2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ában, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a gazdasági miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendeljük el:

Fogalommeghatározások

1. § A rendelet alkalmazásában
a) ökológiai termelés: a környezeti adottságok harmonikus használatán alapuló termék-előállítási műveletek összessége a vonatkozó szabályoknak megfelelően végrehajtva,
b) termelési mód: a termelés minősítése a műveletek elvégzése során alkalmazott eljárások és felhasznált anyagok alapján,
c) termék előállítása: a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítása, illetve a terméket bármely vonatkozásban érintő művelet,
d) forgalmazás: a termék értékesítése céljából történő tárolása, kiállítása, bemutatása, szállítása, valamint piaci, bolti, áruházi és vendéglátó-ipari elhelyezése,
e) termék jelölésének módja: a terméken - a külön jogszabályban előírt jelölésen túlmenően - ökológiai termelésre utaló, felismerhető jelzés alkalmazása - annak csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán, illetve egyéb alkalmas részén -, vagy ha ez egyáltalán nem lehetséges, a termék kísérő okmányán,
f) alkotórészek (összetevők): a termék feldolgozásánál felhasznált anyagok, beleértve az adalékanyagokat is, amelyeket az élelmiszerekről szóló jogszabályokban foglaltakkal összhangban alkalmaztak.

Az ökológiai termelés és feldolgozás feltételei

2. § (1) Az ökológiai termelésben kötelező - növénytermesztésre, állattartásra, növényi és állati termékek ökológiai termelésére vonatkozó - alapkövetelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az egyes szereknek és anyagoknak a talajjavításhoz, a tápanyag-utánpótláshoz, a növények kondicionálásához, valamint a kártevők és a betegségek elleni védekezéshez - az elismert ellenőrző szervezet egyetértésével - felhasználható anyagok jegyzékét és felhasználásuk feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A feldolgozásnál alkalmazható egyes nem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagok és technológiai segédanyagok), vagy nem ökológiai termelésből származó mezőgazdasági eredetű anyagok jegyzékét és felhasználásuk feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A termelő vetőmagként vagy vegetatív szaporítóanyagként kizárólagosan ökológiai gazdálkodásból származót használhat. A vetőmag és vegetatív szaporítóanyag ökológiai gazdálkodásból származónak tekintendő, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően termelték, az anyanövényeket legalább egy generációban vagy évelő kultúrák esetén legalább két vegetációs időszakon keresztül.
3. § (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) - az Európai Közösségek előírásai változásával összhangban - ideiglenesen engedélyezheti
a) a 2. számú mellékletben nem szereplő egyes anyagok felhasználását a Környezetvédelmi Minisztériummal egyetértésben,
b) a 3. számú mellékletben nem szereplő egyes nem mezőgazdasági eredetű anyagok (adalékanyagok, technológiai segédanyagok) vagy mezőgazdasági eredetű, de nem ökológiai termelésből származó termékek felhasználását.
(2) Az ideiglenes engedély meghatározott ideig, illetve a 2. és 3. számú melléklet módosításától függően érvényes. Az ideiglenes engedélyt a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
4. § (1) A 2. és 3. számú mellékletben foglalt anyagok, szerek és termékek használatára vonatkozó jegyzéket - az Európai Közösségek előírásainak változásaival is összhangban - időszakosan felül kell vizsgálni és módosítani.
(2) Az ellenőrző szervezetek együttes javaslatot tehetnek az ideiglenes minisztériumi engedély kiadására, valamint a 2. és 3. számú melléklet jogszabályi felülvizsgálatára.
5. § Az ellenőrző szervezetek alapvető ellenőrzési feladatait és intézkedéseit a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az ökológiai termelésből származó termékek jelölésének részletes feltételei

6. § (1) Ökológiai termelésre utaló kötelező jelölésként a terméken, annak kísérő okmányán az „ökológiai” vagy „biológiai” kifejezést kell alkalmazni. Ez nem zárja ki az „öko” vagy „bio” rövidítések kötelező jelölésen kívüli használatát, ha azt a jogszabályi előírásokkal összhangban alkalmazzák.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelöléssel kizárólag az R. 15. § (3) bekezdésében foglalt előírások teljesítésével előállított termék látható el.
(3) A terméken fel kell tüntetni azt az ellenőrző szervezetet, amelyik a legutolsó ellenőrzést végezte.
(4) A magyar megnevezésnek megfelelő kifejezések az egyes országok használatában:
spanyolul	ecológico
dánul	řkologisk
németül	biologisch, ökologisch
görögül

[KÉP_HELYE]

angolul	organic
franciául	biologique
olaszul	biologico
hollandul	biologisch
portugálul	biológico
finnül	luonnonmukainen
svédül	ekologiskt
(5) A termék reklámjának a jelöléssel összhangban kell lenni.
7. § (1) A termék jelölése ökológiai termelésre utalhat, ha az a következő együttes feltételeknek megfelel:
a) a jelzése világosan mutatja, hogy az ökológiai termelésre vonatkozik,
b) a jogszabályban foglaltak szerint előállított, illetve forgalmazott,
c) ionizáló sugárzással nem kezelt,
d) géntechnológiával nem módosított.
(2) Több összetevőből álló, illetve feldolgozott termék jelölése ökológiai termelésre utalhat, ha a következő együttes feltételeknek megfelel:
a) a mezőgazdasági eredetű alkotórészeinek kilencvenöt százaléka olyan termék vagy olyan termékből származik, amelyet a jogszabályban foglaltak szerint állítottak elő, illetve forgalmaztak. A számítás a feldolgozás előtti teljes tömegre - és nem a végtermékre - vonatkoztatva történik,
b) nem mezőgazdasági eredetű alkotórészként kizárólag a 3. számú melléklet A) részében felsorolt anyagokat tartalmaz, és feldolgozása során kizárólag a B) részében felsorolt anyagot alkalmaztak, továbbá megállapítható, hogy azok felhasználása nélkül nem lehetséges a termék előállítása,
c) nem ökológiai termelésben előállított mezőgazdasági eredetű alkotórészként csak a 3. számú melléklet C) részében felsorolt terméket használták fel,
d) a feldolgozása során - beleértve az alkotórészek feldolgozását is - ionizáló sugárzással nem kezelték, és
e) nem tartalmaz géntechnológiával módosított, illetve azokból származó terméket.
8. § A 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek nem megfelelő alkotórészek felhasználásával előállított, több összetevőből álló termék jelölése és reklámja ökológiai termelésre utalhat, ha a következő együttes feltételeknek megfelel:
a) a 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek a mezőgazdasági eredetű alkotórészek legalább hetven százaléka megfelel,
b) kielégíti a 7. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban foglalt követelményeket,
c) az utalás egyértelműen és kizárólag az ökológiai gazdálkodásból származó, mezőgazdasági eredetű összetevőkre vonatkozik,
d) az összetevőket csökkenő sorrendben tünteti fel,
e) az alkotórészek felsorolását tartalmazó jelölés azonos színnel és betűméretben, illetve formában szerepel,
f) az utalás csak „a mezőgazdasági eredetű alkotórészek X százalékát az ökológiai termelés szabályai szerint állították elő”, vagy „a mezőgazdasági eredetű alkotórészek X százalékát a biológiai termelés szabályai szerint állították elő” kifejezést használja, és színben, méretben, valamint stílusban a kereskedelmi leírásnál nem kiemeltebb.

Az ökológiai termelés tanúsításának módja

9. § Az ellenőrző szervezet az 5. számú mellékletben foglalt „A”, illetve „B” minta szerint tanúsítványt állít ki. A „B” minta szerinti tanúsítványt az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel esetén kell kiállítani.

A hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

10. § (1) A hatósági eljárás során
a) az ellenőrző szervezet elismerésének engedélyezése iránt - az R. 7. §-a alapján - benyújtott kérelemre százötvenezer forint összegű,
b) a jegyzékben nem szereplő ország ellenőrző szervezetének tanúsítása elfogadása iránt - az R. 14. §-a alapján - benyújtott kérelemre ötvenezer forint összegű
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A díjat a kérelem benyújtásakor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdálkodó Szervezet 10032000-01494549-00000000 számú számlájára készpénzzel vagy csekken kell befizetni.
(3) Az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díja az első fokú eljárás megindításakor fizetendő díj összegének ötven százaléka. A jogorvoslati kérelem díját a (2) bekezdésben foglalt módon kell befizetni.
(4) A díjbevételek nyilvántartásáról és kezeléséről a minisztérium gondoskodik. Az igazgatási szolgáltatási díjbevételek összegét a minisztérium a kormányrendeletben és e rendeletben meghatározott feladataival kapcsolatban felmerülő költségeinek fedezésére használhatja fel.
11. § (1) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni. A jogorvoslati eljárás díját vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A díj visszatérítéséről a minisztérium rendelkezik.
(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség,
b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása,
c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati díj visszatérítése,
d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság megállapítása,
e) 83. §-ában foglaltakat a díjfizetés ellenőrzése
tekintetében alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. § (1) A termék jelölésén az ökológiai termelési módra való áttérésre utaló jelzéseket alkalmazni lehet 2000. december 31-ig, ha a termék egyetlen mezőgazdasági eredetű alkotórészből áll, és
a) a követelményeknek - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglalt átállási időszak kivételével - megfelel,
b) a betakarítást megelőzően legalább tizenkét hónap ellenőrzött átállási időszak eltelt,
c) a jelzését a vásárlója nem tévesztheti össze azon termék jelzésével, amely e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek megfelel,
d) az a) és b) pontokban foglalt feltételeknek való megfelelőséget az ellenőrző szervezet ellenőrzi és igazolja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt termék jelölésénél „ökológiai gazdálkodásra átállás időszakából származó termék”, vagy „biológiai gazdálkodásra átállás időszakából származó termék” kifejezést kell alkalmazni. Ennek használata sem színben, sem méretben vagy stílusban nem lehet a kereskedelmi leíráshoz viszonyítottan kiemelt. A kifejezés szövegében az ökológiai vagy biológiai szóra utalás sem lehet kiemelt.
13. § (1) Amennyiben az ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és vegetatív szaporítóanyag piaci beszerzése akadályokba ütközik, az ellenőrző szervezet hozzájárulásával 2000. december 31-ig kivételesen felhasználható a nem ökológiai termelésből származó vetőmag és vegetatív szaporítóanyag.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően a korábbi követelményeknek megfelelően legyártott és a jelölésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak részben megfelelő csomagolóanyagok - a rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül - még felhasználhatók. A termékek minőségmegőrzésük időpontjáig - de legfeljebb 2000. december 31-ig - forgalmazhatók.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás alapján az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében az Európai Tanácsnak az ökológiai gazdálkodásról és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozó jelöléséről szóló 2092/1991/EGK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.