27/2000. (VI. 23.) PM rendelet

a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet módosításáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: tv.) 212. §-a (2) bekezdésének a), c)-j), továbbá l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A vámtörvény részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (5) bekezdésének e) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szerveinek székhelye és illetékessége a következő:]
„e) Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére;”
„k) Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területére;”
(2) Az R. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e §-ban felsorolt vámszervek az átszervezés során érintett szervek jogutódjai.”
2. § Az R. a következő 5/A. §-al egészül ki:
„5/A. § Az e rendelet 5. §-ában meghatározott okmányon túl írásbeli árunyilatkozatként az EV-től eltérő formájú - de azzal azonos adattartalmú - árunyilatkozat alkalmazására vonatkozó szabályokat a Vhr. 74. §-ának (5)-(6) bekezdése határozza meg.”
3. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az EV alkalmazására, kitöltésére vonatkozó szabályokat az e rendelet 3. számú melléklete, az EV mintáját az e rendelet 4. számú melléklete, az EV-től eltérő formájú - azonos adattartalmú - árunyilatkozat mintáját az e rendelet 4/A. számú melléklete tartalmazza.”
4. § Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámszabad terület áruforgalmát és annak ellenőrzését az üzemeltetőnek és a vámhivatalnak úgy kell megszerveznie, hogy a vámellenőrzés késedelem nélkül elvégezhető legyen. Az erre vonatkozó igény bejelentésének rendjét az üzemeltető egyezteti a vámhivatallal. Indokolt esetben - az üzemeltető kérelmére - a vámhivatal a vámszabad területen állandó vámfelügyeleti helyet létesíthet. Az üzemeltetőnek a vámszabad területen végzett eljárás esetében a Vhr. 222. §-ának (6) bekezdésben meghatározott szemledíjat kell fizetnie.”
5. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Állandó belépési engedélyként elfogadható a vámhivatal által nyilvántartásba vett fentiektől eltérő megjelenési formájú (így különösen: mágneskártya) belépési engedély.”
6. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A vámszabad területre raktárművelet, termelőtevékenység és az ezekhez szükséges feladat ellátása céljából az üzemeltetőnek vagy a raktárbérlőnek külön-külön leltárt kell készítenie a külföldről, illetőleg belföldről bevitt termelőeszközökről (ideértve a már leltárba felvett gépekhez érkező alkatrészeket, tartozékokat és cserélhető szerszámokat is), anyagmozgató eszközökről, járművekről, az adminisztrációt szolgáló felszerelésekről, egyéb felszerelési és berendezési tárgyakról (a továbbiakban: leltári tárgyakról). A leltár egy példányát át kell adni a vámhivatalnak. A vámhivatal a leltári tárgyak azonosságát köteles arra alkalmas módon (különösen: gyári szám feltüntetése, vámzár, pecsétzár, szalagzár) biztosítani. Az üzemeltető a leltárba felvett tárgyak állagában, mennyiségében bekövetkezett minden változást köteles bejelenteni a vámhivatalnak. A változást a vámhivatal - ellenőrzés után - a leltár vámhivatali példányán átvezeti.
(2) A tv. 90. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenységet végzőknek a tevékenységük ellátásához szükséges felszerelési tárgyakról házi nyilvántartást kell vezetni. A felszerelési tárgyak vámszabad területre be- vagy kiviteléhez nem kell EV-t kiállítani, azokat árufelsorolást tartalmazó jegyzék benyújtásával kell be- vagy kiszállítani. A be- vagy kiszállításról készült jegyzék egy példányát a házi nyilvántartás mellett kell tartani.
(3) A vámszabad területen felhasználás vagy elfogyasztás céljából az üzemeltető vagy az e § (2) bekezdése szerinti szolgáltatók részére beszállított anyagokról - irodaszer, tisztítószer, egyéb fogyó- és segédanyag - nem kell EV-t kiállítani, azokat árufelsorolást tartalmazó jegyzék benyújtásával kell bevinni. Az így beszállított anyagokat nem kell kiviteli ellenőrzés alá vonni, és ezen anyagok külföldre nem szállíthatók ki, exportáruba beépítve sem.”
7. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámszabad területre feldolgozás céljából kiszállított áru külföldre történő kivitele esetén az áruk forgalmát korlátozó vagy tiltó rendelkezésekben előírt okmányokat, vizsgálatokat nem kell ismételten megkövetelni, kivéve, ha olyan belföldi árut szállítanak vámszabad területről külföldre, amely a vámszabad területre történt bevitelkor még nem esett a korlátozó, tiltó rendelkezések hatálya alá.”
8. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Raktározási célú vámszabad területen csak raktározás és a raktározott áru állagát meg nem változtató, a Vhr. 104. §-ának (2) bekezdésében meghatározott raktári művelet végezhető.
(2) Az üzemeltető a raktárbérlőkről (a bérleti jogviszonyuk keletkezésének sorrendjében) évente 1-gyel kezdődő sorszámmal nyilvántartást vezet. A raktárbérlő nyilvántartási sorszáma jelenti a törzsszámot.
(3) Az üzemeltető vagy a raktárbérlő a vámszabad területre betárolt, illetve kitárolt vámárukról szállítmányonként és raktárbérlőnként külön-külön EV-t állít ki, és a kapcsolódó vámeljárások vámokmányaival, valamint a szállítási és más kísérő okmányokkal együtt a vámellenőrzést végzőnek átadja.
(4) Az üzemeltető vagy raktárbérlő a vámszabad területi be-, illetve kitárolásról szóló EV ügyfélpéldányát a kitárolást vagy jóváírást követő öt évig köteles megőrizni.”
9. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A vámszabad területen tárolt, kezelt vámáru kitárolására a vámhivatal csak akkor ad engedélyt, ha a vámkezelést kérő EV benyújtásával azt kéri, és a további vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot benyújtja.
(2) Azonos gazdálkodó által üzemeltetett vámszabad területek közötti - árutovábbítás vámeljárás nélkül - történő vámáru szállítása esetén a címzett vámszabad területen történő nyilvántartásba vételéig vámbiztosítékként a feladó vámszabad terület tevékenységi garanciája szolgál.”
10. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Ipari vámszabad területen a tv. 90. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tevékenység végezhető.
(2) A termelőtevékenységhez szükséges, betárolásra kerülő áruk/vámáruk, termelő- és egyéb eszközök betárolását, valamint kitárolását az e rendelet 20-21. § rendelkezései szerint kell értelemszerűen végezni.
(3) Az ipari vámszabad területre betárolt áruk/vámáruk eredeti állapotában a termelőtevékenység eredményeként bekövetkezett minden változást a kitároláskor EV, valamint 2 példányban kiállított „Anyagfelhasználási kimutatás”, a leltározáskor pedig „Anyagfelhasználási kimutatás” benyújtásával a vámhivatalnál kell bejelenteni.
(4) A vámhivatal az Anyagfelhasználási kimutatást az adatok ellenőrzése után záradékolja, első példányát bevonja és az EV okmány vámhivatali példányához csatolja, második példányát pedig az üzemeltetőnek vagy a raktárbérlőnek visszaadja.
(5) Az e § (3)-(4) bekezdésben írtakat értelemszerűen alkalmazni kell a raktározási célú vámszabad területen végzett raktárműveletek esetén is.
(6) A vámszabad területi be-, illetve kitárolás egyszerűsített vámeljárásban történő engedélyezése és végzése esetén a Vhr. 77-81. §-aiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az e § (7)-(13) bekezdéseiben meghatározott eltérésekkel. Az egyszerűsített eljárások során tevékenységi biztosítékul a vámszabad terület tevékenységi engedélyezése során elhelyezett vámbiztosíték szolgál.
(7) Hiányos árunyilatkozatként:
a) vámszabad területi betárolás esetén az EV. 6., 7., 8. példányait;
b) vámszabad területi kitárolás esetén az EV. 1., 2., 3. példányait;
e rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal kiállítva kell benyújtani.
(8) Raktározási célú vámszabad területen történő raktározásra helyi vámkezelés egyszerűsített eljárás nem engedélyezhető.
(9) A vámszabad területi be-, illetve kitárolás egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedély érvényességi idejét:
a) a vámszabad terület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedély érvényességével összhangban, vagy
b) visszavonásig
határozza meg a fővámhivatal.
(10) Az egyszerűsített vámeljárás engedélyese a betárolt, illetve kitárolt vámárukról külön-külön köteles - a tevékenységi engedélyezés során jóváhagyott - olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapíthatók az egyszerűsített vámeljárás alatt álló vámáruk adatai. A nyilvántartás céljára elfogadható a vámszabad terület anyagnyilvántartási rendszere is, amennyiben abból az egyszerűsített vámeljárás alatt álló vámáruk adatai nyomon követhetők.
(11) Helyi vámkezelési engedély annak adható, aki - az e § (12) bekezdése kivételével - elektronikus vám elé állítási engedéllyel rendelkezik és olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vámszabad területi tárolás, feldolgozás nyomon követhető.
(12) Amennyiben a helyi vámkezelés engedélyese az engedélyezéskor nem rendelkezik az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedéllyel, úgy tevékenységét csak az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedély birtokában kezdheti meg.
(13) A helyi vámkezelés engedélyese köteles a vámeljárás alá vonásról - az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt. Az elektronikus üzenetben a hiányos árunyilatkozat adattartalmával egyező adatokat kell közölni. A fővámhivatal elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - adott válaszát követően kell a vámárut a nyilvántartásba feljegyezni.”
11. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A vámszabad területen rendszeresített nyilvántartásokat és okmányokat a vámeljárást kérő állítja ki, és megfelelő példányban kitöltve adja át a vámhivatalnak.
(2) A leltárnak tartalmaznia kell:
a) a vámszabad terület megnevezését, székhelyét, engedélyszámát, valamint az üzemeltető, a raktárbérlő és a felügyeletet ellátó vámhivatal megnevezését;
b) az évente 1-gyel kezdődő sorszámot, a raktárbérlő törzsszámát;
c) a vámszabad területre betárolásra kerülő leltári tárgyak részletes leírását (különösen: egyedi megnevezés, típus, gyári szám), mennyiségét és értékét;
d) a megjegyzés rovatot az elintézés (kitárolás, jóváírás) feljegyzésére;
e) az üzemeltető, valamint a vámhivatal aláírásait, bélyegzőlenyomatait és a készítés (záradékolás) dátumának feljegyzésére
szolgáló rovatokat.
(3) A Kitárolási/Betárolási rendelkezés, továbbá az Állandó és az Egyszeri belépési engedély, valamint az Anyagfelhasználási kimutatás mintáit az e rendelet 9. számú mellékletének 1-2., 5. és 7. számú mintái tartalmazzák.”
12. § Az R. 38/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Vhr. 74. §-a (7) bekezdésének b) pontjában említett „Gépjármű útlevél” a tv. 77. §-a (1) bekezdésének i) pontjában említett magyar állampolgárok - ideértve a Gépjármű útlevél alkalmazása szempontjából a külföldön tanulmányokat folytatót, a külföldön szolgálatot teljesítőt vagy vállalkozást fenntartót - által ideiglenes magyarországi tartózkodásuk időtartamára behozott gépjárművek ideiglenes behozatalban való, egyszerűsített vámkezelésére szolgáló okmány.
(2) A Vhr. 137. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt ideiglenes behozatali eljárásban való vámkezelést a 11. számú melléklet szerinti „Nyilatkozat Gépjármű útlevél kiállításához” elnevezésű okmány benyújtásával kell kérni.
Az ideiglenes behozatali vámeljárásban történő vámkezeléshez az alábbi okmányokat kell benyújtani:
a) A külföldön munkát végzőnek, tanulmányokat folytatónak, vállalkozást fenntartónak, valamint házastársi együttélés céljából tartózkodó személynek
1. a három hónapot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodásának a belföldi lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy magyar külképviseletnél történő bejelentésének igazolását,
2. külföldi tartózkodási engedélyét.
A fentieken túlmenően a külföldön tanulmányokat folytató iskolalátogatási igazolását, a munkát végző munkavállalási engedélyét, valamint az illetékes hatóság által láttamozott külföldi munkavállalási szerződését, a külföldi vállalkozás hivatalos nyilvántartásának igazolását is köteles benyújtani.
b) A tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó személyeknek a kiküldő szerv igazolását.
Az elfogadható igazolások alapján a határvámhivatal kiállítja a kérelmező részére az e rendelet 11. számú melléklete szerinti Gépjármű útlevelet. Ezt követően a nyilvántartásba vett gépjármű be-, illetve a kiléptetésekor a Gépjármű útlevél bemutatásával kell a behozatali, illetőleg a kiviteli irányú vámkezelést kérni.”
13. § (1) Az R. 38/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Gépjármű útlevél alapján ideiglenes behozatalban vámkezelt gépjárművel a tárgyév december 31. napjáig a vámkezelést kérőnek el kell számolnia. Az elszámolás történhet]
„a) a Gépjármű útlevél szerint beléptetett, de ki még nem léptetett gépjármű esetében a tv. 78. §-ában meghatározott elszámolási jogcímek igazolásával,”
(2) Az R. 38/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elszámolás hiányában a határvámhivatalnak fel kell szólítania a vámkezelést kérőt az ideiglenes behozatalnak az e § (2) bekezdés szerinti, 30 napon belüli elszámolására. Ennek elmulasztása esetén a határvámhivatal gondoskodik a vámterheknek az e § (1) bekezdése szerinti kiszabásáról és beszedéséről, a tv. 142. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat vagy vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedéséről.”
14. § Az R. 38/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gépjármű használatára jogosultnak kell tekinteni az ideiglenes behozatalkor, vagy ezt követően a vámkezelést kérő által megnevezett, a tv. 1. §-ának 26. pontjában említett közeli hozzátartozót, valamint a külföldön működő magyar vállalkozás használatában levő gépkocsi esetében a vállalkozás külföldön dolgozó alkalmazottját, feltéve, hogy az említett személy igazoltan életvitelszerűen külföldön él.”
15. § Az R. 38/D. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/D. § (1) A Vhr. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak értelmében az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) szerinti külső árutovábbítás magyar vámterületen történő alkalmazása
a) vámáruknak a Tranzitegyezmény szerinti garanciák fedezete melletti továbbítását, továbbá
b) az engedélyezett címzett címére továbbított vámáruk érkeztetését - a TIR és az ATA nemzetközi vámokmányok záradékolásának kivételével -, vagy az engedélyezett feladó által a Tranzitegyezmény szerinti garancia fedezete mellett történő indítását jelenti.”
16. § Az R. 39. §-a helyébe a következő cím és rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi § számozása 53. §-ra módosul:
„XI. Rész
Vám elé állítás szabályai
39. § A Vhr. 93. § (1) bekezdése értelmében - a vám elé állításhoz - az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott formájú összesítő bejelentést kell benyújtani, ha:
a) az árutovábbítást nemzetközi vámokmány vagy EV okmány csatolása nélkül végzik, vagy
b) az alakiság nélküli vámeljárás alatt álló vámáru további vámeljárás alá vonását kérik.”
17. § Az R. a következő 40. §-al egészül ki:
„40. § (1) Az elektronikus vám elé állítás az áru/vámáru bemutatását, valamint a fuvarokmányok és egyéb kísérő okmányok benyújtását megelőzően történhet. Az elektronikus vám elé állítás engedélyezése nem mentesíti az ügyfelet a vámeljárások során meghatározott kötelezettségei teljesítése alól, hanem az engedélyben meghatározott időbeni eltérést teszi lehetővé.
(2) A Tranzitegyezmény szerinti engedélyezett címzetti/feladói tevékenység kizárólag elektronikus vám elé állítási engedély birtokában folytatható.
(3) A vámhivatal a szállítóeszközből történő kirakási- vagy a szállítóeszközbe történő berakási engedélyt az elektronikus bejelentésre adott elektronikus válaszában adja meg. Az elektronikus vám elé állítás során a ki- vagy berakási engedélyt a vámhivatal a rendelkezésére álló adatbázisában tárolt törzsadatok alapján automatikusan és - a rendszer karbantartási szünetének kivételével - folyamatosan adja meg.
(4) Az elektronikus vám elé állítás engedélyesének az áruk/vámáruk osztását a vám elé állítás során a vámhivatal által adott azonosítószámra történő hivatkozással kell elvégeznie.
(5) Az elektronikus vám elé állítás alkalmazásának engedélyezési feltételei a Vhr. 93. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásában:
a) az áruk/vámáruk további vámkezeléséig elkülönített helyen történő tároláshoz szükséges raktár vagy tároló terület,
b) a rendszer üzemeltetéséhez szükséges technikai feltételek,
c) igazolhatóan jogtiszta szoftverek
rendelkezésre állását jelentik.
(6) A Vhr. 81/B. §-ának (6) bekezdése alapján a kiviteli vámeljárásra vonatkozó helyi vámkezelési engedély birtokosa (a továbbiakban: engedélyezett exportőr) - a vámszervezet központi szervének engedélye alapján - az e rendelet 23. számú mellékletében meghatározott lenyomatú különleges bélyegzőt alkalmazhat.”
18. § Az R. a következő új címmel és 41. §-al egészül ki:
„XII. Rész
Az árubejelentésre szolgáló okmányok
„41. § (1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden vonatszerelvényről és rakományról - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a vonatvezető vagy a határállomás állomásfőnöksége a határvámhivatalnak két példányban kiállított „Vonatjegyzék” átadásával köteles árubejelentést adni, közvetlenül a vonatszerelvénynek a határállomásra történő megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő távozása előtt.
(2) A „Vonatjegyzék”-nek tartalmaznia kell:
a) a vonat számát, érkezési/indulási idejét,
b) a fuvarlevéllel továbbított vasúti kocsik számát (tizenkét számjeggyel),
c) küldeményenként a rakomány megnevezését,
d) a „Vonatjegyzék” sorszámát.
(3) A rakott, valamint a vasúti kocsiparkba be nem sorozott (lajstromozott) üres vasúti kocsikat és szállítótartályokat a „Vonatjegyzék”-ben egyenként kell felvenni. A többi üres kocsi és szállítótartály darabszám szerint is felvehető.
(4) Az átviteli (tranzit) rendeltetésű árukat a „Vonatjegyzék”-ben „Á” (átvitel) betűvel kell megjelölni.
(5) A „Vonatjegyzék” helyett a személyszállító vonatok poggyászkocsijaiban szállított csomagok és expresszáru küldemények esetében a magyar-szlovák határállomásokon „Tranzitjegyzék”-et kell alkalmazni. A nemzetközi megállapodáson alapuló „Tranzitjegyzék” adattartalmát a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé.”
19. § Az R. a következő 42. §-al egészül ki:
„42. § (1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden vízi járműről és rakományról - a magánhasználatra szolgáló vízi jármű kivételével - a vízi jármű parancsnoka a határvámhivatalnak közvetlenül a vízi járműnek a kikötőbe történt megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő távozása előtt két példányban kiállított „Érkezési-indulási jelentés” átadásával köteles általános árubejelentést adni.
(2) Az „Érkezés-indulási jelentés”-nek tartalmaznia kell:
a) hajótulajdonos (hajózási vállalat, társaság) megnevezését és a székhelye szerinti állam megnevezését;
b) a vízi jármű nevét, lajstromozási jelét, az indulási és rendeltetési állomást;
c) az érkezés vagy indulás időpontját;
d) a vízi jármű hordképességét, valamint a vonták és személyhajók vízkiszorítását;
e) a vontatott hajóegység adatait;
f) a szállított utasok számát;
g) a rakomány megnevezését és mennyiségét, értékét;
h) a vámhivatal vámkezelésre vonatkozó megjegyzését;
i) a hajó parancsnokának aláírását.
(3) Az „Érkezés-indulási jelentéssel” egyidejűleg a határvámhivatalnak be kell mutatni:
a) a vízi járműnek a lobogóviselésre való jogosultságát, a jármű tulajdonjogát igazoló okmányt,
b) a személyzet névsorát, beosztásukat,
c) a hajóleltárt és a hajó készletkönyvét,
d) a rakományra vonatkozó okmányokat, engedélyeket és bizonylatokat.
(4) A külföldről érkező vízi jármű parancsnoka az árubejelentés átadásakor köteles a határvámhivatalnak arról is nyilatkozni, hogy belföldön kíván-e kereskedelmi tevékenységet kifejteni, vagy anélkül halad át az ország területén. A vízi jármű parancsnokától nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozólag is, hogy a jármű szállít-e olyan vámárut, amelynek behozatalát vagy átvitelét jogszabály engedélyhez köti, vagy tiltja.
(5) A vízi jármű parancsnoka köteles a hajó üzemanyag-, élelmiszer-, továbbá egyéb készletét és az abban beállott minden változást (így különösen: átadást, felvételt) a vízi jármű készletkönyvébe bejegyezni. Ha a változás nem vámhivatali ellenőrzés mellett történt, azt a legközelebbi alkalommal a vízi jármű vámvizsgálatát végző vámhivatalnak be kell jelenteni.”
20. § Az R. a következő 43. §-al egészül ki:
„43. § (1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden légjárműről és rakományáról a légjármű parancsnoka vagy üzemben tartója vagy a légjármű kiszolgálásáért felelős szervezet a határvámhivatalnak két példányban kiállított „Áru és postajegyzék” (Manifest) köteles árubejelentést adni. Az átadás időpontját és helyét, az áru/vámáru ellenőrzését az ellenőrzést végző határvámhivatal a kötelezettel egyetértésben határozza meg.
(2) Az „Áru és postajegyzék”-nek tartalmaznia kell:
a) a légjármű tulajdonosának (légiforgalmi vállalat, társaság) és üzemben tartójának nevét, székhelyét;
b) a légjármű nemzeti és lajstromozási jelét;
c) a légjármű indulási és tervbe vett érkezési helyét;
d) a szállított utasok számát;
e) a szállított csomagok darabszámát, jelét, számjelét;
f) az áru tömegét, értékét;
g) az áru rendeltetési helyét;
h) a kiállító aláírását.
(3) Ha a légjármű sem utast, sem árut nem szállít, ezt a körülményt az „Áru- és postajegyzék”-en fel kell tüntetni.”
21. § Az R. a következő 44. §-al egészül ki:
„44. § (1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó minden kereskedelmi árut szállító közúti járműről és rakományáról - az e § (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a jármű vezetője a belépés után, illetőleg a kilépés előtt két példányban kiállított „Rakományjegyzék” átadásával köteles a határvámhivatalnak árubejelentést adni.
(2) Nem kell „Rakományjegyzék”-kel árubejelentést adni abban az esetben, ha az árufuvarozás (szállítás) nemzetközi szerződésben meghatározott okmány fedezete mellett történik.
(3) A „Rakományjegyzék”-nek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a jármű tulajdonosának, üzemben tartójának nevét és székhelyét;
b) a jármű forgalmi rendszámát, indulási és tervbe vett érkezési helyét;
c) a szállított csomagok darabszámát, fajtáját, jelét, számjelét, tömegét, valamint az áru kereskedelemben szokásos megnevezését, értékét;
d) az áru feladójának és átvevőjének nevét és lakóhelyét;
e) a jármű vezetőjének aláírását.
(4) A „Rakományjegyzék”-kel egyidejűleg be kell mutatni a szállítmányra vonatkozó fuvarokmányokat, engedélyeket és egyéb bizonylatokat, valamint a közúti jármű forgalmi okmányait is.”
22. § Az R. a következő 45. §-al egészül ki:
„45. § A postaforgalomban beérkező küldeményekről a posta a külföldi küldeményeket kicserélő postaszerv mellett működő vámhivatalnak
a) a közönséges csomagok esetében az érkezett csomagok darabszámát tartalmazó „Zárlatjegyzék”;
b) a mindenkori nem kereskedelmi forgalom vámmentes értékhatárát meghaladó értékű csomagküldemények esetében, valamint a kábítószert tartalmazó postaküldemények esetében a csomagok ragszámát, illetve a levélküldemények darabszámát tartalmazó „Rovatlap vámküldemények rovatolásához”;
c) ajánlott levélpostai küldeményekről a küldemények darabszámát tartalmazó „Rovatlap” elnevezésű nyomtatvány két példányban történő kiállításával és átadásával köteles árubejelentést adni.”
23. § Az R. a következő 46. §-al egészül ki:
„46. § (1) Csővezetéken, elektromos vezetéken beérkező vagy külföldre kiszállított áruról/vámáruról az üzemeltetőnek az illetékes vámhivatalhoz két példányban kiállított „Jegyzék” benyújtásával kell - folyamatos szállítás esetén a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig, az egy hónapot meg nem haladó eseti szállításnál a szállítás befejezését követő ötödik napig - árubejelentést adni.
(2) A „Jegyzék”-hez csatolni kell a belföldi, illetőleg a külföldi üzemeltető által kiállított, az átadott-átvett áru/vámáru mennyiségét tartalmazó, mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvet. A „Jegyzék”-nek tartalmaznia kell:
a) a szállított áru/vámáru megnevezését, mennyiségét;
b) a szállító és a megrendelő nevét, címét;
c) a szállítás kezdetének és befejezésének időpontját;
d) az árubejelentést adó aláírását.”
24. § Az R. a következő címmel és 47. §-al egészül ki:
„Árubejelentésre is szolgáló nemzetközi vámokmányok
47. § A Vhr. 49. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szerződés szerinti vámokmányok kezelésére vonatkozó szabályokat az alábbi rendelkezések szabályozzák:
a) áruknak TIR igazolvánnyal történő nemzetközi árufuvarozására vonatkozó Genfben, 1975. november 14-én kötött Vámegyezmény, kihirdetve az 1978. évi 16. törvényerejű rendelettel;
b) az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, az ATA (Admission temporaire-temporary admission, ideiglenes előjegyzés) igazolványról kötött és az 1966. évi 5. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi vámegyezmény;
c) az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény, valamint a Vámformalitások Egyszerűsítéséről szóló Egyezmény, kihirdetve a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet és a 84/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel.”
25. § Az R. a következő címmel és 48. §-al egészül ki:
„Egyéb árubejelentésre szolgáló nyomtatványok
48. § Amennyiben az e rendelet 47. §-ában írt nemzetközi szerződésekben meghatározott okmányok nem állnak rendelkezésre, az árubejelentés az e rendelet 41-46. §-ában előírt, az ott rögzített adattartalommal bíró - a vámhatóság által elfogadott - kézzel, írógéppel vagy számítógéppel készített és a szállító, üzemeltető vállalatok által rendszeresített okmányokon történik. Ezek kitöltésének részletes szabályai az alábbiak:
1. Belépő vonatjegyzék (a továbbiakban: Bvj.)
A külföldről érkező minden olyan vonatszerelvényről, mely a szolgálati kocsin kívül rakott vagy üres kocsit hoz, a vonatvezető vagy a határállomás MÁV, GYSEV állomásfőnöksége - közvetlenül a vonatszerelvény megérkezése után - köteles a határvámhivatalnak két példányban kiállított Bvj. átadásával árubejelentést adni. A Bvj. egyúttal a vámáruk nyilvántartására is, valamint egyszerűsített árutovábbítás esetén árunyilatkozatként is szolgál. A Bvj. alapján a vámhivatal a vonatszerelvényre kiterjedően ellenőrző vizsgálatot tart. Azoknál a vámáruknál, amelyeknek a belföldi forgalom számára történő vámkezelését a címzett vagy megbízottja a határvámhivatalnál kéri, az ellenőrző vizsgálattal egyidejűleg vámvizsgálatot is kell végezni.
Az ellenőrző vizsgálat megkezdését és befejezését óra, perc feltüntetésével, továbbá a belépett rakott és üres vasúti kocsik számát a Bvj. mindkét példányán a vámhivatal igazolja, az eredeti példányt a vasútnak visszaadja.
A számítógéppel előállított leporellós változatban benyújtott Bvj. az e rendelet 41. §-ában előírt adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a vámkezelés módjára utaló két betűből álló kódjelzést, úgymint
1.1.1. „TO”: belépő határállomásról belterületre vámáruként továbbított küldemény,
1.1.2. „AT”: tranzitküldemény (átviteli vámáru),
1.1.3. „BE”: a határállomáson a MÁVTRANS által, megbízás alapján belföldi forgalom számára vámkezelendő küldemény;
1.2. a vasúti kocsi tulajdonjelzését, számát (összesen 12 számjeggyel) konténer vagy kombinált fuvarozás esetén a vasúti kocsik száma alatt kerül feltüntetésre a konténer(ek) száma, a kombinált fuvarozási egység(ek) (kamion) rendszáma;
1.3. a „Tartalom megjelölés” címszó alatt rövid árumegnevezést és a VET által a HS alapján kidolgozott Harmonizált Árucikkjegyzék (HMN) szerinti 6 számjegyből álló kódszámot.
2. Kilépő vonatjegyzék (a továbbiakban: Kvj.)
A külföldre távozó minden olyan vonatszerelvényről, amely a szolgálati kocsin kívül rakott vagy üres kocsit visz, a határállomás MÁV, GYSEV állomásfőnöksége - közvetlenül a vonatszerelvény megérkezése után - köteles a vámhivatalnak két példányban kiállított Kvj. átadásával árubejelentést adni. Kvj.-ként kocsikimutatás vagy átszállítási jegyzék nyomtatvány is felhasználható.
A Kvj.-n a rakott, valamint a kocsiparkba be nem sorozott (lajstromozott) üres vasúti kocsikat tételesen, a többi üres kocsit darabszám szerint kell feltüntetni. Az átviteli rendeltetésű vámárukat szállító kocsikat „Á”, betűjelzéssel kell megjelölni. A Kvj. alapján a határvámhivatal ellenőrző vizsgálatot tart. Ha a Kvj.-re felvett vasúti kocsi bármely ok miatt nem lép ki külföldre, a vasút köteles azt törölni. A számítógéppel előállított, leporellós változatban benyújtott Kvj. az e rendelet 41. §-ában előírtakon kívül az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. a vámkezelés módjára utaló két betűből álló kódjelzést, úgymint
2.1.1. „AT”: átviteli (tranzit) küldemények,
2.1.1.a. nemzetközi fuvarokmányok alapján,
2.1.1.b. a belépő határállomáson reexpediálva,
2.1.2. „BT”: belterületen kiviteli ellenőrzés alá vont küldemények,
2.1.3. „SK”: azon küldemények, amelyek kiviteli ellenőrzését a határvámhivatalnál kérik;
2.2. a vasúti kocsik tulajdonjelzését (összesen 12 számjeggyel, az üres kocsik külön-külön feltüntetve), konténer vagy kombinált fuvarozás esetén a vasúti kocsik száma alatt kerül feltüntetésre a konténer(ek) száma, a kombinált fuvarozási egység(ek) (kamion) rendszáma;
2.3. a „Tartalom megjelölés” címszó alatt rövid árumegnevezést és a VET által a HS alapján kidolgozott Harmonizált Árucikkjegyzék (HMN) szerinti 6 számjegyből álló kódszámot;
2.4. a Kilépési állítási jegyzék (Kj.) sorszámát/tételszámát.
3. Tranzitjegyzék
A személyszállító vonatok poggyászkocsijaiban szállított csomag és expresszáru küldeményeknek a magyar-szlovák határállomásokon történő átadására és átvételére, valamint árubejelentés céljára a Tranzitjegyzék szolgál. Egyszerűsített árutovábbítási eljárásban a Tranzitjegyzék árunyilatkozatként is szolgál.
A Tranzitjegyzéket a vasút hat példányban állítja ki. Ebből három példány az átadó, illetve az átvevő vasúté, három példány szolgál az árubejelentésre, illetőleg árunyilatkozat adására.
A Tranzitjegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:
3.1. átadó és átvevő vasút megnevezése, szállítmány érkezési ideje, állomás megnevezés, vonatszám,
3.2. évente 1-gyel kezdődő sorszám,
3.3. tranzitjegyzéken belüli tételszám,
3.4. feladási, rendeltetési állomás, átvevő adatai,
3.5. vevény száma,
3.6. csomagok darabszáma, csomagolás módja,
3.7. tartalom megnevezése, bruttó súlya,
3.8. átadó - az okmányt kiállító - aláírása
4. Érkezési-indulási jelentés
A vízi jármű parancsnoka által két példányban benyújtott Érkezési-indulási jelentés, valamint az ahhoz mellékelt okmányok átvételét a határvámhivatalnak igazolnia kell. Az Érkezési-indulási jelentést a hajónyilvántartás megfelelő tételszámával kell ellátni. Az Érkezési-indulási jelentés egyszerűsített árutovábbítás esetén árunyilatkozatként is szolgál.
Az Érkezési-indulási jelentés eredeti példányát a vízi jármű parancsnokának a visszaadás időpontjának (óra, perc) feltüntetésével vissza kell adni.
5. Áru- és postajegyzék (Manifest)
A légi jármű parancsnokának vagy üzemben tartójának vagy a légi jármű kiszolgálásáért felelős szervezetnek az Áru- és postajegyzéket a vonatkozó fuvarokmányokkal, vámokmányokkal és a vámkezelés elvégzéséhez szükséges egyéb engedélyekkel és bizonylatokkal együtt kell az ellenőrző vizsgálat megtartása céljából átadni a repülőtéren működő határvámhivatal részére.
Az Áru- és postajegyzéket két példányban kell benyújtani.
Az ellenőrző vizsgálat megtartása után az Áru- és postajegyzék másolati példányát, a benyújtott fuvar- és egyéb okmányokkal együtt a légi jármű parancsnoka vagy üzemben tartója részére vissza kell adni.
A visszaadás időpontját - óra, perc feltüntetésével - az Áru- és postajegyzék mindkét példányán el kell ismertetni. Kívánságra a benyújtott egyéb okmányok átvételét - átadását a vámhivatal hasonló módon igazolja.
6. Rakományjegyzék
A külföldről érkező vagy külföldre távozó és nemzetközi vámokmány fedezete nélkül közlekedő tehergépjárműről és rakományáról a tehergépjármű vezetője köteles két példányban kiállított Rakományjegyzék benyújtásával árubejelentést adni a határvámhivatalnak. A Rakományjegyzék másolati példányát az elvégzett ellenőrző vizsgálatra és a további vámkezelésre vonatkozó záradékkal ellátva a gépjármű vezetőjének vissza kell adnia.
7. Jegyzék az elektromos vezetéken vagy csővezetéken szállított áruk, vámáruk bejelentéséről
Elektromos vezetéken, csővezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított vámáruról, áruról a vezeték üzemeltetője a tv. 38. §-ának (5) bekezdésében meghatározott vámhivatalhoz két példányban kiállított Jegyzék benyújtásával köteles árubejelentést adni, az e rendelet 46. §-ában meghatározott tartalommal. A Jegyzék másolati példányát - bemutatásra vonatkozó záradékkal történt ellátás után - a vezeték üzemeltetőjének vissza kell adni.
8. Zárlatjegyzék, Rovatlap vámküldemények rovatolásához, Rovatlap
Fenti nyomtatványok az e rendelet 45. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén az ott szabályozottak szerint árubejelentés céljára szolgálnak.”
26. § Az R. a következő címmel és 49. §-al egészül ki:
„XIII. Rész
Származási szabályok alkalmazásához fűződő kiegészítő rendelkezések
49. § Magyarország szabadkereskedelmi megállapodásai a következők:
(1) Páneurópai kumuláció alkalmazásának lehetőségét biztosító szabadkereskedelmi megállapodások:
a) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Megállapodás. Az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
b) A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás. A Megállapodás B) Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
c) Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA). A Megállapodás 7. számú Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
d) A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás. A Megállapodás „D” Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módozatait. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
e) A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás. A Megállapodás külön Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
f) A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás. A Megállapodás 3. számú Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
g) A Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás. A Megállapodás 2. számú Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.
(2) A Magyar Köztársaság és a Norvég Királyság, a Svájci Konföderáció, a Liechtensteini Hercegség, az Izlandi Köztársaság között a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kétoldalú megállapodások esetében a származás meghatározása a megállapodásokhoz tartozó származási szabályok szerint történik. A kétoldalú megállapodások végrehajtása során a származás igazolása és az adminisztratív együttműködés tekintetében a magyar-EFTA megállapodás B) Jegyzőkönyvének előírásait kell alkalmazni.
(3) Kétoldalú kumuláció lehetőségét biztosító szabadkereskedelmi megállapodások:
A Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás. A Megállapodás 3. számú Jegyzőkönyve határozza meg a „származó termék” fogalmát és az adminisztratív együttműködés módszereit. A megállapodás hatálya alá tartozó termékek vámkedvezményre jogosító származását ezen jegyzőkönyv alapján kell meghatározni, illetve igazolni.”
27. § Az R. a következő 50. §-al egészül ki:
„50. § (1) A páneurópai kumuláció lehetőségét biztosító szabadkereskedelmi megállapodásokban előírt kumulációs vámteher kiszabása a tv. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti vámérték figyelembevételével történik.
(2) A kumulációs vámterhet:
a) a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. Árucsoportjába tartozó vámáruk/áruk esetében a hatályos jogszabályok szerinti teljes összegben,
b) a 25-49. és 64-97. Árucsoportba tartozó termékeknél legfeljebb a vámérték 5%-ában,
c) az 50-63. Árucsoportba sorolt termékek esetén legfeljebb a vámérték 10%-ában
kell megállapítani.
(3) Az e § (2) bekezdésének b)-c) pontja alkalmazásában, ha a kumulációs vámteher együttes mértéke 5%-nál, illetve 10%-nál alacsonyabb, értelemszerűen a hatályos jogszabályok által előírt vámteher kiszabására kerül sor.”
28. § Az R. a következő 51. §-al egészül ki:
„51. § Az EUR.1 szállítási bizonyítványon és a számlanyilatkozat szövegében alkalmazható ISO-Alfa kódokat, a Beszállító nyilatkozatok nyomtatványt, valamint az euró nemzeti valutákban kifejezett értékét az e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.”
29. § Az R. a következő címmel és 52. §-al egészül ki:
„XIV. Rész
Kötelező felvilágosítási rendszer
52. § (1) A kötelező tarifális (KTF) és a kötelező származási felvilágosítások (a továbbiakban: KSZF) iránti kérelmeket az e rendelet 16. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez. A két példányban kiállított nyomtatvány eredeti példányát a Vegyvizsgáló Intézet bevonja, a második példányát az ügyfélnek - az átvétel igazolását követően - visszaadja.
(2) A kérelemben a javításokat helytelen bejegyzéseket áthúzással és a szükséges adatok beírásával kell elvégezni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javításokat a kiállító személy kézjegyével kell igazolni. Amennyiben „X” jelöléssel kell a választ megadni, annak javítása semmilyen formában nem fogadható el.
(3) A felvilágosítás kiadására jogosult szerv döntését kötelező tarifális és származási felvilágosítását az e rendelet 16. számú mellékletében foglalt formanyomtatványokon adja ki.”
30. § (1) Az R. 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 2. számú melléklete az e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 2/a. számú melléklete az e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 3. számú melléklete helyébe az e rendelet 4. számú melléklete lép.
(5) Az R. az e rendelet 5. számú mellékletében foglalt 4/A. számú melléklettel egészül ki.
(6) Az R. 13. számú melléklete helyébe az e rendelet 6. számú melléklete lép.
(7) Az R. 14. számú melléklete helyébe az e rendelet 7. számú melléklete lép.
(8) Az R. 15. számú melléklete helyébe az e rendelet 8. számú melléklete lép.
(9) Az R. 16. számú melléklete helyébe az e rendelet 9. számú melléklete lép.
(10) Az R. az e rendelet 10. számú mellékletében foglalt 19. számú melléklettel egészül ki.
(11) Az R. az e rendelet 11. számú mellékletében foglalt 20. számú melléklettel egészül ki.
(12) Az R. az e rendelet 12. számú mellékletében foglalt 21. számú melléklettel egészül ki.
(13) Az R. az e rendelet 13. számú mellékletében foglalt 22. számú melléklettel egészül ki.
(14) Az R. az e rendelet 14. számú mellékletében foglalt 23. számú melléklettel egészül ki.
31. § (1) E rendelet 2000. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 20. §-ának (4) és (6) bekezdése, 24. §-a, a 38/C. §-ának (5) bekezdése, továbbá a „a Pénzügyminisztérium közleménye az írásbeli árubejelentés céljára szolgáló nyomtatványokról” hatályát veszti.
(3) A vámszabad területi eljárásban a Ki/Be tárolási rendelkezés is használható EV-okmányként 2002. december 31-ig.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. számú mellékletének 1. pontjából a következő szövegrész törlésre kerül:
„Vám- és Pénzügyőrség Baranya Megyei Nyomozóhivatala Pécs*	Illetékessége kiterjed Baranya megye közigazgatási területére.
Vám- és Pénzügyőrség Somogy Megyei Nyomozóhivatala Kaposvár*	Illetékessége kiterjed Somogy megye közigazgatási területére.
Vám- és Pénzügyőrség Tolna Megyei Nyomozóhivatala Szekszárd*	Illetékessége kiterjed Tolna megye közigazgatási területére.”
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. számú mellékletének 4. pontjában a következő szövegrész törlésre kerül:
„Vámhivatal Parassapuszta
Illetékessége a határátkelőhely területére terjed ki.”
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. számú mellékletének 6. pontjából a következő szövegrész törlésre kerül:
„Vámáruraktár Budapest
Illetékessége a Vámáruraktár területére terjed ki.”
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. számú mellékletének 8. pontjából a következő szövegrész törlésre kerül:
„Vámhivatal Bucsu
Illetékessége a határátkelőhely területére terjed ki.”
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. számú mellékletéből a következő szövegrész törlésre kerül:
„Vámhivatal Parassapuszta
Illetékessége kiterjed a Szlovák Köztársaság területén működő Sahy-i vámhivatali kirendeltségre.”
(9) E rendelet hatálybalépésével az R. 9. számú mellékletében foglalt 4. számú minta törlésre kerül.