti átértékelési különbözetek elszámolását követően - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben a - követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben össze kell vezetni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét kell egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként a mérlegben kimutatni.
13. § (1) A hitelintézetnek év közben legalább negyedévenként, a pénzügyi vállalkozásnak a mérleg fordulónapjával a kintlévőségeket minősítenie kell, és annak alapján, ha a követelés minősítése romlott, a - a hitelintézetnek a külön rendeletben meghatározott mértékben - értékvesztést kell elszámolnia a követelés után, illetve, ha a követelés minősítése javult, az értékvesztés visszaírásával kell a követelés könyv szerinti értékét növelni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő növelését vagy csökkenését (visszaírását) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő csökkentését - az értékvesztés visszaírását - üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.
(2) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek - ügyféllel kötött szerződés szerint - a mérlegkészítés időpontjáig meg nem fizetett (halasztott) kamatának megfelelő összegben a hitelintézetnek céltartalékot kell képezni. Az ilyen címen képzett céltartalék összegét csak akkor szabad felhasználni, ha a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek üzleti évre járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes (törlesztendő) kamata meghaladja az üzleti évben ilyen címen elszámolt kamatok összegét.
(3) Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések minősítése alapján - hitelintézet esetében a külön rendeletben meghatározott mértékben - elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a hitelintézet külön rendelet alapján év közben is minősíti és értékeli a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírokat és részesedéseket, akkor az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak és a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként kell elszámolni.
(4) A követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni. Abban az esetben, ha a hitelintézet külön rendelet alapján év közben is minősíti és értékeli a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyakat, akkor az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.
(5) A befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések, valamint a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után azok nyilvántartásba vétele óta elszámolt értékvesztés visszaírásokkal csökkentett állományát és a követelés hátralévő, még nem törlesztett összegét, valamint az értékpapír, a részesedés és a követelés fejében átvett, készletként kimutatott vagyontárgy beszerzési értékét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartások összevont egyenlege mutatja az eszköz minősítés szerinti könyv szerinti értékét.
(6) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni a hitelintézetnél a - mérlegen kívüli tételek közé tartozó - függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítése alapján az egyéb ráfordításokkal szemben képzett kockázati céltartalék összegét. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartaléktöbbletet legfeljebb az üzleti évi képzés összegéig fel kell szabadítani az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az üzleti évi képzés összegét meghaladó céltartaléktöbblet felszabadítását egyéb bevételként kell elszámolni. A függő, illetve a biztos (jövőbeni) kötelezettség megszűnésekor, illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni az egyéb bevételekkel szemben.
(7) Ha a hitelintézet képez általános kockázati céltartalékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben, akkor azt az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfőösszeget az üzleti évi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség - céltartalékkal nem fedezett összege - miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni. Ha az üzleti év mérlegfordulónapján a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet meghaladja az általános kockázati céltartalék állománya, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani.
(8) Általános tartalékot a hitelintézetnél csak az adózott eredmény pozitív összegéből lehet képezni. Amennyiben az adózott eredmény negatív, akkor az általános tartalékot fel kell használni, legfeljebb a veszteség összegéig, illetve az általános tartalék összegéig.
14. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között számolja el, ezzel egyidejűleg és azonos összegben a követelést átvezeti az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - mint az állammal szembeni tartozás csökkenését - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség számla követel oldalára.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett - költségvetési forrásból - kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi.
(3) Év közben a pénzügyi intézménynek a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek után időarányosan fizetendő, de még nem esedékes kamatok összegét legalább havonta passzív időbeli elhatárolásként - a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolásai között - kell elszámolni a fizetett kamatokkal és kamat jellegű ráfordításokkal szemben.
15. § (1) Betétállomány-átruházás esetén az átvevő hitelintézet az átvállalt kötelezettség teljes összegét köteles az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között nyilvántartásba venni, az átruházó hitelintézettől kapott térítés összegében a pénzeszközökkel, a térítéssel nem fedezett - átvállalt - kötelezettség összegében az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival, illetve a rendkívüli ráfordításokkal szemben. Ezen ráfordításokat az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként el kell határolni, amelyet a térítéssel nem fedezett, elkülönítetten kimutatott betétállomány (lejáratkori) visszafizetésekor kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival, illetve a rendkívüli ráfordításokkal szemben.
(2) A betétállományt átruházó hitelintézet a kötelezettség megszűnését a megtérítésként kifizetett összegben a pénzeszközök csökkentéseként, a térítéssel nem fedezett kötelezettség összegét pedig egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve rendkívüli bevételként köteles elszámolni.
(3) Követelés értékesítése esetén, ha a pénzügyi intézmény saját követelését adja el, akkor annak könyv szerinti értékét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az eladási ár összegét pedig egyéb bevételként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, illetve - halasztott fizetéssel történő eladáskor - az ügyfelekkel szembeni követelések között. Saját követelésnek minősül az olyan követelés, amelynek az alapját képező szerződés szerinti jogosultja eredetileg a pénzügyi intézmény, és az nem követelésvásárlás útján került a tulajdonába.
(4) Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét kell - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként elszámolni.
(5) A követelést megvásároló pénzügyi intézmény a követelést annak vételárán köteles a könyveiben kimutatni az ügyfelekkel szembeni, illetve a hitelintézetekkel szembeni követelések között. Ezzel egyidejűleg a követelés - szerződés szerint az - adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni.
(6) A vásárolt, törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfém érméket, bankjegyeket (emlékbankjegyeket) a pénzeszközök között kell nyilvántartásba venni azok névértékén, és a vételár, valamint a névérték különbözetét - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az érme eladásakor a könyv szerinti érték (névérték) és az eladási ár közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.
16. § (1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapírállományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.
(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.
(3) A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban az elszámolóháztól kapott értékpapírszámla-kivonat, illetve a központi értékpapírszámla-kivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapírszámla-kivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapírszámla-kivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.
(4) A hitelintézet az idegen tulajdonban lévő értékpapírok állományát és az abban bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.
(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:
a) a letétkezelés, a letéti őrzés, a bizományi ügylet esetén átmenetileg a hitelintézet birtokába került, nyomdai úton előállított értékpapírokat, valamint
b) az ügyfél tulajdonát képező - az értékpapírszámlán nyilvántartott - dematerializált értékpapírokat.
(6) Ha - az Épt. előírásai szerint - a hitelintézet az ügyféllel kötött szerződés alapján annak értékpapírját saját számlás értékpapír eladási ügyletének teljesítésére használja fel - azzal a feltétellel, hogy meghatározott időn belül azonos fajtájú értékpapírt bocsát ügyfele rendelkezésére -, akkor az ügyfél értékpapírját az eladási ügylet eladási árának összegében fennálló követeléssel, illetve pénzeszközzel szemben kötelezettségként köteles elszámolni.
(7) Az ügyfél értékpapírjával azonos fajtájú értékpapír visszaadásakor az új értékpapír könyv szerinti értékét a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni. Ha - az ügyfél értékpapírjának eladási ára összegében fennálló - kötelezettség meghaladja az új értékpapír könyv szerinti értékét, akkor a többlet (az ügylet nyeresége) összegét vissza kell fizetni az ügyfélnek. Ha az új értékpapír könyv szerinti értéke nagyobb, mint a kötelezettség összege, akkor a veszteség összegét a hitelintézet a befektetési szolgáltatás ráfordításai között a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles elszámolni.
(8) Az azonnali és a határidős bizományi ügyleteket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani azok teljesítésének időpontjáig, ide nem értve azt az esetet, ha az azonnali bizományi ügyleteket a hitelintézet saját elhatározása szerint, a (10) bekezdésnek megfelelően, az üzletkötéskor az eladóval szemben kötelezettségként, illetve a vevővel szemben követelésként felveszi a könyveibe. A bizományi ügyletek teljesítése során a hitelintézet - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben az ügyféllel szembeni kötelezettség (ideértve a 18. § szerinti ügyfélszámlán kimutatott kötelezettséget is, amennyiben a hitelintézet az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött) növekedéseként, illetve csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
(9) A (8) bekezdés szerinti - pénzmozgással járó - gazdasági események közé tartoznak többek között:
a) vételi megbízásnál az ügyféltől kapott vételár és annak az eladó részére történő kifizetése,
b) eladási megbízásnál a vevőtől kapott eladási ár és annak az ügyfél részére történő kifizetése,
c) a megbízásra történő kamatbeszedésnél a kibocsátótól beszedett kamat és annak az ügyfél részére történő kifizetése,
d) megbízásra történő kamatkifizetésnél a kibocsátótól (ügyféltől) átvett kamat és annak az értékpapír-tulajdonosok részére történő kifizetése,
e) határidős, opciós tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek esetén a megbízótól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén, illetve az ügylet zárásakor pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközök és azok felhasználása a tőzsdei ügylet elszámolása során,
f) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése esetén a jegyzett összeg beszedése és annak a kibocsátó felé történő átutalása stb.
(10) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a saját számlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei klíring elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg rendezni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:
a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,
b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
(11) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közötti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a - kifizetőhelyi minőségben - levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles a hitelintézet elszámolni.
(12) Bizományi ügyletek esetén a hitelintézet a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e, és annak feltételeit).
(13) A bizományos hitelintézeten keresztül megkötött ügylet a megbízó, valamint a vevő és az eladó szempontjából sajátszámlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.
(14) Ha a hitelintézet, a tőzsdén kívül teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.
(15) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére kifizetendő pénzeszközt az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).
(16) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett - az ügyfeleket megillető - pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést - bizonylatokkal alátámasztottan - vissza nem igazolta.
(17) Az ügyfél által a hitelintézet részére ügynökön keresztül átutalt (fizetett), de a hitelintézetézethez még be nem folyt pénzösszeget az ügynök - pénz átvételéről szóló - igazolása alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.
(18) A mérleg fordulónapján, illetve a hóvégi záráskor a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - a (10) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve az eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján, illetve - az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében - a hóvégi záráskor azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hóvégi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendezőtételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.
(19) Portfóliókezelési tevékenység során a hitelintézet ügyfelenként naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ügyfél vagyonát képező pénzeszközkről - az ügyfélszámla alapján - és értékpapírokról, valamint részesedésekről (az ügyfél befektetéseiről) - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján - azok kamatáról, osztalékáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügylet realizált eredményéről (árfolyamnyereségéről, illetve árfolyamveszteségéről).
(20) A hitelintézet a (19) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján ügyfelét folyamatosan köteles tájékoztatni vagyonáról és a javára kötött ügyletekről számlakivonatok formájában és elszámolás keretében.
(21) A hitelintézet a portfóliókezelési tevékenység során az ügyfél javára megkötött ügyleteket külön-külön, a bizományi ügyletekre vonatkozó (8)-(18) bekezdések szerint köteles elszámolni.

A kamatok elszámolása és függővé tétele

17. § (1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamat jellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:
a) év közben járó kamatokat, kamat jellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;
b) év közben járó kamatokat, kamat jellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában kamatkövetelésként és kamatbevételként kell elszámolni, ha azok összege nem folyt be, és ha azokat nem kell az a) pont szerint függővé tenni;
c) év közben - a b) pont szerint - követelésként kimutatott kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét függővé kell tenni -, azaz stornótételként való elszámolással csökkenteni kell azok összegével a kamatköveteléseket és a kamatbevételeket, ha azok az esedékességet követő 30 napon belül nem folytak be;
d) év közben a kamatok és kamat jellegű jutalékok még nem esedékes, időarányosan járó összegét legalább havonta az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek között el kell számolni. Nem lehet időbeli elhatárolásként és kamatbevételként elszámolni a még nem esedékes, időarányosan járó kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét,
- ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítését figyelembe véve),
- ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos, illetve azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be;
e) év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, be nem folyt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét;
f) év végén függővé kell tenni az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott;
g) év végén az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes és befolyt kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes, a problémamentes vagy külön figyelendő minősítésű alapköveteléshez kapcsolódó kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek között kell elszámolni;
h) ha a járó kamat, kamat jellegű jutalék az esedékesség időpontjában befolyik, vagy a függővé tett kamat, kamat jellegű jutalék utólag befolyik, akkor azok összegét a pénzeszközök és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek növekedéseként kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontjának előírásait alkalmazni kell az olyan pénzügyi szolgáltatási díjakra is, amelyek
a) olyan hitelintézetekkel szembeni, valamint ügyfelekkel szembeni követelések (alapkövetelések) után járnak, amelyekre a hitelintézet kamatot, kamat jellegű jutalékot számít fel,
b) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételének minősülnek,
c) a hozzá kapcsolódó alapkövetelések után felszámított kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét a hitelintézet függővé tette.
(3) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek után szerződés szerint járó, esedékes - nem halasztott - kamat esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.
(4) A tandíjhitel után a szerződés szerint járó, esedékes - nem halasztott - kamat, kamat jellegű jutalék esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.
(5) A pénzügyi vállalkozásnál a követelés megvásárlása esetén, amennyiben az adóssal fennálló szerződést úgy módosítják, hogy a követelés vásárlásának időpontját követően a pénzügyi vállalkozás nem számít fel további kamatot (alapkamatot és késedelmi kamatot), akkor a követelés megvásárlásának időpontját követő időszakra nem jár újabb kamat, és ilyen címen további kamatokat nem lehet függővé tenni vagy követelésként és bevételként elszámolni.
(6) A vásárolt követelés esetében, ha a követelés kamatkövetelést és tőkekövetelést is tartalmaz, azok szerződés szerint fennálló összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni kamat- és tőkerész részletezésben, továbbá a vételár összegében el kell számolni az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelést a pénzeszközökkel szemben. A befolyt törlesztő résszel az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelést kell csökkenteni, és azt elsődlegesen a vásárolt követelés kamatkövetelést törlesztő részének kell tekinteni. A kamatkövetelést meghaladó vételár összegében befolyt törlesztést kell a tőkekövetelés törlesztésének tekinteni. A vételár összegét meghaladó törlesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyfélszámla vezetése

18. § (1) Ha a hitelintézet az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött, az ügyfélszámlát - a számviteli nyilvántartásokon belül - a főkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartás keretében a pénzügyi szolgáltatásból eredő, illetve a befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell vezetnie.
(2) Az ügyfélszámlán kell elszámolni a pénzeszköz számlával szemben a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket.
(3) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget - az ügylet zárásáig - az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számlakövetelésén belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(4) Az ügyfelet terhelő, az elszámolóháznak befizetett árkülönbözet összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve - kell kimutatni a tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával - illetve a hóvégi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóház részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben - illetve a hóvégi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlaköveteléssel szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, az elszámolóháztól kapott árkülönbözet összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, az elszámolóháztól kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a hitelintézet kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával - illetve a hóvégi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóháztól kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítésére felhasznált árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben - illetve a hóvégi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és az elszámolóházzal szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.
(7) A (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a hitelintézet az ügyféllel nem kötött ügyfélszámla szerződést. Az ügyfélszámlára vonatkozó előírásokat az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekre kell alkalmazni.
(8) Ha a hitelintézet a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi - az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli - halasztott pénzügyi teljesítésben állapodott meg megbízójával, akkor a hitelintézet az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás

19. § (1) A hitelintézetnek az ügyfél részére - a tulajdonát képező, dematerializált értékpapírról - vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.
(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról vezetett nyilvántartási számlán - az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapírszámláról kiállított értesítése alapján - könyvelni kell a bekövetkezett forgalmat, így különösen:
a) az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét;
b) az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét;
c) az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (forgalmazónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névérértékét;
d) az egyéb növekedési és csökkenési tételeket.

Mérlegen kívüli tételek

20. § (1) A mérlegen kívüli tételnek minősülő, a (2)-(3) és az (5) bekezdésben felsorolt tételeket a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán összesítetten kell kimutatni.
(2) Függő kötelezettségek közé tartoznak többek között:
1. az opciós ügyletek (ideértve az eladási leszállítási opció kiírójának kötelezettségét, illetve a vételi leszállítási opció vevőjének és kiírójának, valamint az eladási leszállítási opció vevőjének kötelezettségét és az eladási, valamint a vételi elszámolási opció kiírójának kötelezettségét);
2. a garanciavállalás;
3. a kezességvállalás;
4. a visszavonható készenléti (standby) hitellevél;
5. a visszavonhatatlan hitellevelek és az akkreditívek;
6. a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg;
7. a harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak;
8. a nem valódi penziós ügyletek;
9. a hitelígérvények;
10. a kötelezettségvállalásra vonatkozó ígérvények;
11. a forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezességvállalás (avalizálás);
12. a továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó, névértékének összegében a lejáratig;
13. a hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott, a mérleg fordulónapján fennálló megtérítési igény (visszkereset), a váltóban foglalt követelésből az utolsó váltóbirtokos által meghatározott (a főkötelezett által ki nem fizetett névértéke) érték a pénzügyi teljesítésig;
14. egyéb (váltón kívüli), a pénzügyi intézmény által megvásárolt (leszámítolt) és eladott (viszontleszámítolt) piacképes forgatható okmányokon alapuló pénzkövetelések olyan értékben, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető (fizetésre kötelezhető);
15. a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek.
(3) Biztos (jövőbeni) kötelezettségek közé tartoznak többek között:
1. a határidős adásvételi ügyletek,
2. a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek (a kamatok cseréje vonatkozó swap ügylet esetén a vállalt fix, illetve változó kamat  értékelés napján - a mérleg fordulónapján - fennálló mértékével a teljes hátralévő futamidőre számított kamatra vonatkozó fizetési kötelezettség).
(4) A függő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettség összegét.
(5) Mérlegen kívüli követelésként kell kimutatni a határidős és az opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló, forintra szóló követelések, valamint a 2. § 10. pontja szerinti mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések összegét.
(6) A (2)-(3) és az (5) bekezdésben felsorolt mérlegen kívüli tételeket, azok szerződés szerinti értékén, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani. A devizára szóló mérlegen kívüli tételek esetén, ha a szerződés szerinti érték csak devizában rögzített, akkor annak a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékét is ki kell mutatni 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.
(7) Az elszámolási határidős és opciós ügyletek, valamint a kamat-swap ügyletek esetében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumnak a 22. § (6) bekezdése szerint a mérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értékét is. Ezeket az ügyleteket a piaci ár és a szerződés szerinti érték különbözetének összegében, annak jellegétől függően a mérlegen kívüli követelések és a függő vagy biztos (jövőbeni) kötelezettségek között kell kimutatni az (1) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán. A leszállítási határidős és opciós ügyleteket, valamint a forint és deviza cseréjére, valamint a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügyleteket a szerződés szerinti összegben kell jellegétől függően a mérlegen kívüli követelések és a függő vagy a biztos (jövőbeni) kötelezettségek között kimutatni a mérleg hátoldalán.

Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása

21. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).
(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik - és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet (határidős elszámolási ügylet) lezárásakor csak a kötési ár és a 22. § (6) bekezdése szerinti piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.
(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz-visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.
22. § (1) A fedezeti ügyleteket azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét.
(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor - elszámolásakor - kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatként realizálódik, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként realizálódik, illetve befektetési szolgáltatás bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett - kereskedési célú - ügylet eredménye árfolyam-különbözetként realizálódik.
(3) A fedezeti céllal tőzsdén, illetve tőzsdén kívül megkötött és a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke közötti különbözetet legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő  elszámolt időarányos eredményének - ellenkező előjelű - összegében el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.
(4) A fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt,
a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes forintárfolyama (spot árfolyama) és a kötési árfolyama közötti különbözet üzleti évre jutó időarányos összegét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben;
b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama (kötéskori spot keresztárfolyama) és a kötési keresztárfolyama közötti devizában fennálló árfolyam-különbözet üzleti évre jutó időarányos összegét, a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell elszámolni a mérleg fordulónapjával az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben;
c) a kamat-swap ügylet esetében a 23. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni az ügylet üzleti évre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapján elszámolható összegét. A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén, az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet, jellegétől függően, a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben.
(5) Ha az a)-c) pontban meghatározott fedezeti célú swap ügylet nem kamatfedezeti célú és a fedezett alapügylet eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor a fedezeti célú swap ügylet eredményét is az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti, a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni:
a) tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;
b) tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, deviza swap ügyletek esetén a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot vagy a határidős piaci árfolyamot;
c) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a szerződés szerinti időszakra vonatkozó BUBOR üzleti évben utoljára közzétett mértékét vagy a mérleg fordulónapján érvényes határidős piaci kamatláb mértékét;
d) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében az elismert piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.
(7) A kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében kötött swap ügyletek elszámolására a fedezeti céllal kötött swap ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [ide nem értve a (3) bekezdésben és a 23. § (3) bekezdésében előírt azon követelményt, hogy a mérleg fordulónapjáig felmerülő időarányos eredmény, illetve a mérlegkészítés időszakában realizált időarányos eredmény csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el].
(8) A kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott - a swap ügyletekkel azonos jellegű - összetett ügyletek elszámolására a (7) bekezdés szabályait kell alkalmazni. A számviteli nyilvántartási rendszer keretében biztosítani kell, hogy az összetett ügyletben az azonnali ügylethez rendelt határidős ügylet a lejárati idő végéig (az ügylet zárásáig) megkülönböztetett megjelöléssel legyen ellátva.
(9) Nem minősíthető fedezeti ügyletnek az olyan - nem devizára szóló, leszállítási - határidős ügylet, amelynek lezárásakor a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával (delivery) és a kötési ár kifizetésével történik, továbbá a kötési ár (árfolyam), valamint a záráskori piaci ár (árfolyam) közötti különbözet csak elméleti (potenciális) hasznot vagy veszteséget jelent a felek számára, de annak pénzügyi elszámolására nem kerül sor, illetve ha az - tőzsdei ügylet esetén - árkülönbözet címén befolyt vagy befizetésre került, azt az ügylet zárásakor a felek - az elszámolóházzal való elszámolás útján - visszafizetik egymásnak vagy beszámítják a kötési ár pénzügyi rendezésébe.
(10) A (9) bekezdés szerinti határidős ügyletek lezárásakor nem lehet az elméleti (potenciális) nyereséget bevételként, az elméleti (potenciális) veszteséget ráfordításként és az ügylet tárgyát képező eszköz könyv szerinti (beszerzési) értékét módosító tételként elszámolni.
(11) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti - fedezeti célú -, valamint a (7)-(8) bekezdés szerinti swap ügyletekhez - illetve a swap ügyletekkel azonos jellegű összetett ügyletekhez - kapcsolódó - és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott - devizahitel, devizabetét, deviza- és valutakészlet átértékeléséből, átváltásából, illetve törlesztéséből származó, az üzleti évben felmerült árfolyamnyereség összegét passzív időbeli elhatárolásként, a felmerült árfolyamveszteség összegét aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleg fordulónapjával. Az időbeli elhatárolásokat a swap ügylet zárásakor kell megszüntetni.
(12) Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.
23. § (1) A nem fedezeti céllal kötött tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciós ügyletek és a swap ügyletek [ide nem értve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti ügyleteket] határidős ügyletrészének eredményét - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni, a ténylegesen realizált összegben.
(2) A nem fedezeti céllal kötött elszámolási határidős és opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze és valamennyi határidős devizaügylet (függetlenül attól, hogy elszámolási vagy leszállítási ügylet) esetén, ha az ügylet jövőbeni eredménye a piaci ár (tőzsdei ár, árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérleg-fordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében - az eladónak az ár (árfolyam) emelkedése esetén, illetve a vevőnek az ár (árfolyam) csökkenés esetén - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(3) Az üzleti évben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetében, amelyek az üzleti évet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény üzleti évre jutó időarányos részét, az üzleti év mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredmény üzleti évre időarányosan jutó összege csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el az üzleti év eredményét érintő tételként azon bevételek, illetve ráfordítások között, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.
(4) Forint- és devizacserére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - nem fedezeti célú swap ügylet esetén, ha a határidős ügyletrész nagy valószínűséggel veszteséggel zárul, akkor a deviza kötési árán - árfolyamán - és a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegében - amennyiben az veszteség jellegű - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(5) A különböző devizák cseréjére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - swap ügylet esetén, ha a határidős ügyletrész nagy valószínűséggel veszteséggel zárul, akkor a mérleg fordulónapjával a meglévő deviza forintértéke (az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke) és a kötési keresztárfolyamon átszámított - az azonnali ügyletrész keretében átváltott másik - devizának az MNB által a mérleg fordulónapján közzétett hivatalos árfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegében - amennyiben az veszteség jellegű - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(6) Kamat-swap ügylet esetén, a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között. A mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét az üzleti évi mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként, illetve passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott kamatok és kamat jellegű bevételekkel, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredmény üzleti évre időarányosan jutó összege csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el az üzleti évi eredményt érintő tételként azon bevételek, illetve ráfordítások között, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.
(7) Ha a (2), (4)-(5) bekezdés szerinti ügyletek - fedezeti ügylettel fedezett - alapügyletek vagy léteznek azokkal fedezeti kapcsolatban nem lévő olyan, azonos árura, illetve pénzügyi instrumentumra vonatkozó, azonos típusú, ellentétes irányú, azonos (vagy közel azonos) lejárati idejű, nagy valószínűséggel azonos nagyságrendű, ellentétes előjelű eredménnyel járó ügyletek, amelyek azokkal szembeállíthatók, akkor nem kell az ügyletek jövőben várható veszteségére a céltartalékot megképezni. Közel azonos lejárati idejűnek tekinthetők az éven belüli lejáratú ügyletek, ha a lejárati idejükben legfeljebb hét nap eltérés áll fenn, illetve az éven túli lejáratú ügyletek, ha a lejárati idejükben legfeljebb harminc nap eltérés áll fenn.
(8) A deviza vételére, eladására (cseréjére) szóló határidős ügyletek miatt az adott devizára vonatkozó - a mérlegben nem szereplő - jövőbeni követelés, illetve kötelezettség a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke és a határidős ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti - átértékelésből adódó - árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget az üzleti évi eredményben nem lehet figyelembe venni. Az ilyen mérlegen kívüli tételek átértékeléséből adódó árfolyamnyereség és -veszteség együttes eredményhatását - amennyiben az jelentős - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.
24. § (1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő követeléseken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni követelésként - kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként - kell kimutatni.
(3) A tőzsdei leszállítási (delivery) határidős ügylet zárásakor, ha az elszámoló ár csökkenése miatt a vevőnek a befizetett árkülönbözet összegében követelése áll fenn, akkor azt a kötési árra (szerződés szerinti vételárra) vonatkozó kötelezettség pénzügyi rendezésébe kell beszámítani (csökkenteni kell annak összegével a kötelezettséget).
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követeléseken belül az elszámolóházzal szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.
(5) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletnek - függetlenül attól, hogy fedezeti céllal vagy nem fedezeti céllal kötötték - a mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet az üzleti évi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni. Ha az opciós ügylet várhatóan veszteséggel zárul, akkor céltartalékot kell utána képezni a mérleg fordulónapjával.
(6) Az opció vevője a fizetett opciós díjat befektetési szolgáltatási ráfordításként köteles - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig befektetési szolgáltatási bevételként köteles elszámolni a kapott opciós díjat.
(7) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkenéseként, az opció kiírója passzív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási bevétel csökkenéseként köteles elszámolni.
(8) Az opciós díjat - a (9)-(10) bekezdésben foglaltak kivételével - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője. Ha az opciós ügylet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között lezárul, és az opció vevője érvényesíti az opciót, akkor - az ügylet realizált eredménye üzleti évre jutó időarányos részének a 23. § (3) bekezdése szerint történő elszámolásával egyidejűleg - az opciós díj üzleti évre időarányosan jutó összegét az üzleti évi eredményt érintő tételként kell elszámolni.
(9) Ha a leszállítási (delivery) opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - az opció lehívásakor (érvényesítésekor) - a beszerzési ár részének kell tekinteni. Ha az opciós ügylet tárgyát a vevő forgóeszközként kívánja hasznosítani, akkor a fizetett opciós díj a beszerzési árban - a vevő döntésétől függően - figyelembe vehető. A beszerzési árban figyelembe veendő opciós díjat annak kifizetésekor egyéb követelésként kell elszámolni és az opció lehívásakor (érvényesítésekor) kell az eszköz beszerzési értékének növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként elszámolni.
(10) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a befektetési szolgáltatás ráfordításaként.
(11) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak - a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával - harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni, és a felek megállapodása szerint kapott vagy fizetett díjat a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.
(12) A (11) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni az eszköz beszerzési árának részeként vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaként, illetve időbeli elhatárolásként.
(13) A tőzsdén kötött határidős elszámolási ügyletek lejárati ideje előtt kötött ellenügylet esetében az ellenügylet kötésének napja az ügylet zárása időpontjának tekintendő és a felek az ellenügylet kötésének napján érvényes tőzsdei elszámoló ár és a határidős kötési ár különbözetének összegét számolják el eredményként és rendezik pénzügyileg.
(14) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetett, illetve kapott - kártérítés jellegű - összeget a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni.
(15) A likviditás- és kockázatkezelési tevékenység keretében kötött határidős, opciós vagy swap ügyletek - függetlenül attól, hogy az ügylet fedezeti vagy nem fedezeti célú - eredményét [beleértve az eredményt érintő tételként elszámolt opciós díjakat és a (11)-(12), (14) bekezdés szerinti kifizetéseket] minden esetben, jellegétől függően  az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a kamatbevételek vagy kamatráfordítások között kell kimutatni.