29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet

az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Fogalommeghatározások

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó: az a természetes vagy jogi személy, aki az állatok tartásáért az állat-egészségügyi és állattenyésztési hatósággal szemben, valamint piacszabályozási és támogatási ügyekben a felelősséget viseli.
2. Elosztó egység: az a szervezeti egység, amely átveszi az állatok jelöléséhez szükséges eszközöket, anyagokat és különböző nyomtatványokat, majd azokat a megrendelőknek átadja. Az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer a továbbiakban: ENAR) működtetésének résztvevőjeként szervezi, irányítja és ellenőrzi az ENAR felelősök szakmai munkáját.
3. Körzet: több tenyészetből kialakított egység. Esetenként egyetlen tenyészet is alkothat egy körzetet.
4. Tenyészet: egy állattartó által, egy tartási helyen tartott állatok összessége, függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától. Szakmailag és üzemszervezési szempontból indokolt esetekben - ha az állattartó vállalja annak állat-egészségügyi következményeit - a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) igazgatójának hozzájárulásával, egy állattartó különböző tartási helyeken (telepeken) tartott állatai is egy tenyészetkóddal nyilvántarthatók. Tenyészetnek tekintendők továbbá a mesterséges termékenyítő állomások, az állatgyűjtő telepek (karantén állomások), az állatkereskedők telephelyein tartott állományok, valamint az állatok levágására szolgáló vágóhidak.
5. Tenyészetkód: a tenyészet azonosító száma az országos adatbázis nyilvántartásában.
6. Útmutató: állatfajonként az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) által kiadott ENAR eljárási szabálygyűjtemény.

Jelölés, nyilvántartás

2. § (1) A szarvasmarha, bivaly, ló és juh fajok állatait egyedileg, hasznosítási módtól függetlenül, tartósan meg kell jelölni, és nyilvántartásba kell venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelölés és nyilvántartásba vétel érdekében a tenyészeteket nyilvántartásba kell venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jelölést és nyilvántartást e rendelet II-IV. fejezeteiben foglalt szabályok szerint kell végrehajtani.

Szervezeti felépítés

3. § Az ENAR kialakításával és működtetésével kapcsolatos szervezési, irányítási és ellenőrzési feladatokat a Tv.-ben meghatározottak figyelembevételével
a) szarvasmarha, bivaly (a továbbiakban: szarvasmarha) esetén az OMMI, és az állomás a II. fejezetben foglaltak szerint,
b) ló esetén az OMMI, valamint a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség (a továbbiakban: MLLSZ) a III. fejezetben foglaltak szerint,
c) juh esetén az OMMI, az állomás és a Magyar Juhtenyésztő Szövetség (a továbbiakban: MJSZ) a IV. fejezetben foglaltak szerint
végzik.

Előírások az állattartók részére

4. § Az állattartó kötelessége:
a) elősegíteni a tenyészet és az állatok pontos és szakszerű nyilvántartásba vételét, az ellenőrzésre jogosult szervezet képviselőinek rendelkezésére bocsátani a szükséges információkat, illetve adatokat;
b) a kijelölt szervezetnek jelenteni új tenyészet létesítését, vagy tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet, az állat és az állattartó adataiban bekövetkezett változásokat;
c) az ENAR szabályai szerint és saját költségén gondoskodni a tenyészetében lévő állatok megjelöléséről, illetve megjelöltetéséről;
d) megakadályozni az azonosító jelek eltávolítását, azok megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét;
e) saját költségén pótolni a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált azonosító jeleket;
f) telepenként/tartási helyenként naprakész nyilvántartást vezetni a tenyészetben lévő, az onnan kiadott és oda érkezett állatok azonosító számairól, és azt - kérésre - az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani;
g) importált vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt állat adatait az állomány nyilvántartásában úgy feltüntetni, hogy a régi és az új azonosító jel közötti kapcsolat bármikor egyértelműen megállapítható legyen;
h) a tenyészet állományában bekövetkezett létszámváltozás esetén, az e rendelet II-IV. fejezeteiben meghatározott részletes szabályok szerint eljárni.

Az állatjelölés végrehajtása

5. § (1) Az állatok jelölését a II-IV. fejezetekben meghatározott részletes szabályok szerint kell végrehajtani.
(2) A jelölést a feladat ellátására jogosult szervezet által megbízott személy végezheti.
(3) A jelölésre jogosultak megnevezését a II-IV. fejezetekben meghatározott részletes szabályok tartalmazzák.

Nyilvántartás

6. § (1) Az egységes állatnyilvántartás érdekében az Országos Állattenyésztési Adatbank részeként ki kell alakítani az e rendelet szerinti adatbázist.
(2) A megjelölt állatokat úgy kell nyilvántartani és kísérő dokumentummal ellátni, hogy azok tartója, eredete és tartási helye, illetve az abban bekövetkezett változás nyomon követhető legyen.
(3) A nyilvántartás adatai kizárólag állat-egészségügyi, állattenyésztési, piacszabályozási, támogatási és vagyonvédelmi célokra használhatók fel.

Ellenőrzés, szankció

7. § (1) Az állatok megjelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellenőrzésére az állattenyésztési és az állat-egészségügyi hatóság külön-külön és együttesen jogosult.
(2) Az azonosítás szempontjából nem megbízható (jelöletlen vagy szabálytalanul jelölt) állományok egyedeinek forgalmát az állat-egészségügyi hatóság megtilthatja, illetőleg feltételekhez kötheti.
(3) A rendelet előírásainak megszegése - külön jogszabály alapján - szabálysértésnek minősül.

II. Fejezet

A SZARVASMARHÁK EGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI ÉS AZONOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Fogalommeghatározások

8. § A II. fejezetben foglalt részletes szabályok alkalmazásában:
1. ENAR-szám: az egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország ISO kódjeléből (HU) és tíz számjegyből álló egyedi kód. Ezt a számítógépes rendszer adja ki minden bejelentett egyedhez.
2. ENAR-felelős: az állatok megjelölésének végrehajtásáért és a nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős személy; a megyei körzetekben az állomás igazgatója által kijelölt, körzeti kapcsolattartó állatorvos; önálló tenyészetekben és tenyésztői körzetekben az állomás hozzájárulása alapján maga az állattartó vagy megbízottja.
3. ENAR-körzet: a szarvasmarha ENAR-ban az 1. § 3. pontja szerinti körzet, a füljelzők igénylésének és elosztásának legkisebb egysége.
4. Füljelző: a szarvasmarhák szabályos, mindkét fülön történő jelölésére szolgáló, jelző eszköz. Minden füljelző két részből, egy apai és egy anyai levélből áll, ezek szakszerű behelyezés után együttesen képezik a füljelzőt. Ezen helyezkedik el az országkód, a lézertechnikával nyomtatott ENAR-szám, a hozzá tartozó vonalkód és használati-szám.
5. Használati szám: az ENAR-számmal rendelkező egyedek - tartási helyen belüli - megkülönböztetésére szolgáló négyjegyű szám, amely a tíz számjegyű ENAR-szám 6-9. számjegyeiből tevődik össze.
6. Önálló tenyészet: egyetlen tenyészetből álló ENAR-körzet. A tenyészet csak akkor lehet önálló, ha tartója jogosult maga végezni, vagy megbízottjával végeztetni az ENAR-ral kapcsolatos feladatokat.
7. Megyei körzet: az ötvennél kevesebb szarvasmarhát tartó állattartóknak, a területileg illetékes állomás igazgatója által kijelölt közigazgatási területen található valamennyi szarvasmarha tenyészete, ahol ENAR-felelősként, kizárólag a megbízott kapcsolattartó állatorvos látja el az ENAR-ral kapcsolatos összes feladatot.
8. „Nyilvántartási igazolólap - Marhalevél” (a továbbiakban: igazolólap): az állat központi nyilvántartásba vételét, állat-egészségügyi forgalomképességét és az állat tartóját tanúsító hatósági bizonyítvány.
9. Tenyésztői körzet: egy állattartónak több tenyészetéből kialakított ENAR-körzet, ahol az állattartó jogosult a szarvasmarha ENAR-ral kapcsolatos feladatokat személyesen végezni, vagy megbízottal végeztetni.
10. Útmutató: a szarvasmarha ENAR bizonylatait - a bizonylatok felhasználásának módját - tartalmazó, az OMMI által kiadott eljárási szabálygyűjtemény.

Tenyészetek és körzetek kialakítása

9. § (1) Tenyészet létesítésének bejelentését mindenkor az illetékes állomás hagyja jóvá közvetlenül vagy a kapcsolattartó állatorvos útján. A szarvasmarha ENAR-ban minden szarvasmarhatartó telep a tenyészetkialakítás szempontjából - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - külön tartási helynek tekintendő.
(2) Az állattartónak az állomáshoz írásban benyújtott kérelmére és az állattartó felelősségére egy tenyészetként lehet nyilvántartani:
a) két - állat-egészségügyi szempontból azonos minősítésű - olyan telepet, ahol tehenészeti telephez, attól földrajzilag elkülönülő, a gazdaság összefüggő működési területén és harminc kilométeres távolságon belül, növendék szarvasmarhát tartó telep tartozik. A telepek között kizárólag a tehenészeti telep saját szaporulatú állatai rendszeres mozgatása történik;
b) egy gazdaság több telepét abban az esetben, ha több tehenészeti telephez közösen üzemeltetett borjúnevelők, növendéktelepek tartoznak és a férőhelyek függvényében mozgatják a szaporulatot az egyes telepek között, valamint azok állat-egészségügyi szempontból azonos minősítésűek.
(3) A (2) bekezdésben írt kérelemben fel kell sorolni az egy tenyészetként összevonni kívánt telepeket. Le kell írni továbbá az állatok rendszeres mozgatásának irányát és nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a telepek közötti belső állatmozgást naprakészen nyilvántartják és szükség esetén ezt a nyilvántartást a hatósági ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátják.
(4) Az önálló tenyészet, mint körzet, illetve a tenyésztői körzet kialakítását a tenyésztő kérelmére az állomás hagyja jóvá. A 8. § 7. pontja szerinti megyei körzetet az állomás alakítja ki.
(5) Önálló tenyészet esetén a tenyészet állattartója
a) a szarvasmarha ENAR működtetéséhez szükséges feladatokat maga látja el, vagy
b) a saját felelősségére az állomás által jóváhagyott megbízottjával végezteti.
(6) Tenyésztői körzet esetén a tenyészet állattartója
a) a szarvasmarha ENAR működtetéséhez szükséges feladatokat maga látja el, vagy
b) a saját felelősségére az állomás által jóváhagyott megbízottjával végezteti,
c) minden - a tenyésztői körzeten belül nyilvántartott - tenyészetéért és az ott tartott állatokért viseli a felelősséget,
d) tenyészetei számára egyidőben rendeli meg és szállíttatja le a szükséges füljelzőket.
(7) Az állomás köteles minden olyan szarvasmarha tenyészetet megyei körzet típusú besorolás alatt tartani, amelynek állattartója
a) nem vállalja az ENAR működtetésével együttjáró feladatok elvégzését,
b) a megbízás ellenére nem látja el az előírásoknak megfelelően az ENAR működtetésével együttjáró feladatokat,
c) folyamatosan egyidejűleg legfeljebb ötven szarvasmarhát tart.
(8) Megyei körzet típusú besorolás esetén az ENAR működtetéséhez szükséges feladatokat kizárólag az illetékes állomás által kijelölt és megbízott állatorvos végezheti, a számára meghatározott megyei körzetben.

Az ENAR működtetésében részt vevő szervezetek feladatai és kötelezettségei

10. § Az OMMI és az állomás közös feladata az ENAR kialakítása, továbbfejlesztése és működtetése.
11. § Az ENAR működtetése keretében az OMMI feladata és kötelessége:
a) gondoskodni az állatok jelöléséhez szükséges füljelzők és behelyező eszközök, valamint a kapcsolódó bizonylatok beszerzéséről és továbbításáról;
b) ellátni az információk biztonságos központi tárolásával, az országos adatbázis működtetésével összefüggő valamennyi feladatot;
c) gondoskodni arról, hogy a jogosult felhasználók az adatbázisból igény szerint hiteles információkhoz jussanak;
d) elvégezni a rendszer működése kapcsán szükségessé váló ellenőrzéseket.
12. § Az ENAR működtetése keretében az állomás feladata és kötelessége:
a) az ENAR területi szervezeti egységeinek kialakítása, működésük megszervezése, engedélyezése és irányítása, az ENAR-felelősöknek, a körzetek kapcsolattartóinak megbízása és a rendszer működtetése kapcsán szükségessé váló ellenőrzések elvégzése;
b) gondoskodni az egyedi jelöléshez szükséges füljelzőknek, behelyező eszközöknek, valamint a kapcsolódó bizonylatoknak OMMI-től történő átvételéről, a megrendelők részére történő elosztásáról és a pénzügyi elszámolásukról;
c) elvégezni a rendszer működése kapcsán szükségessé váló és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket.
13. § A vágóhíd a szarvasmarha ENAR működtetésével kapcsolatban:
a) biztosítja, hogy az e rendelet szerinti azonosítóval nem rendelkező vagy olvashatatlan azonosítóval ellátott szarvasmarhák - a b) pontban írt kivétellel - levágásra ne kerülhessenek;
b) az állat-egészségügyi előírások figyelembevételével elvégezheti azoknak az állatoknak a levágását, amelyeket nem az e rendeletben előírtak szerint jelöltek meg;
ba) a külföldről, azonnali levágás céljából behozott állatok esetében, a határátlépéstől számított hetvenkét órán belül,
bb) a 22. § (3) bekezdése szerint vágóhídra küldött állat esetében, a kísérő állatorvosi igazolás alapján,
bc) ha az azonosító jel bizonyíthatóan a vágóhídra történő szállítás közben esett ki, veszett el, vagy vált olvashatatlanná;
c) nyilvántartást vezet a vágóhídon levágott állatokról, amely tartalmazza az állatok ENAR-számát és levágásuk időpontját;
d) rávezeti az ellenőrző szelvény nélküli igazolólapokra a vágóhíd ENAR-kódját, valamint a levágás időpontját és az igazolólapokat havonta egyszer az OMMI-be eljuttatja;
e) gondoskodik arról, hogy a levágott szarvasmarhák füljelzőit újra felhasználásra alkalmatlanná tegyék.
14. § A vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos feladata és kötelessége ellenőrizni:
a) a vágóhídra érkezett állatok e rendelet szerinti azonosítottságát,
b) a 13. §-ban előírtak megtartását.
15. § (1) A külföldre szállítandó szarvasmarhák berakását felügyelő hatósági állatorvos köteles:
a) az exportra kerülő állat e rendelet szerinti azonosítóját és igazolólapját átvenni, és ellenőrizni; hiányosság esetén a berakást megtiltja, vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszti,
b) az exportra berakott állat igazolólapját a tárgyhónapot követő hó végéig az OMMI-hez eljuttatni.
(2) A külföldre visszahozatali céllal kiszállított szarvasmarhát csak az állat-egészségügyi igazolása kíséri. Az igazolólapot az állattartó az ENAR-felelősnél letétbe helyezi, aki azt az állat visszatértekor az állat tartójának visszaadja. Ha a szarvasmarha külföldön marad, az ENAR-felelős az igazolólapot az ellenőrző szelvénnyel együtt az OMMI-nek megküldi és azon az exportálás (külföldön maradás) tényét bejelenti.
16. § Az állattartó köteles:
a) tenyészete(i) és állata(i) nyilvántartásba vételét elősegíteni, a szükséges információkat, illetve adatokat az ENAR-felelősnek, továbbá az ellenőrzésre jogosult szervezet képviselőinek rendelkezésére bocsátani;
b) az új tenyészete(k) létesítését, vagy a tenyészete(k) megszüntetését, továbbá a tenyészet adataiban bekövetkezett változásokat az ENAR-felelős útján, tíz munkanapon belül az állomásnak az Útmutatóban foglaltak szerint, erre a célra rendszeresített bizonylatokon bejelenteni;
c) a tenyészetében lévő állatok megjelöléséről az ENAR szabályainak megtartásával saját költségén gondoskodni;
d) az azonosító jelek eltávolítását, azok megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét megakadályozni;
e) a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált azonosítók pótlásáról saját költségén gondoskodni, mindkét füljelző hiánya esetén a 22. § (2) és (3) bekezdésében előírt eljárást saját költségén elősegíteni és tűrni;
f) a tenyészetben lévő, az onnan kiadott és oda érkezett szarvasmarhák azonosító számairól telepenként naprakész nyilvántartást vezetni, és azt az ENAR-felelősnek, valamint az ellenőrzést végzőnek - kérésére - rendelkezésre bocsátani;
g) az állomány nyilvántartásában az importált vagy korábban más jelölési rendszer szerint megjelölt szarvasmarha esetében feltüntetni, hogy az újonnan megjelölt állat korábban milyen azonosítót viselt;
h) a tenyészete állományában bekövetkezett változások (szaporodás, elhullás, más állattartó részére történő átadás, vágóhídra vagy exportra történő szállítás stb.) esetén az ENAR előírásai szerint szükséges intézkedéseket megtenni.
17. § E rendelet hatálybalépését követően született, valamint ez időpont után importált szarvasmarhát - bármely célból - megvásárolni csak akkor szabad, ha az állatot e rendeletben meghatározott módon megjelölték és érvényes igazolólappal rendelkezik.
18. § Az ENAR-felelős köteles:
a) az állattartó jelzése alapján gondoskodni a szarvasmarhák megjelöléséhez szükséges eszközök és füljelzők rendszeres vagy soron kívüli megrendeléséről annak érdekében, hogy a jelölésre a meghatározott időn belül sor kerülhessen;
b) az illetékes állomást írásban értesíteni a más ENAR-felelősnek átadott, vagy attól átvett, továbbá a felhasználás előtt használhatatlanná vált - esetleg elveszett - füljelzőkről, az átadást-átvételt vagy észlelést követő öt munkanapon belül.

Az állatok egyedi megjelölése

19. § (1) A szarvasmarhát mindkét fülben, azonos módon elhelyezett füljelzővel kell megjelölni.
(2) A jelölést el kell végezni:
a) a borjú születését követő tizenöt napon belül;
b) importált állat esetében az állat-egészségügyi megfigyelési idő leteltét követő tizenöt napon belül, a külföldi marhalevélnek a hatósági állatorvos részére történő átadásával egyidejűleg.
(3) A szarvasmarhák egyedi megjelölésére kizárólag az OMMI által kiadott, olyan ikerpáros műanyag füljelzők (krotáliák) használhatók, melyeknek főbb jellemzői:
a) csak egyszeri felhasználást tesznek lehetővé,
b) valódiságuk és eredetiségük megállapítható,
c) tartósak,
d) kopásállóak,
e) anyaguk állat- és környezetbarát,
f) tartalmazza az országkódot, az egyed azonosító számát, az azonosító számmal megegyező vonalkódot és a használati számot magába foglaló felirattal vannak ellátva,
g) feliratuk jól látható és olvasható.
20. § Az egyedi jelöléshez szükséges füljelzők és behelyező eszközök, valamint a kapcsolódó bizonylatok igénylésének, beszerzésének és elosztásának rendjét az Útmutató tartalmazza.
21. § (1) A szarvasmarha egyedek megjelölését csak e feladat ellátására jogosult szakember végezheti:
a) a megyei körzetekben az ENAR-felelős állatorvos, aki tevékenységét meghatározott területen azon állattartók állományában végzi, akik ötven egyednél kevesebb szarvasmarhával rendelkeznek;
b) önálló tenyészetekben és a tenyésztői körzetekhez tartozó tenyészetekben az állattartó, vagy az általa megbízott felelős szakember.
(2) Az önálló tenyészetekben és a tenyésztői körzetekhez tartozó tenyészetekben az egyedi megjelölés végrehajtásával az állattartó megbízhatja:
a) tenyészete,
b) az illetékes állomás,
c) az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., vagy
d) az elismert tenyésztő szervezet
olyan szakemberét, aki a területileg illetékes állomás igazgatójától kapott jóváhagyással rendelkezik a jelölés végrehajtására.
(3) Az állattartó a területileg illetékes állomás igazgatójának írásban köteles bejelenteni, ha valamely tenyészetben az egyedi megjelölést az állattartó által megbízott személy végzi. A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölést végző személy nevét és a jelölés végrehajtására feljogosító engedély számát. A munka szakszerű elvégzésének felelősségét ebben az esetben is az állattartó viseli.
22. § (1) Ha az állat egyik füléből a füljelző kiesett vagy olyan nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, a pótlást, illetve a cserét az állattartónak az észleléstől számított nyolc napon belül kezdeményeznie kell a jelölésre jogosultnál.
(2) Ha mindkét füljelző pár kiesett, elveszett vagy olvashatatlanná vált, és az állat más módon történő, kétséget kizáró azonosítása nem lehetséges, az állattartó kérésére és költségére, alkalmas genetikai vizsgáló módszerrel kell elvégezni az állat származásának megállapítását. Ennek eredményessége esetén az állomány nyilvántartásában vagy az állat meglévő igazolólapján feltüntetett füljelző ismételten megrendelhető (kettős pótlás), ha annak igénylőlapját az illetékes hatósági állatorvos - ellenőrzött tenyészet esetén az OMMI képviselője is - aláírásával ellátta.
(3) Ha az állattartó a (2) bekezdésben leírt genetikai vizsgálat költségét nem vállalja vagy a vizsgálat kizárja, hogy az állat azonos az állattartó által megjelölt ENAR-számon nyilvántartott egyeddel, akkor - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a szarvasmarhát a területileg illetékes hatósági állatorvos rendelkezése alapján, az állattartó költségére, nyolc napon belül le kell vágatni.
23. § A már használt füljelzőt az állatból kivenni, más állatnál újra felhasználni tilos.

Az egyedek nyilvántartása és forgalmazása

24. § (1) Az ENAR szerint megjelölt egyedeket a központi adatbázisban való nyilvántartásba vétel céljából - a jelöléssel egyidőben - be kell jelenteni. A bejelentést az Útmutatóban foglaltak szerint, az ENAR bejelentőlap kitöltésével és az Útmutatóban megadott címre történő beküldésével kell végrehajtani.
(2) Az OMMI, a nyilvántartásba vett állatról, annak azonosítási adatait tartalmazó igazolólapot ad ki az állattartó részére. Az igazolólap hatósági bizonyítvány, amely lehetővé teszi az állat azonosítását és szükség szerint, a feltételek megléte esetén alkalmas az irányítási intézkedések megtételére, valamint az egyed állat-egészségügyi forgalomképességének igazolására.

A nyilvántartást igazoló lap használatának részletes szabályai

25. § A megyei körzetbe sorolt tenyészet esetében az állomás, önálló tenyészet és tenyésztői körzetbe sorolt tenyészet esetében az OMMI köteles:
a) a jelölésről készített ENAR bejelentőlap beérkezését követő tizenöt napon belül az állat igazolólapját az ENAR-felelős címére megküldeni;
b) az állatok új tenyészetbe érkezésének jelentésére beküldött igazolólap kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szarvasmarha új igazolólapját az ENAR-felelős címére megküldeni;
c) az ENAR-felelős által küldött adatok alapján, a megsemmisült vagy elveszett igazolólapot pótolni.
26. § Az állattartó köteles:
a) a szarvasmarha igazolólapját az állat szállításakor és hajtásakor, az állattal együtt vinni vagy a szállító részére átadni, illetve azt az ellenőrző hatóságnak bemutatni;
b) a továbbtartásra eladott, a vágásra vagy exportra értékesített állat ellenőrző szelvény nélküli igazolólapját az állattal együtt a szállítónak azonnal, az igazolólap ellenőrző szelvényét pedig az ENAR-felelősnek, a szarvasmarha átadását követő három munkanapon belül átadni;
c) az állományába érkező szarvasmarhának az előző állattartó nevén kiállított (már ellenőrző szelvény nélküli) igazolólapját az ENAR-felelősnek, a szarvasmarha átadását követő három munkanapon belül átadni;
d) elhullás, elveszés vagy kényszervágás esetén - az azt követő három munkanapon belül - az állat ellenőrző szelvénnyel összefüggő igazolólapját az ENAR-felelősnek átadni;
e) ha állatának igazolólapja megsemmisült, elveszett vagy a hátoldala betelt - az azt követő három munkanapon belül - az ENAR-felelőst értesíteni.
27. § Az ENAR-felelős köteles:
a) az elhullott, az ismeretlen helyre került vagy a kényszervágott állat ellenőrző szelvénnyel egybefüggő igazolólapját - annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül - az OMMI címére megküldeni;
b) a más tenyészetből beérkezett szarvasmarha ellenőrző szelvény nélküli igazolólapjára a beérkezés dátumát és a fogadó tenyészet kódját feljegyezni, és azt - annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül - az OMMI címére megküldeni;
c) ha a szarvasmarha kikerült a tenyészetéből, akkor az állat igazolólapjának ellenőrző szelvényét - annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül, exportált állat esetén a tárgyhónapot követő hó végén - az OMMI címére megküldeni;
d) a 26. § e) pontjában leírt esetben az OMMI-nél haladéktalanul kezdeményezni a pótlás, illetőleg a másodlat kiadását;
e) információs összeköttetést fenntartani az országos adatbázis és az állattartó között, az adatbázis állományváltozást követő feladatainak ellátása érdekében.
28. § A szarvasmarha levágását végző vágóhidat ellenőrző hatósági állatorvos köteles az állat(ok) füljelzőjét és igazolólapját ellenőrizni és annak hiányában a szarvasmarha átvételét az igazolólap megérkezéséig megtiltani.

III. Fejezet

A LOVAK EGYSÉGES EGYEDI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

A ló egyedi megjelölése

29. § (1) A lovat egyedileg kell megjelölni, az Útmutató szabályai szerinti helyen és módon.
(2) A jelölést a csikó hat hónapos kora után, illetve az anyjától való elválasztás előtt kell elvégezni.

Fogalommeghatározások

30. § A III. fejezetben foglalt részletes szabályok alkalmazásában:
1. Csikó/ló-bélyegzés: a LÓINFORM által kiadott azonosító jelnek megfelelően forró vassal, fagyasztással, tetoválással vagy egyéb, a rendszerben nyilvántartott módon, a lovak/csikók tartós egyedi megjelölése és országos nyilvántartásba vétele.
2. Csikóbélyegzési jegyzőkönyv: a LÓINFORM által kiadott, a csikó/ló, illetve az állattartó azonosítására a csikó/ló jelöléséről kiadott alapbizonylat, amely a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet 4. § (3) bekezdésének a) pontjában előírt jelölés igazolásra is szolgál, így a ló esetében a marhalevél kiváltásának kizárólagos alapbizonylata.
3. Kancafedeztetési állomás: a LÓINFORM által nyilvántartott telephely, amelyen saját tulajdonú, illetve idegen kancákat fedeztetési engedéllyel rendelkező fedezőménnel, a LÓINFORM nyilvántartási szabályai szerint fedeztetnek, illetve termékenyítésre szaporítóanyagot előkészítenek.
4. Kancafedeztetési jegyzőkönyv: a LÓINFORM által az engedélyezett kancafedeztetési állomásokra kiadott, egyedi sorszámmal ellátott nyomtatvány, mely a kanca fedeztetések, termékenyítések nyilvántartásának hiteles dokumentuma.
5. Ló azonosító szám: az egyed azonosítására és nyilvántartására szolgáló, a csikó/ló bélyegzését kódolva tartalmazó, a LÓINFORM által kiadott tizenegy jegyű betű és számkombináció.
6. LÓINFORM: lótenyésztési, azonosítási és nyilvántartási informatikai rendszer.
7. Útmutató: a ló ENAR esetében a LÓINFORM szerinti jelölést, a jelölés és nyilvántartás bizonylatait - a bizonylatok felhasználásának módját - tartalmazó, az 1. § 6. pontja szerinti eljárási szabálygyűjtemény.

A ló ENAR működésében részt vevő szervezetek feladatai és kötelezettségei

31. § Az OMMI és az MLLSZ közös feladata a ló ENAR kialakítása, továbbfejlesztése és a központi adatbázis működtetése.
32. § A ló ENAR működtetése keretében az OMMI feladata és kötelessége:
a) ellátni az országos lótenyésztési adatbázis hitelességének biztosításával és az információk biztonságos központi tárolásával összefüggő valamennyi feladatot,
b) gondoskodni arról, hogy a jogosult felhasználók az adatbázisból igény szerint hiteles információkhoz jussanak,
c) elvégezni a rendszer működése kapcsán szükségessé váló ellenőrzéseket.
33. § A ló ENAR működtetése keretében az MLLSZ feladata és kötelessége:
a) működtetni a LÓINFORM központot és területi szerveit,
b) vezetni az országos kancafedeztetés nyilvántartást, szervezni a kancafedeztetési állomásokat, és ellátni azokat kancafedeztetési jegyzőkönyvekkel,
c) elvégezni az országos csikó/ló azonosítást, bélyegzést, kiadni a ló azonosító számot, és nyilvántartásba venni az egyedeket,
d) tenyészetkóddal nem rendelkező tenyészet esetén kiadni a tenyészetkódot,
e) ellátni az állattartót csikóbélyegzési jegyzőkönyvvel,
f) elvégezni a rendszer működése kapcsán szükségessé váló és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket.
34. § A ló ENAR működtetése keretében a kancafedeztetési állomás feladata és kötelessége:
a) minden fedeztetéskor a rendelkezésére bocsátott fedeztetési jegyzőkönyvet az Útmutató szerint kitölteni,
b) az állattartót a fedeztetésről a fedeztetési jegyzőkönyv megfelelő példányával ellátni,
c) a fedeztetési idény végén a fedeztetési jegyzőkönyveket a LÓINFORM részére megküldeni.
35. § A ló ENAR működtetése keretében az állattartó feladata és kötelessége:
a) adatot szolgáltatni az Útmutató előírásai szerint a LÓINFORM részére,
b) a rendelkezésére bocsátott fedeztetési jegyzőkönyvet megőrizni,
c) a csikóbélyegzést saját költségén elvégeztetni, a fedeztetési jegyzőkönyvet a csikó bélyegzésekor bemutatni,
d) a marhalevél kiváltásakor a csikóbélyegzési jegyzőkönyvet bemutatni,
e) a ló, illetve állattartó adatainak változását - a változást követő 15 napon belül - a LÓINFORM részére bejelenteni,
f) az importból származó ló dokumentumait az Útmutató előírásai szerint honosítani és a LÓINFORM részére bejelenteni.

IV. Fejezet

A JUHOK EGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az állatok egyedi megjelölése

36. § (1) A juhot egyedi jellel (füljelzővel és tetoválással) vagy fülszám előtag tetoválásával meg kell jelölni, mielőtt elhagyja a tenyészetet, de legkésőbb 6 hónapos korig.
(2) A juhot úgy kell megjelölni, hogy
a) a 6 hónapnál fiatalabb, vágóállat értékesítésre kerülő bárány jobb fülébe az ötjegyű fülszám előtagot kell tetoválni és az állomások által biztosított, növekvő sorszámú, országosan egységes rendszerű füljelzőt kell behelyezni,
b) a 6 hónapos kor után meghagyásra szánt juh jobb fülébe a fülszám előtagot, a bal fülébe a használati számot kell betetoválni és a jobb fülébe egyedi számot tartalmazó füljelzőt kell behelyezni.
(3) A jelölést importált állat esetében az állat-egészségügyi megfigyelési idő leteltét követő tizenöt napon belül kell elvégezni e rendelet előírásai szerint.

Fogalommeghatározások

37. § A IV. fejezetben foglalt részletes szabályok alkalmazásában:
1. Egyedi szám: az egyed megjelölésére és azonosítására használt, Magyarország jeléből - füljelzőn HU, számítógépen Magyarország ISO kódja (348) - és a 7-10 számjegyből álló egyedi kód. Ezt a számítógépes rendszer adja ki minden bejelentett egyedhez. Az egyedi kód 1-5. jegye (fülszám előtag) a tenyésztőre utaló (csoport) jel, az utolsó 2-5. jegye a használati szám.
2. ENAR-körzet: a rendelet 1. §-ának 3. pontja szerinti körzet, a füljelzők igénylésének és elosztásának legkisebb egysége, melyet az OMMI és az MJSZ közösen határoz meg.
3. Füljelző: a juhok jobb fülén történő jelölésére szolgáló jelzőeszköz. Minden füljelző két részből, egy apai és egy anyai levélből áll, ezek szakszerű behelyezés után együttesen képezik a füljelzőt. Ezen szerepel az országkód, a lézertechnikával nyomtatott előtag, a használati szám és a hozzátartozó vonalkód.
4. Fülszám előtag: az egyedi szám első öt jegye, amely az állat tenyésztőjére utal. Minden tenyésztő az OMMI-től tulajdonosi kódjával egyidejűleg kapja meg a fülszám előtagját, amely minden általa tenyésztett juh egyedi számában szerepel. Első két jegye a tenyésztő székhelyének megfelelő megye jele, 3-5. jegye pedig a megyén belüli sorszám. A fülszám előtag önállóan is használható vágóbárányok jelölésére.
5. Használati szám: az azonos fülszám előtaggal rendelkező egyedek megkülönböztetésére szolgáló 2-5 jegyű szám (az egyedi szám 6-10. jegye), amelynek első jegye a születési év utolsó karaktere, az ezt követő számok az éven belüli sorszámot jelentik.
6. Nyilvántartási igazolólista (a továbbiakban: igazolólista): az állat jelölését, központi nyilvántartásba vételét, az állat tartóját és tulajdonosát tanúsító, a területi felelős által kiadott bizonylat, amely a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendelet 4. § (3) bekezdésének a) pontjában előírt jelölés igazolására szolgál, így az egyedi számmal jelölt juhok esetében a marhalevél kiváltásának kizárólagos alapbizonylata.
7. Tenyésztő: aki az anyaállatok tulajdonosa volt az adott ellést megelőző párosítás idején.
8. Területi felelős: az állatok megjelölésének végrehajtásáért és a nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős személy, akit az OMMI és az MJSZ közösen jelöl ki.
9. Útmutató: a juh ENAR szerinti jelöléshez szükséges füljelzők és behelyező eszközök, valamint a kapcsolódó bizonylatok igénylésének, beszerzésének és elosztásának rendjét, bizonylatait, valamint azok felhasználásának módját tartalmazó, az 1. § 6. pontja szerinti eljárási szabálygyűjtemény. Az útmutatóban változtatásokat csak az OMMI, az MJSZ és az állomás egyeztetett véleménye alapján lehet végrehajtani.

A juhok megjelölésének általános szabályai

38. § (1) A juhok tartós, egyedi számmal történő megjelölésére kizárólag az MJSZ által biztosított, olyan ikerpáros műanyag füljelzők használhatók, melyeknek főbb jellemzői:
a) csak egyszeri felhasználást tesznek lehetővé,
b) valódiságuk és eredetiségük megállapítható,
c) tartósak,
d) kopásállóak,
e) anyaguk állat- és környezetbarát,
f) tartalmazza az országkódot (HU 348), az egyedi számot és az egyedi számmal megegyező vonalkódot,
g) feliratuk jól látható és olvasható.
(2) Az a füljelző, amelyet nem e rendelet előírásai szerint állítottak elő és biztosítottak, nem tekinthető juh ENAR jelölésnek, juh jelölés céljából forgalomba hozatala, felhasználása tilos.
(3) A már használt füljelzőt az állatból kivenni, más állatnál újrafelhasználni tilos.
39. § (1) A juh egyedek megjelölését csak e feladat ellátására jogosult szakember végezheti, így
a) a szaporításra vagy tenyésztésre meghagyott, illetve a hat hónapos kort betöltött juhok esetén a területi felelős,
b) a vágásra értékesített bárányok esetén a fülszám előtag tetoválását az állattartó, illetve az általa megbízott szakember,
c) a vágásra értékesített bárányok esetén az állomások által biztosított, sorszámozott füljelző behelyezését a hatósági állatorvos.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt tevékenység szakszerű elvégzésének felelősségét az állattartó viseli.
40. § (1) Ha az állat füléből a füljelző kiesett vagy olyan nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, a pótlást, illetve a cserét az állattartónak - az észleléstől számított nyolc napon belül - kezdeményeznie kell a jelölésre jogosultnál, de legkésőbb az állat értékesítéséig, illetve a felülvizsgálat időpontjáig.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt pótlás az egyed tetoválása alapján egyértelműen nem történhet meg, akkor az egyedet - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a területileg illetékes hatósági állatorvos rendelkezése alapján, az állattartó költségére, nyolc napon belül le kell vágni.

Tenyészetek kialakítása

41. § (1) Tenyészet létesítését a tenyészet helye szerint illetékes területi felelős jelenti be az adatbázisba. A juh ENAR-ban a tenyészetkialakítás szempontjából minden juhtelep külön tartási helynek tekintendő, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) Az állattartó felelősségére egy tenyészetként lehet nyilvántartani az olyan - állat-egészségügyi szempontból azonos minősítésű - telepeket, ahol a központi juhtelephez, attól földrajzilag elkülönülő, a gazdaság összefüggő működési területén és harminc kilométeres távolságon belül más juhot tartó telepek tartoznak. A telepek között kizárólag a tenyészet saját állatainak rendszeres mozgatása történik. Az adott tenyészethez tartozó telepeket külön telepadat bejelentőn kell a területi felelősökön keresztül az adatbázisba bejelenteni.

Az ENAR működtetésében részt vevő szervezetek feladatai és kötelezettségei

42. § Az OMMI, az MJSZ és az állomás közös feladata az ENAR kialakítása, továbbfejlesztése és működtetése.
43. § A juh ENAR működtetése keretében az OMMI feladata és kötelessége:
a) ellátni az információk biztonságos központi tárolásával, az országos adatbázis működtetésével összefüggő valamennyi feladatot,
b) gondoskodni arról, hogy a jogosult felhasználók az adatbázisból igény szerint hiteles információhoz jussanak,
c) működtetni a tenyészet nyilvántartási rendszert, kiadni a tenyészetkódokat, tartókódokat és fülszám előtagokat,
d) kiadni az egyedi fülszámokat,
e) elvégezni a rendszer működése kapcsán szükségessé váló ellenőrzéseket.
44. § A juh ENAR működtetése keretében az MJSZ feladata és kötelessége:
a) gondoskodni az állatok egyedi jelöléséhez szükséges füljelzők és behelyező eszközök, valamint a kapcsolódó bizonylatok beszerzéséről és továbbításáról;
b) a juh ENAR területi szervezeti egységeinek kialakítása, működésük megszervezése és irányítása, a területi felelősök megbízása és a rendszer működtetése kapcsán szükségessé váló ellenőrzések elvégzése;
c) a területi felelősök közvetítésével bejelenteni a tenyészeteket, illetve azok adatváltozásait az erre a célra rendszeresített bizonylatokon az OMMI felé, elvégezni az egyedek tetoválását és a rendeletnek megfelelő egyedi számot tartalmazó füljelző behelyezését;
d) elvégezni a rendszer működése kapcsán szükségessé váló és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket.
45. § A vágóhíd üzemeltetője a juh ENAR működtetésével kapcsolatban:
a) biztosítja, hogy az e rendelet szerinti azonosítóval nem rendelkező vagy olvashatatlan azonosítóval ellátott juhok - a b) pontban írt kivétellel - levágásra ne kerülhessenek;
b) az állat-egészségügyi előírások figyelembevételével elvégzi azoknak az állatoknak a levágását, amelyeket nem az e rendeletben előírtak szerint jelöltek meg,
ba) a külföldről, azonnali levágás céljából behozott állatok esetén, a határátlépéstől számított hetvenkét órán belül,
bb) a 40. § (2) bekezdése szerint vágóhídra küldött állat esetében, a kísérő állatorvosi igazolás alapján;
c) nyilvántartást vezet a vágóhídon levágott állatokról, amely tartalmazza az állatok jelölését (egyedi számát, illetve fülszám előtagját) és levágásuk időpontját;
d) havonta egyszer az OMMI-be eljuttatja a vágóhíd által készített, saját ENAR-kódjával ellátott nyilvántartást;
e) gondoskodik a levágott juhok füljelzőinek újrafelhasználásra alkalmatlanná tételéről.
46. § (1) A vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos feladata és kötelessége ellenőrizni:
a) a vágóhídra érkezett állatok e rendelet szerinti azonosíthatóságát,
b) a 45. §-ban előírtak megtartását,
c) a juhok származási helyéről szóló igazolólistákat, marhaleveleket, különös tekintettel arra, ha a szállító több helyről származó állatokat szállít (az egyedek különböző fülszám előtaggal vannak ellátva).
(2) A juh levágását végző vágóhidat ellenőrző hatósági állatorvos köteles az (1) bekezdésben foglaltak hiányában a juh átvételét a marhalevél megérkezéséig megtiltani.
47. § (1) A belföldön vágóállatként értékesítésre vagy továbbhízlalásra kerülő, vágóhídra, gyűjtő telepre, karantén telepre szállítandó juhok esetén a felügyelő hatósági állatorvos köteles:
a) a szállításra kerülő állatok e rendelet szerinti azonosítóit ellenőrizni, igazolólistájukat átvenni és ellenőrizni;
b) a fülszám előtaggal tetovált vágóbárányok fülébe az állomások által biztosított, növekvő sorszámmal ellátott, országosan egységes rendszerű füljelzőt helyezni;
c) hiányosság esetén a szállítást megtiltani vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszteni.
(2) A külföldre szállítandó juhok berakásakor a felügyelő hatósági állatorvos köteles:
a) az exportra kerülő állatok e rendelet szerinti azonosítóit ellenőrizni, igazolólistájukat átvenni és ellenőrizni;
b) a fülszám előtaggal tetovált vágóbárányok fülébe az állomások által biztosított, növekvő sorszámmal ellátott, országosan egységes rendszerű füljelzőt helyezni;
c) hiányosság esetén a berakást megtiltani vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszteni.
d) az exportra berakott állatok rakodási jegyzékét, illetve egyedi számmal jelölt juhok esetén azok igazolólistáját a tárgyhónapot követő hó végéig az OMMI-hez eljuttatni.
(3) A visszahozatali szándékkal külföldre szállított juhot csak az állat-egészségügyi igazolás kíséri.
48. § Az állattartó köteles
a) tenyészete(i) és állata(i) nyilvántartásba vételét elősegíteni, a szükséges információkat, illetve adatokat a területi felelősnek, továbbá az ellenőrzésre jogosult szervezet képviselőinek rendelkezésére bocsátani;
b) az új tenyészete(k) létesítését vagy a tenyészete(k) megszüntetését, továbbá a tenyészet adataiban bekövetkezett változásokat a területi felelős útján, tíz munkanapon belül az Útmutató előírásai szerint bejelenteni;
c) a tenyészetében lévő állatok megjelöléséről a rendelet szabályainak megtartásával saját költségén gondoskodni;
d) a tenyészetében lévő állatok jelöléséhez szükséges eszközöket és jelölőket az Útmutató előírásai szerint beszerezni;
e) az azonosító jelek eltávolítását, azok megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét megakadályozni;
f) a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált azonosítók pótlásáról saját költségén gondoskodni;
g) a tenyészetben lévő, az onnan kiadott és oda érkezett juhok azonosító számairól naprakész nyilvántartást vezetni, és azt a területi felelősnek, valamint az ellenőrzést végzőnek - kérésére - rendelkezésre bocsátani;
h) a fülszám előtagot a jobb fülbe tetoválni, ha a bárány az egyedi szám jelölése előtt elhagyja a tenyészetet (vágóhíd, élő vágóbárány értékesítés stb.);
i) gondoskodni arról, hogy az egyedi számmal ellátott füljelzőt más - illetéktelen - tenyészetben ne használhassák fel;
j) a tenyészete állományában bekövetkezett változások (szaporodás, elhullás, más állattartó részére történő átadás, vágóhídra vagy exportra történő szállítás stb.) esetén a rendelet előírásai szerint szükséges intézkedéseket megtenni;
k) a visszahozatali szándékkal külföldre szállított juhokról a kiszállítás előtt fülszám szerint - a célállomás, a kiszállítás és a visszaszállítás dátumának megjelölésével - listát készíteni, és azt a területi felelősnél letétbe helyezni;
l) egyedi számmal értékesített állatok esetén az igazolólistát, fülszám előtaggal tetovált bárányok értékesítése esetén a fülszám előtagot igazoló OMMI visszaigazolást a marhalevél kiállítójának bemutatni;
m) az egyedi számmal rendelkező juhok értékesítéséről, elhullásáról, elveszéséről, illetve kényszervágásáról - legalább félévente - fülszám szerinti kiesési bizonylatot a területi felelősnek átadni.
49. § A területi felelős köteles:
a) az állattartó jelzése alapján gondoskodni a juhok megjelöléséhez szükséges eszközök és füljelzők rendszeres vagy soron kívüli megrendeléséről annak érdekében, hogy a jelölésre a meghatározott időn belül sor kerülhessen;
b) a szaporításra, illetve tenyésztésre meghagyott állatok tartós jelölését elvégezni (tetoválás, füljelző behelyezése), erről igazolást kiadni;
c) igazolólistát kiadni az állattartó részére;
d) az állományváltozásokat az OMMI és az MJSZ által működtetett számítógépes program segítségével folyamatosan nyilvántartani;
e) az adatváltozásokat átadni a központi adatbanknak legalább havonta egy alkalommal;
f) a visszahozatali szándékkal külföldre szállított juhok listáját megőrizni, az állat visszatértekor azt az állattartó részére visszaadni, illetve a jelzett visszaszállítás dátumát követő 30 nap múlva a listát felülvizsgálni, és a külföldön maradt juhokat a számítógépes nyilvántartásból kivezetni;
g) az állományváltozásokat bizonylatok alapján 30 napon belül a számítógépen rögzíteni és a változásokat tartalmazó nyilvántartási igazolólistát az állattartó részére átadni;
h) információs összeköttetést fenntartani az országos adatbázis és az állattartó között, az adatbázisban az állományváltozást követő adatváltozás átvezetése érdekében.

Az egyedek nyilvántartása és forgalmazása

50. § (1) A juh ENAR szerint megjelölésre kerülő - szaporításra, illetve tenyésztésre meghagyott - egyedeket a központi adatbázisban való nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést az Útmutatóban foglaltak szerint kell végrehajtani.
(2) A területi felelős a tartós jelöléssel ellátott és nyilvántartásba vett állatokról, azok azonosítási adatait tartalmazó igazolólistát ad ki az állattartó részére az Útmutató előírásai szerint.

A tenyészetben vezetett nyilvántartás szabályai

51. § Az állattartó a tenyészetben található juhokról létszámnyilvántartást köteles vezetni, melynek tartalmaznia kell:
a) az induló anyajuh, tenyészkos (apaállat), tenyészjerke, növendékjerke és bárány egyedszámot;
b) a vásárolt juhok létszámát nemenként és korcsoportonként, a vásárlás idejét, az eladó adatait (név, lakhely, tenyészetkód);
c) a született bárányok egyedszámát;
d) a szaporításra, illetve tenyésztésre beállított juhok (jerke, anyajuh, tenyészkos) egyedi számát és születési idejét, valamint a vevő adatait (név, lakhely, tenyészetkód);
e) az értékesített bárányok egyedszámát, az értékesített jerkék, anyajuhok, tenyészkosok egyedi számát és az értékesítés időpontját;
f) a kiesett (elhullott, kényszervágott) bárányok egyedszámát és a kiesés időpontját, a jerkék, anyajuhok és tenyészkosok egyedi számát, a kiesés idejét;
g) a továbbtenyésztésre meghagyott és a kiesett tenyészállatok fülszám szerinti listáját, bizonylatát.

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

52. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 62/1997. (IX. 10.) FM rendelet 1-28. §-a, valamint 29. §-ának (1)-(3) bekezdése.
(2) A juh ENAR esetében
a) az értékesített bárányoknál a fülszám előtag tetoválása 2001. január 1-jétől kötelező,
b) az állattartó a rendelet szerinti állomány-nyilvántartást 2001. január 1-jétől köteles vezetni.
(3) A rendelet hatálybalépését követően született és importált, továbbtenyésztésre meghagyott juhok e rendelet szerinti jelölése kötelező.
(4) Az az állattartó, akinek bejelentett és nyilvántartott telephelyén juh van, köteles gondoskodni arról, hogy ezeket saját költségén, legkésőbb 2002. január 1-jéig, a rendeletben előírtak szerinti jelöléssel lássa el. A rendelet hatálybalépése előtt megjelölt egyedek esetén e rendeletben foglaltaktól eltérés a vonalkód és országjel tekintetében lehet.