251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 7. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti értékpapír-bizományosra, értékpapír-kereskedőre, befektetési társaságra (a továbbiakban együttesen: befektetési vállalkozás).
(2) A befektetési vállalkozások a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. befektetési szolgáltatási: az Épt. 4. §-a szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek;
2. éves nettó árbevétel: a Tv. 117. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás éves nettó árbevétele alatt a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit kell érteni;
3. közvetített szolgáltatási díj a 7. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából: az ügyfelek részére nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz más vállalkozótól (közvetítőtől, ügynöktől) igénybe vett szolgáltatásokért fizetett, az - ügyfelekre továbbhárított - díjak;
4. leszállítási határidős, opciós és swap ügylet (delivery): a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
5. elszámolási határidős, opciós és swap ügylet: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
6. az ügylet zárásának időpontja: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
7. az ügylet likvidálása: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
8. kamatarbitrázs érdekében vagy meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és kamatozása céljából kötött swap ügylet: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
9. kamatarbitrázs ügylet: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
10. tőzsde: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;
11. BUBOR: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom.

Éves beszámoló

3. § (1) A befektetési vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. Az éves beszámoló a (2) bekezdés szerinti mérleget, a (3) bekezdés szerinti eredménykimutatást és a 17. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában.
(2) A Tv. 1. számú mellékletében előírt mérleget a befektetési vállalkozás e rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiegészítésekkel köteles elkészíteni.
(3) Az eredménykimutatást a 2. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni.
(4) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlegét a (2) bekezdés szerinti szerkezetben, a 3. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.
(5) Az anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatását a 2. számú melléklet szerinti szerkezetben, a 4. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.
(6) A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni:
a) az Épt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azon szabályzatokat, amelyek a befektetési vállalkozás könyvvezetéséhez és az éves beszámoló, továbbá - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a tőzsde felé történő és egyéb - jelentéstételi kötelezettséghez tartoznak, így különösen: a befektetési szabályzatot [befektetett eszközök és a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések (a továbbiakban együttesen: értékpapírok) értékeléséről]; a befektetési társaságnál a hitelezési, az adósminősítési, a fedezetértékelési, az eszközminősítési és a céltartalékképzési szabályzatot;
b) a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a pénz- és értékkezelési szabályzatot;
c) a szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről, ellenőrzéséről készített belső szabályzatot;
d) az ügynökökkel történő elszámolás rendjére vonatkozó szabályzatot;
e) a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.
(7) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a befektetési vállalkozásnál olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem befektetési szolgáltatási tevékenységek közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a befektetési vállalkozás összes bevételében jelentős részarányt képvisel. A befektetési vállalkozás saját hatáskörben dönti el és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.
(8) A befektetési vállalkozás köteles belső számviteli rendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a felügyeleti ellenőrzésre.

A mérleg tételeinek tartalma

4. § (1) A részesedések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:
a) a tőzsde által megállapított egyszeri belépési díj befizetett összegét mindaddig, amíg a befektetési vállalkozás tőzsdetagsága meg nem szűnik, vagy a tőzsdetagságot át nem ruházza,
b) a más befektetési vállalkozásban való részesedést,
c) az olyan vállalkozásban való 5%-ot meghaladó közvetlen részesedést, amelynek 5%-ot meghaladó közvetlen részesedése van más befektetési vállalkozásban.
(2) A készletek között elkülönítetten kell kimutatni a követelés ellenében kapott, eladási célú vagyontárgyakat - ide nem értve az értékpapírokat - a Tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti értéken.
(3) Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül kell kimutatni
a) a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység után felszámított díjakra vonatkozó követelések összegét,
b) az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeknek a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a mérleg fordulónapján fennálló Tartozik egyenlegének összegét, ideértve a halasztott pénzügyi teljesítésből származó követelést is (amikor a befektetési vállalkozás a megbízó ügyfél javára kötött ügylet, szerződés pénzügyi teljesítését - az ügyféllel történő megállapodás alapján - átmenetileg saját pénzeszközeiből finanszírozza, és az ügyfél annak összegét utólag téríti meg),
c) a jegyzési garanciavállalás után felszámított díjakra vonatkozó követelések,
d) a befektetési hitel összegét,
e) vállalkozások tőkeszerkezetével, átalakításával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás után felszámított díjakra vonatkozó követelések, egyéb követelések összegét,
f) az egyéb üzleti tevékenységből eredő követeléseket, ideértve a befektetési tanácsadás után felszámított díjakból, a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből eredő - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - követeléseket is.
(4) A tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) azonnali, illetve határidős ügyletekből adódóan keletkezett követeléseknek a mérleg fordulónapján fennálló összegét. A még le nem járt (le nem zárt) határidős ügyletek esetében nem lehet ilyen címen követelést kimutatni.
(5) A tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) azonnali, illetve határidős ügyletekből adódóan keletkezett követelések összegét. A még le nem járt (le nem zárt) határidős ügyletek esetében nem lehet ilyen címen követelést kimutatni.
(6) Az elszámolóházzal szembeni követelések között - a tőzsdeforgalmi számla követelésen belül - kell kimutatni (és az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten, saját és az ügyfél pénzeszköze részletezésben kell vezetni) az elszámolóház részére átutalt:
a) az azonnali tőzsdei ügyletek pénzügyi rendezésére szolgáló pénzösszeget;
b) az ügyletek pénzügyi fedezetére, kiegészítő pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeget;
c) az ügyletenkénti alapbiztosíték céljára szolgáló pénzösszeget;
d) az ügyletenkénti árkülönbözet (változó letétkénti) befizetésére szolgáló pénzösszeget, valamint az elszámolóháztól az ügyletenként árkülönbözet címén kapott pénzösszeget;
e) egyéb célra a tőzsdeforgalmi számlán tartott pénzösszeget.
(7) Az elszámolóházzal szembeni követelések között, egyéb követelésként kell kimutatni:
a) a tőzsdeforgalmi számláról - illetve bankszámláról vagy pénztárból - árkülönbözet címén az elszámolóház részére befizetett pénzösszeget [a hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 11. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés];
b) a befektetési vállalkozások által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott - az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz címén átutalt pénzösszeget.
(8) Az értékpapírok között, a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az elszámolóháznál pénzügyi fedezetként letétbe helyezett nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát.
(9) A pénzeszközök között elkülönített betétszámlán kell kimutatni a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan a befektetési vállalkozáshoz átutalt, az ügyfeleket megillető pénzösszegnek - tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - az Épt. 100. §-ának (1) bekezdése szerint banknál vezetett letéti számlán tartott összegét.
(10) A főkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy - a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan - az ügyfeleket megillető pénzösszeg - ügyfelekre összesítetten - naprakészen megállapítható legyen:
a) a tőzsdeforgalmi számlán lévő,
b) a banknál vezetett letéti számlán lévő,
c) a pénztárban lévő,
d) ügyfélszámla szerződés hiányában az elszámolási betétszámlán lévő
pénzösszeg részletezésben.
5. § (1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozás esetében az Épt. 9. §-ának (6) bekezdése szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan tag tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési vállalkozásban, illetve befektetési szolgáltatóban is van részesedése.
(2) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - a mérlegben a források között negatív előjellel - kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét.
(3) A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül - a működéshez - tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak bekerüléskori értékét.
(4) Általános tartalékként kell kimutatni a saját tőke részét képező, az Épt. 107. §-ának (1) bekezdése szerint meghatározott mértékben, az adózott eredményből képzett tartalékot.
(5) A céltartalékok között - a mérlegben a források között - az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:
a) az értékpapír árfolyamveszteségre a 8. § (1) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét,
b) a nyitott pozíció veszteségére a 8. § (2) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét,
c) a Tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások időbelileg elhatárolt nem realizált árfolyamvesztesége fedezetére képzett céltartalék összegét.
(6) A Tv. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti várható kötelezettségekre képzett céltartalékon belül kell kimutatni a Tv.-ben foglaltakon túlmenően a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrészének jövőben várható veszteségére - a 15. § (4)-(6) és a 16. § (5) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét, továbbá a jegyzési garanciavállalás, mint várható kötelezettség után képzett céltartalékot.
(7) Az áruszállításból és a szolgáltatásból (szállító) eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni:
a) a tőzsde által nyújtott szolgáltatások ellenértékének ki nem fizetett összegét,
b) az elszámolóház által nyújtott szolgáltatások ellenértékének ki nem fizetett összegét,
c) a közvetített szolgáltatások számlázott, ki nem fizetett összegét,
d) egyéb beszerzések és igénybe vett szolgáltatások számlázott ki nem fizetett összegét.
(8) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül kell kimutatni:
a) a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve a bizományosi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által közvetlenül átutalt vételár összegét, illetve az ügynökön keresztül a befektetési vállalkozás részére átutalt pénzösszeget, annak befolyásakor; eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét; értékpapír-kibocsátás lebonyolításakor a kibocsátót megillető jegyzési összeget; letétkezelés és portfólió-kezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a főkifizető hely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét; határidős ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezetek összegét stb.),
b) az egyéb üzleti tevékenységből eredő kötelezettségeket, ideértve a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből adódóan a - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - pénztárat (ügyfelet) megillető pénzösszeget is.
(9) A tőzsdei ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek mérleg fordulónapján fennálló összegét.
(10) A tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét, valamint a 10. § (8) bekezdés szerint keletkezett kötelezettség összegét.
(11) Elszámolóházzal szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó, árkülönbözet címén, az elszámolóház által a befektetési vállalkozás tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzösszeget. A hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 11. § (6) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a befektetési vállalkozás a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözet összegét és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.

Mérlegtételek értékelése

6. § (1) A mérlegtételek értékelésére a Tv.-ben előírt általános szabályokat kell alkalmazni a (2)-(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az eladási célra beszerzett, belföldi értékpapírtőzsdén forgalmazott értékpapírokat havonta és év végén, a mérleg fordulónapján kell értékelni. A hóvégi értékeléskor, a hó utolsó napján érvényes, illetve az év végi értékelés során, a mérlegfordulónapi tőzsdei árfolyamlistában közölt átlagáron (átlagárfolyamon) kell értékelni.
(3) Ha a hó utolsó napja, illetve a mérleg fordulónapja az értékpapírtőzsdén nem forgalmi nap, akkor a hó utolsó napját, illetve a mérleg fordulónapját megelőző utolsó forgalmi nap tőzsdei átlagárait (átlagárfolyamait) kell alkalmazni az értékelés során.
(4) Ha valamely értékpapírnak a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott napokon nem volt tőzsdei forgalma, akkor annak a tőzsdei napnak az átlagárát (átlagárfolyamát) kell alkalmazni, amely napon legutoljára az adott értékpapírra volt tőzsdei üzletkötés.
(5) A külföldi pénznemben kibocsátott eladási célra beszerzett értékpapírokat az alábbiak szerint kell értékelni:
a) Külföldi tőzsdén vagy más intézményes keretek között forgalmazott értékpapíroknál a helyi súlyozott átlagárat (átlagárfolyamot) vagy - ahol ez nincs - a legnagyobb megajánlott árat (árfolyamot) kell figyelembe venni a megfelelő hivatalos tőzsdei jegyzékből, illetve meghirdetett árfolyamlistából. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírokat a hóvégi átértékelést követően, illetve a mérlegben a devizának a hó utolsó napján, illetve az üzleti év mérlegfordulónapján érvényes, a Tv. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti - választott - árfolyamán átszámított forintértéken kell kimutatni.
b) Azoknál az értékpapíroknál, amelyek külföldi tőzsdei vagy más intézményes keretek között nem forognak, - csak a mérleg fordulónapi átértékelést kell alkalmazni és ahhoz - a beszerzéskori devizaértéket kell figyelembe venni. A devizaértéket az a) pontban foglaltak szerint kell forintra átszámítani.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékpapír-felértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételei között, az értékpapír-leértékelés összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között kell elszámolni.
(7) A követelés ellenében kapott befektetési célú, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírokat a Tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni.
(8) A befektetési célra vásárolt, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírt a befektetési vállalkozásnak a Tv. 60. §-a szerinti devizaárfolyamon kell értékelnie.
(9) A (7)-(8) bekezdés szerinti értékpapírt a Tv. 54. §-a szerint kell értékelni a mérleg fordulónapján.
(10) A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a kamatozó értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) az értékpapír utolsó kamatfizetési (illetve kibocsátási) időpontjától az értékelés időpontjáig - illetve az értékelés szempontjából figyelembe vett utolsó tőzsdei kereskedési napig - üzleti év mérlegfordulónapjáig időarányosan járó kamattal csökkentett összegben kell figyelembe venni.
(11) A 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti részesedés után értékvesztés nem számolható el.
(12) A (2)-(5) és a (9) bekezdés szerinti értékeléskor, illetve a diszkont értékpapírok Tv. alapján történő egyéb értékelésekor alkalmazott hazai és külföldi tőzsdei átlagárakat (átlagárfolyamokat) a Tv. 32. §-ának (2) bekezdése szerint a vételár és a névérték közötti különbözetnek az értékpapír beszerzésétől (illetve kibocsátási időpontjától) az értékelés időpontjáig - illetve az értékelés szempontjából figyelembe vett utolsó tőzsdei kereskedési napig - időarányosan elszámolt összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni.
(13) A befektetett eszköznek minősülő részesedés esetében értékhelyesbítés és értékvesztés, illetve a tárgyi eszközök, valamint az immateriális javak esetében értékhelyesbítés és terven felüli értékcsökkenési leírás egyidejűleg nem mutatható ki a nyilvántartásokban és a mérlegben.
(14) A névérték felett vagy alatt vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet hátralévő lejárati idő alatti időarányos eredményként való elszámolása, valamint értékelése (értékvesztésének és visszaírásának elszámolása) csoportos nyilvántartás és értékelés esetén - a könyvvizsgáló által is elfogadott és a számviteli politikában rögzített, a csoportszintű értékelést a valóságnak megfelelően biztosító - módszer alkalmazásával történik. Ilyen módszer hiányában a névérték alatt, illetve felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapíroknál csak egyedi nyilvántartást és egyedi értékelést lehet alkalmazni (a csoportos nyilvántartás és értékelés nem folytatható).

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

7. § (1) Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalmára a Tv.-ben meghatározottak érvényesek a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.
(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:
a) bizományosi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek - kötött ügyletek - után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak (ügynöki díjak) összegét;
b) kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételt, illetve vételárában elismert - kamatbevételt csökkentő tételként elszámolt - kamatot, értékesítése során felmerült (pénzügyileg realizált, illetve időarányos) árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, az ilyen értékpapírok felértékelési nyereségét, illetve értékvesztését, kamat- és osztalékbevételét, a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a 8. § (2) bekezdés szerint a nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a határidős tőzsdei, tőzsdén kívüli és swap ügyletekből származó, várható árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás 13-16. §-ok szerint tárgyévben elszámolható összegét;
c) az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgalomba hozatal lebonyolításáért felszámított díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak összegét;
d) letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés, a letéti őrzés és a portfólió-kezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolási egyéb díjak, felmerült közvetítői díjak stb.) összegét;
e) egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapírszámla vezetéssel, ügyfélszámla vezetéssel, befektetési tanácsadással, befektetési hitelnyújtással, jegyzési garanciavállalással, vállalatok felvásárlásával, átalakulásával kapcsolatos tanácsadással, szolgáltatásnyújtással, az ügynöki tevékenységgel és egyéb befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben felszámított díjak, kamatok, egyéb jutalékbevételek, a befektetési hitelek, halasztott pénzügyi teljesítés miatt, valamint a követelés ellenében átvett, készletként kimutatott vagyontárgyak után elszámolt értékvesztés-visszaírást, illetve értékvesztést és ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások, fizetett közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak összegét.
(3) A nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok utáni osztalékbevétel összegét, az értékesítésük és beváltásuk során keletkező árfolyamnyereséget és veszteséget, a befektetési célú értékpapírok és az éven túli, illetve éven belüli lejáratú kölcsönök, követelések és bankbetétek utáni kamatbevételeket, a befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és visszaírás összegét.
(4) A beváltás évét megelőzően a befektetett eszközök közül forgóeszközzé átminősített értékpapírok beváltásakor felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni. Az ilyen értékpapírok átsorolását csak a mérlegben kell feltüntetni, de azok értékelésével, befolyt tőketörlesztésével, névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet időarányos elszámolásával összefüggésben felmerülő eredményt érintő tételek a befektetett eszköznek minősülő értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kerülnek elszámolásra, illetve az eredménykimutatásban beállításra.
(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően igénybe vett közvetített szolgáltatások számlázott összegét az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

8. § (1) A 6. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékpapír-felértékelés nyereségének az értékpapír-leértékelés veszteségét meghaladó összegében céltartalékot kell képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység ráfordításaival szemben. A hóvégi értékeléskor ilyen címen képzett céltartalékot, a következő hónap elején, az üzleti év mérlegfordulónapján ilyen címen képzett céltartalékot az üzleti évet követő év első havi zárását megelőzően teljes összegében fel kell használni, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között elkülönítetten a kereskedelmi tevékenység bevételeivel szemben kell elszámolni.
(2) A tőzsdén kötött, az üzleti év mérlegfordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek nyitott pozíciójának értékeléséből adódó - a 15. § (2) bekezdés szerint - az üzleti évben elszámolt várható árfolyamnyereségének a várható árfolyamveszteséget meghaladó összegében céltartalékot kell képezni, amelyet az üzleti évet követő évben teljes összegében fel kell használni.
(3) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel és a halasztott fizetés - ideértve a halasztott pénzügyi teljesítés és egyéb halasztott fizetések - miatt, valamint minden egyéb, befektetési szolgáltatásból adódóan fennálló követelés összegét negyedévente köteles az 5. számú melléklet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékben értékvesztést elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a követelések minősítése javult és az utánuk elszámolt értékvesztés állománya a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. A visszaírt értékvesztést az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni. A visszaírás üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó összegét az egyéb befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni.
(4) A befektetési vállalkozás a követelések fejében átvett, értékesítési célú - készletként kimutatott - vagyontárgyakat (ide nem értve az értékpapírokat) negyedévente köteles az 5. számú melléklet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékben értékvesztést elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a készlet minősítése javult és az utánuk elszámolt értékvesztés állománya a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet értékvesztés visszaírásként kell elszámolni.
(5) A befektetési társaság a jegyzési garanciavállalást, mint várható jövőbeni kötelezettséget a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a mérleg fordulónapjával köteles az 5. számú melléklet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékig köteles utána céltartalékot képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. A jegyzési garancia lejártakor a - mérlegen kívüli - kötelezettség megszűnésével, illetve a garancia beváltásakor a céltartalékot fel kell használni. A céltartalék felhasználását a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között az egyéb befektetési szolgáltatási bevételekkel szemben kell elszámolni.
(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnak a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló, a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerinti egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben össze kell vezetnie, devizában mérve a - a követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben. Az azonos devizaösszegnek megfelelő forintértékben összevezetett követelés és kötelezettség között az eltérő nyilvántartási árfolyamból adódó árfolyamkülönbözet összegét - jellegének megfelelően - a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni.
(7) A befektetési vállalkozás év közben minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére készített jelentések alátámasztása érdekében - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani és főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli nyilvántartásokról összesítést készíteni, valamint biztosítani, hogy az analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak.
(8) A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:
a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása;
b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;
c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyamkülönbözetek elszámolása (év végén);
d) a eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente);
e) az értékcsökkenése elszámolása (negyedévente);
f) a főkönyvi kivonat elkészítése;
g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta);
h) a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele;
i) a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között a mérleg fordulónapjával a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő céltartalékképzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, határidős, opciós és swap ügyletek (beleértve a 14. § (7)-(8) bekezdése szerinti ügyleteket is) jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek [kivéve a 14. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket] után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként;
j) a forgóeszköznek minősülő értékpapírok havi átértékelése és az ahhoz kapcsolódó, értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék képzésének elszámolása.
9. § (1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.
(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.
(3) A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban az elszámolóháztól kapott értékpapír-számlakivonat, illetve a központi értékpapír-számlakivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapír-számlakivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapír-számlakivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.
(4) A befektetési vállalkozás az idegen tulajdonban lévő értékpapírokat és azok állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.
(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:
a) a letétkezelés, a letéti őrzés, a portfólió-kezelés, a bizományi ügylet esetén átmenetileg a befektetési vállalkozás birtokába került, nyomdai úton előállított értékpapírokat, valamint
b) az ügyfél tulajdonát képező - értékpapírszámlán nyilvántartott - dematerializált értékpapírokat.
10. § (1) Ha az Épt. alapján a befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződés alapján annak értékpapírját sajátszámlás értékpapír eladási ügyletének teljesítésére használja fel, azzal a feltétellel, hogy meghatározott időn belül azonos fajtájú értékpapírt bocsát ügyfele rendelkezésére, akkor az ügyfél értékpapírját az eladási ügylet eladási árának összegében fennálló követeléssel - illetve pénzeszközzel - szemben kötelezettségként köteles elszámolni.
(2) Az ügyfél értékpapírjával azonos fajtájú értékpapír visszaadásakor az új értékpapír könyv szerinti értékét a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni. Ha az ügyfél értékpapírjának eladási ára összegében fennálló kötelezettség meghaladja az új értékpapír könyv szerinti értékét, akkor a többlet (az ügylet nyeresége) összegét vissza kell fizetni az ügyfélnek. Ha az új értékpapír könyv szerinti értéke nagyobb, mint a kötelezettség összege, akkor a veszteség összegét a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles elszámolni.
(3) Az azonnali és a határidős bizományi ügyleteket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani azok teljesítésének időpontjáig, ide nem értve azt az esetet, ha az azonnali bizományi ügyleteket a befektetési vállalkozás saját elhatározása szerint, az (5) bekezdésnek megfelelően, az ügyletkötéskor az eladóval szemben kötelezettségként, illetve a vevővel szemben követelésként felveszi a könyveibe. A bizományi ügyletek teljesítése során a befektetési vállalkozás - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben a megbízó ügyféllel szembeni kötelezettség (ideértve a 11. § szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott kötelezettséget is, amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött) növekedéseként, illetve csökkenéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
(4) A (3) bekezdés szerinti - pénzmozgással járó - gazdasági események közé tartoznak többek között:
a) vételi megbízásnál az ügyféltől kapott vételár és annak az eladó részére történő kifizetése,
b) eladási megbízásnál a vevőtől kapott eladási ár és annak az ügyfél részére történő kifizetése,
c) megbízásra történő kamatbeszedésnél a kibocsátótól beszedett kamat és annak az ügyfél részére történő kifizetése,
d) megbízásra történő kamatkifizetésnél a kibocsátótól - mint ügyféltől - átvett kamat és annak az értékpapír-tulajdonosok részére történő kifizetése,
e) határidős, opciós tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek esetén a megbízótól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén, illetve az ügylet zárásakor pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközök és azok felhasználása a tőzsdei ügylet elszámolása során,
f) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése esetén a jegyzett összeg beszedése és annak a kibocsátó felé történő átutalása stb.
(5) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén a befektetési vállalkozás döntésétől függően, az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a sajátszámlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei klíring elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg rendezni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:
a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,
b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
(6) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a - kifizetőhelyi minőségben - levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles a befektetési vállalkozás elszámolni.
(7) Bizományi ügyletek esetén a befektetési vállalkozás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e, és milyen feltételekkel).
(8) Ha a befektetési vállalkozás a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.
(9) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére fizetendő pénzeszközt, az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).
(10) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett - az ügyfeleket megillető - pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést - bizonylatokkal alátámasztottan - vissza nem igazolta.
(11) Az ügyfél által a befektetési vállalkozás részére ügynökön keresztül átutalt (fizetett), de a befektetési vállalkozáshoz még be nem folyt pénzösszeget az ügynök - pénzátvételéről szóló - igazolása alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.
(12) A bizományos befektetési vállalkozáson keresztül megkötött ügylet az ügyfél (megbízó), valamint a vevő és az eladó szempontjából saját számlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.
(13) A portfólió-kezelési tevékenység során a befektetési vállalkozás ügyfelenként naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ügyfél vagyonát képező pénzeszközökről - az ügyfélszámla alapján - és értékpapírokról (befektetésekről) - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján -, azok kamatáról, osztalékáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügyleten realizált eredményről (árfolyamnyereségről, illetve árfolyamveszteségről).
(14) A befektetési vállalkozás a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján ügyfelét folyamatosan köteles tájékoztatni vagyonáról és a javára kötött ügyletekről számlakivonatok formájában és elszámolás keretében.
(15) A befektetési vállalkozás a portfólió-kezelési tevékenység során az ügyfél javára megkötött ügyleteket külön-külön, a bizományi ügyletekre vonatkozó (3)-(12) bekezdés szerint köteles elszámolni.
(16) A mérleg fordulónapján, illetve a havi záráskor a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - az (5) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján - az összehasonlíthatóság érdekében -, illetve a havi záráskor azok összegét - ha a bizományosként eljáró befektetési vállalkozás a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az üzleti évet követő évben ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve a kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.

Ügyfélszámla-vezetés

11. § (1) Ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel ügyfélszámla-szerződést kötött, az ügyfélszámlát - a számviteli nyilvántartásokon belül - az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni.
(2) A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó, - hitelintézetnél vezetett - elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával), illetve az elszámolóházzal szembeni - tőzsdeforgalmi számla - követelés vagy kötelezettség számlával szemben.
(3) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés (elszámolás) és egyéb jogcímen átutalt összeget az ügylet zárásáig a 4. § (6) bekezdése szerint az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számlakövetelésén belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(4) Az ügyfelet terhelő, az elszámolóháznak befizetett árkülönbözet összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítetten - kell kimutatni a tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a hóvégi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóház részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hóvégi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.
(5) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlaköveteléssel szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, az elszámolóháztól kapott árkülönbözet összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, az elszámolóháztól kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a befektetési vállalkozás kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a havi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóháztól kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítéséhez felhasznált árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben, illetve a havi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és az elszámolóházzal szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.
(7) A (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel nem kötött ügyfélszámla szerződést. Az ügyfélszámlára vonatkozó előírásokat az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekre kell alkalmazni.
(8) Ha a befektetési vállalkozás a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi - az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli - halasztott fizetésben állapodott meg megbízójával, akkor a befektetési vállalkozás az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

Értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás

12. § (1) Az ügyfél részére - a tulajdonát képező dematerializált értékpapírról - vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.
(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról - az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapírszámláról kiállított értesítése alapján - könyvelni kell a bekövetkezett forgalmat, így különösen:
a) az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét;
b) az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét;
c) az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (forgalmazónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján, az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névértékét;
d) egyéb növekedési és csökkenési tételeket.

Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása

13. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).
(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik -, és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet lezárásakor (határidős elszámolási ügylet) csak a kötési ár és a 14. § (5) bekezdés szerinti piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.
(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő előtt (az ügylet lezárása előtt) pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor a befektetési vállalkozás az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként köteles kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.
14. § (1) A fedezeti ügyleteket azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét.
(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatbevételként vagy kamatráfordításként realizálódik, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként vagy ráfordításaként a kereskedelmi tevékenység bevételei vagy ráfordításai között, ha a fedezett ügylet eredménye is a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként vagy ráfordításaként realizálódik, illetve a pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye is a pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként realizálódik.
(3) A fedezeti céllal tőzsdén, illetve tőzsdén kívül megkötött és a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke közötti különbözetet, legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos eredményének - ellenkező előjelű - összegében, el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.
(4) A fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt,
a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes forintárfolyama (spot árfolyama) és a kötési árfolyama közötti különbözet az üzleti évre jutó időarányos összegét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben;
b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama (kötéskori spot keresztárfolyama) és a kötési keresztárfolyama közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét, a mérleg fordulónapján a hitelintézet által meghirdetett eladási és vételi árfolyam átlagán, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a mérleg fordulónapjával az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben;
c) a kamat-swap ügylet esetében a 15. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni az ügylet üzleti évre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapján elszámolható összegét. A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén, az üzleti év mérlegfordulónapjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet, jellegétől függően, a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben.
(5) Ha a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott fedezeti célú swap ügylet nem kamatfedezeti célú és a fedezett alapügylet eredménye a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor a fedezeti célú swap ügylet eredményét is a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti, a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni:
a) tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;
b) tőzsdén kívüli határidős deviza ügyletek, deviza swap ügyletek esetén a mérleg fordulónapján a hitelintézet által meghirdetett deviza eladási és vételi árfolyam átlagát vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot vagy a határidős piaci árfolyamot;
c) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a szerződés szerinti időtartamra vonatkozó BUBOR üzleti évben utoljára közzétett mértékét vagy a mérleg fordulónapján érvényes határidős piaci kamatláb mértékét;
d) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében az elismert piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.
(7) A kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében kötött swap ügyletek elszámolására a fedezeti céllal kötött swap ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [ide nem értve a (3) bekezdésben és a 15. § (3) bekezdésében előírt azon követelményt, hogy a mérlegfordulónapjáig felmerülő időarányos eredmény, illetve a mérlegkészítés időszakában realizált időarányos eredmény csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el].
(8) A kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő  deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott - a swap ügyletekkel azonos jellegű - összetett ügyletek elszámolására a (7) bekezdés szabályait kell alkalmazni. A számviteli nyilvántartási rendszer keretében biztosítani kell, hogy az összetett ügyletben az azonnali ügylethez rendelt határidős ügylet a lejárati idő végéig (az ügylet zárásáig) megkülönböztetett megjelöléssel legyen ellátva.
(9) Nem minősíthető fedezeti ügyletnek az olyan határidős ügylet, amelynek lezárásakor a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával (delivery) és a kötési ár kifizetésével történik, továbbá a kötési ár (árfolyam), valamint a záráskori piaci ár (árfolyam) közötti különbözet csak elméleti (potenciális) hasznot vagy veszteséget jelent a felek számára, de annak pénzügyi elszámolására nem kerül sor, illetve, ha az - tőzsdei ügylet esetén - árkülönbözet címén befolyt vagy kifizetésre került, azt az ügylet zárásakor a felek - az elszámolóházzal való elszámolás útján - visszafizetik egymásnak, vagy az a kötési ár pénzügyi rendezésébe beszámításra kerül.
(10) A (9) bekezdés szerinti határidős ügyletek lezárásakor nem lehet a potenciális nyereséget bevételként, a potenciális veszteséget ráfordításként és az ügylet tárgyát képező eszköz könyv szerinti (beszerzési) értékét módosító tételként elszámolni.
(11) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti - fedezeti célú -, valamint a (7)-(8) bekezdés szerinti swap (illetve azzal azonos jellegű összetett) ügyletekhez kapcsolódó - és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott - devizahitel, devizabetét, deviza- és valutakészlet átértékeléséből, átváltásából, illetve törlesztéséből származó, az üzleti évben felmerült árfolyamnyereség összegét passzív időbeli elhatárolásként, a felmerült árfolyamveszteség összegét aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleg fordulónapjával. Az időbeli elhatárolásokat a swap ügylet zárásakor kell megszüntetni.
(12) Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.
15. § (1) A nem fedezeti céllal kötött tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek és a swap ügyletek [ide nem értve a 14. § (7)-(8) bekezdése szerinti ügyleteket] határidős ügyletrészének eredményét - a (2)-(10) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni, a ténylegesen realizált összegben.
(2) A nem fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős tőzsdei ügyletek esetén, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérlegfordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében:
a) az eladó - az ár (árfolyam) emelkedése esetén -, illetve a vevő - az ár (árfolyam) csökkenése esetén - az elszámolóház részére árkülönbözetként (változó letétként) befizetett és követelésként kimutatott összeget - mint a jövőbeni eredmény üzleti évre jutó részét - passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként - a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között - köteles elszámolni;
b) az eladó - az ár (árfolyam) csökkenése esetén -, illetve a vevő - az ár (árfolyam) emelkedése esetén - a kapott és kötelezettségként kimutatott összeget - mint a jövőbeni eredmény üzleti évre jutó részét - aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként - a kereskedelmi tevékenység bevételei között - elszámolhatja.
(3) Az üzleti évben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdén kívüli határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetében, amelyek az üzleti évet követő évben a mérlegkészítés időpontjáig kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye a mérlegkészítés időpontjáig realizálódik, a realizált eredmény üzleti évre jutó időarányos részét az üzleti év mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként - a kereskedelmi tevékenység bevételei között - (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként - a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között - (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni.
(4) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, tőzsdén kívül, nem fedezeti céllal kötött elszámolási határidős és opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze és valamennyi határidős devizaügylet (függetlenül attól, hogy elszámolási vagy leszállítási ügylet) esetén, ha az ügylet jövőbeni eredménye a piaci ár (tőzsdei ár, árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérlegfordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében - az eladónak az ár (árfolyam) emelkedése esetén, illetve a vevőnek az ár (árfolyam) csökkenése esetén - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(5) Forint- és devizacserére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - nem fedezeti célú swap ügylet esetén, ha a határidős ügyletrész nagy valószínűséggel veszteséggel zárul, akkor a deviza kötési árán - árfolyamán - és a mérleg fordulónapján a hitelintézet által meghirdetett deviza eladási és vételi árfolyam átlagán vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegében - amennyiben az veszteség jellegű - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(6) A különböző devizák cseréjére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - swap ügylet esetén, ha a határidős ügyletrész nagy valószínűséggel veszteséggel zárul, akkor a mérleg fordulónapjával a meglévő deviza forintértéke (a hitelintézet által meghirdetett deviza eladási és vételi árfolyam átlagán vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke) és a kötési keresztárfolyamon átszámított - az azonnali ügyletrész keretében átváltott másik - devizának a hitelintézet által a mérleg fordulónapján meghirdetett deviza eladási és vételi árfolyama átlagán vagy az MNB által a mérleg fordulónapján közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegében - amennyiben az veszteség jellegű - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(7) Kamat-swap ügylet esetén, a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között. Az üzleti évet követően a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét az üzleti év mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként, illetve passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben.
(8) Ha a (3) bekezdés szerinti ügylet, illetve az (5)-(7) bekezdés szerinti swap ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredmény üzleti évre időarányosan jutó összege csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el a tárgyévi eredményt érintő tételként azon bevételek, illetve ráfordítások között, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.
(9) Ha a (4)-(6) bekezdés szerinti ügyletek - fedezeti ügylettel fedezett - alapügyletek vagy léteznek azokkal fedezeti kapcsolatban nem lévő olyan, azonos árura, illetve pénzügyi instrumentumra vonatkozó, azonos típusú, ellentétes irányú, azonos (vagy közel azonos) lejárati idejű, nagy valószínűséggel azonos nagyságrendű, ellentétes előjelű eredménnyel járó ügyletek, amelyek azokkal szembe állíthatók, akkor nem kell az ügyletek jövőben várható veszteségére a céltartalékot megképezni. Közel azonos lejárati idejűnek tekinthetők az éven belüli lejáratú ügyletek, ha a lejárati idejükben legfeljebb hét nap eltérés áll fenn, illetve az éven túli lejáratú ügyletek, ha a lejárati idejükben legfeljebb harminc nap eltérés áll fenn.
(10) A deviza vételére, eladására (cseréjére) szóló határidős ügyletek miatt az adott devizára vonatkozó - a mérlegben nem szereplő - jövőbeni követelés, illetve kötelezettség a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos deviza-árfolyamon átszámított forintértéke és a határidős ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti - átértékelésből adódó - árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a tárgyévi eredményben nem lehet figyelembe venni. Az ilyen mérlegen kívüli tételek átértékeléséből adódó árfolyamnyereség és -veszteség együttes eredményhatását - amennyiben az jelentős - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.
16. § (1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számla követeléseken belül elkülönítetten kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni.
(3) A tőzsdei leszállítási (delivery) határidős ügylet zárásakor, ha az elszámoló ár csökkenése miatt a vevőnek a befizetett árkülönbözet összegében követelése áll fenn, akkor azt a kötési árra (szerződés szerinti vételárra) vonatkozó kötelezettség pénzügyi rendezésébe kell beszámítani (csökkenteni kell annak összegével a kötelezettséget).
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg (elszámolási ügylet), vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet:
a) elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számla követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg, illetve
b) az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül, a kereskedelmi tevékenység bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.
Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentéseként kell elszámolni.
(5) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletnek - függetlenül attól, hogy fedezeti céllal vagy nem fedezeti céllal kötötték - a mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet a tárgyévi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni. Ha az opciós ügylet várhatóan veszteséggel zárul, akkor céltartalékot kell utána képezni a mérleg fordulónapjával.
(6) Az opció vevője a fizetett opciós díjat a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételei között köteles elszámolni a kapott opciós díjat.
(7) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításainak csökkenéseként, a kiíró passzív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételeinek csökkenéseként köteles elszámolni.
(8) Az opciós díjat - a (9)-(10) bekezdésben foglalt kivétellel - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz az opciót érvényesíti az opció vevője. Ha az opciós ügylet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között lezárul, és az opció vevője érvényesíti az opciót, akkor - az ügylet realizált eredménye üzleti évre jutó időarányos részének a 15. § (3) bekezdése szerint történő elszámolásával egyidejűleg - az opciós díj üzleti évre időarányosan jutó összegét a tárgyévi eredményt érintő tételként kell elszámolni.
(9) Ha a leszállítási (delivery) opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - az opció lehívásakor (érvényesítésekor) - a beszerzési ár részének kell tekinteni. Ha az opciós ügylet tárgyát a vevő forgóeszközként kívánja hasznosítani, akkor a fizetett opciós díj a beszerzési árban - a vevő döntésétől függően - figyelembe vehető. A beszerzési árban figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor egyéb követelésként kell elszámolni, és az opció lehívásakor (érvényesítésekor) kell az eszköz beszerzési értékének növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként elszámolni.
(10) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedési tevékenység ráfordításaként.
(11) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak - a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával - harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni, és a felek megállapodása szerint kapott, vagy fizetett díjat a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.
(12) A (11) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni az eszköz beszerzési árának részeként vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaként, illetve időbeli elhatárolásként.
(13) A tőzsdén kötött határidős elszámolási ügyletek lejárati ideje előtt kötött ellenügylet esetében az ellenügylet kötésének napja az ügylet zárása időpontjának tekintendő, és a felek az ellenügylet kötésének napján érvényes tőzsdei elszámoló ár és a határidős kötési ár különbözetének összegét számolják el eredményként és rendezik pénzügyileg.
(14) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetett, illetve kapott - kártérítés jellegű - összeget a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni.