2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet

a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 31. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya azokra a kedvtelési célú vízi járművekre, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeire terjed ki, amelyek hajótesten mért hossza a 2,5 métert meghaladja.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a kizárólag versenyzésre és edzésre szolgáló vízi járművekre, kajakokra és kenukra,
b) a vízi sporteszközökre,
c) az 1950 előtt épített történelmi vízi járművekre és azok másolataira,
d) a légpárnás vízi járművekre,
e) a hordszárnyas vízi járművekre,
f) a felszín alatti vízi járművekre,
g) a kísérleti célra szolgáló vízi járművekre, amennyiben azok a későbbiekben nem kerülnek kereskedelmi forgalomba.
(3) A saját használatra épített vízi járművekre a megfelelőség tanúsítására vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) kedvtelési célú vízi jármű: nem gazdasági célból folytatott hajózási tevékenységre használt vízi jármű, ideértve azokat a vízi járműveket is, amelyeket bérbeadás (kölcsönzés) vagy oktatás keretében használnak;
b) kizárólag versenyzésre és edzésre szolgáló vízi jármű: csak versenyen és edzésen való részvételre, továbbá ezek helyszínének elérésére és elhagyására szolgáló vízi jármű;
c) forgalomba hozatal: vízi jármű, illetve részegysége első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így különösen: az eladás, raktározás;
d) nem minősül forgalomba hozatalnak:
da) a vízi jármű, illetve részegysége kiállításon történő bemutatása, ha egyértelmű utalás történik arra, hogy a vízi jármű, illetve részegysége nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy az előírt tanúsítást nem folytatták le, továbbá
db) a vízi jármű, illetve részegységének raktározása, ha annak az a célja, hogy a vízi járműt, illetve részegységeit az e rendelet előírásainak megfelelően alakítsák át;
e) megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy a Magyar Köztársaságban letelepedett meghatalmazott képviselőjének írásbeli nyilatkozata, amely szerint a termék e rendelet előírásainak megfelel;
f) típusvizsgálati tanúsítvány: az erre kijelölt tanúsító szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a tervezett gyártás reprezentatív mintapéldánya teljesíti a terméktípusra vonatkozó hazai biztonsági követelményeket;
g) kijelölt tanúsító szervezet: a vízi jármű, illetve részegységének a megfelelőség vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására a közlekedési és vízügyi miniszter által külön jogszabály alapján kijelölt olyan szervezet, amely eleget tesz e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott követelményeknek;
h) illetékes hatóság: vízi jármű, illetve részegységei üzembe helyezésével és üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben a hajózási hatóság, fogyasztóvédelmet érintő ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság;
i) nemzeti szabványként közzétett európai szabvány: a CEN vagy a CENELEC európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvénynek megfelelően magyar nemzeti szabványként közzétettek.
3. § (1) Kedvtelési célú vízi járművet az 1. számú mellékletben meghatározott biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi követelmények megtartásával kell tervezni, építeni és felszereléssel ellátni.
(2) Azt a vízi járművet, illetve részegységet, amely a nemzeti szabványként közzétett európai szabvány követelményeinek megfelel, úgy kell tekinteni, hogy kielégíti az 1. számú mellékletben foglaltakat.
4. § (1) Kedvtelési célú vízi járművet és annak a 2. számú mellékletben megjelölt részegységeit kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet.
(2) A megfelelőséget a 2-16. számú mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni, ellenőrizni és tanúsítani.
5. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó vízi járművek, illetve részegységei előállítása és forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak a Magyar Köztársaságban letelepedett meghatalmazott képviselője az 1. számú melléklet 1.2. pontjában meghatározott A, B, C és D vízi jármű kategóriák esetében a következő eljárásokat köteles alkalmazni:
a) A és B kategóriák esetében:
aa) a hajótesten mért 12 m-nél kisebb hosszúságú vízi járművek esetében a belső gyártásellenőrzést és a 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatokat (AA modul),
ab) a hajótesten mért 12 m és 24 m közötti hosszúságú vízi járművek esetében a 7. számú mellékletben foglalt típusvizsgálat (B modul), a 8. számú mellékletben szereplő C modullal (típusmegfelelés) vagy a következő modulok bármelyikével kiegészítve B+D, vagy B+F, vagy G, vagy H;
b) C kategória esetében:
ba) a hajótesten mért 2,5 m és 12 m közötti hosszúságú vízi járművek esetében:
baa) ha azok az 1. számú melléklet 3.2. és 3.3. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek; az 5. számú mellékletben említett belső gyártásellenőrzés (A modul),
bab) ha azok az 1. számú melléklet 3.2. és 3.3. pontjában foglalt követelményeknek nem felelnek meg; belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul),
bb) a hajótesten mért 12 m és 24 m közötti hosszúságú vízi járművek esetében a 7. számú mellékletben foglalt típusvizsgálat (B modul), majd azt követően a 8. számú mellékletben említett C modul típusmegfelelés vagy a következő modulok bármelyike: B+D, vagy B+F, vagy G, vagy H;
c) D kategória esetében: a hajótesten mért 2,5 m és 24 m közötti hosszúságú vízi járművek esetében az 5. számú mellékletben foglalt belső gyártásellenőrzés (A modul);
d) a 2. számú mellékletben felsorolt részegységek esetében a következő modulok bármelyike: B+C, vagy B+D, vagy B+F, vagy G, vagy H.
(2) Ha a részben megépített (félkész) vízi jármű gyártását más gyártó szereli készre, a részben megépített vízi jármű gyártója vagy annak a Magyar Köztársaságban letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve a forgalomba hozatalért felelős személy a megfelelőséget e rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozattal igazolja.
(3) Ha a 2. számú mellékletben meghatározott részegységeket más gyártó építi be az általa épített vízi járműbe, a részegység megfelelőségét a gyártó vagy annak a Magyar Köztársaságban letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve a forgalomba hozatalért felelős személy a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozattal igazolja.
6. § (1) Azokat a kedvtelési célú vízi járműveket és a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeket, amelyek megfelelnek az 1. számú mellékletben foglalt követelményeknek, kereskedelmi forgalomba hozataluk előtt megfelelőségi jelöléssel kell ellátni.
(2) A megfelelőségi jelölés a „H” jelből, a tanúsítás évének utolsó két számjegyéből, továbbá a tanúsító szervezet azonosító számából áll.
(3) A 4. számú melléklet II. pontja szerinti CE jelölés abban az esetben alkalmazható, ha a vízi jármű, illetve részegysége megfelel az 1. számú mellékletben foglalt követelményeknek, és a forgalomba hozatalhoz elegendő a gyártó nyilatkozata.
(4) Abban az esetben, ha ez a rendelet a megfelelőség értékeléséhez kijelölt tanúsító szervezet közreműködését írja elő, a 4. számú melléklet 1. pontja szerinti „H” megfelelőségi jelölést kell alkalmazni.
(5) A megfelelőségi jelölést a kedvtelési célú vízi járműveken, továbbá a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeken vagy azok csomagolásán jól látható, olvasható és kitörölhetetlen (maradandó) formában, az 1. számú melléklet 2.2. pontja szerinti módon fel kell tüntetni.
(6) A vízi járműveken a megfelelőségi jelölés jelentése vagy alakja tekintetében megtévesztésre alkalmas jelölések vagy feliratok nem helyezhetők el. A kedvtelési célú vízi járműveken, továbbá a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeken vagy azok csomagolásán bármilyen más jelölés csak akkor helyezhető el, ha az a megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem rontja (akadályozza).
(7) Amennyiben a megfelelőségi jelölést nem a jogszabályban előírt módon helyezték el, a gyártó vagy annak a Magyar Köztársaságban letelepedett meghatalmazott képviselője köteles intézkedni ennek megszüntetése iránt.
(8) Ha a jogszabályellenes állapotot továbbra sem szüntetik meg, az illetékes hatóság intézkedik a kedvtelési célú vízi jármű, illetve a részegysége forgalomba hozatalának korlátozása vagy megtiltása, illetve a forgalomból való kivonása iránt.
(9) Ha a megfelelőségi jelöléssel ellátott kedvtelési célú vízi jármű, illetve részegységének használata személyek biztonságát vagy egészségét, illetőleg vagyontárgyak vagy a környezet biztonságát veszélyezteti, az illetékes hatóság intézkedik a jármű, illetve a részegység forgalomból való visszavonása, illetve forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása iránt.
(10) E rendelet hatálya alá tartozó vízi járművek, illetve részegységeik forgalomba hozatalát megtiltó vagy korlátozó intézkedést indokolni kell.
7. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) 10.01 cikkének 3. bekezdése, valamint a 18. számú melléklete hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) HSZ 9.01 cikkének d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a vitorlás kishajó - szélerővel haladó vízi jármű, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb és névleges vitorlafelülete legalább 10 m2, illetve amelyen legfeljebb 12 fő utas szállítását engedélyezték;
e) kisgéphajó - legalább 4 kW motorteljesítményű gépi berendezéssel hajtott vízi jármű, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, és amelyen legfeljebb 12 fő utas szállítását engedélyezték;”
b) a HSZ 9.01 cikkének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„j) mentőmotoros - a hajózási hatóság által a Szabályzat 16. melléklete alapján rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, továbbá a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletének 3.7., 3.9., 5.7. pontjaiban foglalt előírásoknak megfelelő felszerelésekkel rendelkező kisgéphajó;”
c) a HSZ 9.05 cikke a következő 4-6. ponttal egészül ki:
„4. A nyilvántartásba nem vett csónak abban az esetben közlekedhet, ha megfelel a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú melléklete 3.2. és 3.3. pontjaiban foglalt előírásoknak, továbbá rendelkezik a napszaknak megfelelő jelzés adására alkalmas eszközzel (pl. naplementétől napkeltéig fehér fény felmutatására alkalmas lámpával), valamint legalább egy megfelelő evezővel.
5. A hajózási hatóság a 4. pontban előírtaktól eltérő felszerelések alkalmazását engedélyezheti. A versenycsónak felszerelését - a verseny területén - a versenyszabályok szerint kell biztosítani.
6. A nyilvántartásra kötelezett kishajó, illetve nyilvántartásba vett csónak a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletében előírt kötelező felszereléssel közlekedhet.”
d) a HSZ 9.11 cikke 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) biztonsági távolsága a vízterületre vonatkozó követelményeknek a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú melléklete 3.2. pontjában foglalt előírások szerint megfelel,”
e) a HSZ 15.03 cikkének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A csónak és a vízi sporteszköz építésére, felszerelésére és biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletének 3.2., 3.3., 3.7., 3.9. pontjaiban foglalt előírások tartalmazzák.”
f) a HSZ 16.04 cikke 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a vihar rövid időn belüli bekövetkezését percenként 60-szor felvillanó sárga színű fényjelzéssel (II. fokú viharjelzés) jelzi, ilyenkor a tőkesúllyal nem rendelkező vitorlás kishajóval, továbbá az a) pont szerinti vízi járművel közlekedni tilos.”
g) a HSZ 16. és 17. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. melléklet
Mentőmotorosra vonatkozó különleges előírások
a) befogadóképessége a vezetőn kívül legkevesebb 3 fő,
b) biztonsági távolsága legkevesebb 0,4 m,
c) oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetővé teszi a mentett személy sérülését kizáró, tetszőleges testhelyzetű beemelését,
d) lékesedés esetén is úszóképes,
e) viharos vízen is megfelelő stabilitással rendelkezik, kormányképes és hullámálló,
f) holtvízi sebessége - teljes terhelésnél - legkevesebb 30 km/h,
g) az ülések rögzített kivitelűek,
h) a gépi hajtóberendezés biztosítja a mentett személy sérülést kizáró megközelítését,
i) oldalanként legalább 4-4 db felerősített kapaszkodó füllel rendelkezik,
j) megfelel a hajózási hatóság által előírt felszerelési követelményeknek.”
„17. melléklet
Vízi sporteszköz kötelező felszerelése
A vízi sporteszköz alapfelszerelését a hajózási hatóság a típusjóváhagyáskor vagy az üzembe helyezéskor állapítja meg.”
(4) E rendelet hatálybalépésének időpontjában már üzemben tartott kedvtelési célú vízi járművet legkésőbb 2001. június 30. napjáig az 1. számú mellékletben előírt felszereléssel kell ellátni.
8. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 94/25/EK irányelvével.