28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet

a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Vkt. 52. §-ának (5) bekezdésére, valamint XI. Fejezetében foglaltakra is - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Vkt. 51. §-a alapján hajózási hatósági engedélyhez kötött hajózási tevékenységre (Vkt. 87. §-ának 13. pontja) terjed ki.
(2) Az ország határain kívül magyar lobogójú úszólétesítménnyel, valamint az ország területén nem magyar lobogójú úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenységre e rendelet előírásait annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) hajózási üzemeltetési vezető: a hajózási vállalkozás által a hajózási tevékenység irányítására - állandó jelleggel - alkalmazott személy;
b) különleges szállítás: úszómű bizonyítvánnyal rendelkező vagy üzemképességi bizonyítvánnyal nem rendelkező úszólétesítmény továbbítása, a vízi út paramétereinek nem megfelelő rakomány szállítása, olyan szállítás - ideiglenes felmentéssel -, amely egyébként közlekedési korlátozás alá esik, továbbá az úszólétesítmény rendeltetéstől eltérő használata;
c) hajózási kísérlet: úszólétesítménnyel vízi úton vagy kikötő vízterületén végzett menet-, gép- és ellenőrzési próba, illetve valamely úszólétesítménnyel meghatározott ideig végzett olyan próba, amelynek célja az úszólétesítmény műszaki, üzemeltetési jellemzőinek ellenőrzése, a hajózással kapcsolatos technológiák fejlesztése, hajózás gazdaságosságának növelése.

Hajózási engedély

3. § (1) A hajózási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt (Vkt. 51. §) - a továbbiakban: hajózási engedély - a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: hajózási hatóság) az úszólétesítmény üzemben tartójának kérelmére adja ki. Ha az üzemben tartó nem azonos az úszólétesítmény tulajdonosával, a kérelem benyújtásához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet - az engedélyhez kötött tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban kell a hajózási hatósághoz benyújtani. A tulajdonos hozzájárulását - amennyiben ilyen hozzájárulás szükséges - ugyancsak írásban kell a kérelemhez csatolni.
4. § (1) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, aki, illetve amelynek a vezetője vagy hajózási üzemeltetési vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) igazolja
a) személyes megbízhatóságát, és
b) a hajózási tevékenység végzéséhez szükséges szakmai alkalmasságát.
(2) Gazdasági célú hajózási tevékenység végzésére engedélyt kérő jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban együtt: hajózási vállalkozás) igazolnia kell a pénzügyi teljesítőképességét is.
(3) Ha a hajózási vállalkozás vezetője meghal, munkaképességét elveszíti, vagy munkaképessége jelentősen csökken, illetve a személyes megbízhatóság követelményének (5. §) nem felel meg, és emiatt tevékenységét folytatni nem tudja, a hatóság a hajózási vállalkozás vezetésére kijelölt új személy részére - legfeljebb 6 hónapi időtartamra - felmentést adhat a szakmai alkalmasság igazolása alól. Ebben az esetben ki kell jelölni a hajózás biztonságáért átmenetileg felelős - az 1. számú melléklet A. részének 1.5. pontjában megjelölt ismeretekkel, illetve B. részének 4.3., 4.9. pontjában, valamint 4.5. pontjában a vízi utakra és a vízi közlekedés rendjére vonatkozóan megjelölt ismeretekkel rendelkező - személyt.

Személyes megbízhatóság

5. § (1) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki vízi jármű vezetésétől eltiltó jogerős bírósági vagy szabálysértési határozat hatálya alatt áll, továbbá
c) akit a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül hajózási bírsággal (Vkt. 59-60. §) sújtottak.
(2) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a személy sem, akire nézve az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik be.

Szakmai alkalmasság

6. § (1) A szakmai alkalmasságot a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) által működtetett vizsgabizottság előtt tett vizsga eredményeként kiadott vizsgabizonyítvány tanúsítja. A vizsga tárgyait az 1. számú melléklet sorolja fel; a vizsgabizonyítvány mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A vizsga követelményszintjét és tananyagát, a vizsgáztatás módszereit és a vizsgakérdéseket a KFF vizsgaszabályzatban állapítja meg, amelyet a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.
(3) A vizsgára egyénileg vagy a hatóság által jóváhagyott képzésen lehet felkészülni.
(4) A KFF a kiadott vizsgabizonyítványokról nyilvántartást vezet.
(5) Nem szükséges vizsgát tennie annak a személynek,
a) akinek
aa) belvízi fedélzeti tiszti,
ab) hajóvezető „A”,
ac) tengerésztiszti, illetve
ad) a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet szerint az aa)-ac) pontokban meghatározottnál magasabb
képesítése van; vagy
b) akinek hajózási szakirányú egyetemi, főiskolai végzettsége van; vagy
c) aki a rendelet hatálybalépése előtt tíz éven belül legalább öt évig hajózási vállalkozásnál hajózási felügyelői beosztásban dolgozott.
(6) A hajózási hatóság az Európai Közösség valamely másik tagállamának illetékes hatósága által kiállított szakmai alkalmasságot igazoló vizsgabizonyítványt, illetve a másik tagállam által kiállított - az (5) bekezdésben meghatározott valamely feltétel meglétét tanúsító - képesítést vagy igazolást a szakmai alkalmasság kielégítő bizonyítékának ismeri el.

Pénzügyi teljesítőképesség

7. § (1) A hajózási vállalkozás a pénzügyi teljesítőképesség követelményének abban az esetben felel meg, ha
a) adó-, vám-, járulékfizetési tartozása nincs, továbbá
b) veszélyes árut szállító vízi járművei hordképességéhez igazodóan 2500 Ft/tonna, de legalább 5 millió és legfeljebb 20 millió forint összegű, a hatóság javára lekötött és elkülönítetten kezelt vagyoni biztosítéka vagy ennek megfelelő garanciája van, amely - a hatóság rendelkezésével, legfeljebb 40 napos visszapótlással - kizárólag a veszélyes áruk szállításával összefüggő kártérítési kötelezettségek teljesítésére használható fel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknál a 6 hónapnál régebbi köztartozásokat kell a pénzügyi teljesítőképességet kizáró okként figyelembe venni.

Kérelem

8. § (1) A hajózási engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) a kérelmező nevét és székhelyét (telephelyét), telefonszámát,
b) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező a hajózási engedély kiadását kéri,
c) azoknak az úszólétesítményeknek a fajtáját, lajstromszámát, nevét, jelét, összes vízkiszorítását és főgépteljesítményét, amelyekkel a kérelmező a hajózási tevékenységet folytatni kívánja.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemhez csatolni kell
a) a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, illetve a nem gazdasági társaságként működő jogi személyeknél a tevékenység végzésének jogszerűségét bizonyító okirat (pl. alapító okirat) hiteles másolatát, az aláírásra jogosultak hiteles aláírási nyilatkozatát,
b) a vezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
c) a vezető szakmai alkalmasságát igazoló okiratot,
d) a pénzügyi teljesítőképességet igazoló okiratokat,
e) a vezető nyilatkozatát arról, hogy nem áll vízi jármű vezetésétől eltiltó jogerős bírósági vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

A hajózási engedély érvényessége

9. § (1) A hajózási engedélyt a hatóság 5 évre adja ki. A hajózási engedély érvényességi idejét - az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján - a hatóság meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély megadásához e rendeletben előírt feltételek továbbra is fennállnak.
(2) A hajózási engedélyt a hatóság
a) a Magyar Köztársaság államhatárain belüli vizekre, illetve azok meghatározott területére, vagy
b) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli és kívüli vizekre, illetve azok meghatározott területére
adja ki.
(3) A hajózási engedély (3. számú melléklet) kivonatát (4. számú melléklet) az engedély alapján üzemeltetett úszólétesítményen kell tartani.

A hajózási engedély tartalma, nyilvántartása és a változások bejelentése

10. § (1) A hajózási engedélynek tartalmaznia kell
a) az engedélyes nevét, székhelyét (telephelyét),
b) a vezető nevét,
c) az engedélyezett hajózási tevékenységet,
d) az üzemeltetett úszólétesítmények lajstromszámát, nevét, illetve jelét,
e) azt a vízterületet (folyó, tó, folyamkilométer stb.), amelyen az engedélyezett hajózási tevékenység végezhető,
f) a hajózási engedély érvényességi idejét,
g) a kérelmező hajózási vállalkozás és a hajózási tevékenységhez használt úszólétesítmény magyar tulajdoni hányadának a megjelölését.
(2) A hatóság a kiadott hajózási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvános.
(3) Az engedélyes 8 napon belül köteles a hajózási engedély adataiban bekövetkezett változásokat a hatóságnak írásban bejelenteni, a hajózási tevékenység megszüntetése esetén pedig a hajózási engedélyt a hatóság részére visszaszolgáltatni.

Elvi hajózási engedély

11. § (1) A vállalkozói igazolvány kiadásához, a cégbejegyzéshez, valamint a nem cégként működő gazdálkodó szervezet hajózási tevékenységének az előkészítéséhez elvi hajózási engedély adható. Az elvi hajózási engedély a jogerőssé válásától egy éven belül kezdeményezett hajózási engedélyezési eljárásban köti a hatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett kivéve, ha az elvi hajózási engedély alapjául szolgáló jogszabály időközben megváltozott.
(2) Az elvi hajózási engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) a kérelmező nevét, székhelyét (telephelyét), telefonszámát;
b) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező a hajózási engedély kiadását kéri;
c) a vezető személyes megbízhatóságának az igazolását.
(3) Az elvi hajózási engedély hajózási tevékenység végzésére nem jogosít.

Hajózási tevékenység végzésére jogosító egyéb engedélyek

12. § (1) Hajózási tevékenység végzésére - a 3. §-ban említett hajózási engedélyen kívül - a kabotázsengedély (Vkt. 54. §), a harmadik lobogós forgalomban való részvételre adott engedély [Vkt. 55. §-ának (1) bekezdése], a harmadik országos forgalomban való részvételre adott engedély [Vkt. 55. §-ának (2) bekezdése], valamint a különleges szállításra vagy hajózási kísérletre adott engedély (a továbbiakban együtt: egyedi engedély) is jogosít.
(2) Az egyedi engedélyt a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemben tartója által benyújtott kérelem alapján, határozattal adja ki.
(3) Az egyedi engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) a kérelmező nevét, székhelyét (telephelyét) vagy lakóhelyét, továbbá telefonszámát,
b) az úszólétesítmény fajtáját, lajstromszámát, nevét, jelét, továbbá
c) azt, hogy az úszólétesítmény milyen lobogó alatt közlekedik.
(4) Az egyedi engedély iránti kérelmet
a) harmadik országos és harmadik lobogós engedély esetén legalább 5 nappal,
b) a kabotázsengedély esetén legalább 15 nappal,
c) különleges szállításra vagy hajózási kísérletre vonatkozó engedély esetén legalább 30 nappal
az engedélyhez kötött tevékenység tervezett megkezdése előtt kell írásban a hajózási hatósághoz benyújtani.
13. § (1) A kabotázsengedély iránti kérelemben - a 12. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - fel kell tüntetni:
a) személyszállítás esetén:
aa) az igénybe venni kívánt kikötő nevét,
ab) a szolgáltatás kezdetét és időtartamát,
ac) a szállítandó személyek számát;
b) árufuvarozás esetén:
ba) a rakodás kezdetét,
bb) a berakási kikötőt,
bc) a rendeltetési kikötőt,
bd) az áru megnevezését, tömegét és csomagolásának módját;
c) úszómunkagéppel folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység esetén a munkavégzés helyét, jellegét, továbbá a munkavégzés kezdetét és tartamát.
(2) A harmadik lobogós vagy a harmadik országos forgalomban való részvételre vonatkozó engedély iránti kérelemben - a 12. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - fel kell tüntetni:
a) a rakodás kezdetét,
b) a berakási kikötőt,
c) a rendeltetési kikötőt,
d) az áru megnevezését, tömegét és csomagolásának módját.
(3) A különleges szállításra vonatkozó engedély iránti kérelemben - a 12. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - fel kell tüntetni:
a) a szállítás időtartamát és földrajzi viszonylatát (pl. indulási és rendeltetési kikötő, folyamkilométer, azonosítási pontok, azonosítási koordináták);
b) a továbbító vagy a szállítást végző hajó fajtáját, lajstromszámát, nevét, jelét, összes vízkiszorítását és főgépteljesítményét;
c) úszómű továbbítása esetén az úszómű nyilvántartási számát;
d) az okmánnyal nem rendelkező úszólétesítmény fő műszaki paramétereit;
e) rakománytovábbítás esetén a rakomány tömegét, megnevezését, elhelyezését, méretét;
f) a korlátozás alóli felmentési kérelem indokát, továbbá
g) ha a szállítást nem a magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmény végzi, az üzemeltető részére az úszólétesítmény lobogója szerinti államban kiadott tevékenységi engedély másolatát.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell a szállítást végző hajózási vállalkozónak
a) a kérelmében szereplő létesítmények tervrajzát, dokumentációját,
b) az adott tevékenységhez más jogszabály által megkövetelt engedélyt.
(5) A hajózási kísérletre irányuló hajózási engedély iránti kérelemben - a 12. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - fel kell tüntetni a hajózási kísérlet időtartamát és helyszínét, továbbá a kérelemhez csatolni kell:
a) az engedélykérelemben szereplő úszólétesítmény tervrajzát, dokumentációját,
b) a hajózási kísérlet helyszínéről készített, a kísérlet jellegének és a vízterület sajátosságának megfelelő méretarányú rajzot, amelyen a hajózási kísérlet helyszínét és a hajóút elméleti határvonalait is fel kell tüntetni,
c) a hajózási kísérlet lefolytatásáról szóló nyilatkozatot,
d) a hajózási kísérlet műszaki leírását.

Közforgalmú személyszállítási tevékenységet folytató hajózási vállalkozásra vonatkozó további feltételek

14. § (1) A közforgalmú személyszállítási tevékenységet folytató hajózási vállalkozás a hajózási engedély kiadását követő 30 napon belül köteles a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában szolgáltatását a következő adatokkal meghirdetni:
a) a hajózási vállalkozás neve, székhelye (telephelye), telefonszáma,
b) a hajózási engedély száma,
c) a szolgáltatás fajtái,
d) díjszabás, szolgáltatásfajtánként,
e) a szolgáltatás során igénybe vehető kikötők,
f) a szolgáltatás időszaka,
g) a szolgáltatás megrendelésének a módja,
h) továbbá menetrend szerinti személyszállításnál azt, hogy a menetrend hol szerezhető be, illetve hol tekinthető meg.
(2) A közforgalmú személyszállítást végző hajózási vállalkozás a menetrend szerinti szolgáltatás 10 napot meghaladó szüneteltetéséről az utasokat tájékoztatja, továbbá a szüneteltetés időtartamát és okát a hatóságnak bejelenti.
(3) A közforgalmú személyszállítást végző hajózási vállalkozás köteles székhelyén, telephely-kikötőjében, továbbá a közforgalmú személyszállítási tevékenységet végző úszólétesítményén, illetve - menetrend szerinti szolgáltatás esetén - a menetrend szerint érintett kikötőkben a következő adatokat feltüntető, legalább 0,25 m2 nagyságú, jól látható tájékoztató táblát - szolgáltatása megkezdése előtt - kihelyezni:
a) a hajózási vállalkozás neve, székhelye (telephelye), telefonszáma,
b) a hajózási engedély száma,
c) a szolgáltatás fajtái,
d) díjszabás, szolgáltatásfajtánként (az úszólétesítményen csak az úszólétesítménnyel végzett szolgáltatásra vonatkozóan),
e) menetrend (csak menetrend szerinti személyszállításnál), illetve működési rend,
f) a szolgáltatás időszaka,
g) a szolgáltatás megrendelésének módja.
(4) A közforgalmú személyszállítást végző hajózási vállalkozásnak az üzemidő alatt - legalább telefonon - folyamatos ügyfélszolgálatot kell tartania.

A hajózási engedély visszavonása

15. § (1) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy a hajózási engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett,
b) a hajózási engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn,
c) az engedélyes az engedélyezett hajózási tevékenységet megszünteti,
d) az engedélyes a hajózási tevékenységet a hajózási engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja.
(2) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes a 10. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének vagy a 14. § (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott meghirdetési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá abban az esetben is, ha az engedélyes akadályozza a hajózási hatóságnak a hajózási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását.
(3) A hatóság a hajózási engedélyt nem vonhatja vissza a 4. § (3) bekezdésében említett felmentés ideje alatt arra az okra hivatkozással, amelyre a felmentést megadta.

Az egyedi engedély nélkül folytatott hajózási tevékenységgel kapcsolatos hatósági intézkedések

16. § (1) Ha a hajózási tevékenység folytatásához egyedi engedély szükséges, és a hajózási tevékenységet egyedi engedély nélkül végzik, a rendőrség vízirendészeti szerve, illetve a határvámhivatal a hajózási hatóságot az 5., illetve a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti.
(2) A hajózási hatóság határozatban írja elő az úszólétesítmény vezetőjének a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségeit, így különösen meg kell állapítania az úszólétesítmény kötelező tartózkodási helyét, és rendelkeznie kell a szállított személyek kiszállításáról, illetve az áru kirakásáról.
(3) Jogellenes személyszállítás esetében a hajózási hatóság az utasok továbbszállítását a legközelebbi közforgalmú kikötőig engedélyezheti.
(4) Az úszólétesítmény jogsértést elkövető vezetőjének a képesítő okmányát, a jogsértéshez használt úszólétesítmény, illetve az azon jogellenesen fuvarozott áru okmányait a hajózási hatóság az adategyeztetés idejére, de legfeljebb 24 órára - annak igazolása mellett - bekérheti.

Záró és átmeneti rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 27-30. §-a,
b) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet módosításáról intézkedő 17/1992. (VII. 10.) KHVM rendelet,
c) a hajózással kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló 8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (17)-(20) bekezdése,
d) az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 15. §-ának (5) és (8) bekezdése.
(2) E rendelet 6. §-ának (6) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
18. § (1) E rendeletet a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelem alapján kiadott hajózási engedélyek érvényességük lejártáig, de legkésőbb 2005. december 31-ig érvényesek.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett hajózási engedély érvényessége 2001. év folyamán jár le - és az engedély kiadásának a feltételei továbbra is fennállanak -, az engedély érvényességi ideje 2001. december 31-ig meghosszabbodik; az üzemben tartó köteles a hajózási hatóságnak bejelenteni, ha az engedély feltételei már nem állnak fenn.
19. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács, a belföldi vagy nemzetközi vízi fuvarozási szakmához jutásról, valamint a szakma folytatásához szükséges oklevelek, vizsgabizonyítványok és egyéb képesítések kölcsönös elismeréséről szóló 87/540/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.